Hugyecz Mariann a Díjugrató Világkupa döntőben

Írta:

Hugyecz Mariann olyan sikert ért el, amire az elmúlt 25 évben nem volt példa a magyar díjugratás történetében. Ő az első magyar lovas, aki ez után a negyed évszázados kihagyás után szerepelhet a díjugrató Világkupa döntőben.

A díjugrató világkupa döntőre való minősülés rendkívül nehéz és hosszú folyamat. A megszerzett indulási jog a teljes évadban nyújtott teljesítményt tükrözi, hiszen végig jól kell szerepelni a pontszerző versenyszámokban. A liga végső ranglistájának első három helye minősít a döntőre.

Hugyecz Mariann hosszú hónapok óta tudatosan választotta ki a minősüléshez szükséges versenyeket és végig a kitűzött célt szem előtt tartva menedzselte legjobb lovát, Chacco-Boy-t. A robbanékony és atletikus herélt a téli pihenője után a braunschweigi pályán is fantasztikusan ugrott: akkor negyedik lett a négycsillagos CSI egyik fő versenyszámában.

Hugyecz Mariann és Chacco Boy a Papp László Sportarénéban

A páros remek szériája Varsóban, a világkupa Közép-Európai Liga döntőjében is folytatódott: az első napi vadász versenyszámot hiba nélkül teljesítették, a második napon egy verőhibával szerepeltek 155 cm-en, majd a 160 cm-es döntőben bejutottak az összevetésbe.

Ezzel a teljesítménnyel összesítésben a liga harmadik helyén végeztek, amivel megváltották jegyüket a 2016. március 25-27-én, Göteborgban megrendezésre kerülő világkupa döntőre.

Magyarország jelenlegi legjobb női lovasa, a válogatott stabil tagjaként szereplő Hugyecz Mariann ötéves kora óta lovagolja a 2005-ös születésű Chacco-Boy-t. A fiatal lóként Paul Schockemöhlétől vásárolt, lewitzi tenyésztésű pej herélt anyja az a Paola, amellyel Mariann még ifjúsági versenyzőként lovagolt nemzetközi szinten.

A kivételes tehetségű lóról lovasa az alábbiakat írta Facebook-oldalán a verseny után: „Ez a ló fantasztikus, őt nem érdekelte az ugrások magassága vagy a pálya, a vonalak nehézsége, csak hibátlant akart ugrani és engem boldoggá tenni. Hát ez sikerült! Köszönöm Chacco!”

Gratulálunk!

2016.02.29. Forrás: Erdélyi Magdolna, DíjugratóSzakág.hu
Frissítve: 2022.08.11.
Fotó: Hajdú Krisztina

Toplistás A Lovasíjász

Írta:

Lovasok.hu

Magyar kasszasiker a mozikban: A Lovasíjász megszerezte az országos nézettségi toplista tizedik helyét. Kaszás Géza filmjére a január végi bemutató óta már több mint 30.000 jegy kelt el.

A Lovasíjász egy itthon szokatlan, de Amerikában jól bevált forgalmazási stratégiát alkalmazott: az úgynevezett fokozatos terjeszkedést. Tehát először csak néhány moziban kezdték el vetíteni a filmet, majd a kereslet hatására egyre több moziban tűzték műsorra. A Lovasíjászt a múlt hét óta országszerte már 48 helyen vetítik.

Teltház az Urániában

A Lovasíjász ráadásul teltházas vetítésekkel futott, és már öt hét alatt maga mögött hagyott nézettségben számos olyan magyar filmet, melyeket egyenként több százmillió forinttal támogatott a Filmalap.

Venczel Endre, a filmet forgalmazó Anjou Lafayette vezetője az Origónak elmondta, hogy folyamatos megkeresések érkeznek be hozzá vidéki moziktól és művelődési házaktól, hogy szeretnék vetíteni A Lovasíjász-t, és az a célja, hogy minden olyan helyre eljuttassa a filmet, ahol biztosítani tudják a technikai feltételeket a megfelelő minőségű vetítéshez.

Már áprilisra is lekötöttek közönségtalálkozókat, a mozival nem rendelkező településekre pedig mozgó mozik fogják elvinni a filmet.

2016.02.26. Forrás: Origo
Frissítve: 2022.09.11.

Csoda, hogy rátaláltak – lómentés Soroksáron

Állatvédelem

Írta:

Lovasok.hu

Elhanyagolt, nyomorúságos körülmények között tartott lóra bukkantak a soroksári polgárőrök. A patást végül állatvédők segítségével helyezték biztonságba.

Soroksári polgárőrök jelezték a Segítő Angyalok állatvédő szervezetnek, hogy egy tanyán igen rossz állapotban és körülmények között tartanak egy lovat és egy kutyát. Másnap reggel, amikor az állatvédők a hatósági állatorvosokkal a helyszínen megjelentek, a tulajdonos lemondott a ló további tartásáról.

A kutyát mikrocsipes azonosítás és a kötelező veszettségoltás beadása után a hatóságok döntése alapján sűrű ellenőrzés mellett a gazdája megtarthatja, ha teljesíti a vele szemben támasztott követelményeket.

“Ezúton is köszönjük a Soroksári Polgárőrök éberségét és a jelzést, mert nélkülük talán soha senki nem találta volna meg ezt az eldugott jószágot” – írták Facebook oldalukon a Segítő Angyalok.

2016.02.26. Forrás: 23.kerület
Fotók: Segítő Angyalok, Canva
Frissítve: 2022.07.23.

Ülni fogsz, ha ölnek a lovaid

Írta:

Lovasok.hu

Két év négy hónap fogházbüntetést kapott az a két vádlott, akik harmadik társukkal 2012 januárjában szabálytalanul hajtották lovaikat az úton és halálos balesetet okoztak Hortobágyon. Az ügy kapcsán elmondjuk, mire kell figyelned, ha lovaddal az utakra merészkedsz.

2012. január elsején az első- és másodrendű vádlott korlátozott látási viszonyok között 25 lovat hajtott Hajdúnánásról Polgár irányába, a lovak téli szálláshelyére. A hajtás alternatív útvonala nem volt járható, ezért választották a közutat: a ménest a Hortobágy folyó hídján hajtották át.

