Hallottál már a bajor király unokájának sárvári méneséről? A Wittelsbach család híres lovairól, akiket a második világháború végén Németországba menekítettek gazdáik? Ezek a lovak ott is megmaradtak ízig-vérig magyarnak, de gazdáik és gondozóik sem feledték el soha, honnan jöttek.
Október 18-án 16.20-tól mutatja be a Duna World csatorna Petényi Katalin és Kabay Barna A sárvári ménesgazda című filmjét, amely az utolsó bajor király unokájának, Lajos hercegnek a Magyarországgal összefonódó, megrázó és megindító sorsát örökíti meg.
A film apropóját egy váratlan felfedezés adta: Petényi Katalin és Kabay Barna a Wittelsbachok leutstetteni birtokán lévő temetőben a sírokon magyar neveket fedeztek fel. Kiderült, hogy magyar lovászokról van szó, akik azt a ménest gondozták, melyet Lajos herceg eredetileg Sárváron tenyésztett, és a II. világháború végén az oroszok elől Bajorországba menekített át.
A film készítői tizenöt éven át követték a visszavonultan élő arisztokrata család életét. Lajos herceg, az utolsó bajor király, III. Lajos unokája már kisgyermek kora óta erősen kötődött Sárvárhoz, a magyarokhoz. Anyanyelvi szinten beszélt magyarul, Sopronban végezte erdőmérnöki tanulmányait. A magyarság iránti szeretete egész életét végigkísérte.
A ménes 200 éves múltra tekint vissza, a Wittelsbach család érdeme, hogy a Sárváron létrejött ménest szakértő gondossággal ápolták, fejlesztették. A családnak a mezőgazdaság modernizálása mellett ez volt a szenvedélye, nagyon értékes lovak születtek ott.
A 1945-ben, a II. világháború végén Németországba menekítették a ménest – egy részüket lábon, másokat vonaton. Lajos herceg három hétig menekült 18 lovaskocsival és a magyar lovászokkal az osztrák hegyeken át. A nappalokat erdőkben elrejtőzve töltötték, éjszakánként haladtak előre.
A Leutstettenbe menekített jószágokat továbbra is magyar lovakként tartották számon, amelyekkel sorra nyertek nemzetközi fogathajtó versenyeket, és amelyek európai hírűek voltak. A áttelepített ménesben a már ott, Bajorországban született lovakat is magyar nevekre keresztelték, volt ott Csillag, Táltos és más magyar nevű ló is.
A nyolcvanas években Lajos herceg elhatározta, hogy visszaajándékozza a magyar államnak a sárvári ménest, amit addig Leutstettenben gondoztak. A ménes helyét időközben felszámolták Sárváron, már nem voltak ott istállók, így Balatonfenyvesre kerültek a lovak.
A rendszerváltozás után viszont privatizálták a ménest, és az új tulajdonos nem tartotta egyben az állományt, hanem szétszórta az egyedeket szerte a világban. Lajos herceg 2008-as halála óta fia, Luitpold herceg a sárváriakkal együtt próbálja rendbe hozni ezt a tévedést, mert ezt az egyedülálló génállományt jó lenne egyben kezelni. Jelenleg egyesével próbálják felkutatni és felvásárolni a még kinyomozható, egykori sárvári gyökerű lovakat.
|
A sárvári ménesgazda című filmet |
A film a Médiatanács Ember Judit-pályázatának köszönhetően készülhetett el.
2015.10.02.
Forrás: mediatanacs.blog.hu
Kép: Canva
Frissítve: 2023.02.08.
