A szarkoid kialakulásáért a gének is felelősek
Előrelépések a lovak leggyakoribb daganatos bőrbetegségének genetikai kutatásában
A szarkoid a lovak leggyakoribb daganatos megbetegedése, bőr hámszövetének egy daganatfajtája. Leggyakoribb előfordulási helyei a bőrrétegek gyűrődő, izzadásra hajlamosabb területei: a hónaljtájék, a fül töve (kötőfék, kantár felfekvésének pontja), a scrotum, a comb belső része és az emlők tájéka. Gyakori még a fejen, a szem környékén, valamint a has középvonalában. Bármely korban megjelenhet, de leggyakrabban a fiatal felnőtt lovaknál jelenik meg az elváltozás.
A szarkoidot a legtöbb lótartó kezdetben észre sem veszi, mert kis terjedésű, vagy télen megbújik a szőr alatt, később viszont a ló használatát is nagymértékben megnehezíti. A szarkoid sem a konzervatív kezelésre, sem a sebészeti eltávolításra nem reagál jól, az elváltozások fele a műtétet követő fél-három éven belül újra megjelenik.
Egy svájci kutatócsoportnak végre sikerült feltérképeznie azokat a kromoszóma-területeket, amelyek a szarkoid kialakulásáért felelősek.
Már régóta ismert, hogy a betegség kialakulásában a genetika is szerepet játszik, tehát ezen bőrelváltozás esetében örökletes hajlamról is beszélhetünk. A svájci kutatócsoportnak ezúttal sikerült lokalizálni azokat a kromoszóma területeket, amelyek a szarkoidhoz kapcsolódnak – ezáltal a betegség okainak feltárásához is egy lépéssel közelebb kerültek.
A vizsgálatban résztvevő 222 svájci melegvérű ló két féltestvér méntörzs egyede, ebből 26 ló szenvedett ebben a bőrbetegségben. A kutatók a vizsgálat során a lovak genotípusát egyenként 315 genetikai marker segítségével állapították meg és az egyedeket a következő csoportokba osztották: nem beteg, enyhén beteg, súlyosan beteg. Ezután egy speciális statisztikai program segítségével már beazonosíthatóak voltak azok a kromoszóma-területek, amelyek a megnövekedett szarkoid-hajlamért felelős genetikai variánsokat tartalmazzák. Az eredmények azt a feltevést támasztják alá, hogy a daganatos bőrbetegség kialakulásáért több gén is felelős. Ahhoz azonban, hogy még érthetőbbé és világosabbá váljon a kutatók számára, hogy a betegség kialakulásában pontosan mekkora szerepet tölt be a genetika és mekkorát a környezeti tényezők – és hogy ez a két tényező kölcsönösen hogyan befolyásolja egymást -, még pontosabb módszerek és nagyobb, heterogénebb populáció vizsgálata szükséges.
A vizsgálat hosszú távú célja olyan tenyésztési stratégia kialakítása, amely előírja,
hogy az érintett, vagy a betegségre fogékony lovakat csupán kis számban tartsák és elkerüljék a nagyobb szarkoidra való hajlamot eredményező párosításokat. Ezen kívül a betegséggel kapcsolatos további vizsgálatok lehetővé tennék a jövőben azon állatok beazonosítását, amelyeknél magasabb a megbetegedés kockázata, ami nagy segítséget nyújtana a megelőzésben, de akár a vételi vizsgálat fontos része is lehetne.
Horosz Enikő, Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: Pferdplus.com
2012.06.15.
Kiemelt kép: canva.com
Frissítve: 2022.08.25.
