Lovakról három napban
Ló az iskolában
A dorogi Petőfi Sándor Általános Iskolában három nap csak a lovakról szólt. Történelem órán, biológián, nyelvórán, irodalom órán, sőt még fizika órán is lovakkal kapcsolatos ismereteket építettek be a tananyagba. A gyerekeknek lehetőségük nyílt megismerni azt az állatot, amely oly szorosan kapcsolódik történelmünkhöz, kultúránkhoz, hagyományainkhoz.
Az iskolában minden évben megrendezik az ún. témahetet, amikor egy bizonyos témakör sokoldalú feldolgozása történik. Idén az iskola tantestülete révén a lóra esett a választás. A pedagógusok kivétel nélkül szorgalmasan dolgoztak az előkészületeken, és az óravázlatok kidolgozásán. Lovaskultúra oktató szakos hallgatóként magam is részt vettem a munkában, mint külső előadó. Az eseményt megelőző hetekben konzultáción vettem részt az iskolában, Jászberényi Károly iskolaigazgatóval, Pratz Attila történelemtanárral, Anger Lászlóné biológia tanárnővel, Takács Edit magyartanárnővel, Zentainé Krémer Csilla némettanárnővel, valamint Kapa Melinda rajztanár és festőművésszel. Lovas emberként nagyon jó volt látni, hogy olyan pedagógusok, akiknek semmilyen kapcsolatuk nem volt korábban lóval, lovas könyvek, újságok, képek fölött ülve igyekeztek felkészülni a tantárgyukhoz kapcsolódó lovas ismeretanyagokból. Többségük döbbenten tapasztalta, milyen tág és sokrétű a témakör, és mennyire nehéz lesz három napba besűríteni mindent.
Március 12-én, hétfőn egy rövid megnyitó után elkezdődtek a lovas témájú órák mind az alsó, mind a felső tagozaton. Matematikán a szöveges feladatok és a különböző mértékegységek lovas vonatkozásai kerültek előtérbe, rajzon, technikán lovakat festettek, készítettek pálcikából, gyurmából, irodalom órán megismerkedtek a lovas színházzal, népmesékkel, a történelemóra keretében pedig a ló domesztikációjától kezdve a honfoglaláson át a modern lótenyésztésig pillanthattak bele a diákok lovaskultúránk sokszínűségébe. Osztatlan sikert mégis a biológia óra okozott, ahol összehasonlítottuk a ló mozgásszervrendszerét az emberével.
A témahét sokszínűségéhez nagyban hozzájárult a Prosper Lovasklub vezetője, Szotyori Nagy Kristóf által az iskola rendelkezésére bocsátott ugróló, Kelén, aki az iskola udvarán nagy türelemmel várta a gyerekeket, akik kis csoportokban megismerkedhettek vele. Aznap a „sulialmák”, szinte kivétel nélkül felajánlásra kerültek. Kedden körülbelül száz diáknak volt lehetősége kilátogatni Piliscsévre, a Prosper Lovasklubba, ahol láthatták, hogyan élnek a lovak, hogy néz ki egy versenyistálló, megnézhettek egy díjlovas edzést, valamint élőben láthatták a már annyit emlegetett magyar lófajtát a gidránt.
A lovas témahét sikerességéről, az iskola igazgatóját, Jászberényi Károlyt kérdezem.
Miért esett a választás a lovakra?
2008-ban a TÁMOP (Társadalmi Megújulási Operatív Program) 3.1.4. pályázat keretében, olyan új tanulásszervezési eljárások bevezetését kezdte el, melyek eltérnek a hagyományos tanórai rendszertől. Ennek egyik fő területe a témahét, melyen a heti tanórákon egy előre kiválasztott téma sokoldalú feldolgozása történik. Az elmúlt évben az új NAT (Nemzeti Alaptanterv) koncepciójában és több pedagógiai műhely ajánlásában is szerepelt a ló, a lovaglás, lovas terápia. Az iskolából korábban már több csoport is részt vett lovas programokon, ezért merült fel az ötlet, hogy a témahét keretében a ló kerüljön a középpontba. A programgazda olyan pedagógus lett aki, évek óta foglalkozik e területtel.
Hogyan készültek erre a különleges témahétre?
A témahét kidolgozása egy hálóterv elkészítésével kezdődött, melybe különböző tantárgyak, műveltségi területek témafeldolgozásai kerültek. Ezután elkészültek az egyes tantárgyi óratervek is, melyek részletesen, óravázlati szinten tartalmazták a lovas témák feldolgozását. A tanórai szervezésen kívül, több olyan programelem is került a témahétbe, melyekhez külső előadót, programhelyszínt és bemutatót is igénybe vettünk. Emellett a tanulók számára gyűjtőmunkákat, versenyfeladatot, pályázatot, tablókészítést is meghatároztunk. A témahét végén ezen gyűjtött anyagokból, fotókból mini-kiállítást rendeztünk, mintegy demonstrálva a témafeldolgozás sokszínűségét.
Mi volt a diákok reakciója?
Az idén harmadszor került megrendezésre a témahét, melynek újszerűsége, lazább tanulásszervezési metodikája és a téma különlegessége nagy lelkesedést váltott ki a tanulókból. Sokan közülük csak most kerültek testközelbe lóval, mely felejthetetlen élményt nyújtott számukra.
A kollégái sikeresnek tartották a hetet?
A pedagógusok a témagyűjtés során rengeteg olyan információt osztottak meg egymással, ami a későbbi tantárgyi munkában is jól felhasználható. Nagy örömmel vettek részt külső helyszíni programokon és előadásokon, melyeken sok esetben új ismeretekhez juthattak. Az értékelő megbeszélésen egyöntetű vélemény alakult ki a lovas témahét pedagógiai sikerességéről, a kapcsolódó tananyagok színesebb feldolgozása révén a bevésés eredményességéről.
Ön szerint van jövője a lovaskultúra oktatásának az iskolákban?
Ez a témahét is megerősíti a lehetőségét, szükségességét a lóval kapcsolatos ismereteknek a pedagógiai programokba és helyi tantervekbe való beépítését, akár gyógyterápiaként is.
„Ez volt eddig a legjobb témahét” – Szidónia 4. osztályos tanuló
Simon Petra
SE-TF Lovaskultúra Oktató Szak
2012. március
Kép: Canva
Frissítve: 2023.07.27.
