Biztonságban vannak a lovaink? Milyen intézkedések történtek az üllői Lóklinikán regisztrált FKV esettel kapcsolatban? Mit tesz a hatóság, hogy megvédje lovainkat a betegségtől? A NÉBIH illetékeseivel beszélgettünk.
Egy biztos: a beszélgetés után nem lettünk sem okosabbak, sem nyugodtabbak. Sőt, olykor zavarbaejtő volt a sok egymástól eltérő információ. Előre szólunk, hogy ez a cikk hosszú lesz. De érdemes figyelmesen végigolvasnod, mert a lovad egészsége a tét.
Lovasok.hu: Mi a helyzet a fertőző kevésvérűséggel idehaza, milyen gyakorisággal fordul elő?
NÉBIH, dr. Szőgyényi Zsuzsanna: A hatvanas évek után 2010-ben jelentkezett először a betegség, nagyon sokáig mentes volt az ország. Miután Románia csatlakozott az Unióhoz és megnyíltak a határok, sokkal könnyebben átjöhettek lovak, minden valószínűség szerint így kerülhettek fertőzött állatok az országba. Évente tíznél kevesebb eset fordul elő.
Lovasok.hu: Ez a mostani eset azért különleges, mert a betegség heveny szakaszában szenvedő ló bekerült az ülői Lógyógyászati Tanszék és Klinikára, ott kezelték kilenc napon át.
NÉBIH, dr. Nemes Imre: Szerintem azt azért nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ez egy fertőző kevésvérűségben klinikailag beteg ló volt. A fertőző kevésvérűségre jellemző tünetek nem tipikusak, sok más lóbetegség esetén is hasonló tünetei lehetnek egy állatnak. Az biztos, hogy igazgatásilag beteggyanúsként került leölésre, de ez nem azt jelenti, hogy minden kétséget kizárólag klinikailag is fertőző kevésvérűségben volt beteg az állat. A leölést követő vizsgálatok alapján az állapítható meg, hogy az állategészségügyi igazgatás fogalma szerint beteg volt a leölt ló.
Lovasok.hu: A Szie-Áotk Lógyógyászati Tanszék és Klinika azt írja, hogy: „A hétfői napon (március 9.) elaltatott lóból PCR-rel történő víruskimutatás minden kétséget kizárólag megerősítette a korábbi szerológiai vizsgálat eredményét, miszerint a fent említett és elaltatott beteg fertőző kevésvérűségben szenvedett.”
NÉBIH, dr. Nemes Imre: Ez igaz, állategészségügyi igazgatás szempontból beteg volt, miután az ismételt laboratóriumi vizsgálatok kimutatták az FKV vírusát. Betegségre gyanúsként került leölésre, mert az FKV-ra utaló tünetei is voltak, és az első szerológiai vizsgálata pozitív lett.
|
Tehát: a március 9-én elaltatott ló – a hivatalos álláspont szerint bár fertőzött volt FKV-val, nem biztos, hogy a betegség okozta azokat a tüneteket, ami miatt kezelték. Ez a kijelentés a Szie-Áotk Lógyógyászati Tanszék és Klinika Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében is megjelenik: „A ló atipikus tüneteket mutatott (láza nem volt, lépmegnagyobbodása nem volt, nem volt vérszegény, petechiális vérzései sem voltak stb).” A lótartó viszont a következőket írta: „Vasárnap este került Üllőre a Nagyállat Klinikára. Hétfőn borzalmas vér paraméterei voltak. Keddre javultak az értékei. Ez így már önmagában is orvosi csoda. … Az oldaláról a szőr az ultrahanghoz van leborotválva. A másik oldala is így néz ki. A mája másfélszeresére, veséi 3-4 szeresére nőtt, Vér volt a vizeletében, székletében, vérzett az orra, nehezített a légzése, 70 felett a szívverés, 40 felett a légzés, 40 a láz. A triglicerid szintje a normál 0,2 helyett 12 volt (30-szoros) és a többi is hasonló nagyságrendben szökött fel.”
