Híres uradalmi ménesek

I.
A Mezőgazdasági Ipar R.T. kaposvári béruradalmának angol félvér ménese: Kaposvár
(Posta, távirda, vasútállomás Kaposvár, Somogy megye.)
Tenyészcél: Az uradalom hátas- és hámoslószükségletének előállítása nemes angol félvérjellegben. Az esetleg fölös számú kancák és heréltek értékesítése a hadsereg és a lovassportot űzők körében.
A ménes eredete: A Mezőgazdasági Ipar R.T. kaposvári bérura-dalmának angol félvérménese 1891-ben vette kezdetét, Simor hercegprímástól vásárolt 40 db nemes angol félvér anyakancával és 23 db különböző korú csikóval. A kancák közül különösen ki-váltak ősanyákként a Jánosházi, Sziglavy, Furioso, Szikra–Thétisz, Abugress–Thétisz, Kótai–Thétisz nevűek, melyek ereiben – amint
Fiatal angol félvér kanca Dorian Gray után a kaposvári ménesből
39nevük is elárulja – az angol vér mellett arab vér is folyt. Ezekre a kancákra, illetve utódaikra megfelelő angol telivér és félvér mé-neket béreltek a m. kir. állami méntelepekből, így többek között Erős, Cid és Kuropatkin angol telivéreket, valamint Sárgaliliom, Verneuil, Dante, Dorian Gray és Alsószentiván angol félvéreket.
Jelenlegi anyakanca-állomány: A 40 darab angol félvér anyakan-ca egy része ménesben jár, más része a gazdatiszteknek kiadva, tiszti fogatban tesz szolgálatot meddőség esetén.
Alkalmazott mének: A szükséges angol félvér mént az uradalom az állami méntelepből bérli.
Törzskönyvelés: Az angol félvértenyésztésről külön házi törzs-könyv van.
Bélyegzés: A csikókat a bal pofán a mén nevének kezdőbetűjé-vel jelölik meg és sorszámmal, mely évről-évre újra kezdődik.
Fölnevelés: A csikók választás után a legelőre kerülnek; 4 éves korukig kora tavasztól késő őszig a legelőn vannak; télen kifutók-kal egybekötött tágas istállókban szabadon bocsátva kellő alkal-mat találnak a mozgásra.
Hasznosítás, értékesítés: A fölös számú csikókat 4 éves korukban értékesítik, betanítva vagy nyersen.

II.
Tolnatamási és vidéke angol lótenyésztő szövetkezete
(Igazgatósága: Székesfehérvár, Ferenc József tér 8.)
Tenyészcél: A tolnatamási lótenyésztő szövetkezet a nemesebb angol félvér ló tenyésztését tűzte ki céljául, úgy a hátas, mint a hámos jellegben.
A szövetkezet keletkezése: A Tolnatamási és vidéke angol félvér lótenyésztő szövetkezetét 1915-ben alapították Gyérey Richárd ozorai ménestulajdonos és nedelici Horváth Jenő, jelenleg ny. méneskari ezredes vezetésével, Regöly, Szakály, Ozora, Pincehely, Tamási, Nagykónyi, Gyulaj, Felsőireg, Nagyszokoly, Magyarkeszi és Felsőnyék községek kisgazda lótenyésztőinek bevonásával. Ezen a területen az utolsó 50 év folyamán, az állam által fenntartott fedeztetési állomásokon angol telivér, angol félvér, arab félvér és Gidrán törzsbeli mének fedeztek. Ennek következtében a tenyészkörlet lóállományában meglehetősen egyöntetű, nemes angol félvér lójelleg alakult ki, mely gyakran elárulja az arab vér nyomait is. 1915 óta a kancák és mének rendes tenyészkiválasztása és egyedenkint való párosítása mellett, törzskönyvelik és bélyegezik az ivadékokat, minekfolytán a tenyészkör anyaga mind egyöntetűbbé lett.
Jelenlegi anyakanca-állomány: A Tolnatamási és vidéke angol félvér lótenyésztő szövetkezetének kötelékébe tartozó fentebb felsorolt községbeli kisgazda lótenyésztők tulajdonában levő, mintegy 400 darab válogatott, jó minőségű angol félvér dolgozó kanca alkotja a szövetkezet tenyésztörzsét.
 Alkalmazott mének: A tenyészkörletben csupán válogatott állami angol félvér mének fedeznek, még pedig mindegyik a részére a vezetőség által kijelölt kancákat; (párosítás). Idegen kancákat is vállalnak fedeztetésre. A fedeztetési idény januártól június végéig tart.
 Törzskönyvelés, bélyegzés: A szövetkezet rendes törzskönyvet vezet. A törzskancákul kiválogatott elsőrendű kancákat T bélyeggel jelölik a jobb nyereghelyen, alatta a törzskönyvi számmal; a választott csikók szám nélkül kapják a bélyeget.
A szövetkezet évente lódíjazásokat, kocsi- és síkversenyeket rendez.

