Trágyatároló telepítése
Szabályszerűen kialakított és engedélyeztetett trágyatároló megvalósítása nem is olyan egyszerű feladat, mint ahogyan azt első pillanatra gondolná az ember. Évszázadokon át a trágya kezelését megoldották. Egyszerűen felhasználták a mezőgazdaságban. Most, hogy ránk is vonatkoznak az Európai Uniós szigorú előírások, természetesen minden sokkal bonyolultabb lett és bürokratikusabb.
A „lócitrom” szakszerű kezelését is elérték a jogszabályok áradatai. Amennyiben egy kis lovardánk van, pár lóval a legegyszerűbb, ha 2 db zárt konténerben gyűjtjük a trágyát és amikor az egyik megtelt, akkor azt el lehet könnyedén vitetni és kiüríteni a trágya felhasználási helyén. A konténernek több előnye is van a nyílt trágyatárolással szemben. Például esztétikusabb a látvány, nem fújja szét a szél, legyek, bogarak kevésbé jönnek rá, közvetlenül az istálló közelébe le lehet tenni, így a napi trágyázás során kevesebbet kell szállítani a ló alól kivett almot. Természetesen a konténeres szállítás kicsit drágább, mintha egy nagy teherautóval vinnék el, de viszont a trágya gépi rakodásának költsége megspórolható. Vannak olyan területek, ahol hivatalosan tárgyatárolót nem is lehet létesíteni, mert valamilyen védőtávolságba esik a terület.*
*vonatkozó rendelet: 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
|
Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető: |
Ebben az esetben a konténeres trágyakezelés jó megoldás lehet.
Nagyobb lovardáknál elkerülhetetlen az épített trágyatároló kialakítása. Első kérdés, hogy hova telepítsük a területünkön belül és mekkora helyet is foglal el. Törvényi előírás, hogy az állattartó telepen a trágyatárolót úgy kell méretezni, hogy 6 hónapig be tudja fogadni a telepen keletkező trágyát. Természetesen úgy kell kialakítani, hogy se ki, se be ne folyjék a nedvesség. A trágyalének nem szabad kiszivárogni és a felszíni vizeknek praktikus módon nem szabad belefolyniuk. Ennek főként lejtős területen van jelentősége. Térjünk vissza kicsit a tároló méretezéséhez. Az 59/2008. (IV.29.) FVM rendeltben leírtak szerint egy átlagos 600 kg-os ló havi 376 kg trágyát termel almozott tartás esetén. A friss almos trágya testsűrűsége laza rakatban 450 kg/m³ (friss almos trágya kitároláskor 650 kg/m³; mély illetve növekvő almos trágya kitároláskor 750-800 kg/m³). Tehát például 12 ló esetébe ez 6 hónapra vetítve 27000 kg trágyamennyiséget jelent, ami közel 60 m³ térfogatú.
Miként lehet ezt a 60 m3 térfogatú trágyatárolót kialakítani?
Jogszabály szerint a tároló szerkezete lehet fóliabéléses vagy műanyag bevonattal ellátott felületű. Ezeknek a géppel történő feltöltése és ürítése nehézkes feladat, mert a fólia és a műanyag nagyon sérülékeny.
Fém vázszerkezetű szerelt trágyatárolók kialakítására is van lehetőség. Ebben az esetben a korrózió védelemnek van az egyik legnagyobb jelentősége. Egy fém szerkezetnél az előírt 20 éves korrózióálló élettartam biztosítása jelentős költséggel jár. Nemzeti és nemzetközi szabványok rögzítik a felhasználható fémek listáját a fizikai tulajdonságaik alapján. Nem korrózióálló fémtartályokat műanyag bevonattal lehet ellátni, melyről Minőségi Tanúsítvány kiállítása szükséges.
