Kegyetlen lóverseny Mongóliában
A lovasok elítélik a világ legnagyobb lóversenyeként hidetett Mondol Derby-t, mely kifejezetten sérti a távlovaglás, illetve más lovasversenyek alapelveit. A résztvevő lovasok nem csupán a saját, de lovaik testi épségét is kockára teszik.
A Mongol Derby-t a világ leghosszabb lóversenyeként hirdetik a szervezők, azonban távlovasok és hosszútávú lovastúrázók kiderítették, pontosan mi is van a háttérben.
A maga 1000 kilométerével a Mongol Derby napjaink leghosszabb, felügyelet nélküli lovasversenye lenne. A szervezők közel ezer kisméretű, félvad mongol lovat vennének igénybe egy olyan eseményen, mely szándékosan és kifejezetten ellentmond a távlovaglás nemzetközileg is elfogadott szabályainak.
„Nincs kijelölt útvonal, étkezősátor, vagy segítség. Ez a lóverseny egy egészen új dimenziója. A résztvevők 40 kilométerenként lovat váltanak, hogy mindig pihent jószágokkal haladhassanak. A rájuk leselkedő veszélyek listája hosszabb, mint a karom” figyelmeztet a verseny szervezője hivatalos weboldalán.
A szervező utazási iroda korábban izgalomra éhes turisták számára szervezett például távoli országok nagyvárosait roncsautókkal érintő kalandtúrákat.
„Mi nem teszünk biztonsági intézkedéseket. A résztvevőknek a saját kárukon kell megtanulniuk, hogy valami olyasmibe vágtak bele, ami rendkívül veszélyes.” figyelmeztetnek weboldalukon a szervezők.
Connie Caudill, az amerikai távlovasok szövetségének elnöke az egyike azon lovas szakembereknek, akik felszólaltak a Mongol Derby ellen. Szerinte a verseny nem csupán a szakág megítélését fogja jelentősen rontani, de számos ló halálához vezet majd. „Ez nem távlovaglás – fejtette ki Caudill – ez csak egy veszélyes és kegyetlen szórakozás.”
A szervezők a lovas felfedezők, hosszútávú lovastúrázók nemzetközi szövetségének, a The Long Rides Guild-nek véleményét is kikérték. A The Long Riders Guild óva intette a szervezőket, mivel lovasaik a közelmúltban a verseny által is érinteni kívánt területeken olyan veszélyekkel találták szemben magukat, mint a bubópestis, veszettség, farkasok támadása, szennyezett víz, mérgezett étel, valamint lólopás.
A verseny egyik „reklámarca” Richard Dunwoody egykori brit champion zsoké, aki jelenleg lovastúravezetéssel foglalkozik. Eredetileg csak annyi lett volna a feladata, hogy egy alkalommal oktatást tartson az amatőr lovasoknak arról, hogyan is lovagoljanak, versenyezzenek. Dunwoody azonban kedvet kapott a részvételhez, így immáron ő is az indulók között van.
A szervezők végül egy nemzetközi segélyszervezet révén mintegy 25 állattenyésztő mongol nagycsaláddal vették fel a kapcsolatot.
„Ez a verseny a lovas kitartásáról és a lóval való küzdelméről szól.” jelentette ki a szervező cég egyik szóvivője. Hozzáértők szerint a résztvevők egyenesen a vesztükbe rohannak.
„Minden lovas kap majd egy jelzőfényt, melyet akkor aktivál, ha a lova megsérült és nem tud vele eljutni a célig, vagy ha a saját élete van közvetlen veszélyben” mondta egy lovas. Az még a tényekhez tartozik, hogy Mongólia egész területén csak egy, azaz egy mentőhelikopter működik.
Az élelem- és vízellátás szintén nehézségekbe ütközik arrafelé.
„Még mindig kutatunk étkezési lehetőségek után” mondta egy naív fiatal versenyző. „A szervezők megadják majd a víz források GPS koordinátáit, de azt nem tudják garantálni, hogy a megadott helyen az adott időszakban valóban fogunk is vizet találni. Emellett figyelmeztettek mindenkit arra, hogy a források körül vad kutyák csapatai élnek.”