Egy társuk gépjárműve vészvillogóját működtetve a ménes előtt haladt. A főúton közlekedő autós ugyan látta a másik sávban közeledő járművet, de a ménest legfeljebb 32-36 méter távolságban észlelte először – ekkor már késő volt. Az autóba a vágtázó lovak belerohantak, a jármű vezetője a helyszínen életét vesztette, utasa maradandó sérülést szenvedett.

A vádlottak egyértelműen megszegték az állathajtásra vonatkozó szabályokat, többek között azzal is, hogy az első- és másodrendű vádlott ittas állapotban kezdte meg a hajtást – állapította meg a bíróság. A bíró indoklásában kifejtette: a vádlottak tudatosan az éjszakai sötétség határán hajtották fel a közútra a lovakat, és azok több száz méteren át vágtáztak az úton.

A szakértő a szakvéleményében azt állapította meg, hogy a lovak óránként legalább 30 kilométeres sebességgel haladhattak, de valójában úgy becsülte, hogy az állatok 40-50 kilométer óránkénti sebességgel vágtázhattak, így a ménest 30 méteres távolságból észlelve a balesetet nem lehetett elkerülni. Az ütközést legfeljebb akkor kerülhette volna ez az autós, ha 25-40 kilométer óránkénti sebességgel haladt volna, ami nem volt elvárható.

A KRESZ szabályai a lovasokra is vonatkoznak

Mindegy, hogy lovadat hajtod, vezeted, vagy a hátán ülsz, a KRESZ szabályai rád is vonatkoznak. A KRESZ szerint ugyanis vezető az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). Tehát függetlenül attól, hogy van-e jogosítványa a lovasnak, lovat hajtónak, jogilag “sofőrnek” számít, és a KRESZ minden pontja érvényes rá.

A KRESZ részletesen szabályozza az állatok hajtását és vezetését. Természetesen a legbiztonságosabb a lovakat nem az úttesten, hanem az út mellett hajtani, amennyiben ez nem lehetséges, az állatokkal minél inkább az úttest és az útpadka jobb szélére kell lehúzódni.

Az úttesten állatot csak olyan személy hajthat vagy vezethet, aki azt biztonságosan irányítani, koordinálni képes. Több ló vezetése, hajtása esetén annyi segítő szükséges, hogy az előbbi feltétel teljesüljön. Ők lakott területen kívül, illetve éjszaka és rossz látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt kell, hogy viseljenek.

Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között az első állat bal oldalán fehér vagy sárga, az utolsó állat bal oldalán piros, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.

Vasúti átjárón a lovakat csak kisebb csapatokban (max. 10 egyed) szabad áthajtani.

Lótartók számára fontos tudnivaló, hogy amennyiben a lovak karámja az út mellett található, a terület fenntartójának felelőssége, hogy az állatok ne szökjenek az útra. Amennyiben a lovak mégis kiszabadulnak a karámból és a közlekedés biztonságát veszélyeztetik, a lótartónak értesítenie kell a rendőrséget, akik segítséget tudnak nyújtani az állatok biztonságos befogásához.

Amennyiben lovaiddal kénytelen vagy közúton közlekedni, vagy átkelni, törekedj a KRESZ szabályainak betartása mellett arra, hogy az állatok a lehető legkevesebb időt töltsék az úttesten. Minden segítő és a lehető legtöbb ló legyen ellátva valamilyen fényvisszaverő kiegészítővel – ezek ma már kedvező áron és igen nagy választékban megvásárolhatók bármely lovasboltban.

Mindig tartsd szem előtt, hogy a ló csordaállat és menekülő állat. Nem célszerű gépkocsival, és tilos kerékpárral terelni, vagy vezetni őket. A legbiztonságosabb a domináns egyedeket kézen, vagy lóhátról vezetni, a többieket pedig utánuk hajtani.

Első a biztonság

A legfontosabb, hogy ne sajnáld a pénzt, időt, energiát a fent leírt óvintézkedések betartására, mert ellenkező esetben nem csupán saját és lovaid életét, de a közlekedés más résztvevőit is veszélyeztetheted.

Bővebben itt olvashatsz a KRESZ lovasok számára legfontosabb rendelkezéseiről: Közlekedésbiztonság lovasoknak >>

2016.02.26. Forrás: MTI
Frissítve: 2022.07.25
Fotó: Canva

Hajtanak a magyarok, leigázták Hollandiát

Írta:

Lovasok.hu

Fogathajtóink újabb győzelmet arattak, két kategóriában is maguk mögé utasították a német, holland és belga hajtókat – ezúttal Hollandiában.

Dobrovitz József négyesfogatával a vecsési nemzetközi fogathajtó versenyen 2015-ben

Hölle Martin kettes-, Dobrovitz József valamint ifj. Dobrovitz József négyesfogattal indult a hollandiai Achterhoekben rendezett megmérettetésen, holland, német és belga válogatott versenyzőkből álló mezőnyben. A magyar fogathajtók mindkét kategóriában megnyerték a kétfordulós fedeles versenyt.

Kettesfogatával Hölle Martin a német Sandro és Torsten Koalickot, Anna Sandmannt és a holland Harrie Verstappent maga mögé utasítva szerezte meg az első helyet.

Hölle Martin Bredában megrendezett Pónifogathajtó Világbajnokságon 2015-ben még egyesfogattal

Négyesfogattal Dobrovitz József győzött, mögötte fia, ifj. Dobrovitz József érte el a második legjobb eredményt a hazai favorit, Theo Timmermann, a belga Glenn Geerts és a szintén holland Mark Weusthof előtt.

2016.02.25. Forrás: fogathirek.hu

A patkolókovács szakma a bizalomra épül

Írta:

Lovasok.hu

A pataápolás, szaruszabályozás és a patkolás a lótartás mindennapi részét kell, hogy képezzék. Teljesen természetes, hogy időközönként hívod a patkolókovácsot, vagy jön is magától az előre megbeszélt időben és elvégzi a munkáját. De mi van akkor, ha nem ennyire idilli a kép és döcögősen megy a szekér?

Előfordul, hogy lótartóként nem tudod, mit kérhetsz, és mit kaphatsz ebben a szolgáltatásban. Mert bizony ez egy szolgáltatás, ennek minden jó és rossz tulajdonságával együtt. Vegyük hát sorra azokat az aknamezőket, melyek megnehezítik a lótartó és a patkolókovács közötti együttműködést.

Első a bizalom!

