Kezdőlap Blog Oldal 153

Isten veled Chacco Boy!

Írta:
Frisch Andrea

Június 10-én pénteken örökre elvágtázott az egekben lévő lovaspályákra Chacco Boy.

A magyar díjugrató sport elmúlt évtizedének egyik legeredményesebb versenylova, aki a gyermek bajnokságtól a felnőtt OB-ig, fiatal lovak világbajnokságától Európa-bajnokságokig szolgálta a magyar díjugrató sportot, már nincs velünk.

2005-ben született Chacco-Blue apaságú, pej, herélt, Márki Zoltánnal, Krucsó Szabolccsal, Krucsó Balázzsal, Törő Csongorral, Szuhai Gyulával, ifj. Szuhai Gyulával, Szuhai Rodrigoval és Pecsora Amirával a nyergében szerepelt pályafutása alatt a nemzeti és nemzetközi versenyeken.

Ha a lovasok látták, hogy a startlistán Chacco Boy neve szerepel tudták, a favorit ő, őt legyőzni dicsőság, rang, siker.

Köszönjük Chacco Boy, amit a magyar díjugratásért tettél!

Ég veled az égi díjugrató pályákon!

2022. 06. 11.
Kép: Canva
Forrás: dijugratoszakag.hu

Mráz Tamás első indulóként megnyerte a bábolnai 145 cm-t

Írta:
Frisch Andrea

Tizennégy órakor kezdődött a nagykör versenyszám a bábolnai nemzetközi verseny péntek délutánján. Erdélyi Magdolna nemzetközi pályaépítő, 145 cm-es, hiba-idős versenyszámának első indulója volt Nagy Balázs sárgájával, BN Silverrel Mráz Tamás, aki egy gyors hibátlannal feladta a leckét, nem is tudták megközelíteni, így az ő tiszteletére szólt országunk legtradicionálisabb lovas helyén a magyar himnusz.

Második helyen a fiatal lovas Európa-bajnokságra készülő, Alasztics Aliz végzett, aki Chablist lovagolta, harmadik a CSIO nagydíj győztes lovasunk, ifj. Szabó Gábor, Szombati Gábor pej lovával, Filuchival. Negyedik lett magyar bajnokunk, Czékus Zoltán Carundyval.

A bábolnai pénteki nagykör versenyszám egyben az ifjúsági válogatott Európa-bajnoki kvalifikációs versenyszáma volt. Ezt az akadályt legjobban két hölgy lovasunk, Ferencz Dalma Corradéval és Csetényi Lea Hámorral ugrotta meg, hiszen mindketten hibátlan pályával az ötödik és a hatodik helyen biztosították helyüket a spanyolországi csapatba.

Péntek reggel a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok versenypályáján a fiatal lovakról szólt. A hatéves lovak 120, a hétéves lovak 125 cm-en versengtek egy elbírálásért. A győzelmet Lo Sanctos Van De Suydersee nyergében Burucs Barna szerezte meg minimális különbséggel megelőzve a csütörtöki győztes, pej Xixo Borgiát és lovasát ifj. Szabó Gábort.

Harmadik helyen a magyar tenyésztésű Kurszán nyergében Hegedűs Kristóf végzett, negyedik lett Cougar Z Burucs Barnával, ötödik Mr. Brown Técsy Attilával és hatodik H-Secret By Boris Szabó-Máriás Sárával.

A kiskörben születésnapos győzelem született, hiszen több mint egy másodperccel lovagolt gyorsabban a mezőnynél a ma 16 éves születésnapját ünneplő Fésűs Gréta, aki Hunter Dadero Z-en versenyzett. A castiliás Limited Edition C-vel Kovács Roland lett a második, míg az idén még mindig csak 13 éves Szuhai Rodrigo Messenger Rouge Sz-el a harmadik.

Negyedik helyen Füzér Gábor végzett, Bölecz Virág pej lovával, Carionával, ötödik lett Drabant Zoltán Camillal, hatodik Krucsó Szabolcs a tavaly bábolnai ötéves lovak fináléját nyerő, Fbi De Hus-szal.

Az U25-ös korosztály 130 cm-es versenyszámát most „C” szabály szerint rendezték, de így sem történt változás a csütörtöki eredményekhez képest. Több mint két másodperces fölénnyel Alasztics Aliz lett a győztes, Linea nyergében megelőzve, Füzér Gábor tanítványát, Kiss Lizannát és saját tenyésztésű lovát, Cloét.

Majdnem kerek hatvan másodpercet lovagolt Lehotai Máté, aki a sárga PM Tamerlane-el a harmadik leggyorsabb volt, mögötte negyedik Lagretta HB nyergében Kovács Roland végzett, ötödik az osztrák színekben versenyző, Chiara-Fiorina Moser Conteroval, míg hatodik ifj. Petrik Béla által felkészített, Takács Petra és Kaffino By Boris.

2022. 06. 10.
Kép: Canva
Forrás: dijugratoszakag.hu

Lóközelben – A lovak mai szerepét mutatja be a Mezőgazdasági Múzeum kiállítása

Írta:
Frisch Andrea

A 21. század lovasairól, a lovak mai szerepéről nyílt kiállítás Lóközelben címmel csütörtökön a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban (MMGM).

