Ló és lovas biztonság a lovastusában

Az eddigi legnagyobb lovastusa-biztonsággal foglalkozó tanulmány összesen 16 tényezőt hozott összefüggésbe a tereppálya közben történő balesetekkel. Az olimpiai sportágak egyik legveszélyesebbje ez a szám, az elmúlt 10 év során 16 lovas és 69 ló vesztette életét nemzetközi versenyeken – ennek ellenére mégis igen kevés tanulmány foglalkozik a lovastusa, és kifejezetten a cross-country (tereplovaglás) versenyszám biztonságával.

A Central Lancashire és a Nottingham Trent egyetemek által közösen végzett kutatás, mely a „Towards a safer sport: risk factors for cross-country horse falls at British Eventing competition” („A biztonságosabb sport felé: British Eventing tereplovas versenyein való ló bukás rizikófaktorai”) címet kapta, összesen 749,534 start adatait elemzi, melyek közül 2,633 végződött bukással.

Biztonság a lovastusában

A lovastusa biztonságossága – mind lovasra, mind pedig lóra nézve – egy sokat vitatott téma. A három számból álló sportág legveszélyesebb része a tereplovaglás, a kockázat a nagy sebességgel teljesített, fix akadályokból álló pályában rejlik. Sokszor előfordulnak komolyabb sérülések, vagy akár végzetes balesetek is. A Nemzetközi Lovasszövetség (FEI) statisztikái szerint minden 63. start bukással végződik (nemzetközi szinten), és minden 55. bukásban súlyosan sérül a lovas. Rotációs bukás – amikor a ló lába megakad az akadályban és a páros megpördülve esik el – minden 572 startból egyszer fordul elő.

David O’Connor, olimpiai aranyérmes lovastusázó már hosszú évek óta szóvivője a balesetmegelőzés fontosságának. 2017. óta ő a FEI Lovastusa Szakbizottságának elnöke, neki köszönhetően sokat fejlődött a sport a biztonság terén, ami saját bevallása szerint az egyik legnagyobb szenvedélye.

„Ahogyan mindig, a ló jólléte az elsődleges. Kéz a kézben jár egymással, hogy ha a lovak bukásait minimalizáljuk, az ember is kisebb veszélynek van kitéve. Ha éberek vagyunk a lóval kapcsolatban, a rizikó csökken.” – nyilatkozta O’Connor néhány évvel ezelőtt egy nyílt levélben.

A Hartington-Jelentés

Az 1999-es lovastusa szezont követően, mely során 5 lovas vesztette életét, a FEI megalapította a Nemzetközi Lovastusa-Biztonság Bizottságot, melynek alapítótagjai között David O’Connor is ott volt. Céljuk a sportággal kapcsolatos egyre növekvő aggodalom kezelése, valamint biztonsági intézkedések bevezetése volt. Alapítási évük tavaszán adták ki a Hartington-Jelentés néven elhíresült beszámolójukat, mely az addigi legalaposabb rizikócsökkentéssel foglalkozó írás volt. A Bizottság munkájának eredményeképp terjedt el a következő évek során a „Frangible Technology”, azaz a fix akadályok olyan módon való biztosítása, hogy azok bizonyos erősségű ütéstől szétessenek, ezzel megelőzve a baleseteket.

Rizikófaktorok

Az új, Heather Cameron-Whytock által vezetett kutatás összesen 16 tényezőt hozott összefüggésbe bukásokkal. Eredményeik alapján férfi lovasok nagyobb eséllyel esnek, mint a nők, az idősebb lovasok pedig kisebb eséllyel, mint fiatalabb versenytársaik. A lovaknál elsősorban a korábbi startok óta eltelt időt hozták összefüggésbe balesetekkel; akiknek legutóbbi versenye óta 15-21 nap eltelt, kevesebbszer buktak, mint azok, akik 14 napja, vagy még kevesebb ideje álltak rajthoz legutóbb. A kutatás azt is megmutatta, minél magasabb hibaponttal teljesített egy páros a díjlovas programja alatt, annál nagyobb eséllyel buktak fel később a tereppályán.

A lovastusa-biztonság érdekében nemzeti és nemzetközi szinten jelenleg is érvényben vannak olyan szabályozások, melyek ez utóbbi két rizikófaktorral kapcsolatosak. A Minimum Eligibility Requirement (Minősitő eredmény, vagy MER) alapján diszkvalifikálhatók többek között olyan lovasok, akik túl magas hibapontot értek el díjlovas programjukon, de meg van határozva az is, hogy egy ló nap elteltével indulhat újabb versenyen.

A lovak biztonsága a sportban

A lovak biztonsága nem csak a lovastusában, hanem az egész lovassport számára aktuális téma. A Tokiói Olimpia öttusa díjugrató száma során történt botrány miatt reflektorfénybe került a lovaglás társadalmi elfogadottsága, amely a FEI-t is cselekvésre sarkallta. A 2022.-ben alapított Lóetikai és -jóléti Bizottság már felvetett olyan ötleteket, mint a nagykantár vagy a sarkantyú opcionálissá tétele. A francia parlament emellett államilag szabályozná a Párizsi Olimpia lovas számainak lójóléti szabályait, ennek közeledtével pedig olyan változások léphetnek majd életbe, amik gyökeresen megváltoztatják a lovassportot, és annak nyilvános megítélését.

2023.03.29.
Merényi Kincső
Kiemelt kép: Ray Bird – Képek: Canva

Hozzászólások