Kezdőlap Blog Oldal 367

Sivatagi vágta Ománban

Ahol véget ér a város, ott már kezdődik is a sivatag. Ománban ezen a határterületen jelölték ki a lóversenypályát, ahol idén január közepén Gönczi Rebeka versenyzett a Női Arablovas VB idei első futamában kilenc másik ország női lovasa között. Győzelme mindössze egy nyakhosszon múlott.

Tengerpart, sivatag, városközpont, ugrándozó nyulakkal teli gyep, a pályán luxus vagy éppen meglehetősen szerény körülmények, negyven fok és tűző napsütés, vagy éjszaka, lámpákkal kivilágított pálya –a legkülönbözőbb körülmények várják az 2010-ben útjára indult HH Sheikha Fatima Bint Mubarak Női Arablovas Világbajnokság résztvevőit, akik egy év során 14 fordulóban szállnak nyeregbe a világ öt földrészén. (az utolsó állomás a döntő)

Az első állomás minden évben Omán, ahova már harmadik alkalommal kaptak meghívást a magyar amatőrlovasok. Az elmúlt két évben e sorok szerzője versenyzett itt, így bátran merte ajánlani Gönczi Rebekának, aki mindössze 17 éves, hogy vegyen részt ezen a fordulón.

Vonczem Gabriella és Gönczi Rebeka

A fiatal lovas a legutóbbi galoppszezonban az amatőr-sampionátusban a második helyen végzett. Rajta kívül még hét ország (Franciaország, Írország, Németország, Omán, Anglia, Svédország és Dánia) egy-egy amatőrje, valamint két (egy ausztrál és egy dél-koreai) profi női zsoké kapott meghívást a Sheikha Fatima futamra.

A versenyzők Maszkatba, az ország fővárosába érkeztek, ahol az első napon sajtótájékoztatót tartottak, kisorsolták a zsokék lovait, illetve a startbokszokat.

A 13 szerencsétlen szám, ezért itt nincs 13-as számú startboksz

Rebeka számára nagyon jól alakult a húzás, mert Al Miranit, az egyik esélyest kapta. Az ötéves mén a Royal Cavalry, azaz az ország uralkodójának, a szultánnak az istállójában áll. A futamra olyan öt-kilenc éves lovakat nevezhettek, akik az aktuális ománi galoppszezonban már legalább helyezést szereztek és meglehetősen magas hendikepszámmal rendelkeztek, így a zsokék igazán jó lovakkal versenyezhettek.

A sorsolás után meghívást kaptunk a Royal Cavalry tréningközpontjába, hogy Rebeka megismerhesse a lovát. Ez nagyon kivételes alkalomnak számított, mert a hely nagyon zárt, nem fogadnak látogatókat és csak a Royal Cavalry saját autói jutnak be a kapun. Sőt még azt is meg kellett ígérnünk, hogy kizárólag saját használatra fényképezünk, azaz a képeket nem publikáljuk sehol és a közösségi oldalakra sem tesszük fel őket. Ezt nagyon sajnáltam, mert a hely egyszerűen ámulatba ejtő. 

A Royal Cavalry a tengerparton fekszik, a gyönyörűen gondozott és kifogástalanul rendben tartott istállók és udvarok nagyon hangulatosak. A versenylovas részlegen minden udvarhoz jártató tartozik, valamint külön lóúsztató medence segíti a kíméletes felkészülést, a lovasok – akik az itt dolgozókhoz hasonlóan katonák – pedig szimulátoron is gyakorolhatnak. A versenylovak mellett táv-, valamint show-lovakkal találkoztunk még.

A központ saját tréningpályával rendelkezik, amelyet hatalmas virágmezejével, gondozott gyepével, szép tribünjével Omán legszebb lóversenypályájának is tartanak. Évente mindössze egy versenyt rendeznek itt újévkor, azonban ez már két éve elmarad a szultán betegeskedése miatt.

Közben néhány ománi tréner városnézésre is elvitte a lovasokat és a zsoké coachot. Az idei évtől ugyanis a lovas-tanulók mellett a női sorozat minden állomásán is Kai Schirman, a Kölni Zsokéiskola tanára segíti az indulókat szakmai, utazási, táplálkozási és minden egyéb kérdésben. Rajta kívül egy reiki oktatót is szerződtetett a szervező, aki elsősorban arra készíti fel a résztvevőket, hogy minél pozitívabban álljanak a versenyhez és minél kevésbé izguljanak a futamok előtt.

