Lovasterápia – Gyógymód sérült gyerekeknek
Bozori Gabriella gyógypedagógus, lovasterapeuta: – A lovasterápia tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom. Minden olyan kiegészítő terápiás eljárásnak a gyűjtőfogalma, ahol a ló, lovaglás hatásait használjuk fel a sérült, fogyatékos embereknek, gyerekeknek a fejlesztésében.
Tulajdonképpen három ága van a lovasterápiának. Az egyik ága a hipoterápia. Hipoterápiával a gyógytornászok foglalkoznak, és főleg mozgásban akadályozott pácienseket kezelnek tulajdonképpen a lovon.
A másik ága, a gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna. Ezzel az ággal a gyógypedagógus lovasterapeuták foglalkoznak, és ők főleg értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott, autista vagy autisztikus személyiségvonásokkal rendelkező gyerekekkel foglalkoznak. De erre a területre tartoznak az érzékszervi fogyatékos kisgyerekek, látás-, hallássérültek, illetve a hiperaktív, vagy egyéb magatartás problémával küzdő gyerekek.
És a harmadik ág tulajdonképpen a parasport. Ez a lovas parasport, ez most van igazából még indulóban Magyarországon. Ennek a célja az lesz, hogy a sérült lovasok tulajdonképpen a versenysportba, a szabadidős lovaglásba be tudjanak kapcsolódni.
Hegedűs Rita riporter: – Mennyi ideig szokott tartani egy foglalkozás?
Szüle Eszter gyógypedagógus, lovasterapeuta: – Egy foglalkozás, az 20, maximum 30 perces, mert elfáradnak a gyerekek. Tehát azért ez elég nagy koncentrációt, figyelmet igényel azért, még hogyha messziről nem is néz úgy ki, mint hogyha ilyen nagyon aktívan részt vennének, de az hogy figyelni a lóra, minden egyes lépésére, mozdulataira, a látássérült gyerekek a külvilágnak a zajai, tehát minden rezdülés a fáknak, az, hogy a távolban ugat egy kutya, egy másik ló nyihog, ez nekik mind sok idő feldolgozni, meg megismeri egyáltalán.
R.: – Mentél az előbb a pályán. Elmondod, hogy mit csináltatok? Tudod, az erdőben.
Rontó Norbert: – Néztük a házikót. Volt benne nyihogós lovacska, meg volt benne masni, meg volt benne labda.
B. G.: – Nagyon fontos, hogy tudják a szülők, hogy mindenképpen orvosi javaslat alapján vállalunk gyerekeket. Nyilván az orvosi javaslatot egy picit tágabb értelemben értjük, hiszen orvosi javaslat, az lehet egy orthopédorvosnak a javaslata, nyilván a mozgásukban akadályozott pácienseknél, de lehet például egy nevelési tanácsadó pszichológusa, gyógypedagógusa, gyerekneurológus is az, aki javasolja a lovasterápiát. Mindenképpen egy olyan szakorvosnak kell lenni, aki egyrészt ismeri a lovasterápia hatásait, másrészt pedig nagyon jól ismeri a sérült kisgyereket.
Horváth Szilárd (Mv.): – Akár hétvégi nyári programnak is tudjuk egyébként ajánlani, hogy június 10-én lesz Pákozdon a Kapaszkodó lovardában a 8. évzáró, lovasterápiás fesztivál és verseny. Érdemes lesz oda elmenni, tehát június 10-e Pákozd és Kapaszkodó lovarda. A lovasterápiát egyébként alkalmazzák a gerincbetegségek gyógyításában is, hiszen a ló hullámzó mozgása jót tesz az emberi gerincnek is.
Itt van velünk Orosz Mária orthopéd szakorvos, valamint Marlok Ferenc korzettkészítő(?) mester és orthopéd műszerész mester, valamint Oláh Zsolt énekművész, és mindjárt kiderül, hogy miért ilyen sokszínű összetételű a beszélgető társaság.
De először doktornőt kérdezem, hogy hány embert érint a gerincbetegség Magyarországon?
Dr. Orosz Mária orthopéd szakorvos: – Hát igazából pontos statisztikák nincsenek, de lényegében az egész világon azonos mértékben szenvednek ebben a kórban. Igazi struktúrális, romló tipusú gerincferdülés, akiket szakorvosnak, orthopéd műszerésznek, korzettel kell kezelni, akiknek esetleg szüksége lehet műtétre, az Magyarországon több ezer beteg, de vannak az úgynevezett tartási rendellenességek, amik a rossz tartásból, a kevés mozgásból, a gyenge izomzatból adódó, jóformán ma az egész iskolás társadalmat érinti. 70-80 százaléka a gyerekeknek ilyen, idézőjelben, gerincbetegségben szenved.
