Olasz hidegvérű – Italian Heavy Draught

Írta:

Olasz hidegvérű – Italian Heavy Draught

A fajte eredete és története

A 19. század második felében alakult ki Észak-Olaszországban, Ferrara-ban. Neapolitan, Arab és Hackney lovakat kereszteztek, az eredmény egy aktív, könnyűsúlyú igásló lett. Később a nehezebb farmokon szükség volt egy nehéz fogatlóra, így a tenyésztők új vért vittek bele, mely a Boulonnais volt. A fajtát aztán Agricultural Heavy Horse-nak (Mezőgazdasági igásló) is nevezték. Az 1920-as években Bretont is használtak a tenyésztésben, és így kialakult a mai olasz hidegvérű, mely híres az alkalmazkodásáról és az ügyességéről, ugyanakkor a jó gyorsaságáról is kocsihúzás közben. A Ménkönyvet 1961-ben nyitották meg.

A fajta jellemzői

Szemrevaló, izmos. Feje kicsi, szögletes, egyenes profilú; széles homlok, nagy, élénk szemek; kicsi, mozgékony fülek, nagy orrlyukak. Nyaka izmos, kissé ívelt. Lapockája lejtős. Rövid, erős hát, mély szügy, kissé lejtős far. Rövid, nagyon erős végtagok; nagy ízületek, rövid csüd. A paták nagyok, jó formájúak. Sörénye és farka lenszínű. Túlnyomórészt sárga, ritkán sötétpej színű.

A mének 152-162 cm magasak, a kancák 142-152 cm magasak. Jóindulatú, barátságos. Erős, aktív járásmód. Ma az olasz hidegvérű fajtát a kisebb farmokon láthatjuk dolgozni, ugyanakkor húslónak is hasznosítják.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Finn hidegvérű – Finnish Draft horse – Finsk universalhest

Írta:

Lovasok.hu

Finn hidegvérű – Finnish Draft horse – Finsk universalhest

A fajta eredete és története

A Finn hidegvérű a Finn ló egyik típusa. A fajta az észak-európai háziló leszármazottja, amely egy melegvérű és nehezebb igásló keveréke. Történelmileg ezt a fajtát a helyiek minden igényének kielégítésére tenyésztették, és éppoly használhatóak voltak ügetőversenyekben mint a farmokon. Míg eredetileg kis igáslónak tenyésztették őket, az évek alatt változtak és ma már a leggyorsabb hidegvérű ügetőként tartják számon.

1924-ben a tenyésztés két ágra szakadt. Ezt a nehezebb állatok vérvonalának megőrzése miatt tették, miközben ezáltal a tenyésztők koncentrálhattak egy könnyebb felépítésű állat tenyésztésére is, amelyek alkalmasabbak lovaglásra és ügetőversenyekre.

Évekkel később, 1950-ben a Finn lovak száma jelentősen lecsökkent, mert kevésbé volt rájuk szükség a földeken és veszítettek népszerűségükből, mint ügetőlovak. 1971-ben a hátasló típusnak saját vonalat adtak a ménkönyvben és ma négy elismert típus létezik.

A fajta jellemzői

Erős, izmos ló, feje hosszú, nyaka rövid, teste hosszú. Lábai rövidek, erősek és hosszú szőr borítja őket. Kedvelt szín a pej, fehér sörénnyel és fehér farokkal.

Intelligens ló, stabil vérmérsékletű, könnyű képezni. Nehéz terepen is megállja a helyét, alkalmazkodott a hideg éghajlathoz, gyors és nagy teherbírása van. Finnországban erdei munkára használják. Jobb, mint egy traktor, mert könnyű irányítani és lépése is könnyed. Hasznosítják farmokon is, télen pedig szánhúzóként is befogják.

Marmagasságuk 157-178 cm. Bármilyen színű lehet, kivéve deres.

Fordította: Kinga
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Cleveland bay

Írta:

Lovasok.hu

Cleveland bay

A fajta eredete és története

Ez a melegvérű fajta az Egyesült Királyságból, Clevelandről származik. Tulajdonképpen Anglia legrégebbi fajtájáról van szó, melynek az eredete a középkorra nyúlik vissza. Sok fajta kialakításában játszott szerepet a XVIII-XIX. században. A Cleveland Bay őse egyébként a Chapman ló. A fajta kialakulásában a Chapman ló mellett a spanyol ló játszott szerepet, mely finomított a fajtán, és erőt, eleganciát örökített. A spanyol lovon kívül Berber hatás is észrevehető.

A fajta kialakulását tekintve elég kevés dokumentáció van. A Cleveland bay igen elterjedt, és Európában is megtalálható. Kiváló kocsiló és hátasló lett. A II. világháború után majdnem teljesen kihalt.

A fajta jellemzői

Hosszú élettartamú, szilárd, erős csontú, feje nagy, nyaka erős de nem túl hosszú, középmagasan illesztett. A mellkas kellő mélységű, háta erős, hosszú, fara erős, végtagjai tiszták, erősek, nincs rajtuk bokaszőr, patája kemény, arányos.