A későbbi győztes a futam előtt

Január 15-én végre elkövetkezett a várva várt versenynap. A főváros közelében fekvő Al Rahba versenypályát tavalyelőtt nyitották meg, mintegy 2400 méter hosszú és homokos talajú. Ománban a nagy – gyakran akár 50 fokos – nyári hőség miatt a galoppszezon október elején kezdődik és február elejéig tart. A 2015/2016-os évadban 20 versenynapot tartanak. Ezúttal összesen nyolc – hat arab és két angol telivéreknek kiírt – futamot rendeztek 1200-2000 méteres távokon. A legmagasabb díjazással a HH Sheikha Fatima Bint Mubarak Ladies World Championship (IFAHR) versenyét írták ki.

A pályabejárást követően a lovasoknak alkalma nyílt a tribünről megnézni néhány futamot, majd siettek átöltözni és kimázsálni. Minden amatőrlovasnak nyereggel és gerincvédő mellénnyel együtt 58 kilónak, a profiknak pedig 60 kilónak kellett lenniük. Ezek után mindenkivel rövid interjút készítettek.

Miközben a lovak sorban érkeztek, azt vettük észre, hogy az egyik induló elszabadult és szép lassan vágtat a pályán. Mint kiderült, a rosszalkodó ló éppen a magyar versenyzőé volt. Szerencsére nem fárasztotta ki magát, de a jártatóba sehogy sem lehetett bevinni. Később azonban már szerencsére nem akadtak gondok vele. A magyar lovas azt a taktikai utasítást kapta, hogy amint tud, álljon az élre és menjen minél messzebb a többi lótól, mert Al Mirani nem szeret a többiek közelében versenyezni.

Rebeka nem sokkal a start után át is vette a vezetést, azonban az 500 méteres célegyenes közepén már fáradni kezdett a lova. Úgy tűnt, hogy mindössze egy valakinek lehet esélye őt utolérni. Grraffiti és a svéd lovas egyre jobban megközelítette Al Miranit és a célban egy nyakhosszal sikerült is megelőznie őt. A győzelmet így a svéd Jhannah Stolt szerezte meg, a harmadik helyre pedig a francia Mélanie Plat ért be. A svéd nyerő a mostani első helyének köszönhetően az első lovas, aki bekerült a novemberi, Abu Dzabi fináléba.

A győztes

A versenyt és a díjátadást videón is megtekintheted:

A sorozat következő, január 26-i futamára Melbourne-be utaznak a zsokék, ahol Kocsis Edina képviseli a magyar színeket.

2016. január 20. Vonczem Gabriella

 

Egy egész repteret tartott sakkban az ámokfutó póni

Január 19-én délután egy shetland póni akadályozta egy kisebb angol reptér forgalmát. A kifutópályán ámokfutó patás miatt fél tucat kisgép nem landolhatott. A történet némi kergetőzés után szerencsére jó véget ért.

A Gloucestershire Repülőtér személyzete kora délután szembesült azzal, hogy egy shetland póni tartózkodik a reptéren, illetve annak kifutópályáin. A patást megpróbálták nyakon csípni, ehhez végül a rendőrség segítségét is igénybe vették.

A pónit, aki valószínűleg egy közeli ingatlanról oldhatott kereket, végül mintegy egy órányi kergetőzés után sikerült biztonságosan leterelni a reptérről.

„25 éve vagyok a szakmában, de még soha nem kellett a rádióban ’ló szót ilyen összefüggésben használnom“- mondta az eset után a reptér egyik munkatársa. „Nem ritka, hogy vadállatok tévednek a reptér területére: őzek, rókák, nyulak, de ló még soha nem fordult meg itt.

A rendőrség szóvivője szerint a póni a repülés biztonságát nem veszélyeztette.

2016. január 20. Gloucestershire Echo
Frissítve: 2022.07.25.
Fotó: Canva

A végsőkig meneteltek a magyar fogathajtók

Lipcsében zajlott a négyesfogathajtók 2015-2016-os Világkupa versenysorozatának utolsó pontszerző versenye, ahol végleg eldőlt, hogy ki az a hat hajtó, akik indulhatnak február elején a bordeaux-i döntőn.

