Szakítás a hagyományokkal – 3. rész

A fém patkók használata a modern korokban egy állatorvos orvosi és etikai szemszögéből

„Az én lovam egyszerűen nem tud mezítláb menni…”

Néhány tulajdonos úgy hiszi, hogy bizonyos lovak, vagy éppen bizonyos fajtájú lovak nem tolerálják a mezítlábas létet. Kétségtelen, ezeknek az embereknek voltak tapasztalataik olyan lovakkal, amiknek fájt a lábuk, vagy olyanokkal, melyek állapota rosszabbodott, amint mezítláb kezdtek járni. Ezen esetekben többnyire az állapítható meg, hogy a tulajdonosok olyan lovakról beszélnek, melyeknek lábai gyengék, könnyen törik a pata, mindig sérültek és sánták, mivel ezek a lovak korábban hosszú ideig vagy patkolva voltak, vagy nem megfelelően körmölve, vagy születésüktől fogva hiányt szenvedtek megfelelő talajon való kellő mozgásban. Ilyen esetekben nem a mezítlábasság az, amit ezek a lovak nem tolerálnak – sokkal inkább a patkolás, helytelen szaruszabályzás, vagy a nem megfelelő tartási körülmények azok, amit nem tolerálnak. Az az állítás, miszerint „a lovaknak születésüktől fogva szükségük van patkóra” szintén csak egy kifogás arra, hogy a lovak némelyikét vasalják azért, hogy el tudják végezni „munkájukat”… valójában ez a lovak születésüktől fogva tartó, sőt, még a születés előtti félrekezelése, mely minőségben középszerű pata és lábalakulásokat eredményez egy életre.

Az egész lóban több problémát okozunk…

Az egyik legnagyobb mértékű károsodás, melyet a fém patkó használata okoz, hogy nagymértékben csökkenti a keringést a patákban, valamint csökken a vér visszaáramlása a vénákon keresztül az alsó lábszárakból. A patkó akadályozza a paták természetes vérpumpáló mechanizmusát. A természetes pata minden lépésnél tágul és összehúzódik, ezzel engedve be a vért, ahogy tágul a talajjal való érintkezéskor és felfelé pumpálja ki a vért a patából, ahogy elemelkedett a talajról. Ez ismerős lehet mindenkinek, hiszen olyan ez, mint a szív vérpumpáló mechanizmusa – a természetesen formálódott paták főszerepet játszanak, mint kiegészítő „szívek”. Ez az egészséges élet alapját jelentő szívműködéshez hasonlító pumpáló mechanizmus jelentősen mértékben csökken, ha a patát fém patkóval kötjük gúzsba.

Azt olvastam, hogy a lovak patája „sokkal több vért pumpál, mint amennyi szükséges a funkciójához”, ezért a patkó felszegelése okozta keringés kiesésnek nincs jelentősége. Miféle szellemileg és tudományosan visszamaradt kifogás ez, mely feljogosít a fém patkó használatára? Azért alakult volna így a pata ez alatt a rengeteg idő alatt a vérkeringés serkentésének céljával, hogy aztán az ember felszögeljen egy fém peremet rá? Az ilyen mértékű önteltség példája a lovak körül megtűrt és uralkodó tudatlanságnak, mely ezer év óta napjainkban is virágzik. Hosszútávon, a patkó miatt a lábvégben és a lábakban csökkentett keringés károsítja a ló egész testét. A károsodások halmozódnak az idő múlásával, fokozatosan és fölöslegesen olyan terhelést és stresszt okoznak, amelyek lehetetlenné teszik a szervezet öngyógyító képességének a működését. Nem csak a lábak válnak fölöslegesen terheltté, de minden szerv és minden az anyagcserében érintett folyamat is. A sérült sejtek és szövetek regenerálódó képessége korlátozottá válik. Az állatok akkor pusztulnak el, mikor a bennük található sejtek és a szervek, többé nem képesek helyreállítani a károsodást. Fájdalmas elgyengülés és végső soron a ló korai halála az eredmény, ha elmulasztjuk a megfelelő szaruszabályozást és/vagy patkót szegelünk a lábakra.

Mi okozzuk lovainknak a problémákat akkor, amikor figyelmen kívül hagyjuk lábuk természetes formáját és funkcióját. A bennünk rejlő önteltségtől vezetve azt hisszük, hogy okosabbak vagyunk a természetnél, mellyel óriási károkat okozunk lovainknak. Felelős álltartóként el kell fogadnunk és törekednünk kell, hogy mások is megértsék: a lovak lába rendkívül erős és ellenálló, a megfelelő pataforma képes optimálisan teljesíteni, melyet a természeteshez legközelebbi tartásforma csak felerősít.

Keressük az információt és kérjünk segítséget…

Számtalan kiadott könyv tartalmaz egyértelmű instrukciókat és útmutatót a megfelelő szaruszabályzás technikájáról és vannak további források az interneten. Léteznek programok a tulajdonosok képzésére, a kovácsok átképzésére a paták természetes szaruszabályzásáról, ha hajlandóak ezért távolságokat megtenni és a képzést megfizetni. A meglévő támogatások és iránymutatások mellett is valódi kihívást jelent, hogy megváltoztassuk mindenki elképzelését a patkolásról, a ló felé gyakorolt jó gazda gondosságáról, mely szerint a ló pontosan az ő természetes igényeit kielégítő gondoskodásban részesül (beleértve az tartási körülményeket és a takarmányozást). Ez a munka minden felelős lótartótól – akik valóban törődnek lovaikkal – közös erőfeszítést igényel.

Ezen témában az első mentorom, Martha Olivo folyamatosan képezve magát az elmúlt években a ló patájának és a szarujának szabályozása terén egy könnyen érthető és sikeres módszert fejlesztett ki. Létre hozta a „United Horsemanship” nevű szervezetet, mely a lovak patkó nélküli tartásának nagykövetévé vált a világban. „Lovas emberek vagyunk, akik lovas embereknek segítenek, hogy jobb lovas emberek legyenek”.

Egy állatorvosnak, mint én, könnyű megérteni, hogy egy fémdarab felhelyezése a ló patájára károsodáshoz vezet. Mikor más állatorvosok, lovas szakemberek és felelősen gondolkodó tulajdonosok elkezdik felfedezni a ló patájának valódi működését, felhagynak az ilyen károkozással és nem nézik tétlenül, hogy mások ezt teszik. Amikor jobban megértik a ló patájának felépítését, funkcióját, növekedését, mely védelmet biztosít és a talajjal való érintkezéskor gondoskodik a megfelelő és életfontosságú érzékelésről, ezek a nyitott gondolkodású emberek egy új és erőteljes gondolkodásmódra tesznek szert. Nem fognak többé tudatlanságukból adódóan patkót felszögelni, vagy lovaikat természetellenes körülmények között tartani. Az általuk gondozott lovak számára megszűnik a tudatlanságból eredő fájdalom és korai haláluk.

(folytatása következik)

2017.11.28., Írta: Tomas G. Teskey D.V.M. Hereford, AZ, U.S.A., 2004. június

Forrás: Tomas G. Teskey D.V.M. – Breaking Traditions – A Veterinary Medical and Ethical Perspective On the Modern Day Usage of Steel Horseshoes

Fordította: Boros Sarolta és Kádár Róbert

Hozzászólások