A patkolókovács kiválasztásnál fontos az ismerősök, lovas társak „ajánlólevele”. Fontos, de ne ez legyen a fő szempont.

Számolj azzal a ténnyel, hogy a patkolókovácsok általában nincsenek birtokában a téridőugrás képességének. Maga a szaruszabályozás, patkolás jól előre tervezhető munka, de ha messziről, akár több száz kilométerről hívsz lovaidhoz szakembert, be kell kalkulálnod, hogy nem minden esetben tudod majd ugrasztani, ha megmozdul, netán leesett egy patkó, esetleg csak látsz a ló lábán valamit, amit meg szeretnél neki mutatni.

Célszerűbb 50-70 kilométeres körzeten belül keresned olyan jól képzett szakembert, aki tényleg elérhető, és riasztható, ha baj van. De talán az egy órás szabály a jobb megfogalmazás: patkolókovácsod lakjon egy órányi távolságon belül. Persze működhetnek nagy távolságokkal is remekül a kovács-lótartó kapcsolatok, de mindig kompromisszumokkal és megfelelő szervezéssel.

Általában fontos szempont az ár kérdése. Ez természetesen még nagyobb jelentőséggel bír, ha több lovad van. Ami a szaruszabályozási és patkolási árakat illeti, országosan és az egyes szakemberek között is nagy eltérés lehet. Amit fontos tudnod: a patkolókovácsok minden szerszáma, a felhasznált anyagok, segédanyagok mind-mind import termékek. A hazai kovács tehát jobb esetben ugyanazon az áron vásárol, mint nyugatabbi kollégája, vagy a hazai adózási és kereskedelmi helyzetet figyelembe véve gyakran még drágábban is. Ezzel szemben a patkolókovácsok átlagos árképzéséről elmondható, hogy munkájukért kb. a felét kérik meg annak, mint nyugati kollégáik.

Próbáld megtalálni a megfizethető, de a számodra és a lovad számára legjobb patkolókovácsot. Nem biztos, hogy a legdrágább a legjobb, de a feltűnően olcsó ajánlatok mindenképpen gyanúsak. Egy régi, de igaz mondás, hogy amit megspórolsz a patkoláson, annak többszörösét fizeted ki később az állatorvosnak.

A pataápolás egy tervezhető költség. Általánosan elmondható, hogy hathetente minimum szabályozni kell a patákat. Így előre tudod, mikor milyen kiadásaid lesznek.

Vegyük sorra azon kérdéseket is, melyekre az elmaradt válaszok nagyban befolyásolják a patkolókovácsoddal kialakított viszonyt és egyben lovad egészségét is.

Mikor kezdjük a csikó körmölését?

Minél hamarabb, de legkésőbb a második hónapban, feltéve, hogy korábban nem tapasztalsz rendellenességet. Célszerű 2-3 hetente megnézetni a csikó lábait a patkolókováccsal, és ha szükséges, kis reszeléssel igazítani.

A csüd alatti részek konformációjának korrigálása az első hat hónapban kell, hogy megtörténjen. Utána már nem „javíthatóak” az elváltozások, ezt ne is várd a patkolókovácstól. Féléves kor után alapvetően az addigra kialakult lábszerkezettel lesz kénytelen együtt élni a ló.

Mikor kapjon a csikó először patkót?

Téves az a szemlélet, hogy a munka megkezdésekor azonnal patkó kell a csikó lábára. Van szegénynek így is sok baja az egyensúllyal, meg a sok tanulnivalóval. A bizonytalan egyensúly miatt ilyenkor egyébként is hamarabb megtörténik a baj: belelép a patkószárba, vagy lelépi a patkót.

Célszerű a patkó használatát akkor elkezdeni, mikor már kialakult az alap egyensúly és a terhelés, valamint a szarukopás is indokolja a használatát.

Patkósarok, vídia stift: igen, vagy nem?

Aranyszabály, hogy patkósarkakat csak akkor használj, amikor arra szükség van. Soha ne legyen állandóan a patkóban, mert sérülést és nehezen kezelhető, vagy visszafordíthatatlan elváltozásokat okozhat. Oka lehet a patarepedésnek, a feltolódott sarokfalaknak, pata-, pártaízületi betegségeknek is. Az elemelt nyír csökkent talaj felőli alátámasztása miatt a keringés is csökken a lábvégben.

A vídia stift állandó használata kevésbé befolyásolja a szarutok és a lábak mozgását, de itt is figyelembe kell venni, hogy kemény talajon, aszfalton a keményfém szemek megakadályozzák a talajfogáskor és ellépéskor természetes apró csúszó és csavaró mozgásokat, ez pedig károsan hat a pata- és pártaízületekre.

Patarepedés

A szarutokon repedések minden esetben a kiegyensúlyozatlanság miatt fellépő feszültségekből keletkeznek. Ezért az egyensúlyért pedig a patkolókovács a felelős! Szinte minden repedés gyógyítható a megfelelő egyensúly helyreállításával. Általában nem szükséges szétfaragni, kapcsozni, ragasztani a repedéseket. Egyszerűen csak a megfelelő technikával helyre kell állítani a lábvég és a szarutok természetes egyensúlyát, és hagyni, hogy magától lenőjön a következő egy év alatt.

Tény, hogy nagyon ritkán előfordulnak olyan esetek (például régóta fennálló repedések, pártasérülések), amikor a lábvég és a szarutok olyan mértékű elváltozáson ment keresztül, ami már szinte lehetetlenné teszi a javulást.

Ami fontos: a frissen keletkezett repedést azonnal kezelni kell. Ebben az esetben a legelső a bent felejtett patkósarkak eltávolítása és a szarutok rugalmasságának helyreállítása, puhítása, valamint a repedés és környékének megtisztítása, fertőtlenítése. A többit a patkolókovácsnak tudnia kell.

Nyírrothadás

Nevezhetjük a lovak „menedzsment betegségének” is. A közvetlen kiváltó ok az ammónia és a gondozatlan, elhanyagolt pata. Ha már megjelentek lovad lábán ezek az oxigén nélkül vígan éldegélő baktériumok és gombák alkotta életközösségek, akkor ne várd meg, míg a nyír felől elkezdenék felzabálni lovadat.

Szinte minden lovasbolt dugig van a nyír kezelésére alkalmas szerekkel, sőt a patkolókovácsod műhelykocsijában is akad belőle valószínűleg. De a hagyományos SBC paszta is kikevertethető a patikákban. A lényeg a pata rendszeres tisztítása, a tartási körülmények javítása és a napi rendszerességű kezelés.