Boyd Exell és fogata Lipcsében – Fotó: Karl-Heinz Frieler, FEI

A Lipcsében szabadkártyával induló, és a helyét a fináléba jóval korábban bebiztosító ausztrál Boyd Exell hibátlan pályákat hajtva ismét győzött. A második helyen egy verőhibával a svájci Jérôme Voutaz végzett, aki teljesítményével bejutott a legjobb hat közé a franciaországi fináléba. A dobogó harmadik fokára a szintén szabadkártyás Rainer Duen állhatott fel – ő két verőhibát vétett.

Magyar hajtónak azonban nem drukkolhatunk majd a döntőben, mivel a pénteki bemelegítő versenyen még a második helyet megszerző ifj. Dobrovitz József a Világkupa pontszerzőn csak a hatodik helyen végzett. Ifj. Dobrovitz József korábbi fogatából egyik első lova a holland Ijsbrand Chardon istállójába került, így ezúttal apja, Dobrovitz József egyik lovát hajtotta Lipcsében.

A lipcsei verseny végeredménye:

  1. Boyd Exell (AUS) 211,08
  2. Jérôme Voutaz (SUI) 231,73
  3. Rainer Duen (GER) 244,70
  4. Michael Brauchle (GER) 122,80
  5. Koos de Ronde (NED) 123,49
  6. ifj. Dobrovitz József 126,47
  7. Georg von Stein (GER) 128,63
  8. Glenn Geerts (BEL) 132,58

A Világkupa-sorozat döntősei, akik indulhatnak a bordeauxi döntőben:

  1. Boyd Exell (AUS) 30
  2. Ijsbrand Chardon (NED) 27
  3. Koos de Ronde (NED) 21
  4. Michael Brauchle (GER)19
  5. Jérôme Voutaz (SUI) 17
  6. Georg von Stein (GER) 13

2016.01.19. Forrás: Fogathirek.hu 

Ló-leépítés a Central Parkban

Döntés született a New York-i Central Park lovai és konflisai ügyében: a lovaskocsik számát 180-ról több ütemben 95-re csökkentik, a lovakat a jövőben a Central Parkon belül helyezik el, és korlátozzák munkaidejüket is.

A Central Parkban 2018 októberéig 86 kocsi és 75 ló elhelyezésére alkalmas istállót alakítanak ki az 52. utcában lévők helyett, így a lovaknak nem kell többé a város utcáin hazamenniük jól megérdemelt pihenőjükre. Akkortól kezdve a lovas kocsik csak a Central Parkban közlekedhetnek majd. A nem dolgozó lovakat gazdáik vidékre kell hogy küldjék majd pihenőre.

December elseje óta az állatok munkaideje is változott, naponta legfeljebb kilenc órán át dolgozhatnak.

Az állatvédők évek óta küzdenek

Az NYClass nevű állatvédő csoport évek óta próbálja betiltatni a lovaskocsikat New York legismertebb parkjában. Internetes petíciójukat, mely szerint a lovas kocsik kegyetlenek, embertelenek és balesetveszélyesek, közel 36.000 ember írta alá. A csoport egyelőre nem reagált az új tervekre.

A főpolgármester már a beiktatásakor megígérte

Bill de Blasio főpolgármester már két évvel ezelőtti hivatalba lépésekor megígérte, hogy véget vet a turisták és a filmesek körében romantikája miatt igen népszerű kocsikázásnak. Bejelentése azonban heves ellenállásba ütközött. A főpolgármester régies hangulatú, elektromos hajtású autókkal tervezte helyettesíteni a lovaskocsikat.

Filmsztár állt ki a dolgozó lovak mellett

A lovaskocsik mellett még Liam Neeson hollywoodi filmsztár is kiállt. „A kocsik a parkhoz tartoznak. A város jelképei, látványosságot jelentenek a turistáknak és a New Yorkban élőknek is, ráadásul munkahelyeket teremtenek” – fogalmazott a New York Timesban megjelent cikkében. Elmondása szerint lovak közelében nőtt fel, tudja, milyen egy jól tartott állat, és úgy véli, a lovak az emberekhez hasonlóan akkor a legboldogabbak, ha dolgozhatnak.