III.
Jurenák Lajos pusztaújkúti gazdaságának angol félvér ménese: Pusztaújkút
Tenyészcél: Jól futó angol félvér hámos- és hátaslovak nevelése, melyek erősebb testalkatuk és csontozatuk folytán gazdasági igáslónak is beválnak.
A ménes keletkezése: A pusztaújkúti angol félvér ménest 1863-ban alapították négy darab arabvérű kancával, melyekre Furioso és North Star méneket alkalmaztak. Különösen bevált e mének közül a régebbi időben egy Furioso XII. és egy North Star IV. Codrington angol teli-vér mén is fedezett ebben a ménesben, abban az időben, amikor Mezőhegyesről elkerült, ahol sok éven át törzsmén volt. A pusztaújkúti Jurenák-féle angol félvérménes már 1880 körül is igen jó hírnévnek örvendett az országban, ami abból a körülményből is kitűnik, hogy az állami méntelepek részére méncsikókat neveltek a Furioso-North Star jellegből, melyek a népies tenyésztésben igen kedveltek voltak.
Jelenlegi anyakanca-állomány: A pusztaújkúti ménes jelenleg csak 12 anyakancát számlál, melyek gazdasági fogatokban járnak.
Alkalmazott mének: Ezidőszerint Dorian Gray, mezőhegyesi származású angol félvér állami bérmén fedez a ménesben (apja: Dorian Gray, angol telivér, anyja: Furioso XXIII.) Idegen kancákat is vállalnak fedeztetésre.
Törzskönyvelés: A ménes anyagáról rendes házi törzskönyvet vezetnek.
Bélyegzés: A csikókat a nyereghely baloldalán J bélyeggel jelölik meg.
A csikók fölnevelése: A csikók télen kifutóval ellátott tágas istállóban, nyáron pedig legelőn neveltetnek sok mozgással és az időjárással szemben való edzéssel.
Hasznosítás, értékesítés: A válogatott méncsikókat 4 éves korukig az államnak tartják fenn. A kancacsikók szigorúan kiválogatva és kipróbálva, négyéves korban tenyésztésbe vétetnek. A fölösleg eladásra kerül, akár nyersen, akár betanítva, a ménes színhelyén.
A ménes számos vidéki hajtóversenyen nyert díjakat 25 és 45 km távolságokon 1913-ban 250 km-es távhajtáson III. díjat. Ebben a versenyben amerikai ügetők vitték el az I. és II. díjat. 1913-ban a budapesti luxuslóvásáron a jukkerfogatok I. díja.

IV.
Baiczai Beliczey Géza gazdaságának angol félvér ménese:
Gerendáspuszta és Bassarágpuszta
(Posta, telefon: Újkígyós, v. á. Szalay kitérő, A E. G. V, Békés megye.)

Tenyészcél: Tetszetős küllemű, jó testalkotású, szívós szervezetű, edzett, kitartó, jó mozgású és gyors angol félvér hámos- és hátaslovak tenyésztése, amelyek a gazdasági igásfogatokban is jól használhatók
A ménes keletkezése: A ménest 183 O-ban alapították báró Simonyi biharmegyeri méneséből vásárolt kancákkal, melyek gazdasági igásmunkára és fogatokban használtattak A kancaállomány még a későbbi időkben is kiegészítést nyert az ottani vidék nevesebb tenyésztéseiből származó, a használatban jó teljesít6képességet tanúsító kancákkal, melyek megvásároltattak.
A ménesben működött nevezetesebb mének: Gidrán állami mén, továbbá Furioso, Urambátyám, Bálvány, Előszállás állami angol félvérmének, s azonkívül Birokra, Old Castle, Metcalf, Üzend és Jókor angol telivér mének