Magyarország lovas nemzet, a magyar lovaskultúra pedig nemzeti érték, “ezeréves történelmünket végigkísérték ezek a különleges állatok” – hangsúlyozta a kiállítás megnyitóján a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára.

Schmidt Ádám hozzátette, az MMGM legfrissebb tárlata érthető és mindenki számára befogadható módon mutatja be a ló szerepét a mindennapokban, kitérve a magyar lovassport sikereire is. A kiállítás interaktív, élményszerűen adja át a tudást, és utazásra hív – méltatta a Lóközelben című tárlatot.

Dallos Gyula, az Agrárminisztérium Kincsem Nemzeti Lovas Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa arra emlékeztetett, hogy a ló mintegy hatezer éve az ember társa, a mai magyarok ősei pedig különösen szoros kapcsolatban éltek a lóval.
A ló ma is a szabadság és az összetartozás jelképe – emelte ki.

Estók János, a múzeum főigazgatója az MTI-nek elmondta: a kiállításban arra törekedtek, hogy bemutassák mindazokat a tevékenységeket, amelyek ma az embert és a lovat összekötik. A tárlat megismerteti a látogatóval a lovassport különböző ágait, megmutatja, mit jelent a lovasterápia, a lovastorna.

Az MMGM célja, hogy már óvodás kortól bevezesse a látogatókat a lovak világába. Kipróbálhatók például a különböző típusú nyergek, egy sulkyn (könnyű kocsi) átélhető az ügetők hangulata, de fel lehet mászni egy “lovagi lóra” is.

Helyet kapott továbbá a kiállításban egy akadálypálya is, amelyben falovacskával lehet gyakorolni az ugratást – mondta el Estók János a szeptemberig látogatható tárlatról.

2022. 06. 09.
Kép: Canva
Forrás: MTI

Négy magyar győzelemmel kezdődött a bábolnai nemzetközi díjugrató verseny

Írta:
Frisch Andrea

A bábolnai nemzetközi díjugrató verseny nyitó napjának zárószáma volt a verseny legmagasabb, 140 cm-es alappályára kiírt nagykör, hiba-idős versenyszáma. A lelkes közönség gyorsabbnál gyorsabb pályákat láthatott, amely után az Erdélyi Magdolna nemzetközi pályaépítő által épített, tizenkét számozott akadályból álló pályát a francia születésű, de román színekben versenyző Andrea Herck Epsilon De Roulard nevű szürke lovával lovagolta a leggyorsabban, így övé lett a győzelem.

Második helyen a múlt heti csehországi verseny után most is bombaformában versenyző, Burucs Barna végzett a szürke Dubai Dreams-szel.

Az eredményhirdetésen a további placcokon a magyar lovasok végeztek, harmadik Técsy Attila a pihenője után visszatérő, Nikidam Breakerrel, negyedik Vándor Zsófia Quintusszal, ötödik az idei világkupa döntőn járt, Czékus Zoltán Castroval, hatodik a kiskunhalasi, Weinhardt Virág, hűséges társával Chiclanával.

Negyvenhárom indulója volt a középkör 130 cm-es, kétfázisos versenyszámának. Ezerötszáz eurós pénzdíjú versenyszámban az utolsó indulóból lett az első. A szabadtéri szezonban az Airvent lovasklubhoz visszatérő Lehotai Máté PM Quinterával legyorsulta a mezőnyt és záró lovasként megelőzte a sokáig vezető, Burucs Barnát, aki Conpeiát lovagolta.

A versenyszám első indulójaként starthoz álló, Szuhai Rodrigo és Cornet lett a harmadik, negyedik helyen Mráz Tamás végzett El Contheroval, ötödik Weinhardt Virág Equest Cha Chával, hatodik a gyermek válogatott tagja, a diósgyőri Kelemen Blanka és Jerry.

Az U25-ös korosztálynak kiírt, 130 cm-es, kétfázisos versenyszámban a favorit lovasé lett a győzelem, hiszen Pirik Zsolt tanítványa, Alasztics Aliz Lineával több mint másfél másodperccel lovagolt gyorsabban a mezőnynél és nyert. A mostanában nagyszerű formában lovagló, Budai Virág és Baileys lett a második.

Az U25-ös versenyszámban harmadik helyen Kovács Roland végzett Lagretta HB-vel, negyedik a nagy-és középkörben is helyezett, Weinhardt Virág és London’s Chagana.

Az osztrák, Chiara-Fiorina Moser Conteroval lett az ötödik hely, míg hatodik Bazsó Gergely tanítványa, Nagy Evelin és Montague.

A bábolnai nemzetközi verseny első száma a fiatal lovaké volt. A reggeli hiba-idős számot Xixo Borgia nyergében, ifj. Szabó Gábor nyerte, megelőzve Cougar Z-et és Burucs Barnát. A román Andrea Herck Quadir De Roulard-al lett a harmadik, míg Lo Sanctos Van De Suydersee és Burucs Barna a negyedik. Lady In Red HX-el Budai Virág az ötödik és Quel Action VDS-el a győztes lovas, ifj. Szabó Gábor a hatodik.

