Gidrán
Magyarországi Mezőhegyesi Méntelepen tenyésztették ki 1816-ban, az Arabian fajta egyik egyedével (Siglavy Gidran). 1817-ben ez a gesztenyepej/pej színű csődör 6 csikót nemzett arabian, turkish, transylvanian, Spanish-Naples fajta kancákkal. Később ezek a csikók Mezőhegyesre kerültek, és ott a fajta alapítói lettek. 1820-ban a spanish-naples kancának csikója született, 2. Gidran, és ő lett a fajta alapítója. 1855-ig a Gidran fajta anyaállatai 33% arabian, 22% transilvanian, 16% spanish, 16% nonius, 6% hungarian natives és 6% gidran kancák voltak.
Aztán megjelent az angol telivér és 1893-ban 3 generáción keresztül használták a fajta “utólagos” fejlesztésére. Shagya Arabian csődörökkel mégtovább fejlesztették a fajtát. Az “eredmény” a fajta másik típusa lett, amely kiváló vágta és ugróképességekkel rendelkezett. A modern Gidran fajta tehetséges lovaglásban és driving-ban (lovaskocsiknál); továbbá különösen ismertek az atlétikai képességeikről, jól kiegyensúlyozott vérmérsékletükről és izmos testfelépítésükről. Gidran fajta kitűnik a FEI közbeni fegyelmével, ahol a fajták gyorsaságát, kitartását/állóképességét, reflexeit, és bátorságát nézik. Mérete: 15,3-17 marok lehet magasságig. Kitételek a fajtához tartozáshoz: 4 generációra visszamenőleg igazolandó a ló őseinek származása (csak gesztenyepej/pej színű, melegvérű, Arabian, Anglo-Arabian fajta lehet), ezenkívül a minimális mérete 15,2 marok.
Veszélyeztetett fajta, az egész világon kevesebb, mint 200 egyede van!
Fordította: Tyr
Szerző: Breeds of Livestock
Frissítve: 2024.04.04.
Fotó: Canva
