Számos esetben hatékony eszközt jelenthet lovad számára a fitoterápia az emésztéssel kapcsolatos betegségek megelőzésében és kiegészítő kezelésében.
Gyógynövényekkel gyakran ezeknek a hatásoknak a kiváltására törekszünk:
- étvágyjavítás
- emésztés serkentése (emésztőnedvek elválasztásának fokozása)
- görcsoldás, szélhajtás
- fertőtlenítés, immunerősítés
- hashajtás vagy hasmenés csillapítása
- gyulladáscsökkentés, fájdalomcsillapítás
- nyálkahártya-védelem, szövetregenerálás
- nyugtató hatású gyógynövényekkel a stresszhatások csökkentése
- a helyreállító folyamatok támogatása, szövetregenerálás
- májregenerálás
- salaktalanítás, kivezetés (méregtelenítés)
Kólika lovaknál
A kólika szó népiesen azt a fájdalommal járó tünetegyüttest jelenti, amely a belső szerveket (pl. gyomrot, beleket, veséket, méhet, húgyhólyagot) érintő betegségeket kíséri. A kólika a leggyakoribb halálok a lovaknál. Gyógynövényekkel nagyon sok esetben megelőzhető lenne!
Számos oka lehet a kólikának, ami befolyásolja a megfelelő típusú kezelés kiválasztását. Mindig az állatorvos feladata meghatározni az állapot súlyosságát és eldönteni, hogy milyen kezelésre van szükség.
A kólikás ló legnagyobb ellensége az idő és az emberi hanyagság. Továbbá lótulajdonosként fontos, hogy legyen megtakarításod vagy biztosításod, ami lehetővé tesz egy esetleges életmentő műtétet.
Első számú szabály, hogy a kólikás lóhoz azonnal állatorvost kell hívni! Ha nem érsz el magánpraxisban dolgozó állatorvost, akkor mielőbb indulj el a legközelebbi, ügyeletes állatkórházba (egy évnél nem régebbi fertőző kevésvérűségre elvégzett negatív szűrési eredménnyel). Sosem tudhatod biztosan előre, hogy életveszélyes vagy csak enyhébb lefolyású lovad betegsége.
A kólika megelőzése sokkal könnyebb, mint a kezelése. Az istállóztatás és a versenyeztetés növeli a kólika kockázatát, ahogyan az étrendbeli változások és a helytelen takarmányozás is jelentős kockázati tényezők.
www.fito-store.com
A kólika 15 kockázati tényezője:
- rossz etetési szokások (rendszertelenség, változó időpontok, órákon át tartó koplalás)
- hirtelen étrendbeli változások (régi szénáról, zabról újra váltás, szénáról a legelőre való átállás és fordítva, legelőváltás, új alom, amit feleszik a ló maga alól)
- a ló egyszerre nagy abrakadagokkal való etetése (keményítő-túlterhelés, vastagbél-acidózis)
- poros, penészes, homokos vagy fagyos takarmány
- nem akar vagy nem tud elég vizet inni a ló
- rossz fogak, fogászati kezelés hiánya vagy hibája
- mozgáshiány, pangó keringés
- stressz, beleértve az utazást, versenyzést vagy változásokat a napi rutinban
- sztereotip viselkedések (levegőnyelés, karórágás), deszkarágcsálás
- hosszú ideig tartó bezártság (pl. boksznyugalom rehabilitációban)
- jelenlegi vagy korábbi súlyos féregfertőzöttség
- erős fájdalom bárhol a testben
- időjárási frontok
- idős korral járó csökkent emésztőnedv-termelés, elégtelen rágás
- új, mérgező növény megjelenése a legelőn, legelő túllegeltetése
Kólikamegelőzésre alkalmazhatod a FitoCavallo® NOSPAS gyógynövénykeveréket, amely étvágyserkentő, emésztést segítő, kólikás hajlamot csökkentő és a bélflórára kedvező hatást gyakorló állatgyógyászati gyógyhatású termék.
VÁSÁRLÁS
11 tipp, ami segít a kólika kockázatának csökkentésében – a FitoCavallo® NOSPAS gyógynövény-recept etetése mellett:
- A keményítőben gazdag abrakot egyszerre csak kis adagokban etesd, akár napi 5-6 alkalomra elosztva. Egy adag legyen kevesebb mint 0,5 kg.
- A magas rosttartalmú széna és szálastakarmány sok esetben „kólikamegelőző” hatású lehet.
- Intenzíven dolgozó lovaknak az extra energia pótlására javasolt inkább növényi olajokat választani a szemes abrakmagok mellett.
- A takarmány energiatartalmának és összetételének meg kell felelnie a ló állapotának és munkavégzésének. Ehhez ló-dietetikustól is kérhetsz segítséget.
- Egy hiperaktív ló idegrendszere érzékeny, ami stresszkólikához vezethet. Ilyen lovaknak rendszeresen adhatsz nyugtató gyógynövényeket (pl. a FitoCavallo® SPAS-D terméket).
- Homokos területen tartott lovaknál kúraszerű kiegészítő lehet homokkólika ellen a bolhamag útifű. A vödörből vagy zabostarisznyából való abraketetés segít csökkenteni a bevitt homok mennyiségét.