2016.01.19. Forrás: MTI
Frissítve: 2022.07.25.
Fotók: Canva

Kilenc magyar ló megy Kínába

Február elején megkezdődhet a magyar tenyész- és versenylovak szállítása Kínába. Az első kilenc ló Magyarországon és Kínában is szigorú karanténban tölt egy-egy hónapot, mielőtt új gazdáikhoz kerülnek.

A kínai élőállat-export a hazai lóágazat kiemelkedő sikere, amely egyben a magas színvonalú magyar lótenyésztés és az állat egészségügyi szolgálat elismerése is.

Az élőállat-export megvalósítása érdekében 2015 januárjában látogattak először Magyarországra a kínai hatóság szakemberei. A sikeres auditot a protokoll-előírások és a kísérő dokumentumok elfogadása követte, majd 2015 novemberében már a lóexporttal kapcsolatos ellenőrzések elvégzésére érkezett hazánkba egy kínai hatósági állatorvos. A szakember másfél hónapos itt tartózkodása alatt többek között részt vett a lovak és a karantén helyszínének kiválasztásában, az állatorvosi vizsgálatokon, valamint a laboreredmények kiértékelésében. A kínai szakember elismerősen nyilatkozott a magyar lótenyésztés és -tartás magas színvonaláról, a magyarok lovak iránti szeretetéről, valamint a hazai állat egészségügyi hatóság felkészültségéről.

A szállításra kiválasztott kilenc ló (három mén és hat kanca) jelenleg a kínai hatóság által megjelölt karantén helyszínén, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar egyik telepének elkülönített istállójában tartózkodik. Az állatoknak a 30 napos karantén alatt a teljes személy- és állatforgalom tilalma mellett elkülönített takarmányt és gondozószemélyzetet is biztosítanak.

Az elkülönítés január végéig tart, ezt követően a lovaknak a Kínába való megérkezés után is egy hónapot karanténban kell tölteniük és ismét át kell esniük a szükséges vizsgálatokon. Az állatokat előreláthatólag március elsején adják át új tulajdonosaiknak.

A magyar lovak iránti érdeklődés továbbra is jelentős Kínában, ezért az első sikeres szállítás után újabb vásárlási igény várható. A kínai hatóság a kedvező tapasztalatok után előzetesen javasolta a protokoll felülvizsgálatát és enyhítését, amit a Földművelésügyi Minisztérium az első sikeres kiszállítást követően haladéktalanul kezdeményezni fog.

 

2016.01.18. Forrás: FM Sajtóiroda
Fotó: Canva
Frissítve: 2022.08.10.

Gyászol a lovas társadalom: elhunyt Hirling József

Életének 87. évében elhunyt Hirling József nyugállományú határőr ezredes, a Határőrség Lovasiskolájának egykori parancsnoka, a Határőr Dózsa SE alapítója, örökös és tiszteletbeli elnöke, Kiskunhalas Város „Pro Urbe” díjas polgára, a hazai és az egyetemes lovassport korszakos jelentőségű sportvezetője.

Hirling József 1928. január 19-én Zebegényben született. 1949-ben az 1. Honvéd Határvadász Kiképző Zászlóaljhoz vonult be Szegedre, majd jelentkezett a Határőrség tisztiiskolájára. 1954-ben nevezték ki Kiskunhalason a Határőrség Lovasiskola parancsnokának. 1986-ban, 32 évnyi vezetői munkát követően ezredesként kérte nyugállományba helyezését.

Hirling József egész életében a lovassport, kiemelten a díjugratás szolgálatáért dolgozott:

  • Határőr szakmai munkája során negyvenszer részesült parancsnoki elismerésben. Kétszer kapta meg a „Haza szolgálatáért érdemérem arany” és 1983-ban a Sportérdemérem arany fokozatát.
  • A szolgálati ló- és lovászképzés mellett megalapította 1953-ban a Határőr Dózsa SE-t, amely a magyar és az egyetemes lovassport egyik bölcsőjét jelentette a 90-es évek közepéig díjugratásban, lovastusában és fogathajtásban.
  • Létrehozta és elnöke volt 1986-ig a Dél-magyarországi Területi Lovas Szövetségnek. Olimpikonokat, nemzetközi minősítésű és magyar bajnok lovasok tucatjait nevelte lovas szakember társaival.
  • Létrehozta a Kiskunhalasi Nemzetközi Díjugrató Lovasversenyt és világkupa fordulóvá fejlesztette.
  • 1981-ben a város nagyrabecsüléseként Kiskunhalas Városért (Pro Urbe) kitüntetést kapott.
  • A Magyar Lovas Szövetség „Széchenyi”, a Megyei Közgyűlés „Bács-Kiskun Megye Sportjáért” díjjal tüntette ki.

