Kezdőlap Blog Oldal 56

Western egyszeregy 3. rész: Hogyan kezdődött?

Western egyszeregy 3. rész

Hogyan kezdődött?

Most mindenkit arra kérek, csukja be a westernregényeket, dobja a leghátsó sarokba a Lex Barker, Terence Hill és John Wayne videókat, és induljon velem egy kis időutazásra a westernlovaglás kezdeteihez. Utazásunk Amerikától messze kezdődik, pontosan a “nagy víz” innenső oldalán.

Ibéria

Az Ibériai-félszigetet Spanyolországgal és Portugáliával egyszerűen MINDEN nagy lovaglási mód bölcsőjének nevezhetjük.
A westernlovaglásnak is itt volt az eredete -a doma vaquera, a spanyolok ősi lovaglóstílusa. A doma vaquera (nyers fordításban a doma szelídítést, kiképzést, a vaco pedig tehenet, marhát jelent) egyfajta használati lovaglás, amely Spanyolországban még ma is megtalálható; és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy egyszer menjen el az Ibériai-félszigetre, és nézze meg.

Maga a ló és a lovas felszerelése is erősen emlékeztet a mai westernfelszerelésekre. Csak a lasszó vagy a riata, ahogy Kaliforniában nevezik, eredeti amerikai találmány. Spanyolországban és Portugáliában a nagyon agresszív marhákat garrochának nevezett hosszú botokkal irányították, amely hasonló formában a dél-franciaországi guardianoknál (akiknél a lovaglási mód gyökerei valószínűleg ugyanazok, mint az ibériai stílusnál) is megtalálható.

Amerikai fajtársaikkal, a longhornokkal ellentétben a fekete viadalbikáknak nincsenek gátlásaik, akár az embert is megtámadják – hiszen évszázadok óta agresszivitásra tenyésztik őket, amire az arénában szükség is van. Ezért amennyire csak lehet, a marhapásztorok távol tartják magukat tőlük, és egy nagyon fordulékony, intelligens és főleg szabadon,  önállóan dolgozó lóra vannak ráutalva, amely a legkisebb súlyáthelyezést is azonnal új jelként értelmezi.

La conquista

A konkvisztádorok 1492-től nem csak nemes lovaikat, hanem lovaglási módjukat is magukkal vitték az Újvilágba. És ahogy a lovak, apránként a lovaglási mód és a felszerelés is megváltozott. 

A lovak elvadultak, és olyan jól alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez, hogy hamarosan milliószám kóboroltak a prérin – ezek voltak a mestenók, amelyeket később musztángoknak is neveztek, ami tulajdonképpen semmi mást nem jelent, mint vándorlót, kóborlót.

Az ibériai lovaglótudomány finomságait kizárólag a legfontosabbakra redukálták – az első parasztoknak és telepeseknek, akik Hispaniolára, majd később a szárazföldre léptek, alig volt fogalmuk a jó lovaglásról, hiszen ez mindig is a nemesség és a klérus privilégiuma volt.

Hogyan lehetett volna ilyen hatalmas földet ökrökkel meghódítani? Azt mondják, Amerika lovak nélkül nem válhatott volna Amerikává – ami igaz is.

Mindenhol és mindenhez lovakra volt szükség. Ezért a telepesek és kalandvágyók új nemzete egyszer csak kénytelen volt megtanulni lovagolni, hogy le tudja küzdeni az óriási távolságokat.

Az Újvilág

Amerikát a “kisemberek” teremtették. Parasztok, akik úgy látták, Európában már nincs jövőjük a túlnépesedett és járványoktól szenvedő világban, Amerikába vándoroltak egyetlen reménnyel – a saját föld lehetőségével. Vagyis: a kezdetekkor Amerikában csupa gyakorlati szakember élt. 

Minek kellene egy lovat összeszedni, és mindenféle haszontalan bolondságra tanítani? Futni tudjon, lépni jobbra meg balra, előre és hátra – és főleg “ne járjon butaságon az esze”. 

Így alakultak ki a “westernlovak” – bár a ma így nevezett fajták csak századunkban jöttek létre (az appaloosát kivéve, de erről később).

Ugyanígy az agresszív viadalbikák sem voltak jók semmire – szelíd és könnyen kezelhető marhákra volt szükség, amelyek húzták a szekeret vagy az ekét, tejet adtak, és elég hús nőtt a bordáikon.

A lovaglás ezen a földön nem “l’arte pour l’arte” volt, ahogy Európa magasabb köreiben – hiszen ezek a “magasabb körök” itt még nem is léteztek. Csak később, amikor Új-Anglia államaiban és a déli államokban kialakították az első ültetvényeket, jelent meg egy “új” lovaglóstílus, amely azonban soha nem lépte túl túlságosan messzire ezeknek az államoknak a területét: az ültetvényes stílus az európai lovaglás közvetlen leszármazottja.

Az új lovaglóstílus

Aki azonban naponta a ló hátán ült, a “kényelmesebb” változatot választotta, ami éppen az a stílus volt, amit a spanyolok hagyományoztak rájuk. Sokat nem változott azóta, egyszerűen mindent a legszükségesebbre csökkentettek és egyszerűsítettek – a felszereléstől kezdve a lovaglási stílusig. Magasiskola – minek? Ez sem a marhákat, sem az indiánokat nem hatotta volna meg különösebben. A mai westernlovaglásnak mindenesetre szinte semmi köze sincs hozzá.

Valamikor tehát az ibériai nyeregből – valószínűleg közvetlenül a vaquero-nyeregből – ki kellett fejlődnie a westernnyeregnek. És mivel a lasszót valamihez csak oda kellett erősíteni a marhák befogásakor, ha nem akarták, hogy kirepüljenek a nyeregből, a vaquero-nyereg első kápájából szarvat formáltak.

Lassan eltűnt a birkabőr, szalma helyett fát használtak, nyeregvázat adtak a nyeregnek, és az egészet az amúgy is bőségesen rendelkezésre álló marhabőrrel vonták be – kezdetben legalábbis cserzetlen bőrrel, ahogy a buckaroók (a kaliforniai cowboyok) mai felszerelési tárgyai is sejtetni engedik. Így lassanként a stílusban és a lovak kiképzésében is különbségek alakultak ki, amelyek világos észak-déli és kelet-nyugati ízlésről tanúskodnak.

Nyugaton – vagyis Kaliforniában, Oregonban és Nevada egyes részein – ma is a buckaroo vagy kaliforniai vaquero stílus található meg, amely még nagyban emlékeztet a konkvisztádorok örökségére, és amellyel hasonló formában Mexikóban is találkozhatunk.

Délen, Arizona, Texas és környékük sivatagos államaiban a ma “texasi”-ként ismert stílus terjedt el, amely egy kicsit még gyakorlat-orientáltabb, mint a kaliforniai. Minél messzebbre megyünk keletre, annál inkább érezhetővé válik még ma is Európa befolyása – éppen a ganglovaknál, amelyek figyelemre méltó módon mindannyian a keleti államokból erednek, ahol régen és ma is az ültetvényes stílus a legkedveltebb lovaglási mód.

A tökéletes középutat a szinte elfeledett rancher lovaglási mód képezi, amely a két lovaglási mód legjavát ötvözi egybe, és valószínűleg azokban az államokban gyakorolták, amelyek szintén “valahol középen” voltak, ezért nem tartoztak Amerika egyik feléhez sem, de mindkét irányból befolyásolták őket. Nagy kár, hogy ez a lovaglási mód szinte teljesen eltűnt.

“Westernlovak” – típusok és elterjedés

Hogy rövidre fogjam: “A” westernló nem létezik. Legalábbis történelmi definíció szerint. Ahogy az embereknél, Amerika a lovaknál is szabályos olvasztótégely volt, amelyből sosem jött létre semmi egységes.

Ahogy a lovaglási módoknál, a lovak között is jelentős különbségek voltak és vannak: keleten az “angol” típus nagyon elterjedt – például az amerikai saddlebred. Délen a régi ibériai típus az első letelepedések korából – Florida cracker, chincoteague póni, banker pónik – mindannyian kicsit a galíciai kislóra emlékeztetnek, amely az első hajókkal érkezett Floridába.

Délnyugaton – vagyis a mexikói határnál, ahol a spanyolok feltehetően először szálltak partra – erősen ibériai típus az uralkodó. A ma még létező vadlovaknál ezt “spanyol musztángnak” nevezik, és az egyik örökbefogadó állomáson tényleg láttam egy lovat, amely hihetetlenül hasonlított a spanyol lóra.

Az úgynevezett quarter horse századunk terméke, és nem feltétlenül olyan típusú ló, amelynek a hátán Amerikát meghódították.

Azok viszont már quarterek voltak, és nem spanyol musztángok, amelyek ismét átkeltek a nagy vízen, és Európában “valódi cowboy-westernlóként” mutatták be őket. A paint története sem más – csak épp ezek a lovak tarkák, és nem egyszínűek.

Kivétel az appaloosa régi típusa, amely azonban ma már szinte nem létezik, és amelyet a Palouse folyó mellett élő nez perce indiánok alakítottak ki. Az “a horse from Palouse”-ból (palouse-i lóból) valamikor “a Palouse” (Palouse-i) lett, aztán pedig “appaloosa”.

Ha feltétlenül valódi westernlónak akarunk nevezni egy lótípust, ezt a különböző musztángfajták érdemlik meg legjobban – hiszen gyakran ezek a kicsi, rendkívül szelíd és intelligens lovak voltak azok, amelyeket a telepesek és az indiánok egyaránt befogtak, megszelídítettek és használtak.

Ugyanakkor a musztáng nem fajta, hanem – mint egyébként minden amerikai fajta – meglehetősen tarka keverék többé-kevésbé hígított spanyol vérrel ereiben. A quarterek, paintek vagy appaloosák sokat dicsért “cow sense”-e (marhatereléshez szükséges érzék) talán nincs meg bennük – de miért is kellene egy vadlónak bármit is tennie egy tehénnel? De láttam már, ahogy musztángok tökéletesen elválasztottak, “cuttoltak” egy szamarat.
Azok a nyaktörő akciók azonban, amelyeket egy quarter horse a cutting versenysportban végez, egy gazdaságosan gondolkodó musztángnak biztosan nehezére esnének.

De, ahogy mondtuk, a westernlovaglás kezdeteinek a mai állapothoz nem sok köze van. A használati állatból szabadidőpartner lett, ami általánosan nagy fordulatot jelez a lovaglás történetében…

A cowboyok Európában

Hogy Európában mikor kezdődött pontosan a western-őrület, nem lehet dátumhoz kötni, de már a hatvanas-hetvenes években léteznie kellett, amikor egy férfiról kezdtek beszélni: Jean Claude Dysli-ról, aki az elsők egyike, ha nem az első volt, aki westernlovakat hozott Európába, és bemutatta őket. A laza elegancia és az “egyszerű” bánásmód, a ló mint partner és nem mint sportszer – mindezek bombaként hatottak.

A hatvanas és hetvenes évek tévésorozatai és mozifilmjei szintén nagyot segítettek a trendnek – őszintén, ki nem tudja, ki volt Ben, Hoss és Little Joe? Néhány Karl May regény megfilmesítése – különösen a Winnetoué – további lökést adott. Amikor aztán még Bud Spencer és Terence Hill is kaotikus-vidám, ököllóbáló duóként bizonytalanította el a vadnyugatot, valószínűleg minden kisfiú és kislány előtt világos volt: cowboy leszek!

Azonban még sokáig tartott, amíg a westernlovaglás ténylegesen elterjedt Európában. Nagyon is lehetséges, hogy kezdetben a “normális” lovasok ugyanolyan bolondságnak tartották, mint azokat az izlandi töltöző bozontos “szörnyeket”.

De elterjedt – akár a jó hírverésnek, akár a jó kiképzőknek vagy a tenyészegyesületek marketing stratégiájának köszönhetően. Nem egy egykor oly meggyőződéses sportlovas mondott búcsút a fehér nadrágnak és az akadályoknak vagy a négyszögnek, és gyermeki örömmel poroszkál “Joe”, “Billy” vagy “Whatever” nevű lovával a vidéken, végre valóra váltva gyermekkori álmát. Azonban eltartott egy darabig, míg az új lovaglóstílus teljesen elfogadottá vált – de a ganglovak karrierje szinte teljesen ugyanilyen trendet követett.

Ha a hirdetéseket böngésszük, az eladó lovak között ma már gyakran több westernlovat találunk, mint hagyományosan belovagoltat.

Sikertörténet

Ahová csak lépünk, westernbe botlunk. Majdnem minden istállóban hever valahol legalább egy westernnyereg, és bárhol lakik is az ember, a legközelebbi westernistállóhoz már biztosan nem kell a világ végére menni. Minden bemutatón és a nagy vásárokon képviseltetik magukat a westernlovasok. Néhány éve külön westernrendezvények is vannak, amelyek mágnesként vonzzák a közönséget. Az új lovaglási mód sikere tehát töretlen.

Az egykori úttörőknek valóban sikerült valami teljesen újat hozniuk Európába, amiből mára szabályos ipar fejlődött munkahelyekkel és folyamatosan növekvő rajongói körrel. Tényleg csak azt lehet rá mondani: (Cowboy) le a kalappal, micsoda siker!

Gyakorlati tipp: Először gondolkodni, aztán lovagolni!

Mielőtt felszállnál a lóra – vetkőzd le a teljesítménykényszert! Ez kezdetben meglehetősen nehéz lehet, főleg ha olyan istállóban lovagolsz, ahol a lovas tudását a kupák száma és a ló papírjai alapján ítélik meg.

A legnagyobb baj, amikor valaki átnyergel a westernlovaglásra vagy újoncként kezd, a sok klisé, amelyekről már beszéltünk. Mindennek azonnal mennie kell, hiszen olyan egyszerűnek tűnik, rögtön az első órán büszke vágtában akarnak száguldani terepen. Ez soha nem sikerülhet.

Kapcsold ki ezeket a “most aztán sikerülnie kell” gondolatokat, és helyettesítsd őket “biztosan sikerülni fog, nincs stressz, ez jó dolog!” gondolatokkal. Láttam már párszor, hogy a lovasnak egyedül ez a hozzállása is 180 fokos fordulatot hozott a ló viselkedésében.

Ha teheted, olyankor menj az  istállóba,  amikor alig van ott valaki, menj a lovaddal a pályára, a kengyelt ereszd kicsit hosszabbra, a szárakat lazábbra – mosoly az arcon, és indulás!

És az eredmény? Nem BÁR, hanem MERT az egyik partner vezet – biztosan, vonakodás nélkül és elegánsan – rendkívüli élvezetet jelent.

Ha mások ezt nem értik meg, ne is törődj velük. Később ők lesznek azok, akik odamennek hozzád, és halkan megkérdezik: “Hogy sikerült ez neked?”

Frissítve: 2012.10.11.
Szöveg: Karin Tillisch
Fotók: Lothar Lenz, Uta Over, Angelika Schmelzer, Nagy Lajos.
A cikk megjelent a Nemzetközi Lovas Magazin 2001.decemberi számában.
Frissítve: 2023.04.17.
Fotó: Canva

Sérülések homeopátiás kezelése – A mozgásszervrendszer sérülései

Sérülések homeopátiás kezelése
– A mozgásszervrendszer sérülései

Legutóbb a bőrt ért traumák miatt kialakuló sérülések homeopátiás kezelésének lehetőségeivel ismertettük meg olvasóinkat. Ezúttal a mozgatószervrendszer, az idegrendszer, illetve a szem és a pata sérüléseinek kezelési lehetőségeit vesszük sorra dr. Bogár Orsolya segítségével.

Dr. Bogár Orsolya: A mozgatószervrendszer sérülései a következőképp csoportosíthatók: csontsérülések, ízületi károsodások, izomsérülések. Fontos, hogy lovunk legártatlanabbnak tűnő sérülését is vegyük komolyan és türelemmel várjunk a teljes gyógyulásig, ellenkező esetben csak súlyosbítunk a problémán.

Általában a csontot ért, ismételt erőhatás, állandó ütközés, rázkódás folytán alakul ki csonthártyagyulladás.
Tompa tárggyal való ütés esetén a bőrhöz hasonlóan a csontok is zúzódhatnak, ilyenkor is azonnali hűtés, majd pihentetés szükséges. Általában a csonthártya is megsérül, ami nagyon fájdalmas lehet.

Elsőként ilyen esetekben is az Arnicához nyúlunk. További hasznos készítmények:

  • Bellis perennis: ha a hasat, nemi szerveket, medencét éri trauma
  • Ledum: sérült rész hideg (embernél lila), de a hideg jól esi neki
  • Ruta, Symphitum: csonthártya zúzódás esetén
  • Hypericum, vagyis az „idegek Arnicaja” ha idegekkel bőven ellátott terület zúzódik

Lovak esetén a csontok törése, vagy repedése különösen súlyos sérülés, kezelésükhöz minden esetben lógyógyászatban jártas állatorvosra van szükség.

Kiegészítő kezelésként az alábbi szereket ajánlom:
  • Symphytum: csökkenti a fájdalmat, segíti a callusképződést, a csont gyógyulását
  • Ca- carbonicum: vastag csontú, nehezebb felépítésű állatoknak
  • Ca- phosphoricum: törékeny, vékony csontozatú, könnyű lovaknak
  • Ca- fluoricum: aszimmetrikus csontozatú egyedeknek, akik csontkinövésekre hajlamosak
Törésnél jól bevált az alábbi három szer oldata, melyből naponta kétszer 1 ml-t itatunk az állattal: 
  • Symphytum C12
  • Ca-carb C12 naponta 2szer 1 ml
  • Ca-phos C12

A Schüssler-só: Calcium phosphoricum Nr.2, illetve  Ca- fluoratum Nr.1 használhatók ilyen esetben.

Az ízületek tipikus sérülési formája a húzódás, vagy az ízületi tok, illetve szalagrendszer sérülése, súlyos esetben szakadása.

Ínzúzódás, ínsérülés esetén a jól bevált Arnica mellett a következő szereket alkalmazom:
  • Rhus toxicodendron: ha az ízület merev, kíméletes mozgástól javul, túlterhelés, túlnyúlás a kiváltó ok, a sántaság könnyű mozgástól javul, a ló nyugodt, együttműködő, szomjas.
    Előforduló bőrtünetek: apró pusztulák főleg a nyakon és a lábízületek tájékán. Nem tréningezett lovak túlhajszolásakor is jó, ezen kívül használható a gyenge, laza szalagok erősítésére is
  • Ruta: ha a legkisebb mozgás is ront a helyzeten, a fájdalom nyomástól enyhül
  • Porcsérülés esetén Argentum nitricum
  • Bryonia: ha forró, beszűrődött a sérülés tájéka, nagyon fáj, a legkisebb mozgás is ront az állapoton, de a ló mégis a sérült lábát teheli, szereti a kötést, hűtésre javul, ráfekszik a sérült ízületre
  • Silicea: szintén erősíti az inakat, javítja az inak elaszticitását és tónusát, csökkenti a későbbi sérülések kialakulásának esélyét. Jól bevált szer olyan esetekben, amikor könnyű munkától, melegben és száraz körülmények között javul a ló állapota.
  • Symphytum: ha a kapocscsontok is sérülnek
  • Apis: erős gyulladás, fájdalom, duzzanat esetén. Sokszor a kezelés elején alkalmazzuk, utána Bryonia vagy Rhus és végül Silicea a megfelelő választás.
  • Ca- fluoratum: jól alkalmazható azoknál a lovaknál, akik amúgy is gyenge szerkezetűek, és hajlamosak az ínsérülésekre. Szabályozó hatása van a Ca-anyagcserére így támogatja a csontok és a szalagok működését is.
  • A Schüssler-sók közül a Calcium fluroratum Nr.1 biztosítja az elaszticitást a különböző szövetekben.