Ha arra vársz, hogy patkolókovácsod hathetente rendbe rakja lovad lábát, az nem fog működni. Ő csak az előző szabályozás óta károsodott lelógó részeket fogja eltávolítani és egyszer lekezelni. Ez nem vezet eredményre, hosszan elhúzódó folyamat lesz belőle, aminek lovad issza meg a levét.

„Akkor is patkót akarok” szindróma

Gondold végig, miért is szeretnél patkót a lovadra. Beszéld meg patkolókovácsoddal, állatorvosoddal, edződdel, hogy van-e szükség patkóra, vagy elég csak a patákat szabályozni hathetente. Persze ha versenyzel, harmatos füves pályán lovagolsz, szükség van a csúszásgátlásra. Előfordul, hogy a szaru gyorsabban kopik, mint nő. Esetleg lovadnak olyan lábvég-konformációja van, ami miatt védeni kell a szarutokot. Ilyenkor egyértelmű, hogy kell. De feleslegesen ne használd. Majd csak akkor, ha szükséges.

Patkolás után lovagolhatom?

Igen, de azt azért számításba kell venned, hogy minden szaruszabályozás az ujjtengelyek három dimenzióban történő egyensúlyba állítását jelenti. Az eltelt hat hét alatt a szaru túlnőtt, szépen eltolódott a láb egyensúlya is. A patkolókovács ezt az állapotot állítja vissza pár perc alatt. A láb szerkezetének, ízületeinek célszerű időt adni, hogy ezt az új „beállítást” megszokják. Ezért nem célszerű aznap intenzíven dolgozni a lóval. Másnap már természetesen lehet élvezni a szép friss patákat vagy patkókat.

2016.02.24. Forrás: MAPE.hu
Frissítve: 2022.09.06.
Fotó: Canva

Szeretet ajándékba – óriáslovak az idősek otthonában

Írta:

Lovasok.hu

Két hatalmas Clydesdale ló szépítette meg a napot egy idősotthon lakói számára Ausztráliában.

Az idősebb Lenny és a fiatalabb Sonny gazdájuk, Gary Cullen kíséretében látogatott el egy erinai idősek otthonába.

A két megtermett Clydesdale nem képzett terápiás jószágok, hanem sokkal inkább munkalovak, odahaza lovaskocsit húznak és szántanak, de gazdájuk szerint rendkívül kedves természetük alkalmassá teszi őket a terápiás jellegű feladatokra is.

Lennynek nem ez volt az első ilyen bevetése, korábban már többször járt idősek otthonában, iskolákban, volt már bárban és utazott liftben is. A fiatalabb Sonny most először járt egy épület belsejében, de nagyszerűen vette az akadályt.

Mint tulajdonosuk elmondta, ezek a lovak rendkívül kedvesek és érzékenyek, kedvelik az emberek társaságát és örömmel létesítenek kapcsolatot velük. Lenny például a kerekesszékben ülőknek is óvatosan az ölébe hajtja a fejét. Az idősekkel pedig szinte csodát tesz a két ló, mert előcsalják a régi emlékeket.

2016.02.24. Forrás: dailytelegraph.com
canva.com
Frissítve: 2022.08.10.

Az azonosítatlan lovak jelentik a legnagyobb veszélyt

Írta:

Lovasok.hu

Mérföldkőhöz érkezett a hazai lóállomány egészségéért tevékenykedő, lógyógyászokból és a NÉBIH szakembereiből álló munkacsoport, ezért találkozóra és közös beszélgetésre hívták az állatorvosokat, lovasokat és lótartókat.

A február 12-i rendezvény teltházzal, több mint száz résztvevő jelenlétében zajlott, akik között legnagyobb számban a magánpraxisban és a hatósági vonalon dolgozó állatorvosok voltak jelen, de a lovasok, lótartók és lótenyésztők is képviseltették magukat.

A délelőtt folyamán Prof. Josh Slater (PhD BVM&S, Royal Veterinary College, University of London) tartott előadást a fertőző kevésvérűségről, a betegséget okozó vírusról, a diagnosztikai lehetőségekről és a vonatkozó Uniós szabályozásról. Később kitért más fertőző lóbetegségekre is, melyek a globális felmelegedés és a klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelmet követelnek idehaza is.

Délután Just Ágota a lóútlevél kiadásának folyamatáról és magáról a lóútlevélről beszélt. Azt is megtudhattuk, hogy Európa talán legszebb lódiagramja a magyar lovak útlevelében látható.

Dr. Szögyényi Zsuzsanna összegezte a 2015-ös év FKV-eseteinek tapasztalatait, majd Dr. Stollár Katalin engedett bepillantást a NÉBIH ÁDI labor működésébe és a vérvizsgálat rejtelmeibe. Az előadók sorát Dr. Vladár Dorottya zárta, aki a fertőző kevésvérűség törvényi szabályozásában tervezett változásokat vette sorra és kérte ki a hallgatóság véleményét.

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a meghívottak között az állatorvosok, lótartók, a NÉBIH és a Lóútlevél Iroda szakemberei egyaránt képviseltették magukat. A beszélgetés attól lett igazán interaktív, hogy a közönség soraiban ülők is megosztották véleményüket, tapasztalataikat, javaslataikat és kérdéseket tettek fel.

A rendezvény teltházzal, több mint száz résztvevő jelenlétében zajlott

„Nagyon jók és színvonalasak voltak a szakmai előadások” – mondja Dr. Bába András lógyógyász specialista, a munkacsoport egyik tagja, az MLGYÁE elnöke, aki a házigazda szerepét is felvállalta a beszélgetés során. „Kár, hogy a meghívottak közül sokan nem jöttek el a kerekasztal-beszélgetésre, pedig igazán fontos témák kerültek sorra. Látszik, hogy a jelenlévőket érdekelte és foglalkoztatta a téma, hiszen nagyon sok hozzászólás és felvetés volt. Nagyon hasznosnak tartom, hogy az érintettek megismerhették egymás álláspontját.

Látszik, hogy szükség van arra, hogy körbejárjuk a lóazonosítás és a lóútlevél problémakörét, ennek fényében már meg is kezdtük a következő rendezvény előkészítését.”

