Kezdőlap Blog Oldal 280

Szakítás a hagyományokkal – 3. rész

A fém patkók használata a modern korokban egy állatorvos orvosi és etikai szemszögéből

„Az én lovam egyszerűen nem tud mezítláb menni…”

Néhány tulajdonos úgy hiszi, hogy bizonyos lovak, vagy éppen bizonyos fajtájú lovak nem tolerálják a mezítlábas létet. Kétségtelen, ezeknek az embereknek voltak tapasztalataik olyan lovakkal, amiknek fájt a lábuk, vagy olyanokkal, melyek állapota rosszabbodott, amint mezítláb kezdtek járni. Ezen esetekben többnyire az állapítható meg, hogy a tulajdonosok olyan lovakról beszélnek, melyeknek lábai gyengék, könnyen törik a pata, mindig sérültek és sánták, mivel ezek a lovak korábban hosszú ideig vagy patkolva voltak, vagy nem megfelelően körmölve, vagy születésüktől fogva hiányt szenvedtek megfelelő talajon való kellő mozgásban. Ilyen esetekben nem a mezítlábasság az, amit ezek a lovak nem tolerálnak – sokkal inkább a patkolás, helytelen szaruszabályzás, vagy a nem megfelelő tartási körülmények azok, amit nem tolerálnak. Az az állítás, miszerint „a lovaknak születésüktől fogva szükségük van patkóra” szintén csak egy kifogás arra, hogy a lovak némelyikét vasalják azért, hogy el tudják végezni „munkájukat”… valójában ez a lovak születésüktől fogva tartó, sőt, még a születés előtti félrekezelése, mely minőségben középszerű pata és lábalakulásokat eredményez egy életre.

Az egész lóban több problémát okozunk…

Az egyik legnagyobb mértékű károsodás, melyet a fém patkó használata okoz, hogy nagymértékben csökkenti a keringést a patákban, valamint csökken a vér visszaáramlása a vénákon keresztül az alsó lábszárakból. A patkó akadályozza a paták természetes vérpumpáló mechanizmusát. A természetes pata minden lépésnél tágul és összehúzódik, ezzel engedve be a vért, ahogy tágul a talajjal való érintkezéskor és felfelé pumpálja ki a vért a patából, ahogy elemelkedett a talajról. Ez ismerős lehet mindenkinek, hiszen olyan ez, mint a szív vérpumpáló mechanizmusa – a természetesen formálódott paták főszerepet játszanak, mint kiegészítő „szívek”. Ez az egészséges élet alapját jelentő szívműködéshez hasonlító pumpáló mechanizmus jelentősen mértékben csökken, ha a patát fém patkóval kötjük gúzsba.

Azt olvastam, hogy a lovak patája „sokkal több vért pumpál, mint amennyi szükséges a funkciójához”, ezért a patkó felszegelése okozta keringés kiesésnek nincs jelentősége. Miféle szellemileg és tudományosan visszamaradt kifogás ez, mely feljogosít a fém patkó használatára? Azért alakult volna így a pata ez alatt a rengeteg idő alatt a vérkeringés serkentésének céljával, hogy aztán az ember felszögeljen egy fém peremet rá? Az ilyen mértékű önteltség példája a lovak körül megtűrt és uralkodó tudatlanságnak, mely ezer év óta napjainkban is virágzik. Hosszútávon, a patkó miatt a lábvégben és a lábakban csökkentett keringés károsítja a ló egész testét. A károsodások halmozódnak az idő múlásával, fokozatosan és fölöslegesen olyan terhelést és stresszt okoznak, amelyek lehetetlenné teszik a szervezet öngyógyító képességének a működését. Nem csak a lábak válnak fölöslegesen terheltté, de minden szerv és minden az anyagcserében érintett folyamat is. A sérült sejtek és szövetek regenerálódó képessége korlátozottá válik. Az állatok akkor pusztulnak el, mikor a bennük található sejtek és a szervek, többé nem képesek helyreállítani a károsodást. Fájdalmas elgyengülés és végső soron a ló korai halála az eredmény, ha elmulasztjuk a megfelelő szaruszabályozást és/vagy patkót szegelünk a lábakra.

Mi okozzuk lovainknak a problémákat akkor, amikor figyelmen kívül hagyjuk lábuk természetes formáját és funkcióját. A bennünk rejlő önteltségtől vezetve azt hisszük, hogy okosabbak vagyunk a természetnél, mellyel óriási károkat okozunk lovainknak. Felelős álltartóként el kell fogadnunk és törekednünk kell, hogy mások is megértsék: a lovak lába rendkívül erős és ellenálló, a megfelelő pataforma képes optimálisan teljesíteni, melyet a természeteshez legközelebbi tartásforma csak felerősít.

Keressük az információt és kérjünk segítséget…

Számtalan kiadott könyv tartalmaz egyértelmű instrukciókat és útmutatót a megfelelő szaruszabályzás technikájáról és vannak további források az interneten. Léteznek programok a tulajdonosok képzésére, a kovácsok átképzésére a paták természetes szaruszabályzásáról, ha hajlandóak ezért távolságokat megtenni és a képzést megfizetni. A meglévő támogatások és iránymutatások mellett is valódi kihívást jelent, hogy megváltoztassuk mindenki elképzelését a patkolásról, a ló felé gyakorolt jó gazda gondosságáról, mely szerint a ló pontosan az ő természetes igényeit kielégítő gondoskodásban részesül (beleértve az tartási körülményeket és a takarmányozást). Ez a munka minden felelős lótartótól – akik valóban törődnek lovaikkal – közös erőfeszítést igényel.

Ezen témában az első mentorom, Martha Olivo folyamatosan képezve magát az elmúlt években a ló patájának és a szarujának szabályozása terén egy könnyen érthető és sikeres módszert fejlesztett ki. Létre hozta a „United Horsemanship” nevű szervezetet, mely a lovak patkó nélküli tartásának nagykövetévé vált a világban. „Lovas emberek vagyunk, akik lovas embereknek segítenek, hogy jobb lovas emberek legyenek”.

Egy állatorvosnak, mint én, könnyű megérteni, hogy egy fémdarab felhelyezése a ló patájára károsodáshoz vezet. Mikor más állatorvosok, lovas szakemberek és felelősen gondolkodó tulajdonosok elkezdik felfedezni a ló patájának valódi működését, felhagynak az ilyen károkozással és nem nézik tétlenül, hogy mások ezt teszik. Amikor jobban megértik a ló patájának felépítését, funkcióját, növekedését, mely védelmet biztosít és a talajjal való érintkezéskor gondoskodik a megfelelő és életfontosságú érzékelésről, ezek a nyitott gondolkodású emberek egy új és erőteljes gondolkodásmódra tesznek szert. Nem fognak többé tudatlanságukból adódóan patkót felszögelni, vagy lovaikat természetellenes körülmények között tartani. Az általuk gondozott lovak számára megszűnik a tudatlanságból eredő fájdalom és korai haláluk.

(folytatása következik)

2017.11.28., Írta: Tomas G. Teskey D.V.M. Hereford, AZ, U.S.A., 2004. június

Forrás: Tomas G. Teskey D.V.M. – Breaking Traditions – A Veterinary Medical and Ethical Perspective On the Modern Day Usage of Steel Horseshoes

Fordította: Boros Sarolta és Kádár Róbert

Szakítás a hagyományokkal – 2. rész

A fém patkók használata a modern korokban egy állatorvos orvosi és etikai szemszögéből

Tudom, hogy fémet helyezni egy ló lábára különösen veszélyes, a következőkben röviden említek néhány káros hatást, mely a fém felszegelésének következménye:

Éppen elég ideig néztük lovaink deformált lábait

A probléma már az előtt kezdődik, mielőtt a fém patkó érintené a ló patáját. A pata előkészítése a patkó felhelyezésére már önmagában nagyon káros. Amikor a kovács elsimítja a pata talpi részét, hogy fel tudja helyezni a patkót, figyelmen kívül hagyja a pata természetes, éltető és energikus eredeti formáját. A pata kúp alakúra fejlődött, boltozatok és háromszögformák együttese, melyek együtt alkotják az univerzum egyik legerősebb dinamikus formáját. A pata talpi felületének kiegyenesítése látványosan korlátozza azt minden funkciójának betöltésében, egy rideg fémgyűrű felszegelése a pata alsó peremére pedig állandóan és alattomosan növekvő veszélyét hordozza a ló egészére kiterjedő betegségeknek. A patkolási eljárás folytonos alkalmazása fiziológiai pangást állandósít és megjósolhatóan a pata deformitásához vezet. Az ember szempontjából fém felhelyezése a ló testére és az ebből adódó pangás, valamint deformitás betegséghez, sántasághoz, a használatból való kieséshez, fájdalmas legyengüléshez és nyilvánvalóan idő előtti elhulláshoz vezet, mely a fejlett világ domesztikált lovainak több mint felét érinti manapság.