- Lehetővé kell tenni a szálastakarmányhoz (széna, legelő) való szabad hozzáférést (evéslassítóval, szénahálóval). Ezzel a gyomorfekély és a mérgezések okozta kólika esélyét csökkentheted.
- Fontos, hogy az állatorvos rendszeresen vizsgálja meg a lovad fogait szájterpesszel, különösen idős korban: ezzel a nyelőcsőeltömődés és a rosszul rágott falatokból képződő struvit takarmánykövek kialakulása, és azok bélelzáródást okozó hatása is megelőzhető.
- A ló számára stresszes helyzetek előtt már megelőzésképpen megkezdhető a nyugtató és görcsoldó gyógynövények etetése (FitoCavallo® STRESS vagy VALEST nyugtató termékek).
- Az emésztőnedvek termelését serkentő növényi hatóanyagok nem csak az elégtelen emésztést javítják, de a bélsárpangás és a káros, erjedéses folyamatok ellen is hatnak. Ezeket kis adagban (napi 10-15 gramm) bármilyen korú és munkavégzésű ló eheti. Gyakran egy fajgazdag legelő vagy az onnan kaszált széna is tartalmaz ilyen hasznos „gyomokat” (pl. gyermekláncfű, menta, kakukkfű).
- A frontkólika megelőzhető gyógynövényekkel, erre alkalmas a FitoCavallo® SPAS-D termék.
VÁSÁRLÁS
Ha egy ló hajlamos a kólikára, akkor hasznos, ha minden nap eszik kólika megelőzésére alkalmas sima izomlazító és görcsoldó gyógynövényeket – több mint 20 éves tapasztalatom támasztja ezt alá.
Rengeteg gyógynövény jöhet számításba az emésztés és a bélműködés támogatására. Érdemes olyanokat választani, amelyek akár hosszú távon is a ló napi abrakjának finom kiegészítői lehetnek. Választhatod például az ánizst, az édesköményt, a borsmentát, a fehér ürmöt, a gyermekláncfüvet és a kamillát. Ezek a FitoCavallo® NOSPAS termék összetevői.
A kólikával kapcsolatban az első számú szabály, hogy ne elsősegély jelleggel etess gyógynövényeket a kólikás lóval!
A takarmányfelvételt ilyenkor a lovak egyébként is általában elutasítják. A fitoterápia a kólika megelőzésében és az utókezelésben játszik fontos szerepet.
Kólika tünetei
A lótulajdonos legfőbb feladata a kólika tüneteinek korai felismerése. A kólika sikeres kezelésében az időnek óriási szerepe van.
Gyakrabban előforduló, tipikus tünetek, amelyek nem csak kólikára utalhatnak, de ezek esetén feltétlenül kérd ki állatorvosod véleményét:
- hastájék gyakori nézegetése, visszafordított nyakkal
- gyakori kaparás, has rúgása, harapdálása
- kinyújtózás, mintha vizelne a ló, de a vizeletürítés elmarad
- lefekvések, gyors felállások ismétlődése
- hempergés, különösen, ha az erőteljes
- kutyaülés, vagy háton történő fekvés
- étvágytalanság, letargia, levertség
- a száj vízhez érintése, ivás nélkül
- csökkent bélmozgások, nem hallatszik bélhang
- kevés a bélsár vagy nem ürít trágyát a ló
- felerősödött, gyenge vagy hiányzó bélhangok
- izzadás vagy nyirkos bőr, szőr
- emelkedett légzésszám, kitágult orrtrombiták
- emelkedett pulzusszám
- hideg végtagok
Teendők a kólikás lóval
Az összes takarmányt vedd el a ló elől (a szalmát is, ha felenné) és azonnal értesítsd az állatorvost, akinek jó, ha az alábbi információkat megadod (érdemes előtte füzetbe, telefonra feljegyezni):
- pulzusszám/perc
- légzésszám/perc
- rektális hőmérséklet (végbélben méred hőmérővel)
- nyálkahártyák színe
- kapilláris telődési idő (CRT)
- ló viselkedése (pl. rúg, kapar, fekszik, hempereg)
- bélhangok megléte vagy hiánya
- egészségügyi kórelőzmény, korábbi kólika, annak gyógykezelése
- vakcinázás, féreghajtás legutolsó dátuma
- tenyésztési státusz, esetleges vemhesség
- bármilyen, a közelmúltban történt változás a ló takarmányozásában, tartási helyében, legelőjén, munkájában, közösségében
A ló lefeküdhet pihenni, ha nem akar hemperegni és nincs sérülésveszély, ellenkező esetben – lehetőség szerint – lassú séta javasolt.
A tulajdonos ne adjon semmiféle gyógyszert az állatnak, hacsak az állatorvos másként nem rendelkezik a telefonos egyeztetés során! A gyógyszerek elfedik és enyhébbnek mutatják a tüneteket, megakadályozva egy pontos diagnózis felállítását.
