Kezdőlap Blog Oldal 279

2017. utolsó bulija : Ügetőszilveszter a Kincsem Parkban

Az Ügetőszilveszter szinte már hagyománynak számít a Kincsem Park falain belül – ahol is minden évben hatalmas év végi bulival búcsúztatják az évet és köszöntik az új esztendőt! Lecsatoljuk a rajtunk logó mázsás súlyokat és megkönnyebbülve új reménnyel üdvözöljük azt a bizonyos “újat”. 

Futam a 2017-es Ügetőszilveszteren

A 2018-as évre sok jót ígérnek a “jövőbelátók”. Az biztos, hogy rekordesővel döntöttük le az új év első kapuját, ugyanis megdőlt minden eddigi csúcs az Ügetőszilveszteren, ami ma már az ország legnagyobb szabadtéri eseményévé vált. Közel 19.500 néző együtt búcsúztatta a 2017-es évet!

Ügetőszilveszter

Lássuk, hogyan telt a tavalyi évünk könyvének utolsó nagy fejezete.

Az első két futam a hagyományos keretek között zajlott, majd elérkezett talán a nap legizgalmasabb és legjobban várt pillanata. A zsúfolásig megtelt tribün éjenezve fogadta a híres emberek hajtását.

Nemcsak a legnépszerűbb videócsatornán vezetnek a feliratkozók számát tekintve az országban, hanem az Ügetőszilveszteren is ők szerezték meg az első két helyet az ún. híres emberek első futamában. Pamkutya Pista nyert, míg Pamkutya Béla pedig másodikként végzett ugyanis a Zenthe Ferenc Emlékversenyben.

A 12-29 éves korosztályban a legnépszerűbbek közé tartozó két videós – illetve a verseny utáni szelfik – kedvéért több százan vándoroltak ki a Kincsem Parkba a múlt év utolsó napján az Ügetőszilveszterre. Összességében pedig ismét több ezren szórakoztak a lelátót teljesen megtöltve, immár hosszú évek óta a lóversenypályán, ahol összesen tíz futam szerepelt a programon.

Az elsősorban sportolók, médiaszemélyiségek, kaszkadőrök részvételével megrendezett két futam mindig nagy érdeklődésnek örvendett és több évtizedes hagyományokra tekinthet vissza. Ezúttal Pamkutyáékon kívül többek között Balogh Gábor és Martinek János egykori  világbajnok, illetve olimpiai bajnok öttusázók, Ugrvári Miklós, olimpiai ezüstérmes, többszörös Európa-bajnok cselgáncsozó, Árpa Attila, színész producer, forgatókönyvíró, illetve Török Olivér sportújságíró vett részt a versenyben. A két futamot két olyan egykori közkedvelt színészről – az említett Zenthe Ferencről és Bubik Istvánról – nevezték el, akik évekkel korábban szintén részt vettek hasonló szilveszteri ügetőversenyeken. A „híres” emberek második futamban – Bubik István Emlékverseny – aztán már nem Pamkutyáék diadalmaskodtak, hanem Török Olivér – az M4 csatorna népszerű riportere – aratott könnyű győzelmet Núbiával, aki Balogh Gábor öttusázó világbajnok előtt ért a célba. 

Nem csak a nézőszám, de a fogadási forgalom is rekordot hozott – tudtuk meg Pécsi Istvántól a Kincsem Park ügyvezető Igazgatójától. A fogadási forgalom elérte a 48,4 millió forintot, ami az eddigi csúcs és régiós szinten is kiemelkedőnek számít. Ez a magas fogadási forgalom a növekvő nézőszámnak és az internetes lóversenyfogadás elterjedésének köszönhető.”

A többi futamban már gyakorlott hajtók ültek sulkyba és jó néhány nagyon izgalmas küzdelmet láthatott tőlük a lelkes és jókedvű közönség. A Lovasok.hu Klubkártya futamának győztese a fiatal és ígéretes Farkas György lett – alias Gyufa – akivel riportot is készített az online lovas portál. A legnagyobb versenyben, a Szilveszteri Díjban Rafael Bit győzött Lakatos Csabával. A délutáni programot az ügető mellett két agárfutam is színesítette. 

 

A nap közepén az ügető és a galopp szakág sampionjainak, azaz a legjobb profi, valamint amatőr hajtónak, zsokénak, ugrólovasnak, trénernek, tenyésztőnek és futtatónak, valamint a különböző kupagyőzteseknek, illetve legjobb agár tulajdonosának is átadták a díjaikat.

A program pedig az új évet köszöntő látványos tűzijátékkal ért véget.

Szerző: Vonczem Gabriella, lovasok.hu
További forrás: Kincsem Park
Fotók: Vonczem Gabriella
Frissítve: 2022.08.08.

EGY kártya – MINDEN ami egy Lovasnak kell

Tedd meg az első lépést és csatlakozz Magyarország legnagyobb Lovas közössége által szervezett klubba!

Idegek, idegek, idegek: Miért is olyan fontosak a ló szempontjából?

A lovak lába neuroszenzoros szerv. A ló a lábvég hajlítása és nyújtása során érzékeli környezetét, ugyanis a mozgás során az állat testében a gerincvelő és az agy folyamatosan információkat kap.¹ Az érzőidegek receptorai már a lábfej felszínnel történő találkozását megelőzően aktiválásra kerülnek a fascián (izompólyán) keresztül, ami egy olyan fontos, ám figyelmen kívül hagyott szövet, amely érzőidegrostok és receptorok gazdag hálózatával rendelkezik. Ennek köszönhetően képes reagálni és egyúttal alkalmazkodni azokhoz a hatásokhoz, amelyek a lábvéget érik mozgás során.

1. ábra A lábfej egyes részeiben található Pacini-testek segítik a propriocepciót – a sarokkal történő érkezést (sárga) –, valamint érzékelik a föld rezgési frekvenciáját (piros).

A hagyományos, lábakkal foglakozó kutatások és állatorvos-tudomány a fájdalomérzékelésre koncentrál, mivel úgy vélik, hogy az a lábvég sántaságával kapcsolatos információkkal szolgál. A lábfej és a lábvég is rendelkezik ugyanezeken a területeken tapintási, vibrációs és enyhe nyomásérzékelő receptorokkal, melyek információkat szolgáltatnak a környezetről a ló számára.

A lótetemek lábainak boncolása során a hátsó lábak beidegzése csupán korlátozott mértékben volt megfigyelhető, és nem derült fény arra, hogy azok milyen hatást is gyakorolnak az élő állatra. A lovak számára nem csupán a fájdalom érzet fontos, hanem egyebek közt az is, hogy állás közben miként érezhetik kényelmesen magukat.

Figyeljük meg, hogy lovunk hol áll a karámban! Amikor pihenni szeretne, a betonnal vagy aszfalttal borított kifutóra áll? Valószínűleg nem. Amikor pedig betonozott felületen van, egyik lábáról folyamatosan a másikra áll? Ennek az az oka, hogy a ló számára nagyon kényelmetlen ilyen felületen állni.²

Noha vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a testsúly folyamatos áthelyezése a vér lábból történő kipumpálására szolgáló módszer, ez az elképzelés csupán egy újabb dogma – egy olyan vélekedés, amelynek kevés tényszerű alapja van.  Az emberektől eltérően a lovak lábainak vénái pumpálják ki a vért a lábfejből. A ló lábaiban található vénák tehát ténylegesen lüktetnek.

Megfelelő, illetve formálódó felületen állva a lovak nem helyezik át súlyukat az egyik lábukról a másikra.
Kísérletként próbáljanak meg harisnyában a konyhai fapadlón vagy linóleumon álldogálni anélkül, hogy megmozdulnának vagy áthelyeznék a testsúlyukat! Mi történik néhány perc múlva? Kényelmetlenül kezdik érezni magukat? Az egész gondolkodásuk kezd megváltozni? Csak egy kicsit? A legtöbbünk hasonlókat él át, mivel a kemény felületeken való álldogálás során a lábfej érintkezési felülete kisebb lesz, hasonlóan a sok nő által viselt magas sarkú cipőkhöz.

