A déli régióban található a hazai lóállomány negyede
Saját lovat venni, tartani és versenyeztetni nem olcsó mulatság. Szeretni az állatot és időről időre a nyergébe pattanni azonban elérhető foglalatosság. Ahogyan a Bojtorján együttes énekli: „Jó sport a lósport” – például Bordány határában, Miksiéknél is.
A statisztikák szerint országszerte hatvanezer lovat tartanak, közülük majd minden negyediket a mi régiónkban. Miksi István Péter fia szinte még „hintalovon járt”, amikor már rágta az apja fülét egy igazi hátasért. A dorozsmai építési vállalkozó rögtön két lovat vett, sőt maga is nyeregbe szállt. Telt-múlt az idő, a fiúcska fölcseperedett, neki is fia született, a néhány hobbi ló helyett ménese lett, a bordányi hétvégi kertből pedig hét-nyolc hektáros farm.
Mint a Dallasban
Valóságos „rencs”, mint a Dallas sorozatban. Miksiék magyar félvéreket tartanak, náluk bárki kipróbálhatja magát a nyeregben. Egy óra gyakorlás a ménesgazda szerint mindenkiből kiveszi az energiát. Ám annak is segítenek, aki saját paripáról álmodik.
– Minden ló eladó; a csikótól a meglett négylábúig, sőt versenyló is kapható. Csak a Pipacstól nem válnék meg – jegyzi meg Miksi István. – Csikót itt kizárólag „jó házból” adunk, törzsmének vérvonalából. Egy felnőtt táltos úgy két és fél-három év alatt nő föl, aki pedig valódi versenyparipára szállna, az öt-hat éves, országos versenyeken megmért kedvencet választhat. Hány évig fut a szekér egy lóval? Egy hobbiló tizenhét-húsz éven át marad a család tagja, versenyeztetni pedig tíz éven keresztül lehet.
Jó gazda holtig tanul
Először csak nevettek a bordányi lótartók, amikor egy idős román edző a fáradt lólábra, begyulladt ízületre ecetes agyag borogatást javasolt. Rálegyintettek, ám aztán biztos, ami biztos, bekenték a patást. Az eredmény: gyógyulás gyors vágtában.
Bértartásban a hobbilovak
– Egy hobbilónak nem feltétlenül kell istállót építeni, mert az többmilliós költség, kényelmesebb albérletbe adni. A bértartás állandó felügyeletet és szakszerű ellátást jelent: etetjük, aljazzuk őket, fűtünk és futtatunk – veszi át a szót Miksi Péter.
És mit tud Pipacs, akitől nem válna meg a család? Ő volt a kezdet, az első szerelem. A kilencéves kanca szép és kedves, ami annyit jelent egy ilyen hatalmas sörényesnél, hogy nemcsak partner a versenyben, hanem szereti is az ilyen kihívásokat. Ha nem sérült volna le, már országos győztes lenne. Körbefordult a világ, vagyis Pipacs csikaja is versenyez már.
Többségben a kancák
A Miksi-farmon egyébiránt a kancák képezik a többséget, hiszen a gazdák tenyésztésben gondolkodnak. Háromévesen fedeztetnek, négyévesen megszületik az első csikó, ötévesen már versenyen indul egy érett ló. Igaz, tizenegy hónapig vemhes a kanca, de éveken át zsinórban szülhet, nem fárad ki. A bordányi rencs rangidős kancája Bájos, a maga huszonkét évével, Debóra pedig a szépségdíjas. Mitől függ, hogy Apszara, az istennő, Moha, Kacérka, Vénusz vagy Ufó a neve? Az apa, tehát a tenyészcsődör neve kötelez, legalábbis a kezdőbetűjével.
Milyen a jó lovas? A ménes- gazdától megtudtuk, minimum nyolcéves, bár versenyen csak tizenkét évesen indulhat. Szereti a lovat, és rátermett nemcsak izomzatában, hanem agyban is: elfogadja az állat önálló gondolkodásmódját.
2007.04.19. Dombai Tünde
Forrás: Délmagyar.hu
Frissítve: 2023.06.08.
Fotók: Canva