„Nagyon hasznos előadások voltak” – mondta Janászik Andrea lótenyésztő, a Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület tenyésztésvezetője. „Számomra az volt a legérdekesebb, hogyan működnek az FKV- tesztek, és mi várható a labortól. Az elhangzottak kicsit emberközelbe hozták a laborok titokzatos tevékenységét, és végre kiderült, miért van az, hogy az egyik vérvizsgálat 24 óra alatt elkészül, míg egy másikra egy hetet kell várni.”

„Elismerés illeti a szervezőket, hogy egy ilyen kaliberű kutatót elhoztak Magyarországra, illetve hogy megpróbálják mind a lótartókat, mind az állatorvosokat képezni a témában. Nagy szükség van rá” – mondja Susan Van-Weert lótartó, neurobiológus. „Sajnálom, hogy sok résztvevő hazament a kerekasztal beszélgetés előtt, pedig nagyon fontos kérdések és témák merültek fel, melyek igencsak aktuálisak idehaza.

Jó lenne az ilyen rendezvényeket akár szerényebb formában rendszeressé tenni és esetleg az ország más régióiban is megszervezni. Talán akkor nagyobb lenne a részvételi arány és változna a lótartók hozzáállása is.”

Prof. Josh Slater

„A résztvevők visszajelzései igazolták, hogy Prof. Slater nagyon jó választás volt, sokan dicsérték az előadásait. A magyar prezentációk is nagyon jók voltak, különösen, hogy Dr. Stollár Katalin segítségével bepillanthattunk a labor munkájába is” – összegezte a rendezvény tapasztalatait Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya lóbelgyógyász specialista. „A kerekasztal-beszélgetés rávilágított arra, hogy jelenleg nem is a fertőző kevésvérűség az a legfontosabb probléma, amivel elsőként foglalkoznunk kell, hanem a lovak azonosítása és a lóútlevelek kiváltása.

Amíg nem tudjuk, pontosan mekkora is a lóállományunk, hogy hol vannak és milyen állategészségügyi státuszúak a lovaink, addig nem is lehet továbblépni.

Egy másik nagyon fontos felismerés volt, hogy érdekes módon az emberek vágynak a kontrollra. Arra, hogy legyenek ellenőrzések, büntetések, hogy a hatóságok betartassák a szabályokat, mert akkor veszik őket komolyan. A hallgatóság egyik tagja például elmondta, hogy a környékükön a lótartók soha nem vették komolyan a kötelező vérvizsgálatot és a lóútlevelek kiváltását, egészen addig, míg a közelmúltban el nem kellett altatni egy FKV-pozitív lovat. Azóta mindenki átérzi a dolog súlyát.

A harmadik kritikus pont az állatorvos és a lótartó kapcsolata.

Fontos, hogy az állatorvosok oktassák, tanítsák, felvilágosítsák a lótartókat, mert nem reális elvárás, hogy a lótartók rendelkezzenek minden, számukra fontos állategészségügyi ismerettel. Az állatorvos az, akinek el kell mondania, miért fontos a lovak azonosítása, a lóútlevél kiváltása, a kötelező vérvizsgálat. Ezen a ponton is változtatnunk, javítanunk kell” – mondta Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya.

„Dr. Josh Slater tényleg rendkívül közérthetően, izgalmasan és lényegre törően adta elő a betegséggel kapcsolatos tudnivalókat, utólag pedig levélben köszönte meg, hogy ilyen érdeklődő és lelkes társaságnak adhatott elő” – mondta Dr. Vladár Dorottya, a NÉBIH járványügyi referense. „Dr. Stollár Katalin (NÉBIH ÁDI) előadása is remekül kiegészítette a diagnosztikáról korábban hallottakat a gyakorlati tapasztalatokkal.

A lóútlevél, és ezáltal a lovak nyomonkövetésének biztosítása, mint az a délutáni beszélgetésen is kiderült, továbbra is egy sarkalatos pontja a rendszernek. Az előadás rávilágított arra, hogy a folyamat olykor tényleg nem egyszerű.

A kerekasztal beszélgetés kifejezetten jól sikerült, de a sok különböző nézőpont összehangolásához nyilván több idő és több alkalom szükségeltetik. Én személy szerint örültem volna, ha több lovas is jelen van, akár a meghívottak közül, akár a hallgatóság soraiban. Szerintem kevesen voltak az állatorvosokhoz képest.

A kerekasztal-beszélgetés

A legfontosabb következtetés részemről az, hogy

a lóútlevél problémakörének megoldása az egyik legfontosabb feladat,

de ehhez a NÉBIH önmagában nem elég. A rendszer megváltoztatásához fel kellene hívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a változtatás nagyobb tömeg igénye, hasonlóan, mint korábban a „nullás lovak” esetében.

Úgy gondolom, hogy a probléma csak apró lépésenként fog javulni és ehhez minden érintett közreműködésére szükség van.

Első lépésnek az is jó volt, hogy a Lovasok.hu csak útlevéllel rendelkező lovat hirdet, és ahogy látom, a közösségi oldalakon is egyre gyakoribb a hirdetések között, hogy: „útlevél, vérvétel rendben”.

Tehát a hozzáállás a résztvevők részéről előremutató, már „csak” azt kell elérni, hogy ez a mentalitás teljesen terjedjen el lovas körökben” – összegezte a rendezvény tapasztalatait Dr. Vladár Dorottya.

A munkacsoport tevékenysége itt tehát nem ért véget, már folyamatban van a következő rendezvény előkészítése, melynek témája a lóazonosítás és a lóútlevél kiváltása lesz.

Zárszó

A mostani rendezvény volt az első lépés volt egy olyan úton, amit a hatóságoknak, az állatorvosoknak, lovasoknak, lótartóknak és az ágazat más szereplőinek együtt kell megtenniük annak érdekében, hogy lovaink számára biztonságosabb, egészségesebb környezetet, magunk számára pedig élhetőbb, életszerű, betartható szabályozást alakítsunk ki.

Az előzmények

2015 júliusában alakult munkacsoport a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakembereiből és a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete (MLGYÁE) állatorvosaiból azzal a céllal, hogy a jövőben a lehető legmegfelelőbb intézkedéseket hozzák, illetve a legjobb tájékoztatási rendszert alakítsák ki a magyar lóállomány egészsége védelme és a betegségek megelőzése érdekében.