Halálával pótolhatatlan vezetőt, sportvezetőt és lovas szakembert vesztett a lovas társadalom.

2016.01.18. Kovács Iván

Bevetésen Amerika legkisebb rendőrlova

Bár hasonló méretű társai elsősorban terápiás lóként vagy családi kedvencként élik mindennapjaikat, Honor, a miniló kiképzése után Amerika legkisebb rendőrlova lesz.

A Daily Mail mutatta be a New York belvárosában kalandozó Honor-t, aki már pusztán megjelenésével is mosolyt csalt a járókelők arcára.

Honor egyelőre nem veszi véresen komolyan a szolgálatot. Az aprócska patás ugyanis betért a híres Serendipity 3 cukrászdába, hogy annak tulajdonosával elfogyasszon egy kis répatortát. De ennyi még egy komoly rendőrló szolgálatába is belefér, nemde?

Honor a Gentle Carousel Miniature Therapy Horses csapatából való, ők Amerika talán legismertebb terápiás lovacskái, akik betegeket látogatnak a kórházakban, vagy tragikus események túlélőinek segítenek feldolgozni a traumákat. Ezek a minilovak igazi kis hősök, akik évente 40.000 felnőttnek és gyermeknek lopnak mosolyt az arcára.

 

2016.01.15. Forrás: DailyMail
Frissítve: 2022.07.25.
Fotó: Gentle Carousel Miniature Therapy Horses, Canva

75 éve lovak és épületek rajongója: Lázár Antal professzor

Lázár Antal, a BME Építészmérnöki Karának lelkes professzora egyetlen napot sem tud elképzelni lovak nélkül, 75 évesen is minden nap lovagol. A lovak inspirálták a hazánkban egyedülálló „A lótartás építészeti vonatkozásai” című előadássorozat életre hívásában is. Ismerd meg velünk a lóbarát Kossuth-díjas professzort.

Évek óta töretlen érdeklődés övezi a BME Építészmérnöki Kar lelkes és hozzáértő professzora által szervezett programsorozatot, amelyen a szakma legjelesebbjei adnak elő.

“Az életemnek három fontos része van: első a családom, a második helyen áll az építészet – a tervezés és az egyetemi oktatás –, a harmadik pedig a lovak iránti szeretet” – vallotta Lázár Antal, az ÉPK Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék professor emeritusa, aki évek óta szervezi a Magyarországon egyedülálló „A lótartás építészeti vonatkozásai” című előadássorozatot.

“A ló mindig fontos társa volt az embernek, használták harcban, mezőgazdaságban, iparban, sportban. Mindig szükség volt épületre az elhelyezésükhöz. Világhírű építészek, közöttük Gaudi is tervezett lovardákat, de remek magyar példák is vannak: az azóta már lebontott Nemzeti Lovardát Ybl Miklós tervezte, a BME K épületét is tervező Hauszmann Alajos a Budai Várba tervezett királyi lovardát, amelynek helyreállítását a közeljövőben tervezik, de Kós Károly is sokat foglakozott a lovakkal és az építészettel” – sorolta a professzor, akinek élete összefonódott a lovaglással, sőt, napjainkban is hetente hétszer lovagol. „Középiskola után döntenem kellett: öttusázóként öt sportág edzéseire járok, vagy a Műegyetemet végzem el. Utólag jó döntésnek bizonyult ez utóbbit választani. Az öt sportból a lovaglást tartottam meg: a Honvéd válogatott díjugratója voltam, majd áttértem a távlovaglásra, amelyben országos bajnokságot is nyertem. Az én sporteszközöm a ló, azaz egy élőlény, nem olyan, mint egy bordásfal. Van jókedve vagy rosszkedve. Ha ráülök, egy óra múlva már más lóról szállok le. Nekem minden nap mennem kell e társhoz.

