A Magyar Lovassport Szövetség februárban közzétett felhívására érkezett kérdésekre elsőként Stróbl Dorottya, a Lovas Szövetség főtitkára válaszol.

Mielőtt a hozzám érkezett kérdéseket megválaszolom, szeretnék köszönetet mondani azoknak a lovassport jelene és jövője iránt érdeklődő lovas társaimnak, akik nevüket vállalva, valóban a lovassport ügyét előremozdító kérdéseket intéztek mindhármunkhoz, hogy azok megválaszolásával az érdeklődő könnyebben megértse a Lovassport Szövetség működését és szakmai terveit.

Bár már több évtizedet töltöttem el a lovassportban válogatott lovasként, edzőként, az utóbbi években pedig főként a Szövetség irodájában főtitkárként, a személyes jellegű kérdésekből kiderült, hogy néhányan nem ismernek. Egy kérdést kiemelek ezek közül, hiszen az a Szövetség működését érinti és a válasz közérdekű: főtitkári munkakörömet a Sporttörvény rendelkezéseinek megfelelően a lovas sportágban szerzett szakedzői diploma birtokában látom el.

De térjünk rá a lényegre, a Szövetség működésére.

Több, az Edzői-oktatási Bizottság munkáját és az edzői regisztrációs vizsgát érintő kérdés érkezett. Az Edzői- oktatási Bizottság egy évben egy vagy két alkalommal ülésezik, de több fontos, azonnali döntést igénylő kérdést e-mailben vitat meg. A Bizottság tagjai: Borsó Béla, Burucs Balázs, Janik Attila, Komjáthy György, Kövy András, Némedi István, Schaller Gábor, Stróbl Dorottya és Zupán Péter. A Bizottság feladatai között szerepel a lovas ágazatot érintő képzések tematikájának átalakítása vagy akkreditálása esetén a Szövetség érdekének képviselete, az edzői regisztrációs vizsgarendszer működtetése, javaslattétel edzői ügyeket érintő szabályalkotásra, egyedi kérelmek elbírálása.

Az edzői vizsga követelményrendszeréről a Szövetség honlapjáról mindenki könnyen tájékoztatást kaphat, azonban a kérdésekből az derült ki, hogy nem mindenki tudja, kik a vizsgáztatók. Az Edzői-oktatási Bizottság által kijelölt edző vizsgáztatók Janik Attila, Komjáthy György, Kövy András, Németh István, Pachl Péter, Rezgő Zoltán és Schaller Gábor. A vizsgabizottság minden esetben három főből áll és a vizsganap végén a vizsgázó egész napos teljesítményét értékeli. Az eredmény minden esetben egyetértésben, közös döntés alapján születik. A vizsgáztatás módszere, a bizottság hozzáállása pozitív és segítőkész, csak a valóban felkészületlen edzőjelölteknek nem sikerül a vizsga.

A Talent Programmal kapcsolatban is kaptam kérdést. Főként az foglalkoztatta a kérdezőt, hogy kik kerülhetnek be a Talent Bizottság és az Edzői kar tagjai közé. A Talent Program szabályzata a Szövetség honlapján megtalálható, ami tartalmazza, hogy minden szakágban a Programot egy három főből álló, úgynevezett Talent Bizottság irányítja.

Díjugrató Talent Bizottság tagjai: ifj. Kövy András, Stróbl Dorottya, Szotyori Nagy Kristóf
Díjlovagló Talent Bizottság tagjai: Dallos Zsófia, Pachl Péter, Szeicz Erika
Military Talent Bizottság tagjai: Janik Attila, Kaffka Zsófia, Stróbl Dorottya

A Talent edzői kar összetételét az adott szakág szakbizottsága határozza meg. Az edzőkkel szemben támasztott követelmény a legalább II. szintű edzői minősítés, eredményes edzői és/vagy sportolói karrier, elkötelezettség a program és a fiatal lovasok fejlődése iránt, a tudás átadásának magas szintű pedagógiai képessége. Ezenfelül hajlandóság annak az áldozatnak a vállalására, amit a sok hétvégi, szabadidőben végzett munka jelent.