Nézzük, mit ír a betegség tüneteiről az a tankönyv, amiből az állatorvosok is tanulnak: „Heveny esetekben a testhőmérséklet hirtelen 41–42 °C-ra emelkedik és néhány napig állandóan ezen a szinten marad, vagy hullámzó lefutású. Egyes esetekben néhány nap múlva a hőmérséklet szubnormális szintre esik és az állatok elhullanak. Többnyire azonban az állatok tompultak, fáradékonyak és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is támolyognak. Vemhes kancák elvetélhetnek. A szívgyengeség következtében a látható nyálkahártyák pangásosak, szennyesvörös színűek, üvegesen duzzadtak. A nyálkahártyákon, főként a nyelv alsó felületén, apró vérzések láthatók, amelyek hosszú időn át felismerhetők. Kórbonctan: A heveny szakaszban elhullott lovak savóshártyái alatt és a nyálkahártyákban testszerte kisebb-nagyobb vérzések találhatók. A lép hyperaemiásan duzzadt, pulpája sötétvörös színű és puha. A máj duzzadt, elfajult, a szívizom petyhüdt, fakó színű. A nyirokcsomók duzzadtak és vérzéseket tartalmaznak. A legjellegzetesebb, félheveny esetekben a lép mérsékelten megnagyobbodott, metszéslapja málnavörös színű, és rajta szemecskézettség észlelhető (szágólép). A máj erősen megnagyobbodott, szerecsendiószerű rajzolata van és barnás árnyalatú.” Forrás: (Állatorvosi járványtan II., Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János) |
Lovasok.hu: Az alapján, amit a tulajdonos Facebook bejegyzéséből lehet tudni, elég tipikus tünetei voltak a lónak.
NÉBIH, dr. Nemes Imre: A klinikán dolgozó állatorvos, illetve a hatósági állatorvos, aki látta, ők tudnak erről bővebben nyilatkozni. Azt szeretném pontosítani, hogy egy Facebook bejegyzés alapján nem jelenteném ki, még hogyha az a ló tulajdonostól származik is.
Lovasok.hu: Akkor soha nem is fogjuk megtudni, hogy mi okozta a ló tüneteit?
NÉBIH, dr. Szőgyényi Zsuzsanna: Igazgatás szempontjából irreleváns, hogy milyen tünetei voltak, mert szeropozitív volt két alkalommal, a vírust is megtaláltunk az állat szervezetében, onnantól kezdve igazgatás szempontjából teljesen mindegy, hogy volt-e jellegzetes klinikai tünete, vagy nem.
NÉBIH, dr. Nemes Imre: Fertőző kevésvérűségben beteg volt a ló, de nem biztos, hogy ez klinikailag is megjelent benne.