Harmincnégy lovas versengett a 120 cm-es, kétfázisos kiskör versenyszámban, ahol Búza Krisztián tanítványa, Gorzó Eszter nyert a sárga, Arwennel. A castiliás, Limited Edition C nyergében Kovács Roland lett a második, míg a sárga kancája, Timpex Inka nyergében Babos Gréta a harmadik.

Az ifjúsági válogatott tagja, Mécs Emma Aurorával érte el a negyedik helyet, míg Maszlag Ilona tanítványa Kovács Noémi Gut Neuenhofs Corlypsoval lett az ötödik és a fiatal lovas válogatott tagja, Takács Petra Fionával a hatodik.

2022. 06. 09.
Kép: Canva
Forrás: dijugratoszakag.hu

Vidéki élet közvélemény-kutatás – töltsd ki kérdőívünket!

Írta:
Frisch Andrea

Kíváncsiak vagyunk, milyen irányba változott a városból vidékre költözők aránya az elmúlt években, nőtt-e a vidéki élet népszerűsége. Felmérésünk célja, hogy részletes képet kapjunk az állattartásról, növénytermesztésről, gazdálkodásról. Ezért arra kérünk, szánj néhány percet kérdőívünk kitöltésére és oszd meg velünk tapasztalataidat!

Városból a vidékre

A 90-es években növekedésnek indult a városból elköltözők száma. A vidéki élet népszerűsége elsősorban az alacsony ingatlan áraknak, nyugodt, csendes környezetnek és a természet közelségének tudható be. A nyüzsgő várost magunk mögött hagyva, lehetőség nyílik gazdálkodásra, akár teljes önellátásra is. A kivándorlás aránya egy ponton megállt, azonban napjainkban új lendületet vett. Az agglomeráció egyre vonzóbbá válik, immár nemcsak a fővárosi lakosság számára. 

Mennyire népszerű a vidéki állattartás?

Kérdőívünk segítségével szeretnénk megtudni, növekedett-e az állattartás, növénytermesztés népszerűsége az utóbbi években. A kérdőív kitöltésével segítheted munkánkat, hiszen Te is hozzájárulhatsz egy tényekre épülő elemzés elkészítéséhez!

Kitöltők köre: Olyan válaszadókat keresünk, akik az elmúlt 5 évben költöztek vidékre.

2022.06.13.
Szerző: Tanner Eszter, Lovasok.hu szerkesztősége
Kép(ek) forrása: Canva.com
Frissítve: 2022. 09. 18.

Csíksomlyói búcsú – Potápi: a pünkösdi lovas zarándoklat a nemzeti összetartozás szimbóluma

Írta:
Frisch Andrea

A pünkösdi lovas zarándoklat nemcsak a székely-magyar lovas hagyományok felelevenítése, hanem a nemzeti összetartozás szimbóluma is – mondta csütörtökön Székelyudvarhelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, aki a korábbi évekhez hasonlóan csatlakozott a hagyományőrzőkhöz, és lóháton indult a csíksomlyói búcsúba.

Rámutatott: a világjárvány után most már mindenki, minden korlátozás nélkül jöhet Erdélybe, Székelyföldre, és részt vehet a csíksomlyói pünkösdi búcsún, amely a nemzeti összetartozás ünnepe lesz, már csak azért is, mert idén a nemzeti összetartozás napjára esik.

Az ötödik alkalommal megszervezett lovas zarándoklat résztvevői segítenek azoknak az imaszándékait, üzeneteit is célba juttatni, akik nem tudnak személyesen részt venni, de lélekben ott lesznek a csíksomlyói búcsún, amelyet idén “Pax et Bonum – Béke és Jóság” jelmondattal szerveznek meg. A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról, a magyar diaszpórából érkezett imaüzeneteket a Nemzetpolitikai Államtitkárság gyűjtötte össze.

“Az elmúlt 12 esztendőben a legfontosabb, amit elértünk, és talán a legnagyobb eredmény az, hogy a nemzeti összetartozás érzését megerősítettük” – hangoztatta az államtitkár.

A Székelyudvarhelyről indult csapatot Mátyás Károly római katolikus főesperes áldásával, Gálfi Árpád polgármester köszöntőjével, a város főterén tartott ünnepségen köszöntötték.

A lovas zarándoklat szervezője, Kolozsvári Tibor az MTI-nek elmondta: az imaszalagokat a koronavírus-járvány idején honosították meg, amikor nem volt lehetséges, vagy korlátozott volt a személyes részvétel. A lovas zarándoklat viszont akkor sem maradt el, és néhány lovas elvitte Csíksomlyóra az otthon maradt hívek és közösségek imaszándékait, amelyeket egy-egy pántlikára írtak fel. Idén Marosváráshely felől, Székelyudvarhelyen keresztül, Gyergyószékről a Felcsíkon keresztül, valamint a kézdiszéki Perkőről, és Illyefalváról, az Olt mentén 211 lovas zarándok érkezik Csíksomlyóra.

