A fertőző kevésvérűségről ismét
Hivatalos álláspontok
A Lovasok.hu észrevételei a fentiekkel kapcsolatban:
A Csíksomlyói Búcsú nem kimondottan lovas rendezvény, így kérdéses, hogy az állategészségügyi szempontokat figyelembe vették-e a szervezők.
Érdekes ellentmondás, hogy az MGSzH mindössze egy, hivatalosan bejelentett EIA esetről tud Romániában, Déva közelében, a Krónika május 6-i cikkében viszont arról számol be, hogy csak Kovászna megyében idén 232 állatnál azonosították a fertőzést. Bár Csíksomlyó Hargita megyében található, mindössze néhány kilométerre fekszik Kovászna megyétől.
De például a DEFRA (1) adatai szerint Románia 2007-ben 795, 2008-ban 128, 2009-ben 135 estet jelentett. Elég valószínűtlen, hogy ez a szám 2010-re egyetlen egy megbetegedésre csökkent volna, az igazság tehát valahol félúton lehet.
Nézzük az Európai Bizottság szakértőjének véleményét az ügyben:
Az Európai Bizottság 2010. május 4-i döntése (2) még nem lépett életbe, tehát továbbra is a 2007/269/EC határozat az irányadó.
Vegyük alapul azt az esetet, hogy a lovak május 15-éig elhagyták az országot lábon és május 24-én hozták haza őket lószállítóval.
Amennyiben május 14-ig megkapták az ország elhagyásához szükséges állategészségügyi bizonyítványt (3) a 90/426/EEC direktívának megfelelően, anélkül juthattak be Romániába, hogy akár az illetékes magyar, akár a román hatóságok hivatalos értesítést kaptak volna a TRACES-ből (4). A bizonyítvány 10 napig érvényes, ezidő alatt a lovak szabadon mozoghatnak az Unió területén. Ugyanakkor számozott dokumentumról lévén szó, elvileg visszakereshetők azok a lovak, melyek ilyen dokumentummal hagyták el az országot.
A május 14-én kibocsátott állategészségügyi bizonyítványok május 23-án érvényüket vesztették. Éppen ezért a lovak csak úgy térhettek volna vissza az országba, hogy a román hatóságok új bizonyítványt állítanak ki, elvégeztetik a lovakon a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló tesztet, valamint a TRACES-ben is adminisztrálják mindezt.
Amennyiben a román hatóságok nem így járnak el, és a lovak mégis visszatérnek Magyarországra, a magyar hatóság feladata, hogy figyelemmel kísérje mozgásukat.
Amennyiben Magyarországon is hasonló mértékben elterjed a betegség, mint Romániában, az Unió a Romániával szemben elfogadott szigorításokat Magyarországra is kiterjeszt(het)i.
A lótartók számára nem javasolható más, mint a légyirtás, a szúnyogok távoltartása, valamint az állatorvosok figyelmének felhívása a tűvel való fertőzés veszélyére.
Az állategészségügyi bizonyítványt kiállító magyar állatorvos felelősségre nem vonható, mivel a dokumentumban a ló utazásának célja nem szerepel, így azt a lótartó nem feltétlenül hozta az állatorvos tudomására
A Lovasok.hu észrevételei a fentiekkel kapcsolatban:
Érdemes megfontolni, milyen következményei lehetnek annak, ha akár csak egy ló is fertőződött romániai útja során. Mert a következmények nem csak az adott lovat és gazdáját, de tágabb környezetüket is érintik.
Amennyiben egy lóban kimutatják a fertőző kevésvérűséget, az illetékes hatósági állatorvos belátása szerinti körzetben zárlatot rendel el. Ez azt jelenti, hogy az adott területről senki nem vihet ki lovat, és senki nem is hozhat be oda lovat. Így tehát ott versenyek és más lovas rendezvények sem tarthatók a zárlat feloldásáig.
Valószínűleg a hazai lótenyésztés hírnevének sem tenne jót, ha összekötnék a fertőző kevésvérűség rémképével. De a lovassport is jelentős bevételektől esne el, hiszen a külföldről érkező lovasok kétszer is meggondolnák, hogy részt merjenek-e venni magyar versenyeken, kockáztatva ezzel lovuk életét.
Ezek persze mind csak feltételezések. De sajnos reális feltételezések. Azt egyelőre természetesen nem tudhatjuk, hogy fertőződött akár csak egy ló is romániai tartózkodása során, de hamarosan itt lenne az ideje, hogy a Csíksomlyói Búcsút megjárt lovasok elvégeztessék a Coggins-tesztet lovainkon. Reméljük, hogy közülük minél többen belátják, hogy felelősséggel tartoznak saját, és a környezetükben élő lovak egészségéért és felveszik a kapcsolatot állatorvosaikkal.
1 – Az angol Mezőgazdasági Minisztérium
2 – Az Európai Bizottság 2010. május 4-i döntése egyértelműen kimondja, hogy lovakat és más lóféléket – pl. szamár, öszvér – Romániából más uniós tagországokba csak abban az esetben lehet szállítani, ha azokat az indulást megelőzően a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló ún. Coggins-teszttel a betegségtől mentesnek nyilvánítják.