|
Ha ismét elővesszük azt a bizonyos járványtan tankönyvet, felmerülhet, hogy kizárólag igazgatási szempontból irreleváns, milyen tünetei voltak a lónak: „A vérben a vírus a lázas reakció kezdetén éri el a legnagyobb töménységet. … A lappangási idő igen tág határok – 1 hét–3 hónap (többnyire 1–4 hét) – között ingadozik, és tartamában főként az átvitt vírus mennyisége játszik döntő szerepet. Heveny lázas rohamban szenvedő lóról átvitt fertőzés után többnyire 1–2 hét, láztalan, nyugalmi állapotban levő lóból átoltott fertőzés esetén pedig csak több hét múlva jelentkeznek az első lázas tünetek.” Forrás: (Állatorvosi járványtan II., Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János) Tehát: Egy heveny lázas rohamban szenvedő ló nagyobb valószínűséggel fertőz, mint a betegség félheveny, vagy idült szakaszában. De ha egyúttal a vonatkozó rendelkezésbe is belepillantunk, esetleg tovább szaporodhat a kérdőjelek száma: 456. § (1) Fertőző kevésvérűségben beteg az az egypatás állat, amelyen a) a betegség klinikai tünetei jellemzően mutatkoznak, vagy b) a klinikai tünetek nem kifejezettek ugyan, de amelynek a véréből, szöveteiből a kórokozót laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatták és/vagy amelynek vérsavója a huszonegy napos időközzel, két alkalommal elvégzett szerológiai vizsgálat mindegyikében pozitív eredményt adott. (2) Fertőző kevésvérűségben beteg volt az az állat is, amelyen a boncolás, valamint a szövettani vizsgálat megállapítja a betegségre utaló elváltozásokat, függetlenül attól, hogy az állaton az elhullás vagy leölés előtt betegségre gyanút keltő tüneteket észleltek-e. (3) Fertőző kevésvérűségre gyanús az az egypatás állat, amelyen a betegség klinikai tünetei nem jellemzőek ugyan, de a huszonegy napos időközzel, egymás után kétszer végzett szerológiai vizsgálat eredménye fertőző kevésvérűségre utal (mindegyike kétes eredményt adott vagy csak az egyik volt pozitív). Forrás: 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról Tehát: a jogszabály szerint ha a ló klinikai tünetei nem egyértelműen jellemzőek az FKV-ra, akkor két, 21 napos időközzel elvégzett szerológiai vizsgálat eredményének kell utalnia a betegségre ahhoz, hogy fertőző kevésvérűségre gyanús állatról beszélhessünk. |
NÉBIH, dr. Szőgyényi Zsuzsanna: A vele együtt tartott másik ló első vizsgálata megtörtént és negatív volt. Ugyanazon a településen még két helyen tartanak lovat, azoknak az állatoknak az első vizsgálata szintén negatív eredményt adott. Ugye ennek a betegségnek az a jellegzetessége, hogy vérszívó legyek terjesztik, illetve ha nem megfelelően jár el egy állatorvos, akkor mechanikusan is át lehet vinni a fertőzést egyik állatról a másikra, de ez azért nem annyira könnyű.
Lovasok.hu: Az adott településen folyamatosan figyelik és tesztelik a lovakat?
NÉBIH, dr. Szőgyényi Zsuzsanna: Igen, addig, amíg egyértelműen ki nem lehet zárni a betegséget, vagy egyértelműen meg nem erősítjük.
Lovasok.hu: Amit tudunk erről a lóról, hogy otthon tartották, otthon is született, utoljára tíz éve végezték el a kötelező vérvizsgálatát, nem jártak vele sem külföldre, sem versenyekre. Tehát elvileg nem járt olyan helyen, ahol megfertőződhetett volna. Március elsején került be Klinikára, előtte 2-3 hétig otthon kezelték, előtte fertőződött meg. Télen a vérszívó rovarok nem aktívak. Azt lehet tudni, hogy ez a ló mikor és hol fertőződhetett meg?
NÉBIH, dr. Szőgyényi Zsuzsanna: Mivel ennek a betegségnek nagyon hosszú a lappangási ideje – akár 180 nap is lehet -, azon a féléven belül bármikor megfertőződhetett. Azt nehéz megmondani, hol fertőződött meg.
NÉBIH, dr. Nemes Imre: A településen mindenki azt nyilatkozta járványügyi nyomozás keretében, hogy nem voltak sehol, nem érintkeztek semmilyen idegen lóval – így elég nehéz lesz bebizonyítani, hogy honnan ered a fertőzés. A további járványügyi nyomozás során, illetve a vérvételek segíthetnek feltárni a fertőzés eredetét.
|
Itt ismét utalnánk arra a bizonyos tankönyvre, ami szerint a lappangási idő jellemzően rövidebb: „Tünetek. A lappangási idő igen tág határok – 1 hét–3 hónap (többnyire 1–4 hét) – között ingadozik, és tartamában főként az átvitt vírus mennyisége játszik döntő szerepet. Heveny lázas rohamban szenvedő lóról átvitt fertőzés után többnyire 1–2 hét, láztalan, nyugalmi állapotban levő lóból átoltott fertőzés esetén pedig csak több hét múlva jelentkeznek az első lázas tünetek.” Forrás: (Állatorvosi járványtan II., Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János) |
Lovasok.hu: A Szie-Áotk Lógyógyászati Tanszék és Klinika közleményei alapján a NÉBIH március 9-16. között vonta zárlat alá a Klinikát, de erről csak március 12-én jelent meg közlemény. Nem kellett volna már zárlat elrendelésével egyidejűleg értesíteni a lótartókat?