Fém érintkezik bőrrel

Szögek átvezetése a patafalon lehetővé teszi baktériumok, gombák, szennyeződés bejutását a lábba; a patafal átszúrásával ezek a behatolók elterjednek, hiszen a természetes fizikai védelem sérül. A szögek és a fém patkó vezetési tulajdonságai a rázkódó, vibráló hatásokat, valamint a hőmérséklet hirtelen és szélsőséges változását beengedik a patába. A pata falában meglévő lyukak, különösen folyamatos patkolás esetében, közvetlen szerkezeti károsodást okoznak a patafalban repedések és törések formájában, valamint fizikailag éket vernek a patafal és a mélyebb pataszerkezet közé. A fémpatkó eltávolításakor, a patafal széle néha azzal együtt elválik.

Az a károsodás, mely a patkolt láb lengéscsillapító képességében jelentkezik, jól dokumentált – a ló patája úgy formálódott meg, hogy bármilyen talajon képes legyen a lengéscsillapításra; melyre csak akkor képes, ha a pata külső részének, a szarutoknak lehetősége van szétterülni a földet éréskor, továbbítva a vibrációt a porcok felé, melyek a pata belsejében lévő érzékenyebb lágy szövetekkel vannak kapcsolatban. Ha egy fémet rögzítünk a pata külső szerkezetéhez, a pata nem képes megfelelően szétterülni és a patában meglévő beépített lengéscsillapító szerkezetek többé nem képesek ellátni feladatukat. A föld irányából ható erők, melyek normálisan visszafelé és felfelé hatnak, ebben az esetben kizárólag felfelé irányulnak, a patkószögek által meghatározott irányba, éket verve a patafal és a patacsont közé. Ez pont olyan, mintha az egyik körmünk végét felemelnénk és elkezdenénk leszakítani a körömágyról. Minden patkolt lónak van bizonyos mértékű lamináris leválása – ez élettani bizonyosság. Minden patkolt lónál megfigyelhető a pata rétegeinek bizonyos mértékű eltávolodása, mely élettanilag bizonyított. Minden patkolt lónál – szabad szemmel, vagy csak mikroszkóppal – észlelhető ez a jelenség.. Ebben a helyzetben a ló bizonyosan számíthat krónikus patairha gyulladásra, vagy gyakran akut patagyulladásos eseményre túlevés, vagy betegség fellépése esetén. Patkolt lábon a talp rögzített állapotba kerül, többé nem képes kissé szétterülni a patafalat követve és így kényszerű ütést kap a felette lévő patacsonttól. A lábban feljebb elhelyezkedő ízületek, porcok és ínak, de a hátban és az egész testben lévők is kénytelenek a rázkódásból származó erőhatásokat elnyelni, annak ellenére, hogy ezen képletek nem erre a feladatra fejlődtek ki és ezt a feladatot nem képesek maradéktalanul ellátni. Az eredmény túlzott megterhelés és elhasználódás, mely mérhető károsodásokat okoz ezeken a területeken. Igazság szerint, sok hátfájás és sántaság annak a közvetlen eredménye, hogy a rázkódási erőket nem az arra kifejlődött képletek próbálják elnyelni — mindez csak azért, mert a pata természetes lengéscsillapító feladatát fém patkó felhelyezésével korlátozzuk.

Vagyis, csökkentsük a rázkódást, hogy megóvjuk a lovat a károsodástól…?

A talp és a fém patkó közé helyezett betétek nem növelik elfogadhatóan a pata lengéscsillapító funkcióját, mivel a pata továbbra is össze van szorítva, meggátolva a patamechanizmust. Valójában a károsodás továbbra is fennáll, és még a talpra gyakorolt legkisebb nyomásnövekedés ezeken a betéteken keresztül is a talpat felfelé kényszeríti a merevített, ellenálló „solar corium” (a patacsont talpi része) ellenében, zúzódást és a vérkeringést csökkenését előidézve ezeken a területeken. A talp gyakran természetellenes kinövésekkel válaszol. Ezek a természetellenes kinövések ugyan vastagabbak, mint a talp többi része, de sem erőben, sem tartósságban nem egyeznek az egészséges talpszerkezettel, melyet egyébként a ló természetes környezetben növeszt. A kovácsok ezt gyakran a gyógyulás jelének tekintik és a talp megfelelő vastagságaként azonosítják, valójában ezek a pata lépcsőzetes állapotromlásának korai jelei.

Hozzászoktunk az abnormalitás látványához, nem akarjuk elhinni, hogy ez károsodás

Ezek a természetellenes kinövések nem keltik fel a kovácsok figyelmét, mert hozzászoktak az abnormális, deformált patkolt lábak, valamint a nem megfelelő szaruszabályozással kezelt paták látványához. Nap, mint nap ezekkel dolgoznak, és bár kétségkívül számos kovács, állatorvos és egyéb szakember van, akik tudatában vannak a különbségeknek, a legtöbbjük nincs tisztában azzal, hogy ezek a változások mit is jelentenek. Ezért, amikor egy kovács azt állítja, hogy „nincs olyan ügyfelem, akinek a patkolt lovával problémája lenne” –valójában az igazat mondja. Azonban, ha egyszer a helyes pataforma és a pata működési elvében kellő jártasságot szereztek, minden kovács, akit felvilágosítottam, visszatekintve pontosan meg tudta mondani, hogy a patkolt lábak esetében hol helyezkednek el a rendellenességek.

A betétek használata növeli a nedvesség jelenlétét is közvetlenül a talpnál, kellő táptalajt biztosítva a patakárosító baktériumoknak és gombáknak, melyek gyengítik a talpat és folyamatosan csökkentik annak tartósságát. A betétek gátolják a normál légáteresztést és izzadást, mely a mezítlábas patatalpi részén és nyírján keletkezik, gátolva ezzel a ló hőháztartásának megfelelő működését és a felesleges fehérje kiválasztást a hámláson keresztül.

Mi az éppen megfelelő rázkódás mértéke…?

Van egy fontos és félreértett szabály, miszerint a rázkódásnak jótékony stimuláló hatása van a lábra. Nagyon egyszerűen: a természetes körülmények között fejlődött patának az aktuális életteret alkotó talajhoz viszonyítva van megfelelőrázkódás-elnyelő tulajdonsága. Mesterséges anyagok és/vagy körülmények alkalmazása a ló patáján, mint fém patkók, betétek, műanyag „toldások”, puha talaj a lovagló arénákban, az istállók vastag bealmozása, a megfelelő szint alá csökkenti a rázkódás mértékét, akadályozva ezzel a vitális stimulációt, mely szükséges az egészséges pataszövetek (porcok, inak és szalagok, valamint csontok) fejlődéséhez. A ló patája és lábai a megfelelő vibrációs stimuláció nélkül egyre gyengébbek és gyengébbek lesznek. A tulajdonosok ugyan próbálják  „megvédeni” lovaik patáját mesterséges eszközökkel és nem megfelelő körülmények teremtésével, valójában támogatják a gyenge és hibás növekedést, valamint megfelelő életteret teremtenek a betegségek kialakulásához.

(folytatása következik)

2017.11.21., Írta: Tomas G. Teskey D.V.M. Hereford, AZ, U.S.A., 2004. június

Forrás: Tomas G. Teskey D.V.M. – Breaking Traditions – A Veterinary Medical and Ethical Perspective On the Modern Day Usage of Steel Horseshoes

Fordította: Boros Sarolta és Kádár Róbert

 

Szakítás a hagyományokkal – 1. rész

A fém patkók használata a modern korokban egy állatorvos orvosi és etikai szemszögéből

Az alábbi írás dr. Tomas G. Teskey (Arizona, USA) állatorvos publikált írása. Apja nyomdokain Dr Teskey 1995-ben végzett a Colorado-i Állami Egyetemen állatorvosként. Gyakorlatában nagy állatokra specializálódott és az elmúlt néhány év óta különösen gondos érdeklődést tanúsít a lovak lábának betegségei és azok gyógyítása iránt. Az alábbi írás egy hiánypótlóan átfogó összefoglalója ezen a téren gyűjtött tapasztalatainak, a patkó/nem patkó kérdését széleskörűen, az összes érintett szemszögéből magyarázza az állatorvos etikai és orvosi szemszögéből.
Erőteljes és őszinte írás, mely minden lovas ember számára tartalmas és gondolatébresztő információkat tartalmaz.

Huszonhárom századdal ezelőtt Xenopon az Art of Horsemenship-ben ezt írja: „Ugyanaz a gondoskodás, mely a ló táplálékának és képzésének adatik, hogy teste nagy és erős legyen, megilleti a lábak kondíciójának fenntartását is.” Ez ma ugyanúgy igaz, ahogy évezredekkel ezelőtt volt.