Az izomsérülések leggyakoribb és legenyhébb formája az izomgyulladás, vagy közismertebben az izomláz, mely általában a szokatlan, vagy túlzott mértékű edzésmunka következményeként az edzést követő napon jelentkezik.
Egy-egy rossz mozdulat is elég lehet egy izomhúzódáshoz, vagy rosszabb esetben izomszakadáshoz, valamint az ínak sérüléséhez.
Mindkét esetben használjunk Arnicát.

Mit érdemes tudni az idegrendszer sérüléseiről?

Dr. Bogár Orsolya: Bár szerencsére nem túl gyakori eset, lovak esetében is beszélhetünk az idegrendszer sérüléséről, ami lehet agyrázkódás, agyzúzódás, gerincvelő, vagy a környéki idegek sérülése. Amennyiben akár csak a gyanú is felmerül, hogy ilyen jellegű problémával állunk szemben, azonnal értesítsük az állatorvost!

Két speciális terület: a pata, lábvégek, valamint a szem sérülései. Mit tehetünk ilyen esetekben?

Dr. Bogár Orsolya: Mindkét terület ellátása és kezelése nagyon kényes téma, így azt gondolom, hogy ha ezen testrészek sérülésének gyanúja felmerül, mindenképpen hívjunk állatorvost.

A pata sérülései esetén mindenképpen szükséges a tetanusz elleni ismétlő oltás, a seb rendkívül alapos és szakszerű kitisztítása, rendszeres kötözése (betadine-os párakötés felhelyezése) és a ló folyamatosan tiszta, puha almon történő elhelyezése.

A jól bevált Arnica mellett használjunk Echinaceát, illetve Hepar sulfur D30-at. Nagy segítség lehet a Staphisagria, ha a patában tályog keletkezik.

Szemsérülések esetén 10 ml desztillált vízben hígítsunk fel 4 csepp Euphrasia D3 oldatot, ezt csepegtessük a ló szemébe. Jól bevált készítmények: Ledum, Hamamelis, Symphytum és az Oculoheel szemcsepp.

Szemet ért trauma esetén Calendula, Arnica, Hypericum öblítő oldatot használhatunk.

Van még esetleg valami, amiről nem beszéltünk?

Dr. Bogár Orsolya: Igen. Az orrvérzés egy elég rémisztő, de szerencsére csak viszonylag ritkán jelentkező probléma. Ha a vérzés fizikai terhelés miatt lépett fel és az orrlyuk(ak)ból sötét színű vér ürül, adjunk a lónak Bellis perennist. Ha a vérzést megerőltetés okozta és élénkpiros vér távozik, a Millefolium a megfelelő választás.

Ha a vérzés rövid időn belül nem áll el, vagy ha nagy mennyiségű vért veszít a ló, haladéktalanul értesítsük az állatorvost. Ugyanez vonatkozik arra is, ha felmerül a gyanú, hogy az orrvérzést a koponya törése váltotta ki.

Egy-egy probléma kezelésére is jónéhány szert felsoroltál. Honnan tudjuk, melyiket érdemes választani?

Dr. Bogár Orsolya: Egyrészt mindenképpen figyeljünk oda lovunkra, hiszen az olyan, elsőre jelentéktelennek látszó tünetek segíthetik a megfelelő szer kiválasztását, hogy meleg, vagy hideg-e a sérült terület, vagy hogy a szokottnál szomjasabb-e az állat. Az ilyen apró kis jelek segíthetnek abban, hogy a fenti leírások alapján a megfelelő készítményt válasszuk.

A homeopátia természetesen nem merül ki ennyiben, nem mondhatjuk, hogy aki a fentieket rutinszerűen alkalmazza, már mindent tud a témában. Egy ilyen áttekintés főleg az egyszerűbb problémák kezelésére teszi képessé a lovasokat, lótartókat.

Súlyosabb sérülések esetén érdemes kikérni egy homeopátiával dolgozó állatorvos véleményét, aki egy komplex, az adott ló számára egyénileg kialakított kezelési tervet állít össze, ami mindenképpen hatékonyabb és biztosabb, mint az általános kezelések.

2011.10.17.  Lejegyezte és szerkesztette: Magyar Dorottya
Frissítve: 2023.04.17.
Fotó: Canva

Lovaspóló 1929-ből

Lovaspóló 1929-ből

Ha kezünkbe vesszük hazai lovas versenynaptárunkat, hiába is keresnénk, nem találunk lovaspóló versenyeket a programban. Többek számára ismeretlen is ennek a sportágnak a működése, szabályzata és értékelése. Pedig a század húszas éveitől már folyamatosan szaporodtak lovaspóló egyesületek és a II. világháború időszakában az angolok komoly ellenfélként tiszteltek bennünket. Ízelítőként most a Szent György Képes Sportlap 1929. június 10-ei számából a lovaspóló tavaszi mérkőzéseiről idézünk pár sort. Eredményekkel senkit nem akarok untatni, elegendő, ha megemlítem, hogy ebben az időszakban 12 hazai csapat mérte össze játéktudását. Bízunk benne, hogy hazánkban újból virágzásnak indul az angolok által a sportok királyának nevezett lovaspóló, már csak a jeles elődeinkre való tekintettel is.

A tavaszi lovaspóló-mérkőzések

Pünkösd hétfőjén kezdődtek meg a Margitszigeten a Magyar Póló-Clubnak a közönség mind szélesebb rétegeiben érdeklődést keltő lovaspólómérkőzései. A küzdelem az Idegenforgalmi, Utazási és Szállítási Rt. elnöke, Ttrsnády Szücs András államtitkár által adományozott “Magyar Handicap Vándordíj” -ért, a Stühmer Frigyes által felajánlott “Kisbéri Díj” -ért, a Ciáky Károly gróf m. kir. honvédelmi miniszter alapította “Budapesti Vándordíj” -ért és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított “Novice Kupá”-ért folyt. A mérkőzések minden egyes alkalommal változatosak, hevesek, fordulatokban gazdagok voltak, úgy hogy a nehéz játékban való gyakorlottság, a számítóképesség is mindjobban kidomborodik. A játéknak ez a fejlődése a lovaspóló ügyét határozottan előbbre viszi, mert a néző közönséget – amint azt a gyakran láttuk – valósággal lázas izgalomba hozta.

A játékosok közül elsősorban is az angolok váltak ki nagy rutinjukkal. Ezen különben nem csodálkozhatunk, mert nemzetközi vonatkozásban klasszist képviselnek. A magyarok közül meglátszik a nagy gyakorlottság Wenckheim József és dr. Bánffy Miklós grófokon. A többiek is mind igen szépen haladnak s napról-napra szebb és szebb ütéseikben gyönyörködhetünk. Játékukat azonban ma még külön-külön nem bírálhatjuk el, mert még nem fejlődött ki bennük az az egyéni stílus, amely a kritikát jogossá tenné. Mindannyian lelkesen és szívből játszanak és ez fontos, mert ez jelöli meg haladásuk útját is.

A lovakról is meg kell még emlékeznünk. Bámulatosan szépen fejlődnek s annyi tény, hogy ha – amint reméljük – a magyar ló a pólójátékban továbbra is oly mértékben válik be, mint azt eddig láttuk, akkor meg lehetünk elégedve, mert a lovaspóló újbóli meghonosításának nem marad majd el anyagi haszna sem. A lovak teljesítményét Carola mecklenburgi hercegnő és Borwin mecklenburgi herceg fáradhatatlan munkájának köszönhetjük.

A pólójátékoknak mindvégig nagy és előkelő közönsége volt. Horthy Miklós kormányzó őfőméltósága rendkívüli elfoglaltsága ellenére is, minden mérkőzést elejétől végig nézett s vele együtt hazai lovastársadalmunk színe-java gyönyörködött azokban a színes és felejthetetlen szép jelenetekben, amelyek ennek a játéknak sajátosságai s amelyek ezt a lovassportok többi ágai közül kiemelik.

Összeállította: Pajlócz András
Forrás: Magyar Lovas Kör
2000.
Frissítve: 2023.04.17.
Fotó: Canva

A DÍJLOVAGLÁS MAGYARÁZATOKKAL ELLÁTOTT SZÓJEGYZÉKE

A  DÍJLOVAGLÁS  MAGYARÁZATOKKAL  ELLÁTOTT  SZÓJEGYZÉKE

Egy  értelmező  szójegyzék  nélkül,  még  az  egyébként  egy  nyelven  beszélő  lovasok,  edzők  és  bírók  kommunikációja  során  is  gyakran  másképp  értelmezi  az  egyes  kifejezéseket  a  hallgató,  mint  a  beszélő.  Ezért  meg  kellett  alkotni  a  szótári  fogalmakat  és  a  hozzájuk  tartozó  magyarázatokat.  Kiemelt  figyelmet  fordítottak  azokra  a  kifejezésekre,  melyek  jelentésében  az  egyes  nyelvek  akár  árnyalatnyi  eltérést  is  mutatnak.

A  szószedet  fő  célja,  hogy  a  bíráskodás  során  használt  kifejezések  értelmezését  egységesítse,  ezáltal  javítva  megértésüket.  Nem  törekszik  azonban  arra,  hogy  teljes  körű  díjlovagló  szaknyelvi  lexikon  legyen.
Az  alábbi  szójegyzék  remélhetőleg  segíti  a  kommunikációt  a  bírók,  a  lovasok  és  az  edzők  között.  Ha  betölti  ezt  a  szerepet,  csakis  hasznára  válhat  a  bíráskodás  minőségének  és  növelheti  a  bírói  protokollból  szerzett  versenyzői  tapasztalatokat.

Aktivitás  (Activity)
Energia,  életerő,  élénkség  –  különösen  a  hátulsó  lábakra  vonatkozóan  használjuk. Elsősorban a lépés „lendületésnek” meghatározására alkalmazzuk.

Állítás (Slight Flexion at the Poll)
A  nyak  oldalirányú  ívelése a tarkótól a marig,  így  a  ló  kissé  oldalra  néz.  Helyes  állításnál  a  lovas  a  nyeregben  ülve  a  ló  belső  szemboltját  kell  hogy  lássa  aszerint,  hogy pl.  jobbra  vagy  balra  van  állítva.

Átengedőség  (Submission)
Feltétele  az  engedelmesség.  Az  átengedő  lovon  a  segítségek  akadálytalanul  tevődnek  át  és  haladnak  végig.  A  ló  engedelmes  lovasa  felé,  ami  megmutatkozik  az  állandó  figyelemben,  az  együttműködő  készségben  és  a  ló  magabiztos  fellépésében,  mely  párosul  a  harmóniával,  a  feladatok  könnyed  bemutatásával  és  korrekt  kivitelezésével,  beleértve  a  megkívánt  hajlítás  elfogadását,  a  lovas  segítségeire  való  azonnali  és  engedelmes  reagálást,  továbbá  a  megfelelő  egyensúlyt  a  feladatok  végrehajtása  során.

Átlépés,  túllépés  (Overstep, Overstride, Overtrack)
1.  (Overstep, Overstride, Overtrack)  A  ló  hátulsó  lábát  az  elülső  láb  patanyoma  elé  helyezi  le.  Az  átlépés  kívánalom  a  közép  és  nyújtott  iramok  lovaglásánál.
2.  (Crossing) Lépésben  vagy  ügetésben  végrehajtott  oldaljárások,  féloldalazás  vagy  combra  való  engedés  során  az  elülső  és  a  hátulsó  lábak  egymás  előtti  átlépésének,  keresztezésének  mértékére  vonatkozik.

Átmegy  a  segítség a lovon  (Throughness)
A  ló  izomzatának  rugalmas,  felszabadult  állapota,  amely  biztosítja  az  energia  korlátlan  áramlását,  áttevődését  hátulról  előre  és  elölről  hátrafelé.  Ennek  köszönhetően  a  lovas  segítségei  szabadon  gyakorolnak  befolyást  a  ló  minden  egyes  részére.  (pl.  a  szársegítség  hatása  végighalad  a  rugalmas,  elengedett  izomzatú  lovon,  áttevődik  a  hátulsó  lábakra,  melyekre  befolyást  gyakorol).

Beejtett  hát  (Hollow Back)
A  hát  lesüllyed  vagy  beejti  a  ló.  Okozhatja  a  hátizmok  gyengesége  vagy  az  izom  hosszantartó  összehúzódása  –  hiányzik  az  izomzat  rugalmassága,  elengedettsége  és  a  kívánatos  lengő  hát.

Belelép  a  patanyomba  (Imprinting;  Tracking up)
A  hátulsó  lábak  pontosan  az  elülső  lábak  patanyomába  lépnek.

Belső  oldal  (Inside)
1.  Az  az  oldal,  amerre  a  lónak  a  feladat  végrehajtásához  állítva  vagy  hajlítva  kell  lennie.  (oldalirányban)
2.  A  lónak  a  kör  belső  oldala  felé  eső  oldala.
Amennyiben  a  két  feltétel  nem  esik  egybe,  az  első  pont  az  irányadó.  (pl.  ellenvágta  esetében)

Bizalom  (Confidence)
A  ló  bátorsága  és  határozott  fellépése  a  feladatok  lovaglása  során  és  a  lovasába  helyezett  bizalom.

Bólogat  vágtában  (Rocking, Rocking Horse Canter)
Vágtában  a  nyak  és / vagy  az  elülső  rész  túl  sokat  megy  fel  és  le.  Eredményezheti  a  nem  megfelelően  tértnyerő  mozgás,  a  hátulsó  végtagok  nem  kielégítő  használata,  vagy  a  lovas  helytelen  befolyása.

Egyenesre  állítottság,  egyenesség  (Straightness)
1.  Párhuzamos  elhelyezkedés  a  kijelölt  vonalhoz  képest  (pl.  a  fara  sem  jobbra,  sem  balra  nem  tér  el  a  középvonalról)
2.  A  ló  testrészeinek  egymáshoz  viszonyított  egyenessége  a  faroktól  a  tarkóig.  (pl.  nem  megy  el  a  vállán,  vagy  nem  törik  meg  tarkóban)
3.  Párhuzamos  lovaglás  a  kijelölt  vonalhoz  képest  (pl.  nem  tekereg,  nem  tér  le  a  vonalról)

Egyenetlen  (Uneven;  Unlevel)
1.  (Uneven)  A  lépések  hossza  nem  egyforma.
2.  (Unlevel)  Az  egyensúly  a  mozgás  ütemében  megbillen  valamelyik  oldal  vagy  végtag  irányába,  a  súly  egyenetlen  eloszlása  a  két  oldal  között.

Egyensúly  (Balance)
A  ló  és  a  lovas  súlyának  egymáshoz  viszonyított  eloszlása  az  elülső  és  a  hátulsó  lábak  között  (hosszanti  egyensúly),  valamint  a  jobb  és  a  bal  oldali  lábak  között  (oldalirányú  egyensúly).  A  ló  akkor  van  jó  egyensúlyi  helyzetben,  ha  a  súly  egyformán  oszlik  meg  a  bal  és  a  jobb  oldal  között  és  a  képzési  szintnek  megfelelően,  hosszanti  irányban  fokozottan  a  hátulsó  lábakra  helyeződik,  ami  lehetővé  teszi,  hogy  könnyedén  lépjen  a  lovas  kezéhez.  Az  egyensúly  elvesztése  a  súly  hirtelen  megnövekedését  jelenti  az  elülső  részen  és / vagy  az  egyik  oldalon.

Elején  van,  elejére  esik  (On the Forehand)
Hosszanti  irányban  rossz  egyensúlyi  helyzet;  a  ló  túl  sok  súlyt  helyez  az  elülső  lábakra  ’beledőlve’  a  lovas  kezébe  és  a  szárakra.

Elengedettség  (Relaxation)
1.   Nyugodt  mentális  állapot.  Szorongástól  vagy  idegességtől  menetes  higgadtság.
2.  Az  izmok  feszültségmentessége.  Az  izmok  feszülése  alatt  itt  mást  értünk,  mint  ami  szükséges  az  optimális  önhordáshoz,  a  toló  és  hordozó  erőhöz,  a  rugalmassághoz  szükséges  ütemes  izom  összehúzódáshoz  és  megnyúláshoz  és  a  mozgás  folyamatosságához.

Ellenszegülés  (Resistance)
A  ló  fizikai  ellenkezése  a  lovassal  szemben.  Nem  azonos  az  engedetlenséggel  és  azzal,  amikor  a  ló  a  segítségek  alól  kivonja  magát.  Az  ellenszegülés  lehet  pillanatnyi  (pl.  durva  segítségadás  által  kiváltott  reakció)  vagy  folyamatos.

Elmarad  a  fara  (Lack of Parallelism)
Féloldalazásban  vagy  combra  való  engedésben  az  elülső  rész  túlzottan  vezet,  így  az  elülső  és  a  hátulsó  lábak  nem  lépnek  keresztbe  és  a  testsúly  alá.  Ilyenkor  a  ló  hosszhajlítása  többnyire  nem  elégséges.

Elmegy  a  vállán,  a  külső  vállára  esik  (Falling Over Outside Schoulder)
A  ló  nincs  a  lovas  helyes  segítségein,  a  külső  szár  nem  tart  meg  kellőképpen,  így  a  külső  vállával  kitérve  az  egyenesre  állítottságból  a  ló  kivonja  magát  a  lovas  segítségei  alól.

Elnagyolt  átmenet  (Blurred)
Hiányzik  az  átmenet  tisztasága,  kifejezettsége  a  jármódok  vagy  egy  adott  jármódon  belüli  iramok  között.

Elől  késik (Late)
Az  ugrásváltásban  az  elülső  láb  később  ugrik  át,  mint  a  hátulsó.  Gyakran  a  kellő  mértékű  előremenés  hiányára  vagy  a  külső  és  a  belső  szár  funkciójának  nem  megfelelő  elhatárolása  okozza.

Előre  (Forward)
Abba  az  irányba  vagy  arra  felé,  ami  a  ló  előtt  van,  vagy  amerre  a  ló  halad.
Az  előre  szó  azt  az  irányt  jelöli,  amerre  a  ló   megy  és  nem  azt,  ahogyan  eljut  oda.  A  „többet  előre”   kifejezés  nem  jelöli  pontosan,  hogy  lendületesebben  vagy  hosszabb  lépésekkel  kellene  haladnia  a  lónak.    Az  olyan  kifejezések,  mint  „több  energiát”,  „több  megnyúlást”  „hosszabb  ugrásokat”  „tértnyerőbben”  „élénkebb  tempót”  stb.  pontosabban  fejezik  ki,  HOGYAN  kellene  a  lónak  az  előrefelé  irányba  haladnia.
Helyesen  abban  az  esetben  használjuk  a  „többet  előre”  kifejezést,  amikor  például  egy  féloldalazás  vagy  egy  combra  való  engedés  során  túl  meredek  szögben,  túl  sokat  megy  oldalra  és  nem  elégséges  az  előremenés.