Jelenlegi anyakanca-állomány: A ménes ez idő szerinti kancaállománya 40 db angol félvér anyakancából áll, melyek gazdasági fogatokban teljesítenek szolgálatot Alkal1nazottmének: Jelenleg a ménesben egy mezőhegyesi származású Shannon nevű angol félvér állami mén és Jókor angol telivér mén fedez. A fedeztetési idény január l-től július l-éig tart Idegen kancák is elfogadtatnak fedeztetésre.
Törzskönyvezés: A ménesben rendszeres házi törzskönyvet vezetnek.
Bélyegezés: A gerendási gazdaságban a csikók bal nyeregtájékán B, a bassarági gazdaságban jobb nyeregtájon B, a balon pedig L bélyeggel jelöltetnek meg.
A csikók felnevelése: A szopási időszak alatt a csikók a munkában követik anyjukat, ami feltétlenül edző hatással van fejlődésükre. Az elválasztás 4-5 hónapos korban történik, mely időtől kezdve a csikók nyáron legelőn, télen pedig szabad kifutóban nőnek fel, az első évben megfelelően abrakolva. Nyáron zöld takarmány.
Hasznosítás, értékesítés: A betanítás és kipróbálás alatt beváló kancacsikók beosztanak anyakancákul. A számfelettiek nyersen vagy betanítva eladatnak. A ménesből származó lovak a megyei kocsi- és lovasversenyeken gyakran díjaztattak.   (2002)

V.
Geist Gáspár örökösei uradalmának angol telivér és félvér ménese:
Csákó-Gáspártelek
(posta, telefon Kondoros; vasútállomás Kiscsákó, Békésmegye)

Tenyészcél: A legmagasabb követelményeknek is megfelelő, szívós, nemes, gyors jukkerek, kocsi- és vadászlovak előállítása. Teljesíto1cépességre irányult tenyésztés.
A ménes keletkezése: A gáspárteleki ménest a XIX. század ötvenes éveinek az elején alapították gróf Festetits-, gróf Apponyi- és Salamon-féle ménesekből származó kancákkal, melyekhez később a 80-as években gróf Almásy Kálmán kéregyházai, Dőry József dombóvári és gróf Apponyi Antal szentmiklósi méneséből, valamint más, jó ménesekből származó, vadászaton vagy kocsi előtt kitűnt kiváló kancák kerültek. A ménesben mindig magas klasszisú, kiváló teljesítményű angol telivér mének fedeztek.

Kancaállomány: 26 db teljeskorú angol félvérkanca. A kancák kellő kipróbálás után a szabadon járó legelőménesbe kerültek Esetenként meddőn maradó kancák, szükség szerint, kocsiba vagy nyereg alatti szolgálatba vétettek Alkolozott mének: Csikós (Thrush-Chewing Gum) importált és Potiron (Mindegy-Poorly) angol telivér mének fedeztek a ménesben.
Törzskönyvezés: A ménes alapítása óta rendes házi törzskönyvet vezetnek
Bélyegzés: A csikókat 1 éves korban a bal pofán írott G betűvel bélyegezték
A csikók felnevelése: A méncsikókat tágas kifutóban nevelték fel. A kanca és herélt csikók nyáron legelőn, szabadménesben, télen kifutóban éltek A legelők száraz alföldi jellegűek voltak, részben szikesek A csikókat 3 éves korukban tanításba vették
Hasznosítás, értékesítés: A méncsikókat 3 éves korukban az állam vette meg, 1894-ben kötött egyezmény óta. A legértékesebb kancacsikókat az uradalom tartotta meg fényűzési lovakként a birtokos használatára. Kellő kipróbálás után a ménesbe kerültek anyakancák gyanánt A számfeletti kancákat és herélteket kezdetben a katonai csikótelepek bevitték, majd nyilvánosan eladták, betanítva vagy nyersen. A ménes hírnevét sok egyéb teljesítmény mellett az 1892. évi Wien – Berlin közt lefolyt távlovaglásban fényes eredményt elért Marcsa nevű kancája alapította meg. (2002)