“Ha nem lovagolok pár napig, azt veszem észre, hogy nem fog úgy az agyam, mint korábban…”

Fotó: epiteszforum.hu

A professzor által szervezett és a Magyar Lovassport Szövetség, valamint a BME Építészmérnöki Kara által is támogatott program előadásai nyitottak, így azokon a hallgatókon kívül számos külső érdeklődő is megjelenik.

Az Ipartanszéket, Lázár Antal munkahelyét már az első világháború előtt a mezőgazdasági építészet jelentős műhelyeként tartották számon. A lovak kiemelt szerepet kaptak e tudományterület kutatásában. Ma Magyarországon hatvan-hetvenezerre tehető a lovak száma, míg a múlt század elején másfél millió lovat tartottak.

A rendszerváltás után az állami beruházások visszaestek a lótartással kapcsolatos építkezés területén is. Ezzel párhuzamosan megnőtt a magánkezdeményezések száma, hiszen a ló iránti érdeklődés – akárcsak a nyugati országokban – fokozódott. A lovak számára készült építmények változó szakmai színvonala ösztönözte arra a professzort, hogy további kutatásokat folytasson e témában, és előadássorozatot szervezzen a hazai ló- és lovassport legkiválóbb és széles kört érintő szakembereinek bevonásával. „A lakások tervezésénél is vannak előírások a nyílászárók méretezésére vagy a fűtés kialakítására. Ez a lovak számára rendelt épületeknél sincs másképpen” – hangsúlyozta. „Az a tapasztalatom, hogy nem kerül sokba ezt szakszerűen csinálni.”

A „Lótartás építészeti vonatkozásai” kurzust hét évvel ezelőtt hirdette meg első alkalommal a BME. A gödöllői Szent István Egyetemen, valamint a Kaposvári Egyetemen is oktatnak lótartással kapcsolatos tárgyakat, de csak érintőlegesen foglalkoznak e téma építészeti vonatkozásaival. A műegyetemi előadássorozat célja egy általános, több szakterületet érintő áttekintés volt – az építészeti szempontok mellett –, így a nem építész hivatású előadók is kimagasló szaktudással rendelkeztek.

A műegyetemi előadók a lótartás építészeti és műszaki kérdéseit, valamint egy épület vagy épületegyüttes beillesztését vizsgálták a településszerkezetbe, és áttekintették a lovakkal kapcsolatos építészet háromezer évre visszanyúló történetét.

„Büszke vagyok a „házon kívülről” hívott vendégeimre. Lázár Vilmos tizenegyszeres világbajnok fogathajtó, a Magyar Lovas Szövetség elnöke, Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja, a ló anatómiájának nemzetközi szintű szakembere, vagy Dallos Gyula örökös magyar bajnok, egyetemi lovastanár, a magyar lovas élet egyik legjobb elméleti és gyakorlati ismerője, Hecker Walter, lovas szakkönyvek egész sorának szerzője is adott elő a rendezvénysorozat keretében. De járt nálunk Hesp József lovas szakíró is, akinek dédapja Kincsem trénere volt, Angliából érkezett lovas szakemberként.” – mondta el Lázár Antal professzor.

Dallos Gyula és Lázár Antal a “Lótartás építészeti vonatkozásai” kurzuson

Minden évfolyam hallgatói felvehetik a tárgyat, létszámuk általában 30 és 90 között váltakozik. Az előadások egy része az egyetemen kívüli helyszíneken zajlik, így a hallgatók jártak a Kincsem Parkban és a Mezőgazdasági Múzeumban is, ahol kiállították többek között Kincsem és Imperiál csontvázát is. A kredit megszerzéséhez esszét kell írni valamelyik elhangzott előadásról vagy a ló és az építészet kapcsolatáról: ez utóbbiak alapján íródott a „Ló és építészet” című kötet is.

A közelmúltban állították fel újra Andrássy Gyula gróf lovasszobrát a Kossuth téren. Az eredeti alkotást Zala György készítette 1906-ban. A háborút épségben átvészelő szobrot 1946-ban, az ideiglenes Kossuth-híd építésekor bontották le, anyagát a Sztálin-szoborhoz használták fel.