Marmagassága 165-170 cm, szárkörméret 22-23 cm, övmérete 200 cm. Színe a pej.

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.03.29.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Tuigpaard – Tuigpaarden

Írta:

Lovasok.hu

Tuigpaard – Tuigpaarden

A fajta eredete és története

Ez a fajta a Holland melegvérű második típusa. Büszke kocsiló, lábát magasan és akciósan emeli. Páratlanul szerepel a hajtóversenyeken. A leggyakrabban Gelderlandert kereszteznek Hackney-vel.

A fajta jellemzői

Általános marmagassága 163 cm körül van. Feje kifejező és gyakran keskeny és száraz. Nyaka magasan illesztett, vállai hosszúak és erősek. Háta hosszú, farka magasan tűzött. Gesztenye, szürke, pej, fekete, pinto és krémszínű is lehet. Kellemes természetű és dolgos.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Pixabay

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Ob

Írta:

Lovasok.hu

Ob

A fajta eredete és története

Az Ob fajta egy igás póni, mely az Észak-Orosz fajták közé tartozik. A fajta hazája Nyugat-Szibéria, Oroszország. Khanty-Mansinál, az Ob és az Irtysh folyók közelében tenyésztik. Megjelenésükben hasonlóak a Narym és Yakut póni fajtákhoz, extrém hideg éghajlatról származnak. Ritka fajta.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 132-142 cm. Feje közepesen hosszú, durva és kosfej. Nyaka rövid és vaskos. Háta hosszú, lábai robosztusak, patái szélesek és laposak. Pej és fakó színekben a legelterjedtebb.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Chickasaw – Florida Cracker Horse

Írta:

Lovasok.hu

Chickasaw – Florida Cracker Horse

A fajta eredete és története

1521-ben, egy spanyol telepes (Ponce de Leon) 2. útjával kezdődött, amikor lovakat hozott ebbe a térségbe, amely “példát” aztán a következő században sok más spanyol telepes követett. Az 1600-as évek közepére már jó alapokon nyugodott a lótenyésztés ebben a térségben. Aztán 1821 előtt (1821-ben lett Florida az Amerikai Egyesült Államok része) a fajta nagy számban, Florida legnagyobb részén már megtalálható volt, azután bejárta Tennessee-t, Észak-Karolinát, a Chickasaw indiánok területét. A törzs ezt a fajtát magához vette, elűzték a betolakodókat és az erdőkben mintegy 100 ló élte életét. Az indiánpónik később értékesek lettek, kicsik, erősek és fürgék voltak, rövid távolságokat igen gyorsan képesek voltak megtenni. A Chickasaw törzstől vásárolt lovakat sikeresen keresztezték Quarter lovakkal, így a póni még gyorsabb lett.

Az ibériai fajtától eredeztethető és az észak-afrikai Berber, a spanyol Sorraia, a spanyol Jennet és az andalúz fajták voltak rá még hatással. Genetikailag nagyon hasonlít a spanyol musztáng, Paso Fino, perui Paso, Criolla és sok más fajtára, amelyeket a spanyolok tenyésztettek a Karib-szigetek, Kuba és Észak-, Közép- és Dél-Amerika adottságaihoz (éghajlat, környezet, …). Számuk mostanra 1800 körül van, de ezeket már keleti hatás is érte.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 135-150 cm. Rövid, egyenes fej, kicsi fülekkel és barátságos szemekkel. A nyak rendkívül rövid, kompakt törzs, széles csípővel, lejtős far mély farokillesztéssel, rövid csüd. Pej, fekete, sárga, szürke, palomino színekben is előfordul, gyakran fehér jegyekkel.

Kitűnő temperamentumú, jó karakterű, kitartó, mozgékony és gyors, kimagasló teljesítményű a westernben, igen fegyelmezett ló a Chickasaw. Igen erős lovak, a spanyol őseik jól alkalmazkodtak a floridai éghajlathoz és környezethez; az igen jó erejükről és kitartásukról ismertek, lépésben is igen gyorsak. Habár kiválónak bizonyult a fajta a csordák körüli munkáknál, más helyen is haszálták őket, mint például: könnyű hajtókocsiknál, sok család használta őket farmjaikon egészen a 20. századig.

Fordította: Jenna2, Tyr
Szerző: Sam P. Getzen
Frissítve: 2023.03.28.
Fotók: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Basque-Navarre – Pottok – Pireneusi Tarpán – Pyrenean Tarpan

Írta:

Lovasok.hu

Basque-Navarre – Pottok – Pireneusi Tarpán – Pyrenean Tarpan

A fajta eredete és története

A Pottok egy régi fajta, mely kicsi ló. Baszkföld régióból származik, Spanyol és Franciaorszgából. Bár eredetileg vad, ma gazdák tartják. Ma ez a fajta hegyi környékben található, és idomított.