VÁSÁRLÁS
Gyomorfekély lovaknál
A gyomorfekély meglehetősen sok lovat érint – anélkül, hogy gazdájuk tudna róla. Az alábbiakban áttekintjük a főbb hajlamosító tényezőket, amelyek kiküszöbölésével elejét veheted a betegség kialakulásának.
A gyomorfekélynek (állatorvosi rövidítés: EGUS) több típusa van és több ok miatt kialakulhat, például éhezéstől, gyógyszerektől, de akár stressztől is.
Ennek alapján a megelőzés és a gyógynövényes beavatkozás is több ponton történhet: adott lótól függ, hogy mire van szükség a fitoterápiában.
Gyomorfekélyre hajlamosító kockázati tényezők:
- jelentős változások a megszokásokat kedvelő ló napi rutinjában
- korlátozott mozgáslehetőség, egész napos istállózás, unalom, frusztráció
- üres gyomorban 2-3 órás koplalás alatt elindul a fekélyesedés
- a ló gyakori dominanciaharcok résztvevője, érintettje
- kevés szálas (széna, fű), aminek rosttartalma megkötné a savat
- intenzív abrakolás (kevés nyál termelődik hozzá, savas közeget erősíti)
- sűrű versenyszezon (stresszhormonok, kortizolhatás, PGE)
- intenzív, stresszel járó tréning, gyakori utazás
- takarmányváltás, környezetváltozás
- gyakori/nagy dózisú/hosszan tartó gyulladáscsökkentő gyógyszerek szájon át adagolva
VÁSÁRLÁS
Stresszfekély lovaknál
A stresszes állapotok, bizonyos gyógyszerekkel történő elhúzódó kezelések és az immunrendszer zavarai az anyagcsere szintjén gátolják a gyomorban a védő nyálkaréteg termelődését, ami idővel a mirigyes (alsó) rész savas kimaródását és fekélyét okozza. A gyógynövényeknek a megelőzésben van óriási szerepe, de az elért állapot szintentartásában és a kezelésben is hasznosak.
Stresszt jelent a lovaknak az egész napos istállózás – korlátozott mozgáslehetőséggel, a gyakori dominanciaharcok, csakúgy, mint az intenzív tréning vagy egy krónikus fájdalom.
Ha állandósul a stressz az életükben, az kihat – többek között – a gyomorra is.
A gyomorfekélyes lovaktól a maximális teljesítményüknek csak töredéke várható el. Gyógykezelésük pedig jelentős költségeket fog maga után vonni.
A lovak gyomra U-alakú és kb. 8-15 liter a befogadóképessége. A nyelőcső beszájadzásánál lévő résznek olyan a belső bélése, mint a nyelőcsőé. A legtöbb gyomorfekély ezen a
felső részen alakul ki, mert kicsi az ellenállóképesség a gyomor által termelt sósavval és fehérjebontó pepszinekkel szemben.
Az alsó rész mirigyes és nyálkaképző szövetekkel bélelt, ami megvédi a nyálkahártyát a fekélyesedés ellen. Ennek eredményeképp a fekélyek sokkal kevésbé gyakoriak ebben a régióban. A gyomor mirigyes és nyelőcsői része tehát eltérő mértékben védett a sav ellen.
A stressz esetén termelődő kortizol lelassít sok, az emésztéssel kapcsolatos folyamatot, hiszen ennek a stresszhormonnak a fő feladata az állat „üss vagy fuss” vészreakcióra való felkészítése. Sem támadásnál, sem menekülésnél nem az emésztésen van a hangsúly.
Ha rövid ideig tart a stressz, akkor nincs probléma. Ha elhúzódik, akkor a hormon hatására a gyomornyálkahártya véráramlása lelassul és a nyálkahártyát védő prosztaglandin vegyület termelődése lecsökken, leáll. A savtermelés azonban állandó, mivel a ló emésztőrendszere természeténél fogva a szinte állandó legelésre és emésztésre alakult ki.
VÁSÁRLÁS
Gyomorsavasodás
A nyelőcső-gyomor-patkóbél természetes védőkorlátokkal rendelkezik a sav ellen. A nyelőcsői záróizom megakadályozza a refluxot, a sav nyelőcsőbe visszafolyását.
A szájban termelődő nyál a gyomor nyelőcsői részét védi, mivel a benne lévő bikarbonátok pufferolják, kiegyenlítik a savas folyadékot. Nyál csakis rágáskor termelődik: sem a takarmány látványa, sem annak illata nem indítja be a nyáltermelést. Ezért a gyomorfekély elsődleges ellenszere a magas rosttartalmú széna hosszú időn át történő rágása.
A patkóbélnél, ahol még igen savas a béltartalom, állandó mozgásban van minden azért, hogy a nyálkahártyának egy adott része lehetőleg csak rövid ideig érintkezzen a maró anyaggal. Továbbá itt nagyon gyorsan emelkedik a pH-érték (kevésbé lesz savas), mert beáramlik a hasnyálmirigy lúgosabb váladéka. A gyomor mirigyes része, ami a savat is termeli, speciálisan védett.
Savasító tényezőnek számít a sósav, az epesavak és a fehérjéket bontó pepszin, utóbbi magát a gyomorszövetet is megemésztené, ha az nem lenne védve.