VI.
Somssich Miklós uradalmának angol félvér ménese: Somogysárd
(posta Nagybajom; vasútállomás Kiskorpád, Somogy megye)

Tenyészcél: Szívós, nemes, jó mozgású és kitartó angol félvér hátas- és hámoslovak tenyésztése az uradalom saját céljaira, esetleg eladásra.
A ménes keletkezése: A somogysárdi angol félvér ménes 1850 óta áll fenn angol félvér irányban. 1890 körül Siglavy mén útján némi arabvér került a tenyésztésbe. 1897-tó15 éven át Wawellit angol telivér mén fedezett, azután a csontozat erősbítésére Maestoso Erga lipicai mén 3 évig. Azóta csupán angol telivér mének fedeztek.

Kancaállomány: A somogysárdi angol félvér ménesben 20 db angol félvér kancát használtak tenyésztésre. A kancák egy része könnyebb mezőgazdasági fogatos munkát végzett, a korosabbak szabad ménesben jártak.
Alkalmazott mének: A félvérménesben angol telivér méneket használtak.
Törzskönyvezés: Az angol félvér csikók házi törzskönyvbe vezettettek.
A csikók felnevelése: A csikók már az elválasztás előtt is legelőre jártak az anyjukkal együtt, és 4 éves korig maradtak nyáron át a legelőn. Az első év betöltéséig a csikókat erősen abrakolták; a következő években szükség szerint.
Bélyegzés: A somogysárdi ménes nem alkalmazott csikó bélyeget.
Hasznosítás, értékesítés: A csikók 4 éves korban vétettek munkába, részint nyereg alá, részint kocsiban. A hátaslovak kipróbálása régebben a Somogymegyei Falka utáni vadászatokon történt, a háború után azonban megszűnt a falka működése. Leginkább csak a kancák és a jobb heréltek tanítattak be, mely utóbbiak a számfeletti kancákkal együtt eladásra kerültek. A fiatal kancák csak 3-4 évi alapos kipróbáltatás után osztattak be tenyésztésre. A szám feletti herélteket régebben a katonai lóavató-bizottságok vették át éves korban. Újabban a ménes lovai vidéki lovas mérkőzéseken és versenyeken is részt vettek. Az angol félvér ménesen kívül 20 darab anyakancából álló hidegvérű, nehéz igástenyésztése is volt az uradalomnak percheron-muraközi alapon. (2002)

VII.
A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok arab keresztezésű hidegvérű igásló tenyésztése: Bábolnapuszta.
(Posta, távíró Bábolnapuszta, vasútállomás Nagyigmánd (D.v.), Ács (MÁV), Komárom megye.)

Tenyészcél: Könnyebb, mozgékonyabb és szívósabb félhidegvérű gazdasági igáslónak előállítása, a meglévő ardenni kancaállománynak arab ménekkel folytatandó állandó keresztezése útján.
A tenyészet keletkezése: A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok hidegvérű nehéz igásló tenyésztése 1897-ben vette kezdetét, amikor a kisbéri állami ménesbirtoktól 7 darab ardenni tenyészkancát átvettek és ehhez még 30 darab, tenyésztésre alkalmas, jellegzetes nehéz igás kancát vásároltak a Muraközben. A tenyésztésnek abban az időben az volt a mellékcélja, mint általában a kisbéri ménesbirtokon űzött ardenni tenyésztésnek is, hogy a hidegvérű népies tenyészkerület részére állami méneket neveljen. Ennek szem előtt tartásával időközönként jó ardenni méneket importáltak Belgiumból; így többek között Laborieur, Virtoni, Artoni nevű kiválóbb apaállatokat.