Emlékezteti ez önöket valamire?

A kisebb felszíni felület magasabb nyomást eredményez a lábfejen belül. A terhelt felszíni felületre eső súly fokozott, mivel a felületre eső terhelés és a felszín területének hányadosaként kapjuk meg az adott felszíni felületre eső súlyt, illetve nyomást. Csupán puszta biomechanikáról lenne szó? Edzőcipő vagy magassarkú – melyik a kényelmesebb?

Egy hosszú munkanap után hazatérve puha papucsba bújunk. A papucsok növelik a terhelési felszín felületét, anyaguk pedig élénkíti a lábfejek és lábszárak vérellátását.
Az élettani változások ezen sorozata pedig elkezdi megváltoztatni agyunkban a személyünkről és környezetünkről kialakított képünket. Egyre (nyugodtabbnak és?) kényelmesebben kezdhetjük érezni magunkat.

Ugyanez a folyamat játszódik le a lovak lábfejében is. Doppler ultrahangos véráramlás-mérések³ segítségével sikerült kimutatnunk, hogy a különböző tapintásérzetek és a meleg víz különböző érzetei hogyan hathatnak a víz alá helyezett lábfejek keringésére, illetve az ezen érzeteknek nem kitett ellentétes lábra is. Ezeket a hatásokat az ellentétes lábon az érzőidegek váltják ki az akupunktúrához hasonló módon, amelyek szintén azonos hatásokat közvetítenek.

Visszatérve a karámban álló ló példájához, kemény felületen az állatok néhány másodpercenként (20-30+ másodpercenként) folyamatosan egyik lábukról a másikra helyezik súlyukat, mivel kényelmetlenül érzik magukat. Amikor egy ennél könnyebben formálódó felületen álldogálnak – fűrészpor- és trágyadombokon, a karám homokos területén, gyöngykavicsos felületeken vagy füves dombokon – testsúlyukat nem helyezik át ennyire gyakran. A szerző megfigyelései alapján gyöngykavicsos területen egészen 12-15 percen keresztül nem helyezték át testsúlyukat. (Bowker, nem jelent meg)

Egy fájdalmas, akut vagy krónikus laminitisben és patairha-gyulladásban szenvedő ló esetében az idegeket a lábfejben lévő csont új elhelyezkedése ingerli, ezért helyezi át az állat a súlyát folyamatosan az egyik lábfejéről a másikra. A fájdalom enyhítése érdekében a lovat a lehető leggyorsabban a lehető legkényelmesebb helyzetbe kell helyezni, korrekciós körmölés és puhább felületek segítségével. Kezdetben gyakran egy törölközőt vagy párnaszerű felületet teszünk a lábuk alá. A törölköző valamelyest megnöveli a felszíni felületet, de ennél is lényegesebb, hogy általa a lábfej másfajta anyaggal kerül kapcsolatba. Ez viszont javítja a lábfej keringését. A patafal terhelésének faragás általi csökkentése, valamint puhább alápárnázás használata alapvető fontosságú ahhoz, hogy a ló kényelmesebben érezze magát, illetve, hogy javuljon a lábfej keringése.

A gyöngykavics (2. ábra), 10-13 cm mélyen elhelyezve (3. ábra), formálódó, ugyanakkor támasztást biztosító felszín, amely nagyon hatékonynak bizonyulhat az akut laminitisben szenvedő lovak kényelemérzetének gyors helyreállításában. A gyöngykavics és a hozzá hasonló felületek a szövetek vérellátását is javítják a lábfejen belül. A lovak kényelmesebben sétálnak és állnak az ilyenfajta felületen, lábfejüket helyesebben terhelik, amely szükségszerű a gyógyulás érdekében.

2. ábra A gyöngykavicsra különböző elnevezéseket használnak a különböző területeken, hívhatják borsókavicsnak, apró kavicsnak, murvának is. A kövek felszínének kb. 1 cm-esnek, kereknek kell lennie, gyakran hívják „mosottnak“ is.

A lovak lábfején belül található számos érzékelő rendszer. A különböző érzőreceptorok által észlelt eltérő felületek ténylegesen változást okoznak a véráramlásban és az ellentétes végtagban is. Az érzőidegek olyan módon változtatják meg az érrendszeri és szöveti környezetet, hogy a módosulás pszichológiai szempontból „nyugodtabb“ helyzetként érzékelhető; ezt a nyugodtabb érzést a szövetek vérellátásában beálló változások idézik elő.
Az érzőidegek nem csupán a ló lábfejét hálózzák be, de megtalálhatóak a fasciában (izompólyában) vagy a hátsó lábat fedő laza kötőszövetekben is. Ezek az érzőidegek nem csak akkor aktiválódnak, amikor a lábfej földet ér, hanem már a levegőben is, és kontrollálják a hátsó végtagot, mielőtt a lábfej földet érne. Az érzőreceptorok ilyenfajta „előterhelési“ készenléte lehetővé teszi, hogy a ló lábfeje és a lábvége elkezdjen felkészülni azokra a terhelésekre, amik akkor következnek be, amikor a lábfej a mozgás során földet ér.
Ez az „előkészületi“ szakasz „riasztja“ az érrendszert és az idegrendszert, a nyírt és a lábvég szöveteinek és szerkezeteinek zömét a terhelési hatást megelőzően. Más szavakkal élve, a lábvég a helyváltoztatás során inkább „proaktív“, mintsem, hogy „reaktív“ vagy aktív lenne a földet érést követően. Amennyiben a mozgás során az utóbbi forgatókönyv folyamata valósulna meg, a ló sokszor félrelépne vagy megbotlana, mivel a gerincvelő reflexei és az izomkontrakciók mindig „késésben lennének.“

3. ábra A 10-13 cm-es rétegben elhelyezett gyöngykavics minden ló számára kényelmesebb felületet eredményez, stimulálja az idegeket, javítja a vérellátást és a komfortérzetet.

ÖSSZEFOGLALÁS

A folyamatban lévő kutatások egyre inkább rámutatnak arra, hogy a lovak lábfejét hogyan hálózzák be az idegek, illetve, hogy a földdel történő érintkezés hogyan aktiválja a különböző érzőidegeket és -receptorokat, milyen hatást gyakorol a vérellátásra és a komfortérzetre a járás és állás során, mind a normál állás és a mozgások során, különös tekintettel az akut és krónikus laminitis esetében.

HIVATKOZÁSOK

¹ Bowker, Robert M. Idegek, idegek, idegek: Miért is olyan fontosak a ló szempontjából? ECIR Group Inc., 2013., “NINCS TÖBB laminitis!” kiadvány, Jacksonville, Oregon állam, USA

² Ibid.

³ Ibid.

Ezt a kutatást az Amerikai Quarter Horse Tenyésztők Szövetségének, valamint az Egyesült Államok Lovas Szövetségének nagylelkű támogatása tette lehetővé.

2017.12.19., Írta: 2015., Robert M Bowker, VMD, PhD
Michigan Állami Egyetem, Patobiológiai és diagnosztikai vizsgálati tanszék, Állatorvostudományi Kar, East Lansing, Michigan, USA.

Fordította: Acsai Gabriella

Képek: Minden fénykép Robert Bowker tulajdona

Csatlakozz címmel tartott bemutatót Császár Csilla Kaposváron

2017. december 3-án, néhány hónappal Monty Roberts kaposvári látogatása után újabb bemutatónak adott helyszínt a Pannon Lovasakadémia, amelyet ezúttal Monty Roberts tanítványa, Császár Csilla tartott. Olvasd el beszámolónkat, ha lemaradtál róla!