Ezeket ellensúlyozzák a védőfaktorok: a gyomorfal által termelt védőnyálka, a nyálban lévő bikarbonát, a nyálkahártyaréteg jó vérellátása (ez tápanyagokkal és oxigénnel látja el a szövetet), a prosztaglandin-E2 (PGE) védőfaktor és az epidermális növekedési faktor. Ha ezek aránya és jelenléte nincs egyensúlyban, akkor könnyen kialakul a fekély.
A nem-szelektív nem-szteroid-gyulladáscsökkentők (NSAID) – pl. fenilbutazon – gátolják a gyomorban a prosztaglandin védőanyag termelődését, kedvezőtlenül befolyásolva ezzel a nyálkahártya vérellátását, és ezzel a nyálka-bikarbonát védőgát termelődését.
A nem-szteroid-gyulladáscsökkentők túlhasználata jelentősen hozzájárul lovaknál a gyomorfekély kialakulásához.
Természetesen nem egy egyszeri alkalom jelent problémát, de krónikus betegségeknél érdemesebb gyógynövényeket választani a gyulladások visszaszorítására és a fájdalomcsillapításra, ha nem súlyos a ló állapota.
A FitoCavallo® PREVUL gyomorvédő termék gyógynövényei és a FitoCavallo® STRESS termék nyugtató növényeinek együttes etetése lesz a leghatékonyabb, ha idegi alapon, stressztől alakul ki a lóban a gyomorfekély.
Versenyben lévő lovaknak válassz doppingmentes termékek, és törekedj a stressztényezők csökkentésére. Ilyen alternatíva a FEI hatóanyaglistája alapján doppingmentes FitoCavallo® PREVUL-D és STRESS-D termékek kombinációja.
Sajnos a beteg lovak nagy része tünetmentesen szenved. Amely lovak jól tűrik a fájdalmat, azoknál legfeljebb a csökkent teljesítmény, a fénytelen szőrzet vagy valamilyen viselkedészavar lehet az árulkodó tünet.
VÁSÁRLÁS
Gyomorfekély kezelése
A már kialakult gyomorfekélyt savkötőkkel, protonpumpa-gátlókkal és ezeket kiegészítve nyálkahártyavédő és gyulladáscsökkentő gyógynövényekkel javasolt kezelni egy ideig. Nagyon ritka a spontán gyógyulás.
Megfigyelések szerint a legelői tartásmód nem alkalmas önmagában a gyomorfekély kúrálására, mert az abban lévő normális pihenési idők alatt (amikor nem legel az állat) a kimaródások súlyosbodhatnak.
A gyógyszerek hatékonyan kezelik a gyomorfekélyt, ám mellékhatásaikat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Hatásmechanizmusuk lényege, hogy gátolják a gyomorsav termelődését, viszont tanulmányok bizonyítékai alapján a kezelés végével a gyomor savtúltermelésbe kezd („rebound hiperszekréció”). A gyógyszerek rövid távon hatékonyak, de önmagukban nem elegendők, ezért a gyógyszeres kezelés mellé és annak folytatására etess gyomorvédő gyógynövényeket, hogy csökkentsd a fekély kiújulásának esélyét!
Gyomorfekélyes lovaknál a kezelések mellett fontos a tartástechnológia módosítása is, különben hamarosan kiújulhat a betegség.
A szükséges változtatások a gyomorfekély megelőzését is célozzák. Alapvető, hogy bőséges széna álljon a ló rendelkezésére 0-24 órában, lehetőleg evéslassítóban kínálva. A széna vagy fű rágásakor képződő nyál a legjobb savközömbösítő, valamint maga a rágás egyben stresszoldó és unaloműző hatású is.
A magas omega-3 zsírsav tartalmú lenolaj részben gyulladáscsökkentő, másrészt olajos filmrétege némi védelmet nyújt a gyomorfalon.
Élethosszig tartó odafigyelést jelent a ló egészségének megóvása érdekében az abrak több, kisebb részletben történő etetése – legalább 6 órás szünetekkel, szükség esetén gyomorvédő és nyugtató gyógynövényekkel kiegészítve. Megelőzhető vele a vastagbélacidózis is.
Gyógynövényekkel a nyálkahártya védelme nyálkaanyag-tartalmú és gyulladáscsökkentő növényekkel valósítható meg. Erre alkalmas a FitoCavallo® PREVUL termék, illetve doppingmentes változata, a PREVUL-D termék. Mindkettő állatgyógyászati gyógyhatású termék, sokéves tapasztalattal és számos pozitív visszajelzéssel.
Gyomorfekély megelőzésére itatható kamillából és körömvirágból készült tea, amely hámosító és sebgyógyulást elősegítő hatású. Ez önmagában sajnos nem elég a gyógyuláshoz, de enyhe kockázatok esetén megelőzésre beválhat (gyanú esetén javasolt kontroll állatorvosi gasztroszkóp).
Stresszfekély esetén nyugtató gyógynövényeket is etess a fekélybeteg sportlovaddal. Ilyen doppingmentes megoldás lehet a FitoCavallo® NOST-D és PREVUL-D termékek kombinációja.
