Tizenhat éves lovasoktató
Pál Adrienn egyedi eset a sportolók történetében. Négyéves kora óta a lovak szerelmese, s az országban egyedül tizenkét évesen rajtengedélyvizsgát tett, amely oktatásra jogosítja fel.
Hamarosan szükség is lesz tudására, hiszen a Beréndi Lovasmajorban június végén induló táborban öt hétig ő oktatja a lovagolni tanuló gyerekeket. Nevelőapjától, Kálmán Endrétől két lovat is kapott ajándékba, előbb Marcit, majd tizenegyedik születésnapjára Rebekát.
– Melyik a kedvenced?
– Rebekával nagyon bensőséges kapcsolatot sikerült kialakítanom. Amikor megkaptam, ideges, feszült volt. Akkor választották el csikójától, én szelídítettem meg. Kiskorától rosszul nevelték, patkolásnál a hátsó lábát senkinek nem adta fel, csak nekem. Hátranézett a ló, s ha látta, hogy én vagyok ott, akkor szépen feladta a lábát, s meg tudták körmölni. Ha a lovászfiú kísérletezett, kikapta a lábát, s lerakta.
– Említetted, hogy nagy az összhang köztetek. Miből érzékeled ezt?
– Amikor terepre kimegyünk lovagolni, megyünk a nagy lucernamezőn, ahogy az őzek ugrálnak el mellettünk, Rebeka nyugodt marad, érzem, hogy velem van, csak arra figyel, mikor szólok neki, hogy ügessen és vágtázzon.
– Mikor tanultál meg ilyen kitűnően lovagolni?
– Tízévesen egy nagyon jó lovaglótanár diákja lehettem, ő készített fel a rajtengedélyvizsgára, amit tizenkét évesen sikeresen letettem.
– Miből állt a vizsga?
– Pápán a magyar válogatott egyik tagjánál vizsgáztam. Az elméleti részben szerepelt a lóval való bánásmód, hogyan közlekedjünk a lóval. A gyakorlati feladatok között a díjlovaglást és díjugratást kellett végrehajtani. Mindegyik feladatot sikeresen oldottam meg.
– Alig vagy tizenhat éves, és egy lovastábor szakmai irányítója leszel. Hogyan készülsz erre a komoly feladatra, s milyen terveid vannak, mit szeretnél megtanítani a gyerekeknek?
– Például megtanítom a főbb lófajtákat, milyen színekben fordulnak elő, meddig él a ló átlagosan, hány foga van a lónak, hány lócsalád van; a pónik a hideg- és a melegvérű lovak. Igyekszem megtanítani a lóápolást, a bánásmódot, mire kell odafigyelni lovagláskor, mire érzékenyek a lovak.
– Milyen programok lesznek még a táborban?
– Délutánonként különböző kézműves foglalkozásokat tartunk, jó idő esetén bevisszük a gyerekeket lovas kocsival a strandra, túrákat szervezünk az erdőbe. A fő célunk, hogy a gyerekekkel megszerettessük az állatokat, s ne féljenek a lovaktól.
– Hány lovatok van?
– Két nagy és két póni.
– Kik lesznek a segítőid a táborban?
– Édesanyám, Csongrádi Ludmilla, az Eötvös iskola tanára, ő lesz a táborvezető, nevelőapám, Kálmán Endre a gazda, a hangulatfelelős a bátyám, Pál Tamás, s lesz egy mindenesünk László Gyula személyében. Napi háromszori étkezést biztosítunk, anyu főzi a kaját.
– Tanulási terveid mennyire vannak kapcsolatban a lovakkal?
– Két tannyelvű gimnáziumba járok Kőszegre. Mindenképpen szeretnék a lovak között maradni, másodállásban vagy hobbiból.
– A lovagláson kívül mi a kedvenc sportod?
– Szertornázom, megyei és országos versenyeken is szerepelek, valamint kosárlabdázom és úszom is. Ajkán Farkas András úszóedző tanítványa voltam.
Egy ajkai kislány tehetségével, szorgalmával elérte, hogy tizenhat évesen lovasoktató lehet. Kevés kortársa mondhatja el ezt ilyen fiatalon magáról. Adrienn, kísérje utadat szerencse, repítsen Rebeka új sikerek felé!
Tollár Sándor
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.07.