Mv.: – Ebből kezdődik a későbbi nagyobb baj?
O. M.: – Nem. Ezek nem romlanak igazából, csak természetesen később okozhatnak problémát. Hátfájást, meg egyéb más dologot, meg korai kopásos dolgokat, tehát később azért ebből is lehet baj, de ezek a nagy problémák, azért az egy másik csoport. Sokkal kisebb.
Mv.: – Azért egy picit próbáljunk meg ennek a nagy csoportnak, csak néhány szóban tanácsot adni! Gondolom, iskolatáska és iskolai szék. Ez az első kettő.
O. M.: – És rendszeres mozgás.
Mv.: – Tehát hogy ne televíziót nézzenek mondjuk délutánonként feltétlenül, hanem inkább menjenek ki egy félórára vagy egy órára mozogni.
O. M.: – Igen. És ne hízzanak el! A megfelelő életmód, az nagyon is fontos. Kapcsolódik az eddigi témához, mert hogyha valaki nagyon elhízik, akár felnőtt, akár gyerek, hogy lehet akár cukorbeteg, tehát nagyon fontos…
Mv.: – Iskolatáskát egyébként a háton viseljék inkább, ne kézben vigyék. Az a jobb, hogyha háton viselik mondjuk a kisiskolások.
O. M.: – Hátul, de ne a derekuknál leejtve, hanem a hátuk közepén. Tehát nem úgy értem, hanem minden gyerek az iskolatáskát valahol itt a feneke táján hordja, így hátradől, és ilyen egészen rossz tartást vesz föl.
Mv.: – Rendesen húzzák meg akkor az iskolatáska szíjját a szülők.
O. M.: – Igen. Egy kicsit rövidebbre kéne a szíjját, és az iskolatáska súlya alapvető. Tehát a gyerekek testsúlyának 10 százalékánál nem lenne szabad nehezebb iskolatáskát…
Mv.: – Vehetjük 20 kilós gyereknél, mondjuk 2 kilós táskát.
O. M.: – Pontosan. Ezek az első osztályosok. Aztán az alsósok 3-4 kilós táskát hordhatnának, a felsősök meg 5-6 kilós táskát, és ennek általában a dupláját vagy a háromszorosát hordatják mindennap a gyerekekkel és aztán csodálkoznak, hogy mindenki gerincbeteg lesz, tehát elferdül a gerince. Igaz, hogy funkcionális görbület és nem romlik, de hogy mindenki görbe, aztán mindenkit igyekszenek gyógyítani, holott ilyen egyszerű lenne.
Mv.: – Beszéljünk most akkor a súlyosabb dolgokról! Tehát akinek kialakult már nagyon kemény gerincbántalmai vannak. Ezek pontosan mit jelentenek?
O. M.: – Ez a gerincferdülés, a strukturális gerincbetegség, ami a csigolyáknak az elváltozásából, szerkezeti átalakulásából következik, és kialakul egy igazából megállíthatatlan gerincferdülés, ami nagyon torzító deformitássá alakulhat ki, ha kiskorban kezdődik.
Mv.: – Azt mondja, hogy megállíthatatlan. De most itt éppen arról fogunk beszélni, hogy esetleg…
O. M.: – Önmagában megállíthatatlan, tehát kezelés nélkül.
Mv.: – Akkor most nézzük meg a megállításnak az egyik módját! Ugye korzett, én bevallom őszintén, nemrég hallottam először ezt a szót. Ez tulajdonképpen egy fűzőszerű valami, amit beteszünk a derekunkra?
Marlok Ferenc korzettkészítő mester: – Így van. Tehát a gyerekek számára egyedi gipszminta alapján készülnek ezek a korzettek. Igazából azért nem szeretjük a fűzőt, mert akkor sok esetben a nagyanyáink vászon fűzőire gondolunk. ez egy kőkemény műanyagból készülő korzett, hiszen itt korrigálni akarunk. Nagyon fontos, hogy a műszerész értsen a szkoriózishoz, tehát a gerincdeformitás kezeléséhez, a korzett elkészítéséhez, és értsen a gyerekek nyelvén, hiszen ezeket a korzetteket évekig, éjjel-nappal viselniük kell.
Mv.: – Én azt hiszem, hogy ez talán az első probléma, amivel szembesülhetünk ugye. Valamikor régen, úgy emlékszem, hogy nem volt például fogszabályzót viselni, aztán egy mostanra szinte divat lett. Gondolom, hogy a korzettet azért kicsit nehezebb a gyerekekre rábeszélni, ugye?