VÁSÁRLÁS
Az éhezés okozta gyomorfekélynél az éhezés megszüntetése az elsődleges (nem a széna mennyisége a döntő, hanem a szénázással töltött idő, amely nyáltermeléssel jár). Ennek kezelésében a nyálkahártyavédő gyógynövényeken van a hangsúly.
Hideg vízbe áztatott kevés (max. napi 50 gramm) egész lenmag etetése segíthet. A lenmag hőérzékeny nyálkaanyagai bevonják a gyomorfalat, plusz védőréteg kialakításával védik a savtól. A hőkezelt lenmagban ez a hatás már nem érvényesül.
Akut, vérző fekélyeknél régen eseti jelleggel cseranyag-tartalmú, összehúzó hatású gyógynövényeket használtak az állatorvosok. Ilyen a tölgyfalevél és -kéreg vagy az apróbojtorján tömény, kihűlt főzete.
A cseranyagok reakcióba lépnek a nyálkahártyával és mint a bőrcserzésnél, kicsapják a fehérjéket. Ezzel egy extra védőréteget generálnak a sav ellen, illetve időlegesen elzárják a vér és egyéb anyagok átjutását a gyomor- és bélfalon.
A cseranyagok az antinutritív és mérgező hatásukról is ismertek, ha huzamosabb ideig vagy nagy adagban fogyasztja ezeket a ló, tehát ezek csak rövid ideig hasznosak.
Faágakból készült rágcsa unaloműzőnek csak akkor adható a lónak, ha nem gyomorfekélyes. A fák, saját védelmük érdekében ugyanis több-kevesebb cseranyagot felhalmoznak, amely az érzékeny gyomrú lovakat irritálhatja.
A tünetek fennállásáig gyakran korlátlan szénát javasolnak. Ha a ló túlsúlyos vagy metabolikus szindrómában szenved, akkor etesd evéslassítóból vagy add a szénát áztatás, majd az áztatóvíz leöntése után!
Hasmenés lovaknál
Hasmenésnek hívják, ha a trágya szokásos, normális állaga megváltozik: puhul vagy híg lesz, netán akár egészen vízszerűvé válik. A híg bélsárnak több oka is lehet: pl. fertőzés, takarmányozási hiba, idegesség vagy a bélfal állapotának kedvezőtlen irányú megváltozása. A gyógynövényes terápia során figyelembe kell venni a betegség okát!
Fertőzéses eredetű hasmenés
Oka a bélférgek, baktériumok vagy vírusok támadása az emésztőcsőben.
Fontos a hasmenéssel járó vízvesztés miatti kiszáradás elkerülése (ehhez infúziót köthet be az állatorvos), és lehetőleg diétázzon a ló, ami kizárólag jó minőségű, nem penészes, inkább rostosabb széna etetését jelenti – ha az állatorvos ezzel egyetért. Széna nélkül gyomorfekély kialakulására is esély van.
A vírusfertőzés többnyire hőemelkedéssel vagy lázzal jár, a ló általában nem eszik, levert. Vírusok ellen az immunerősítő gyógynövények mellett a huminsavas készítményeket ajánlják, mivel az antibiotikumok ebben az esetben hatástalanok. Az immunrendszer megfelelő működésén múlik a betegség lefolyása.
A bélférgek többnyire csillapíthatatlan hasmenést váltanak ki a gyakran már előzetesen lefogyott, csapzott szőrű lovaknál, csikóknál. Ellenük intenzív és célzott féreghajtásra van szükség, amit az állatorvos határoz meg.
Baktériumos fertőzésnél antibiotikumokat alkalmazhat az állatorvos, amelyek a szerek spektrumától függően hatnak. Ezek a gyógyszerek a vírusok ellen hatástalanok, másrészt alkalmazásukat követően ne feledkezzünk meg a bélflóra támogatásáról pre- és probiotikumokkal, valamint gyógynövényekkel!
Fertőzéses eredetű hasmenés rövid, kúraszerű kiegészítő kezelésére javasolt a bélfertőtlenítő, nyálkahártya-összehúzó, gyulladáscsökkentő és ún. hasfogó gyógynövényeket tartalmazó Fitocavallo® NOBSTI termék. Akkor etessük, ha az állatorvos is egyetért ezzel a típusú kezeléssel!
Jól kombinálható a FitoCavallo® IMMUN védekezőképességet fokozó gyógynövénykeverékkel. Immunerősítés csak akkor jön szóba, ha nem lázas a ló, különben ez a típusú beavatkozás ellenjavallt.
Bélférgesség esetén a FitoCavallo® DEVOR gyógynövénykeverék parazitaellenes hatását veheted igénybe, az állatorvosi kezelés kiegészítésére.
VÁSÁRLÁS
Takarmányozási hiba okozta hasmenés
Mindig gyanakodj, ha a lovadnál egy új szénabála megbontásakor lép fel hasmenés vagy kólikás rosszullét! Ugyanígy légy résen, amikor új növényfaj jelenik meg a legelőn, amin már esetleg alig van legelhető fű. A takarmányváltás önmagában is gondot okozhat, mert a bélflórának idő kell, amíg megszokja az új takarmányösszetételt. Akár mérgező növény is keveredhetett a takarmányba.