A ló a szépség és erő szimbóluma:

Az ember az elmúlt néhány ezer év óta bízik a lovak erejében és gyorsaságában. Az életnek ez a körforgása tovább folytatódik, ma is részesei vagyunk és a lovak továbbra is elkísérnek minket. Ma lótulajdonosnak lenni néhányak számára szükség, de egyre inkább luxus és kiváltság. Ahogy a lóval való kapcsolatunk fejlődik, számos modern kori tulajdonos válik egyre inkább gondolkodóvá, érzékennyé és gondoskodóvá, ha lováról van szó; egyre inkább kezdik megérteni, hogy nem csupán egy jószág tulajdonosai, sokkal inkább gondoskodói ezeknek a kifinomult állatoknak, akik szolgálnak minket éppúgy, ahogy elkísérnek a sportban, vagy a szabadidőnkben. Azok, akik meglátják magukban a felelősen gondolkodó tulajdonost, érzékenyek és tevékenyek lesznek lovaik minden igényére. Felismerik személyes felelősségüket és kötelezettségüket, hogy lovaik számára a legjobbat biztosítsák még akkor is, ha ez kihívásokat jelent az elterjedt, tradicionális lótartási gyakorlatban — olyan változások történnek, melyek jobban előtérbe helyezik drága lovaink természetét.

A pata tanulmányozóivá való válás – hol voltunk és merre tartunk:

Mi, felelős gondoskodói a lovaknak, őszinte érdeklődéssel fordulunk lovaink lába felé. Olyan állatorvosként, aki néhány év óta tanulmányozza a lovak patáját úgy találtam, hogy a legtöbb állatorvos, kovács és edző nem tudja, hogyan néz ki egy normális lóláb, ahogy ezeknek a szakembereknek arról sincs teljes megértésük, hogy hogyan működik egy normális pata. Az állatorvosi hivatkozásokban található képektől a kovácsok által közzétett diagramokig a ló lábát pusztán egy szerkezetként szemléltetik, megfosztva a legszebb és funkcionális tulajdonságaitól. A ló populációban előforduló pata deformitások oly gyakoriak, hogy azokra, mint „normális”-ra tekintenek. Egy magas sarokkal rendelkező, szűk, fém patkóval kiegészített pata képe olyan mélyen beivódott a modern kultúrába, hogy évtizedek és generációk kellenek, hogy erre a képre úgy tekintsenek, mint a deformitás és kegyetlenség megtestesítőjére, és kicserélődjön ez a kép egy teljes, kerek, semmivel nem korlátozott pata képére, mely szimbolizálja a lovak erejét, egészségét és vitalitását. Figyelni és közben függőségbe kerülni az állatorvosok, kovácsok és trénerek által elmondottakkal, hogy mi a helyes és egészséges a lovak számára azt mutatja, hogy a tulajdonosok tisztelik ezeket a szakembereket, de mivel legtöbbjük nem szakértője a lovak patájának, alapvető lenne, hogy a tulajdonosok legalább azt meg tudják különböztetni, hogy hogy néz ki egy normális pata és fel tudják ismerni a deformitásokat. Csak az ezen témában végzett önképzés után lehet eredményes beszélgetést folytatni a szakemberekkel és megalapozott döntést hozni a javaslatukkal kapcsolatban.
„Ne higgy el egyszerűen csak azért valamit, mert hallottad. Ne higgy elegyszerűen csak azért valamit, mert arról sokan beszélnek és pletykálnak. Ne higgy el egyszerűen csak azért valamit, mert az könyvben van leírva. Ne higgy el valamit csak azért, mert a tanárod, vagy egy idősebb mondta. Ne higgy a hagyományokban csak azért, mert az generációk óta szájról szájra jár. Kizárólag megfigyelés és elemzés után, miután úgy találod azt a valamit, hogy találkozik az ésszerűséggel és hasznos mind az egyénnek, mind a közösségnek, akkor fogadd el és élj a szerint.”Buddha

Számtalan könyv és esszé, disszertációk növekvő száma és a klinikai bizonyítékok óriási mennyisége támogatja azt az álláspontot, miszerint amikor fém érintkezik a ló lábával, károsodás keletkezik. Mindannyian tudjuk és a legtöbb kovács is nyíltan elismeri, hogy ha a lónak szüksége lenne patkóra, akkor a ló azzal születne. Számos tapasztalt kovács bátorítja ügyfeleit, hogy tartsák mezítláb lovaikat legalább az év egy részében és számos kovács tartja saját lovait patkó nélkül,mezítláb. Azon módszerek tanulmányozása és tökéletesítése, melyek a lovak számára a legelőnyösebbek, a „legjobb”-ként értelmezettek, ezzel szemben a patkolásról, mint „szükséges rossz”-ról beszélnek. Amit most már tudunk, hogy a patkolás csak egy rossz és soha nem szükségszerű, amint valaki tanulmányozza a pata csodálatos anatómiáját, elbűvölő fiziológiáját és abban járatossá válik. Tudom, hogy fémet helyezni egy ló lábára különösen veszélyes, a következőkben röviden említek néhány káros hatást, mely a fém felszegelésének következménye:

(folytatása következik)

2017.11.14., Írta: Tomas G. Teskey D.V.M. Hereford, AZ, U.S.A., 2004. június

Forrás: Tomas G. Teskey D.V.M. – Breaking Traditions – A Veterinary Medical and Ethical Perspective On the Modern Day Usage of Steel Horseshoes

Fordította: Boros Sarolta és Kádár Róbert

 

A paraziták közellenségek

Ahol sok ló él együtt viszonylag kis területen, az a gyomor és a bél parazitái számára valóságos paradicsom. Ezért szinte mindig aktuális téma a ló férgessége, annak ellenére, hogy ma már széles körben alkalmazzák a modern, biztonságos parazitaellenes szereket paszta vagy ízletes tabletta formájában.

Hol találkozhat a ló parazitákkal?

lárvák

A parazita peték és lárvák mindenütt előfordulnak, ahol lovak élnek: a legelőn, a szalmán, a bokszok falain

Minél több ló él együtt kis helyen, annál magasabb a parazita-koncentráció és ezzel együtt a fertőzéses nyomás: a lovak a legelés során vagy a széna elfogyasztásakor felveszik a petéket és lárvákat, amelyek a testben vándorolva elérik a béltraktust és megtelepednek.

A képen: A bagócslárvákat a késő őszi kezeléssel pusztíthatjuk el Szerző: Pr. M. Cecilia Vieira – Bressan / © VIRBAC – All rights reserved.

A táplálási hiánybetegségektől a kólikáig

A paraziták több fronton is károsítják a lovak szervezetét: a tápanyagok hiányától az elhullás kockázatát is magában rejtő kólikán és bélelzáródáson át a lárvák migrációja során okozott enyhébb-súlyosabb szervi károsodásig (erek, tüdő, máj, szív, gyomor-, béltraktus). Annak ellenére, hogy a parazitás fertőzés tünetei általában enyhék, vagy nem is vehetőek észre, az általuk okozott kár sok esetben irreverzibilis.

Súlyos esetekben a parazitózis tünete lehet a teljesítmény csökkenése, a szőrzet minőségének romlása, viszketés a faroktőnél, testsúlycsökkenés, a has térfogatának megnagyobbodása, csikóknál növekedési rendellenességek kialakulása, stb. Parazitás megbetegedések minden életkorban előfordulhatnak, az újszülött csikótól az öreg kancákig. A ló nagyon jól tolerálhatja néhány féreg jelenlétét, a végső cél azonban a parazitás fertőzés lehető legnagyobb mértékű visszaszorítása.

A fertőzés visszaszorítása megvalósítható egy gondosan megtervezett parazita-ellenes program betartásával, amelynek részét képezik a higiénia javítását célzó intézkedések (trágya gondos eltávolítása, a bokszok falának lemosása, a legelőn felhalmozódott trágya eltávolítása, a legelők váltása kérődzőkkel, stb.) és a rendszeres féregtelenítés, legalább évente négy alkalommal, paszta vagy rágótabletta formájú hatékony parazita-ellenes szerekkel.

Féregtelenítés akár évente négy alkalommal

A megfelelő féregtelenítési stratégia betartása nem olcsó mulatság. Ennek ellenére nem érdemes ezen spórolni, hiszen a paraziták által okozott megbetegedések kezelése sokkal költségesebb, akár több ezer euró is lehet, ráadásul a siker nem minden esetben garantált. Állatorvosoddal együtt kell kidolgozni a személyre szabott féregtelenítési stratégiát, figyelembe véve a ló típusát, az elhelyezés módját, az évszakot, stb. Szakemberek általában évi négy kezelést javasolnak felnőtt lovak számára, amelyet a paraziták fejlődési ciklusa alapján határoznak meg:

  • Féregtelenítés a legeltetés kezdetén és végén (április, május és szeptember, október) az időjárástól függően. Ennek a kezelésnek hatékonynak kell lennie a széles körben elterjedt galandférgek ellen is, tehát általában prazikvantel hatóanyagú szert alkalmaznak.
  • A nyár közepén, július végén-augusztus elején is szükség van egy féregtelenítésre, mivel ilyenkor a legmagasabb a legelőkön a fertőzéses nyomás.
  • A negyedik kezelésre késő ősszel kerül sor, az első fagyok után két héttel, a rettegett bagócs lárvák elpusztítása érdekében.