A szervező szerint a lovas zarándoklat növekvő népszerűsége annak tulajdonítható, hogy a székelyföldi lovaskultúra reneszánszát éli, mindenütt népes lovas csapatok vannak, egyre több gyermek lovagol, és egyre többen támogatják a lovassportokat. A nemzetpolitikai államtitkár a márciusban megrendezett erdélyi lovas fórumon rámutatott: mintegy nyolcvan lovas egyesület működik Erdélyben, és gyakorlatilag mindegyik részesül a magyar kormány támogatásában, amire a lovasprogram második szakaszában 120-150 millió forintot fordítanak.

2022. 06. 02.
Kép: Canva
Forrás: MTI

Anglia a lovak fellegvára, avagy a világhírű angol lótenyésztés

Írta:
Frisch Andrea

Kevés olyan ország büszkélkedhet azzal a világon, hogy háziállatok tenyésztése terén sikerült nekik oly sok etalont előállítani, mint Anglia. Gondoljunk csak a szinte mindenre alkalmas juhra vagy szarvasmarhára és nem utolsó sorban a lóra, az angol telivérre, amely telivér szinte majdnem tökéletes testméreteivel a mai napig a világ lótenyésztésének alapját képezi. Ismerkedjünk meg velük és Nagy-Britannia lótenyésztésével!

Időutazásunk első állomása XIV. századi Angliába vezet minket. Ebben az időben Anglia lóállománya nem volt egységes, azonban már ekkor élt a britekben a versenyszenvedély, amely lóversenyek formájában is megmutatkozott. A versenyek alkalmával a helyiek, a térségében élő galloway fajtájú (mára kihalt) kelta pónijaikat használták nagy előszeretettel. A helyi állomány feljavítása érdekében a XVII. században keleti méneket kezdtek behozni az országba, amelyekkel keresztezték az addig versenyzésre használt pónijaikat is. A keresztezés eredménye minden várakozást felülmúlt, hiszen egy olyan csodálatos lófajta volt születőben, amely nemcsak elegáns megjelenésű, hanem képes volt kitartóan küzdeni, nagy teherrel a hátán is gyorsan vágtatni. A fajta megszületése mellett a lóversenyzés is egyre szélesebb körben vált népszerűvé, amely az angol arisztokrácia figyelmét is felkeltette és támogatását is kivívta, kimagasló társadalmi eseménnyé alakult.

Keleti lovak nyugaton

Byerley Turk (1689), Darley Arabian (1704) és Godolphin Arabian (1728). A közös mindannyiukban, hogy keleti vérvonalú mének és mindannyian kalandos úton kerültek Angliába, majd mind alapító ménjei lett a telivéreknek, tőlük származik a négy fő ismert telivér vonal is: Herod, Eclipse, Matchem és Highflyer, aki Herod fia volt. A ma élő, elsőrangú angol telivérek között nincs olyan, amely felmenői között legalább egy arab mént ne tudna felmutatni.

A méneskönyv

A fajta első méneskönyvét 1791-ben az angol Jockey Club megbízásából James Weatherby jegyezte le, amelybe akkor 387 darab kanca került rögzítésre és amelyeknek mindegyike visszavezethető volt Eclipsre (Darley Arabian fia), Matchemre (Godolphin Arabian unokája) és Herodra (Byerly Turk ükunokájára). A méneskönyv a mai napig zártnak tekinthető, melyben világszerte több százezer telivért tartanak nyilván. 1793 szintén jeles dátum az angol telivér tenyésztésében, hiszen ekkor állították ki a fajta első törzskönyvét. Érdekesség, hogy a törzskönyvben piros tintával és „xx” megjelöléssel utalunk arra, hogy az egyed angol telivér.

Mi a siker titka?

A válasz igen egyszerű és könnyen kitalálható, az angolok nem alkalmaztak más eljárást, minthogy mindig a győztes lovakat pároztatták egymással, így fokozva az utódban a gyorsaságot. A módszer úgy néz ki bevált, hiszen ma is, a XXI. században, lóverseny egyszerűen elképzelhetetlen angol telivérek nélkül. Mindezek mellett az angol telivérek pedig alapkövei lettek a sportlótenyésztésnek, valamint számos lófajta nemesítésében is kiváló partnerként működtek, működnek közre. A mesterséges megtermékenyítés a fajtában még ma sem megengedett.

Milyen is valójában az angol telivér?

Atletikus, robbanékony, gyors. A versenyek éltetik, a győzelemért a végsőkig képes küzdeni. Hatalmas állóképességgel rendelkezik, kitűnő versenyló. Leggyakoribb színe a pej és a sárga, marmagassága bottal mérve 150-173 cm-ig terjed. Testfelépítésére jellemző, hogy szinte tökéletes arányokkal rendelkezik, nemes fej, széles szügy, kifejezett mar, erős láb- és pataszerkezet sorolható jellegzetességei közzé. Belső szervei is alkalmazkodtak, a nagy teljesítmény szolgálatába álltak, így többek között tüdője is nagy méretű. Azt meg kell jegyezni, hogy intelligens, igazán temperamentumos, sokszor kissé túlfűtött, ideges, nyugtalan tud lenni, sajnos egyes egyedek igen nehéz természetűen tudnak viselkedni.

