Őrizve a hagyományokat, lovas nemzet a magyar
A magyarság lovasnemzetként való emlegetése rang. A ló történelmünk szereplője, régmúltról a szabadságunk szimbóluma is – ilyen igen messziről gyökeredzik az, ami a népszerű lovassport, s még újabban lovas turizmusként van jelen.
A Pannon Egyetem alapjait jelentő keszthelyi Georgikon tanintézet képzési hagyományai között töretlenül van jelen a lovasoktatás. Az államalapítás ünnepén talán nem túlzás felvillantatni egy olyan gondolatsort is, ami az európai agrárfelsőoktatás idén éppen jubiláló, 210 esztendővel ezelőtti kezdetétől őrzi a lovas tradíciókat, örökíti azt nemzedékről nemzedékre. Annak idején, a gazdászok irányító munkájának közlekedési eszköze volt a ló, a pályára készülőknek meg kellett tanulniuk lovagolni, de az uradalmi birtok számos ágazata is szükségessé tette a lovászkodás tudnivalóinak elsajátítását, s ugyanígy a parádézás is elképzelhetetlen lett volna hajdan a becses állatok szolgálata nélkül.
Ma is vannak ilyesmikre emlékeztető események, a képzés terén azonban sok minden változott. Elsősorban az, hogy nem csak gazdászjelöltek ülnek nyeregbe a Georgikon kari lovardában, hanem már apró gyermekek is…
– A szakmában ma is él Kégel Károly neve, aki az ide gyakran járó Széchenyi Dénessel együtt alapozta meg a Georgikon-beli lovasoktatást – mondja dr. Bartos Ádám, a kari lovarda vezetője. – Ők a lovaglás fejlesztésében országosan elismert érdemeket is szereztek nemcsak az oktatásban, hanem a lovassport ágazatok stílusainak alakításában, fejlesztésében. A lovaglás mellett a fogathajtási technikákat is sok újdonsággal gazdagították.
A huszadik században a sport, a versenyzés vált a lovak kiemelt feladatává.
– A gazdászképzéssel együtt a versenyzéssel is megteremtette, illetve megőrizte a maga hagyományait ez az intézmény – folytatta a szakember. – Az egyetem mint tulajdonos, fenntartóként pedig a Georgikon Tanüzemi Kht. egyaránt igen jelentős támogatást nyújt a működéshez, ez a biztosítéka annak, hogy a tradíciókat továbbra is fenn lehessen itt tartani.
Nagy súlyt fektetnek arra, hogy az egyetemi hallgatók képzéséhez tartozó munka mellett a városi, környékbeli érdeklődők és az ide látogatók számára is biztosítsák a lovas szolgáltatásokat. A vendégkörben kiemelt érdeklődéssel vannak jelen a gyermekek.
– Nyaranta már lovastáborokat is szervezünk, ezek iránt egyre nagyobb az érdeklődés – tette hozzá dr. Bartos Ádám. – Idén már a hetedik turnusnál tartunk, eddig közel nyolcvan gyermek vett részt ezeken a foglalkozásokon, amelyek gyakorlati és elméleti képzést egyaránt jelentenek. Ahhoz, hogy a hagyományt mi is tovább tudjuk vinni és adni, az ifjúságot kell megcéloznunk. Augusztus 20-a környékén beszélve minderről ki kell hangsúlyozni: a magyar nép nagyon mélyen kötődik a lovagláshoz, a ló ismeretének, szeretetének fáklyáját kell vinnünk. A lovardákkal ma ismerkedő ifjú nemzedékből kerülnek ki az újabb versenyzők, a hagyományőrző lovasíjász, huszár utódok, akik a hagyományokat tovább öregbítik és örökítik.
A minderről nagy szeretettel beszélő oktató örömmel mondja, hogy mennyire érdeklődőek, fogékonyak a tanítványok. Nagy számban huszárkisasszonyok nyomdokaira lépdelnek a nyeregbe szállók.
– Érdekes módon túlnyomó a lányok érdeklődése – teszi még hozzá. – Egy ideje nőiesednek a lovas sportágak, olyan számokban is versenyeznek nők, amelyekben korábban kifejezetten férfiak szerepeltek. – Dr. Bartos Ádám a párjára is ennek köszönhetően lelt, szakmai munkatársával, Adéllal ma már mint férj és feleség vezetik az egyetemi lovasiskolát. Díjlovagló versenyeknek nemcsak résztvevői, hanem házigazdái is, évente egy-egy regionális fordulót rendeznek.
Közel az ünnepet követően, a jövő szombaton lesz náluk a soros díjlovagló bajnokság, ez egyben az alkalomra megújult karám felavatását is jelenti majd.
A tradíciók tekintetében a georgikoni lovasok közös terveket szőnek a várossal és a Helikon Kastélymúzeummal. Dr. Bartos Ádám közeli tervként tett említést egy omnibuszos sétakocsizás elindításáról.
2007.08.18.
Forrás: Zalai Hírlap
Frissítve: 2023.06.29.
Fotók: Canva