Mindig vigyél magaddal a versenyekre és a lovas összejövetelekre saját abrakot (és ha lehet, saját szénát is), hogy ne terheld feleslegesen a lovad érzékeny bélflóráját!
Gyakran lesz hasmenése a lovaknak, amikor tavasszal hirtelen sok zöld füvet esznek.
Egyrészt a zöldtakarmány magas víztartalma miatt lehet hígabb a trágya, másrészt a friss fűben található könnyen felszívódó szénhidrátok (egyszerű cukrok) felborítják a bélflóra egyensúlyát. Egyes abrakféleségek, a melaszos müzlik és jutalomfalatok hasonlóan hatnak az érzékenyebb lovakra. Ilyenkor a hasmenés gyakran (nem mindig!) bélnedvfolyatásként jelenik meg (a trágyagombócok után lepényszerű trágya vagy vizes, híg lé ürül).
A tavaszi legeltetés megkezdésekor célszerű a fokozatosság (1. nap 10 perc legelés, 2. nap 20 perc és így tovább) és a rostpótlás, amivel elkerülhető az ilyenkor ártalmatlan hasmenés és a nem ártalmatlan patairha-gyulladás.
Népiesen „félhasra etetésnek” hívják, amikor rostban gazdag száraz takarmányt (szénát, esetleg szalmát) kap a ló a legelőre hajtás előtt.
Az első fűnövedék, amit sarjfűnek is neveznek, sok kalciumot tartalmaz. Ha a ló hirtelen jut hozzá nagy mennyiségű sarjfűhöz, akkor a szervezetében a kalcium-magnézium egyensúlya felborulhat. A magnézium kalciumhoz viszonyított mennyisége hirtelen lecsökken, ami izomrángásokat és -görcsöket okozhat, de a lovasoknak elsőként inkább az idegesség és a viselkedési zavarok tűnhetnek fel.
A fű magas cukor – ezen belül fruktántartalma – a bélflóra egyensúlyának megzavarásával (diszbiózis) súlyos patairha-gyulladást okozhat főleg pónikban és elhízott lovakban.
A fruktán egy, a hidegtűrő növényekben felhalmozódó szénhidrát, amely a bélbaktériumok erjesztése során alakul át, miközben tejsav halmozódik fel. A tejsav elsavasítja a vastagbelet.
A fű életritmusához igazodva csak kora reggel engedjük legelni a metabolikus zavarokkal küzdő lovakat és azokat, amelyeknek volt már valaha patairha-gyulladása, nyári ekcémája vagy túlsúlya.
Éjjel – fotoszintézis híján – nem tud energiát előállítani a növény és saját szénhidrát-tartalékait emészti fel. Így kevesebb a fűben a cukrok aránya a nap első felében, különösen kora reggel. Hasonló módon előnyösebb egy borús napon legeltetni az erre érzékeny lovakat, mint verőfényes napsütésben, egy fotoszintézisre alkalmas napon.
VÁSÁRLÁS
Bélnedvfolyatás
A krónikus, vízszerű lé végbélnyílásból folyásával járó hasmenést bélnedv-folyatásnak is nevezik. Többnyire takarmányozási ártalom, amelynek hátterében feltehetően bélnyálkahártya-gyulladás áll.
Bélnedvfolyatás ellen több praktika is bevethető:
- sörélesztő (az élesztőbaktériumok – Saccharomyces spp. – pozitívan befolyásolják a bélflórát);
- fűszernövények, mint kömény, kurkuma, gyömbér, mustármag, babér, fahéj. A FitoCavallo® NOSPAS COLD keverék a kínai orvoslásban hideg gyomor szindróma ellen készült, és gyakran javasoljuk a bélnedvfolyató lovaknak. Összetételében szerepel az ánizs-, édeskömény- és fűszerköménytermés, a fahéjkéreg, a rozmaringlevél, az angelika- és a gyömbérgyökér. Gyakran a FitoCavallo® PREVUL gyomor- és bélnyálkahártya védő keverékkel kombináljuk, hogy a krónikusan fennálló gyulladást is célozzuk.
- agyagásványok, kötőanyagok (pl. zeolit, huminsav) – ezekkel óvatosan bánj, tarts várakozási időt, mert sok mindent megkötnek.