Az életnagyságúnál két és félszer méretesebb művet Engler András, Polgár Botond és Meszlényi János alkotta újra, és 2015 májusában helyezték el. (Engler András és Polgár Botond korábban a K épület főbejáratánál látható szoboralakok, valamint az egykor a Műegyetem könyvtárában álló Erzsébet királyné-szobor Nagykanizsa főterén felállított másolatának elkészítésében is részt vett.)

A művészek műterme a Kincsem Park műemléki tribünjében kapott helyet. „Éppen a Kincsem Parkban futószáraztam a lovamat, amikor két – akkor még számomra ismeretlen – művész megszólított, hogy lómodellt keresnek egy pályázatként benyújtandó lovas szobrukhoz” – emlékezett a professzor.

„Így lett Szudán lovam az Andrássy Gyula-szobor lovának modellje.”

„Sajnos még nincs olyan, a kurzuson végzett építész tanítványunk, akinek az épülete megvalósult volna” – jegyezte meg a professzor. „Ennek oka, hogy az első előadások nem voltak nagyon régen, így az itt végzettek kezdő építészeknek számítanak. A mi szakmánk sajátossága, hogy egy jelentős beruházás megvalósulásához sok idő és szerencse kell. Ma kevés az új beruházás, és sok fiatal építész nem kap megbízást, inkább a tapasztaltakat foglalkoztatják. Reméljük, hogy a fiatalok több lehetőséget kapnak ezen a területen is a jövőben.”

Lázár Antal 1986 óta tanít a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol 18 évig volt tanszékvezető. 2002 és 2006 között az Építészmérnöki Kar dékánja, 1966 és 1985 között az IPARTERV építésze volt.

Több országos építészeti tervpályázat győztese, többek között a Népligeti Buszpályaudvar, a Táncművészeti Főiskola, a Műegyetem Q épülete, a Veszprémi Könyvtár, a Siemens Irodaház, a budapesti Szemétégetőmű és a Tüskecsarnok tervezője, valamint számos könyv és publikáció szerzője.

Kilenc évig a Magyar Építőművészek Szövetségének főtitkára volt. Munkásságát Kossuth-, Ybl-, Pro Architektúra és Príma Díjjal is elismerték.

2016.01.14.
Forrás: bme.hu
Fotó: Bigstockphoto.com, canva.com
Frissítve: 2022.08.04.

Kincsem bevágtázott a Pest Megyei Értéktárba

Újabb lovas értékkel lett gazdagabb a Pest Megyei Értéktár: a hagyományos magyar lófajták és a magyar Lovaskultúra mellett Kincsem is felkerült a listára.

A Pest Megyei Értéktárba ezúttal négy sportértéket vettek fel: Zsengellér Gyula labdarúgó és Gál József birkózó pályafutását, a dunakeszi sportrepülőteret, valamint a Kincsem-kultuszt.

A Pest Megyei Értéktár Bizottság a Kincsem-kultuszt felterjesztette a Magyar Értéktár bizottságnak is, tehát arra is van esély, hogy Kincsem előbb-utóbb hungarikum lesz.

Kincsem, a verhetetlen

Az indoklás szerint, mivel az 1874-ben született csodakanca pályafutása során 54 versenyen indult, és mindet meg is nyerte, nem csak tulajdonosának, hanem az egész magyar állattenyésztésnek hírnevet szerzett. Kincsem teljesítményét elérni, vagy túlszárnyalni azóta sem tudta a világ egyetlen versenylova sem.

Lovas hungarikum történelem

A megyei értéktárba a településekről érkezett pályázatok alapján kerülhetnek be az értékek, a legkiemelkedőbbeket pedig a megyei értéktár bizottság továbbítja a Magyar Értéktár felé, onnan kerülnek ki a hungarikumok.