Csikók és fiatal lovak kezelése

A csikók és a fiatal lovak testében kifejezetten súlyos elváltozásokat tudnak létrehozni a paraziták, ezért esetükben a legeltetési szezonban akár 6-8 hetente ajánlott elvégezni a féregtelenítést. Az újszülött csikók féregtelenítését két hetes korukban el kell kezdeni, mivel már az első csepp tej révén megfertőződhetnek fonálféreg lárvákkal.

A kancát az ellés várható időpontja előtt 4 héttel féregteleníteni kell annak érdekében, hogy a csikó a lehető legjobb körülmények között, féregmentesen jöjjön a világra. A modern ivermektin és prazikvantel tartalmú féreghajtók már nagyon biztonságosak és jól tolerálják mind a vemhes kancák, mind a csikók.

A féreghajtó kiválasztása

Csak akkor tudsz hatékonyan szembeszállni a ló szervezetében megbújó ellenséggel, ha ismered. Ehhez ismerned kell a lovakban előforduló leggyakoribb féregfajokat és azokat a hatóanyagokat, amelyek pusztítják őket. Lovakban elsősorban az alábbi parazitákkal találkozhatsz:

  • fonálférgek
  • galandférgek
  • és bagócsok

Az ivermektin széles hatásspektruma és orsóférgek valamint a bagócsok elleni hatékonysága jól dokumentált, de a moxidektin és a pirantel is hatékony ellenük. A prazikvantel galandférgek ellen hatékony és megbízhatóan elpusztítja a lovakban előforduló mindhárom galandféreg-fajt.

Manapság a modern féreghajtók széles skálájának köszönhetően a féregtelenítés könnyen megoldható feladat: biztonságos és jól tolerálható a lovak számára. Az ivermektin-prazikvantel széles spektrumú kombinációja pedig kifejezetten alkalmas a fonálférgek, a galandférgek és a bagócsok egyidejű elpusztítására.

Sok ló tanúsít ellenállást a szájon át, fecskendőkből beadható féregtelenítő pasztákkal szemben. Ez vezetett az innovatív, ízletes rágótabletta formátum kifejlesztéséhez, amely már kereskedelmi forgalomba is került. Ezek a rágható tabletták ugyanazokat a hatóanyagokat tartalmazzák, mint a paszták (ivermektin vagy ivermetkin-prazikvantel kombinációja). Alkalmazásuk egyszerű: a lovak már kézből vagy kevés táplálékba keverve is elfogadják. Az ízletes féreghajtó tabletták révén a féregtelenítés már nem rémálom, hanem öröm mind a ló, mind a tulajdonos számára.

Egy utolsó figyelmeztetés

A féregtelenítő-szereket mindig a megfelelő adagban alkalmazd: ha túl alacsony a dózis, a kezelés nem lesz hatékony, és rezisztencia alakulhat ki a hatóanyaggal szemben. Az adag kiszámításánál vedd figyelembe, hogy a modern félvérű lovak egyre nagyobbak és nehezebbek: sok sportló manapság már 600 kg fölötti súlyú. Ilyen méretű állatok kezelésénél használj 700 kg-os súlyig alkalmazható pasztákat vagy a tablettákat, amelyek akár 800 kg súlyú lovak kezelését is lehetővé teszik. A féreghajtó készítmények vénykötelesek, így a féreghajtással kapcsolatban mindenképpen konzultálj állatorvosoddal.

Forrás: Virbac Hungary Kft.
Frissítve: 2017.11.10., 2019.04.16.

Honnan tudhatod, hogy túl keményen dolgoztattad a lovad?

Ismered az érzést, amikor a lovad elkezd elmaradozni az előrehajtó segítségtől, nem igazán ugrik tisztán, és a légzésszáma megemelkedik. Esélyes, hogy kifáradt. A teljesítés folytatásának képességét kompromittálja egy ajtóstul berontó védelmi mechanizmus, hogy megvédje a lovat attól, hogy eljusson addig a pontig az edzésben, ahol már valós kárt okozhatna saját magának.

„Küzdj vagy menekülj” típusú állatként a ló kész messzebbre elmenni a küzdelemben értendő kifáradás terén, mint az emberi sportolók. Ennek oka, hogy az erőteljes mozgás során a ló adrenalin szintje a miénknek kb. tízszerese. Az adrenalin segít elkendőzni a fájdalmat és lehetővé teszi a ló számára, hogy jobban megerőltesse saját magát, mint ami a jólléte számára üdvös lenne. Ezért fontos, hogy mi észrevegyük a kifáradás jeleit és tudjuk, hogyan késleltessük a kezdetét megfelelő lovaglással.

Ahogy Paul Ferrington, a FEI (a lovassport nemzetközi kormányzó testülete) állatorvosa mondja:

„A lovasoknak muszáj átvenni a vezetést a túlzott kifáradás jeleinek észrevételében, és megállni, hogy megmentsék a lovaikat a potenciális komoly sérülésektől, mielőtt azok bekövetkeznek.”

Mi a kifáradás?

A kifáradás sokféleképpen jelentkezhet, attól függően, hogy mit kérünk a lóról.
Különbözik a kimerüléstől, amely azt eredményezi, hogy a ló képtelenné válik arra, hogy akár egy újabb lépést is megtegyen.

Általánosságban véve, minél keményebben dolgozik a ló, annál hamarabb kifárad: a lovak kifáradnak a kevesebb, mint 1 percig tartó 1000 méteres síkverseny végére, akárcsak a 10 órán át tartó 160 km-es távlovas verseny végére. Az ezt megalapozó okok azonban meglehetősen eltérnek.

A károsodás korlátozása

Amikor a ló azon igyekszik, hogy fenntartsa a mozgás intenzitásának a lovasa által kért mértékét, egy figyelmeztető mechanizmus indul be és a ló elkezd fáradni.

A kifáradás nem egy mindent, vagy semmit esemény – hajlamos lopva feltűnni. Fontos, hogy a lovas ezen a ponton elvegye a nyomást, mert a fáradt ló tovább erőltetése növeli a sérülések kockázatát.

A kifáradt ló botladozhat és ínsérülést szenvedhet, míg egy olyan ló, amit túlpréseltek a kifáradási ponton egy edzés, vagy verseny során, más, a mozgatást követő körülmények kifejlődésének kockázatát is magán viseli, mint a kólika, tying up (tünet spektrum, mely a ló kifáradása következtében létrejövő diszfunkció; legenyhébb változata, hogy a ló mozgása kicsit merevvé válik, míg a spektrum legvégén azok a lovak állnak, melyek képtelenek állni/megtartani magukat), patairha gyulladás vagy túlhevülés.

Mi okozza a kifáradást?

A kifáradás felléphet az agyban, a periférikus idegrendszerben, vagy még gyakrabban magukban az izmokban. Utóbbi esetben az agy a megfelelő jelet küldi arról, hogy mi történjen, de az izmok nem képesek azt teljesíteni.

Fontos megjegyezni, hogy amint a helyváltoztatásért – futásért, és ugrásért – felelős izmok, úgy más izmok is fontosak a mozgáshoz. Az izmok kifáradása a felső légutakban például szintén csökkent mozgáskapacitáshoz vezethet.

Hogy mi okozza az izmok kifáradását, azt egészen pontosan még mindig nem értjük, de közrejátszhat az energiaraktárak kimerítése, az anyagcsere végtermékek, mint a tejsav felhalmozódása és az összehúzódó mechanizmus hibája, ami a calcium egyensúly felborulásához vezethet. Az izomsejtek belső környezetének zavarai miatti elektrolit vesztés szintén közreműködő tényező lehet.

Amikor az agy átveszi az intézkedést

A központi kifáradás más. Ez olyan agyi folyamatokra utal, amelyek során az izmoknak lenne kapacitása a mozgáshoz, ám az agy felülbírálja ezt, és lelassítja a lovat.

A központi kifáradást különféle tényezők okozhatják, mint például az alacsony vércukor szint, hormonok a vérben, vagy fájdalom. A légszomj érzése szintén kiválthat központi kifáradást; a felső légúti elzáródással küzdő, például ziháló lovak, vagy az alsó légúti problémáktól, mint visszatérő légúti szűkülettől (recurrent airway obstruction – RAO) szenvedő lovak érintettebbek lehetnek.