A fajta jellemzői

A Pottok egy kitartó, erős állat, tekintélyes szívóssággal. Lényeges része a hagyományos baszk életnek. Régebben elsősorban málháslónak használták és a bányákban volt szerepük. 1970 óta az igény a hátasló felé irányult, különösen a gyerekeknek a nyugodt természetű lova lett. 1983-ban egy Pottok fajtájú ló, akit Kuzko-nak hívtak, Francia Nemzeti Bajnok volt kombinált díjlovaglásban és ugratásban. A Pottok kiemelkedő volt fogatállatként.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Argentine Criollo

Írta:

Lovasok.hu

Argentine Criollo

A fajta eredete és története

A Criollo-nak számos típusa létezik. Többek között az argentin Criollo, és a brazíliai Criollo. Ám ezek a fajták csak nagyon kevésben különböznek egymástól. Argentínában nélkülözhetetlen mint cowboy-ló. Ezenkívül fontos szerepet töltött be az argentin póló-pónik kialakulásában. A Criollo a XVI. századból ered, Argentínából. A fajta kialakulásában a Spanyol ló játszotta a legtöbb szerepet. Tőle örökölte a Criollo a keménységet, és a kitartást. Az Argentin Criollo kialakulásában ugyanakkor a Sorraia is és az Andalúz fajta gyakorolt hatást. A Criollo fajta Don Pedro Mendoza nevéhez fűződik.

A fajta jellemzői

Igen kemény fajta, és egészségéről híres. A világ egyik legegészségesebb fajtájaként tartják számon. Alkalmazkodik a változásokhoz, legyen szó hőmérsékletről, vagy takarmányozásról. Igénytelen a tartását tekintve, és igen hosszú élettartamú. Kinézetre nem emlékeztet túlságosan egy spanyol lóra.

A fej közepes méretű, egyenes profilú, de néha mutat egy kis kosfej jelleget. De ez nagyon ritka. Nyaka rövid, a test rövid, mély jól ívelt bordákkal. Izületei erősek, szikárak, patái kicsik. Marmagassága 142-155 cm, súlya 360-480 kg.

Főleg fakó színben mutatkozik, de előfordul tarkában, pej színben, szürkében és sárga színben is.

Hátaslónak hasznosítják. Ugyanakkor a hadseregben vették nagyon jó hasznát, mint málháslónak.

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotók: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Ardenni – Ardennesi – Belgian Ardennes

Írta:

Lovasok.hu

Ardenni – Ardennesi – Belgian Ardennes

A fajta eredete és története

A fajta az egyik legrégebbi hidegvérű a világon. Származását két helyszínre vezethetjük vissza. Franciaország – Ardennekbe és Belgium – délkeleti részére. A fajta olyan régi, hogy ismert volt Julius Caesar idejében, aki erőszeretettel használta a fajtát a hadi eseményekben. A XIX. században két típusa alakult ki ennek a fajtának. Az egyik egy könnyebb, élénkebb igásló, a másik típusa viszont egy nehezebb igásló, mely ugyanakkor lassabb, de sokkal erősebb.

Később aztán a hadi eseményekről átváltották ezt a fajtát a mezőgazdaságra.

Egyébként az Ardenni fajta egyik típusát 1965 óta önálló fajtának is elfogadják, sőt, tekintik. Ez az Észak-Ardenni fajta. A sok keresztezéssel különböző vonalak alakultak ki. A fajta egyébként az erdei lótípusból alakult ki, mely a méreteket és a testtömeget, ugyanakkor a tanulékony természetet adta.

A fajta jellemzői

Kemény fajta, mely nagyon tanulékony, erős, könnyen kezelhető. Főként a húsáért, és mezőgazdaságban való használatáért tenyésztik. A fej arányos, egyenes, nyaka izmos, szemei nagyok, kiemelkedők. Háta széles, izmolt, ugyanakkor rövid, széles ágyékkal, dupla farral, széles mellkassal. Lábai erősek, jó csontozatúak, hosszú és dús bokaszőrrel és farokkal. Marmagassága körülbelül 157-160 cm, súlya 1 tonna körül van. A legjellegzetesebb színe a deres, pejderes, ugyanakkor előfordulhat sárga, fekete és pej színben is.

A fajta nagy szerepet játszott a Magyar hidegvérű kialakításában is.

Készítette: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotók: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Andravida

Írta:

Lovasok.hu

Andravida

A fajta eredete és története

Hazája Ilia környékén található, Görögországban. Az Andravida egy könnyű igás, erős fajta. Őseiket a görögök katonai lóként használták, békeidőben pedig málháslóként. A 13-15. században arab lovakat használtak, hogy felfrissítsék a fajtát, ezáltal megszületett egy könyebb felépítésű típus. A korai 20. században Anglo-Norman és helyi fajták keresztezésével tenyésztették ki. Később Nóniusz mént használtak, 1920-ban. A törzskönyvet 1995-ben alapították, melyet az a mén tett lehetővé, amely a 90-es évek elején körülbelül 50 egészséges csikót nemzett, melyeket szerte Görögországban tenyésztők vettek meg, megmentve ezzel a fajtát a kihalástól.

A fajta jellemzői

Átlagos marmagassága 142-162 cm. Feje jelentéktelen, mellkasa mély és izmos, lábai robosztusak és erősek. Leggyakrabban fekete, pej, gesztenye, palomino és fakó színekben található meg. Hátas- és munkalóként is használják.

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.28.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