M. F.: – Így van, tehát ezért is fontos, hogy a műszerész értsen a gyerekek nyelvén, hiszen a gyerekek ezt tanítják nekünk, hogy 90 százalékban lelkileg teher nekik ennek a páncélnak az elviselése és csak tíz százalék az, ami fizikális gondot és problémát jelent számukra.
M. F.: – És így kerül a képbe Oláh Zsolt énekművész. Szintén ilyen korzettet viselt? Ön is beteg volt, ugye?
Oláh Zsolt énekművész: – Nem, énnekem sajnos vagy szerencsére, nem tudom, hogy hogy fogalmazzam ezt meg, ebben nem volt részem. Énnekem egy kicsit komplikáltabb volt a probléma, így aztán hát két gerincműtétem volt. A legutóbbi, az félévvel ezelőtt, az első, az 12 évvel ezelőtt.
Mv.: – Ugye önök adtak egyébként koncertet azóta már Polgár Éva zongoraművésszel együtt éppen azért, hogy támogassák azokat, akik ilyen problémában szenvednek. Mi volt a, ön, ugye mondhatjuk azt, hogy gyógyult most már a második műtét után?
M. F.: – Talán mondhatjuk, bár nálam az egy kicsit bonyolultabb probléma, de jelenleg tünetmentes, inkább így fogalmazom.
Mv.: – Mi a legnehezebb ennek a betegségnek a kezelésében, a lelki kezelésében?
M. F.: – Nagyon nagyon sok korlátot ad. Nagyon sok fizikai korlátot ad, és főleg egy fiúnak, egy 13-4-5 éves fiúnak azért. Nekem akkor derült ki igazából, mikor elkezdtem nőni, hogy milyen komoly problémák vannak. Ennek sajnos gyerekkorra visszanyúló az okai. És egy sugárkezelésből adódóan alakult nálam ez ki. Tehát igazából ez nálam nem tartásbeli probléma volt, hanem egy küldő behatásnak a következménye, de nagyon sok korlátot ad. Tehát nagyon sok fizikai, és hát amit a Feri is mondott, hogy elsősorban talán lelki korlátot ad az embernek.
Mv.: – Hogy lehet mégis, túl lehet rajta jutni, tehát meg lehet gyógyulni, ugye? Ezt mondjuk el!
O. M.: – Természetesen.
Mv.: – Korzett, illetve van még a gerinci kezelés.
O. M.: – Sok éves kemény munka, sok éves kemény munka a konzervatív kezelés menete, de igyekszünk barátsággal a gyerekekhez fordulni, igyekszünk velük jó kapcsolatot kialakítani, igyekszünk, a műszerész kollega tudna erről mesélni, színesebbé tenni ezeket a korzetteket, tehát lehet választani külöböző mintákat, farmert vagy kacsát, vagy bármi egyebet.
Mv.: – És nyilván ez személyreszabott egyébként.
O. M.: – Persze. Aztán pszichológus foglalkozik a gyerekekkel, a gyógytornászokkal ugye rendszeresen találkoznak, tehát egy ilyen családi kapcsolatot kialakítani, klubokat szervezünk, nyári táborokat szervezünk.
Mv.: – Akkor erről még legyen kedves néhány szót mondani, így a nyár előtt!
O. M.: – Hát nem én vagyok a főszervező, de én is igyekszem benne részt venni. Ez nagyon sokat segít a gyerekeknek a pszichés probléma leküzdésében, különösen az újaknak, mert ott összejönnek régóta kezelt és újonan kezelt, korzettel kezelt gyerekek, és hát feltöltődnek lelkileg, egészségileg. Gyógytornász foglalkozik velük mindennap. Úszhatnak, lovas terápia lesz ott a táboron belül. Lesz nyílt nap, amikor a doktorok eljönnek, egyéb gyógytornászok. Még jöhetnek újabb betegek, tehát egy ilyen tartalmas programot igyekszünk, most már haramdik éve csinálni. Főleg a Feri ennek az értelmi szerzője.
Mv.: – Gratulálok ehhez. Kit keressenek? Telefonszámot vagy honlapot mondjanak!
M. F.: – Egy telefonszámot tudok mondani. Suszter Barbara, aki segít tulajdonképpen ebben a programnak a megszervezésében.
O. M.: – 20-43-938.
Mv.: – Ez budapesti szám ugye?
O. M.: – Igen, igen.
Mv.: – Jó. Tehát 01 vidékről. 20-43-938.
O. M.: – Munkatársa is segít ebben.
Mv.: – Köszönjük szépen, hogy eljöttek hozzánk, és jó munkát kívánunk!
O. M.: – Nagyon szívesen.
Forrás: MTV Napi Mozaik 2006-05-31
Kép: canva
Frissítve: 2024.03.26.