Anyakancalétszám: Egykor 80 darab igában dolgozó kanca. Már a háború folyamán kísérletet tettek egyes kiválóbb ardenni jellegű kancáknak arab vagy lipizzai ménnel való keresztezésével. Minthogy ezek a kísérletek beváltak, ennyiben a keresztezés nemesebb jellegű, mozgékonyabb, élénkebb járású, némileg a régi nemes percheronra emlékeztető egyedeket szolgáltatott, az igazgatóság elhatározta, hogy ezentúl az arab ménekkel való keresztezést folytatni fogja.
Alkalmazott mének: 1925-ben két bábolnai ménesbeli Ságya nevű arab félvér és két ardenni mén fedezett: Laborieur és Bíró II. Később csak arab méneket alkalmaztak. A fedeztetési idény szeptember 1.-tól november 30-ig és február 1.-tó1 június 30-ig tartott. Idegen kancákat nem fedeztettek.
Törzskönyvezés, bélyegzés: Házi törzskönyvet vezettek. A ménes bélyege a bal nyeregtájon, magyar korona alatt M, amelynek első és utolsó szárából B ered (BMB). Jobbról a mén kezdőbetűje és csikószám. Csak selejtkancákat és selejtcsikókat adnak el.

VIII.

Ferenc bajor királyi herceg őfensége uradalmának angol félvér ménese: Sárvár
(Posta és vasútállomás Sárvár, Vas megye)

Tenyészcél: Angol félvér hátas- és hámoslovak, használati és tenyésztési célra.
A ménes keletkezése: 1810 körül kül- és belföldi anyagból alapítva, 1830 óta önálló angol félvérménessé alakult, amennyiben saját tenyésztéséből pótolja mindenkor kancaszükségleteit. A ménesben használt angol telivérmének közt Ralf, Wolfsberg, Peer, Ledér, Remény, Chislehurst, Filou, Orwel, Buckingham, Simonrose és Signor szerepelnek. Félvér mének a Furioso-North Star törzsből vétettek.

Jelenlegi anyakanca-állomány: 70 angol félvér anyakanca, melyek részben hámos szolgálatot teljesítenek a gazdaságban, részben szabadon járó ménesben élnek.
Alkalmazott mének: Jelenleg Furioso XXVIII., Furioso XXXIV. és Zászlós I.
Törzskönyvezés: Már az alapítás óta kimerítő házi törzs könyvet vezetnek.
Bélyegzés: A csikók a bal nyeregtájon S, a jobb nyeregtájon az apjuk nevének kezdőbetűjével bélyegeztetnek.
A csikók fölnevelése: A csikók legelőn neveltetnek. 3 éves korukban kipróbáltatnak, előzetes idomítás után, nyereg alatt vagy kocsiban. A ménesnek e célra két fedett lovardája és egy 2000 m-es ovális hajtó- és versenypályája van. A kipróbálás nemcsak a gyorsaságra, hanem a kitartásra, ugróképességre és a terepen való mozgóképességre is kiterjed. Az e követelményeknek megfelelő csikók közül egészítik ki évente az anyakanca-állományt.
Hasznosítás, értékesítés: Eladásra kerül évente körülbelül 10 darab 3 éves mén, melyeknek egy részét a m. kir. államkincstár veszi át, az állami méntelepek részére, a többit magánménesek veszik meg tenyésztésre.
Körülbelül 10 fiatal kanca kell évente a saját anyakanca-állomány kiegészítésére. Ugyanennyi kerül tenyészanyagként eladásra s ezenkívül 15-20 darab betanított hátas és hámos kanca, illetőleg herélt csikó. Sárváron nevelt lovak sokat szerepeltek a közelmúltban is bel- és külföldi lovasmérkőzéseken, mint díjnyertesek: Budapesten, Wien, Graz, München és Frankfurtban.

IX.