További részletek a munkacsoport munkájáról:

Reformok a magyar lovak egészségéért >>

Összefogás a magyar lovak egészségéért >>

2016.02.19. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotók: Szabó Réka, Polequi

Lovak garázdálkodnak Polgár utcáin

Állatvédelem

Írta:

Lovasok.hu

Nyolc, a város utcáin kóborló ló borzolja a kedélyeket a hajdúsági városban. Az állatok rendszeresen elszöknek egy közeli tanyáról és a város utcáin kóborolnak. A tulajdonost már többször felszólították, hogy tegyen valamit. Állatvédőknek köszönhetően valószínűleg új gazdát kapnak a patások.

A Polgáron kóborló lovakat térdig sárban, takarmány, tiszta víz, és felügyelet nélkül tartja gazdájuk – a jószágok már jó ideje bejárnak a városba, ami rendkívül balesetveszélyes, hiszen a forgalmas utakat sem kerülik el. A tanyán ugyan van villanypásztor, de nincs benne áram – mondja az Arany Tappancs Állatvédő Alapítvány.

Gégény Mariann, az alapítvány munkatársa elmondta: évek óta fennálló probléma, hogy a lovak szabadon, a villanypásztorból könnyedén kiszabadulva járják az utakat.

A tulajdonost már többször felszólították, mivel a lovak nincsenek megfelelően ellátva, nincs lóútlevelük, és a kötelező vérvizsgálatot sem végeztette el a tulajdonos. Az alapítvány éppen ezért hosszú idő óta arra törekszik, hogy az állatokat máshol helyezzék el.

Az állatmentő szervezet kifogásolta az állatok tartási körülményeit is. Nincs istálló, nincs zárt állás, csak egy fedél van a lovak felett, ráadásul a hely nem megfelelő méretű tíz lónak és három marhának, továbbá nincsen legelő sem – mondta Gégény Mariann. Az állatvédő elmondása szerint a tulajdonos arra hivatkozik, hogy azért jönnek ki az állatok, mert a villanypásztort letapossák azok, akik fát lopnak a tanya körül.

Dr. Váliné Antal Mária jegyző az üggyel kapcsolatban közölte: a polgármesteri hivatal jelzésére 2016. február 10-én tartott helyszíni szemlét a járási állatorvos az állattartónál, ahol az állattartásra vonatkozó előírások betartását ellenőrizték. A jegyzőkönyv több határidő megjelölésével tartalmazza a tulajdonos feladatait. A jegyző közölte azt is, hogy az állatok jelenleg ugyan villanypásztorral vannak körbevéve, ez azonban nem biztonságos megoldás.

A járási állatorvos a napokban vesz vért a lovaktól. Ha az állatok egészségesek, akkor az Arany Tappancs Állatmentő Alapítvány közreműködésével új gondozókhoz kerülnek.

2016.02.23. Forrás: Híradó.hu
Fotó: Arany Tappancs Állatvédő Alapítvány
Frissítés: 2022.07.23.

Akik a hazai lovassportért a legtöbbet tették 2015-ben

Írta:

Lovasok.hu

Február 20-án zajlott a Magyar Lovassport Szövetség hagyományos Díjátadó Gálája, ahol a legkiemelkedőbb lovasok, lovassportolók, edzők kaptak elismerést.

Gróf Széchenyi István Emlékérem

A Gróf Széchenyi István Emlékérem a legmagasabb lovas kitüntetés a lovastársadalom érdekében hosszú távon kifejtett nemzetközi szintű lovasteljesítményért, kimagasló oktatási, nevelési, tudományos, gazdasági, társadalmi munkásságért, a szakmai kultúra erősítéséért, a nemzetközi sportéletben, a társadalmi szervezetekben, a sport-köztestületekben kifejtett magas szintű munkásság elismeréseként adományozható.

Az elsimerést a Magyar Lovas Szövetség Elnöksége alapította 1987-ben. Az emlékérem alkotója Tóth Béla szobrászművész. 2016-ban Gróf Széchenyi István Emlékérmet vehettek át:

Csete Gábor

Egész életét lovak között töltötte, 36 hónapos kiskunhalasi katonai szolgálata alatt edzőként több országos ifjúsági bajnokot nevelt.

Pilisborosjenőn, az általa vezetett export-istállóból sok jól kiképzett csikó került Nyugat-Európába, sőt a tengerentúlra is.

Tökön ménesmester és edző volt, ahol a galopp pályáról lekerült telivérek ugró átképzésén dolgozott. Az itt kiképzett lovak a Budapesti Honvéd, a Budapesti Lovas Klub, az öttusa istállóiba és külföldi eladásra kerültek.

Adyligeten lovasiskolát vezetett. A Nemzeti Lovardában lovasokat oktatott.

Patkolókovácsként országos hírnévre tett szert. Több olyan lovat sikerült a versenyzésbe visszahoznia, akikről lovasaik már lemondtak. Patkolt derby nyerő galopplovat, olimpikon díjlovat, a fogatsportnak és a távlovasoknak is sikeresen dolgozott.

Elsőként szerezte meg a nemzetközi pályaépítői minősítést. Az országban mintegy 100 helyen épített pályát, köztük 18 magyar bajnokság pályáját.

Dallos Beáta

Fotó: Xenophon.hu

Közel másfél évtizeden át (1984-1998) a lovassport adminisztrációjának irányítója (a működés kereteinek kialakítása, fenntartása, folyamatos ellenőrzése a feladata). A Szövetség Irodájának munkatársa, majd vezetője, dr. Papócsi László elnök és három főtitkár munkatársa.

A sportló útlevél-forgalom, a lónyilvántartás korszerűsítése, a szabályszerű külföldi utazások (barcelonai, atlantai olimpia, a hágai-, a római világjátékok, és más versenyek) szervezése, elszámolása tartozott többek között a munkakörébe.

Az általános sportdiplomáciai elismerést kiváltó budapesti FEI Közgyűlés (1984, Hilton Szálló), a közösségkovácsoló exkluzív lovasbálok, a közgyűlések, a lovasértekezletek szervezésének tevékeny részese.

A Díjlovagló Szakág szövetségi kapitánya 2004 és 2007 között, rangos versenyek igazgatója.

Tíz éven át válogatott kerettag. Nyolcszoros Budapest-bajnok. Az országos bajnokságban ezüst és bronzérmeket nyert.