Eltér  az  egyenesről  (Wandering, Wavering, Weaving)
Tekereg,  sodródik,  nem  egyenes  vonalon  halad  egyik  ponttól  a  másikig.

Emelkedettség  (Elevation, Lift)
1.  (Elevation)  A  fej  és  a  nyak  által  alkotott  ív  (beleértve  a  nyak  kiinduló  pontját  is).  Ideális,  ha  a  nyak  szabadon  emelkedik  ki a  marból.
2.  (Lift)  Alkalmazzák  a  piaffe-ra  és  a  passzázsra  abban  az  értelemben,  hogy  milyen  magasan,  hatékonyan,  vállból  szabadon  emeli  az  elülső  lábakat  a  ló. / akciós /  emelése  a  lábaknak.
3.  (Lift)  A  tolóerő  felfelé  irányuló  összetevője.  Annak  mértékét  jelöli,  mennyire  löki  el  magát  a  ló  a  talajtól.

Engedelmesség  (Obedience)
A  ló  szándékot  mutat  a  lovas  által  kért  feladatok,  átmenetek,  figurák  végrehajtására.  Azzal  együtt,  hogy  a  ló  ellenszegül,  vagy  valamilyen  módon  kivonja  magát  lovasa  segítségadásai  alól,  még  mindig  lehet  „engedelmes”.  (pl.  a  ló  bemutathat  hibák  nélkül,  a  megadott  helyen  egy  sorozat  ugrásváltást  annak  ellenére,  hogy   szár  mögött  van,  tarkója  megtört,  szája  nyitott,  farkát  tekergeti,  visszatart,  vonakodik  tértnyerően  előre  menni  stb.  –  így  végrehajtja  a  feladatot,  de  nem  feltétlenül  átengedő,  rugalmas  stb.)

Engedetlenség  (Disobedience)
A  ló  szándékos  elhatározása,  hogy  nem  hajtja  végre  a  kért  feladatot,  vagy  olyat  tesz,  amit  nem  kérnek  tőle (pl. ellenvágtában átugrik).

Fara  magas  (High Behid)
A  far  ismételődő,  aktív  felfelé  irányuló  kitérése  a  segítségadások  alól.  Jellemző  vágtában,  amikor  nem  kielégítő  a  hátulsó  lábak  tevékenysége  és  piaffe-ban,  amikor  nem  megfelelő  az  öntartás  és  a  keret  rugalmassága.

Fara  vezet  (Hide quarters trailing)
A  kifejezést  a  párhuzamosság  hiányának  meghatározására  használjuk  féloldalazásban  vagy  combra  való  engedésben,  amikor  a  ló  fara  hibásan  közelebb  lép  az  elérni  kívánt  vonalhoz,  mint  az  elülső  része.

Feladat  (Movement)
1.  Az  a  mozgássor,  amelyet  a  ló  végez.
2.  Egy  program  feladata.  Egy  díjlovagló  program  egy  meghatározott  szakasza,  amelyet  egyetlen  pontszámmal  értékelnek  a  bírók  a  pontozólapon.
3.  Feladat  a  díjlovagló  sportban.  Gyakorlat,  amit  egy  patanyom  figura,  vonalvezetés,  átmenet,  a  ló  helyzete  vagy  ezek  kombinációja  határoz  meg.

Felső  vonal  (Topline,  Alignment)
A  ló  kontúrja  a  fülektől  kezdve  a  nyaka  és  a  háta  teteje  mentén  a  farkáig.

Ferdeség  (Crookedness)
1.  A  párhuzamos  elhelyezkedés  hiánya  a  kijelölt  vonalhoz  képest  (pl.  elferdül,  a  fara  jobbra  vagy  balra  kitér  a  középvonalon  haladva)
2.  A  ló  testrészeinek  egymáshoz  viszonyított  ferdesége  a  faroktól  a  tarkóig.  (pl.  elmegy  a  külső  vállán,  vagy  megtörik  tarkóban)
3.  A  lovagolt  vonal  egyenetlensége  (pl.  hullámos,  letér  az  egyenesről)

Feszes / feszesség  (Tense)
1.  Az  izmok  összehúzódása  vagy  megrövidülése;  általában  a  hosszantartó  összehúzódás  megjelölésére  használják  (az  összehúzódást  nem  követi  az  izmok  váltakozó  megnyúlása  és  elengedettsége  a  mozgás  ütemében).
2. Utalhat  a  ló  mentális  állapotára:  pl.  szorongó,  ideges.  A  ló  fizikai  állapotára  utalóan:  megfeszül,  az  izmok  tartósan  összehúzódnak  (nem  nyúlik  a  kéz  után,  hiányzik  az  optimális  feligazítottság  és  a  mozgás  folyamatossága  megtörik).
A  fizikai  és  a  mentális  állapot  gyakran  kéz  a  kézben  járnak.

Félfelvétel  (Half Halt)
Az  összeszedettség  pillanatnyi  növelése,  vagy  a  segítségek  egy  bizonyos  hatása,  amely  növeli  a  ló  figyelmét  és  javítja  egyensúlyát.

Figura  (Figure)
Lásd  „patanyom  figura”.

Fokozás  (Lengthening)
A  lépések  vagy  az  ugrások  megnyújtása,  a  keret  tágulása,  fenntartva  azt  az  ütemet,  mint  a  munkairamban  és  megtartva  az  egyensúlyt.

Habos  száj
Lásd  „rágja  a  zablát”.  Jó  szájtevékenység  eredménye.

Hajlítás  (Bend)
A  ló  teste  a  tarkójától  a  farkáig  egyenletes,  oldalirányú  ívet  látszik  alkotni.  Példák  a  hibás  hajlításra:  csak  a  nyakban  hajlítva,  csak  a  nyak  aljánál  hajlítva,  vagy  rossz  irányba  hajlítva.

Hajlíthatóság,  hajlékonyság  (Flexion, Flexibility, Suppleness)
1.  (Suppleness) Rugalmasság;  a  ló  képzettségénél  és  állapotánál  fogva  képes  arra,  hogy  a  lovas  oldalirányú  és  a  hosszanti  hajlításokra,  valamint  a  feligazítottság  finom  szabályozására  irányuló  segítségeit  elfogadja,  és  a  kért  feladatot  végrehajtsa  anélkül,  hogy  megtörne  a  mozgás  folyamatossága  vagy  elveszne  a  megfelelő  egyensúly.
2.  (Flexion)  Egy  izület  hajlékonyságára  vagy  szabadságára  utal  (gyakran  használt  fogalom  például  a  vállszabadság)  a  csontok  egymáshoz  viszonyított  illesztése.  A  tarkó  esetében  hosszanti  és  oldalirányú  hajlíthatóságról  is  beszélünk.

Hamis  krágli  (Broken Neckline)
A  nyak  pozíciója,  melyben  a  nyak  kb.  elülső  harmadában  túlzott  a  hosszanti  hajlítás.  Ezáltal  a  nyak  túlzottan  lehajlik,  a  tarkó  már  nem  a  test  legmagasabb  pontja  és  a  nyak  felső  vonala  nem  egyenletes,  finom  ívet  formál, hanem gyakran megtört.

Határozott  átmenet  (Definition)
Az  egyes  jármódok  vagy  egy  adott  jármódon  belüli  iramok  között  mutatott  egyértelmű  különbség,  tiszta  elhatárolás.

Hátul  késik  (Late Behind)
Az  ugrásváltásban  a  hátulsó  láb  később  ugrik  át,  mint  az  elülső.  Gyakran  a  kellő  mértékű  összeszedettség  hiányára  vagy  a  külső  és  a  belső  szár  funkciójának  nem  megfelelő  elhatárolása  okozza.

Hátul  terpeszt  (Wide Behind)
A  ló  hátulsó  lábait  egymástól  távolabb  tartva  mozog  az  elülsőkhöz  viszonyítva.  (kitér  a  hátulsó  lábak  aktív  tevékenysége  alól  –  ez  leggyakoribb  piaffe-ban,  ügetésekben  végrehajtott  fokozásokban,  vagy  állj  feladatban  hátul  terpesztve  áll  meg). A mének fokozottan hajlamosak a hátul terpesztésre.

Hátulsó  végtagok  használata  (Engagement)
A  hátulsó  lábak  izületeinek  és  a  keresztcsonti  izületek  fokozott  rugalmassága  az  alátámasztás  pillanatában,  ezáltal  a  far  viszonylag  mélyebbre  süllyed,  ültetettebbé  válik,  az  elülső  rész  pedig  kikönnyül,  szabadabbá  válik.  A  hátulsó  lábak  arányaiban  a  súly  nagyobb  részét  hordják.  Előfeltétele  a  tolóerőnek,  a  hordozóerőnek  és  a  lendületnek.
A  hátulsó  végtagok  használata  nem  azonos  a  csánk  hajlékonyságával  vagy  a  „csánk  aktivitásával”,  amikor  a  hátulsó  lábak  izületei  sokkal  inkább  hajlítottak,  amíg  a  láb  a  levegőben  van,  mint  a  talajon  az  alátámasztás  pillanatában.  A  hátulsó  végtagok  használata  nem  is  csupán  a  hátulsó  lábak  előrefelé,  a  heveder  irányába  tett  lépésének  hossza  –  ez  a  hátulsó  láb  kinyújtása.

Hegyre  fel  (Uphill)
A  ló  hosszanti  egyensúlyára  utal;  a  farhoz  képest  viszonylagosan  magasabb  az  elülső  rész. Elsősorban vágtában figyelhető meg.

Hinta
Egy  program  feladat  –  hátraléptetések  és  előre  irányuló  lépések  töretlen  sorozata.  A  lépések  száma  meghatározott  és  a  folyamatot  többször  kell  megismételni,  majd  ezt  követi  egy  előrehaladó  átmenet  (pl.  „4  lépés  hátra,  4  előre,  6  hátra,  megindulás  összeszedett  vágtában”).

Hosszanti  (Longitudinal)
Hosszanti  irányú  dimenzió,  amely  az  ellentéte  az  oldalirányúnak  és  merőleges  rá  a  ló  teste  az  elejétől  a  végéig  vagy  a  végétől  az  elejéig.

Húzza  a  hátulját  (Dragging, Trailing)
A  hátulsó  végtagok  aktivitásának  hiányára  utal  az  előrefelé  irányuló  mozgásban  (de  nem  használjuk  a  combra  való  engedés  vagy  a  féloldalazás  során  a  párhozamosság  hiányára  abban  az  esetben,  ha  elmarad  a  fara),  vagy  a  hátraléptetésnél  jellemző  hiba,  hogy  a  ló  a  hátulsó  végtagok  aktivitásának  hiánya  miatt  húzza  a  lábát.

Imbolyog,  ingadozik  (Swing,  Swinging, Wobbling)
1.  Ugrásváltás  sorozatban  a  váll  vagy  a  far  az  ugrásváltás  irányába  történő  ismétlődő  elmozdulása.
2.  Bár  a  ló  egyenes  vonalon  hald,  úgy  tűnik,  egyik  oldal  egyensúlyi  helyzete  különbözik  a  másik  oldalétól,  vagy  egyik  oldalról  a  másikra  folyamatosan  egyensúlyoz.
3.  A  testsúly  egyik  oldalról  másik  oldalra  történő  egyensúlyozása  pl.  piaffe-ban  vagy  passzázsban.  Ebben  az  esetben  az  elülső  és / vagy  a  hátulsó  lábak  oldalirányban  kilépnek  a  súlypont  alól  az  egyensúly  megtartása  érdekében.

Ingatja  a  fejét,  szitál  a  fejével,  nem  stabil  támaszkodás,  bizonytalan  támaszkodás  (Swinging Head)
A  ló  orra  jobbra-balra  mozog  –  elsősorban  ügetésben  és  vágtában –  vagy  köröz  –  általában  vágtában.  Okozhatja  az,  hogy  a  ló  nem  fogadja  el  a  támaszkodást,  vagy  a  lovas  kikényszeríti,  durva  kézzel  igyekszik  létrehozni  a  ’támaszkodást’.

Iram  (Pace)
Az  egyes  jármódokon  belül  különböző  iramok  vannak:  összeszedett  (lépés,  ügetés,  vágta),  munka  (ügetés,  vágta),  közép  (lépés,  ügetés,  vágta),  nyújtott  (lépés,  ügetés,  vágta).

Jármód  (Gait)
A  ló  lábának  egymástól  különböző,  szakaszonként  ismétlődő  mozdulatai  határozzák  meg,  pl.  lépés,  ügetés,  vágta,  poroszka,  tölt.  A  díjlovaglásban  három  jármódot  használunk  –  lépés,  ügetés,  vágta.

Kapcsolat  (Connection)
A  ló  és  a  lovas  egyetlen  harmonikus  egységet  alkot,  a  közöttük  oda-vissza  lezajló  kommunikációban  nincs  megakadás,  megtörés  vagy  gyengülés.  Az  energia  áramlása  nincs  korlátozva,  a  lovas  befolyása  könnyedén  tevődik  át  a  lóra,  akadálytalanul  halad  végig  a  lovon  és  vissza  a  lovasra. A kapcsolatnak három része van: a lovas keze és a ló szája között; a lovas ülése és a ló háta között; a lovas csizmája és a ló oldala között.  Lásd  még  „átengedőség”.

Kapkod  (Whipping Up,  Cramp  High, Snatching, Jerkily Hind Legs)
Az  egyik  vagy  mind  a  két  hátulsó  lábra  utalóan  használjuk;  hirtelen,  időnként  kifejezetten  magasra  rántja  fel  a  lábát  vagy  a  lábait. Természetellenes mozgás.

Kádencia  (Cadence;  Expression)
A  ütem  kifejezett  kihangsúlyozásával,  biztos  tempóban,  lendületesen és  rugalmasan  mozog  a  ló. A kifejezést főként az ügetésre használjuk.

Kerek  (Roundness)
1.  A  ló  profilja  felső  vonalának  domborúsága.
2.  A  lapos  mozgás  ellentettjeként  jellemzi  a  ló  végtagjainak  működését  vagy  a  feladatok  végrehajtását.

Keresztben  vágtázik  (Cross canter;  Disunited)
A  ló  úgy  vágtázik,  hogy  egyik  lába  vezet  elől  a  másik  hátul,  tehát  hátul  nem  a  helyes  lábon  vágtázik.

Keret  (Frame)
A ló orrától a farokrépáig terjedő távolság. .A  nyújtás  vagy  az  összeszedettség  viszonylagos  mértéke  határozza  meg  azt,  hogy  hosszabb  vagy  rövidebb  a  megkívánt  keret.  A  lónak  a  lovas  által   behatárolt  keretet  a  hátulsó  végtagok  aktív  használatából  fakadó  lendület  által  kell  kitölteni,  a  lovas  keze  sohasem  húzhat  vissza.

Késik  (Late)
Segítség  utáni  végrehajtás.  A  kifejezést  ugrásváltásnál  használjuk.  Késhet  az  átugrásnál  az  elülső  láb,  a  hátulsó  láb  vagy  segítség  után  lehet  a  teljes  végrehajtás.

Kifejezett  átmenet  (Defined Transation)
Lásd  „határozott  átmenet”.

Kifeszül (Strung Out)
Az ellenszegülés egy formája, melyben a ló a szár ellen megy,  túlzottan  kinyújtja  a  nyakát,  túlzottan  vonal  elé  kerül;  hiányzik  a  megfelelő  önhordás,  a  hosszanti  egyensúly  és  a  támaszkodás,  megfeszíti  a  tarkóját  és  a  nyakát.

Kimarad (Camped, Parked)
A  ló  hátulsó  lábai  a  test  mögött  helyezkednek  el,  nem  lépnek  a  súlypont  alá.  Leggyakrabban  az  állj-al  összefüggésben  használjuk.

Kinyújtás,  megnyúlás  (Reach)
Az  elülső  végtagok,  a  hátulsó  végtagok  és  a  ló  nyakának  előrefelé  történő  kinyújtására  utal  (vagy  használható  ezek  közül  bármelyikkel  kapcsolatban).

Kirágatás (Let the Horse Strech on a Long Rein)
A ló fokozatosan keretben előre és legelé megnyúlik, miközben a szárat a lovas a kezéből puhán kicsúsztatja. Eközben a mozgás üteme és lendülete vagy aktivitása nem változik.

Kirántja  a  szárat  (Snatching)
A  ló  hirtelen  megrántja  a  szárakat,  megpróbálja  kirántani  azokat  a  lovas  kezéből.  Nem  fogadja  el  a  támaszkodást,  nem  elengedett.

Kivonja  magát  a  segítség  alól  (Evasion)
A  ló  kitér  a  feladat  nehézsége,  a  pontos  végrehajtása  vagy  célja  alól.  Gyakran  aktív  ellenszegülés  vagy  engedetlenség  nélkül  történik  (pl.  tarkóban  megtörik,  nyitott  száj,  hamis  krágli,  a zablát a nyelve a lá veszi, stb.).  A  ló  számos  módon  kivonhatja  magát  a  zabla  hatása  alól,  ezek  mindegyike  azt  jelenti,  hogy  kitér  a  korrekt  támaszkodás  és  a  stabil  kapcsolat  elől.

Könnyedség  (Lightness)
A  ló  súlypontjának  elhelyezkedésére  vagy  a  támaszkodás  könnyedségére  vonatkozik  –  az  önhordás  egyik  összetevője.

Közép  (iram)  (Medium)
Középügetésben  és  középvágtában  a  ló  enyhén  megnyújtott  hosszúságú  lépésekkel  illetve  ugrásokkal  halad  (hosszuk  az  összeszedett  és  a  nyújtott  iram  lépés  és  ugráshosszai  között  van).  Fokozottabb  hegyre  fel  egyensúlyt,  több  előre  és  felfelé  irányuló  tolóerőt  és  több  megnyúlást  mutat,  mint  munkairamban.
A  középlépés  lépéshosszúsága  az  összeszedett  és  a  nyújtott  lépés  között  van,  tiszta  átlépést  mutat,  jó  tolóerőt  hátulról  és  jó  megnyúlást.

Külső  oldal  (Outside)
1.  Az  ellenkező  oldal,  mint  amerre  a  lónak  a  feladat  végrehajtásához  állítva  vagy  hajlítva  kell  lennie.  (oldalirányban)
2.  A  lónak  a  pálya  vagy  a  kör  középpontjától  távolabb  eső  oldala.
Amennyiben  a  két  feltétel  nem  esik  egybe,  az  első  pont  az  irányadó.  (pl.  ellenvágta  esetében)

Lebegő  fázis  (Suspension – felfüggesztettség)
Ügetésben  vagy  vágtában  az  a  pillanat,  amikor  a  ló  egyetlen  lábbal  sem  érinti  a  talajt.  A lebegő  fázis passzázs feladatban a legkifejezettebb.