- élőflórás joghurt (kérdéses a hatékonysága, esetenként segít)
- a kukorica, a melasz, a cukros nyalókák-müzlik-jutalomfalatok elhagyása, mert ezek csak rontanak az állapoton
- avas olajok, penészes takarmány kerülése
- édes gyümölcsök (alma, dinnye) megvonása
Takarmányhoz köthető kólika és egyéb megbetegedések (pl. hasmenés) fő kockázati tényezői:
- nagy adagú, lédús takarmányok etetése (friss fű, zöldség, gyümölcs)
- csökkent epetermelésű lónál az olajok túlzott bevitele
- metabolikus zavarnál a magas cukortartalmú kiegészítők (jutalomfalat, nyalóka, melasz)
- túlzásba vitt abrakolás, bezabálás (vastagbél elsavasodása)
- átmenet nélküli takarmányváltás (bélflóra pusztulása)
- hasmenést okozó (laxáns, mérgező vagy antinutritív) növény lelegelése
- penészgombával fertőzött zöld vagy szárított növény legelése
- penészes, romlott vagy avas takarmány etetése
Idegesség miatt kialakuló hasmenés
A felfokozott izgalmi állapot, nyugtalanság kísérője lehet az idegi alapú hasmenés. Ezt a bélidegrendszer és az agy kölcsönhatásának tulajdonítják, ezért elsősorban nyugtató és görcsoldó gyógynövényekkel teszünk ellene.
Alkalomszerűen beválhatnak az ún. „hasfogó” gyógynövények, mint a tölgyfakéreg vagy az apróbojtorján, melyek a FitoCavallo® DARSTAP gyógynövénykeverék alkotói is. A bélnyálkahártyát összehúzó növények hasznosak lehet, ha bemutatókon vagy versenyeken a kellemetlen tünetek gyors megszüntetése a cél.
Mivel stressz váltja ki a kedvezőtlen reakciót, ezért mindenképpen célszerű nyugtató gyógynövényeket is etetni a lóval. Ilyen lehet a komló, a citromfű vagy a levendula. Vigyázz, mert a macskagyökér doppingszernek minősül! Sport- és versenylovakkal doppingmentes termékeket etess, mint amilyen a FitoCavallo® STRESS-D vagy NOST-D recept.
Enyhe esetben lehetséges, hogy elegendő a takarmányt bolhamagútifűvel vagy más, nedvesség hatására duzzadó növénnyel is kiegészíteni, hogy a felesleges vizet megkössék. Azonban ne felejtsd el, hogy ezek nem szüntetik meg a kiváltó okot: a gyulladást és a bélflóra zavarát.
VÁSÁRLÁS
Hidegkólika lovaknál
Az egyik esetben a jeges vagy hideg takarmány, illetve víz gyomorba kerülése miatt alakulhat ki kólikás gyomorgörcs. Nem minden ló hajlamos rá, de amelyik igen, annál kerüld a jeges fűcsomókat és a befagyott, feltört itatóvizet. Más esetekben úgy tartják, hogy a hidegtől lelassul a ló anyagcseréje és vérkeringése, és emiatt léphet fel kólika.
A takarmányhoz kevert csípős gyömbér, a fahéj vagy a fokhagyma mérsékelheti a hideghatást, az édeskömény és a kamilla pedig görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatású. A hidegben fellépő kólika megelőzésére a gyógynövényeket etetheted porként vagy itathatod teaként a lovaddal.
A FitoCavallo® NOSPAS COLD gyógynövénykeverék olyan fűszernövényeket is tartalmaz, amelyek az emésztés támogatása és a kólikamegelőzés mellett belülről melegítik át a lovat.
A szénaetetés is fontos tényező a téli rosszullétek elkerülésében. Tévedés, hogy a kukorica fűti a lovat! A széna bőséges etetése segíti a „belső fűtést”, amely a ló bélbaktériumainak tevékenységéhez köthető.
VÁSÁRLÁS
Víz hiány és kólika
A lovak télen jóval kevesebbet isznak, és többnyire nem jutnak zöldtakarmányhoz (eltekintve az enyhe telektől), azonban ennek ellenére szükségük van legalább napi háromszori itatásra és megfelelő mennyiségű folyadékra.
A téli hidegben és a nyári szárazságban vízhiányossá válhatnak, aminek egyik jelző tünete lehet a bélsárpangás. Ez súlyos esetben oda vezet, hogy nem tud magától távozni a bélsár (népiesen: „duguláskólika”). Ilyenkor az állatorvos segédkezik az akadálytalan távozásban.
A kemény trágyagombócokat észlelve kevés lenolaj, elegendő víz, illetve kevés(!) hashajtó rebarbarával kevert emésztésjavító gyógynövény-keverék napi etetése nagy eséllyel segít megelőzni a dugulást. A kutyabenge és az Aloe nagyon drasztikus hashajtók, ezeket ne etesd lóval! A lósóska megfelelő adagban lehet hashajtó, ellenkező esetben hasfogó. A fenti növényeket tartalmazó széna etetése nagyon kockázatos, ezért kerüld, ha lehetséges!
Honnan ismerheted még fel, hogy a lovad keveset iszik télen? Ha a ló a karámban a havat nyalogatja, akkor lehet, hogy szomjas. Ha van előtte víz, amiből ihat, akkor inkább játékról van szó.
A vízhiányos állapot jelei
A dehidratációnak több fokozata van, fontos ezeket felismerni. A maximális szint a kiszáradás, amit több napos folyadékhiány idéz elő. Gyakoribb nyáron és télen.