A versenyek alkalmával a telivéreknek a legjobban a síkversenyek szoktak kedvezni, de a gát- és akadályversenyek alkalmával is be tudják bizonyítani kiválóságukat ezeken a területeken is. A síkversenyeknek kedvez az is, hogy a fajta egyedei akár a 64 km/óra csúcssebességet is elérhetik, ami rövid távon még több is lehet.

A mi Kincsemünk

Magyarországon az 1800-as évektől kezdve rendeznek lóversenyeket. A korszak kiemelkedő szereplői gróf Széchényi István és Wesselényi Miklós volt, akik Magyarországot tovább gazdagították a hazai telivértenyésztés során folytatott munkájuk által.

Amennyiben szó esik angol telivér tenyésztésről, nem mehetünk el a mi csodakancánk mellett sem szó nélkül, hiszen egyik legeredményesebb telivérünk volt, teljesítményének híre az egész világot bejárta, a mai napig megemlékeznek róla. Kincsem 1874-ben látta meg a napvilágot Tápiószentmártonban. Élete során 54 versenyen vett részt mind idehaza, mind külföldön, szívvel-lélekkel küzdött minden egyes verseny során, így nem meglepő, hogy mindet meg is nyerte.

Habár Magyarország nem az angol lótenyésztésről híres, de letettük a nevünket ezen a téren is, hiszen Kincsem mellett kiemelendő telivér még Kisbér, aki 1876-ban nyerte meg a világhíres Epsom Derby-t, valamint XX. századunk legjobb magyar tenyésztésű telivérjét, Imperialt. Imperiál nemcsak a pályán, de fedezőménként is fantasztikus eredményeket tudott felmutatni.

Mindezek után mi más maradhatna hátra, mint egy jó kis galopp futam, legyen az tévé közvetítés vagy a versenypálya szélén való drukkolás, az élmény, amit a verseny izgalma és a lovak teljesítménye tud nyújtani, mindenkit magával ragad. Így nincs is mit csodálkozni azon, hogy az angolok már több mint 300 éve a lóversenyek és angol telivérek bűvöletében élnek! Irány a turf!

2022.06.10.
Sáradi Judit Nikoletta
Képek: Canva, pixabay.com

LÓKÖZELBEN

Írta:
Frisch Andrea

Június 9-én új időszaki kiállítás nyílik a Vajdahunyadvárban a ló és az ember mai kapcsolatáról. Az eseményen a rendvédelmi szervek (Rendőrség, Polgárőrség, Honvédség) lovas alakulatai vonulnak fel a Vajdahunyadvár udvarán és a megnyitó eseményt megelőzően díszsorfalat állnak.

A kiállítás napjaink lovasairól, a lovak mai szerepéről szól. Az urbanizált, rohanó világból kaput nyit a természet és egy mély kapcsolat felé, a lelkünket is lóközelbe engedi. Életünk számos területén jelen vannak ezek a csodálatos állatok. Gyógyítanak, részt vesznek a rekreációban, szolgálnak a rendőrségnél, segítik sportolóinkat céljaik elérésében.

Bemutatjuk a sokak számára ismeretlen, ám rendkívül szerteágazó és sokszínű mai magyar lovas világot. A kiállításban helyt kap a honvéd, huszár hagyományok bemutatása is.

A kiállítás aktív részvételre is hív. A látogatók felülhetnek egy maratonkocsira, amit a Szilvásváradi Ménesgazdaságban Lázár Vilmos is hajtott. Egy sulkyn átélhetik az ügetők hangulatát, kipróbálhatják a különböző szakágak nyergeit. Megtapogathatják a versenypályák talajának rétegeit, egy valódi boxba belépve pedig a mai modern lótartás körülményeivel találkoznak.

Magyar hírességekkel készült interjúk, a kiállításra felajánlott díjaik és személyes tárgyaik színesítik a kiállítást, így láttatva a lovasok és a lovassportok világát. Többek között bemutatjuk Bence Balázst, Magyarország eddigi legsikeresebb lovastornászát, Ifj. Szabó Gábor, díjugrató, kétszeres felnőtt és sokszoros korosztályos magyar bajnokot, aki azt a nyerget ajánlotta fel, melyben először lovagolt versenyen. Az érdeklődők megismerhetik a távlovaglás bajnokát, Mihók Orchideát, valamint eredményeit és a sportág speciális lószerszámait.

Lázár Vilmos és Lázár Zoltán világbajnokok, fogathajtó sikereikre az egész ország büszke. A kiállításra egy általuk használt hajtószárat és a segédhajtójuk öltözetét biztosították. A díjlovaglás területéről Dallos Gyula mesteredző, örökös magyar bajnok versenyfelszerelését, a Magyar Bajnokságon és nemzetközi versenyeken nyert díjaiból készült válogatást is bemutatjuk. Dallos Gyula a magyar lovassport nemzetközileg is elismert nagykövete, a magyar díjlovaglás koronázatlan királya, aki egyedülálló rekordot tart 25 egyéni Országos Magyar Bajnoki címével. Legeredményesebb lovának, Aktionnak nevezetes versenyeken nyert szalagjai és az Európa Bajnokságon szerzett bronzérme is megtekinthetők.