Lapos  (Sticky, Flat)
A  ló  nehézkesen  mozog,  lábait  nem emeli el határozottan a talajról.  Földhöz ragadt.

Lendület  (Impulsion,  Schwung))
1.  (Impulsion)  Előre  felfelé  irányuló  toló- és hordozóerő,  mely  a  hátulsó  lábak  használatából  eredő  energia  felszabadulásából  ered.
2.  (Schwung)  A  hátulsó  részből  eredő  erőteljes  előre  ható  tolóerő,  mely  átjárja  az  elasztikusan  lengő  hátat  és  az  engedelmesen  megnyúló  nyakat  is.

Lengő  hát  (Swinging Back)
A háti szalagok megemelkedése lehetővé teszi a  hosszú  hátizmok  ritmikusan  váltakozó  összehúzódását  és  megnyúlását,  először  az  egyik  oldalon,  majd  a  másikon.  Ez  adja  a  ló  mozgásának  rugalmasságát  és lendületét,  illetve  engedi  a  hátulsó  lábakból  eredő  tolóerőt  a  háton  keresztül  áttevődni.

Leragad  (Stuck)
Az  egyik  láb  túlzottan  sokáig  marad  a  talajon,  vagy  egyáltalán  nem  emeli  meg,  megtörve  ezzel  a  tiszta  ütemet.  Pl.  a  röviden  hátra  arcnál.

Lépés  (Walk)
1.  A  ló  egyik  jármódja, mely 4 ütemű mozgás.
2.  A  ló  lábai  mozgásának  ismétlődő  folyamata.  Egy  lépés  akkor  ér  véget,  amikor  a  ló  lábai  újra  elérik  a  kiindulási  pozíciót.  Egy  ügetőlépés  például  magában  foglal  egy  ütemet  (egy  átlós  lábpár  talajra  érkezését),  egy  lebegőfázist,  egy  másik  ütemet  és  egy  másik  pillanat  lebegőfázist.
A  lépések  fokozása  arra  utal,  mennyire  tértnyerő  a  lépés  egy  teljes  szakaszban.

Lötyögő  szár (Slack)
Amikor  meglöttyen  a  szár,  megszűnik  a  korrekt  kapcsolat  és  a  támaszkodás a lovas keze és a ló szája között.

Megakad  (Blocked)
A  ló  izmai  pillanatnyilag  vagy  hosszabb  időtartamra  összehúzódnak  (nem  követi  az  ütemben  történő  megnyúlás  és  ellazulás  az  összehúzódást),  ezáltal  a  kapcsolat  megromlik.  Okozhatja  a  lovas  helytelen  befolyása  is.

Megperdül  (Pivoting, Swingling)
A  ló  nem  emeli  fel  lábát  a  megkívánt  ütemben,  hanem  egy  leragadt  láb  körül,  a  kívánatosnál  gyorsabb  ütemben  megfordul.  Használjuk  a  piruettel,  a  röviden  hátra  arccal,  a  hátulja  körüli  vagy  az  eleje  körüli  fordulattal  kapcsolatban.

Megtört  (Tilting)
A  fej  megbillenése  vagy  oldalra  hajtása  (mélyebben  van  az  egyik  füle)  –  mely  által  a  ló  részlegesen kivonja  magát   a  segítségek  alól. Ezen kifejezés helyett használhatjuk a ’tarkóban ferde’ kifejezést is.

Merev  (Stiff / Stiffness)
A  ló  képtelen  arra,  (szemben  az  akarat,  vagy  az  együttműködő  készség  hiányával)  hogy  a   feladat  végrehajtásához  megkívánt  fokon  és  módon  meghajlítsa  izületeit  vagy  megnyújtsa  izomzatát  (gyakran  tévesztik  össze  a  feszességgel  és  az  ellenszegüléssel)  Az edzés elején a gyakran merev.

Munka  (iram)  (Working)
Munkaügetésben  és  munkavágtában  a  ló  energikusan,  de  nyugodtan  halad  az  összeszedettség  és  a  középiram  közötti  lépés  vagy  ugráshosszal.

Mutogatás  (Goosestepping)
Az  elülső  végtagok  eltúlzott  mozgása,  amely nem a hátulsó lábak energiájából táplálkozik.

Nem  természetes,  erőltetett,  kényszerített  (Constrained, Forced)
A  lovas  a  feladatot  a  ló  akarata  ellenére  hajtja  végre,  vagy  ráerőszakol  a  lóra  egy  ’képileg’  megjeleníteni  kívánt  állapotot.  Nem  szükségszerűen  jelenti  azt,  hogy  összehúzott,  vagy  visszafelé  van  lovagolva  (a  ló  lehet  arra  kényszerítve,  hogy  hajoljon,  vagy  engedjen  a  zablának,  vagy  hogy  gyorsan  lépjen  előre).

Nyújtás  (iram)  (Extension)
Nyújtott  ügetésben  és  nyújtott  vágtában  a  ló  hegyre  fel  egyensúlyt  tart  fenn,  az  ugrások  vagy  a  lépések  maximálisan  tértnyerőek  a  legnagyobb  előreható  tolóerő  és  a  lehető  legnagyobb  mértékű  megnyúlás  által, mely során az önhordás végig megmarad.
Nyújtott  lépésben  a  ló  minden  egyes  lépésben  a  lehető  legtértnyerőbben  mozog,  a  legnagyobb  előreható  tolóerő, a szabad vállak  és  a  lehető  legnagyobb  mértékű  megnyúlás  által.

Oldalirányú  (Lateral)
Oldalirányú  dimenzió,  amely  az  ellentéte  a  hosszantinak  és  merőleges  rá.  A  ló  lehet  oldalirányban  állítva  vagy  hajlítva,  vagy  a  kifejezés  jelölheti  a  mozgás  irányát.

Önhordás  (Self-Carriage)
Olyan  állapot,  melyben  a  ló  egyenletes  puha  támaszkodás  mellett  a hátulsó lábakból eredő energia és a megfelelő háttevékenység révén önmagát hordja  anélkül,  hogy  egyensúlyozna  a  lovas  kezén.

Összehúzott  (Constricted)
A  ló  természetes  mozgását,  könnyedségét,  elengedettségét  kényszer,  visszaható  segítségadás  vagy  az  izmok  tartós  összehúzódása  korlátozza.  A  lovat  a  lovas  kényszeríti,  vagy  erőszakkal  tartja  össze,  erőszakosan  lerövidíti,  ami  által  testileg  feszessé  válik, a hátulsó végtagok aktivitása lecsökken.

Összeszedettség  (iram)  (Collection)
Összeszedett  ügetésben  és  összeszedett  vágtában  a  ló  fokozott  hegyre  fel  egyensúlyt  és  nagyobb  lendületet  mutat,  mint  munka  iramban,  a  vágtaugrások  és  az  ügetőlépések  rövidebbek,  de  emelkedettebbek,  mint  más  ügetés  vagy  vágta  iramokban.
Összeszedett  lépésben  a  ló  fokozott  aktivitással,  élénken,  céltudatosan  halad,  rövidebb,  de  emelkedettebb  lépésekkel,  mint  a  középlépésben.  Nyaka  szabadon  emelkedik  ki  a  marból,  nagyobb  mértékű  az  önhordása  és  több  súlyt  visel  a  hátulsó  lábain,  mint  más  lépés  iramokban.

Passzban  jár  (Amble)
Az  azonos  oldali  lábak  együtt  mozognak  (2 ütemű mozgás).  A  lépés  komoly  ütemhibája,  károsodása.

Passzázsszerű  ügetés  (Passage-like or Passagey Trot)
Meghosszabbodik  az  átlós  lábpár  alátámasztási  fázisa  az  ügetésben,  ez  egy  visszatartással,  az  előremenésben  mutatott  bizonytalansággal  társul,  ami  azt  a  benyomást  kelti,  hogy  a  másik  átlós  lábpár  a levegőben rövid  időre  megáll,  illetve  a  ló  habozik.

Párhuzamos  hátulsó  lábak  (Propping; Magpie Hop)
A  vágta  lábsorrendjének  hibája.  A  hátulsó  lábak  egyszerre  érnek  talajt,  párhozamosan  dobbantanak (rendszerint  a  vágta  piruett  és  az  ugrásváltás  hibájaként  fordul  elő).

Patanyom  (Track / tracks)
1.  Az  egy  nyomvonalon  haladó  lábra  vagy  lábakra  utal.  (pl.  a  ló  egyenesen  halad)
2.  Oldaljárásoknál  használjuk  annak  meghatározására,  hogy  a  feladat  végrehajtása  során  hány  patanyomon  haladnak  a  ló  lábai  (pl.  a  vállat  be  feladat  3,  a  farat  be  feladat  4  patanyomon  végrehajtandó  feladat  –  túlzott  szöget  zár  be  a  ló  a  fallal,  ha  a  vállat  be  feladatot  a  lovas  4   patanyomon  hajtja  végre)
3.  A  pálya  fala  melletti  nyomvonal.

Patanyom  figura  (Figure)
A  díjlovagló  programok  geometriai  alkotó  elemei,  mint  a  kiskör,  az  átlóváltás  és  a  nyolcas.  Hibásan  felcserélhetően  használják  a  „feladattal”.

Pozíció  (Position)
1.  A  lovas  testtartása.
2.  A  ló  a  feladatban  előírtnak  megfelelő  helyzete  (állítás,  hajlítás,  párhuzamosság,  stb.)

Rágja  a  zablát  (Chewing the Bit)
A  ló  szájának  finoman  és  óvatos  mozdulataival  foglalkozik  a  zablával  –  mutatja  az  állkapocs  mozgékonyságát  és  elengedettségét,  megindul  a  nyálelválasztás  és  kellemesen  „habos”  lesz  a  ló  szája.    Nem  összetévesztendő  a  zabla  ropogtatásával  vagy  a  fogak  csikorgatásával.

Rosszul  izmolt  (Slack)
Kiemelten  a  ló  felsővonala,  a  hát  és  a  nyak  felső  ívének  megfelelő  izomzatának  és  kondíciójának  hiányosságára   utal.  A  feladatok  végrehajtásához  nem  megfelelő  izmoltság  hiánya  gyakran  jár  együtt  a  rossz  izomtónussal,  a  lengő  hát  hiányával  vagy  a  beejtett  háttal.

Rugalmasság,  elasztikusság  (Elasticity)
Az  izomzat  könnyed  összehúzásának  és  megnyújtásának  képessége,  valamint  az  ez  irányban  mutatott  hajlandóság.  A  rugalmas,  elasztikus  ló  azt  a  benyomást  kelti,  hogy  lovasa  segítségeinek hatására  rugószerúen  „megnyújtható” vagy „összetolható”,  emiatt mozgása  „ruganyos”.

Sebesség,  gyorsaság  (Speed)
Arra  utal,  a  ló  milyen  gyorsan  halad  előre  (km/h).  A  gyorsaság  fokozódhat  az  ugrások  hosszának  megnyúlásával  vagy  a  tempó  fokozásával,  vagy  mindkettővel.  A  fokozott  tempó  nem  szükségszerűen  jelent  fokozott  sebességet.  Nem  tévesztendő  össze  a  lendülettel.

Segítség  után (Late, After Aids)
Az  adott  feladat  segítség  utáni  végrehajtása.  A  kifejezést  leggyakrabban  az  ugrásváltásoknál  és  az  átmeneteknél  alkalmazzuk.

Segítségek  elfogadása  (On the Aids, Acceptance of the Aids)
A  ló  alkalmazkodik,  nem  vonja  ki magát,  nem  tér  ki   lovasa  segítségei  alól,  nem  mutat  ellenszegülést,  nem  tiltakozik.  Ellenszegülés  nélküli  együttműködő  készség  a  biztos  támaszkodás  fenntartására  való  hajlandósággal  és  a  lovas  segítségeinek  használatával  és / vagy  a  lovas  súlyának  elhelyezésével  szemben  mutatott  tolerancia.

Siet,  szalad,  ütem  fölött,  gyors,  rohan  (Hurried,  Hasty,  Quick,  Rushed,  Rapid)
Mindegyik  kifejezés  a  tempó  túlzott  gyorsaságára  utal.

Sodródik (Drifting)
A  ló  nincs  a  lovas  helyes  segítségein,  a  hajlítás  nem  korrekt,  a  külső  csizma  nem  tart  meg  kellőképpen,  így  a  farával  kitér  a  relatív  egyenesre  állítottságból,  a  ló  kivonja  magát  a  lovas  segítségei  alól.

Szabadlépés  (Free Walk)
Megmutatja  az  elengedettséget.  A  lónak  teljes  szabadsága  van,  hogy  leengedje,  és  előre  lefelé  kinyújtsa  a  fejét  és  a  nyakát.  Mind  a  ló  lépéseinek  hossza,  mind  a  keret  maximálisan megnyúlik. A szabad lépésnek két formája lehetséges. Hosszú  száron:  fennmarad  a  kapcsolat.  Szárkapcsolat nélkül 8odadobott száron):  a  szár  meghajlik,  a ló szája és a lovas keze között nincs kapcsolat.

Szabadság  (Freedom,  Mobility)
1.  (Mobility)  A  vállak  és  az  elülső  rész  könnyedsége  és  mozgékonysága,  amit  a  hátulsó  lábak  fokozott  teherviselése  tesz  lehetővé.
2.  (Freedom)  Az  elülső  és  a  hátulsó  végtagok  izületeinek  mozgathatósága,  az  általuk  behatárolt  mozgás  terjedelmének  nagysága.

Szár  ellen  (Against the Bit)
A  ló  száját  merev  vagy  nem  engedő  nyakkal / tarkóval / állkapoccsal  a  zabla  ellen  feszíti.

Szár  fölött  (Above the Bit)
A  ló  fejének  pozíciója,  mellyel  kitér  a  támaszkodás  elől  azáltal,  hogy  orrát  előre  és  felfelé  emeli.

Száronlét  (On the Bit)
A  lovas  befolyásának  beteljesedése.  A  ló  átengedően  és  nyugodtan  elfogadja  a  kapcsolatot,  nyaka  rugalmas,  a  kívánt  mértékben  megnyúlik,  keresi  a  támaszkodást,  hosszanti  irányban  rugalmas,  kitölti  a  lovas  által  felkínált  keretet.

Szár  mögött,  Segítségek  mögött,  Csizma  mögött  (Behind the Bit, Behind the Aids, Behind the Leg)
A  ló  oly  módon  vonja  ki  magát  lovasa  segítségei  alól,  hogy  visszatart,  vagy  szár  mögé  bújik  megszüntetve  így  a  kapcsolatot,  elkerüli,  hogy  előre  lépjen  a  szárhoz.  Ilyenkor  a  ló  gyakran  vonal  mögött  is  van,  de  nem  szükségszerűen.

Sziluett  (Outline,  Silhouette)
A  ló  profilja  vagy  kontúrja,  amely  megmutatja  a  ló  önhordását  és  tartását.

Szűk  keret (Short neck, Short Frame)
A  ló  orrvonala  képzeletbeli  függőleges  egyenes  mögé  kerül  a  tarkó  és  vagy  a  nyak  izületének  túlzott  hosszanti  hajlítása  következtében.

Tarkó  (Poll)
A  ló  csontvázának  legmagasabb  pontja,  a  nyakszirt  teteje.  A  díjlovaglásban  használat,  „rugalmas  tarkó”  kifejezés  a  közvetlenül  a  tarkó  mögött  elhelyezkedő  izület  hosszanti  vagy  oldalirányú  rugalmasságára  utal.

Tartás  (Carriage)
A  ló  testtartása,  legkönnyebben  a  ló  profilja  vagy  kontúrja  által  értékelhető.

Támaszkodás  (Contact)
A  szárak  rugalmas  kapcsolatot  adnak  a  ló  szája  és  a  lovas  keze  között  oly  módon,  hogy  a lovas  könyökétől  a  ló  szájáig  töretlen  egyenes  vonalat  –  és  nem  ívet  –  alkotnak.  A  korrekt  és  könnyed  támaszkodás meghatározója  a  ló  és  a  lovas  közötti  kapcsolat  rugalmassága.

Tempó  (Tempo)
Az  ütemek  ismétlődésének  száma  adott  időn  belül.  Gyorsabb  tempó  több  lépést  vagy  ugrást  jelent  percenként.  A  tempó  nem  áll  szükségszerűen  egyenes  arányban  az  ugrások  hosszával  vagy  a  km/h-val.  Az  ütemet  gyakran  hibásan  összekeverik  a  tempóval.

Tisztaság  (Purity,  Clarity)
1.  (Puruty)   A  patadobbanások  kifejezett  megkülönböztethetősége  egy  adott  iramban  vagy  jármódban.
2.  (Clarity)  A  patadobbanások  rendjének  pontossága  egy  jármódban.

Tol,  tologat  (Pushing Out)
A  hátulsó  lábak  kifejezetten  a  ló  súlypontja mögött  tevékenykednek,  inkább  hátulról  tolva,  mint  hordva  a  súlyt. Hiányzik az önhordás.

Több  célt  (More Purpose;  More Marching)
A  lépéssel  kapcsolatosan  használjuk,  amikor  határozottabb,  céltudatosabb,  aktívabb  előremenést  kívánunk  meg  a  lótól.

Túlfordul  (Over-turned)
Félpiruettnél  több  mint  180°-ot  fordul,  vagy  teljes  piruettnél  360°-nál  többet.

Túlzott  hajlítás  (Overbent)
A  nyaknak  a  testhez  képest  történő  túlzott  oldalirányú  elmozdulása,  amely  bekövetkezhet  magában  a  nyakban,  vagy  a  nyak  kiindulási  pontjánál.  Az  oldalirányú  hajlítás  egyenetlenségét  eredményezi.

Ugrás,  vágtaugrás (Stride)
A  ló  lábai  mozgásának  ismétlődő  folyamata.  Egy  ugrás  akkor  ér  véget,  amikor  a  ló  lábai  újra  elérik  a  kiindulási  pozíciót.  Egy  vágtaugrás  például  magában  foglal  egy  ütemet  (egyik  elülső  láb  érinti  a  talajt),  még  egy  ütemet  (az  ellentétes  átlós  lábpár  talajra  érkezését),  a  harmadik  ütemet  (az  ellentétes  hátulsó  láb  talajra  érkezését)  és  egy  pillanat  lebegőfázist.
Az  ugrások  fokozása  arra  utal,  hogy  mennyire  tértnyerő  az  ugrás  egy  teljes  szakaszban.

Ültetettség  (Sitting)
A  jól  felépített,  rendszeres,  folyamatos  képzés  által  a  ló  fokozottan  képes  a  súlyt  a  hátuljára  venni,  ezáltal  szabadabbá  válik  az  elülső  rész.