Gondoljunk az állóképességre

Sok különböző tényező befolyásolja, milyen gyorsan fárad ki egy ló. Ide tartoznak: a mozgás sebessége és időtartama, a jármód, a talaj, atlétikai képességek, kor, állóképesség és átfogó egészség, kiegészítve a környezeti körülményekkel, mint a hőmérséklet és páratartalom.

E faktorok közül az állóképességet tudjuk leginkább befolyásolni. Ahogy tréningezzük lovainkat és egyre fittebbé tesszük őket, egyre kevésbé lesznek hajlamosak a fáradtságra. Továbbra is bekövetkezik, de a ló képes lesz hosszabb ideig fáradás nélkül mozogni.

Tehát, hogyan tudjuk csökkenteni a korai kifáradás esélyét?

Az edzésen és állóképességre irányuló munkán felül szintén fontos az alapos bemelegítés. Ennek magával kellene hoznia egy mozgásperiódust is, amely felölel a versenyen teljesítendővel megegyező mozgást és intenzitást. Például egy ugrólovas bemelegítésének tartalmaznia kellene némi munkát kis ugrásokon is, csakúgy, mint azokat a magasságokat, amiket a pályán fog lovagolni, míg egy military ló gyors vágtamunkát és ugrást is igényel az előkészítésben.

Túl kevés, vagy túl sok bemelegítés is tudja kompromittálni a lovad egészségét – és a sikereitek esélyeit. Igyekezz befejezni a bemelegítést 5-10 perccel a versenypályára lépésed előtt.

A keresendő jelek

A kifáradás önmagában különféle módokon jelentkezhet, szakágtól függően, de a jelek, amikre figyelni kell, a következők:

– az iram lassulása
– a segítségekre való csökkent érzékenység
– a sebesség növelésére vagy jármódváltásra való vonakodás vagy képtelenség
motiváció hiánya
– csökkent koordináció (pl. botladozás, egyensúlyvesztés, kóválygás)
– bokázás, lábösszeütögetés, horzsolás megnövekedett gyakorisága
– vágtában, vagy galoppban az átugrások gyakoriságának növekedése
– a fej és nyak megnövekedett mozgása
– a légzés erőltetetté válása
akadályok leverése

 

2017.11.09 , Fordította: Mráz Edina
Forrás: Horse & Hound
Frissítve: 2022.08.30.
Fotó: Canva

 

Caio története – a patairha gyulladás leküzdése a természetes úton

A következő cikket Jan Brooksbank, az ISNHCP (Institute for the Study of Natural Horse Care Practices) praktizáló tanulóinak egyike írta. Jan rendszeresen vendégül látja szakmai kurzusaimat, mikor az Egyesült Arab Emirátusokba látogatok és ott megosztjuk egymással gyakorlati tapasztalatainkat. Egy, a nyugati normáktól egészen eltérő világ és egy magával ragadó úticél. És ahogyan alább is olvasható… nem ismeretlen a patairha gyulladás!

Björn Rhebergen (Paddock Paradise Nederland)

Mezítlábas körmölőként érdeklődéssel követtem a legújabb cikkeket Facebook-on és más médiafelületeken. Ezek kihangsúlyozták a lovaink patairha gyulladásának modern kori „járványát” és támogatták a kezelésük azon természetes útját, amelyet Jamie Jackson leír a „Laminitis: A Plague of Unconsiderable Proportions” című könyvében.

Munkámból adódóan az események sűrűjében látom, milyen károkat tud okozni a patairha gyulladás, és kétségbe ejt az állatorvosi szakma által még mindig adott általános tanács és gyógymód, miközben, a Jamie könyvében körvonalazott egyértelmű tanácsokat követve képesek vagyunk segíteni a patairha gyulladásban szenvedő lovaknak a felépülésben, és abban, hogy egészséges, teljes életet éljenek.

Mindenkinek, aki még mindig várakozó állásponton van, ha a természetes lótartásról, és a természet öngyógyító erejéről van szó…

Szeretném bemutatni Caio (Kai-oh)-t és fantasztikus tulajdonosát, Anna-t, aki az elaltatására irányuló lesújtó nyomás ellenére sem adta fel soha vele kapcsolatban!

Caio

Caio egy 9 éves anglo-arab herélt, aki Portugáliában élt és versenyzett távlóként (legelőn tarva, nem istállózva), míg el nem költözött Anna-val Dubai-ba (Egyesült Arab Emirátusok) 2016. augusztusában.

Az országokat átszelő költözés stresszes a lovak számára. Rövid időn belül Caio éghajlatot, táplálékot, társaságot váltott, és alkalmazkodnia kellett a limitált élelemhez, valamint leváltotta a legelőjét egy kis homokos karámra, és istállóra. Következményként, október végén sürgősséggel szállították kórházba homokkólikával. Stressz, gyógyszerek és veszélyeztetett emésztés végzetes kombinációt jelentenek egy ló számára. November 5-én, mialatt még a kólikából lábadozott, patairha gyulladást diagnosztizáltak nála még a kórházi tartózkodás alatt, és megindult a konvencionális gyógykezelése. Egy hónapig maradt a kórházban és decemberre hazaküldték alátétes fordított patkókkal.

Fordított patkó és alátétek

December végére nem mutatkozott javulás. A patkók egyre csúcstechnológiásabbak.

2016. december

Állatorvosi tanácsra Caio-t egyedül istállózzák és kereskedelmi forgalomban kapható magas cukortartalmú pépes takarmánnyal etetik.
Naponta háromféle gyógyszeres injekciót kap. A talpa kezd kidomborodni, míg a patafal leválik és gyulladt pártaszéle szó szerint „rothad”. Napjait fekve és egyedül tölti.

2017. január

2017. januárjára Caio elveszti a csatát. Az állatorvosok és kovácsok kifogynak a lehetőségekből.

Anna-nak nyüveket kell kiszedegetnie az üszkösödő pártaszélből, miközben a pata éppenséggel leválik a lóról.
A problémák februárban is folytatódnak, márciusra a patacsont kitapintható, amint kidudorodik a legutolsó patkó/alátét kombináción keresztül.

2017. március

Caio képtelen járni, így ezek eltávolításra kerülnek. Megkísérelnek ragasztott patkót felhelyezni rá március végén, de Caio nem tudja tartani a lábát annyi ideig, hogy a ragasztót fel lehessen helyezni, és megszületik a döntés minden patkó eltávolításáról, melyekkel kimerültek a hagyományos lehetőségek. Mindez 5 hónap szívfájdalmat és költséget tett ki, amellyel semmit sem tudtak felmutatni.

2017. március

Amikor először találkoztam Caio-val március 29-én, egy homokos karámban feküdt, és a legrosszabb állapotú lábai voltak, amikkel valaha találkoztam. Azt kell mondanom, összeszorult a szívem… mégis, szörnyű helyzete ellenére egy lovat láttam erős túlélni akarással, és egy nagyon erős kötelékkel és bizalommal a tulajdonosa, Anna iránt. Megengedte neki, hogy átfordítsa és tartsa a hátsó lábait nekem, hogy megkörmöljem őket, míg ott feküdt a homokban.

2017. március

Az elmúlt hónapok holtpontja után belekezdtünk a természetes pataszabályzás napirendjébe – és az első dolog, amit át kell gondolni egy laminitis-es lónál, az a hozzáállás – a miénk, nem az övék! A lovak rendkívül fogékonyak az energiáinkra, tehát nagyon fontos, hogy optimisták és pozitívak legyünk egy beteg lóval (gondoljunk az 1950-es évek matrónáira az aranyszívű, de nincs lehetetlen hozzáállásukkal).

Elhagytuk az állatorvos által javallt melaszos, nehéz étrendet, és áttértünk a 24 órás szénaetetésre (réti komócsin és Omani), melyet kis lyukú szénahálóban helyeztünk el a homokos karámja körül. Ez támogatja a mozgást és biztosítja a takarmány egész napos elérhetőségét. Ezt kiegészítettük kis mennyiségű egész zabbal, sóval és apróra vágott zöldségekkel.

Elhagytuk a gyógyszereket (gyulladáscsökkentőket is beleértve), féreghajtókat és vakcinákat. Emlékeztetőül; a patairha gyulladás sokkal inkább a bélrendszerből eredő problémák tünete, mint betegség. A belek felgyógyulását kell támogatnunk azzal, hogy felszámoljuk a méreganyagokat és gondoskodunk egy ésszerűen természetes étrendről.

Elhagytuk a magányos elzárást, helyette Caio legjobb barátját, Arley-t a nap egy részére mellé helyeztük, hogy javítsa a kedélyét és mozgásra késztesse. Támogattuk a napi sétát, először csak lassan! Néhány napon belül Anna javulást vett észre a ló kedvében és az állva és mozgással töltött idő növekedésében. Amikor áprilisban visszatértem, nagy változásokat figyeltem meg Caio-nál. Többé nem töltött már hosszabb időszakokat fekve, és a pártaszéle nem volt már gyulladt. Képes volt napi sétákra a legtöbb talajfelületen túl sok erőfeszítés nélkül. Az új szaru növekedési üteme elképesztő volt. A természet szorgosan épített egy ideiglenes patafalat a régi alá, amely eltávolodott a patacsonttól, de még mindig hozzákapcsolódott alul, mint valamiféle meglehetősen nagy, mindent egyben tartó gumicsizma.