3 – Az állategészségügyi bizonyítványt általában a hatósági állatorvos, ritkább esetben a kezelő állatorvos adja ki.
4 – A TRACES (TRAde Control and Expert System, kereskedelmi ellenőrző és szakértői rendszer) egy integrált, webalapú állat-egészségügyi rendszer, melyet az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága működtet, hálózatot tartva fent általa a tagállamok és az EFTA/EGT-országok (Izland, Lichtenstein és Norvégia) valamint néhány, a Bizottsággal különmegállapodást kötött harmadik ország állat-egészségügyi hatóságai és üzleti felhasználói között. A TRACES segítséget nyújt az élőállatok és állati eredetű termékek Közösségen belüli és azon kívülre irányuló kereskedelmének irányításában.
2010. 06 18., Magyar Dorottya
Fertőző kevésvérűség Romániában
Már csak két napunk maradt
Vasárnap, május 23-án ér véget a Csíksomlyói Búcsú, és a magyar lovasok is útnak indulnak hazafelé.
Időközben sikerült megtalálnunk az Európai Bizottság 2010. május 4-én kiadott sajtóközleményét, mely egyértelműen kimondja, hogy lovakat és más lóféléket (pl. szamár, öszvér) Romániából más uniós tagországokba csak abban az esetben lehet szállítani, ha azokat az indulást megelőzően a fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló ún. dupla teszttel a betegségtől mentesnek nyilvánítják.
Ennek ellenére nem tudunk arról, hogy történt volna érdemi intézkedés.
Néhány napon belül kiderül tehát, hogy az illetékesek megteszik-e a jelen helyzetben elvárható óvintézkedéseket, vagy pusztán a szerencsére bízzák lovaink életét.
2010.05.19.
Magyarországról senki ne induljon útnak saját lóval – kérik az állatorvosok
A Krónika beszámolója szerint elrendelte a fertőző kevésvérűségben szenvedő lovak kényszervágását a Kovászna megyei állat-egészségügyi igazgatóság. A fertőzött állatokat május végéig kell bejelenteni, ellenkező esetben a gazdát megbírságolják.
Romániában az Országos Állat-egészségügyi Hatóság először 2006-ban rendelte el a fertőző kevésvérűségben szenvedő lovak kényszerlevágását állami kártalanítás mellett.
2006-ban Kovászna megye 12 823 fős lóállományában 360 ló volt fertőzött, 2006–2007-ben 306-ot vágtak le. A néhány tucat életben maradt beteg állat azonban tovább terjesztette a fertőzést. A legújabb felmérés szerint 2010 elején a Háromszéken tartott 12 157 ló közül újabb 232 állatnál azonosították a betegséget.
Az egypatások (ló, szamár, öszvér) fertőző kevésvérűsége fertőző, többnyire idült, vérszegénységgel, gyengeséggel, ödéma képződéssel járó betegség, mely akár már heveny szakaszában az állat elhullásához vezethet.
A betegség a fertőzött vér által terjed, főleg rovarok (legyek, lódarazsak, szúnyogok, kullancsok) terjesztik, megfertőzik az egészséges állományt is. Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások (pl. tömegoltások) során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. A fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust, ezért környezetére állandó veszélyt jelent.
Magyarország a betegségtől 1996 óta hivatalosan mentes, és cél a mentesség fenntartása, ezért a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Hazánkban a fertőző kevésvérűséggel fertőzött ló állami kártalanítás mellett kiirtásra kerül.
A földrajzi közelség miatt a lovasok könnyedén behurcolhatják a betegséget Romániából hazánk területére is.
Bár a Magyar Állatorvosi Kamara részéről hivatalos állásfoglalás még nincsen, az állatorvosok egyöntetűen arra kérik a lovasokat, hogy lovaikkal kerüljék el Romániát.
Kérjük, hogy a Csíksomlyói Búcsúba Magyarországról senki ne induljon el saját lóval, hiszen nem csak saját jószágát, de más lovakat is veszélybe sodorhat ezzel.
Amennyiben ugyanis fertőzötten jönnek haza a kivitt lovak, a szúnyoginvázió beköszöntével a fertőzésveszély rendkívüli mértékben megnő, és amennyiben ezek a lovak saját magukon kívül más, nagyértékű lovakat is megfertőznek, sajnos rajtuk kívül azokat is mérlegelés nélkül el kell majd altatni.
Kérjük tehát, hogy mindenki ennek tudatában keljen csak útnak. Bár egyelőre nem történt sem hatósági intézkedés, sem kamarai állásfoglalás, de a már kivitt lovak a mi mentes országunkba remélhetőleg már nem jöhetnek vissza ellenőrzés nélkül.
Magyar Dorottya, Lovasok.hu
2010.05.17.
Frissítve: 2024.01.16.
Fotó: Canva
