Lótenyésztés

Kevés lófajtát övez akkora titok, mint a berbert: eredete máig vitatott, mégis évszázadokon át bizonyította értékét. Nem a külsejével hódít, hanem ren...

A szilvásváradi ménes a lipicai lovak hosszú, Erdélyt és több állomást érintő vándorlása után talált végleges otthonra a Bükkben. Az 1952-es alapítás ...

A Debrecenből induló hortobágyi ménes a kezdeti, sokszínű állományra építve fejlődött jelentős lótenyésztő hellyé. Az 1828-as fordulópont és a későbbi...

A Batthyány-birtok 1852-es katonai ménessé alakítása után Kisbéren tudatos tenyésztéssel alakították ki a kisbéri félvért. Az angol telivér és szelekt...

Bábolna a magyar lótenyésztés történetének egyik ikonikus helyszíne, ahol a 18. század végén indult ménes a keleti és arab vérvonalak céltudatos össze...

A Mezőhegyesi Ménes megalapítása Csekonics József és II. József nevéhez kötődik, és hamar Európa egyik legjelentősebb lótenyésztési központjává nőtte ...

A 19. század elején Széchenyi István révén Magyarországra érkező angol telivér alapjaiban formálta át a lótenyésztést. A tudatos nemesítésnek és olyan...

A Habsburg udvar divatját követve a spanyol–nápolyi pompaló Magyarországon is elterjedt a török idők után. Bár nem a harcmezőn bizonyított, lenyűgöző ...

A pónik felépítése jelentősen eltér a nagylovakétól, ezért nem tekinthetők azok egyszerűen kicsinyített változatainak. Erős csontozatuk, zömök testalk...

A póni és a kisló megnevezést gyakran összekeverik, pedig különböző kategóriákat jelölnek. A póni szó skót eredetű, és általában a 122 cm marmagasság ...