Napjainkban a családi vállalkozásban alapított (1995) fiatal lovasokat nevelő – eredményei alapján – legsikeresebb Xenophon Lovas Klub Kft. ügyvezetője.

Kapoli István

Fotó: Elitlovak

Gyermekkorától aktív lovas, Ifi EB résztvevő. Többszörös ifjúsági magyar bajnok. Közel egy évtizeden át Hirling József kiskunhalasi csapatának egyik meghatározó lovasa volt.

Tanárként, edzőként, lovardavezetőként lovas- és általános kultúrára oktatja, tanítja a lovakat szeretők népes táborát.

Tolna megye lovaséletének egyik életben tartója, a cecei lótartó-lótenyésztő szakiskola tanára, példakép.

Kucsora István

Az Aranyági Ménes létrehozásának ötletgazdája, majd közel három évtizedig a vezetője; a régió legnagyobb ló mesterséges termékenyítő állomásának irányítója.

Első osztályú fogathajtó versenyző.
Lovas- és fogathajtó edző, valamint e két szakág versenybírója.
Lovasversenyek szervezője.
A Csongrád Megyei Lovas Szövetség alelnöke.
Számos előadása a lovasszakmai műveltséget szolgálja.
A Furioso-North Star ló és ezen belül a Hódmezővásárhelyi Tájfajta sikeres tenyésztője.
1997-ben ötletgazdája a „Nemzeti kincsünk a magyar ló” fórumok elindításának.
A Csongrád megyei Lovasbandérium vezetője.
Egyik létrehozója a Pálffy Huszár és Hagyományőrző Egyesületnek.
A mai napig is aktív tenyésztő, edző, bíró, versenyrendező.

Vajda Lászlóné

Kereken három évtizede áll – szó szerint – a lovassport, a lovasélet szolgálatában. Ezalatt számos világverseny, hazai és nemzetközi rendezvény szervező munkájában eredményesen működött közre.

A Szövetség – lovas körökben elismert – titkárnője. Gyakorlatilag a teljes folyamatos adminisztrációs- és kommunikációs munka aktív részvevője. Pontos, gyors, higgadt nagy munkabírású munkatárs. Az ügyfelek iránti figyelmével, kapcsolatteremtő képességével közmegelégedésre dolgozik; ezzel a lovassport, a Szövetség jó hírét kelti és erősíti.

Magyar Lovassportért Emlékérem

A Magyar Lovassportért Emlékérem a közelmúltban elért kimagasló, nemzetközi szintű versenyeredményért, a sportolók felkészítéséért, a lovassport érdekében kifejtett eredményes menedzselési-, szervezési-, támogatási-, oktatási-, nevelési-, tudományos- és médiatevékenységért, a fiatalokat, a diáksportot felkaroló munkásságért adományozható.

2010-ben a Magyar Lovassport Szövetség Elnöksége alapította. Az Emlékérem alkotója Tóth Béla szobrászművész. 2016-ban Magyar Lovassportért Emlékérmet vehettek át:

Mezőhegyesi Ménesbirtok – Pap István Tibor

A világhírű tenyésztői- és lovaskultúrára építkező intézmény – Pap István Tibor igazgató szakavatott vezetésével – több mint egy évtizede áll honi lótenyésztésünk élvonalának szolgálatában.

Csekonics József vérteskapitány, Leveldi Kozma Ferenc lótenyésztési főfelügyelő és a többi kiváló mezőhegyesi személyiség értékteremtő munkásságának méltó folytatói. A lovasméltóságok üzenete, útmutatása ma is él, hat és serkent Mezőhegyesen:

„Az anyakanca legyen a talaj, a szántóföld, amibe a magot vetjük.”

„A jelesb termetű s tartósabb erejű mének előállítása a feladat.”

E szellemben a nemzeti kincsünknek számító védett történelmi mezőhegyesi lófajták tenyésztői. A hagyományok ébrentartását és a műemlékek védelmét alapvető feladatuknak tekintik. Rangos hazai és nemzetközi versenyek rendezésével újabb lendületet adtak az ország lovas életének.

Az önerőből fejlesztett, nemzetközi rangra emelt lovaspályájukon a Ménes 230 éves történetében először rendezett versenyeik:

2014. évi fogathajtó magyar bajnokság
2015. évi nemzetközi fogathajtó verseny
I. Fiatal Fogatlovak Világbajnoksága

Mezőhegyes a díjugratásban is kezdeményezett: 2015-ben a méneskönyvek és az MSLT kancavizsga versenyét rendezték – általános szakmai elismeréssel.

Panyi György

1996-óta, tehát pontosan 20 éve 2,19 méterrel tartja a hivatalos magyar ló magasugró rekordot. Számtalan CSI-W, és CSIO-W versenyen lovagolt sikeresen. A Hortobágyi CSI-W Nemzetek Díjat nyert csapat tagja.

Napjainkban közkedvelt blogjában őszinte vallomásokkal, tudományos hivatkozásokkal, kifinomult humorérzékkel, fényképekkel és videókkal is tarkítva népszerűsíti lovassportunkat.

Schaller Gábor

40 éve sikeresen tevékenykedik a lovaséletben, 35 éve versenyzik, 20 éve első osztályú sportoló és válogatott. Többszörös magyar bajnok, felnőtt EB-n, két világbajnokságon és olimpián lovagolt. Több, mit 100 különböző lóval vett részt military és díjugrató versenyeken, a legalacsonyabb kategóriáktól a legmagasabb szintekig

1990 óta edző
Eredményes fiatal lovasok oktatója
Több társadalmi lovas szervezet tagja
Tizedik éve a lovastusa szakág szövetségi kapitánya

Tóth László

1984-ben a nagy sikerű szilvásváradi VII. Négyesfogathajtó Világbajnokságon ismerkedett meg a fogathajtó sporttal. Azóta a szakág támogatója, segítője.

A Magyar Fogathajtó Sport Baráti Köre Egyesületnek mintegy másfél évtizede titkára. Ebben a tisztségében a fogattársadalom eltávozott, kiemelkedő személyiségei előtt márványtáblával tisztelgő bizottság tevékeny tagja.

A Monor-Szárazhegy szőlőgazdasági birtokán a világbajnokságokon startolt fogathajtókat köszöntő hagyományos ünnepi találkozók szervező-házigazdája. A fogatsport boldogulását, az összetartozást erősítő, baráti társaságokat kovácsoló személyiség.

