Tenyésztésben is holland példa
Keserű kritikát olvashattunk a Lovasfutár hasábjain: “Ménjeink, néhány kivételtől eltekintve, középszerűek, kiemelkedő saját teljesítménnyel alig rendelkeznek, a kancaállományról pedig ne is beszéljünk.”
Ezen töprengve, S a lehetőségeket keresve vetettük fel a Magyar Mezőgazdaságban (1999. évi 46. szám) és a Lovasfutárban (1999. 8. szám) az import sperma gondolatát. Ugyanis egyszerűen megrendelhető a kiértékelten legjobb teljesítményű vagy kiemelkedő utódokat sorozatban produkáló európai mének spermája. S ennek érdekében a genetikailag is legjobban termelő kancák kiválogatása a célpárosítás direkt módszerével járható útnak tűnik.
Csakhogy emlékeznünk kell Freund Tamás agykutatónk MTV l-en elmondott összegzésére rólunk, magyarokról. Ő körültekintően indokolta, hogy vannak “O” jelzésű és “E” jelzésű csoportjaink. Az előbbiek hajlandóak összefogni, míg a másik oldalon sorakozók az egyéni kezdeményezések hívei.
Sajnos az említett szakmai lapokban felvetett építő gondolatra csak egy kétkedő, fontolgató, vonakodó vélemény futott be. Tehát: az eredményes, nemzetközi szereplésünk érdekében kitervelt nagy lépés lehetősége elmúlt, mint egy csokoládé reklám. Rónay György Hörderlinhez írt verséből idézhetünk “Mit ér lázad lángja, ha nem ragyog metsző fénnyel, akár a csillag.” Pedig minden körülmény között haladni kellene előre, a kötelesség és a munka bódulatába szédülve.
A Lovas Szövetség elnöke jelentette ki: “a magyar agrárium a lótenyésztés és a lovassport nélkül nem létezhet!” Való igaz! De túl sokat bábáskodunk a “hagyományos” fajtákkal. Pedig az élsportra figyel a világ. A lovassportban már tökéletes a globalizáció, a gazdasági és kulturális egységesedés. A menők a legtehetségesebbeket válogatják ki a tenyészetekből, tekintet nélkül a nemzetiségre. Mi pedig nem állunk jól a nemzetközi porondon, bár még mindig jóval jobban, mint a labdarúgók. Szerencsére mi már élünk a globalizáció nyújtotta lehetőségekkel. Az egyetlen, nemzetközi eredményeket produkáló fogathajtásban 1984-ben ügetők, 1987 -ben két holsteini apaságú, 1997 és 1999-ben világbajnokságot nyerő fogatainkban három fogarasi lipicai, a negyedik szabolcsi félvér volt. Vajon érdemes azokra a sugallatokra hallgatni, “hogy a nagyon sok hobbi lóból kitermelődik a spitz anyag”? A hollandok nézete: “ez az eljárás, kivárás rendkívül pénz- és időigényes.” Maradjon az alapkiképzés a szabadidős, nemkülönben a gyermeklovaglás partnerének.”
A Népszabadságban Egy lovas nemzet címmel írt enyhe malíciával M. A. a lovas nemzet illúzióját délibábozókról, a Nemzetközi Lovas Szövetség 4/ 2000. kiadványában negyvenötödiknek rangsorolt Tzwi József kapcsán. Megnevezte angol szponzorát, aki felfedezte a lovát fektető csikós gyerekben az egyre teljesebbé való tehetséget. Ő már a ’88-as szöuli olimpián Nagy-Britannia 6. helyezett csapata tagja lett, egyéniben pedig 14. helyezést ért el.
De természetesen a Vital nevű holsteini csődörrel. S ma hazulról is – Sydneybe menet – a hátrányos 60 napi karantén kötelező elviselésével, miután még nem vagyunk EU tagország – az ugyancsak belga tenyésztésű Superville-t vagy a tartalék Nightlife-ot lovagolja, s majd a sorban jön a belga Lendale. Kavarog bennünk a fájdalmas kérdés: mikor tudhatunk egyetlen nemzetközileg is rangsorolt versenyzőnk nyerge alá magyar tenyésztésű lovat adni?
Visszatérve, illetve érintve Sydney-t: 16 team indulhat a csapatversenyben. A nemzetközi kiadvány már fel is sorolja őket. Ismert lovas nemzetek, Japánt is beleértve. Ugyanakkor az egyéni olimpiai aranyért az ugratásban 15 versenyző indulhat; Bulgáriából2, Új-Zélandból és Chiléből is 2. Míg 1-1 argentin, kolumbiai, egyiptomi, Fülöp-szigeteki, magyar, olasz, osztrák, egy dél-amerikai és egy IRI jelzésű állambeli, illetve nemzeti szövetségi. Így jön ki a 15. De nemcsak ezek Turi József ellenfelei, mert osztályozót kell lovagolni a csapatversenyben is. Megítélésünk szerint a legfajsúlyosabb az osztrák Hugo Simon, a kiváló E. T. nevű hannoverijével.
A Nemzeti Sport azt írta: “Turi pontért megy Sydneybe.” Mi, a lovassport kedvelői, rajongói, arra kérjük, ha ép és jó a lova – a sok karantén után – próbáljon meg egy éremért küzdeni, megismételve Platthy József 1936os egyetlen érmét vagy az ezüstöt, hogy legalább a XXI. század elején elsősorban idehaza bizonyítva – emelt fővel kezdhessük az új századot.”
Reischl Gábor, Dr. Várady Jenő
Forrás: Magyar Lovas Kör, (Magyar Mezőgazdaság 2000. július 12. 28. szám)
2000.
Kép: Canva
Frissítve: 2024.03.14.