Kassai Lajos világbajnokot, íjkészítő mestert, a modernkori lovasíjászat megteremtőjét sokan ismerik. Az általa kidolgozott Kassai-féle lovasíjász módszer 2013-ban elnyerte a Hungarikum címet is. A tárlaton – többek között – honfoglaláskori nyílvesszők rekonstrukciója, négy féle harci nyílheggyel és egy IX. századi tegez rekonstrukciója is látható.

Megjelennek a tenyészetek, a ménesbirtokok, és nemzeti parkok, melyek szerepe nélkülözhetetlen a lovak tenyésztésében, a fajtamentésben, a génmegőrzésében.

A Bábolnai Arab Ménes az emberiség és a lótenyésztés világkultúrájának különleges értékű történelmi színhelye. A Ménesbirtok három lófajta tenyésztésével, genetikai értékének megőrzésével, fejlesztésével foglalkozik. Bábolnán az Arab Ménesben Shagya-arab és arab telivér lovakat tenyészt, míg Dióspusztán az angol telivérek tenyésztése zajlik.

A Hortobágyon napjainkban állami ménesként működő Mátai Ménes 200-at meghaladó lóállományával Magyarország egyik legjelentősebb, nagy hagyománnyal bíró lótenyésztő központja. Legfontosabb feladata a 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánított hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniusz fajta génmegőrzése és a pásztorló jószágtartás fenntartása, bemutatása.

Az Aggteleki Nemzeti Park nagy szerepet játszik a hucul lófajta túlélésében. Az elsődleges cél az ősi jelleg megtartása és a magyar kancacsaládok génkészletének megőrzése, a fajta belső értékeinek megóvása.

Az Őrségi Nemzeti Parkban egy feledésbe merült lófajta, a muraközi ló megőrzését karolták fel. A Bükki Nemzeti Park területén a védett őshonos mezőgazdasági állatfajták közé sorolt furioso-north star fajtájú lovak tartását valósították meg. A ménes alapját egy nagyon jelentős genetikai értéket képező állomány alkotja.

Az 1953-ban alapított Szilvásváradi Állami Gazdaság feladata a magyarországi lipicai törzstenyészet fenntartása, sportkipróbálása és népszerűsítése.

A kiállításon bemutatkoznak szabadidomítók, kaszkadőrök, lovasrendőrök, polgárőrök, kovácsok, lógyógyászok, etológusok. Bepillanthatunk a lovasterápia gyógyító világába és a lómenhelyek küzdelmes életébe. Megjelennek azok, akiken segítenek a lovak és azok is, akik a lovakon segítenek.

A gyerekeket külön kalauzoljuk végig a kiállításon, rengeteg élményt és hasznos tudást átadva. Egy kicsinyített akadálypályán kipróbálhatják a díjugratást, ügyességi feladatokat oldhatnak meg. Különböző szakágak nyergeibe, egy sulkyra és egy maratonkocsira is felkapaszkodhatnak. Egy igazi boxba belépve mozizhatnak, megtapasztalhatják a lovasterápia élményét, megismerkedhetnek a lovasíjászat eszközeivel.

A régmúlt időkben a ló az ember társa volt a munkában, a földművelésben, a teherhordásban, az utazásban. Szerepe napjainkra egyértelműen megváltozott. Ám nem szűntünk meg szeretni őt. Keressük a kapcsolatot vele, vágyunk a társaságára. Életünk ma is elképzelhetetlen lenne nélküle, rábízzuk magunkat, gyermekeinket. LÓKÖZELBEN vagyunk.

2022. 06. 08.
Forrás és képek: Magyar Mezőgazdasági Múzeum

Magyar lófajtáink

Írta:
Frisch Andrea

Tudtad, hogy a Magyar Országgyűlés a régi magyar állatfajtákat, köztük szeretett lófajtáinkat nemzeti kinccsé nyilvánította? Így nemzeti védettséget érdemelt ki a Nóniusz, Gidrán, Furioso, Kisbéri félvér, Magyar lipicai, Shagya-arab, Hucul, Magyar hidegvérű. Velük foglalkozunk a következőkben.

Világhírű magyar lótenyésztés

A világ köztudatában a magyar, mint lovas nemzet él, lovashagyományunk és kultúránk 1000 éves múltra tekint vissza, így nem véletlen, hogy megőrzésükre, tenyésztésükre és fennmaradásukra külön figyelmet kell fordítani. Bábolna, Kisbér, Szilvásvárad, Hortobágy, Mezőhegyes és még sorolhatnánk az ismerősen csengő, messze földön híres méneseiket, ahova a világ minden részéből turisták százai jönnek megcsodálni páratlan szépségüket. Hagyományos lófajtáink, amelyeket hosszú évek gondos tenyésztői munkája során hoztak létre állami méneseinkben, a mai napig megállják a helyüket. Lótenyésztésünk évszázados múltú, méneseink neve, híre ma is ismerősen cseng a lovas világban, hiszen kevés olyan ország rendelkezik ennyi kiváló lófajtával, mint Magyarország.