Beton vagy vasbeton tárolók: véleményem szerint legpraktikusabb trágyatároló kialakítás a vízszigetelt vasbetonteknő, mely aljzata befelé lejt. Ezáltal nem folyik ki a csurgalék, valamint a rámpán könnyen be és ki lehet hordani akár géppel is a trágyát. Fontos megjegyezni, hogy a betonnak vízzárónak kell lennie, statikus által méretezni kell a lemez vastagságát és szilárdságát, valamint szulfátálló betonból kell készülnie. Amennyiben a betontároló előre gyártott elemekből készül, ezen elemekre vonatkozóan rendelkezni az Megfelelőségi Tanúsítvánnyal, Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozattal. Ezek hiányában a trágyatárolásra való alkalmasság igazolására ÉME vagy ETA igazolás is elfogadható.
Térjünk vissza a méretezésre. Tehát ha háromszög keresztmetszetű a trágyatároló és a legmélyebb pontja 2 méteres a terepszinthez képest és egy 1 méter magas oldalfala van, akkor a 12 lóra kiszámított 6 hónap alatt termelődött 60 m³ trágya 5×8=40 m² alapterületen fér el a jogszabályban előírt számítási metodika szerint. Most, hogy tudjuk, mekkora területet foglal el a tárolónk, keressük meg az optimális helyet a számára.
|
Elhelyezés szempontjai: |
Sokan a legelőn tartott lovak trágyájának kezelésével nem is szoktak foglalkozni. Mondván az jót tesz a fűnek, csak dúsabb lesz tőle. A legelőn tartott lovak egyede válogatja, hogy a karám mely részén végzi el a dolgát. Van, amelyik jellemzően mindig egy helyre trágyázik, és vannak lovak, melyek mindig másutt helyezik el a trágyájukat. A jól karban tartott legelőről össze szokták szedni a lótrágyát. Amennyiben nem így járunk el, foltokban kiég a fű, és kaszálás esetén a „lócitrom” kupacok a kasza pengéjének útban lesznek. Az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelt is szabályozza a legeltetés során a mezőgazdasági területre kijutó trágya mennyiségét és az ezáltal a talajba kerülő nitrogén éves mennyiségét. Egy hektárra maximum éves szinten 170 kg nitrogén juthat ki. Egy ló (600 kg-os) éves szinten 55 kg nitrogént juttat ki a friss trágyájával. Téli legeltetés csak évi 120 kg/ha kijuttatott nitrogén mennyiség alatt engedélyezett.
Amennyiben a mélyalmos tartás következtében képződött a trágya, illetve a karámföld a jogszabályban előírt módon közvetlenül a termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem kötelező. Legeltetéses állattartás esetében az istálló-trágya kapacitást az istállózott időszak hossza alapján kell megállapítani.
|
Sok esetben úgymond ideiglenes trágyakazlakban tárolják a lovardák melletti szántón a trágyát. Ez részben meg is engedett, az alábbi előírások figyelembevételével: |
A „lócitrom” ügyét függetlenül a több tíz oldalnyi előírástól érdemes körültekintően kezelni. A trágyából koncentráltan a talajba és a vízbázisba bekerülő szennyező anyagok a saját környezetünket, növény és állatvilágunkat, ivóvíz bázisainkat károsítják! Fentiekben igyekeztem a vonatkozó előírásokból a lényeget összefoglalni, de ez a cikk nem tartalmazza teljes körűen az összes leírást. A nem szakszerűen és az előírásoknak megfelelő módon tervezett, engedélyeztetett, épített, bejelentett trágyatároló kapcsán komoly bírságokat szabhatnak ki a hatóságok. Mindenkinek javaslom a szakemberrel való konzultációt, és az esetleges házilagos kivitelezés esetén is a megfelelő műszaki ellenőr jelenlétét, aki a műszaki és jogi buktatókra fel tudja hívni a lovas szakemberek figyelmét.
Készítette: Tasnádi Gábor építészmérnök
Megjelent a Lovas Nemzet 2009. augusztusi számában
Frissítve: 2023.09.22.
Fotók: Canva