2017. április

A következő néhány hónap a folyamatos szálastakarmány elérhetőségéből, mozgásból, társas létből és rendszeres sós vizes áztatásokból álló szigorú életmód folytatásáról szólt. „Nincs több melasz , gyógyszer, feldolgozott takarmány…” – az emberek vagyonokat fizetnének hasonló gyógykezelésekért egy exkluzív spa-ban Genfben.
Májusra a pata így nézett ki:

2017. május

És júniusra a ló képessé vált arra, hogy csatlakozzon a méneshez a Paddock Paradise útvonal-rendszerünkben Al Ruwayyah-ban, ahol folytatja napi fejlődését (múlt héten csatlakozott a méneshez egy vágta során is).
Ezek a képek az utolsó körmölésekor készültek (2017. augusztus 20.) A piros jelölés a talpi fényképen egy jelölő toll, amelyet méréshez használtunk.

2017. augusztus

Ahogy az utolsó két képből látszik, még mindig úton vagyunk a szép paták felé, de lássuk meg, mit valósított meg a természet alig 5 hónap alatt! A patafal levált és újranőtt. A patacsont visszahelyezkedett a szarutok belsejébe és a talp iránypontjai visszaálltak oda, ahol lenniük kell. A jelenlegi 3 ½ inch-es hosszúság és 45 fokos HMR-rel (Hoof Meter Reader – a pata szögeinek és méreteinek meghatározására szolgáló eszköz – a ford.) mért szög a pata méreteinek normális tartományán belül van. Caio jövője fényes! Nem néz többé szembe a halál, vagy a végleges visszavonulás zord lehetőségével, nem látom okát, miért ne térhetne vissza a normál munkába jövőre? Túl sok ló élete törik derékba és a tulajdonosaik hatalmas állatorvosi/kovács számlákkal néznek szembe, mikor a jövő olyan egyszerű is lehetne, mint a természetes pataápolás.

2017. augusztus

Jan Brooksbank – Dubai

2017.11.07., Fordította: Mráz Edina
Megjelent: Paddock Paradise Nederland, 2017. 10. 25.

Patairha-gyulladás

Sok lótartó hallott már róla, de csak kevesen tudják pontosan, hogy tulajdonképpen mi is az a patairha-gyulladás, mitől alakul ki ?!

A savós patairha-gyulladástól szenvedő lovak jellegzetes testtartása

Kezdjük egy kis anatómiával! A lovak patája – hasonlóan a szőrhöz, szarvhoz, stb. – a bőr módosult szaruképlete. Ennek megfelelően megtalálhatók benne mindazon rétegek módosult formái, melyek a bőrt alkotják:

  1. A bőr legkülső rétege a hámréteg, melynek megfelelője a szarutok.
  2. A hámréteg alatt található a bőr irharétege, mely a patairhává módosult.
  3. A bőr legbelső rétege a bőralja, melynek a patán belül a sejtes nyír és sejtes sarokvánkos felel meg. A szarutok a pata más részein (hegyfal, oldalfal, talpszaru) a patairhán keresztül szorosan kapcsolódik a patacsonthoz, így ezeken a részeken hiányzik e laza, kötőszövetes réteg.

A fentiekből kitűnik, hogy a pata kifejezés nem pusztán a szarutokot jelenti, hanem az élettelen szaruval szoros kapcsolatban lévő „eleven” képletek is ide tartoznak.

A pataszaru és irha között igen szoros kapcsolat van, melyet a kb. 600 db elsődleges- és további 150-200 másodlagos irhalemez biztosít. Ezen irhalemezek „negatív lenyomatai” megtalálhatók a szarutok belsejének fali részén, mint szarulemezek (lemezes szaru). A szarutok nagyobb részét az ún. oszlopos szaru alkotja, melyet az irhaszemölcsök termelnek a pártaszélen (szarufal vastagabb, külső része), illetve a talpon (szarutalp, nyír).

A szarutok és az azon belül elhelyezkedő patacsont között tehát igen erős a kapcsolat, elmozdulás pedig élettani körülmények között nincs köztük.

Igen ám, de mi a helyzet a patairha-gyulladással?

A betegségnek alapvetően két szakaszát különíted el: a heveny, valamint az idült patairha gyulladást.

A heveny szakaszban a gyulladás következtében rendszerint savó áramlik a szövetek közé (savós patairha-gyulladás), de előfordulhat az is, hogy bakteriális fertőződés következtében genny halmozódik fel (gennyes patairha-gyulladás). Utóbbi kialakulhat például egy fel nem nyitott és megfelelően nem kezelt patatályog következményeként.

A heveny szakaszban végzett megfelelő kezeléssel jó esetben teljes gyógyulást érhetsz el, előfordul azonban, hogy a folyamat krónikussá válik (idült patairha-gyulladás), ilyenkor pedig már visszafordíthatatlan károsodással kell számolnod.

A patacsont elmozdulhat, rotálódhat. Röntgenfelvétel: Dr. Molnár József lógyógyász specialista

Heveny savós patairha-gyulladás

Ha a test valamely részén gyulladás alakul ki, akkor az érintett terület jellemzően vérbővé válik, megduzzad, amit kisebb-nagyobb fájdalom kísér. Miután megismerted a pata felépítését, el tudod képzelni, hogy a szarutokon belül lezajló esetleges gyulladás milyen következményekkel is jár:

  • A szarutok szilárdsága miatt kifejezett duzzanat nem tud kialakulni, a szövetek közé áramló savó feszíti az irhát, nagy fájdalmat okozva a lónak.
  • A szarutok és patacsont között – az irha által létesített – szoros kapcsolat a kiáramló savó következtében fellazul. Az irhát a kiáramló savó tulajdonképpen egy kocsonyás anyaggá változtatja, így nem képes a korábbi szoros kapcsolatot biztosítani a szarutok és a patacsont között. A patacsont a mély ujjhajlító ín húzó hatásának következtében elmozdulhat, rotálódhat.
  • A szarutokon belül kialakuló kompresszió (savó, patacsont elmozdulása) miatt a patán belül a vérkeringés romlik, ami súlyos esetben az elsődleges-, illetve másodlagos irhalemezek károsodását, elhalását eredményezheti.

Hogyan tudod elkerülni a súlyos, maradandó károsodás kialakulását?

Kulcsfontosságú az idő! Minél előbb megkapja lovad a megfelelő kezelést, annál jobb esélyt kap a teljes felépülésre. Ha lovad az alábbi tünetek bármelyikét produkálja, ne késlekedj segítséget hívni:

  • nem szívesen mozog, szinte „csökönyössé” válik → te még nem látsz semmit, de neki már nagy fajdalmai vannak
  • jellegzetes testtartás: testsúlyát hátra helyezi, mellső lábai előre vannak állítva → az esetek legnagyobb részében a mellső lábak érintettek, ezért igyekszik a hátsó lábakat terhelni
  • meleg pata, a csüdartériák pulzációja könnyen tapintható → az érintett paták melegebbek, bár ennek megítélése nem mindig könnyű. Jobb támpontot ad, ha a csüdízület magasságában ellenőrzöd az artériák lüktetését
  • igen súlyos esetben akár el is feküdhet

Ha a fenti tünetek bármelyikét látod lovadon, illetve felmerül benned a patairha-gyulladás gyanúja, azonnal hívj állatorvost!

Az állatorvos kiérkezéséig a következőket érdemes tenni:

  • Lovadat állítsd le, semmiképp ne mozogjon, főleg ne dolgoztasd! Mozgatás hatására ugyanis a patacsont-szarutok közötti meggyengült kapcsolat következtében a mély ujjhajlító izom húzó hatásának eredményeként a patacsont a szarutokhoz képest elmozdulhat (rotálódhat), vagy akár meg is süllyedhet, ami már maradandó károsodást jelent.
  • Lehetőség szerint hűtsd a patákat: állítsd hideg vízbe, vagy locsold az érintett lábvéget.
  • Abrak takarmányt, lucernát, friss füvet ne adj a lónak, mivel ezek önmagukban is képesek patairha-gyulladást kiváltani, a meglévő gyulladást pedig tovább rontják.

Amennyiben az állatorvos megerősítette gyanúdat és valóban patairha-gyulladással állsz szemben, nagyon fontos utasításainak maradéktalan betartása. Ennél a betegségnél ugyanis a gyógyszeres kezelés önmagában nem elegendő, szükség van a tulajdonos megfelelő hozzáállására is (boksznyugalom, diéta, lábvég hűtése).

