A csontkovács

Bértartásba került hozzám másfél éve egy szalaggal 135 cm magas, 7 éves fekete póni kanca. Előző helyén nem dolgozott, csak bokszban állt, néha karámba kitették. A lovat egy lovagolni tudó 10 éves kislánynak vették meg. A nyerget jól tűrte, de néha a csikózabla kevésnek tűnt a megfékezéséhez, a kis gazda kezdte elveszteni magabiztosságát. A ló eladásán gondolkoztak, amikor javasoltam, hogy próbálja meg feszítőzablával.

A kis ló hamar rájött, hogy nem rohangálhat ezután össze-vissza lovasával, a lovas pedig visszanyerte önbizalmát- túlságosan is. Karámon belül tejes ládákra fektetett rudakat akart ugratni, de ehhez a póninak nem sok kedve volt. Annak ellenére, hogy a feszítőzablás szár kezelésére és a durva kezelés esetleges következményeire ki lett oktatva, a póni kitöréseit durva szárrángatásokkal és pálcázásokkal torolta meg. Ráadásul úgy csapkodta a lovat, hogy minden ütésnél a pálcás kezében lévő jobb szárral nagyot rántott a póni szájába.

A kis ló lenyomorodott, bal csípőjét süllyeszteni kezdte minden lépésnél, és hónapokig javulás nem állt be. A ló lába nem volt megduzzadva, nem volt meleg, talpán sérülés nem látszott, mégis sántított.
A lovat több állatorvos is megnézte, kenőcsöt kapott a lábára, bokaröntgen képeket készítettek, melyeket minden feljebbi ízületen is meg akartak ismételni. Minden állatorvosnak az volt a véleménye, hogy alulról kezdve minden ízületet, időkihagyások (kb. 1 óra) közbeiktatásával, beinjekciózva érzésteleníteni kell, hogy a baj helye megállapításra kerüljön, az esetleges műtét ez után jöhet szóba. Ultrahangos vizsgálatot is célszerűnek tartottak!

Ennek a procedúrának a költségein akár két egészséges pónit is lehetne venni, így a tulajdonos ezt nem vállalta fel. Az egyik lovas újságban volt egy cikk, amelyből megtudtam, hogy éppen itt városunkban Dunakeszin, az alagi telivér idomítótelepen van egy tréner, aki csontkovácsként is működik. Bár ismertem őt, ez irányú felkészültségéről nem tudtam.

Megkerestem a trénert, Soltész Andrást és elmondtam a tüneteket. Látatlanból megmondta, hogy a lónak váll és gerincproblémái vannak, az elmozdulásokat helyére téve a ló használhatóvá válik. Az egyéb kezelések esetleg csökkentik a fájdalmat, de az eredendő okot nem szüntetik meg, így a ló állapotában javulás nem is következhet be. A mester egy táskával és egy nagy gumika1apáccsal érkezett az istállóhoz. Végigtapogatta a ló gerincét, vállát és rögtön észrevette az eltéréseket. A póni elülső és hátsó lábán is végeztünk közös erővel emeléseket, különböző irányú feszítéseket, hogy az ízületek a helyükre kerüljenek.

Csigolyaprobléma miatt a háta is meg volt feszülve, szinte egyenesre, egészen a faroktőig. Kitapogatta az elmozdult csigolyát, én erősen fogtam a pónit, ő pedig a gumikalapáccsal akkorát ütött az adott pontra, hogy egy ökröt agyoncsaphatott volna. Ezt még egyszer megismételte, majd nyakba egy injekciót adott. A póninak meglazult a háta, kikerekedett a fara. Három napig 15, 20 majd 25 perces egyenes vonalú sétáltatást írt elő, csökkentett takarmányozás mellett, majd néhány nap szabad mozgást. Az izomtónus két héten belül visszaállt, a ló nem sántít, tereplovaglásra alkalmas.

A mester a tudományát külföldön tanulta. Eredményesen gyógyítja a rendkívüli igénybevételnek kitett angol telivérversenylovakat. Köszönjük a segítségét.

Vér Imre
Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.04.16.
Fotó: Canva

Hozzászólások