Interjú Fülöp Tibor Zoltánnal
A Tavaszi Emlékhadjárat rendezvénysorozat megálmodójával és főszervezőjével.
Idén abban a szerencsében volt részem, hogy néhány napot a XXIV. Tavaszi Emlékhadjáraton tölthettem. Ott jártamkor a rendezvénysorozat megálmodójával és főszervezőjével, Fülöp Tibor Zoltánnal készítettem interjút.
Hogyan kezdődött az emlékhadjárat, honnan jött az ötlet? Tudna erről mesélni néhány szóban?
Egy lovas túrát szerettünk volna szervezni az egykori „kalandozó magyarok útján”: Ausztriába, Svájcba, Németországba, Franciaországba, Olaszországba, illetve ezeken az országokon keresztül 1984-ben, de mint megtudtuk, ez az akkori körülmények között nem sikerülhetett.
De nem adtuk fel, úgy gondoltuk, hogy ha nem megy nagyban, akkor csináljuk kicsiben. 1986-ban valamilyen oknál fogva a váci Hétkápolnai Honvédemlékműhöz keveredtünk egy koszorúzási ünnepségre, ahol aztán megismervén a váciakat a Klucsár-tanyán ünnepeltük meg ezt az eseményt.
A következő évben megint ott voltunk, de akkor már Katona Tamás történésszel együtt, aki a szegedi József Attila Tudományegyetemen tanított. Mivel mi azért hoztuk létre a
Történelmi Lovas Egyesületet 1985-ben, hogy történelmi vonatkozású lovas túrákat lovagoljunk végig, 1987 áprilisában feltettük a kérdést Katona Tamásnak, hogy mit javasolna nekünk, merre lovagolgassunk történelmi útvonalon. Én még azt is hozzátettem, hogy Jászberény és Vác között mi lenne az a történelmi eseménysorozat, amit mi meg tudnánk ünnepelni, ezzel tanújelét adva történelmi ismeretink hiányának.
Egyből a Tavaszi Hadjáratot javasolta, és 1989-ben kilenc lovassal meg is csináltuk ezt a kis szakaszt Jászberénytől Vácig. A következő évben is megszerveztük Jászberényben a Tavaszi Hadjárat Lovas túrát, akkor még csak lovas túra volt, csak később fejlődött emlékhadjárattá. Ma már nem lehet egy csak egy túráról beszélni, hiszen ez annál sokkal többet jelent. Így kezdődött.
Kik az emlékhadjárat résztvevői, hogyan épül fel ez a rendezvény?
42 részvevő település van, tehát 42 önkormányzat, körülbelül 10 kulturális intézmény ezeken a területeken, mintegy 60 katonai hagyományőrző szervezet, valamint még 60 egyéb társadalmi szervezet.
Ez nagyjából hány főt jelent, mekkora a sereg?
Az változó, mert kisebb állomásokon kevesebb a létszám, nagyobb állomásokon több. Kiemelkedő helyszínek a csatahelyek: Boldog, ahol április 2-án a hatvani csata tiszteletére tartunk egy csatabemutatót, Tápióbicske és Isaszeg. Tápióbicske mindenféleképpen a csúcs, ott olyan 600-700 ember vesz részt az ütközetben.
Általánosságban 80-90, esetleg 100 ló vonul végig egészen Horttól – idén nem Vácig sajnos, hanem Veresegyházig. A fő vonal Veresegyházig megy. Mentünk volna mi Vácra is, ahogy szoktunk, csak pénz hiányában elakadt a dolog. Viszont Gödöllőtől egy mellékág, egy kis csapat elmegy Vácra, ahol koszorúzási ünnepséget is tartanak. Ez a mellékág 1849-es hadmozdulatok útvonalát követi Mogyoród, Kerepes, Ózd, Dunakeszi stb. területeken.
Miből finanszírozzák a rendezvénysorozatot? Mindenki gondoskodik a saját eszközeiről?
A Tavaszi Hadjárat legnagyobb támogatói maguk a hagyományőrzők. Utána jön az önkormányzatok támogatása, ebből meg tudjuk oldani a központi finanszírozást, tehát az étkeztetést, a takarmányozást, a szállást, a szervezési költségeket és egy csomó mindent, amit központilag kell fizetni. Erre elég ez a támogatás, de most már vannak csapatok, amelyek saját maguknak fizetnek például takarmányt. Nagykátán a nagykátai hagyományőrzők, Tápióbicskén meg a tápióbicskeiek fedezték ezt. Ez azért fontos, mert látni kell, hogy ez egy nagyon sok lábon álló dolog, tehát nem függünk egyetlen egy szponzortól vagy állami intézménytől, szervtől.
Ez jelenti számunkra a rendezvénysorozat hosszú távú fenntarthatóságát. Így, hogy mindenki azt nézi, mit rakhat hozzá, eléggé úgy tűnik, hogy ez biztosítja, hogy idén 24. alkalommal is sikerült megrendezni a hadjáratot.
Láttam, hogy külföldi csapatok is részt vesznek a rendezvényen. Ők hogy kerülnek a magyar hagyományőrzők közé?
Tagjai vagyunk az Európai Katonai Hagyományőrző Szövetségnek, amellyel máshol is rendezünk csatabemutatókat. Elég nagy tábor a Napóleonista Szövetség is, 2 millió tagja van, ők a napóleoni csatákat szokták lejátszani. Ezen és az Európai Szövetségen keresztül vannak nemzetközi kapcsolataink. Őket szokták meghívni az itteni csapatok, egyeztetünk erről, és természetesen örülünk, hogy jönnek külföldről is. Idén osztrákok és csehek vesznek részt a rendezvényen. De érkeztek határon túli magyarok is Erdélyből és a Felvidékről.
Hogyan készülnek ezekre a monumentális csatabemutatókra? Van lehetőség próbálni, vagy csak szóbeli megbeszélés történik?
Nem tudunk előzetes próbát tartani, ugyanúgy ahogy régen sem próbálták el a csatákat. Nincs rá lehetőség, nincs is mikor. Mindenki tudja, amit tud, technikailag, a lovaglás és a fegyverhasználat területén, és egész egyszerűen, amikor elkezdődik a csata mindenki a saját tudásának, képességeinek megfelelően csinálja a dolgokat.
Mit gondol a médiában miért nincs megérdemelt visszhangja Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénysorozatának?
Én úgy látom, hogy olyan értékrendet képvisel a magyar média, amibe ez nem illik bele. Megjelennek egy-egy helyen róla hírek, cikkek, de folyamatos tudósítás nincs.
2012.04.18.,
Juhász Nikolett, Lovasok.hu
Kép: Canva
Frissítve: 2023.02.19.