Egy kis hippológia

Hippológusaink szerint három nagy áramlat alakította az eredeti magyar lovat, melyet őseink Ázsiából hoztak magukkal. A honfoglaló magyarok lovai, a régészeti leletek alapján, kisméretű, fürge, nagy teherbírású lovak voltak. Lótenyésztésünk négy nagy korszakra osztható fel, 889-1526-ig az eredeti magyar ló korszaka, 1526-1700-ig a keleti ló korszaka, 1700-1814-ig a spanyol ló korszaka és az 1814-től a mai napig folyamatosan tartó angol ló korszaka. Ezeket szem előtt tartva, nézzük lófajtáinkat.

1. Shagya-arab

Az arab sejk ékességének leszármazottja, Bábolna büszkesége. Meleg vérmérsékletű, gyönyörű arab ló, melynek intelligenciája és nagy teherbírása is a világ élvonalába emeli. A fajta névadó ménje Shagya Senior 1836-ban Szíriából került Bábolnára. A shagya-arabot 1978-ban ismerte el külön fajtaként az Arab Lovat Tenyésztők Világszövetsége. Ma sokszor távlovagló versenyeken mutatkozik meg páratlan kitartása, de nemcsak hátaslóként, fogatban is megállja a helyét.

  • Marmagasság bottal: 149-160 cm
  • Szín: minden alapszín, de a tarka nem kívánatos
  • Felépítés: arányos test, finom, egyenes vagy csukafej, ívelt magasan illesztett nyak, erős mar, középhosszú hát, erős lábszerkezet
  • Származási hely: Bábolna

2. Kisbéri félvér

Egykori bátor katonalovunk, ma kiváló és tehetséges sportlovunk. A Komárom megyei Kisbéren alapították a ménest 1853-ban I. Ferenc József rendelete alapján katonai célokra. Intelligenciája és könnyű kezelhetősége révén a mai kisbéri minden tekintetben megfelel a modern sportlovak kívánalmainak, kitűnő eredményeket lehet vele elérni díjugratásban, lovastusában, fogathajtásban és díjlovaglásban is.

  • Marmagasság bottal: 160-170 cm
  • Szín: sárga, ritkábban pej, fekete, szürke, a deres és a tarka nem elfogadott
  • Felépítés: arányos test, nemes, egyenes vonalú fej, hosszú, középmagasan illesztett, ívelt nyak, jól izmolt far, szabályos lábszerkezet
  • Származási hely: Kisbér

3. Nóniusz

A katonaságot megjárt, később pedig mezőgazdasági szolgálatot teljesítő hatalmas szívű, nagy rámájú lófajtánk. Eredete a XIX. századra nyúlik vissza, amikor még az Osztrák-Magyar Monarchia, köztük Magyarország ménesei látták el az európai hadseregeket. A fajtát Nonius Senior alapította, származásában angol telivér és normandiai vérvonalakat egyesített, a napóleoni háborúk egyik hadizsákmányaként került Magyarországra 1813-ban. A háborúk elmúltával szerepe átalakult és széles körben elterjedt, alföldi igáslóként teljesített nap, mint nap a mezőgazdaságban. Intelligencia, barátságosság és nyugalom jellemzi, nagy teherbírása mellett. Ma elsősorban igáslóként, de fogatban, nyereg alatt is hasznosítják. Két tájfajta: nagyobb, általában fekete színű mezőhegyesi, valamint a szikárabb, általában pej hortobágyi nóniusz.

  • Marmagasság bottal: 155-165 cm
  • Szín: fekete, pej, sötétpej
  • Felépítés: arányos test, kos- vagy félkosfej, hosszú, közepes nyak, széles szügy
  • Származási hely: Mezőhegyes

4. Furioso-north star (mezőhegyesi félvér)

A Furioso-north star és a Nóniusz sok mindenben hasonlóságot mutat, ez nem véletlen, hiszen tenyésztésében ugyan azok a szakemberek vettek részt mindkét lófajtánk esetében és fénykoruk is a 19. századra tehető. A fajta kialakulása Furioso Senior nevű pej angol telivér nevéhez köthető, majd az Angliából behozott fekete North Star Seniorral folytatódott. Élénk vérmérséklete, jó alkalmazkodó képessége és embercentrikussága révén sokoldalúan hasznosítható, nagy szervezeti szilárdság jellemzi. Lovastornában, díjugratásban, fogathajtásban és military versenyekben is kiválóan megállja a helyét, de páratlan természete révén a terápiás lovagoltatásban és a lovasturizmusban is előszeretettel alkalmazzák.