Ütem  (Beat, Rhythm)
A lépés 4, az ügetés 2, a vágta 3 ütemű jármód.
1.  (Beat)  A  patadobbanások  egyenletessége  egy  jármódban.  Egy  pata  vagy  egy  pár  pata  egyszerre  érinti  a  talajt.  A  lépés  négy,  az  ügetés  kettő,  a  vágta  három  ütemű  jármód.
2.  (Beat)  A  zenés  kűrben  az  ütemet  gyakran  használják  a  patadobbanások  KIHANGSÚLYOZÁSÁRA.  Ezért  a  zenei  összefüggések  figyelembe  vételével  a  vágtának  egy,  az  ügetésnek  és  a  lépésnek  kettő  hangsúlyozott  üteme  van.
3.  (Rhythm)  A  patadobbanások  jellemző  sorozata  és  fázisa  egy  adott  iramban.  A  díjlovaglás  céljára  az  egyetlen  korrekt  ütem  a  tiszta  lépés,  a  tiszta  ügetés  és  a  tiszta  vágta  (nem  passz,  poroszka,  tölt,  stb.)  Nem  keverendő  össze  az  irammal  vagy  a  kádenciával.

Ütemhibás  (Irregular, Impure, Unlevel, Uneven)
Nem  tiszta  vagy  egyenetlen.  Az  ütemhibák  lehetnek  pillanatnyiak,  tartósak,  vagy  szisztematikusan  jelentkezők  (pl.  minden  jobb  kézen  lovagolt  fordulatban).  Állhat  fenn  kapcsolat  egészségügyi  problémával  (pl.  a  láb,  a  hát  vagy  a  száj  fájdalmával)  vagy  lehet  független  tőle.  Az  összbenyomás  pontszámaiban  a  jármódok  ütemessége  csak  a  tisztaságot  és  az  egészségességet  jelöli,  de  nem  tartozik  ide  a  tempó  bizonytalansága.

Vállára  esikelmegy  a  külső  vállán  (Falling In, Falling On  Inside  Schoulder, Falling Out, Falling Over Outside Schoulder)
A  vállak  oldalirányú  eltérése,  amit  az  egyensúly  elvesztése  vagy  segítségek  alól  való  kitérés  okoz.

Veszélyes lépés  (Dangerous walk)
Nem tiszta 4 ütemű lépés, két ütemű tendencia.

Visszafelé  lovaglás (Riding Backwards)
A  lovas  hibásan  nem  a  hátulsó  lábak  tevékenységéből  eredő  lendület  és  az  aktivitás  által  hozza  létre  a  támaszkodást,  hanem  visszafelé  ható  kézzel,  kényszeríti,  összehúzza  a  lovat.  Ezáltal  korlátozza  a  ló  természetes  mozgását,  meggátolja  az  elengedettséget  és  az  átengedőséget.

Vonal  mögött  (Behind the vertical,  Overflexed)
Inkorrelt támaszkodás, a ló homlokvonala a függőleges mögé kerül. NEM  ugyanaz,  mint  a  „szár  mögött”, mivel a vonal mögött menő ló száron van!

Zárt  állj  (Closed Halt)
A  ló  testtartása  álljban,  melyben  biztos  egyensúlyban  van,  a  hátulsó  lábak  elégségesen  a  test  alatt  vannak,  így  a  ló  és  a  lovas  súlya  nagyjából  egyenletesen  oszlik  el  a  négy  lábon. Az elülső és hátulsó lábak párhuzamosan helyezkednek el.

Fordította és magyar nyelvre alkalmazta: Szűcs – Gáspár Kinga; Lektorálta: Dr. Mándi Barnabás és Dallos Beáta

 

A  DÍJLOVAGLÁS  MAGYARÁZATOKKAL  ELLÁTOTT  SZÓJEGYZÉKE

(Készült  az  Egyesült  Államok  Nemzeti  Szövetsége  Díjlovagló  Bírói  Bizottságának javaslata alapján.)
Egy  értelmező  szójegyzék  nélkül,  még  az  egyébként  egy  nyelven  beszélő  lovasok,  edzők  és  bírók  kommunikációja  során  is  gyakran  másképp  értelmezi  az  egyes  kifejezéseket  a  hallgató,  mint  a  beszélő.  Ezért  meg  kellett  alkotni  a  szótári  fogalmakat  és  a  hozzájuk  tartozó  magyarázatokat.  Kiemelt  figyelmet  fordítottak  azokra  a  kifejezésekre,  melyek  jelentésében  az  egyes  nyelvek  akár  árnyalatnyi  eltérést  is  mutatnak.
A  szószedet  fő  célja,  hogy  a  bíráskodás  során  használt  kifejezések  értelmezését  egységesítse,  ezáltal  javítva  megértésüket.  Nem  törekszik  azonban  arra,  hogy  teljes  körű  díjlovagló  szaknyelvi  lexikon  legyen.
Az  alábbi  szójegyzék  remélhetőleg  segíti  a  kommunikációt  a  bírók,  a  lovasok  és  az  edzők  között.  Ha  betölti  ezt  a  szerepet,  csakis  hasznára  válhat  a  bíráskodás  minőségének  és  növelheti  a  bírói  protokollból  szerzett  versenyzői  tapasztalatokat.

Aktivitás  (Activity)
Energia,  életerő,  élénkség  –  különösen  a  hátulsó  lábakra  vonatkozóan  használjuk. Elsősorban a lépés „lendületésnek” meghatározására alkalmazzuk.

Állítás (Slight Flexion at the Poll)
A  nyak  oldalirányú  ívelése a tarkótól a marig,  így  a  ló  kissé  oldalra  néz.  Helyes  állításnál  a  lovas  a  nyeregben  ülve  a  ló  belső  szemboltját  kell  hogy  lássa  aszerint,  hogy pl.  jobbra  vagy  balra  van  állítva.

Átengedőség  (Submission)
Feltétele  az  engedelmesség.  Az  átengedő  lovon  a  segítségek  akadálytalanul  tevődnek  át  és  haladnak  végig.  A  ló  engedelmes  lovasa  felé,  ami  megmutatkozik  az  állandó  figyelemben,  az  együttműködő  készségben  és  a  ló  magabiztos  fellépésében,  mely  párosul  a  harmóniával,  a  feladatok  könnyed  bemutatásával  és  korrekt  kivitelezésével,  beleértve  a  megkívánt  hajlítás  elfogadását,  a  lovas  segítségeire  való  azonnali  és  engedelmes  reagálást,  továbbá  a  megfelelő  egyensúlyt  a  feladatok  végrehajtása  során.

Átlépés,  túllépés  (Overstep, Overstride, Overtrack)
1.  (Overstep, Overstride, Overtrack)  A  ló  hátulsó  lábát  az  elülső  láb  patanyoma  elé  helyezi  le.  Az  átlépés  kívánalom  a  közép  és  nyújtott  iramok  lovaglásánál.
2.  (Crossing) Lépésben  vagy  ügetésben  végrehajtott  oldaljárások,  féloldalazás  vagy  combra  való  engedés  során  az  elülső  és  a  hátulsó  lábak  egymás  előtti  átlépésének,  keresztezésének  mértékére  vonatkozik.

Átmegy  a  segítség a lovon  (Throughness)
A  ló  izomzatának  rugalmas,  felszabadult  állapota,  amely  biztosítja  az  energia  korlátlan  áramlását,  áttevődését  hátulról  előre  és  elölről  hátrafelé.  Ennek  köszönhetően  a  lovas  segítségei  szabadon  gyakorolnak  befolyást  a  ló  minden  egyes  részére.  (pl.  a  szársegítség  hatása  végighalad  a  rugalmas,  elengedett  izomzatú  lovon,  áttevődik  a  hátulsó  lábakra,  melyekre  befolyást  gyakorol).

Beejtett  hát  (Hollow Back)
A  hát  lesüllyed  vagy  beejti  a  ló.  Okozhatja  a  hátizmok  gyengesége  vagy  az  izom  hosszantartó  összehúzódása  –  hiányzik  az  izomzat  rugalmassága,  elengedettsége  és  a  kívánatos  lengő  hát.

Belelép  a  patanyomba  (Imprinting;  Tracking up)
A  hátulsó  lábak  pontosan  az  elülső  lábak  patanyomába  lépnek.

Belső  oldal  (Inside)
1.  Az  az  oldal,  amerre  a  lónak  a  feladat  végrehajtásához  állítva  vagy  hajlítva  kell  lennie.  (oldalirányban)
2.  A  lónak  a  kör  belső  oldala  felé  eső  oldala.
Amennyiben  a  két  feltétel  nem  esik  egybe,  az  első  pont  az  irányadó.  (pl.  ellenvágta  esetében)

Bizalom  (Confidence)
A  ló  bátorsága  és  határozott  fellépése  a  feladatok  lovaglása  során  és  a  lovasába  helyezett  bizalom.

Bólogat  vágtában  (Rocking, Rocking Horse Canter)
Vágtában  a  nyak  és / vagy  az  elülső  rész  túl  sokat  megy  fel  és  le.  Eredményezheti  a  nem  megfelelően  tértnyerő  mozgás,  a  hátulsó  végtagok  nem  kielégítő  használata,  vagy  a  lovas  helytelen  befolyása.

Egyenesre  állítottság,  egyenesség  (Straightness)
1.  Párhuzamos  elhelyezkedés  a  kijelölt  vonalhoz  képest  (pl.  a  fara  sem  jobbra,  sem  balra  nem  tér  el  a  középvonalról)
2.  A  ló  testrészeinek  egymáshoz  viszonyított  egyenessége  a  faroktól  a  tarkóig.  (pl.  nem  megy  el  a  vállán,  vagy  nem  törik  meg  tarkóban)
3.  Párhuzamos  lovaglás  a  kijelölt  vonalhoz  képest  (pl.  nem  tekereg,  nem  tér  le  a  vonalról)

Egyenetlen  (Uneven;  Unlevel)
1.  (Uneven)  A  lépések  hossza  nem  egyforma.
2.  (Unlevel)  Az  egyensúly  a  mozgás  ütemében  megbillen  valamelyik  oldal  vagy  végtag  irányába,  a  súly  egyenetlen  eloszlása  a  két  oldal  között.

Egyensúly  (Balance)
A  ló  és  a  lovas  súlyának  egymáshoz  viszonyított  eloszlása  az  elülső  és  a  hátulsó  lábak  között  (hosszanti  egyensúly),  valamint  a  jobb  és  a  bal  oldali  lábak  között  (oldalirányú  egyensúly).  A  ló  akkor  van  jó  egyensúlyi  helyzetben,  ha  a  súly  egyformán  oszlik  meg  a  bal  és  a  jobb  oldal  között  és  a  képzési  szintnek  megfelelően,  hosszanti  irányban  fokozottan  a  hátulsó  lábakra  helyeződik,  ami  lehetővé  teszi,  hogy  könnyedén  lépjen  a  lovas  kezéhez.  Az  egyensúly  elvesztése  a  súly  hirtelen  megnövekedését  jelenti  az  elülső  részen  és / vagy  az  egyik  oldalon.

Elején  van,  elejére  esik  (On the Forehand)
Hosszanti  irányban  rossz  egyensúlyi  helyzet;  a  ló  túl  sok  súlyt  helyez  az  elülső  lábakra  ’beledőlve’  a  lovas  kezébe  és  a  szárakra.

Elengedettség  (Relaxation)
1.   Nyugodt  mentális  állapot.  Szorongástól  vagy  idegességtől  menetes  higgadtság.
2.  Az  izmok  feszültségmentessége.  Az  izmok  feszülése  alatt  itt  mást  értünk,  mint  ami  szükséges  az  optimális  önhordáshoz,  a  toló  és  hordozó  erőhöz,  a  rugalmassághoz  szükséges  ütemes  izom  összehúzódáshoz  és  megnyúláshoz  és  a  mozgás  folyamatosságához.

Ellenszegülés  (Resistance)
A  ló  fizikai  ellenkezése  a  lovassal  szemben.  Nem  azonos  az  engedetlenséggel  és  azzal,  amikor  a  ló  a  segítségek  alól  kivonja  magát.  Az  ellenszegülés  lehet  pillanatnyi  (pl.  durva  segítségadás  által  kiváltott  reakció)  vagy  folyamatos.

Elmarad  a  fara  (Lack of Parallelism)
Féloldalazásban  vagy  combra  való  engedésben  az  elülső  rész  túlzottan  vezet,  így  az  elülső  és  a  hátulsó  lábak  nem  lépnek  keresztbe  és  a  testsúly  alá.  Ilyenkor  a  ló  hosszhajlítása  többnyire  nem  elégséges.

Elmegy  a  vállán,  a  külső  vállára  esik  (Falling Over Outside Schoulder)
A  ló  nincs  a  lovas  helyes  segítségein,  a  külső  szár  nem  tart  meg  kellőképpen,  így  a  külső  vállával  kitérve  az  egyenesre  állítottságból  a  ló  kivonja  magát  a  lovas  segítségei  alól.

Elnagyolt  átmenet  (Blurred)
Hiányzik  az  átmenet  tisztasága,  kifejezettsége  a  jármódok  vagy  egy  adott  jármódon  belüli  iramok  között.

Elől  késik (Late)
Az  ugrásváltásban  az  elülső  láb  később  ugrik  át,  mint  a  hátulsó.  Gyakran  a  kellő  mértékű  előremenés  hiányára  vagy  a  külső  és  a  belső  szár  funkciójának  nem  megfelelő  elhatárolása  okozza.

Előre  (Forward)
Abba  az  irányba  vagy  arra  felé,  ami  a  ló  előtt  van,  vagy  amerre  a  ló  halad.
Az  előre  szó  azt  az  irányt  jelöli,  amerre  a  ló   megy  és  nem  azt,  ahogyan  eljut  oda.  A  „többet  előre”   kifejezés  nem  jelöli  pontosan,  hogy  lendületesebben  vagy  hosszabb  lépésekkel  kellene  haladnia  a  lónak.    Az  olyan  kifejezések,  mint  „több  energiát”,  „több  megnyúlást”  „hosszabb  ugrásokat”  „tértnyerőbben”  „élénkebb  tempót”  stb.  pontosabban  fejezik  ki,  HOGYAN  kellene  a  lónak  az  előrefelé  irányba  haladnia.
Helyesen  abban  az  esetben  használjuk  a  „többet  előre”  kifejezést,  amikor  például  egy  féloldalazás  vagy  egy  combra  való  engedés  során  túl  meredek  szögben,  túl  sokat  megy  oldalra  és  nem  elégséges  az  előremenés.

Eltér  az  egyenesről  (Wandering, Wavering, Weaving)
Tekereg,  sodródik,  nem  egyenes  vonalon  halad  egyik  ponttól  a  másikig.

Emelkedettség  (Elevation, Lift)
1.  (Elevation)  A  fej  és  a  nyak  által  alkotott  ív  (beleértve  a  nyak  kiinduló  pontját  is).  Ideális,  ha  a  nyak  szabadon  emelkedik  ki a  marból.
2.  (Lift)  Alkalmazzák  a  piaffe-ra  és  a  passzázsra  abban  az  értelemben,  hogy  milyen  magasan,  hatékonyan,  vállból  szabadon  emeli  az  elülső  lábakat  a  ló. / akciós /  emelése  a  lábaknak.
3.  (Lift)  A  tolóerő  felfelé  irányuló  összetevője.  Annak  mértékét  jelöli,  mennyire  löki  el  magát  a  ló  a  talajtól.

Engedelmesség  (Obedience)
A  ló  szándékot  mutat  a  lovas  által  kért  feladatok,  átmenetek,  figurák  végrehajtására.  Azzal  együtt,  hogy  a  ló  ellenszegül,  vagy  valamilyen  módon  kivonja  magát  lovasa  segítségadásai  alól,  még  mindig  lehet  „engedelmes”.  (pl.  a  ló  bemutathat  hibák  nélkül,  a  megadott  helyen  egy  sorozat  ugrásváltást  annak  ellenére,  hogy   szár  mögött  van,  tarkója  megtört,  szája  nyitott,  farkát  tekergeti,  visszatart,  vonakodik  tértnyerően  előre  menni  stb.  –  így  végrehajtja  a  feladatot,  de  nem  feltétlenül  átengedő,  rugalmas  stb.)

Engedetlenség  (Disobedience)
A  ló  szándékos  elhatározása,  hogy  nem  hajtja  végre  a  kért  feladatot,  vagy  olyat  tesz,  amit  nem  kérnek  tőle (pl. ellenvágtában átugrik).

Fara  magas  (High Behid)
A  far  ismételődő,  aktív  felfelé  irányuló  kitérése  a  segítségadások  alól.  Jellemző  vágtában,  amikor  nem  kielégítő  a  hátulsó  lábak  tevékenysége  és  piaffe-ban,  amikor  nem  megfelelő  az  öntartás  és  a  keret  rugalmassága.

Fara  vezet  (Hide quarters trailing)
A  kifejezést  a  párhuzamosság  hiányának  meghatározására  használjuk  féloldalazásban  vagy  combra  való  engedésben,  amikor  a  ló  fara  hibásan  közelebb  lép  az  elérni  kívánt  vonalhoz,  mint  az  elülső  része.

Feladat  (Movement)
1.  Az  a  mozgássor,  amelyet  a  ló  végez.
2.  Egy  program  feladata.  Egy  díjlovagló  program  egy  meghatározott  szakasza,  amelyet  egyetlen  pontszámmal  értékelnek  a  bírók  a  pontozólapon.
3.  Feladat  a  díjlovagló  sportban.  Gyakorlat,  amit  egy  patanyom  figura,  vonalvezetés,  átmenet,  a  ló  helyzete  vagy  ezek  kombinációja  határoz  meg.

Felső  vonal  (Topline,  Alignment)
A  ló  kontúrja  a  fülektől  kezdve  a  nyaka  és  a  háta  teteje  mentén  a  farkáig.

Ferdeség  (Crookedness)
1.  A  párhuzamos  elhelyezkedés  hiánya  a  kijelölt  vonalhoz  képest  (pl.  elferdül,  a  fara  jobbra  vagy  balra  kitér  a  középvonalon  haladva)
2.  A  ló  testrészeinek  egymáshoz  viszonyított  ferdesége  a  faroktól  a  tarkóig.  (pl.  elmegy  a  külső  vállán,  vagy  megtörik  tarkóban)
3.  A  lovagolt  vonal  egyenetlensége  (pl.  hullámos,  letér  az  egyenesről)

Feszes / feszesség  (Tense)
1.  Az  izmok  összehúzódása  vagy  megrövidülése;  általában  a  hosszantartó  összehúzódás  megjelölésére  használják  (az  összehúzódást  nem  követi  az  izmok  váltakozó  megnyúlása  és  elengedettsége  a  mozgás  ütemében).
2. Utalhat  a  ló  mentális  állapotára:  pl.  szorongó,  ideges.  A  ló  fizikai  állapotára  utalóan:  megfeszül,  az  izmok  tartósan  összehúzódnak  (nem  nyúlik  a  kéz  után,  hiányzik  az  optimális  feligazítottság  és  a  mozgás  folyamatossága  megtörik).
A  fizikai  és  a  mentális  állapot  gyakran  kéz  a  kézben  járnak.