A zalavári apátság uradalmának Nonius ménese: Zalavár

Tenyészcél: Hintós- és gazdasági hámoslovak tenyésztése és ilyen jellegű méncsikók fölnevelése a köztenyésztés céljaira.
A ménes keletkezése: A zalavári apátság ménesének alapítása 1859-1860-ra tehető, amikor angol-arab kancákkal egy Aleppo new angol-arab mén került az uradalomba. A későbbi időkben állami mének fedeztek a ménesben, így többek között egy mezőhegyesi Jackson, Furioso, Nonius, Gambia (előszállási), Virgonc, Prímás, North Star félvérek, azután ‘William the fourth’, egy Furioso és legutóbb ismét egy Nonius. Minthogy az uradalom “Rezgő”, 12 éves anyakanca csikóval, a zalavári Dátsáli méneséből igényeinek a kis Nonius ivadékok feleltek meg a legjobban, a vezetőség ennek a jellegnek a továbbtenyésztése mellett határozott.
Jelenlegi anyakanca-állomány: A ménes jelenleg 24 darab anyakancával folytatja a tenyésztést, melyek közül legelőn él, a többi igában járó gazdasági hámosló, vagy pedig hintóban jár.
Alkalmazott mének: Jelenleg egy az államtól bérelt Nonius X. nevű mén fedez a ménesben. A fedeztetési idény január 15 -tói június végéig tart. Idegen kancákat is elfogadnak fedeztetésre.
Törzskönyvezés: Az uradalom házi törzskönyvet vezet a menésről.
Bélyegzés: A csikókat a nyereghely baloldalán a ménesbélyeggel látják el (A, melybe a Z betű belefolyik) és az évszámmal, jobbról a sorszámmal.
Felnevelés: A csikók az elválasztás után a legelőre kerülnek és ott nevelik fel őket egészen 3 éves koruk betöltéséig. Télen át kifutóval összekötött tágas istállóban szabadon bocsátva és csupán az abrakolás idejére lekötve, kellő mozgásban növekednek fel edzett és munkabíró lovakká.
Értékesítés, hasznosítás: A kancacsikókat 3 éves korukban betanítják, a megfelelőeket befedeztetik és fogatokban használják. Számfelettieket 3 éves korban nyersen, 4 éveseket betanítva tavasszal eladják. (Ezüstérem Zalaegerszeg: 1925.)

X.

Esterházy Ferenc gróf uradalmának Lipizzai és arab félvér (Shagya) törzstenyészete: Tata
(Posta és távirda, vasútállomás Tataóváros, Komárom megye)

Tenyészcél: Az eredeti lipizzai és aradautzi Shagya törzsnek tiszta vérben való továbbtenyésztése, fényűzési hámos és hátaslovak, továbbá tisztavérű tenyészmének és kancák nevelése a jelzett törzsekből.
A ménes keletkezése: Gróf Esterházy Ferenc 1918-ban, az összeomlás után, az osztrák államtól az akkor feloszlott lipizzai cs. és kir. udvari ménes állomáson XIX. fl tatai ménes arab félvér törzsménállományából megvett 6 eredeti lipizzai mént és 20 ugyanilyen kancát, ez utóbbiak ivadékaival. (A lipizzai tenyésztés eredete 1580-ig vezethető vissza.) Ugyancsak 1918-ban szerezte meg a gróf a bukovinai radautzi császári ménesből a háború kitörésekor a piberi osztrák állami ménesbe menekült arab félvér ménes Shagya törzsét, mely 1806 óta fennáll.
Jelenlegi anyakanca-állomány: A tatai ménesben ez idő szerint 18 lipizzai és 36 Shagya anyakanca van, melyek a legkülönbözőbb munkát végzik.
Alkalmazott mének: Lipizzai fedező mének: Maestoso Gratia és Pluto Bassovica. Arab félvér fedező mén: Shagya XIX. (apja Shagya XVII!., anyja 40 Siglavy Bagdady). Idegen kancákat nem fedeztetnek.
Törzskönyvezés: Rendes és pontos házi törzskönyvet vezetnek.
Bélyegzés: A csikókat a bal comb közepén a ménes bélyegzőjével jelölik (stilizált korona alatt írott F betűhöz hasonló jel, melyben az E is bent foglaltatik.) A lipizzaiak az állkapocs baloldalán, a Shagyák a hát bal oldalán az apa és anya bélyegét viselik, jobbról a csikószámot. A lipizzaiak jelölése – eltekintve a ménesbélyegtől- a volt császári ménesévei azonos.
Felnevelés: Legelőn és kifutókban, az állami ménesekéhez hasonló.
Hasznosítás, értékesítés: A csikókat négyéves korukban tanításba veszik hámban és nyereg alatt. A lipizzai mének 5 éves korukban a wieni spanyol iskolába kerülnek további idomításra. A számfeletti tenyészállatokat, valamint eladó luxusfogatokat Tatán tartani szokott árveréseken értékesítik.

XI.

