Amint az időjárás drasztikusan változik, nekünk is, akik lovunk jóllétéért felelősek, szintén változtatnunk kell (ha nem is drasztikusan, de kellőképpen). Változtatnunk kell az edzések idején, a pályakarbantartáson, a rovarok elleni védekezésben, a karámozás idején és legfőképp a takarmányozáson is!
Amint a hőfok 25-30 °C fölé kúszik, a ló anyagcseréje megváltozik. A leglátványosabb jelenség az izzadás, amely a ló elsődleges hűtési technikája. Azonban az izzadsággal nemcsak vizet, hanem létfontosságú ásványi sókat is veszít az állat, amiket egyszerű abrakolással nem lehet pótolni.
Bár banálisan hangzik, a nyári takarmányozás alapja a folyamatosan elérhető, friss és tiszta ivóvíz. Egy átlagos, 500 kg-os ló nyugalmi állapotban is elfogyaszt napi 30-50 liter vizet, de komoly munka és hőség esetén ez a mennyiség a 80-100 litert is elérheti.
Sokan tartanak tőle, hogy a felhevült lónak vizet adjanak. Valójában a kiszáradás sokkal veszélyesebb. A munka utáni visszaléptetés után (amikor a légzés már normalizálódott) nyugodtan kaphat a ló néhány korty vizet, de a teljes adaggal várjuk meg, amíg a ló testhőmérséklete visszaáll a normál tartományba.
Elektrolitok
Az elektrolitok (nátrium, kálium, klorid, magnézium és kalcium) olyan ásványi anyagok, amelyek elektromos töltéssel rendelkeznek, és elengedhetetlenek az idegrendszeri impulzusok továbbításához és az izommunkához. A ló izzadtsága hipertóniás, ami azt jelenti, hogy koncentráltabban tartalmaz sókat, mint a vérplazma.
Mikor és hogyan pótoljuk?
-
Könnyű munka mellett: Egy jó minőségű nyalósó (fehér, tiszta nátrium-klorid) általában elegendő.
-
Intenzív edzés esetén: Ilyenkor már speciális elektrolit-pótlásra van szükség, amelyeket por, folyadék vagy paszta formájában adhatunk.
-
Fontos: Elektrolitot csak akkor adjunk, ha a ló utána képes és akar is inni! Víz nélkül az elektrolit-koncentrátum tovább súlyosbíthatja a dehidratációt.
Az abrakolás időzítése és összetétele
A rostok emésztése során jelentős mennyiségű hő termelődik a ló vastagbelében. Ez télen előny, nyáron viszont extra hőterhelés.
-
Hajnali és késő esti etetés: Az abrakadagot (szemes takarmány, táp) érdemes a nap leghűvösebb óráira időzíteni. A déli forróságban a ló emésztőrendszere is lassabb, ilyenkor jobb nem terhelni nehéz takarmányokkal.
-
A legelő veszélyei: A nyári aszályban és tavasszal, amikor hirtelen beköszönt a jó idő, a fű nagy hőnek van kitéve, ami miatt megnőhet benne a fruktán (összetett cukor) tartalom. Ez az érzékenyebb lovaknál savasodáshoz vagy akár savós patairha-gyulladáshoz is vezethet. Az első legeltetést is a kora reggeli órákra érdemes korlátozni, valamint fokozatosan hozzászoktatni lovunkat. Kiemelten fontos a hőségben a legelőn fellelhető vízforrások rendszeres töltése, tisztítása és ellenőrzése.
A nyári takarmányozás lényege tehát a tudatosság és odafigyelés. Fordítsunk nagy figyelmet mindarra, amit lovunk az izzadással veszíthet, és ha szükség van rá, pótoljuk!
2026.05.26.
Lovasok.hu szerkesztőség
Jáger Dorka Anna
