Kezdőlap Lótenyésztés

Lótenyésztés

Bábolna: a magyar arab lótenyé...

Bábolna a magyar lótenyésztés történetének egyik ikonikus helyszíne, ahol a 18. század végén indult ménes a keleti és arab vérvonalak céltudatos össze...

Ahol fajták születtek: Mezőheg...

A Mezőhegyesi Ménes megalapítása Csekonics József és II. József nevéhez kötődik, és hamar Európa egyik legjelentősebb lótenyésztési központjává nőtte ...

Angol vér, magyar erő: a teliv...

A 19. század elején Széchenyi István révén Magyarországra érkező angol telivér alapjaiban formálta át a lótenyésztést. A tudatos nemesítésnek és olyan...

A spanyol ló hatása Magyarorsz...

A Habsburg udvar divatját követve a spanyol–nápolyi pompaló Magyarországon is elterjedt a török idők után. Bár nem a harcmezőn bizonyított, lenyűgöző ...

A pónik valódi ereje

A pónik felépítése jelentősen eltér a nagylovakétól, ezért nem tekinthetők azok egyszerűen kicsinyített változatainak. Erős csontozatuk, zömök testalk...

Póni és kisló: apró különbsége...

A póni és a kisló megnevezést gyakran összekeverik, pedig különböző kategóriákat jelölnek. A póni szó skót eredetű, és általában a 122 cm marmagasság ...

Visszatérés a vadonba: a Przew...

A Przewalski‑ló egykor a mongol sztyeppék uralkodó vadlovaként élt, de a vadonból a 1960‑as évek végére teljesen eltűnt, és a fajnak öss...

Az aranyszőr titka: így ragyog...

Az Akhal-teke ló nemcsak az egyik legrégebbi fajták közé tartozik, hanem híres szinte fémesen csillogó szőrzetéről is. A titok a szőrszálak belsejében...

A lótenyésztés kihívásai

A kancák csak az év bizonyos időszakában, általában márciustól szeptemberig ivarzanak, és ilyenkor körülbelül 21 naponta jelentkezik a sárlás. Bár ez ...

Az ősöktől máig – Lovain...

A lovak története több tízmillió évre nyúlik vissza. A legkorábbi ismert ős, az Eohippus még apró termetű, erdőkben élő állat volt, amely négy lábujjá...
Hiba bejelentés