NÉBIH, dr. Nemes Imre: A létesítménynek egy része volt csak lezárva. Ez a kólikás istálló. Az ortopéd istállóját a kórháznak úgy ítéltük meg járványügyi szempontból a kollégákkal együtt, hogy nem kell lezárnunk, éppen ezért is lehetett onnan elengedni, hazaengedni a lovakat abban az időszakban is. A beteg állattal érintkezésbe került lovak a mai napig ott vannak a kólikás istállóban és folyamatos vizsgálat alatt vannak. Illetve amennyiben kedvező volt a vizsgálat eredménye és hazaszállításra kerültek, ott megfigyelés alatt vannak.
|
Ezen a ponton erősen eltér a NÉBIH-től és a Szie-Áotk Lógyógyászati Tanszék és Klinika álláspontja: „A klinika területén tartózkodó minden lóból szerológiai vizsgálat zajlik, ennek negatív eredménye, valamint a klinika teljes területére kiterjedő fertőtlenítést követően minden remény megvan rá, hogy a jövő héttől a hatóság feloldja a klinika egész területére elrendelt zárlatot, és a klinika ismét 36 frissen fertőtlenített boksszal áll a beteg lovak rendelkezésére.” – áll a Szie-Áotk Lógyógyászati Tanszék és Klinika március 12-én megjelent közleményében. Másnap, március 13-án pedig ezt írták: „A klinika zárlatát a hatóság hétfői naptól (március 16.) feloldja, kivételt képez a kólikás istálló, amely teljes zárlat alatt marad az elkövetkezendő 90 napra. Így március 16-tól ismét fogadni tudja az LTK a betegeket az állategészségügyi hatóság hivatalos engedélyének megfelelően.” Említést érdemel az is, hogy a hatályos rendelkezés szerint külön szabályok vonatkoznak fertőzésre gyanús lovak szállítására is: „A beteg, betegségre gyanús, fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatot csak a járási főállatorvos engedélyével, levágás céljából vágóhídra és csak beteg állatok szállítására rendszeresített zárt gépkocsin szabad szállítani.” Forrás: 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról |
NÉBIH, dr. Nemes Imre: Az ortopéd istállóban lévő lovakkal kapcsolatban tájékoztattuk a megyei igazgatóságokon keresztül az illetékes lótartókat. Járványügyi szempontból azért is mertük elengedni azokat a lovakat, amik ott voltak az ortopéd istállóban ugyanabban az időben, mert ezt a betegséget véres beavatkozások során lehet átvinni, illetve szúró legyek viszik át, tehát attól, hogy két ló egymás mellett van, ez a betegség nem biztos, hogy átterjed.
Lovasok.hu: A kezelő helyiség ugyanaz…
NÉBIH, dr. Nemes Imre: A helyiség közös, de nem egyszerre voltak benne a lovak. Mint ahogy mondtuk, nem lehet átvinni olyan könnyen a betegséget. Még egyszer mondom, hogy járványügyi szempontból nem kritikus az ortopéd istállóban lévő lovak fertőződése. Az egyetemen egyszer használatos eszközöket használnak, azzal nem lehet átvinni a vírust egyik lóról a másikra, messze voltak egymástól, a szúrólegyek aktivitása ebben az időszakban minimális volt, ezeket mérlegelve döntöttünk úgy, hogy igen, haza lehet engedni ezeket a lovakat.