Ilyen volt a Csatlakozz lovasbemutató Kaposváron
Cikkünkből megtudhatod, milyen volt a Csatlakozz lovasbemutató Kaposváron

Ez kell a jól működő partnerséghez

A „Csatlakozz” lovas bemutató sorozat decemberi alkalmának nyitóbeszédében Páger István lovas jóga oktató és egészségfilozófus gondolatait hallhattuk arról, mennyire fontos, hogy az ember-ló kapcsolatot ne a saját elgondolásunk alapján próbájuk kivitelezni, hanem a lovak természetes igényeit szem előtt tartva gondoskodjunk róla, hogy egy jól működő partnerség jöhessen létre.

A bemutató szívhez szóló nyitóénekét Dobos László énekes és zenész előadásában hallhatta a tisztelt közönség, melyben John Lennon békehimnuszai (Imagine, Give peace a chance) szólaltak meg.

Ilyen volt a Csatlakozz lovasbemutató Kaposváron
A bemutató szívhez szóló nyitóénekét Dobos László énekes és zenész adta elő

Szelíd, nyugodt lelkületre van szükség a lovak világában

Már a nyitódallal is kirajzolódott a rendezvénysorozat célja: hogy bemutassa, a lovas szakmai tudás mellett milyen lelkülettel valósítható meg tartós eredmény. A lovak világában a határozottság szelídséggel társul, a vezető szerep pedig békességgel. Ha így közelítünk egy lóhoz, a szakmai tudás biztos eredménnyel jár.

A mai rohanó világban, amikor egyre kevesebb időnk marad az igazán fontos dolgokra, nem könnyű feladat megőrizni lelkünk békéjét. Pedig a szelíd, nyugodt lelkület nem csupán a lóval való munkánkra van hatással, hanem az egész környezetünkre.

De hol jön a képbe a Monty Roberts által tanított CSATLAKOZÁS?

Minden lovassport csapatmunka, és egy csapatversenyben nem lehet valaki egyénileg sikeres. Az egész csapat csak együtt érhet el eredményeket. Figyelembe kell venni minden tagnak az erényeit, hátrányait, és ott segíteni egymásnak, ahol szükség van rá. Így teljesíthet minden tag kiváló eredménnyel, és az összérték számít. Ha a lónak nehézsége adódik valamivel, segíteni kell neki, hogy leküzdje, nem pedig megpróbálni belehajszolni, átkényszeríteni rajta.

Ha egy lónak megvannak a képességei a feladatokhoz (és csak ilyen lóval fogunk nagy sikereket elérni), de mégsem teszi meg, amit elvárunk tőle, mélyebbre kell ásni, mint az, hogy ellenszegülőnek pecsételjük meg. Egy egészséges ló nem azért nem teszi meg a feladatot, mert nem akarja, hanem azért, mert nem érti, mit kérnek tőle. Ha pedig nem érti, akkor hiába az erőszakoskodás, azzal még a kedve is elmegy az együttműködéstől.

A ló csapattárs, és támogatnunk kell, hogy sikeres legyen abban, amit tud. A megértéshez segítségre van szükségük, nem pedig erőszakra. Ehhez nyújt útmutatást Monty Roberts tanítása. A CSATLAKOZÁS által 50-50% partnerség alakul ki ló és ember között, így a csapat képes együtt haladni a sikerek felé.

Csikók és ijedős lovak

A bemutatón két fiatal – és rebbenékeny – csikóra első alkalommal került fel lovas, és a módszer hatékonyságának köszönhetően a trénerben bizalmat találva sétálgattak az új érzésű súllyal a hátukon; megfeledkezve rebbenékenységükről. Minden ló más és más, a kedves közönség pedig megfigyelhette a bennük rejlő különböző egyéniségeket.

A bemutató harmadik lova egy ijedős csikó volt, amely magas intelligenciájának köszönhetően hamar megértette, hogy a felröppenő zacskók nem törnek az életére, és a kék ponyva alól sem fognak krokodilok előmászni, hogy elkapják a lábait.

Látványos lovasbemutató zárta a programot

Az egyetem ügyes diákjai hagyományőrző lovas játékokat mutattak be, ahol jó hangulatban eltöltött perceket, és igazi csapatszellemű lovas tudást láthattunk, Hafner Dóra lovas edző közreműködésével.

A gyermekeknek Mikulás által küldött ajándékokat, édességeket osztottak ki kedves angyalkák. “A kis egyszarvú” című szakmai mesekönyvvel is megismerkedhettek a lelkes nézők, amely jelenleg csak korlátozott számban kapható Császár Csillánál. A bemutató végén, a büfé helységben, a profi zenészek Dobos & dobos duó vidám és ismert énekei, és gyermekdalai zárták derűs hangulattal az eseményt.

Ha lemaradtál róla, szeretettel látunk a következő alkalommal: figyeld és keresd a következő negyedévi “Csatlakozz lovas bemutató” kiírásait a www.montyinstructorcsilla.hu weboldalon és Császár Csilla Monty Roberts instruktor hivatalos facebook oldalán.

Végezetül a szervező és előadó Császár Csilla köszönetnyilvánítása

Köszönet illeti a Pannon Lovasakadémia igazgatóját, Halas Áront és Csapatát, Hafner Dóra lovas edzőt és lovasait, Martint, a csikók edzőjét. Édesanyámnak külön köszönöm a fáradtságos munkáját, aki társzervező és operatőr is egyben. Köszönet a profi zenéért és jó hangulatért a Dobos & dobos duó tagjainak, Dobos Lászlónak és Csokinak, a felemelő beszédért Páger István lovas jógaoktatónak, minden lovas segítségért tanítványaimnak Csatári-Szűcs Virágnak és Nagy Miának, szakmai lovas segítségért Goják Eriknek, első lovasként való bátor felülésért Tóth Gábornak, a háttér- mégis fontos- segítségekért Geiger Miklósnak és családjának, Kacs Gyulának és feleségének, valamint Tóth Eszternek és mindenki másnak, aki részt vállalt az esemény sikerében!

Nemsokára olvashattok a „Lovak az Emberekért, Lólegenda” alapítvány céljáról, amelyet mint Magyarország egyetlen Lead-Up International munkatársa hoztam létre, hogy Monty Roberts módszere és a lovak által sok emberen segíthessek.

Kellemes Ünnepeket Kívánok Minden Lovasnak és Leendő Lovasnak!

2017.12.13. Császár Csilla

A patazsírokról, pataápoló szerekről úgy általában

Az egészséges pata nem igényel külső ápolást.

A különböző patazsírok, olajok, krémek és balzsamok használata gátolja a szarutok természetes légzését, nehezítve annak egészséges működését, adott esetben blokkolja a nedvesség bejutását, vagy a felesleges nedvesség elpárologtatását. A pata szerkezetén megjelenő változások okainak megszüntetése akkor hatékony, ha a kezelés belülről kifelé hat. Kívülről befelé történő hatások esetleg tüneti változásokat okozhatnak, de nem oldják meg a valódi problémát.

A különböző talajviszonyokhoz (kemény-puha, nedves-száraz) a ló patája képes adaptálódni, gondoljunk a nevadai kősivatagban, vagy a camargue-i mocsárvidéken vadon élő lovakra. Az egészséges adaptáció feltétele azonban a megfelelő mennyiségű mozgás, melyet háziasított lovaink többségének nem tudunk biztosítani. Domesztikált lovak esetében, legalábbis karámos tartást felételezve a túlnyomóan nedves talaj egy részét tartsuk szárazon (a víz elvezethetőségének megoldása), a túlnyomóan száraz talajnál pedig biztosítsuk, hogy a lovak bizonyos időközönként vizes szakaszon tudjanak átkelni (pl. itató körüli terület nedvesen tartása) – ezzel biztosítva a pata optimális nedvességtartalmának fenntartását.

