A ló színe, jegyei

A jó lónak nincs színe

A ló színe, jegyei

 

A régi mondás szerint a jó lónak nincsen színe. Vagyis mindegy, milyen színű. Ez annyit jelent, hogy a ló színének csak esztétikai szempontból van jelentősége, és ízlés dolga, hogy kinek melyik tetszik.

A színekre a magyar nyelvnek roppant gazdag tárháza van, egyesek szerint közel 300 szót használt valamikor a magyar a különböző színek elkülönítésére.

A ló alapszínei

Szürke: Tudni való, hogy szürkén nem születik egyetlen csikó sem, hanem valamely színből szürkül ki, mintegy “megőszül”. A szürkülés a szemek körül kezdődik, majd folytatódik a fej egészén, majd végül a testen játszódik le a folyamat. Tehát a szürke lónak a feje mindig a legvilágosabb, kivéve amikor már a ló egész teste teljesen “kifehéredett”. A deres ló szintén “őszül”, de annak éppen a feje marad meg élete végéig eredeti színében. Ezen kívül a szürke lovon a bélyegzés helyén fehér szőr nő, a deres lovon színes. A szürke lehet – attól függően, hogy milyen volt az alapszín – acélszürke, mézszürke, almázott szürke (és nem almás), míg a deres is lehet fekete-deres, pej-deres, sárga-deres. Hidegvérű, illetve sodrott lovakra jellemző szín a deres, ami nem tévesztendő össze a sötétszürkével!

Fakó: Fakó, vagy sárgás színű rövid szőrök, és fekete vagy egészen világos hosszú szőrök jellemzik. Előző a közönséges fakó, utóbbi az izabellafakó. (Árnyalatai: zsufafakó, egérfakó.) Gyakran fordul elő a szíjalt hát.

Pej: Barnás árnyalatú rövidszőrök, fekete hosszúszőrök és lábvégek. Árnyalatai közül néhány: gesztenyepej, meggypej, sötétpej, világospej stb. Speciális szín az ún. zöldlábú pej, amikor a sörény és a farok fekete, de a lábvégek a test fedőszőreivel azonos színűek.

Fekete: A fedő és a hosszú szőrök is feketék.

Sárga: A test fedőszőrei, a hosszú szőrök és a lábvégek azonos színűek, legfeljebb árnyalatban térnek el kissé egymástól, és a sárgának, “barnának” bármely árnyalatai, az egészen világostól a majdnem feketéig. Ez azt jelenti, hogy egy sárga ló lehet akár sokkal sötétebb egy pejnél. Néhány árnyalata: világossárga, sötétsárga, szénsárga, májsárga, szegsárga, agyagsárga. Ha a sörény és a farok jóval világosabb a testnél, “szőke”, akkor kendersörényű sárgáról beszélünk.

Tarka: Hazánkban nem túl szokványos, de bizonyos külföldi lófajták (pl. paint horse) jellemző színe.

A színek öröklődése meglehetősen bonyolult, és bizonyos részletei ma sem tisztázottak száz százalékos biztonsággal, de két alapszabályt illik tudni: 1. Szürke csak akkor születik, ha valamelyik közvetlen ős, az apa vagy az anya szürke. 2. Két sárga keresztezésekor csak sárga csikó születhet.

A ló jegyei

A ló fején és lábán található fehér foltokat nevezzük jegyeknek. Nem tévesztendő össze a bélyeggel, ami a lovak tartós megjelölésére szolgál.

A fejen található lehet (a fehér terület méretét tekintve növekvő sorrendben): tűzött virág, virágcsa, virág, kis csillag, csillag, nagy csillag, keskeny orrcsík, orrcsík, végigfutó hóka, széles hóka, lámpás.

A felső ajkon lehet piszra, az alsón szárcsa. Ha mindkettőn van, és nagy terjedelmű, akkor tejfeles száj, ha ugyanez foltosan, akkor békaszáj.

A lábon lévő fehér jegy a kesely, aminek a leíráskor meg szoktuk határozni a magasságát, például csüdben kesely, vagy félszárban kesely, illetve, hogy foltos-e, valamint hogy a keselység széle egyenlőtlen-e.

Ha a ló hasán van fehér folt, akkor fecskehasúnak, ha a testén nem egybefüggő fehér folt van, hanem a test alapszínével tarkított, akkor habos-tarkának nevezzük.


világos sárga


szürke


szíjalt hátú


szár felső harmadában kesely


sötétszürke


sötétpej, nem fekete


sárga


pejderes póni


pej mén


orrcsík


májsárga


kendersörényű sárga


izabella fakó


fekete


fecskehas


fakó


fakó izlandi póni


erősen tűzött sárga


csillagból induló keskeny hóka


csillag


bokán felül kesely


aranysárga


almázott szürke, nem almásderes


acélszürke


feketederes


hollófekete


lámpás


lábtő felett kesely

Szöveg és fotók: Novotni Péter
Frissítve: 2023.05.26.

Hozzászólások