Félfelvétel  (Half Halt)
Az  összeszedettség  pillanatnyi  növelése,  vagy  a  segítségek  egy  bizonyos  hatása,  amely  növeli  a  ló  figyelmét  és  javítja  egyensúlyát.

Figura  (Figure)
Lásd  „patanyom  figura”.

Fokozás  (Lengthening)
A  lépések  vagy  az  ugrások  megnyújtása,  a  keret  tágulása,  fenntartva  azt  az  ütemet,  mint  a  munkairamban  és  megtartva  az  egyensúlyt.

Habos  száj
Lásd  „rágja  a  zablát”.  Jó  szájtevékenység  eredménye.

Hajlítás  (Bend)
A  ló  teste  a  tarkójától  a  farkáig  egyenletes,  oldalirányú  ívet  látszik  alkotni.  Példák  a  hibás  hajlításra:  csak  a  nyakban  hajlítva,  csak  a  nyak  aljánál  hajlítva,  vagy  rossz  irányba  hajlítva.

Hajlíthatóság,  hajlékonyság  (Flexion, Flexibility, Suppleness)
1.  (Suppleness) Rugalmasság;  a  ló  képzettségénél  és  állapotánál  fogva  képes  arra,  hogy  a  lovas  oldalirányú  és  a  hosszanti  hajlításokra,  valamint  a  feligazítottság  finom  szabályozására  irányuló  segítségeit  elfogadja,  és  a  kért  feladatot  végrehajtsa  anélkül,  hogy  megtörne  a  mozgás  folyamatossága  vagy  elveszne  a  megfelelő  egyensúly.
2.  (Flexion)  Egy  izület  hajlékonyságára  vagy  szabadságára  utal  (gyakran  használt  fogalom  például  a  vállszabadság)  a  csontok  egymáshoz  viszonyított  illesztése.  A  tarkó  esetében  hosszanti  és  oldalirányú  hajlíthatóságról  is  beszélünk.

Hamis  krágli  (Broken Neckline)
A  nyak  pozíciója,  melyben  a  nyak  kb.  elülső  harmadában  túlzott  a  hosszanti  hajlítás.  Ezáltal  a  nyak  túlzottan  lehajlik,  a  tarkó  már  nem  a  test  legmagasabb  pontja  és  a  nyak  felső  vonala  nem  egyenletes,  finom  ívet  formál, hanem gyakran megtört.

Határozott  átmenet  (Definition)
Az  egyes  jármódok  vagy  egy  adott  jármódon  belüli  iramok  között  mutatott  egyértelmű  különbség,  tiszta  elhatárolás.

Hátul  késik  (Late Behind)
Az  ugrásváltásban  a  hátulsó  láb  később  ugrik  át,  mint  az  elülső.  Gyakran  a  kellő  mértékű  összeszedettség  hiányára  vagy  a  külső  és  a  belső  szár  funkciójának  nem  megfelelő  elhatárolása  okozza.

Hátul  terpeszt  (Wide Behind)
A  ló  hátulsó  lábait  egymástól  távolabb  tartva  mozog  az  elülsőkhöz  viszonyítva.  (kitér  a  hátulsó  lábak  aktív  tevékenysége  alól  –  ez  leggyakoribb  piaffe-ban,  ügetésekben  végrehajtott  fokozásokban,  vagy  állj  feladatban  hátul  terpesztve  áll  meg). A mének fokozottan hajlamosak a hátul terpesztésre.

Hátulsó  végtagok  használata  (Engagement)
A  hátulsó  lábak  izületeinek  és  a  keresztcsonti  izületek  fokozott  rugalmassága  az  alátámasztás  pillanatában,  ezáltal  a  far  viszonylag  mélyebbre  süllyed,  ültetettebbé  válik,  az  elülső  rész  pedig  kikönnyül,  szabadabbá  válik.  A  hátulsó  lábak  arányaiban  a  súly  nagyobb  részét  hordják.  Előfeltétele  a  tolóerőnek,  a  hordozóerőnek  és  a  lendületnek.
A  hátulsó  végtagok  használata  nem  azonos  a  csánk  hajlékonyságával  vagy  a  „csánk  aktivitásával”,  amikor  a  hátulsó  lábak  izületei  sokkal  inkább  hajlítottak,  amíg  a  láb  a  levegőben  van,  mint  a  talajon  az  alátámasztás  pillanatában.  A  hátulsó  végtagok  használata  nem  is  csupán  a  hátulsó  lábak  előrefelé,  a  heveder  irányába  tett  lépésének  hossza  –  ez  a  hátulsó  láb  kinyújtása.

Hegyre  fel  (Uphill)
A  ló  hosszanti  egyensúlyára  utal;  a  farhoz  képest  viszonylagosan  magasabb  az  elülső  rész. Elsősorban vágtában figyelhető meg.

Hinta
Egy  program  feladat  –  hátraléptetések  és  előre  irányuló  lépések  töretlen  sorozata.  A  lépések  száma  meghatározott  és  a  folyamatot  többször  kell  megismételni,  majd  ezt  követi  egy  előrehaladó  átmenet  (pl.  „4  lépés  hátra,  4  előre,  6  hátra,  megindulás  összeszedett  vágtában”).

Hosszanti  (Longitudinal)
Hosszanti  irányú  dimenzió,  amely  az  ellentéte  az  oldalirányúnak  és  merőleges  rá  a  ló  teste  az  elejétől  a  végéig  vagy  a  végétől  az  elejéig.

Húzza  a  hátulját  (Dragging, Trailing)
A  hátulsó  végtagok  aktivitásának  hiányára  utal  az  előrefelé  irányuló  mozgásban  (de  nem  használjuk  a  combra  való  engedés  vagy  a  féloldalazás  során  a  párhozamosság  hiányára  abban  az  esetben,  ha  elmarad  a  fara),  vagy  a  hátraléptetésnél  jellemző  hiba,  hogy  a  ló  a  hátulsó  végtagok  aktivitásának  hiánya  miatt  húzza  a  lábát.

Imbolyog,  ingadozik  (Swing,  Swinging, Wobbling)
1.  Ugrásváltás  sorozatban  a  váll  vagy  a  far  az  ugrásváltás  irányába  történő  ismétlődő  elmozdulása.
2.  Bár  a  ló  egyenes  vonalon  hald,  úgy  tűnik,  egyik  oldal  egyensúlyi  helyzete  különbözik  a  másik  oldalétól,  vagy  egyik  oldalról  a  másikra  folyamatosan  egyensúlyoz.
3.  A  testsúly  egyik  oldalról  másik  oldalra  történő  egyensúlyozása  pl.  piaffe-ban  vagy  passzázsban.  Ebben  az  esetben  az  elülső  és / vagy  a  hátulsó  lábak  oldalirányban  kilépnek  a  súlypont  alól  az  egyensúly  megtartása  érdekében.

Ingatja  a  fejét,  szitál  a  fejével,  nem  stabil  támaszkodás,  bizonytalan  támaszkodás  (Swinging Head)
A  ló  orra  jobbra-balra  mozog  –  elsősorban  ügetésben  és  vágtában –  vagy  köröz  –  általában  vágtában.  Okozhatja  az,  hogy  a  ló  nem  fogadja  el  a  támaszkodást,  vagy  a  lovas  kikényszeríti,  durva  kézzel  igyekszik  létrehozni  a  ’támaszkodást’.

Iram  (Pace)
Az  egyes  jármódokon  belül  különböző  iramok  vannak:  összeszedett  (lépés,  ügetés,  vágta),  munka  (ügetés,  vágta),  közép  (lépés,  ügetés,  vágta),  nyújtott  (lépés,  ügetés,  vágta).

Jármód  (Gait)
A  ló  lábának  egymástól  különböző,  szakaszonként  ismétlődő  mozdulatai  határozzák  meg,  pl.  lépés,  ügetés,  vágta,  poroszka,  tölt.  A  díjlovaglásban  három  jármódot  használunk  –  lépés,  ügetés,  vágta.

Kapcsolat  (Connection)
A  ló  és  a  lovas  egyetlen  harmonikus  egységet  alkot,  a  közöttük  oda-vissza  lezajló  kommunikációban  nincs  megakadás,  megtörés  vagy  gyengülés.  Az  energia  áramlása  nincs  korlátozva,  a  lovas  befolyása  könnyedén  tevődik  át  a  lóra,  akadálytalanul  halad  végig  a  lovon  és  vissza  a  lovasra. A kapcsolatnak három része van: a lovas keze és a ló szája között; a lovas ülése és a ló háta között; a lovas csizmája és a ló oldala között.  Lásd  még  „átengedőség”.

Kapkod  (Whipping Up,  Cramp  High, Snatching, Jerkily Hind Legs)
Az  egyik  vagy  mind  a  két  hátulsó  lábra  utalóan  használjuk;  hirtelen,  időnként  kifejezetten  magasra  rántja  fel  a  lábát  vagy  a  lábait. Természetellenes mozgás.

Kádencia  (Cadence;  Expression)
A  ütem  kifejezett  kihangsúlyozásával,  biztos  tempóban,  lendületesen és  rugalmasan  mozog  a  ló. A kifejezést főként az ügetésre használjuk.

Kerek  (Roundness)
1.  A  ló  profilja  felső  vonalának  domborúsága.
2.  A  lapos  mozgás  ellentettjeként  jellemzi  a  ló  végtagjainak  működését  vagy  a  feladatok  végrehajtását.

Keresztben  vágtázik  (Cross canter;  Disunited)
A  ló  úgy  vágtázik,  hogy  egyik  lába  vezet  elől  a  másik  hátul,  tehát  hátul  nem  a  helyes  lábon  vágtázik.

Keret  (Frame)
A ló orrától a farokrépáig terjedő távolság. .A  nyújtás  vagy  az  összeszedettség  viszonylagos  mértéke  határozza  meg  azt,  hogy  hosszabb  vagy  rövidebb  a  megkívánt  keret.  A  lónak  a  lovas  által   behatárolt  keretet  a  hátulsó  végtagok  aktív  használatából  fakadó  lendület  által  kell  kitölteni,  a  lovas  keze  sohasem  húzhat  vissza.

Késik  (Late)
Segítség  utáni  végrehajtás.  A  kifejezést  ugrásváltásnál  használjuk.  Késhet  az  átugrásnál  az  elülső  láb,  a  hátulsó  láb  vagy  segítség  után  lehet  a  teljes  végrehajtás.

Kifejezett  átmenet  (Defined Transation)
Lásd  „határozott  átmenet”.

Kifeszül (Strung Out)
Az ellenszegülés egy formája, melyben a ló a szár ellen megy,  túlzottan  kinyújtja  a  nyakát,  túlzottan  vonal  elé  kerül;  hiányzik  a  megfelelő  önhordás,  a  hosszanti  egyensúly  és  a  támaszkodás,  megfeszíti  a  tarkóját  és  a  nyakát.

Kimarad (Camped, Parked)
A  ló  hátulsó  lábai  a  test  mögött  helyezkednek  el,  nem  lépnek  a  súlypont  alá.  Leggyakrabban  az  állj-al  összefüggésben  használjuk.

Kinyújtás,  megnyúlás  (Reach)
Az  elülső  végtagok,  a  hátulsó  végtagok  és  a  ló  nyakának  előrefelé  történő  kinyújtására  utal  (vagy  használható  ezek  közül  bármelyikkel  kapcsolatban).

Kirágatás (Let the Horse Strech on a Long Rein)
A ló fokozatosan keretben előre és legelé megnyúlik, miközben a szárat a lovas a kezéből puhán kicsúsztatja. Eközben a mozgás üteme és lendülete vagy aktivitása nem változik.

Kirántja  a  szárat  (Snatching)
A  ló  hirtelen  megrántja  a  szárakat,  megpróbálja  kirántani  azokat  a  lovas  kezéből.  Nem  fogadja  el  a  támaszkodást,  nem  elengedett.

Kivonja  magát  a  segítség  alól  (Evasion)
A  ló  kitér  a  feladat  nehézsége,  a  pontos  végrehajtása  vagy  célja  alól.  Gyakran  aktív  ellenszegülés  vagy  engedetlenség  nélkül  történik  (pl.  tarkóban  megtörik,  nyitott  száj,  hamis  krágli,  a zablát a nyelve a lá veszi, stb.).  A  ló  számos  módon  kivonhatja  magát  a  zabla  hatása  alól,  ezek  mindegyike  azt  jelenti,  hogy  kitér  a  korrekt  támaszkodás  és  a  stabil  kapcsolat  elől.

Könnyedség  (Lightness)
A  ló  súlypontjának  elhelyezkedésére  vagy  a  támaszkodás  könnyedségére  vonatkozik  –  az  önhordás  egyik  összetevője.

Közép  (iram)  (Medium)
Középügetésben  és  középvágtában  a  ló  enyhén  megnyújtott  hosszúságú  lépésekkel  illetve  ugrásokkal  halad  (hosszuk  az  összeszedett  és  a  nyújtott  iram  lépés  és  ugráshosszai  között  van).  Fokozottabb  hegyre  fel  egyensúlyt,  több  előre  és  felfelé  irányuló  tolóerőt  és  több  megnyúlást  mutat,  mint  munkairamban.
A  középlépés  lépéshosszúsága  az  összeszedett  és  a  nyújtott  lépés  között  van,  tiszta  átlépést  mutat,  jó  tolóerőt  hátulról  és  jó  megnyúlást.

Külső  oldal  (Outside)
1.  Az  ellenkező  oldal,  mint  amerre  a  lónak  a  feladat  végrehajtásához  állítva  vagy  hajlítva  kell  lennie.  (oldalirányban)
2.  A  lónak  a  pálya  vagy  a  kör  középpontjától  távolabb  eső  oldala.
Amennyiben  a  két  feltétel  nem  esik  egybe,  az  első  pont  az  irányadó.  (pl.  ellenvágta  esetében)

Lebegő  fázis  (Suspension – felfüggesztettség)
Ügetésben  vagy  vágtában  az  a  pillanat,  amikor  a  ló  egyetlen  lábbal  sem  érinti  a  talajt.  A lebegő  fázis passzázs feladatban a legkifejezettebb.

Lapos  (Sticky, Flat)
A  ló  nehézkesen  mozog,  lábait  nem emeli el határozottan a talajról.  Földhöz ragadt.

Lendület  (Impulsion,  Schwung))
1.  (Impulsion)  Előre  felfelé  irányuló  toló- és hordozóerő,  mely  a  hátulsó  lábak  használatából  eredő  energia  felszabadulásából  ered.
2.  (Schwung)  A  hátulsó  részből  eredő  erőteljes  előre  ható  tolóerő,  mely  átjárja  az  elasztikusan  lengő  hátat  és  az  engedelmesen  megnyúló  nyakat  is.

Lengő  hát  (Swinging Back)
A háti szalagok megemelkedése lehetővé teszi a  hosszú  hátizmok  ritmikusan  váltakozó  összehúzódását  és  megnyúlását,  először  az  egyik  oldalon,  majd  a  másikon.  Ez  adja  a  ló  mozgásának  rugalmasságát  és lendületét,  illetve  engedi  a  hátulsó  lábakból  eredő  tolóerőt  a  háton  keresztül  áttevődni.

Leragad  (Stuck)
Az  egyik  láb  túlzottan  sokáig  marad  a  talajon,  vagy  egyáltalán  nem  emeli  meg,  megtörve  ezzel  a  tiszta  ütemet.  Pl.  a  röviden  hátra  arcnál.

Lépés  (Walk)
1.  A  ló  egyik  jármódja, mely 4 ütemű mozgás.
2.  A  ló  lábai  mozgásának  ismétlődő  folyamata.  Egy  lépés  akkor  ér  véget,  amikor  a  ló  lábai  újra  elérik  a  kiindulási  pozíciót.  Egy  ügetőlépés  például  magában  foglal  egy  ütemet  (egy  átlós  lábpár  talajra  érkezését),  egy  lebegőfázist,  egy  másik  ütemet  és  egy  másik  pillanat  lebegőfázist.
A  lépések  fokozása  arra  utal,  mennyire  tértnyerő  a  lépés  egy  teljes  szakaszban.

Lötyögő  szár (Slack)
Amikor  meglöttyen  a  szár,  megszűnik  a  korrekt  kapcsolat  és  a  támaszkodás a lovas keze és a ló szája között.

Megakad  (Blocked)
A  ló  izmai  pillanatnyilag  vagy  hosszabb  időtartamra  összehúzódnak  (nem  követi  az  ütemben  történő  megnyúlás  és  ellazulás  az  összehúzódást),  ezáltal  a  kapcsolat  megromlik.  Okozhatja  a  lovas  helytelen  befolyása  is.

Megperdül  (Pivoting, Swingling)
A  ló  nem  emeli  fel  lábát  a  megkívánt  ütemben,  hanem  egy  leragadt  láb  körül,  a  kívánatosnál  gyorsabb  ütemben  megfordul.  Használjuk  a  piruettel,  a  röviden  hátra  arccal,  a  hátulja  körüli  vagy  az  eleje  körüli  fordulattal  kapcsolatban.

Megtört  (Tilting)
A  fej  megbillenése  vagy  oldalra  hajtása  (mélyebben  van  az  egyik  füle)  –  mely  által  a  ló  részlegesen kivonja  magát   a  segítségek  alól. Ezen kifejezés helyett használhatjuk a ’tarkóban ferde’ kifejezést is.

Merev  (Stiff / Stiffness)
A  ló  képtelen  arra,  (szemben  az  akarat,  vagy  az  együttműködő  készség  hiányával)  hogy  a   feladat  végrehajtásához  megkívánt  fokon  és  módon  meghajlítsa  izületeit  vagy  megnyújtsa  izomzatát  (gyakran  tévesztik  össze  a  feszességgel  és  az  ellenszegüléssel)  Az edzés elején a gyakran merev.

Munka  (iram)  (Working)
Munkaügetésben  és  munkavágtában  a  ló  energikusan,  de  nyugodtan  halad  az  összeszedettség  és  a  középiram  közötti  lépés  vagy  ugráshosszal.

Mutogatás  (Goosestepping)
Az  elülső  végtagok  eltúlzott  mozgása,  amely nem a hátulsó lábak energiájából táplálkozik.

Nem  természetes,  erőltetett,  kényszerített  (Constrained, Forced)
A  lovas  a  feladatot  a  ló  akarata  ellenére  hajtja  végre,  vagy  ráerőszakol  a  lóra  egy  ’képileg’  megjeleníteni  kívánt  állapotot.  Nem  szükségszerűen  jelenti  azt,  hogy  összehúzott,  vagy  visszafelé  van  lovagolva  (a  ló  lehet  arra  kényszerítve,  hogy  hajoljon,  vagy  engedjen  a  zablának,  vagy  hogy  gyorsan  lépjen  előre).

Nyújtás  (iram)  (Extension)
Nyújtott  ügetésben  és  nyújtott  vágtában  a  ló  hegyre  fel  egyensúlyt  tart  fenn,  az  ugrások  vagy  a  lépések  maximálisan  tértnyerőek  a  legnagyobb  előreható  tolóerő  és  a  lehető  legnagyobb  mértékű  megnyúlás  által, mely során az önhordás végig megmarad.
Nyújtott  lépésben  a  ló  minden  egyes  lépésben  a  lehető  legtértnyerőbben  mozog,  a  legnagyobb  előreható  tolóerő, a szabad vállak  és  a  lehető  legnagyobb  mértékű  megnyúlás  által.