Bokszban, istállóban tartott lovak esetében nem beszélhetünk optimális talajviszonyokról. Az így tartott lovak esetében az alom mindig legyen száraz és a ló kapja meg a megfelelő mennyiségű mozgás lehetőségét. A – főleg vizelettől – nedves alom amellett, hogy számos bakteriális és gombás fertőzés melegágya, kipárolgásának belégzése egyéb súlyos egészségügyi problémákat is okoz.

Ha a patán repedések keletkeznek, forduljunk szakemberhez. A repedések helye, formája és mélysége, kiegészítve az adott ló környezetéről kapott információkkal, a jó szakember számára elárulják a probléma gyökerét. Mivel a paták lassan nőnek, ezért a repedések eltűnése hosszú, akár néhány hónapos folyamat is lehet.

  • A táplálkozási hiányosságok finom repedéseket okozhatnak mind a négy patán többnyire függőleges repedések formájában jelentkezve.
  • A rövid, vízszintes repedések a pata tetején, a pártaszélen áttörő pata tályogra is utalhatnak. A pata növekedésével ez a repedés együtt nő lefelé, és amint eléri a pata szélét, nagyobb darab kitöredezést is okozhatja. Tályogosodást okozhatnak a pata elégtelen működéséből adódó belső elváltozások, gyulladásos folyamatok során keletkezett elhalt sejtek, szövetek öntisztulás útján történő távozása, olykor előfordulhat talpi nyomásból eredő lágyszöveti sérülések okán is. Amennyiben külső sérülés okozza, a seb fertőződik, baktériumok jutnak be a patába és számukra a sötét, oxigén mentes és meleg környezet kedvező a szaporodáshoz. Fogyasztják a paták szövetét, amire az immunrendszer válaszol és az elhalt szövetek, a baktériumok és fehérvérsejtek együtt hatalmas nyomást gyakorolnak a pata érzékeny szerkezetére, súlyos fájdalmat okozva, amely akár még a lábszár beszűrődését is eredményezheti. Ezért van az, hogy a patatályognak további tünete még az általában hirtelen kialakuló, súlyos sántaság is. Kezelés nélkül a tályog magától is áttörhet a pata talpi felületén vagy a pártaszélen, de a fertőzés terjedése és a fájdalom miatt is fontos, hogy időben kérjük szakember segítségét.
  • Ha csak egy lábat érint a repedés, akkor a táplálkozási hiányosságok kizárhatók.
  • A kemény felületen történő mozgás alapvetően a ló sajátja. Egészséges pata és a hozzájuk kapcsolódó, korlátozó eszköztől (patkó) mentes lengéscsillapító szerkezetek képesek a kemény talaj okozta rázkódást gond nélkül elnyelni és nem okoznak repedéseket. A pártaszél sérülései azonban okozhatnak repedést akár közvetlen ütés, szúrás, esetleg vágás miatt.

A ló patája általánosságban egészségesen tartható a ló számára egészséges környezetben különösebb emberi beavatkozás nélkül is. A beavatkozás mértéke optimális esetben a megfelelő pataforma kialakítására és felelősséggel adott kiegészítő tápanyagokra szorítkozik. A pata, és a ló egészségének alappillérei a megfelelő mozgástér, szociális lét és takarmányozás.

2017.12.13.
Írta: Boros Sarolta
Frissítve: 2022.09.06.
Fotó: Canva

INGYENES BELÉPÉS az Ügetőszilveszterre Lovasok.hu Klubkártyával

Nincs sorban állás, ráadásul február 1-ig ingyen részesülsz Klubtagjainknak járó kedvezményeinkben!

Szakítás a hagyományokkal – 5. rész

A fém patkók használata a modern korokban egy állatorvos orvosi és etikai szemszögéből

Egy szakember védőbeszéde

Állatorvosok… kollégáim: azt ajánlani, hogy patkoljanak meg egy lovat anélkül, hogy tisztában lennének az ellene szóló bizonyítékok elsöprő voltának, megbocsátható, de úgy folytatni ezt a gyakorlatot, hogy annak veszélyeire felhívták a figyelmet, megértették a felfogás lényegét, az a „bíróság megsértése”. Három évvel ezelőtt én is felírtam körpatkót, betéteket, különböző anyagokat és egyéb bizarr eljárásokat– többé nem tudom megtenni. Mélyen sajnálom, hogy számos ló pusztult el a kezeim között, mert nem tudtam, mit tegyek, hogy megmentsem őket. Most, ha hasonló problémával rendelkező lóval találkozom, a nélkül tudom kezelni, hogy patkót írnék fel neki, valójában a kezelés leegyszerűsödik a megfelelő szaruszabályozásra, a mozgásra és takarmányozásra. A legtöbb ilyen ló rövid időn belül javulást mutat. Sőt, a ma még uralkodó pataproblémák a múlt ködébe vesznek, ha az ügyfelek lovait patkó nélkül tartjuk és engedjük a patát szabadon fejlődni. Bátorítok minden állatorvost, hogy legyenek tanulói a patának és tapasztalják meg azt az óriási személyes elégedettséget, mely ezeknek a „reménytelen” eseteknek a megmentése okoz, és lássák a megkönnyebbülést a tulajdonosok szemében, amikor rájönnek, nem kell többé patkolniuk lovaikat – a hála és csodálat, melyet folytonosan kapok ezektől az emberektől a kezdete annak az utazásnak, mely az egyszerű tulajdonosi léttől a felelősen gondolkodó tulajdonos felé vezet.

Kérve kérek minden állatorvost, hogy tanuljon többet azokról a sokkal jobb módszerekről, melyek igazából megvédik a lovak lábát és alternatívái a fém patkóknak. A természetes szaruszabályzás a lovak lábának működésével kapcsolatos, újra felfedezett és folyamatosan fejlődő ismeretanyagon alapul, miközben számtalan különböző patacipőt terveztek és ezek száma egyre nő. A patacipő minden lépésnél engedi a ló lábának mechanizmusát működni, miközben teljesen védi a lábat. Nagyon nehéz nekem megérteni a fém patkók használatát egyáltalán, mivel ezek az eszközök egyszerűen semmilyen előnyös eredményt nem biztosítanak a ló számára… csak sérülést. Nem folytathatjuk ezek használatát és nem érezhetjük jól magunkat tőle.

Ez egy védőbeszéd a lovas szakemberek felé, bárhol is legyenek. Az emberek a világban kezdik megérteni az alapvető összefüggéseket a lovak és azok lábainak ápolásáról. Segítségre lesz szükségük, hogy a gyakorlatba átültethessék, amit a lovaikért szeretnének tenni. Néhányan megteszik ezt maguknak a saját udvarukon, kézbe veszik a patakést és megmentik a saját lovaikat, attól a kétségbeeséstől vezérelve, hogy nem kapnak szakértő segítséget. Önökön múlik, hogy utánanézzenek az elérhető adatoknak, kritikusan értékeljék azokat, összekapcsolják a ló anatómiájával és fiziológiájával és alkalmazzák azt az Önök gondjaira bízott lovaknál. Ha így tesznek, szerves részei lesznek a lovak egészségnek és jólétének fejlődésének, bárhol a világon. Tény az, hogy az igazság és a tudás győzelemre rendeltetett a sírás, a jajgatás és a fogcsikorgatás ellenére is.

„Minden igazság három állapoton megy keresztül. Először nevetséges. Másodszor erőszakosan ellenzik. Harmadszor, magától értetődőként elfogadott.” – Arthur Schopenhauer

A ló lábáról megszerzett tudás egy erőteljes dolog. Arra bátorítok mindenkit, aki megszerezte ezt a tudást, hogy használja, de járjon el elővigyázatosan! Beszéljen meggyőződéssel, de maradjon nyitott a másik fél véleményének irányában. Figyeljen a fém patkók használatával kapcsolatban kifejtett bizonytalanságokra és felszínes tudásra. Emlékezzen, ez minden, amit ők eddig tanultak és tudnak. Legyen őszinte azzal kapcsolatban, hogy mennyi időt és erőfeszítést igényel a patkó által okozott károk helyreállítása. Tanulja meg, hogyan tudja felvilágosítani, és hogyan tud hatást gyakorolni azokra, akiknek nehéz meglátni és/vagy elfogadni, hogy az a célunk, ami a lónak a legjobb.

Folyamatosan, minden nap tanulok, ahogy hallgatom az embereket és az aggodalmaikat. Azt tanulom, amit a legjobb elmondani és hogyan tudom azt a legjobban mondani. Néha nem tudom a teljes választ és ez igazából nagy segítség, mert arra ösztönöz, hogy többet tanuljak, mélyebbre ássak és konzultáljak olyanokkal, akik nálam többet tudnak. Ez soha nem okozott semmiféle eróziót a ló patájával kapcsolatos igazság terén, sokkal inkább lehetővé teszi számomra, hogy tovább erősítsem a saját meggyőződésem alapjait.

Az igazság hatalma

A lovak természete mondja el nekünk, amit tudnunk kell a lovakról. Az igazság önmagáért beszél anélkül, hogy bármi kézzelfoghatót eladnék Önöknek. Ez az igazság kezelésének fémjelzése. Nem egyszerű dolog szembe menni a főáramlattal és megpróbálni megfordítani az irányát, de amint az ismeretanyag a birtokodba kerül, egy minden elsöprő erőt ölelsz magadhoz: az igazság erejét; az egészség erejét; a lovak erejét!

2017.12.12., Írta: Tomas G. Teskey D.V.M. Hereford, AZ, U.S.A., 2004. június

Forrás: Tomas G. Teskey D.V.M. – Breaking Traditions – A Veterinary Medical and Ethical Perspective On the Modern Day Usage of Steel Horseshoes

Fordította: Boros Sarolta és Kádár Róbert

(további információ: www.unitedhorsemanship.org)

Szakítás a hagyományokkal – 4. rész

A fém patkók használata a modern korokban egy állatorvos orvosi és etikai szemszögéből

Ma már értem, és nem tudom magamban tartani, mivel letettem az állatorvosi esküt kilenc évvel ezelőtt

Felvéve a hivatásos állatorvosok közé ünnepélyesen esküszöm, hogy tudományos ismereteimet és szakértelmemet a társadalom javára fordítom az állatok egészségének megőrzése által, enyhítem az állati szenvedést, megőrzöm az állatállományt, elősegítem általános egészségüket és az orvosi tudásfejlődését.

Lelkiismeretesen és méltósággal gyakorolom hivatásomat, összhangban az állatorvoslás etikájának alapjaival.

Elfogadom, hogy élethosszig tartó kötelezettségem fejleszteni szakmai tudásomat és szakértelmet.

(Adopted by the American Veterinary Medical Association House of Delegates, July, l969)

Egy szó (vagy több) a tapasztalati tudásban rejlő kikezdhetetlenségről és erőről

Először is, ez amolyan „életfilozófia”-szerű dolog, de egy valamiben biztos lehetsz: Soha nem fogom azt kérni, hogy akár csak gondolkodjanak el azon, hogy fém patkót rakassanak a lovuk lábára. Meggyőződésem ebben a hitemben megingathatatlan. Ha csalnék, és azt mondanám, „Nos, ez alkalommal azt hiszem…OK, gyerünk, szegeljük fel azt a patkót”, vagy „Azt hiszem, ez a ló nem fogja elviselni…”, ebben az esetben a becsületemmel játszanék. Nem tétlenkedem vagy beszélek mellé ebben a kérdésben. Fém patkó kárt okoz a lónak és ezt egyszerűen nem tűrhetem. Némelyek lehetnek szószólói egyszerre a patkolásnak és a mezítlábasságnak, de én nem tudok. Elolvastam és megértettem az Állatorvosi Esküt.

Néhány további gondolat és érzés

Kevesen buzgólkodnak, vagy egyáltalán nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy kifejezzék nézőpontjukat arról, amit igaznak tartanak, egyedül maradnak az állításaikkal, mely teljes meggyőződést mutat, így nem lehet azon csodálkozni, hogy ezek közül az emberek közül néhányan rossz ízűnek, durvának, vagy egoistának találják, amikor valaki azt hirdeti, hogy birtokukban van az igazság. Néhányan azt tanácsolják, „mindannyian együtt kéne boldogulnunk”, vagy „jogod van a véleményedhez, de tisztelted az enyémet is”, vagy „mindenkinek igaza van”, vagy leginkább „vagy egyetértünk, vagy nem”.

Néha találkozni fognak valakivel, akinek szikla szilárd meggyőződése és a hite, azt gyakorolja, amiben hisz, mert ez a hit tartja őt erősen. Az ilyen ember talán nem népszerű, nem kedvelik, vagy esetleg nevetség tárgya valószínűleg azért, mert felhívja a bizonytalanok, a félreinformáltak figyelmét, vagy azok figyelmét, akiknek nincs elegendő tudásuk és ismeretük a szóban forgó kérdésekről. Tapasztalatból tudom, hogy ez történik. Az ilyen ellenséges reakciók azért vannak, amikor valakinek szilárd meggyőződése van egy új megközelítésről és másképp csinálja a dolgokat, hajlandó erről beszélni és megpróbál erről másokat is meggyőzni, mert ez egyre inkább ritkaságszámba megy világunkban.

Tisztában vagyok vele, hogy bizonyos embereknek „mindentudó” benyomását keltem, vagy úgy tűnik, mintha „csak az én utam, vagy semmi” féle fickó lennék, de ez nem igaz. Megvetem a lovak patkolását, és ez egy olyan gyakorlat, mely sok emberhez közel áll és kedves. Megkérdőjelezem azokat a dolgokat, amiken egész eddigi életükben dolgoztak. Természetesen, az első reakciók általában negatívak, de gyakran, mikor lehetőségem van arra, hogy az első reakciójukon túljussak és mélyebb eszmecserét tudok folytatni ugyanezen emberekkel, bátorítom őket, néha meglehetősen erőteljesen, elmagyarázom nekik, hogy hitük és gyakorlatuk mire alapul. Ez fájdalmas folyamat lehet. Vannak barátaim és más emberek, akik évtizedekig patkoltatták lovukat és összetörtek, zokogtak, mikor megértették, mit tettek. Ez a valóság elsöprő ereje. Tudom: nem sokkal ezelőtt én is a vevő oldalán voltam ennek a folyamatnak. Rendkívül hálás vagyok, hogy megkaphattam ezt a tudást a lovak patájáról.

Kovácsnak lenni nehéz munka. Fiatal éveimben néhány lovamat pár hetente patkoltattam, így tisztában vagyok azzal, hogy fájdalmas és megterhelő, amit ez a munka megkíván: a részletekre való odafigyelés, megfelelő kézügyesség, a természetéből adódóan félénk, ám erőteljes állattal dolgozni, a törődő hozzáállás. De amikor eljön „az igazság pillanata” nem számít, milyen keményen tanultál, hogyan kell egy lovat megpatkolni, nem számít, milyen nehéz munka ez, nem számít, mennyi pénzt költöttél arra, hogy ezt a tudást megszerezd, nem számít a hagyomány, sem ezek, sem semmi más nem teszi indokolttá egy ló patkolását. Ha valami rossz, akkor az rossz! A fém károsítja a ló lábát, ennyi!