A Mongol Derby háttere után nyomozó új-zélandi, kanadai, svájci, angol, mongol és amerikai lovasok mintegy nyolc hónapig tartó nyomozás folyamán kiderítették, hogy a versenyt sem a mongol kormány, sem a FEI nem támogatja.
Mivel a Mongol Derby alapvetően sérti a távlovaglás három alapelvét (tilos a ló üzleti alapú kihasználása, biztosítani kell kijeklölt útvonalat és vízvételi lehetőséget), a lovasok világméretű összefogás révén petícióban kérték a mongol miniszterelnököt, hogy tiltsa meg a versenyt, illetve Haya hercegnőtől, a FEI elnökétől a versenyben résztvevő lovasok egész életre szóló eltiltását kérték.
Függetlenül attól, hogy mi is történik majd augusztusban a forró mongol pusztákon, az már biztos, hogy világszerte több ezer lovas fogott össze és emelte fel hangját a Mongol Derby ellen.
A petícióhoz erre a linkre kattintva lehet csatlakozni.
A Lovasok.hu Dr. Varga Katalint (szakági vezetőségi tag, távlovaglás) kérdezte az extrém versenyről:
– Hallottál már a 2009 nyarán megrendezésre kerülő Mongol Derbyről? Van esetleg hivatalos állásfoglalás a távlovagló szakág részéről?
– Most hallottam először erről a dologról. Hivatalos állásfoglalásunk egyelőre nincs. A személyes véleményem:
Rendszeresen próbálnak meg emberek hosszú távú versenyeket szervezni anélkül, hogy meglenne az ehhez szükséges tudásuk, tapasztalatuk. Pár száz éve nagyon sokan értettek ehhez és valóban nagy távolságokat megtettek. Sok ló ennek ellenére belepusztult. A mai ember nem ért így a lóhoz, és sokszor látok lovastúrákon, vadászlovaglásokon bajbakerült lovakat. Éppen ezért úgy gondolom, hogy majdnem minden kezdeményezés, ami ki akar bújni a lovak érdekeit védő szabályok alól, veszélyes az állatokra nézve.
Ami ezt a versenyt illeti, ez különösen veszélyes emberre és állatra egyaránt. Biztosan sok ló belepusztul majd, és bőven lesznek egyéb balesetek is.
Azt nem érzem, hogy ez a távlovaglást vetné vissza, vagy keltené rossz hírét, hiszen egy teljesen más dologról van szó (mi nem váltott lovakkal, kijelölt pályán megyünk, állatorvosi kontroll mellett, és a pulzus rendeződéséig pörög az óránk, hogy az egyéb, lovat védő szabályokról ne is beszéljek). Az sem tiszta, hogy ki milyen lovat kap. Ráadásul azt hiszem, hogy a nagy hírveréssel, állásfoglalásokkal, stb. jó kis ingyenreklámot csinálunk egy utazási iroda öngyilkosok számára meghirdetett akciójának.
Frissítve: 2023.03.31.
Fotók: Canva
Lenyűgöző párost alkot a teve és a temperamentumos arab ló. A közös tempó és az ütem is egy összeszokott párosról tanúskodik. Külön érdekesség, hogy a teve nem ügetésben, hanem poroszkálva teljesíti a programot.
A kiképzés bölcsője
Aranykor, a lovaglóiskolák születésének időszaka
1912-ben, a stockholmi Olimpián rendeztek első alkalommal díjlovagló versenyt az Olimpiák történetében. Ekkor még csak hivatásos katonák nevezhettek és a versenyfeladatban néhány akadály megugratása is szerepelt. 1952 óta versenyeznek díjlovaglásban civilek is.
A magasiskolai, „föld feletti gyakorlatok” végrehajtásakor a ló elhagyja a talajt és egy speciális ugró gyakorlatot hajt végre. Ilyen a capriole, a courbette, a croupade és a levade. Ezek az „iskolaugrások” nagyon biztos ülést követelnek a lovastól.