Vobeczky Zoltán

Honi sportéletünk meghatározó személyisége, küldetése: a magyar sport megismertetése, megszerettetése, jó hírének erősítése.

2010-ben érkezett az MTVA-hoz. Ezt megelőzően 11 évig riporter, szerkesztő a Danubius Rádió Sportosztályán. A média világa mellett kereskedelmi és kommunikációs területeken is tapasztalatokat szerzett. Több nagy sportesemény közvetítésének vezetője: londoni nyári olimpia, labdarúgó VB és EB, kézilabda EB, Forma-1.

A lovassportok népszerűsítésében évek óta jelentős a szerepe. Szerkesztésében kerültek a legnézettebb televíziós műsorok képernyőire a legnagyobb versenyek közül például a fábiánsebestyéni Kettesfogathajtó Világbajnokság, a mezőhegyesi Fiatal Fogatlovak Világbajnoksága, az izsáki Egyesfogathajtó VB és Négyes EB, a Lovas Világkupa, a Díjugrató Grand Prix és a Nemzeti Vágta.

Meghívására lovaséletünk vezető személyiségei az M4 sportműsorok rendszeres szereplői.

Sándor Móric Díj

A díj névadója, Gróf Sándor Móric művelt, jó kedélyű, bátor, egyenes jellemű, igazságszerető, a közügyeket támogató, igazi sportember, népszerű személyiség volt. Nem az elismerés, hanem a teljesítmény érdekelte.

Több mint háromszáz egyedülálló lovaskalandját jegyezték fel. Átúsztatott a Dunán, rakott szekeret ugratott lovával, lóháton járt fel palotájának emeletére – ahogy ezt az Emlékszobor is jelképezi. Jelentősebb összeget hagyott a Magyar Tudományos Akadémia alapjára, a Nemzeti Múzeumra, az Országos Gazdasági Egyesület céljainak előmozdítására, a budai szegényápoldának, valamint a pesti gyermekkórháznak.

A 2010-ben alapított Gróf Sándor Móric Díj Nacsa Richárd szobrászművész alkotása. 2016-ban Sándor Móric Díjat vehetett át:

Ungor Erik

Több évszázados izsáki szőlő- és borkultúra hagyományaira támaszkodó, Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb pezsgőgyára, a Royalsekt Pezsgőpincészet Zrt. tulajdonosa. A cég Szent István pezsgője a világ legnagyobb pezsgőversenyén Franciaországban aranyérmet nyert.

A szülői házból hozott szeretette a lovak iránt már gyermekkorában is meghatározó volt. Napjainkban Fülöpszállás melletti Biczó lovas tanyáján ápolja a lovas hagyományokat, védett történelmi lófajtánkat, 40 lipicai lovat tenyészt és hasznosít a lovas turizmusban.

Lassan egy évtizede fogathajtó sportunk nemzetközi rangú versenyeinek támogatója. Már 2009-ben ott volt a Kecskeméti Kettesfogathajtó Világbajnokság támogatói között. Azóta három világ-, egy Európa-bajnokság, kilenc Lovas Világkupa és öt Nemzeti Vágta szponzora. Ezek mellett az Együtt a Leukémiás Gyerekekért Alapítvány, a Kutya Barátok és a magyar borok jó hírét keltő Duna Borrégió Borút Egyesület támogatója.

Év edzője

Pirik Zsolt

Emberi és szakmai képességeivel a magyar lovassport meghatározó személyisége. Versenyzőként minden korosztályban az egyik legjobb. Felnőtt Nemzetek Díja győztes, Európa-bajnoki résztvevő.

Edzőként Nyugat-Magyarország egyik legeredményesebb műhelyét, a Pirik Farmot vezeti. Tanítványaival a nemzeti bajnokságok meghatározó szereplői. Legeredményesebb versenyzője ifj. Lázár Zoltán aranyéremért vetett össze a gyermek Európa-bajnokságon, aki 2015-ben, a 110 indulós ifjúsági Európa-bajnokságon egyéniben hatodik helyezést ért el. A magyar csapat 22 ország közül 5. helyen végzett.

Év szövetségi kapitánya

Tóth Tamás

Tóth Tamás kettes- és négyesfogathajtó szövetségi kapitány. Szervezésében már 2014-ben elkezdődött a kettesfogathajtók tervszerű felkészülése a fábiánsebestyéni világbajnokságra.

A 2015-ös VB előtt edzőtáborokat szervezett, igyekezett együttműködő közösséget kialakítani. Lázár Zoltán szövetségi edző szakmai segítségével hatékony munkát végzett.

A teljes magyar sikerrel zárult hazai világbajnokságon Lázár Vilmos egyéni és a Lázár Zoltánnal, ifj. Dobrovitz Józseffel kiegészült csapat aranyérem – természetesen a hajtóink világszínvonalú teljesítmény mellett – a szövetségi kapitány munkáját is dicséri.

2015-ben az Európa-bajnokságon a Dobrovitz József, ifj. Dobrovitz József, Lázár Zoltán összetételű magyar csapat megvédte bronzérmét. Dobrovitz József egyéniben a 4. helyet szerezte meg.

Év tenyésztője

Timpex Ménes

A ménes a magyar lovassport meghatározó sportlótenyésztő központja. 2015-ben a saját tenyésztésű Timpex Bölcsész nevű lovuk részt vett az Európa-bajnokságon, az olimpiai kvalifikáción és két alkalommal a nemzetek díja versenyen. A saját tenyésztésű Timpex Cent 2014-ben megnyerte a CSIO Nagydíjat Budapesten.

A 2015. évi OMÉK-on a ménes három saját tenyésztésű lovát díjazták:

Timpex Bölcsész Tenyésztési Nagydíjat
Timpex Fényév aranyérmet
Timpex Foxtrott ezüstérmet nyert

Lovaik 2015-ben minősítő pontot adó versenyeken több mint 100 alkalommal voltak helyezve.

Magyar bajnokok

Díjugratás: Horváth Balázs
Díjlovaglás: Ács Róbert
Military: Dr. Tuska Pál
Fogathajtás: Lázár Vilmos
Távlovaglás: Dr. Varga Katalin
Lovastorna:
- férfi: Bence Balázs
- női: Németh Blanka
Western – Reining: Banovics Fanny

2016.02.22. Dr. Fehér Károly, kommunikációs igazgató
Magyar Lovas Szövetség