Bábolna: a magyar arab lótenyé...
Bábolna a magyar lótenyésztés történetének egyik ikonikus helyszíne, ahol a 18. század végén indult ménes a keleti és arab vérvonalak céltudatos össze...
Ahol fajták születtek: Mezőheg...
A Mezőhegyesi Ménes megalapítása Csekonics József és II. József nevéhez kötődik, és hamar Európa egyik legjelentősebb lótenyésztési központjává nőtte ...
Angol vér, magyar erő: a teliv...
A 19. század elején Széchenyi István révén Magyarországra érkező angol telivér alapjaiban formálta át a lótenyésztést. A tudatos nemesítésnek és olyan...
A spanyol ló hatása Magyarorsz...
A Habsburg udvar divatját követve a spanyol–nápolyi pompaló Magyarországon is elterjedt a török idők után. Bár nem a harcmezőn bizonyított, lenyűgöző ...
A pónik valódi ereje
A pónik felépítése jelentősen eltér a nagylovakétól, ezért nem tekinthetők azok egyszerűen kicsinyített változatainak. Erős csontozatuk, zömök testalk...
Póni és kisló: apró különbsége...
A póni és a kisló megnevezést gyakran összekeverik, pedig különböző kategóriákat jelölnek. A póni szó skót eredetű, és általában a 122 cm marmagasság ...
Visszatérés a vadonba: a Przew...
A Przewalski‑ló egykor a mongol sztyeppék uralkodó vadlovaként élt, de a vadonból a 1960‑as évek végére teljesen eltűnt, és a fajnak öss...
Az aranyszőr titka: így ragyog...
Az Akhal-teke ló nemcsak az egyik legrégebbi fajták közé tartozik, hanem híres szinte fémesen csillogó szőrzetéről is. A titok a szőrszálak belsejében...
A lótenyésztés kihívásai
A kancák csak az év bizonyos időszakában, általában márciustól szeptemberig ivarzanak, és ilyenkor körülbelül 21 naponta jelentkezik a sárlás. Bár ez ...
Az ősöktől máig – Lovain...
A lovak története több tízmillió évre nyúlik vissza. A legkorábbi ismert ős, az Eohippus még apró termetű, erdőkben élő állat volt, amely négy lábujjá...