A Szövetség olimpiai programjával kapcsolatban is érkezett hozzám néhány kérdés. A Program két irányból is szolgálja a magyar utánpótlás-nevelést, edzést, tapasztalatátadást és lótenyésztést. Az egyik a Program nem titkolt elsődleges célja, a 2024. párizsi olimpiára való kvótaszerzés. Bár az olimpián csak három főből áll a csapat, a kvótaszerző versenyeken négy fős csapatok indulnak. Az elsődleges cél eléréséhez a legtapasztaltabb lovasokra van szükség, akik már hasonló magasságú pályákon korábban csapatversenyben bizonyították rátermettségüket. Sajnos, valóban nem minden magyar színekben versenyző lovas él Magyarországon, aki a fenti elvárásnak megfelel. A négy plusz egy tartalék lovas kiválasztása az olimpiai lovak tulajdonosának és az általa megbízott szakmai felelősök feladata. A magam részéről nagyon remélem, hogy az öt lovas közül többen lesznek, akik Magyarországon élnek és a programban szerzett tapasztalataikat megosztják a későbbiekben fiataljainkkal. Az olimpiai csapatkvóta megszerzésének utánpótlás-nevelésre irányuló pozitív hatása nyilvánvaló, hiszen a legnagyobb motivációt az olimpiai részvétel jelenti minden sportoló és lótulajdonos számára.

A programban való részvétel a lovasok számára nagy áldozatokkal jár. A kiválasztott lovasoknak több hónapot kell folyamatosan Németországban tölteni, edzéseken és versenyeken kell résztvenniük. Bár a lovasok kiválasztásába nem tisztem beleszólni, de erre a feladatra a hivatásszerűen versenyző, úgynevezett profi lovasok jöhetnek szóba. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az olimpiai kvóta szerző csapatba ne férjen be olyan lovas, aki ugyan amatőrnek számít, de a saját lován elért eredményeivel a profi lovasokkal egyenrangú vagy akár sikeresebb.

Gyakran felvetődik a kérdés, hogy a nehezebb anyagi helyzetben lévő fiatalok sportolását hogyan tudná segíteni a Szövetség. Az országos sportági szakszövetségeknek elsősorban szervezői szerepük van. A válogatott sportolók számára igyekszünk forrásokat teremteni és a szakágak a saját bevételeikből is elkülönítenek nevezési díjak, felszerelések stb. finanszírozására. Az alacsonyabb szinten versenyző sportolókat sajnos nincs lehetősége a Szövetségnek közvetlenül támogatni. A Szövetség szakmai táborokkal, edzésekkel segíti a három olimpiai szakág tehetséges fiataljait, de sajnos ennél többre nincs forrás. A nemzeti szinten versenyző lovak beszerzését és versenyeztetését magánfinanszírozásból lehet megoldani.

A jó hír azonban, hogy rövidesen pályázati lehetőség nyílik fedeles lovardák építésére és korszerűsítésére, aminek részleteiről minden egyesületünket tájékoztatni fogjuk. Ezzel lehetőség nyílik, hogy az ország minden táján, akár kisebb településeken is létesüljenek fedett lovardák és a lovardákat korszerűsíteni tudják tulajdonosaik.

A Szövetség nemzetközi kapcsolatai is érdekeltek néhány kérdezőt. A Szövetség nemzetközi sportdiplomáciai feladatainak ellátásáért a főtitkár mellett az Elnökség által erre a pozícióra kijelölt elnökségi tag, dr. Jármy Miklós felel. Az elmúlt két évben a Covid miatt ez a szerep az online konferenciákon való részévételre korlátozódott, de az azt megelőző években a Szövetség folyamatosan, minden FEI (Nemzetközi Lovas Szövetség) és EEF (Európai Lovas Szövetség) által szervezett Közgyűlésen és szakmai konferenciát képviseltette magát. Az aktív fellépésnek köszönhető többek között, hogy Budapest folyamatosan részese a Longines Nemzetek Díja versenysorozat helyszíneinek, hogy 2019-ben megrendezhettük a speciális olimpiai kvalifikációs csapatversenyt és nem utolsó sorban 2019-ben Budapestnek ítélte az FEI öt szakág Európa-bajnokságának a rendezési jogát. A konferenciákon való részvétel mellett négy éven keresztül tagja voltam az FEI jelölő bizottságának, jelenleg pedig az EEF díjugrató munkacsoportjának munkájában veszek részt.

Néhány adminisztrációt érintő kérdés is felmerült. A lovassportokat késő felnőtt korig lehet versenyszerűen űzni. Gyakran előfordul, hogy több év kihagyás után újra versenyezni szeretne valaki, és azzal szembesül, hogy a dolgok másképp mennek, mint korábban. A megújult informatikai rendszernek köszönhetően a Szövetség irodai alkalmazottai rövid ügyintézési határidővel képesek a lovas ügyfelek segítségére lenni, legyen szó egy régi rajtengedély vizsga eredményről, egy rég elfeledett egyesületi átigazolásról vagy akár szabályokkal kapcsolatos kérdésről.

A további kérdéseitekkel keressetek bennünket bizalommal a honlapon található elérhetőségek egyikén! Igyekszünk mindenkinek a lehető legrövidebb időn belül segítséget nyújtani.

2022. 03. 24.
Kép: Canva
Forrás: lovasszovetseg.hu