A mezőhegyesvidéki tájfajta lótenyésztés: Nonius tenyésztése
(M. kir. tájfajtafelügyelőség: Szeged, Széchenyi tér 7/II)

A tenyésztés célja, hogy az illető vidék kisgazdáinak lóanyaga, egyfajta mének alkalmazása mellett, szakszerű kiválasztás és párosítás útján fokozatosan javítassék, úgy hogy ily módon az illető vidék viszonyainak megfelelő tájfajta kialakuljon. A mezőhegyesvidéki körletre a Nonius jelleg szaporítását tűzték ki célul.
A kérdésben forgó szervezetet gróf d’Orsay Olivér építette ki, midőn annak alapkövét 1892-ben, mint mezőhegyesi ménparancsnok letette azzal, hogy a környék törekvő kisgazdái lótenyésztésének irányítását ő maga vette kezébe mintegy 180 darab kancával. Kezdetben Mezőhegyesen fedeztették a kancákat. 1894-ben már oly nagy számban jelentkeztek a tenyésztők, hogy külön ménállomásokat kellett a környéken berendezni. Fokozatosan 12 ménállomást létesítettek 1913-ig, 169 állami Nonius ménnel, Nagymajlát, Németpereg, Makó, Németszentpéter, Szeged város, Szegedalsótanya, Perjámos, Újszentiván, Mezőkovácsháza, Nagyősz, Tótkomlós és Orczyfalva községekben, mintegy 8000 bepárosított kancával.
A tenyésztés hamarosan nagy hírnévre tett szert azokban a lótenyésztő körökben, ahol a nyugodt vérmérsékletű, erős csontozatú, minden gazdasági fogatos munkát végezni képes félvér lovakat keresik. Ebből a tenyészkörből vettek tenyészkancákat, sőt méneket is, a gazdasági Nonius tenyésztésre tért uradalmak.
1913-ban szép tehetségpróbát tett ez a tenyésztés, amikor 20 kisgazdafogat, gróf d’Orsay vezetése mellett, 13 nap alatt minden baj nélkül megtette a Makóról Keszthelyig és vissza, mintegy 900 kilométert tevő utat, amivel bebizonyította, hogy a mezőhegyesvidéki kisgazdák tájfajta Nonius-a nemcsak az eke előtt képes nagy munkát kifejteni, hanem a nagy távolságot is kibírja.
Az elszakadt országrészekkel hat táj fajta-állomás is elszakadt tőlünk, sőt a többiek ménje is majd mind odaveszett. Ma azonban már mindezt pótolták s újból virul 7 tájfajta-állomás. A csikókat a jobb nyereghelyen mt bélyeggel jelölik, alatta a telep száma, balról a csikó folyószáma és alatt~ a születési évszám. A tenyésztésnek saját törzskönyve van. Makón évente ménvásárt tartanak.

XII.

Rothschild Alfons báró angol telivér ménese: Dióspuszta.
(Post Tata, v. á. Tatatóváros, Komárom megye.)

Rothschild Alfons báró angol telivér ménes anyagát 1905-ben vette át Rothschild Nathaniel bárótói és egészen 1921-ig a Reckel Rugó gróf által berendezett oroszvári ménes birtokon tartotta, amikor azután a Magyar Lótenyésztő RT dióspusztai ménesébe tette át pensio-ellátásba. A ménes ivadékai 11/2 éves korban Dióspusztáról a báró tulajdonát képező idomítótelepekre kerülnek Owerweidenbe. A magyar rögön szakszerűen fölnevelt ivadékok lényegesen magasabb verseny teljesítőképességet tanúsítanak, mint az előző évben az oroszvári birtokon fölneveltek, amire bizonyság, hogy a budapesti és wien-i versenypályákon 1925-ben szerzett nyeremények összege a ménest, illetve a versenyistállót a többiek élére helyezi.

A ménes jelenlegi állománya I ménből és 25 anyakancából áll és állítják, hogy Közép-Európában származás szerint a legértékesebb. Ménje, a St. Frusquin-La Sage származású Sankrit, idegen kancáknak is rendelkezésre áll Dióspusztán, 40 kancával az idén is megtelt a listája. A ménes kanca-állománya csaknem kivétel nélkül importált vérből származik. A ménes anyaga úgyszólván teljesen az Angliából importált 4 kancára (Maid of Corinth, Mary Carmichael, La Sage, Brington) vezethető vissza.

Vitéz Márkos Attila gyűjteményéből

Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.07.28.
Fotó: Canva