A következő részben áttekintheted a betegség kialakulásának főbb okait, lefolyását, kezelését, valamint a megelőzés lehetőségeit.

2017. 01.17.
Dr. Csepi Gábor Pál állatorvos és patkolókovács
Fotó: Mape.hu
Frissítve: 2022.08.25.

22 lovas vészhelyzet – 22 megoldás

Ezek szerint kitöltötted 22 esetet felsoroló tesztünket, mert kíváncsi voltál, biztosan felismered-e a lovas vészhelyzeteket. Itt az ideje, hogy ellenőrizd a megoldásaidat!

Akár tudtad a helyes válaszokat, akár nem, egyet ne felejts: Te vagy a kulcs lovad egészségéhez! 

1-2. Csillag és Marcipán esete egy és ugyanaz. Mindketten sántítanak, amikor bejönnek a legelőről. Mindkettő ugyanakkora eséllyel lehet vészhelyzet, mint egy kellemetlen, ám sürgős beavatkozást nem igénylő probléma. Az, hogy Csillagnak másnap versenye lenne, nem súlyosbító tényező.

3. Szellőnek be van dagadva a szeme. Ez bizony vészhelyzet. Lehet az ok egy szaruhártya sérülés, idegentest a szem valamely részében, havi vakság akut gyulladásos fázisa, de az is lehet, hogy “csak” egy masszív kötőhártya gyulladás. Semmi esetre se kezeld magad szakszerű vizsgálat nélkül, mert többet is árthatsz, mint használsz. Ráadásul, ha be van dagadva az a szem, a ló jó eséllyel vakarni fogja, így ha eddig még nincs szaruhártya sérülése, a szem dörzsölése miatt még kialakulhat.

4. Baba kólikázik, hívj állatorvost.

5. Egy 3 centis vágott, vagy szakított seb lónál nem nagy ügy. Persze kérdés, hogy milyen mély. Súlyosabb sérüléseknél nem csak a bőr, de az alsóbb kötőszöveti réteg, izom, rossz esetben esetleg a vállízület is érintett lehet. Érdemes 6 órán belül mindenképpen kihívni az állatorvost. Ha csak bőrseb is, sokkal szebben és gyorsabban gyógyul, ha összevarrja az állatorvos.

6. Hercegnő valószínűleg sárlik.

7. Betyár: mosd le a lovat langyos, majd hideg vízzel, hogy eltávolítsd róla a rovarriasztót és megnyugtasd a bőrét. Ha a csalánkiütések nem javulnak, vagy épp rosszabbodik a helyzet, értesítsd az állatorvost.

8. Vezérnek kiesett a foga. Öreg már, van ilyen. Érdemes viszont néhány napon belül egy fogászati kontrollt beiktatni az esetleges egyéb problémák (gyulladt fog, stb.) felderítésére és megelőzésére.

9. Tündér: ha nem volt még vemhes kancád és nem ismered a vemhesség alatt esetlegesen előforduló problémákat, jó, ha úgy döntöttél, hogy felhívnád az állatorvosodat. De jó ha tudod, hogy a vemhes kancáknak is be szokott vizesedni a lába, hasonlóan mint a kismamáknak. Ha Tündérnek nincs láza és nem sánta, akkor csak egy kis mozgás kell neki.

10. Villámnak valószínűleg enyhe tünetekkel járó kólikája van, hívd az állatorvost.

11. Tizenkét csípés egy 500 kilós lovon annyi, mint egy csípés egy 50-60 kilós emberek. Alapvetően nincs vészhelyzet, de egy hideg fürdő bizonyára jól esne Táncosnak. Viszont ha a ló bágyadt, nem eszik, a csípések nagyon megduzzadnak, esetleg a testhőmérséklet 38,5°C fölé emelkedik, állatorvost kell hívni.

12. Ellenőrizd, hogy Herceg lábának érzékenységét nem idegentest okozza-e. Egy beszorult kő nem lenne probléma, de ha a ló szegbe, vagy drótba lépett, azt nem szabad kihúzni, hanem azonnal állatorvost kell hívni. A szegbelépés mindenképpen vészhelyzet, mivel a szarutokon belül különféle struktúrák sérülhetnek (pl. pataízület, mély ujjhajlító ina, nyálkatömlő). Ha nem idegentest van a ló lábában, lehet törés is, ami miatt nem terheli a lábát, esetleg egy súlyos gyulladás (ilyen esetben gyakran láz is van). Szóval mindenképpen hívnod kell az állatorvost.

13. Vihar: Egyértelmű vészhelyzet. Ha egy ló folyamatosan körbe-körbe sétál, az komoly problémát jelent, aminek a forrása az idegrendszer, vagy a belsőfül lehet. Ez nem olyasmi, amit otthon el lehet látni, irány az állatkórház!

14. A fejrázás kellemetlen és sok dolog okozhatja, de semmiképpen sem vészhelyzet.

15Rigó már egy hónapja ilyen. Ez egyáltalán nem jó, és mindenképpen kivizsgálást igényel, de nem vészhelyzet.

16. Egyértelműen aggasztó, hogy Csalfa nem mozdul. Mivel az ok laminitis, vagy ünnepi betegség is lehet, ez vészhelyzet.

17. Dáriusz: Ha egy ló pofája be van dagadva, az mindig vészhelyzet. Az ok lehet trauma, vírus, tályog is, a koponya pedig a sok-sok üreggel kényes terület.

18. A csüdsömör nem vészhelyzet, csak a szőrtüszők bakteriális fertőzése, ami leginkább alapos ápolást, rendszeres mosást, kenegetést, szárítást igényel. Érdemes azonban megmutatni állatorvosnak a napokban, mert sántaságot, lázat és gyulladást is okozhat, ha nem megfelelően kezelik.

19. Marci: a 38.9°C az láz, mindenképpen hívj állatorvost.

20. Ugye Te sem rohansz a sürgősségire egy kis orrfolyással? Ha Szilajnak nincs láza és jóízűen megette az abrakját, akkor nem kell aggódnod. Figyeld a testhőjét, ha hőemelkedése vagy láza lenne, hívj állatorvost.

21. Szultán: mosd és fertőtlenítsd le a sebet, és kend be valamivel.

22. Bolygó kólikázik, azonnal hívj állatorvost.

2017.01.03. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Lektorálta:
Dr. Tornyi Katalin,
állatorvos és ló osteoterapeuta

Frissítve: 2022.08.06.
Fotó: Canva

 

Alternatív módszerek a lógyógyászatban

Az alternatív gyógymódok kiválóan alkalmasak – a hagyományos gyógymódok mellett – lovad „rejtélyesen” visszatérő, krónikus megbetegedéseinek gyógyítására. Természetesen nem arról van szó, hogy a hagyományos orvoslást el kellene vetni. Csupán nem szabad mellőzni és figyelmen kívül hagyni az alternatív gyógymódok hatékony erejét.

Cikkeink a témával kapcsolatban:

 Frontérzékenység lovaknál
Bizonyos időjárási viszonyok hatására a már meglévő betegségek felerősödhetnek vagy addig tünetet nem produkáló újabbak jelentkezhetnek. Ezt frontérzékenységnek nevezzük. Csak kevesen tudják, hogy nem csak az embereket, de az állatokat is sújtja a jelenség. Lovaknál leggyakrabban kólika, fulladás, reumatikus bántalmak és „nehezen kezelhetőség” figyelhető meg ilyenkor.


 Mi pontosan a kineziológiai tapasz?
Segít, ha lovad nem érzi jól magát a bőrében. A kineziológiai tapasz egy bőrbarát anyagból készült, egyik oldalán ragasztóanyaggal ellátott rugalmas anyag, ami tulajdonképpen a bőr utánzata, tehát nem tartalmaz semmiféle hatóanyagot, gyógyszert. De hogyan működik és milyen problémákon segít? Ki alkalmazhatja? Rajta maradhat-e a lovon verseny közben? Mindenre választ adunk!


 Lovak alternatív gyógymódjai
A fizioterápiás és manuál terápiás kezelésekkel segíteni lehet légzőszervi (köhögés, asztma, bronchitis, allergia), mozgásszervi (patabetegségek, sántaság, feszes izomzat) és ezekből eredő lovaglási (fejrázás vagy head-shaking szindróma) és viselkedési zavarokon (félelem, menekülés, agresszió, depresszió) és akár szaporodásbiológiai problémákat (terméketlenség) is orvosolhatunk.


 Intenzív bentlakásos rehabilitáció lovaknak
Vajky Andi, ló-fizioterapeuta: Az intenzív rehabilitáció az adott ló problémáinak megfelelő, személyre szabott napi szintű kezelés, kúra, ami általában egy hónapos intenzív kezeléssorozatot jelent. Sok esetben a napi szintű kezelés sorozat gyorsabb, eredményesebb gyógyuláshoz vezet, mintha hetente egy-két alkalommal találkoznék négylábú pácienseimmel. Pontosan mi történik az intenzív kúra alatt?


