Arab telivérek kultusza

Úrlovak

 

A divathóbort támasztotta fel az egykor legendás arab telivér lófajtát – a Közel-Keletről elszármazott négylábúak tartása az utóbbi években lett sikk a Lajtától nyugatra.

Gyémántokkal kirakott finom művű kantárok, aranyozott platinazablák, díszes selyem lótakarók és arab telivéreket formázó brillkösöntyűk sorjáztak a november második hétvégéjén megrendezett veronai lovas világvásár, a Fiera Cavalli arab telivéreket kiállító több ezer négyzetméteres pavilonjának elegáns tárlóiban. Az eurószázezreket érő ékszerekkel a Bulgari divatcég emelte az olasz arabtelivér-tenyésztő egyesület fényét. Jelezve, hogy a Lajtától nyugatra egyre nagyobb népszerűségnek örvend az arab hátasok tartása, noha ez nem épp az átlagpolgárok hobbija. Mert bár a nyugat-európai országok masszív és magyar mércével igen tehetős középosztályára alapozva az EU-ban 10 milliárd eurós, az USA-ban pedig több mint 40 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító – a lovas sportok szinte minden ágára kiterjedő – iparág alakult ki (HVG, 2005. november 19.), az arab telivérek kedvelői köztük is külön kasztot alkotnak.

A festőien tetszetős küllemű, acélosan kemény és kitartó arab (valamint az ide sorolandó berber és szíriai) lovakat őshazájukban is kultusz övezi, némelyek egyenesen Mohamed próféta csodakancáinak leszármazottjaként tisztelik őket. Közel-Kelet-szerte legendák szólnak a datolyán felnevelt, az emberrel egy sátorban lakó csodanégylábúakról, amelyek gazdájuk számára mindennél – még a családtagok életénél is – többet érnek. A minden tavasszal Dubaiban megrendezett nemzetközi lóvásáron manapság is dollármilliókért cserélnek gazdát a legjobbnak tartott tenyészállatok, az egyebek mellett Szaúd-Arábiában, Katarban, Jordániában, Egyiptomban megrendezett, galopp mintájú síkversenyeken pedig szintén dollármilliókért futnak a derék négylábúak. De Törökországban is arab telivérek száguldanak a lóversenypályákon – évi 1,5 milliárd dolláros árbevételt generálva a szervezőknek.

Az elmúlt években azonban a Közel-Kelet és az olyan, klasszikus fajtafenntartó központok mellett, mint a magyarországi Bábolna, a lengyelországi Janow Podlaski vagy a németországi Marbach, a tehetősebb ó- és újvilági nagypolgárság körében is divat lett az arab telivér. “Egy jó pedigréjű csikó ára Amerikában is 100 ezer dollárnál kezdődik, egy már bizonyítottan kiváló utódokat világra hozó kanca ennek az öt-hatszorosába is kerülhet, de a milliódolláros ló sem ritka” – jellemzik az újvilági piacot Denise Hearst és Kirsten Mathieson, az Arab lovak világmagazinja című amerikai szaklap szerkesztői az orgánum hasábjain.

A luxushóbort magyarázata a fajta ősisége, egyedisége és az, hogy kevés van belőlük. A pár tízezres világpopulációjú fajta a lóállomány elit kasztjának is nevezhető, habár az árvilágcsúcsot egy angol telivér tartja – 1985-ben az USA-ban 13,1 millió dollárt fizetett új tulajdonosa a Seattle Dancer nevű galopplóért. (Egyébként az angol telivéreket is a szívós és gyors kelta póni és az akkor már bizonyított arab lovak keresztezéséből tenyésztették ki az 1700-as évek elején, miként az összes mai kultúrfajta ereiben is jelentős mennyiségű arab vér csörgedezik.)

Az arab telivérek egyedeit ugyan lovagolják és fogatolják is, de a mai sportok közül már csak a távlovaglásban bizonyítják újra és újra legendás képességeiket. A szakág idei 160 kilométeres világbajnokságát augusztus 20-án Aachenben egy bábolnai tenyésztésű, a shagya törzshöz tartozó Hungares nevű hátas nyerte el egy spanyol versenyzővel a nyergében. (Bár rendeznek külön díjugrató, díjlovas, valamint – a két előző szakágat és a terepen rendezett “lovas crosst” egyesítő – úgynevezett military számokat is e fajtának, a hivatalos versenyeken a futottak még kategóriájában végeznek.) A fajtát ugyanakkor a legújabb divatot követők már nemcsak a genetikai értékmegőrzés és a tradíció ápolása okán, hanem elsősorban státusszimbólumként tartják, s legfeljebb a kutya-macska szépségversenyekre hajazó küllembírálati bajnokságokra hordják el tulajdonosaik.

Az arab lovak státusszimbólum volta nem csupán az árban és az öncélban érhető tetten, de tartási körülményeikben is megnyilvánul. Fűtött istálló, zab és széna helyett pedig különleges – fehérjével, vitaminokkal és ásványi anyagokkal dúsított -, méregdrága takarmánykeverék dukál e derék háziállatoknak. A selymes szőr, a dús farok és sörény ápolását pedig erre specializálódott lókozmetikusok végzik – az interneten is közzétett hirdetéseik tanúsága szerint 500-1000 dollárért “kezelésenként”. Így együttesen egy hobbista is kifizethet 4-5 millió forintnak megfelelő dollárt vagy eurót egyetlen lova tartására, ápolására évente.

 

2006.11.29. Vajna Tamás
Forrás: HVG
Frissítve: 2023.06.16.
Fotók: Canva

Hozzászólások