|
A hétköznapi, nem lógyógyászati témájú könyveken edződött lótartó számára esetleg nyugtalanító lehet, hogy a fertőző kevésvérűség terjedésével kapcsolatban ennyire eltérőek a vélemények: „Gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló váladékaival (az orrváladékkal, nyállal, vizelettel, bélsárral) is üríti a vírust, és azt fogékony lovak szájon át is felvehetik. Előfordulhat fertőzésátvitel fedeztetéskor is.” Forrás: (Állatorvosi járványtan II., Varga János, Tuboly Sándor, Mészáros János) Nem kellőképpen erős idegzetű olvasóknak pedig esetleg úgy tűnhet, hogy a NÉBIH esetleg saját magával sem ért egyet: „Gyakorlati tapasztalatok arra utalnak, hogy a fertőzött ló váladékaival (bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is üríti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik (pl.: zabla, közös etető, harapások) illetve fedeztetés során is átadhatják egymásnak. De az ilyen módon történő fertőzés ritkább, mert nagy mennyiségű vírus átvitele szükséges (pl. heveny lázas szakasz). A vírus ellenben nagyon ellenálló beszáradt vérben 7 hónapig, vizeletben és bélsárban naptól védett helyen 10 hétig, füllesztett trágyában 4 hétig őrzi meg fertőző képességét.” – áll a NÉBIH március 13-án megjelent cikkében. |
Lovasok.hu: A NÉBIH közleményében, illetve a vonatkozó szakirodalomban is az van, hogy az arra fogékony lovak szájon át is fertőződhetnek. Ennek a lónak vérzett az orra, nehezített légzése volt, tehát szinte élő porlasztóként juttatta a vírust a levegőbe.
NÉBIH, dr. Nemes Imre: Ezért van zárlat alatt a mai napig a kólikás istálló, mert ott történt a vérzés és ezért csak az ortopéd istállóban lévő lovakat engedtük haza. Annak van esélye, hogy a kólikás istállóban a leölt lóval vele együtt tartott lovak esetleg fertőződhettek, ezt az istállót ítéltük járványügyileg veszélyeztetettnek. De ha bezártuk volna az egész lókórházat, akkor az lenne a lovas társadalom legnagyobb problémája, hogy miért zárjuk be, és mi lesz a beteg lovakkal.
Lovasok.hu: Nyugat-európai esetek kapcsán pedig mindig azt lehet olvasni, hogy az érintett teljes létesítményt és az ott található összes lovat 90 napra zárlat alá vonják.
NÉBIH, dr. Nemes Imre: Igen, de mi itt járványtani egységnek a kólikás istállót tekintettük. Úgy ítéltük meg, nincs járványügyi kockázata annak, hogy az ortopéd istállóban továbbra is folytatódhasson a munka, különösen figyelembe véve a szúrólegyek aktivitását.
Lovasok.hu: Mi a lovasok, lótartók felelőssége a fertőző kevésvérűség elleni küzdelemben?
NÉBIH, dr. Szőgyényi Zsuzsanna: A lótartónak az a felelőssége, hogy ha bármilyen betegség gyanúját észleli a lován, jelentenie kell az állatorvosnak. Első körben a szolgáltató állatorvosnak, ha pedig valamilyen bejelentési kötelezettség alá eső betegség gyanúja felmerül, akkor a hatósági állatorvosnak. Tehát minden esetben, ha magas lázzal járó megbetegedés van, vérezgetés, vérszegénység tünetei jelentkeznek, akkor gondolni kell erre a betegségre.
|
Itt ismét visszautalnánk a cikk elején tárgyalt tipikus és atipikus tünetekre… |
NÉBIH, dr. Nemes Imre: Mostmár az egyetem is jobban oda fog figyelni, hamarabb eszükbe fog jutni, hogy vannak bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegségek. A fertőtlenítés során a fából készült bokszokat – mivel azt nem lehet fertőtleníteni – megsemmisítettünk. Úgy fogják újraépíteni ezeket a bokszokat, hogy könnyen fertőtleníthetőek legyenek, tehát az egyetem is tanult ebből az esetből.