Oldalirányú  (Lateral)
Oldalirányú  dimenzió,  amely  az  ellentéte  a  hosszantinak  és  merőleges  rá.  A  ló  lehet  oldalirányban  állítva  vagy  hajlítva,  vagy  a  kifejezés  jelölheti  a  mozgás  irányát.

Önhordás  (Self-Carriage)
Olyan  állapot,  melyben  a  ló  egyenletes  puha  támaszkodás  mellett  a hátulsó lábakból eredő energia és a megfelelő háttevékenység révén önmagát hordja  anélkül,  hogy  egyensúlyozna  a  lovas  kezén.

Összehúzott  (Constricted)
A  ló  természetes  mozgását,  könnyedségét,  elengedettségét  kényszer,  visszaható  segítségadás  vagy  az  izmok  tartós  összehúzódása  korlátozza.  A  lovat  a  lovas  kényszeríti,  vagy  erőszakkal  tartja  össze,  erőszakosan  lerövidíti,  ami  által  testileg  feszessé  válik, a hátulsó végtagok aktivitása lecsökken.

Összeszedettség  (iram)  (Collection)
Összeszedett  ügetésben  és  összeszedett  vágtában  a  ló  fokozott  hegyre  fel  egyensúlyt  és  nagyobb  lendületet  mutat,  mint  munka  iramban,  a  vágtaugrások  és  az  ügetőlépések  rövidebbek,  de  emelkedettebbek,  mint  más  ügetés  vagy  vágta  iramokban.
Összeszedett  lépésben  a  ló  fokozott  aktivitással,  élénken,  céltudatosan  halad,  rövidebb,  de  emelkedettebb  lépésekkel,  mint  a  középlépésben.  Nyaka  szabadon  emelkedik  ki  a  marból,  nagyobb  mértékű  az  önhordása  és  több  súlyt  visel  a  hátulsó  lábain,  mint  más  lépés  iramokban.

Passzban  jár  (Amble)
Az  azonos  oldali  lábak  együtt  mozognak  (2 ütemű mozgás).  A  lépés  komoly  ütemhibája,  károsodása.

Passzázsszerű  ügetés  (Passage-like or Passagey Trot)
Meghosszabbodik  az  átlós  lábpár  alátámasztási  fázisa  az  ügetésben,  ez  egy  visszatartással,  az  előremenésben  mutatott  bizonytalansággal  társul,  ami  azt  a  benyomást  kelti,  hogy  a  másik  átlós  lábpár  a levegőben rövid  időre  megáll,  illetve  a  ló  habozik.

Párhuzamos  hátulsó  lábak  (Propping; Magpie Hop)
A  vágta  lábsorrendjének  hibája.  A  hátulsó  lábak  egyszerre  érnek  talajt,  párhozamosan  dobbantanak (rendszerint  a  vágta  piruett  és  az  ugrásváltás  hibájaként  fordul  elő).

Patanyom  (Track / tracks)
1.  Az  egy  nyomvonalon  haladó  lábra  vagy  lábakra  utal.  (pl.  a  ló  egyenesen  halad)
2.  Oldaljárásoknál  használjuk  annak  meghatározására,  hogy  a  feladat  végrehajtása  során  hány  patanyomon  haladnak  a  ló  lábai  (pl.  a  vállat  be  feladat  3,  a  farat  be  feladat  4  patanyomon  végrehajtandó  feladat  –  túlzott  szöget  zár  be  a  ló  a  fallal,  ha  a  vállat  be  feladatot  a  lovas  4   patanyomon  hajtja  végre)
3.  A  pálya  fala  melletti  nyomvonal.

Patanyom  figura  (Figure)
A  díjlovagló  programok  geometriai  alkotó  elemei,  mint  a  kiskör,  az  átlóváltás  és  a  nyolcas.  Hibásan  felcserélhetően  használják  a  „feladattal”.

Pozíció  (Position)
1.  A  lovas  testtartása.
2.  A  ló  a  feladatban  előírtnak  megfelelő  helyzete  (állítás,  hajlítás,  párhuzamosság,  stb.)

Rágja  a  zablát  (Chewing the Bit)
A  ló  szájának  finoman  és  óvatos  mozdulataival  foglalkozik  a  zablával  –  mutatja  az  állkapocs  mozgékonyságát  és  elengedettségét,  megindul  a  nyálelválasztás  és  kellemesen  „habos”  lesz  a  ló  szája.    Nem  összetévesztendő  a  zabla  ropogtatásával  vagy  a  fogak  csikorgatásával.

Rosszul  izmolt  (Slack)
Kiemelten  a  ló  felsővonala,  a  hát  és  a  nyak  felső  ívének  megfelelő  izomzatának  és  kondíciójának  hiányosságára   utal.  A  feladatok  végrehajtásához  nem  megfelelő  izmoltság  hiánya  gyakran  jár  együtt  a  rossz  izomtónussal,  a  lengő  hát  hiányával  vagy  a  beejtett  háttal.

Rugalmasság,  elasztikusság  (Elasticity)
Az  izomzat  könnyed  összehúzásának  és  megnyújtásának  képessége,  valamint  az  ez  irányban  mutatott  hajlandóság.  A  rugalmas,  elasztikus  ló  azt  a  benyomást  kelti,  hogy  lovasa  segítségeinek hatására  rugószerúen  „megnyújtható” vagy „összetolható”,  emiatt mozgása  „ruganyos”.

Sebesség,  gyorsaság  (Speed)
Arra  utal,  a  ló  milyen  gyorsan  halad  előre  (km/h).  A  gyorsaság  fokozódhat  az  ugrások  hosszának  megnyúlásával  vagy  a  tempó  fokozásával,  vagy  mindkettővel.  A  fokozott  tempó  nem  szükségszerűen  jelent  fokozott  sebességet.  Nem  tévesztendő  össze  a  lendülettel.

Segítség  után (Late, After Aids)
Az  adott  feladat  segítség  utáni  végrehajtása.  A  kifejezést  leggyakrabban  az  ugrásváltásoknál  és  az  átmeneteknél  alkalmazzuk.

Segítségek  elfogadása  (On the Aids, Acceptance of the Aids)
A  ló  alkalmazkodik,  nem  vonja  ki magát,  nem  tér  ki   lovasa  segítségei  alól,  nem  mutat  ellenszegülést,  nem  tiltakozik.  Ellenszegülés  nélküli  együttműködő  készség  a  biztos  támaszkodás  fenntartására  való  hajlandósággal  és  a  lovas  segítségeinek  használatával  és / vagy  a  lovas  súlyának  elhelyezésével  szemben  mutatott  tolerancia.

Siet,  szalad,  ütem  fölött,  gyors,  rohan  (Hurried,  Hasty,  Quick,  Rushed,  Rapid)
Mindegyik  kifejezés  a  tempó  túlzott  gyorsaságára  utal.

Sodródik (Drifting)
A  ló  nincs  a  lovas  helyes  segítségein,  a  hajlítás  nem  korrekt,  a  külső  csizma  nem  tart  meg  kellőképpen,  így  a  farával  kitér  a  relatív  egyenesre  állítottságból,  a  ló  kivonja  magát  a  lovas  segítségei  alól.

Szabadlépés  (Free Walk)
Megmutatja  az  elengedettséget.  A  lónak  teljes  szabadsága  van,  hogy  leengedje,  és  előre  lefelé  kinyújtsa  a  fejét  és  a  nyakát.  Mind  a  ló  lépéseinek  hossza,  mind  a  keret  maximálisan megnyúlik. A szabad lépésnek két formája lehetséges. Hosszú  száron:  fennmarad  a  kapcsolat.  Szárkapcsolat nélkül 8odadobott száron):  a  szár  meghajlik,  a ló szája és a lovas keze között nincs kapcsolat.

Szabadság  (Freedom,  Mobility)
1.  (Mobility)  A  vállak  és  az  elülső  rész  könnyedsége  és  mozgékonysága,  amit  a  hátulsó  lábak  fokozott  teherviselése  tesz  lehetővé.
2.  (Freedom)  Az  elülső  és  a  hátulsó  végtagok  izületeinek  mozgathatósága,  az  általuk  behatárolt  mozgás  terjedelmének  nagysága.

Szár  ellen  (Against the Bit)
A  ló  száját  merev  vagy  nem  engedő  nyakkal / tarkóval / állkapoccsal  a  zabla  ellen  feszíti.

Szár  fölött  (Above the Bit)
A  ló  fejének  pozíciója,  mellyel  kitér  a  támaszkodás  elől  azáltal,  hogy  orrát  előre  és  felfelé  emeli.

Száronlét  (On the Bit)
A  lovas  befolyásának  beteljesedése.  A  ló  átengedően  és  nyugodtan  elfogadja  a  kapcsolatot,  nyaka  rugalmas,  a  kívánt  mértékben  megnyúlik,  keresi  a  támaszkodást,  hosszanti  irányban  rugalmas,  kitölti  a  lovas  által  felkínált  keretet.

Szár  mögött,  Segítségek  mögött,  Csizma  mögött  (Behind the Bit, Behind the Aids, Behind the Leg)
A  ló  oly  módon  vonja  ki  magát  lovasa  segítségei  alól,  hogy  visszatart,  vagy  szár  mögé  bújik  megszüntetve  így  a  kapcsolatot,  elkerüli,  hogy  előre  lépjen  a  szárhoz.  Ilyenkor  a  ló  gyakran  vonal  mögött  is  van,  de  nem  szükségszerűen.

Sziluett  (Outline,  Silhouette)
A  ló  profilja  vagy  kontúrja,  amely  megmutatja  a  ló  önhordását  és  tartását.

Szűk  keret (Short neck, Short Frame)
A  ló  orrvonala  képzeletbeli  függőleges  egyenes  mögé  kerül  a  tarkó  és  vagy  a  nyak  izületének  túlzott  hosszanti  hajlítása  következtében.

Tarkó  (Poll)
A  ló  csontvázának  legmagasabb  pontja,  a  nyakszirt  teteje.  A  díjlovaglásban  használat,  „rugalmas  tarkó”  kifejezés  a  közvetlenül  a  tarkó  mögött  elhelyezkedő  izület  hosszanti  vagy  oldalirányú  rugalmasságára  utal.

Tartás  (Carriage)
A  ló  testtartása,  legkönnyebben  a  ló  profilja  vagy  kontúrja  által  értékelhető.

Támaszkodás  (Contact)
A  szárak  rugalmas  kapcsolatot  adnak  a  ló  szája  és  a  lovas  keze  között  oly  módon,  hogy  a lovas  könyökétől  a  ló  szájáig  töretlen  egyenes  vonalat  –  és  nem  ívet  –  alkotnak.  A  korrekt  és  könnyed  támaszkodás meghatározója  a  ló  és  a  lovas  közötti  kapcsolat  rugalmassága.

Tempó  (Tempo)
Az  ütemek  ismétlődésének  száma  adott  időn  belül.  Gyorsabb  tempó  több  lépést  vagy  ugrást  jelent  percenként.  A  tempó  nem  áll  szükségszerűen  egyenes  arányban  az  ugrások  hosszával  vagy  a  km/h-val.  Az  ütemet  gyakran  hibásan  összekeverik  a  tempóval.

Tisztaság  (Purity,  Clarity)
1.  (Puruty)   A  patadobbanások  kifejezett  megkülönböztethetősége  egy  adott  iramban  vagy  jármódban.
2.  (Clarity)  A  patadobbanások  rendjének  pontossága  egy  jármódban.

Tol,  tologat  (Pushing Out)
A  hátulsó  lábak  kifejezetten  a  ló  súlypontja mögött  tevékenykednek,  inkább  hátulról  tolva,  mint  hordva  a  súlyt. Hiányzik az önhordás.

Több  célt  (More Purpose;  More Marching)
A  lépéssel  kapcsolatosan  használjuk,  amikor  határozottabb,  céltudatosabb,  aktívabb  előremenést  kívánunk  meg  a  lótól.

Túlfordul  (Over-turned)
Félpiruettnél  több  mint  180°-ot  fordul,  vagy  teljes  piruettnél  360°-nál  többet.

Túlzott  hajlítás  (Overbent)
A  nyaknak  a  testhez  képest  történő  túlzott  oldalirányú  elmozdulása,  amely  bekövetkezhet  magában  a  nyakban,  vagy  a  nyak  kiindulási  pontjánál.  Az  oldalirányú  hajlítás  egyenetlenségét  eredményezi.

Ugrás,  vágtaugrás (Stride)
A  ló  lábai  mozgásának  ismétlődő  folyamata.  Egy  ugrás  akkor  ér  véget,  amikor  a  ló  lábai  újra  elérik  a  kiindulási  pozíciót.  Egy  vágtaugrás  például  magában  foglal  egy  ütemet  (egyik  elülső  láb  érinti  a  talajt),  még  egy  ütemet  (az  ellentétes  átlós  lábpár  talajra  érkezését),  a  harmadik  ütemet  (az  ellentétes  hátulsó  láb  talajra  érkezését)  és  egy  pillanat  lebegőfázist.
Az  ugrások  fokozása  arra  utal,  hogy  mennyire  tértnyerő  az  ugrás  egy  teljes  szakaszban.

Ültetettség  (Sitting)
A  jól  felépített,  rendszeres,  folyamatos  képzés  által  a  ló  fokozottan  képes  a  súlyt  a  hátuljára  venni,  ezáltal  szabadabbá  válik  az  elülső  rész.

Ütem  (Beat, Rhythm)
A lépés 4, az ügetés 2, a vágta 3 ütemű jármód.
1.  (Beat)  A  patadobbanások  egyenletessége  egy  jármódban.  Egy  pata  vagy  egy  pár  pata  egyszerre  érinti  a  talajt.  A  lépés  négy,  az  ügetés  kettő,  a  vágta  három  ütemű  jármód.
2.  (Beat)  A  zenés  kűrben  az  ütemet  gyakran  használják  a  patadobbanások  KIHANGSÚLYOZÁSÁRA.  Ezért  a  zenei  összefüggések  figyelembe  vételével  a  vágtának  egy,  az  ügetésnek  és  a  lépésnek  kettő  hangsúlyozott  üteme  van.
3.  (Rhythm)  A  patadobbanások  jellemző  sorozata  és  fázisa  egy  adott  iramban.  A  díjlovaglás  céljára  az  egyetlen  korrekt  ütem  a  tiszta  lépés,  a  tiszta  ügetés  és  a  tiszta  vágta  (nem  passz,  poroszka,  tölt,  stb.)  Nem  keverendő  össze  az  irammal  vagy  a  kádenciával.

Ütemhibás  (Irregular, Impure, Unlevel, Uneven)
Nem  tiszta  vagy  egyenetlen.  Az  ütemhibák  lehetnek  pillanatnyiak,  tartósak,  vagy  szisztematikusan  jelentkezők  (pl.  minden  jobb  kézen  lovagolt  fordulatban).  Állhat  fenn  kapcsolat  egészségügyi  problémával  (pl.  a  láb,  a  hát  vagy  a  száj  fájdalmával)  vagy  lehet  független  tőle.  Az  összbenyomás  pontszámaiban  a  jármódok  ütemessége  csak  a  tisztaságot  és  az  egészségességet  jelöli,  de  nem  tartozik  ide  a  tempó  bizonytalansága.

Vállára  esikelmegy  a  külső  vállán  (Falling In, Falling On  Inside  Schoulder, Falling Out, Falling Over Outside Schoulder)
A  vállak  oldalirányú  eltérése,  amit  az  egyensúly  elvesztése  vagy  segítségek  alól  való  kitérés  okoz.

Veszélyes lépés  (Dangerous walk)
Nem tiszta 4 ütemű lépés, két ütemű tendencia.

Visszafelé  lovaglás (Riding Backwards)
A  lovas  hibásan  nem  a  hátulsó  lábak  tevékenységéből  eredő  lendület  és  az  aktivitás  által  hozza  létre  a  támaszkodást,  hanem  visszafelé  ható  kézzel,  kényszeríti,  összehúzza  a  lovat.  Ezáltal  korlátozza  a  ló  természetes  mozgását,  meggátolja  az  elengedettséget  és  az  átengedőséget.

Vonal  mögött  (Behind the vertical,  Overflexed)
Inkorrelt támaszkodás, a ló homlokvonala a függőleges mögé kerül. NEM  ugyanaz,  mint  a  „szár  mögött”, mivel a vonal mögött menő ló száron van!

Zárt  állj  (Closed Halt)
A  ló  testtartása  álljban,  melyben  biztos  egyensúlyban  van,  a  hátulsó  lábak  elégségesen  a  test  alatt  vannak,  így  a  ló  és  a  lovas  súlya  nagyjából  egyenletesen  oszlik  el  a  négy  lábon. Az elülső és hátulsó lábak párhuzamosan helyezkednek el.

(Készült  az  Egyesült  Államok  Nemzeti  Szövetsége  Díjlovagló  Bírói  Bizottságának javaslata alapján.)
Fordította és magyar nyelvre alkalmazta: Szűcs – Gáspár Kinga
Lektorálta: Dr. Mándi Barnabás és Dallos Beáta
Frissítve: 2023.04.17.
Fotó: Canva

 

Ikercsikók Szabadkígyóson

Ikercsikók Szabadkígyóson

Nagyon ritka a lovaknál az ikerellés, az pedig még ennél is ritkább, hogy az anya és mindkét csikó életben maradjon. Felhő és kiscsikói azonban szerencsére jó egészségnek örvendenek.

Felhő a lipicai lovak Incitato törzséből, a fedezőmén a Pluto törzsből származik. A csikóknál névadásánál az a szokás, hogy az apa nevének kezdőbetűjével kezdődik a nevük, így lett az idősebb, fekete iker Prádó, az ifjabb pej pedig Pepe.

„Nincs ebben semmi különleges, az évek folyamán a lipicaiak színe kivilágosodik. Van, hogy már kétéves korukra „kifakulnak”, van, hogy ez tízéves korukra történik meg, jellemzően szürkék vagy „legyes”, azaz pettyes szürkék lesznek” magyarázta Fűzfa János, a szabadkígyósi ménes főlovásza.

„Felhő az ellés után nagyon lefogyott, fel kellett erősítenünk. Még most is naponta hatszor adunk neki abraktakarmányt, hogy a régi kondíciója visszatérjen, és a csikók számára legyen elég teje. Prádó és Pepe a tej mellett tápszert is kap„ árulta el a főlovász.

Az állatorvosnak 30 nappal a fedeztetést, vagy termékenyítést követően javasolt legalább egyszer ultrahanggal megvizsgálnia a kancát, hogy megerősíthesse a vemhességet és kizárhassa az ikervemhességet, amely nem csak a csikók, de a kanca életére is veszélyt jelentene. Az esély arra, hogy egy kanca egészséges ikercsikóknak ad életet, nagyjából annyi, mint megnyerni a lottó ötöst.  Mivel az ikervemhesség a kancára nézve is veszélyt jelent, általában idejekorán megszakítják azt.