  • Marmagasság bottal: 160-170 cm
  • Szín: pej, ritkán fekete vagy sárga
  • Felépítés: nemes fej, közepesen hosszú nyak, izmos törzs, zömök test, jól izmolt far, erős hátulsó lábak
  • Származási hely: Mezőhegyes

5. Lipicai

A barokk szépség megtestesítője. Tenyésztésének a fő célja az volt, hogy az osztrák császári udvartartás és a nemesség hintói előtt páratlan szépségű, impozáns megjelenésű lovak kerüljenek. Károly főherceg ehhez és a ménes megalapításához kilenc tiszta spanyolvérű mént és huszonnégy kancát hozatott. A lipicai fajta tenyésztése Ausztriában, Magyarországon, de Romániában, Csehországban és Szlovákiában is aktívan folyik a mai napig. A lipicai ló szorosan összeforrt a Bécsi Spanyol Lovasiskolával, ahol előadások révén tekinthetjük meg ámulatba ejtő mozgásukat, intelligenciájukat. Manapság mind fogatban, mind hátaslóként használják, Lázár Zoltán 2004-ben egyéniben és csapatban is négyesfogathajtó világbajnok lett lipicai fogatával.

  • Marmagasság bottal: 153-165 cm
  • Szín: szürke, ritkán fekete vagy pej
  • Felépítés: kosfej, arányos test, ívelt nyak
  • Származási hely: Szilvásvárad

6. Gidrán

Huszáraink gyors és attraktív megjelenésű lova, aki mamár a lovastusa versenyeken villantja meg tehetségét. A fajta kialakulása egy Egyiptomból származó arab mén Gidrán Senior nevéhez köthető. Első pillanattól kezdve hátaslónak tenyésztették. Sajnos a világháborúk hatalmas károkat okoztak ebben a ménesünkben is, a kimenekítést követően csak 28 kanca került vissza országunkba Nyugatról. A fajta újjászületésében kisbéri félvér és arab mének vettek részt, így kapott az egész fajta anglo-arab jelleget.

  • Marmagasság bottal: 155-168 cm
  • Szín: sárga
  • Felépítése: tömeges test, nemes, egyenes fej, középmagasan illesztett nyak, erős, egészséges lábszerkezet
  • Származási hely: Bábolna, Mezőhegyes

7. Mezőhegyesi sportló

A magyar hunter, a díjugratás bajnoka. A mezőhegyesi sportló nem tekint vissza olyan hosszú múltra, mint eddig felsorolt lófajtáink, kialakítására csak az 1950-es években került sor. A Mezőhegyesi Ménes 1962-es új alapítólevelében fektette le célként egy olyan páratlan díjugrató ló megalkotását, mely nemzetközi szintéren is fel tudja venni a versenyt. Jó megjelenésűek, intelligensek, könnyen kezelhetőek, tanulékonyak és általában jó ugróképesség jellemzi őket. Az évek folyamán számos egyed külföldre került, míg más részük beleolvadt a magyar sportló fajtába. Jelenleg 50 alatti egyedszámú kancaállomány biztosítja a fajta fennmaradását, de a mai magyar sportlovak szívében még mindig ott dobognak a mezőhegyesi bajnok felmenők öröksége.

  • Marmagasság bottal: 165-170 cm
  • Szín: minden szín a tarka kivételével
  • Felépítése: izmos test, nemes fej, enyhén ívelt nyak, izmos far, szabályos lábszerkezet
  • Származási hely: Mezőhegyes

8. Hucul

A kárpátok hegyi pónija. Bár aprócska lábai vannak, annál stabilabban járja a veszélyes, kavicsos, szűk kis hegyi ösvényeket a nehéz csomagokkal. A fajta az egyik legősibb Európában, háziasítása a kozákok és a tatárok nevéhez kötődik. Egyre szélesebb körben hasznosítják, elsősorban fogatban, de kiváló hátasló is. Barátságos és bátor természete miatt a gyermekek lovagoltatásában is kiválóan alkalmazható.

  • Marmagasság bottal: 123-148 cm (kisló)
  • Szín: pej, fekete, egérszürke, ritkán tarka
  • Felépítése: közepes méretű fej, széles, alacsony mar, erős láb, dús sörény és farok
  • Származási hely: Kárpátok, Magyarországon Aggteleki Nemzeti Park, Jósvafő

9. Magyar hidegvérű és a muraközi ló

Hidegvérű lófajtáink táborába a magyar hidegvérű és a muraközi ló sorolható, mely utóbbit önálló fajtaként csak 1972-ben ismerték el. Régen a katonaságban, majd a mezőgazdaságban vettek részt igáslóként, nagy teherbírás, barátságosság és könnyű kezelhetősége révén vált hű társává a mindennapi munka során a dolgos embereknek.

  • Marmagasság bottal: 150-163 cm
  • Szín: pej, sárga, fekete, szürke
  • Felépítése: jól izmolt, erős, szilárd csontozatú, széles szügy, alacsony mar, kevés bokaszőr, de dús sörény és farok jellemzi
  • Származási hely: Magyarország, de jelenleg Bocföldén, Toponáron, Bóly-Békáspusztán, Kaposvár található hidegvérű állomány

2022.06.08.
Sáradi Judit
Képek: Canva
Forrása: Erdélyi Magdolna – Lovak

Dr. Deim Zoltán

Írta:
Frisch Andrea

Alapinformációk

  • Működési terület: Szeged
  • Telefonszám: +36 30 418 1443
1...152153154...699153. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés