6 tény a lóversenyzésről, amit még nem tudtál

1. A fogadás a fő oka, hogy még ma is létezik a lóversenysport

Az emberek már évszázadok óta élvezik a galoppot, valamint a versenyeken kötött fogadások izgalmát. A szerencsejáték ezen formája mindig is vonzotta a nézőket, hiszen ez laikusok számára is kifejezetten izgalmas módja a szabadidő eltöltésének. Ez az oka annak, hogy a lóversenyzés ma a világ legnépszerűbb sportjai közé tartozik. Míg régen korlátozottak voltak a fogadási lehetőségek, ma már akár otthonunk kényelméből, online, például a campobet segítségével is tehetünk tétet.

A történelem során sokszor volt rá példa, hogy egy-egy ország betiltotta a lóversenyzést, vagy a rá kötött fogadásokat. Amerikában egy, a 20. században elrendelt fogadási tilalom kishíján a sport vesztét is okozta. Szerencsére az Egyesült Államokban azóta újra engedélyezett a fogadások kötése, így visszatért a lóversenyek népszerűsége is. Az ország ad otthont három igen rangos versenynek, a Kentucky Derby-nek, a Preakness Stakes-nek és a Belmont Stakes-nek, melyeket együttesen csak Triple Crownként emlegetnek.

2. A legdrágábban eladott ló valaha, egy telivér volt

A világ legdrágább lova Fusaichi Pegasus, a 2000.-es Kentucky Derby nyertese, aki ugyan ebben az évben kelt el 70millió dollárért. Ez körül-belül 22 milliárd forintot jelent, az infláció miatt azonban az összeg ma még magasabbnak számít, 36 milliárd forint fölé rúg. A lovat egy ír tenyészet, a Coolmore Stud vásárolta meg japán tulajdonosától, majd fedezőménként állították fel. Tenyészkarrierje – vételárát tekintve – sajnos nem volt túl sikeres. Volt ugyan pár eredményes utóda, de a fedeztetési díja 2017.-re 150000 dollárról 7500-ra csökkent. 2020.-ban vonult vissza a tenyésztésből.

3. A versenylovak egy napon ünneplik a születésnapjukat

Függetlenül attól, hogy valójában milyen napon született az adott ló, egy verseny-telivér hivatalos születésnapja január 1.-je, vagy augusztus 1.-je (az alapján, hogy melyik féltekén születtek).

Mielőtt a hivatalos lóversenyek elterjedtek volna, a tulajdonosok kortól függetlenül versenyeztették egymással lovaikat, legtöbbjük négyéves volt. Ekkoriban az angolok télen egyáltalán nem, tavasszal pedig csak ritkán tartottak versenyeket, emiatt született egy megállapodás, amely a lovak születésnapját május elsejére tette. Ez megkönnyítette a két- és háromévesek egymás ellen való versenyeztetését, így az 1830-as évek során a UK Jockey Club egyik ülésén – a fiatal versenylovak növekvő számára tekintettel – a dátumot január elsejére módosították.

A fedeztetési szezon tavasszal van, majd a csikók a 11 hónap vemhesség után, általában január és március között jönnek világra. A tenyésztők törekszenek arra, hogy az év elejéhez minél közelebbi időpontra essen az ellés, hiszen így lovaiknak több idő jut a fejlődésre, mielőtt versenykarrierjüket megkezdik.

4. A Triple Crown három versenyén egyetlen a ló tartja a pályarekordot

Secretariat, a valaha élt legjobb versenylovak egyike, 1973.-as Triple Crown győztes ló azóta is megdöntetlen rekordokat állított fel a Kentucky Derby-n, a Preakness Stakes-en és a Belmond Stakes-en. E három verseny megnyerése már önmagában is hihetetlen teljesítmény, ám mindegyiken rekordot dönteni szinte csodával ér fel. A belmonti pályán ráadásul szintén soha nem látott 31 hosszal hagyta maga mögött a mezőnyt. A gyakran „Big Red”-ként is emlegetett ló 21 startjából 16-on aratott győzelmet, így 131.680.8 dollárnyi nyereményt vihetett haza.

5. A galoppló által valaha elért legnagyobb mért sebesség 70,76 km/h

A Guinness-bizottság által 2008. május 14.-én mért rekordot egy Winning Brew nevű versenyló állította fel, a grantville-i Penn National Race Course-on. A 2006-os születésű kanca sebességét egy 402 méter hosszú pályán mérték, mely távot 20,57 másodperc alatt teljesítette. A korábbi sebességrekord 60,86 km/h volt, ezt a végsebességet egy 2414 méter hosszú pályán érte el az akkor hároméves Hawkster. Összehasonlításképp: a Kentucky Derby nyertes lovai átlagosan körül-belül 59 km/h sebességet érnek el.

6. A Kiplingcotes Derby a legrégebbi, még ma is megrendezésre kerülő galoppverseny

Egészen 1519-re nyúlik vissza a verseny története, amelyet a tradíció szerint minden évben meg kell tartani, vagy többet nem kerül megrendezésre. 500 éves története alatt csak négyszer nem volt tele a startlista; 2020-ban csak két lovas vett részt a Covid-19 világjárvány miatt.

2022.01.06.
Képek forrása: Canva

Hozzászólások