Napról napra egyre több kovács ébred rá, hogy jobb opciónk van. Néhányan közülük már arra bátorítják az embereket, hogy engedjék lovaikat mezítláb lenni annyira, amennyire csak lehetséges. De sem ők, sem a tulajdonosok még nincsenek teljesen meggyőződve és felkészítve, és még mindig azt a hagyományos utat járják, mely szerint a lónak szüksége van felszegelt patkóra „védelem”, vagy „segítség” céljából, vagy, mikor olyan tevékenységet végeznek, mint pl. ugratás, díjlovaglás, verseny tereplovaglás, vagy egyéb megterhelő sporttevékenység, használat. De ma már tudjuk, hogy bármilyen patkó, mely a patára van felszegelve, károsítja a patát. Mindig, mindenkor, az idő 100%-ában, minden pillanatban, mikor a fém érintkezik a ló lábával, károsodás keletkezik. A fém patkó nem védi a patát, és a patának nincs szüksége „segítség”-re, akkor sem, ha ez távolról úgy tűnhet, közelről megvizsgálva azonban szó sincs ilyesmiről.

Valójában, minél extrémebb lovas sportban veszünk részt, annál fontosabb a lónak, hogy természetes, ellenálló, megfelelően funkcionáló lába legyen… gondolkodjanak el rajta.

Elérni céljainkat a lovunkkal… a partnerünkkel

A tapasztalt ellenállás ellenére eltökélt vagyok, hogy segítsek az embereknek felébredni. Úgy érzem, a kovácsoknak, állatorvosoknak, trénereknek és lovasembereknek mindenhol meg kell tanulniuk az igazat és el kell mondaniuk az ügyfeleiknek, barátaiknak, kollégáiknak, hogy a patkolás kárt okoz a lónak és évekkel megrövidíti az életüket. Azt szeretném, ha mindenki tudná, hogy a fém egy ló lábán nem elfogadható. A lovak azok, akik a legjobban akarják, és akiknek a legnagyobb szükségük van arra, hogy ez a tudás elterjedjen.
Különösen szeretném, ha a kovácsok meglátnák az igazságot és számolnának annak romboló hatásával, amit azzal okoznak, ha nem mondják el ügyfeleiknek, hogy a patkolás nem szükséges. Meg kell tanulniuk, hogy mi történik a ló lábán belül és meg kell tanulniuk, hogyan tudják úgy körmölni a lovakat, hogy egészséges alakot kapjanak. Szükséges, hogy tájékoztassák a lótulajdonosokat, akik bíznak bennük, hogy hogyan segíthetnek lovaikon, hogy azok egészségesebbek legyenek és ez által hosszabb ideig tudjanak teljesíteni egy jobb pataápolás következtében. Tudniuk kell, hogy hogyan lehet a patacipőket megfontoltan használni és ezt el is kell tudniuk mondani, hogy a tulajdonosok tudják, hogyan tudnak valódi patavédelmet biztosítani anélkül, hogy károsítanák a lovak lábát. A kovácsok fontos szakemberei a lovas világnak és a lovak és tulajdonosaik számítanak rájuk.
A kovácsok vannak abban az ideális helyzetben, hogy tanuljanak a természetes pataformáról és annak funkciójáról: nekik vannak lovas ügyfeleik, a lovak iránti szeretetük és ők tudják, hogyan kell a szaruszabályozáshoz használt eszközöket használni. Ami ezen felül szükséges, az a szándék és az eltökéltség, hogy még többet tudjanak, alkalmazzák a természetes szaruszabályozást, fejlesszék tudásukat a lóápolás és lótartás természetesebb módjáról, hogy tanácsot adhassanak ügyfeleiknek: hogy vigyék ki lovaikat az istállókból, etessenek kevesebb tápot és több szénát, hogy a lovakat ménesben tartsák, ahogy az természetes. Egy kovács számára nyugdíjazni az üllőt és szögre akasztani a kalapácsot azt jelenti, hogy részesévé válik egy elkerülhetetlen változásnak – támogatni és győzelemre vinni egy nemes ügyet -, és nyugodtan hátradőlhetnek annak tudatában, hogy amit tenni fognak, az szilárd tudáson alapul, mely a ló biológiájának és fiziológiájának alapos tanulmányozásából származik.

Kovácsok, ha tudatják az emberekkel, hogy eltökéltek a lovak jóléte irányába, elnyerik méltó jutalmukat. Az anyagi ellenszolgáltatás nem változik, valójában még nőhet is, kevesebb megterhelő munkával. A jóérzésű emberek mindenhol boldogok lesznek és boldogan fizetnek a megfelelő szaruszabályozásért és azokért az útmutatásokért, hogy hogyan tudják lovaikat egészségesebben tartani. A kellő tudás és gyakorlat megszerzése után képesek lesznek számtalan pataproblémával rendelkező ló életét megmenteni, pataproblémából adódó fájdalmakkal rendelkező lovakat kezelni, akik soha nem lennének egészségesek, ha csak a hagyományos eljárás szerint kezelnék őket, mint az úgynevezett „terápiás” patkolás. A pénzt félretéve, a személyes jutalom felbecsülhetetlen.

A „mezítlábas-barát” állatorvos szintén ritka; sokkal több kellene. Napjainkban, nagyszámú lógyógyászatra specializálódott állatorvosi iskola oktatja és képzi a világot, miközben a rendkívül hatékony természetes életmódról és a pata természetes szabályzásáról még csak említés sem esik, mint alternatív kezelés a sánta, vagy patagyulladással rendelkező lovak számára. Ez elfogadhatatlan és szeretett lovainknak egyenesen kárt okoz. Ez mulasztás és azok ego-ját szolgálja, akik a lovakat sokkal inkább eszköznek tekintik és nem odaadó szolgálatot nyújtó társnak.

Az idő múlásával az állatorvosok és más lovas szakemberek nem lesznek képesek többé figyelmen kívül hagyni a klinikai és tudományos adatok hatalmas mennyiségét azzal a káros hatással kapcsolatban, melyet a patkó használata okoz, és azzal kapcsolatban, hogy a természetes életmódnak és természetes pataápolásnak milyen meglepő előnyei vannak. Néhányuk már kész elfogadni ezt, de még mindig ott vannak azok akik, képtelenek segíteni magukon és verik a szöget a lovak koporsójába, még az után is, hogy tájékoztatva lettek, hogy amit tesznek, az kárt okoz. Ez az ismeretanyag egyszer széles körűen ismert lesz ezen a világon és akkor, akik a lovak megpatkolását űzték makacs tudatlanságból, a fém megmunkáláshoz való kötődésből, vagy bármi oknál fogva, a felelősségre vonást nem kerülhetik el. Egyre több és több állatorvos lesz, aki ezt az ismeretanyag magáénak vallja és a világ lovai egészségesebbek, boldogabbak és elnyűhetetlenebbek lesznek, mint bármikor. Visszatekintve a jövőből ezen lovakra, úgy látjuk majd őket, ahogy valójában megszülettek: az erő csodálatos megtestesítői. Azok, akik ezen ismeretanyag birtokában vannak, tisztelik és szeretik a lovakat, nem mennek el kritikai megjegyzés nélkül a megvasalt lovak mellett, ha ilyet látnak.

(folytatása következik)

2017.12.05., Írta: Tomas G. Teskey D.V.M. Hereford, AZ, U.S.A., 2004. június

Forrás: Tomas G. Teskey D.V.M. – Breaking Traditions – A Veterinary Medical and Ethical Perspective On the Modern Day Usage of Steel Horseshoes

Fordította: Boros Sarolta és Kádár Róbert

Az első fecske…

A nemzetközi lovas szaksajtóban már jó ideje, a facebookon – az írás megszületésekor – még csak alig egy hete kering egy még októberben történt, precedens értékű eset, és az eset következményeinek híre, valamint az esettel kapcsolatos vélemények, reakciók. Az élsportnak rengeteget ártó jelenséggel, a túlzottan szűk keretben, szűk tarkó,- és toroktájékkal való lovaglással szemben lépett fel nyíltan, elsőként a világon, egy ötcsillagos, nemzetközi díjlovas-versenybíró. A dolog pikantériája, hogy a példamutató lóhoz-állásáról, kimagasló szakmai (edzői, bírói) felkészültségéről, emberségéről ismert Leif Törnblad hazája, Dánia válogatottját épp olyan szigorral ostorozta – teljes joggal – mint a holland és svéd díjlovasvilág ’csillagait’. Egy, a kritikától érintett, holland tréner, ügyvédje útján kemény retorziót követel a F.E.I.-nél (Nemzetközi Lovasszövetség), s nem ő az egyetlen, aki a versenybíró ’fejét kívánja.’