A Pest Megyei Értéktár néhány éve lovas értékeket is listáz. A Magyar Lovas Kör és a Lovasok.hu ugyanis 2013 októberében kezdeményezte a magyar lovaskultúra, valamint a hagyományos magyar lófajták (gidrán, lipicai, kisbéri félvér, nóniusz, shagya-arab, Furioso-North Star, hucul, magyar hidegvérű) és a magyar parlagi szamár felvételét a Pest Megyei Értéktárba. A Bizottság el is fogadta ezen értékek felvételét és azonnali hatállyal kezdeményezte felvételüket a Magyar Értéktárba is. Lovas értékeink ígéretesen induló karrierje azonban úgy tűnik, itt megrekedt, hungarikum ugyanis ezidáig nem lett belőlük.

A hungarikumok között van már bor, pálinka, kolbász, szikvíz, paprika, porcelán, pörkölt, halászlé, méz, hagyma, operett és magyar nóta, de lovas vonatkozású hungarikum eddig csak egy, mégpedig Kassai Lajos lovasíjász módszere, ami 2013 novemberében került fel a listára.

Mi ez a cirkusz?

2015 januárjában vegyes érzelmeket váltott ki a lovasokból Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár bejelentése a Fővárosi Nagycirkusz Magyar Cirkuszcsillagok című műsorának megnyitóján, miszerint elindult a magyar cirkuszi lovas akrobatika hungarikummá minősítésének jogi eljárása.

Filmben az élen

Lovas kulturális értékeink a filmesek által is méltán kedvelt témák. Kaszás Géza Kassai Lajos életét és munkásságát bemutató filmje, A lovasíjász 2016. január 21-én kerül a hazai mozikba.

Kincsem életéről pedig igazi hollywoodi szuperprodukció készül Herendi Gábor rendezésében. A film előreláthatólag 2016 végén, vagy 2017 elején kerülhet a mozikba. Ha minden jól megy, akkor már talán Kincsem is a hungarikumok közül figyeli a premiert.

2016.01.12. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: MTI, OrientPress Hírügynökség (OPH)
Frissítve: 2022.08.04.

Egy vemhes kanca drámája: menekülés a lángok elől

Az Ausztrália nyugati részén tomboló erdő- és bozóttüzek az embereket és az állatokat sem kímélik. A világhálón szörfölő lovasok számára egy vemhes kanca és születendő csikója drámájában testesült meg az Ausztráliában zajló tragédia.

A vemhes kanca, oldalán gazdája telefonszámával. A háttérben gomolygó füst takarja el az eget.
Fotó: Instagram

A tűzoltók szinte kilátástalan harcot vívnak a pusztító erdő- és bozóttüzekkel Ausztrália nyugati részén. Perth környékén eddig több mint 80.000 hektár lett a lángok martaléka, 128 ház égett porig és két emberéletet is követelt a tűz.

A katasztrófa az állatokat sem kíméli és a katasztrófahelyzetben az állattartók is súlyos döntésekre kényszerülnek. Az itt élők igyekeznek az utolsó percekig kitartani, de gyakran mindent hátrahagyva kénytelenek menekülni, tudva, hogy mire visszatérnek, addigi életük porig ég.

Vannak állattartók, akiknek nincs lehetőségük kimenekíteni jószágaikat a veszélyeztetett területekről. Ők nem tehetnek mást, mint hogy nehéz szívvel még utoljára megetetik őket, az oldalukra írják a telefonszámukat és szélnek eresztik őket. Reménykednek, hogy ha az állatok ösztöneikre hallgatnak, megmenekülhetnek a lángok elől és megtalálóik később visszajuttatják majd őket.

A világhálót böngésző lovasok számára egy vemhes kanca lett az ausztráliai bozóttüzek jelképe. A hordóból ivó pej ló képe oldalán gazdája telefonszámával bejárta a világhálót.

A ló gazdája, Sophie Cox és családja Harvey-ben élnek, 140 kilométerre Perth-től. Amikor a képet posztolta, úgy tűnt, nekik sem marad más választásuk, mint szélnek ereszteni állataikat, köztük a fotón látható vemhes kancát.

A történet mindenki nagy megkönnyebbülésére jó véget ért: a kanca a lángoktól fenyegetett birtokon egy méncsikónak adott életet. Gazdáik még időben biztonságba helyezték őket és többi állatukat, majd visszatértek birtokukra, hogy megvédjék otthonukat a lángoktól. A kanca és csikója azóta is jó egészségnek örvendenek.

2016.01.13. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2022.07.24.
Forrás: DailyMail, Canva

Hiba bejelentés