 Ínszalagrándulás kezelése fizioterápiával
Azelőtt többször is hallottam már az alternatív gyógymódokról, de legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy ilyen mértékű gyógyításra képes. A lovam bal mellső lábán történt ínszalagrándulásból a teljes gyógyuláshoz vezetett az egy hónapos fizioterápiás kezelés Vajky Andreánál, Pécselyen.


 Tüdő és a légutak betegségeinek kezelése mágnesterápiával, akupunktúrával
A lovak légúti betegségei sokfélék, ennek megfelelően gyógyításuk módja is nagyon különböző. A betegségek két leggyakoribb csoportja a fertőző kórokokra (vírusok, baktériumok) visszavezethető gyulladásos betegségek, illetve az allergiás háttérrel rendelkező, rettegett „kehesség” problémakörébe sorolható.


 Alternatív terápiák – Sikerek és eredmények a gyakorlatban
A lógyógyászati rovat vezetőjeként számos újdonsággal találkozom nap mint nap, melyek esélyt adhatnak lovaink már nem remélt gyógyulására.  Ugyanakkor saját lovaim is mindig gondoskodnak arról, hogy ne teljenek unalmasan a napok. Így adódott, hogy február és március folyamán az alternatív kezelések – azon belül is a mágnes- és az infralézer-terápia – hatásosságáról győződhettem meg.


 Lágylézer terápia a  gyógyászatban
A lágylézer terápiát az állatgyógyászatban is évek óta sikeresen alkalmazzák. A terápiás célú lézerek (soft-lézerek) alapvetően két csoportba sorolhatók: látható piros fényt kibocsájtó, röviden piros lézerek, és infravörös fényt kibocsájtó, röviden infralézerek. A lézerek nagyintenzitású fénye a sejtekben számos, egyébként nem, vagy csak lassan meginduló biokémiai folyamatot indít el.


 Lovak fizioterápiája MET ingeráram kezeléssel
Az állatgyógyászat területén a fejlettebb nyugati országokban már több mint tíz éve megjelentek a fizioterápiás kezelések, mára pedig elfogadott tény, hogy bizonyos esetekben nagymértékben elősegítik a gyógyulást. A fizioterápia egyik hatásos kezelési formája a MET kezelés, vagyis a Modulált  Elektro Terápia.


 Lovak kezelése mágnesterápiával
Fájdalmak és más panaszok kíméletes és hatékony csökkentése a természet pulzáló mágneses erejével! A természetes gyógymódok igen régi időkre vezethetők vissza. Az utóbbi években nálunk is felvirágzóban van a fizioterápiás kezelések alkalmazása az állatgyógyászatban. A fizioterápia által alkalmazott kezelési lehetőségek egyike a pulzáló elektromágnes-terápia.


 Viselkedészavarok és rossz szokások enyhítése gyógynövényekkel, illóolajokkal
Ha valaki olvasott már lóbetegségekről szóló szakkönyveket, észrevehette, hogy az azok csupán néhány bekezdés erejéig érintik ezt a témát. Hiába ismerjük jól az idegrendszer anatómiai felépítését, működése nem csak vegyi anyagok és biokémiai folyamatok összességén alapul. Van ott valami „lelki” dolog is…


 Immunerősítés gyógynövényekkel lovaknak és lovasoknak
Tény, hogy az őszi-téli időszakokban tömeges járványként söpör végig a városokban a köhögéses, nyálkaképződéssel és légúti gyulladással járó, vírus okozta megbetegedés. És sajnos sokszor a lovakat sem hagyja érintetlenül. Védőoltásokkal is lehet védekezni, de a vírustörzsek nagyon változatosak, mindig újabbak bukkannak fel…


 A lovak szaglása és az illóolajok
Az illatok kialakításáért felelős vegyi anyagok az orrüregben elhelyezkedő szagló nyálkahártya sejtjeit ingerlik, a sejtek elektromos jeleket küldenek az agy felé, melyek a ló agyának legősibb eredetű részébe jutnak.  Ez az ősi agyi terület a felelős az ösztönök és a hangulatok kialakításáért. Vajon miféle hatással vannak az illatok és illóolajok a ló agyára?


 Kehesség és gyógynövények? Nem kérdés!
Az elmúlt 5 évben legalább 300 lótulajdonosnak adtam személyesen tanácsot, hogyan alkalmazzon gyógynövényeket kehes lovánál. Mindössze két esetben kaptam negatív visszajelzést, a többieknek segítettek a herbák. Egyre terjednek a gyógyfüves istállók, ahol abrakoltatás idején gyógynövény illat száll az istállóban, és zömében légúti bántalmaktól szenvedő lovak kapják a gyógynövény adagjukat.


 Mozgásszervi sérülések kezelése homeopátiával
Ezúttal a mozgatószervrendszer, az idegrendszer, illetve a szem és a pata sérüléseinek kezelési lehetőségeit vesszük sorra dr. Bogár Orsolya segítségével. Fontos, hogy lovunk legártatlanabbnak tűnő sérülését is vegyük komolyan és türelemmel várjunk a teljes gyógyulásig, ellenkező esetben csak súlyosbítunk a problémán.


 Sérülések homeopátiás kezelése
Korábbi beszélgetéseink során megismertetted olvasóinkat a homeopátia alapjaival, így épp itt az ideje, hogy konkrét problémákról, problémakörökről beszélgessünk. Melyek azok a bántalmak, amelyeket a lótartók maguk is eredményesen kezelhetnek homeopátiás készítményekkel? Dr. Bogár Orsolya válaszol.


 A homeopátia játékszabályai
Egyre több lovas alkalmaz homeopátiás készítményeket, de csak kevesen rendelkeznek pontos és megbízható ismeretekkel ezen a téren, pedig bizony be kell tartani pár egyszerű szabályt ahhoz, hogy a kezelés valóban eredményes legyen. Homeopátiával kapcsolatos kérdéseinkre ezúttal is Dr. Bogár Orsolya válaszolt.


 Nyújtó és lazító gyakorlatok lovaknak
A ló kiképzése tulajdonképpen a ló izmainak és ízületeinek tornáztatásából áll.  Az izmok tornázatása történhet aktív és passzív módon. Az aktív mód a lovaglás, a kiképzés folyamata. A nevében is szerepel a „lovak gimnasztikai kiképzése”. Sokan ezt a lovaglásuk során elfelejtik. A passzív módja az izmok tornáztatásának a nyújtó-lazító gyakorlatok, amelyeket a lovas a földről végez.


 Az “alternatív” kezelési mód és az autodidakta tanulás
Az utóbbi időben egyre többen keresnek meg azzal az igénnyel vagy érdeklődéssel, hogy hogyan tudnánk kitanulni autodidakta módon az „alternatív” kezelési módszereket. A válasz rövid: sehogy. Hogy miért? Mert veszélyes és roppant káros lehet. A másik ellenérv, ami az autodidakta tanulás ellen szól, hogy hosszú, fáradságos és kudarcokkal teli.

Dr. Krajcsovics László, lógyógyász specialista

  • Működési terület: Csongrád-Csanád megye, Szeged
  • Telefonszám: + 36 30 275 3814
  • Munkaidő: 8:00 – 20:00
  • Szakterület: belgyógyászat
  • Beszélt nyelvek: angol

2000 – 2000 közepétől Szegeden folytatok vegyes praxist. Elvégeztem sikeresen a Lógyógyász specialista képzést, így viselhetem a MÁK lógyógyász specialistája címet. Főleg belgyógyászattal, sántaságvizsgálattal és műszeres diagnosztikával foglalkozom.
2000 – Fél évig dolgoztam a Rochester Equine Clinic USA klinikáján
1997 – 1997-ben végeztem az AOTE-n, ahol 2 évig dolgoztam az összevont lógyógyászati tanszéken belgyógyászat gyakornokként, majd, mint sebészeti tanszéken alkalmazottként. A klinikai munka mellett magyar és külföldi hallgatókat oktattam belgyógyászati diagnosztikára, és sebészeti ellátásra.
– 1997 Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

Külföldi tapasztalat (oktatás, munka)

2000 Fél évig dolgoztam a Rochester Equine Clinic USA klinikáján
1997-1999 “Az Állatorvos-tudományi Egyetemen 2 évig hallgatók oktatása graduális képzésen

A Magyar Állatorvosok Világszövetségének keretein belül határon túli magyar hallgatóknak és állatorvosoknak ló belgyógyászati és szülészeti képzés.

  • mobil digitális röntgen
  • ultrahang
  • elektromos fogreszelő
  • endoszkóp
  • EKG
  • Életmentő műtétek: Igen
  • Szaporodásbiológiai vizsgálatok, kezelések: mesterséges termékenyítés, vemhesség vizsgálat, herélés fektetve altatásban fedetten
  • Alternatív gyógyászati módszer: homeopátia

Hiba bejelentés