Számos papíralapú, – és webes lovasmagazin tudósított a bíró felfüggesztéséről, a következőkben az ’Eurodressage.com’ novemberi számában olvasottakat idézem fel.

A F.E.I. (Nemzetközi Lovasszövetség) felfüggesztette Leif Törnblad, ötcsillagos dán versenybírót, a Szövetség versenyszabályának 2. cikkelyében leírtak megsértése miatt. Felfüggesztése 2017. december 31.-ig van érvényben.

A bírót november kilencedikén értesítették időleges felfüggesztéséről…”

Az említett cikkely kimondja – ’A bírónak kerülni kell minden valós vagy vélt konfliktust, összeférhetetlenséget. A bírónak pártatlannak, függetlennek és sportszerűnek kell lennie a lovasokkal, lótulajdonosokkal, edzőkkel, szervezőkkel és más hivatalos személyekkel szemben, s törekednie kell arra, hogy csapattá kovácsolja őket.’ Erre a szövegre hivatkozva jelentette a Nemzetközi Szövetségnél Sjef Janssen, napjaink legnevesebb, sajnos elsősorban durva kiképzési,- és edzésmódszereiről elhíresült díjlovas-edzője (a rollkur’ atyja), Törnblad ’szabályzattal szembe menő’, számos, élvonalba tartozó díjlovast, és a tréner tevékenységét negatív színben feltüntető, erősen bíráló írás,- és szóbeli nyilatkozatait.

A F.E.I. – mit sajnos annyiszor, most sem a lovak jól-létét tartotta szem előtt. Pedig szabálykönyvükben terjedelmes passzusok szerepelnek a lovakra vonatkozólag, úgysmint…

„… mindenkori fő szempont a ló jól-léte. A ló jól-léte soha nem rendelhető alá verseny,- vagy üzleti céloknak.”

A lovaknak fizikai képességeiknek, testi fejlettségüknek és a választott szakágnak megfelelő edzésben kell részesülniük. Nem válhatnak fájdalmat okozó, vagy félelmet keltő (edzés)módszerek elszenvedőivé…

Napjaink élsportjában – kevés, valóban pozitív példakép, ha úgy tetszik, úttörő kivételével – egyik passzus sem valósul meg. A ’csúcskategóriákban’ mozgó hatalmas pénzösszegek és az azokhoz fűződő emberi érdekek már régen háttérbe szorították a ló jól-létét. A négyszögben és az ugrópályákon nem egyszer olyan lovak versenyeznek, akiknek még éppen csak a hátára kellene, hogy kerüljön a nyereg, a ló életkorának ’megfelelően’ kiírt követelmények pedig a legtöbb esetben figyelmen kívül hagyják a ló növekedésének, szellemi és fizikai érésének sajátosságait.

De mégis, mit követett el Leif Törnblad?

A díjlovas négyszög környékén sok az ’elrettentő példa’, a szűk keretben, szűk toroktájékkal és tarkóval való lovaglás pedig népbetegség. A skandináv országok nem egy ’éllovasa’ híresült el kíméletlen edzés,- és lovaglási módszereiről, így Törnblad nem ok nélkül jelentette ki többek között, egy brit lovas magazinnak adott, hosszabb lélegzetű interjújában hogy – Anky van Grunsven lovai feszesek…’ vagy éppen ’Nem túl jó ötlet Edward Gal (Totilast lovagolta, még a ló ’fénykorában’) edzőtábort szervezni Dániában…’ A bíró egyenesen ’dán edzésmódszernek’ titulálta a szűk keretben, szűk tarkóval,- és toroktájékkal történő lovaglást (rollkur, LDR). A ’The Horse Magazine’ szeptemberi számában nyíltan megnevezte az érintett a ló-lovas párosokat, élesen bírálta a modern díjlovaglás vadhajtásait, másutt pedig a bírók egy részének hozzáállását, azt is kiemelve, hogy véleményével a többség valószínű, nem ért majd egyet. A dán válogatott edzője, Rien van Schaft már ekkor előítéletes viselkedéssel és részrehajlással vádolta Törnbladot.

A dán lovasembernek nemcsak bíróként, edzőként sem kevés tapasztalata van, hogy napjaink élversenyzőit kritizálja. A bíró ritkán ugyan, de ma is beáll a pálya közepére edzést tartani, sőt, vendégtanárként nemrég itthon is találkozhattak vele a szerencsések, egy díjlovas berkekben szervezett továbbképzésen. Érdekesség, hogy felesége, Anne Grethe Jenssen, az 1984-es Los Angeles-i olimpia ezüstérmese.

Száz szónak is egy a vége, Sjef Janssen – aki mellesleg Anky van Grunsven, holland díjlovascsillag férje – ügyvédje útján, az időleges eltiltásnál keményebb szankciókat követel a F.E.I-től Törnbladdal szemben. Az edzésmódszerei,- eszközei nyomán igencsak megosztó Janssen volt már a belga és a holland válogatott edzője is, sőt, amikor napjaink talán leghíresebb díjlova, Totilas Matthias Rath személyében új lovast, Paul Schockemöhle révén pedig új tulajdonos kapott, Schockemöhle Janssent tette meg a páros mellé trénernek. A sokak, sokunk szemében szerencsétlen sorsú ló negatív értelemben véve vált ikonná, Totilasról rendre olyan képeket, videókat láthatott a díjlovaglást szerető közönség, melyekről csak úgy sütött a fájdalom, a kétségbeesés. A mén sohasem érte utol egykori önmagát, nem feltétlenül azt, amit Edward Gal-lal (akit szintén sokan támadnak) nyújtott a négyszögben, hanem amit fiatal lóként, pályafutása kezdetén láthattak, láthattunk tőle… Janssen – legutóbbi nyilatkozata szerint – új alapokra kívánja helyezni a ló edzését, hogy az állat visszanyerje rugalmasságát, újra megmutathassa természetből adódó mozgásadottságait… A legtöbben azonban már úgy vélik, Totilas megszenvedte a négyszögben eltöltött éveket, jobb lenne – ahogyan azt annak idején be is jelentették – visszavonultatni, hogy fedezőménként élhesse nyugdíjas éveit.

Apropó’, nyugdíjazás… Álljon itt – kép nélkül – egy történet, mely az utolsó olimpia évében szintén bejárta az írott és internetes sajtót, s melynek egyik főszereplője Parzival, a sárga herélt. Az állatot már az olimpia előtt vissza akarták vonultatni, keringési problémák miatt szívritmus-szabályzóval élt, lovasának kíméletlen módszereit pedig legalább ugyanannyian támadták, mint ahányan rajongtak a csinos, holland sztárlovasért.

