Egy 50 éve nem látott vírus terjed hazánkban

Ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított a Nébih egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. A rendkívül ragályos fertőzés utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.

A ragadós száj- és körömfájás klasszikus tünetei március elején jelentkeztek egy 1400 szarvasmarhát tartó telepen. dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos a vírus terjedésének megelőzése érdekében, azonnal elrendelte a gazdaság lezárását és a hatósági intézkedést, miután a Nébih azonosította a kórokozó jelenlétét.

A ragadós száj- és körömfájás vírus tombol hazánkban.
A ragadós száj- és körömfájás vírus tombol hazánkban. Fotó: Ábrahám Alexandra

A fertőzés terjedésének érdekében szigorítások lépnek életbe melyek magukba foglalják a betegségre fogékony állatok, illetve termékeik szállítását. Emellett Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna,Vas, Veszprém, Zala vármegyékben bevezették a forgalmi korlátozást 72 óráig, ezen felül pedig a fogékony állatok azonnali vágásra történő szállítását engedélyezik a hatóságok, minden más célból történő szállítás esetén a korlátozás március 17-ig érvényben marad.

Az RSzKF vírus miatt a Csákvár kupa is elmaradt

A betegség terjedésének megakadályozása végett, az Állat- egészségügyi hatóság javaslatára több esemény elhalasztásra vagy lemondásra került, illetve kerülhet az elkövetkezendő időszakban, többek között a március 8-ra kihirdetett Csákvár Kupa, melyről részletes tájékoztatást a Magyar Lovas Szövetség Távlovagló- és Távhajtó szakág facebook oldalán adott. Emellett sorra zárják be az állattartó telepeket.

A betegségről:

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni – tájékoztat a NÉBIH.

2025.03.10
Ábrahám Alexandra
Források: feol, Nébih
Kiemelt kép: Canva

Hozzászólások