Jelek, amelyek vízhiányos belső állapotra utalnak:
- a vizelet színe sötétsárga, esetleg erősen büdös és sűrű állagú (ez húgyúti fertőzés miatt is lehet)
- kemény trágyagombócok a bokszban, karámban (nem a napon kiszáradt vagy megfagyott)
- mozgás elején többször ürít a ló, kisebb adagokat (enyhe bélsárpangás)
- a bőrt két ujjal a ló nyakán összecsípve: ha lassan húzódik vissza, ráncos marad, akkor ez a dehidratáció jele lehet (bőrránc teszt)
- száraz, sprőd szőrzet és töredező hosszú szőrök (hosszabb ideje fennálló folyadékhiány, de lehet ásványi anyagok hiánya vagy a zsíranyagcsere zavara is)
- a száraz, repedező paták inkább a gyenge zsíremésztésre, bélflóraproblémákra és ásványianyag hiányra utalhatnak
A hóból tízszer akkora mennyiségre lenne szükség, mint a vízből, hogy szomjat oltson, de közben jelentősen lecsökkentené a belső testhőt. Ez könnyen kólikát okozhatna, ugyanúgy, mint a hideg vödörből itatás. A ló egyéni érzékenységétől függ, hogy mennyire bírja a „fagyizást”.
A téli teázást sok ló (és lovas) kedveli, de ügyelj, hogy csak pár fokkal legyen melegebb a víz, mint a külső hőmérséklet. Azonban erős mínuszban optimálisnak tartják a 8-10 Celsius fokos folyadékot. Idősebb lovak jobban igénylik a melegebb, langyos folyadékot. Egyes lovak képesek a jégtáblákat félrelökve minden további probléma nélkül inni a hideg vízből. Ezt is lova válogatja.
VÁSÁRLÁS
Ha szeretnél rájönni, hogy a saját lovad mit preferál, akkor csak annyi a dolgod, hogy választási lehetőségeket kínálj neki, majd kizárásos alapon dönts: ha a meleg vizet félrelöki és a jégtáblák közül hörpint, akkor neki valószínűleg ez a megfelelő. Ha viszont még az abrakot is ímmel-ámmal eszi, amikor azt hideg vízzel keverted össze langyos víz helyett, akkor tudod, mi a teendő.
A téli ivást elősegítheted átmelegítő teával, amit készíts fahéjjal, édesköménnyel, szegfűszeggel, gyömbérrel, kamillával, csipkebogyóval és esetleg aszalt gyümölccsel. Ezekből elég csak egy egészen kis adagot leforrázni, rövid ideig áztatni, majd akár leszűrés nélkül a vízzel együtt kínálni.
Kb. 1 liter forró vizet tehetsz 10 liter fagyoshoz. A kiszáradás megelőzése érdekében lehet alma-, narancs, szőlő-, baracklevet önteni a vízhez vagy kevés szőlőcukrot tenni hozzá, de túlsúlyos és patairha-gyulladásra hajlamos lovaknál inkább kerüld ezeket!
Kevésbé szárad ki a ló télen, ha:
- állandóan van elérhető víz a ló számára (pl. fagymentes önitató)
- itatás előtt eszik a ló szénát (éhgyomorra kevesebbet iszik)
- egész nap ehet szénát, szinte bármikor (evéslassítóval)
- kap langyos-hideg korpás ivót, kevés hidegen sajtolt olajjal (pl. len-, napraforgó-, kókusz-, repceolaj)
- áztatott pelletet kap, amivel több folyadékot vesz magához
- van nyalósója, ami szomjúságot okoz (ne az abrakhoz tedd a sót, hanem függesztve kínáld, így a ló saját maga szabályozza a bevitelt)
- lédús takarmányt is kap az állat (mértékkel: alma, répa, cékla)
- étvágynövelő, görcsoldó gyógynövényeket (FitoCavallo® NOSPAS) ehet minden nap, amelyek fokozzák az emésztőnedv-termelést és javítják a folyadékháztartást
- mozgatod a lovat rendszeresen, hiszen ezzel fokozódik az anyagcsere, a vérkeringés, valamint a mechanikai rázkódás segíti a béltartalom előrehaladását
Lovadra szabott, online állapotfelmérésre alapozott, ingyenes gyógynövényes tanácsadásunkat megtalálod honlapunkon.
– Március végétől nyolc hétig forgatjuk majd a kocsiversenyt, így ekkorra a lovak erőnlétét olyan állapotba kell hozni, hogy bírják a megpróbáltatásokat. Mivel baleset is történik a filmben, meg kell tanítanunk az állatokat az ágaskodásra, illetve arra is, hogy amíg forog a kamera, addig kiterülve feküdjenek a földön – meséli ifj. Juhász László, aki azt is elárulta, hogy például Jack Hustont és Toby Kebbellt is tanította, hogy miként kell hajtani a lovakat.
Az oktató parancsokat kiált, Karen és lova, Pearl pedig rutinosan ugorják meg az akadályokat. Első ránézésre teljesen hétköznapi látvány, de feltűnhet, hogy az oktató szokatlanul egyszerű instrukciókat is ad, például „tovább egyenesen” vagy „fordulj balra.” Szükség is van ezekre, ugyanis az 53 éves Karen Law vak, oktatójára és lovával való kapcsolatára bízza magát az akadályok forgatagában.