A Riói Olimpia Nemzetek Díjának programját a páros megszakította, a lovasnő elköszönt, s lépésben elhagyta a négyszöget. Arra hivatkozott, hogy az öreg sárgát megcsípte valami, állkapcsa bedagadt, lázas – ám egy későbbi állatorvosi vizsgálat hajszálrepedést mutatott ki Parzival alsó állkapcsán. (A kemény, durva kéz valóban el tudja törni a csontot, évekkel ezelőtt egy, szintén holland szupermodell, Lonneke Engel tulajdonában álló díjló, U2 állkapocstörése kavart nagy vihart, s bírósági eljárást – a tulajdonos részéről, a lovas és az edző ellenében.) A lovas krokodilkönnyeket hullatva szánta hűséges társát, ám személyes sértésnek vette a hajszálrepedésről szóló ’látleletet’, s ugyan a Játékok után végleg nyugdíjazni látszott Parzivalt, az öreg sárga azóta is ott rója a négyszög homokját, beteg szívvel, levegőért küszködve, fájdalmasan szűk keretben… Lovasát hiába nem kímélte Törnblad nyelve, a nemzetközi szövetség egyelőre úgy tűnik, a nyeregben ülőket védi. Ám lehet, még így sem elég határozottan? Sjef Janssen ügyvédje ugyanis így fogalmaz – “Szerencsétlen módon, Törnbladot csak ez év végig függesztették fel. Úgy gondoljuk, ez egyáltalában nem elég. Nem csak közvetlen károkat okozott tevékenységével, hanem előítéleteinek a jövőre nézve is beláthatatlan következményei lehetnek.

S hogy mik lennének ezek a beláthatatlan következmények? Az élsportolók nemcsak az ’utánpótlás’, de az amatőrök, esetünkben pedig még a szabadidőlovasok számára is példaképül szolgálnak. Sokszor felkészültség nélkül, megfelelő tudás, ló, edző hiányában kezdik, próbálják utánozni a ’nagyokat’… Ha már a nemzetközi szövetség sem tesz semmit a ’rollkur’, LDR kegyetlen és fájdalmas jelensége ellen, mi sarkallná azokat változásra, akiknek példaképei talán éppen azok a lovasok, akiknek módszerei, technikája ellen Törnblad – elsőként nyíltan – fellépett. Ha egyre több bíró élne ’lóbarát’ kritikával – akárcsak a pontozólapon is – a durva túlkapásokat mutató lovasokkal szemben, leesne-e a húszfilléres’ a díjlovaglás krémjének? A ‘példaképek’ megdőlésével kevesebb lenne-e az az amatőr versenyző, fiatal lovas, aki bálványának külső képét utánozva, kontroll nélkül nyúlna segédeszközökhöz? Fő szempont lenne-e akár egy háztömb ‘körüli díjlovasversenyen’, – a lovas ülése, segítségadása, az elengedettség, átengedőség rovására – hogy a ló „karikában járjon”?! Leif Törnblad lépése nemhogy kárára válna, de alapjában véve változtatná meg a hozzáállást, ám ehhez a tartani kellene magunkat a szabálykönyv ‘ló jól-léte’ szókapcsolatot tartalmazó passzusához?!

A szűk keretben, szűk tarkóval,- toroktájékkal való lovaglás és edzésmódszerek ellen már több internetes petíció is született, a legutóbbira jó apropóként szolgált Leif Törnblad esete. A lovastársadalom egy része máris a bíró mellé állt, sokan fejezik ki – ismeretlenül is – elismerésüket, megbecsülésüket a F.E.I. által időszakos eltiltással sújtott lovasember felé.

Az internetet az ügyben érintett edzőkről, lovasokról bejáró képek magukért beszélnek, ám a Törnbladdal készült interjút illusztráló fotók és pár, a ’sorból kilógó’, pozitív értelemben véve példaértékű lovas fényképei és videói is megmutatják, van másik út.

Az alábbi petíciót, melyben a rollkur és LDR káros hatásaira, s a versenyeken való szankcionálásának szükségességére hívják fel a figyelmet – a Nemzetközi,- és a Német Lovasszövetséghez kívánják eljuttatni az ügyet támogatók, aláírásoddal te is segítheted céljai(n)kat!

No Rollkur! Wir fordern Sanktionen gegen alle bekannten Rollkur- und LDR Reiter im Sport!

A cikkhez szándákosan nem csatoltam ide vonatkozó képeket, mivel úgy gondolom, ebben az esetben jobb az íráshoz segítségül hívott forrásokat felkeresni.

2017.11. 30. Andics Bernadett
Frissítve: 2022.07.23.
Fotó: Canva
Források: U2 története, Adelinde Cornelissen és Parzival visszalépése Rióban, Leif Törnblad meghurcolása, Leif Törnblad felfüggesztése, Az aktuális, ha úgy tetszik a ’botrányt’ kirobbantó interjú Leif Törnbladdal, angolul

Andalúz Fiesta – csodaparipák patkódobogásától lesz hangos a Budapesti Papp László Sportaréna

A világ egyik legjobb lovascsapata, a Spanyol Királyi Lovasiskola tagjai, 2017 december 2-án és 3-án a magyar fővárosban mutatják be Andalúz Fiesta című lovas színházi előadásukat. A rendezvény nemcsak a sztárvendégek és a flamenco táncosok miatt egyedülálló, ugyanis a látványos produkció főszereplői a nagy múltú córdobai ménes tökéletesen kiképzett, híres andalúz paripái lesznek.

Már elindult a visszaszámlálás…

A temperamentumos mediterrán hangvételű előadásban 50 ló és lovasa mellett a világon egyedülálló flamenco táncosnők is szerepelnek, a zenei aláfestésről pedig a szimfonikus nagyzenekar gondoskodik. A budapesti előadásokhoz két világhírű magyar előadóművész is csatlakozik: a Kossuth-díjas Miklósa Erika Carmenként, lóháton jelenik meg az előadásban, partnere pedig a szintén Kossuth-díjas Kiss B. Attila operaénekes lesz.

A Spanyol Királyi Lovasiskola fajtatiszta andalúz lovakkal kápráztatja el a nagyközönséget. Ezek a lovasok abban különböznek, nem tisztán tenyésztett andalúz társaiktól, hogy nevük előtt szerepel a PRE rövidítés, ami a Pura Raza Espanola (tiszta spanyol faj) megfelelője. Ezt a típusú jelölést olyan lovak minősítésére használják, amelyek 12 ősi sorra visszamenőleg tisztavérűek.

Ezen okból kifolyólag egyáltalán nem “könnyű” szállításuk, hiszen trénereik féltve őrzött kincsként vigyázzák minden lépésüket. A cordobai ménes fajtatiszta andalúz lovai szinte aranyat érnek, így egyáltalán nem meglepő, hogy biztosításuk az égig szárnyal! Mivel az egyik legelegánsabb és legősibb fajta közé soroljuk, értékük egyenként akár a 40 ezer eurót, vagyis a 13 millió forintot is elérheti. Közülük a nagy, erős csontozatú példányok a legértékesebbek. A magyar közönségnek most lehetősége nyílik 50 ilyen csodalovat megcsodálni!

A nemesi testfelépítésű, szépen ívelt nyakú andalúz ló temperamentumával, könnyű fegyelmezhetőségével a királyi udvarok egyik legnépszerűbb fajtájának számított. Ezek a típusú lovak, ma is nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen atletikus, fordulékony és tanulékony andalúz mindenki számára ideális. Nemcsak díjlovaglásra, versenyzésre és ugrósportokra alkalmas, de lehet használni fogatban, vagy akár hobbilónak is.

Mitől különleges a lovasiskola? 

A Córdoba Ecuestre Spanyol Királyi Lovasiskola az andalúz életérzést népszerűsíti, a lovaglás, a zene és az ének összhangjával pedig néhány órára Andalúziába varázsolják a nézőket, bárhol is legyenek épp a világban.

A lovasszínházi előadás további magyar fellépői között szerepel a Koltai Polett vezette nyolc gyönyörű fekete paripával bemutatott dámalovas karusszel, Szegedi Gábor fogathajtó világbajnok pedig négylovas hintóval hajt majd az Aréna küzdőterére. Az Andalúz Fiesta az utánozhatatlan szépségű spanyol lovak, a fülbemászó zene és a világsztár énekesek mellett olyan különlegességekkel is szolgál mint az Aréna légterében lebegő flamenco táncosok.

A spanyol Andalúzok a nemzeti örökség részesei. Gyertek el és legyetek Ti is részei az élménynek. Találkozzunk a Fiestán! Ollé!

Hiba bejelentés