Forrás: www.beol.hu
2013.04.19
Frissítve: 2023.04.17.
Fotó: Canva

Gyógylovaglásról

GYÓGYLOVAGLÁS

Terápia, fejlesztés vagy rekreáció?

Meghatározás

A lovasterápia vagy más néven gyógylovaglás egy gyűjtőfogalom, mely szakember által, speciálisan képzett ló közreműködésével végzett gyógyító – fejlesztő eljárások összességét jelenti. A gyógylovaglás tehát nem lovaglást jelöl a szó sport vagy hétköznapi értelmében, de pontosabb elnevezés híján ez a szó használatos.

Szakemberek

A kompetencia kérdése feltétlenül tisztázandó, mert a szakszerűtlenül végzett kezelések súlyosan veszélyeztetik a pácienseket. A hazai és nemzetközi irányelvek alapján le kell szögeznünk, hogy beteggel, fogyatékos személlyel kizárólag az foglalkozhat lovon, aki alapdiplomája folytán
ló nélküli kezelésre is jogosult lenne az adott sérült esetében.

Ez a szakmai színvonalat és a betegek érdekeit is védi, engedni belőle nem szabad.

Irányzatok

A gyakorlatban a lovasterápia két nagy irányzatra különül el: hippoterápiára és gyógypedagógiai lovastornára / lovaglásra. A beteganyag, a terapeuta végzettsége és a kezelés típusa, célja határozza meg, hogy konkrét esetben melyikről beszélünk. A fogyatékosok sportlovaglása már nem a rehabilitáció, hanem a rekreáció ill. parasport tárgykörébe tartozik.

A hippoterápia orvosi javaslat alapján lóháton végzett, neurofiziológiai gyógytorna kezelés. Ennek értelmében csak olyan gyógytornász végezheti, aki alapos elméleti és gyakorlati lovas ismeretekkel rendelkezik, elsősorban a ló mozgásáról. A heti 1-2 alkalommal végzett, 15-20 perces kezelés során kihasználjuk a lépésben menő ló hátának egyenletes, ritmusos, ciklusosan ismétlődő 3 dimenziós lengéseit, melyek a beteg felsőtestére áttevődnek és azt a normál járásra jellemző mintában késztetik mozgásra. A hippoterápia indikációi elsősorban neurológiai illetve neuro-traumatológiai kórképek, tünetek, mint pl. a központi idegrendszeri eredetű bénulások, mozgászavarok, izomtónus zavarok, koordinációs- és egyensúly problémák. A foglalkozás szigorúan egyénre szabott, így nem beszélhetünk általános hippoterápiás gyakorlatokról, kezelési sémákról. A kezeléseket minden esetben precízen dokumentálni kell. A hippoterápia eredményességét – a többi neurológiai gyógytorna kezeléshez hasonlóan – funkcionális tesztek és skálák segítségével mérjük. Ezek konkrét számadatokkal is képesek igazolni munkánk sikerét.

A (gyógy)pedagógiai lovastorna és lovaglás célja az általános vagy egy-egy részterületre korlátozódó fejlesztés, nevelés, szocializáció. Elsősorban értelmi, érzékszervi fogyatékosok, vagy viselkedési, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek alkotják a tanítványok körét. A (gyógy)pedagógiai lovaglás döntő motívuma a ló partnerként, társként való elfogadása, a lóért és a többi lovasért való felelősségvállalás, a fegyelmezett, kitartó munka. A többnyire csoportos foglalkozás fejlesztő lovastorna-gyakorlatokat vagy könnyített követelményrendszerű lovaglást jelent. Magától értetődően a gyógypedagógiai lovaglást is szüséges dokumentálni, a szakma szabályai szerint.
Standardok, minőségbiztosítás

A szakszerűen végzett lovasterápia igen széles körű, gondos szervezést tesz szükségessé és igen költséges. Már a minimum standardoknak megfelelő személyi és tárgyi feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása is nagy összegeket emészt fel.

Személyi feltételek: egy vagy két terapeuta, egy lóvezető, lókiképzői háttérmunkával egy lovasedző.
Tárgyi feltételek: szeparált karám vagy fedett lovarda, erre a célra szolgáló lófelszerelés, valamint egy speciálisan képzett és tréningeztetett ló.

Szakember képzés

Magyarországon az akkreditált továbbképzést a Magyar Lovasterápia Szövetség biztosítja a megfelelő diplomával rendelkezők számára, együttműködve a Német Lovasterápia Kuratóriummal (DKThR), a Magyar Gyógytornászok Társaságával, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével, a Magyar Lovas Szövetséggel és a Pannon Lovas Akadémiával.

A képzés végén szakmai elméleti és gyakorlati vizsga, lovas elméleti és gyakorlati vizsga, valamint szakdolgozat védés vár a hallgatókra.

Hazánkban jelenleg 38, államilag elismert oklevéllel rendelkező, vizsgázott lovasterapeuta van (gyógytornászok és gyógypedagógusok).

Rétháti Györgyi, gyógytornász-hippoterapeuta
Kalina Katalin gyógytornász-hippoterapeuta
Frissítve: 2023.04.16.
Fotó: Canva

 

Csontkovácsolás – egy pozitív manipuláció

Csontkovácsolás – Egy pozitív manipluáció

Több ezer éves közös történelmünk a lovakkal azt is jelenti, hogy már több ezer éve törekszünk különböző praktikákkal arra, hogy a lehető legegészségesebbek legyenek a lovaink, illetve a lehető leghamarabb meggyógyuljanak, ha betegek.
A modern orvostudomány minden vívmánya és tudása mellett megvan a helyük a több száz, esetleg több ezer éves múltra visszetekintő régi praktikáknak is. Nem szabad alábecsülni a régi korok ismereteit, hiszen eleink szinte napi 24 órát töltöttek a lovaikkal és nem hobbi vagy sport célból tartották őket, hanem szó szerint az életük múlott a négylábú társaikon. Többek között azon, hogy mennyire hatásosan tudják megelőzni a betegségeket és meggyógyítani azokat.

Egy ilyen, ősidőkbe visszanyúlóan ismert keleti gyógymód a csontkovácsolás is, amit pár évtizede felfedezett magának a Nyugat és támaszkodva az orvostudomány mai ismereteire adaptálta azt a jelen kor követelményeihez.

Minden lótartó tudja, hogy az egyik legtöbb fejfájást okozó problémahalmaz a mozgásszervekkel kapcsolatos megbetegedések, sérülések. Legyen szó bármilyen lóról, bármilyen igénybevételről és bármilyen hasznosításról, a lovak mozgásszervi problémái jelentősen csökkentik a  közös munka vagy szórakozás lehetőségeit. Ahogy a régi mondás is szól: Lábáról fejik a lovat.

Munka, mozgás közben hatalmas súly (akár a testsúly többszöröse is) nehezedik a csontokra, ízületekre, inakra és szalagokra. Egy megcsúszás, egy esés, de akár egy észrevétlen rossz mozdulat is elegendő ahhoz, hogy kimozduljon valamelyik ízülete lovaknak. Ez egy folyamatosan meglévő fájdalomforrás, ami szinte azonnal meglátszik a teljesítmény csökkenésében, a rossz közérzetben. Hosszabb ideje fennálló problémák esetében az izomzatban is látható elváltozások alakulnak ki, hiszen az elmozdult vázrendszerhez az izmok is idomulnak és a megváltozott terhelés miatt aszimmetrikusan fejlődnek.

Az ilyen esetekre megoldás, a csontkovácsolás, vagy más szóval a chiropraktika. Ennek lényege, hogy egy speciális vizsgálat által meghatározható a probléma gyökere, ami aztán egy még speciálisabb mozdulattal (szakmai szóval: manipulációval) megszüntethető, azaz a kimozdult ízület, csigolya visszakerül a helyére.
Ez egyszeri kezelést igényel, ami mind vizuálisan, mind teljesítmény szempontjából is azonnal észlelhető változást eredményez.
A lovak kifejezetten élvezik, és nagyon együttműködnek, mintha tudnák, hogy mindez az ő érdekükben történik  -bár gyakran furcsálják, hogy miért emelik olyan magasra a lábukat. Mindig látszik a szemükben, hogy hálásak a kezelésért.

Olyan esetekben kell nagy valószínűséggel csontkovácsot hívni egy lóhoz, ha:

– valamilyen mozgásszervi problémája az orvosi kezelés ellenére sem javul ill. időről-időre visszatér
– hirtelen csökkent a teljesítménye
– romlott a munkakedve, a közérzete (fájdalomra utalhat)
– izomzata nem szimmetrikus

Sok esetben azonban a fenti problémák megléte nélkül is szükség van kezelésre. Ez azért lehetséges, mert a ló prédaállat lévén, az életben maradás ösztönétől hajtva  bizonyos határig nagyon jól tud alkalmazkodni a megváltozott testi állapotokhoz – mint pl. egy kimozdult ízület – és a fájdalom ellenére is teljesíti a tőle kért feladatokat. Viszont ne feledjük, hogy boldog és fájdalommentes társunktól sokkal többet kapunk.

Ingyenes csontkovács kezelés!

Ha úgy érzi, hogy az Ön lovának olyan problémája van, amin egy csontkovács kezelés segíthet, kérjük írja meg nekünk. A jelentkezők közül kiválasztunk havonta egy olyan esetet, ami mindenki számára a legtanulságosabb lehet.
A kiválasztott ló kap egy komplett kezelést ingyenesen, ami részletesen bemutatásra kerül a Lovasok.hu-n, rámutatva a probléma okára és annak következményeire, szemléltetve a kezelés hatására létrejött változást, mind anatómia, mind  teljesítmény/munka tekintetében.

Frissítve: 2023.04.16.
Fotó: Canva

Lovaglás más szemmel

Árvay Marika, vak létére 2006 óta élvezi a lóval való munka örömét. Beszámolt nekünk élményeiről és tapasztalatairól, melyek tanulás közben érték, azonban szeretné ezeket megosztani azon lovasokkal is, akik hozzá hasonló cipőben járnak.

Árvay Marika lóháton

Minden fogyatékkal élőnek szüksége van arra, hogy a társadalom teljes értékű tagjának érezhesse magát. A sérültek lóra ültetése, lovagolni tanítása nagyon összetett és nagy körültekintést igénylő feladat, hiszen vannak olyan problémák, állapotok, amikor a lovaglás kifejezetten ártalmas lehet. Az edzőknek, oktatóknak ismerniük kell a lovas egészségi állapotát, képességeit, korlátait, és ezeket figyelembe véve kell tanítaniuk a parasportolókat. De talán a legfontosabb, amire szükség van, az a türelem, odafigyelés és a támogatás.

Árvay Marika beszámolója

“Kezdetben nem is sejtettem, mi mindent fog nekem jelenti a lovaglás. Megtanította számomra a legfontosabbakat: élvezni az örömteli pillanatokat, ráhangolódni a ló mozgására, érezve egymást. Továbbá motivál a sok pozitív dicséret is. A hibák korrigálása sem jelent fájdalmas kritikát, hiszen oktatóim azért dolgoznak, hogy ló és lovas minél nagyobb harmóniában legyen egymással.

Az edzők azt szeretnék, hogy ló és lovas minél előbb egymásra találjon, tehát itt nincs kiabálás, éles felcsattanás, hanem nyugodt, kellemes, melegséget nyújtó hangok. Fontos emellett a humorérzék, mellyel könnyű oldani egy kezdő lovasban az esetleges félelmeket.”

Az oktatóival együtt töltött sok-sok munka, gyakorlás, örömökben teli közös együttlét meghozta gyümölcsét: kitartását és ügyességét 2012. januárjában meg is jutalmazták tudásszint-felmérés alkalmából.

2014.01.16. Botykai Dóra, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.04.16.

A csontkovács

Bértartásba került hozzám másfél éve egy szalaggal 135 cm magas, 7 éves fekete póni kanca. Előző helyén nem dolgozott, csak bokszban állt, néha karámba kitették. A lovat egy lovagolni tudó 10 éves kislánynak vették meg. A nyerget jól tűrte, de néha a csikózabla kevésnek tűnt a megfékezéséhez, a kis gazda kezdte elveszteni magabiztosságát. A ló eladásán gondolkoztak, amikor javasoltam, hogy próbálja meg feszítőzablával.

A kis ló hamar rájött, hogy nem rohangálhat ezután össze-vissza lovasával, a lovas pedig visszanyerte önbizalmát- túlságosan is. Karámon belül tejes ládákra fektetett rudakat akart ugratni, de ehhez a póninak nem sok kedve volt. Annak ellenére, hogy a feszítőzablás szár kezelésére és a durva kezelés esetleges következményeire ki lett oktatva, a póni kitöréseit durva szárrángatásokkal és pálcázásokkal torolta meg. Ráadásul úgy csapkodta a lovat, hogy minden ütésnél a pálcás kezében lévő jobb szárral nagyot rántott a póni szájába.

A kis ló lenyomorodott, bal csípőjét süllyeszteni kezdte minden lépésnél, és hónapokig javulás nem állt be. A ló lába nem volt megduzzadva, nem volt meleg, talpán sérülés nem látszott, mégis sántított.
A lovat több állatorvos is megnézte, kenőcsöt kapott a lábára, bokaröntgen képeket készítettek, melyeket minden feljebbi ízületen is meg akartak ismételni. Minden állatorvosnak az volt a véleménye, hogy alulról kezdve minden ízületet, időkihagyások (kb. 1 óra) közbeiktatásával, beinjekciózva érzésteleníteni kell, hogy a baj helye megállapításra kerüljön, az esetleges műtét ez után jöhet szóba. Ultrahangos vizsgálatot is célszerűnek tartottak!

Ennek a procedúrának a költségein akár két egészséges pónit is lehetne venni, így a tulajdonos ezt nem vállalta fel. Az egyik lovas újságban volt egy cikk, amelyből megtudtam, hogy éppen itt városunkban Dunakeszin, az alagi telivér idomítótelepen van egy tréner, aki csontkovácsként is működik. Bár ismertem őt, ez irányú felkészültségéről nem tudtam.

Megkerestem a trénert, Soltész Andrást és elmondtam a tüneteket. Látatlanból megmondta, hogy a lónak váll és gerincproblémái vannak, az elmozdulásokat helyére téve a ló használhatóvá válik. Az egyéb kezelések esetleg csökkentik a fájdalmat, de az eredendő okot nem szüntetik meg, így a ló állapotában javulás nem is következhet be. A mester egy táskával és egy nagy gumika1apáccsal érkezett az istállóhoz. Végigtapogatta a ló gerincét, vállát és rögtön észrevette az eltéréseket. A póni elülső és hátsó lábán is végeztünk közös erővel emeléseket, különböző irányú feszítéseket, hogy az ízületek a helyükre kerüljenek.

Csigolyaprobléma miatt a háta is meg volt feszülve, szinte egyenesre, egészen a faroktőig. Kitapogatta az elmozdult csigolyát, én erősen fogtam a pónit, ő pedig a gumikalapáccsal akkorát ütött az adott pontra, hogy egy ökröt agyoncsaphatott volna. Ezt még egyszer megismételte, majd nyakba egy injekciót adott. A póninak meglazult a háta, kikerekedett a fara. Három napig 15, 20 majd 25 perces egyenes vonalú sétáltatást írt elő, csökkentett takarmányozás mellett, majd néhány nap szabad mozgást. Az izomtónus két héten belül visszaállt, a ló nem sántít, tereplovaglásra alkalmas.

A mester a tudományát külföldön tanulta. Eredményesen gyógyítja a rendkívüli igénybevételnek kitett angol telivérversenylovakat. Köszönjük a segítségét.

Vér Imre
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.04.16.
Fotó: Canva

A.V. Grunsven

Anky van Grunsven

Született: 1968.01.02, Erp (Hollandia)
Lakóhely: Erp (Hollandia)
Magassága: 172 cm
Súlya: 56 kg

Olimpia 2008

Anky van Grunsven ezúttal is megvédte olimpiai bajnoki címét, így soroztaban a harmadik aranyat viheti majd haza. A Nagydíj Kűrben Salineroval 82.40 százalékot teljesítettek, így a Nagydíj Speciállal összevont eredményük 78.68 százalék volt. A győzelem tovább öregbíti Grunsven hírnevét, akit eddig is a Kűrök Királynőjeként emlegettek, de emellett ő a legeredményesebb Holland olimpiai sportoló is.

Mit érdemes még tudni róla?

Otthon lovait naponta három alkalommal mozgatja: ez egyszeri lovaglást és kétszeri sétáltatást jelent, a hét hat napján. „Fontos a változatosság. Váltogassuk az ütemet, az iramot, és a szármértéket. Nem szabad hagyni, hogy a lovak unatkozzanak, hiszen többségük nagyon okos.”
Ankynak saját istállórésze van a Grunsven család hat istállójának egyikében. A van Grunsven család többi tagja is szívesen lovagol, jelenleg összesen 30 lovuk van. Anky fivérei a díjugratást kedvelik, sógornője pedig szintén díjlovagol. A birtokon fedett lovarda és kovácsműhely is van. Minden egyes ló esetében nyomonkövetik az edzésmunkát, a patkolások, az állatorvosi és a fogászati kezelések időpontjait. (Az állatorvos 6-8 hetente, a lófogorvos évente kétszer jár ellenőrizni az állományt.)
Férje, Sief Janssen egyben az edzője is.

Salinero:

Születési éve: 1994
Neme: herélt
Színe: sötétpej
Fajtája: hannoveri
Marmagassága: 176 cm

A 2006-os Acheni Világbajnokságon Grunsven Salineroval a Nagydíj Kűr első helyét szerezte meg.

“Salinero sokkal nyugodtabb lesz, amikor második alkalommal lépünk majd a díjnégyszögbe”, nyilatkozta Grunsven első pályáralépésük után.
A Nagydíj Speciálban Salinero beugrott vágtába az oldaljárásban.

Legkiemelkedőbb eredményei:

Olimpiai részvételek

1. hely Díjlovaglás – egyéni 2004, Athén
1. hely Díjlovaglás – egyéni 2000, Sydney
2. hely Díjlovaglás – csapatverseny 2000, Sydney
2. hely Díjlovaglás – egyéni 1996, Atlanta
2. hely Díjlovaglás – csapatverseny 1996, Atlanta
2. hely Díjlovaglás – csapatverseny 1992, Barcelona
4. hely Díjlovaglás – csapatverseny 2004, Athén

Lovas Világjátékok

1. hely Nagydíj Kűr – 2006, Aachen
1. hely Zenés Kűr – 1994, Hága
2. hely Nagydíj Speciál –  2006, Aachen
2. hely Díjlovaglás – csapatverseny 2006, Aachen
2. hely Díjlovaglás – egyéni 1998, Róma
2. hely Díjlovaglás – csapatverseny 1998, Róma
2. hely Díjlovaglás – csapatverseny 1994, Hága

Forrás: www.anky.nl, http://results.beijing2008.cn
Frissítve: 2023.04.16.
Fotó: Canva

Hiba bejelentés