Nagyon sokat beszélgettünk az egyetem vezetésével arról is, hogy meg követelhető-e, hogy három éven belüli vizsgálata legyen a lónak, amelyik a Klinikára kerül és csak akkor fogadható. Abban maradtunk, hogy inkább oda kell figyelni a fertőző betegségek jeleire, mert egy beteg ló esetében elsődleges a gyógyítás, többek között állatvédelmi szempontból is.
Lovasok.hu: Hány ló kötelező vérvizsgálatát végzik el egy évben?
NÉBIH, dr. Nemes Imre: A lótartók 65-70.000 lóról beszélnek Magyarországon. A lóenar szerint ez 40-45.000. Évente körülbelül 17.000 vizsgálatot végzünk el. A lóállomány harmadát kell vizsgálni évente, de a 70.000-hez képest nincs meg. Ebben benne vannak a sportlovak is, akiket évente kell szűrni, tehát az állattartók fegyelme az nagyon gyér. A lovak egyedi azonosítása, a lóútlevél kiváltása és a kötelező vizsgálatok (mint pl. az FKV) szempontjából egyaránt.
Lovasok.hu: Vetettek már ki szankciót bárkire az elmúlt években az FKV szűrés elmaradása miatt?
NÉBIH, dr. Nemes Imre: 2010-ben volt egy nagy kampány, amikor sok év után megjelent ismét az FKV betegség Magyarországon. Ekkor felhívtuk a megyék és a lótartók figyelmét a vizsgálatok fontosságára. Azon lótartók esetében, akiknél a hatóság megállapítja a jogszabályok megsértését, első esetben figyelmeztetésben részesülnek, és felhívjuk figyelmüket, hogy végeztessék el a kötelező vizsgálatot. Nem a pénzbüntetés az elsődleges, hanem az, hogy el legyen végezve a vizsgálat.
|
Időközben: információ egy lovas állatorvostól “Sajnálatos módon az FKV vizsgálatokat végző intézet adminisztratív okokból azonosítóval vagy mikrochipes egyedi jelöléssel nem rendelkező lovak vizsgálatát nem végzi el. Illetve nem végzik el azokat a vizsgálatokat sem, ahol a küldő iratról lemaradt valamilyen információ vagy az állatorvos által nincs láthatóan lepecsételve. Ez érthető valahol, hiszen nemrégiben volt néhány olyan eset, hogy lókupecek Romániából vagy egyéb helyről származó lovakat vizsgáltattak meg így és az eredményeket másik lóval adták oda, merthogy a küldőn egy szám, jobb esetben még a ló neve szerepelt. A külföldről visszaérkezett panaszok miatt változott meg a rendszer, de a magyar viszonyokat ismerve ez a járványvédelmet egyáltalán nem segíti!” Tehát azok a lovak, melyek lóazonosítóval és lóútlevéllel nem rendelkeznek, kötelező vérvizsgálaton sem eshetnek át, így minden szempontból “láthatatlanok” maradnak és fokozott veszélyt jelentenek a többi lóra. 2015.04.07 |
|
Zárszó: A fertőző kevésvérűség nem csak a hatóság és az állatorvosok ügye, hanem ugyanúgy a lótartóké is. A lótartók felelőssége, a Te felelősséged, hogy megvédd saját lovadat és mások lovait is ettől a betegségtől. Mert nincs kezelés, nincs oltás, nincs mentség, nincs bocsánat. A tájékozottság és alaposság az egyetlen fegyvered, amivel küzdhetsz a fertőző kevésvérűség ellen. Élj hát vele. A betegséggel kapcsolatos további információkért ajánljuk az alább felsorolt kapcsolódó cikkeinket. |
2015.04.03. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotó: Haga Zsuzsi
Frissítve: 2022.03. 29.
