Kezdőlap Blog Oldal 682

Orosházi Lovas Egyesület 2006.05.01-

Írta:
Lovasok.hu

Távlovasok és fogatosok a zöld gyepen
A bogárzói majális hagyománya ezreket csalogatott ki

 

Évadnyitó lovasversenyt rendezett az Orosházi Lovas Egyesület.

A bogárzói versenypályán délkelet- és közép-magyarországi, valamint fővárosi lovasok versenyeztek. A pónik, a kis és nagy lovak versengése közben a távlovasokat is szemmel tarthatták a nézők. A versenynapon a Békés megyei galopp tenyész vándordíj és megyei zsoké champion első fordulóját, valamint a Békés megyei ügetőhajtó champion verseny első fordulóját is lebonyolították.

Eredmények

Fogathajtók

Póni- és kis ló kategória, akadályhajtás
  1. ifj. Tóth Attila
  2. Tóth Attila (mindkettő Orosházi LE)
  3. Sztojka (Pusztaföldvár)
Vadászhajtás
  1. Szikora Tamás (Orosházi LE)
  2. Sztojka (Pusztaföldvár)
  3. Tóth Attila
Nagy lovak kategória, akadályhajtás
  1. Kenéz József
  2. Varga S. (mindkettő Orosházi LE)
  3. Deli (Nagymágocsi LK)
Vadászhajtás
  1. Göblyös Mihály (Orosházi LE)
  2. Deli (Nagymágocsi LK)
  3. Varga S. (Orosházi LE)

Összesítés

Póni- és kis ló kategória
  1. Tóth Attila és Sztojka
  2. ifj. Tóth Attila
Nagy lovak
  1. Kenéz József
  2. Göblyös
  3. Deli és Varga S.

Ügetőverseny

Póni- és kis ló kategória
  1. Mosolygó Péter
  2. Szikora
  3. Dimák (mindhárom Orosházi LE)
Nagy ló kategória
  1. Deli Dániel
  2. Varga S.
  3. Sztojka

1600 m galoppverseny

Tenyész Vándordíj
  1. Szűcs Judit (Orosházi LE) Triolina n. l.
  2. Debreceni (Sárkány Istálló, Budapest) Méhkirálynő n. l.
  3. Fettik (Orosházi LE) Ticius n. l.

1200 m galopp, zsoké championverseny

  1. Novák Tamás (Újkígyós LK) Becajda n. l.
  2. Debreceni, Dobókatica n. l.
  3. Kocka (Orosházi LE) Látonya n. l.

Kétévesek felhozó galoppversenye, 800 m

  1. Runa Csaba (Újkígyósi LK) Látnok n. l.
  2. Kocsis Gy. (Orosháza, Jankó-farm) Cabinet n. l.

1800 m ügetőverseny, championverseny

  1. Kosztolányi Attila (Orosházi LE) Csodaszer n. l.
  2. Galambos Halla (Orosházi LE) Pride n. l.
  3. Zalai Eboly n. l.

1800 m ügetőverseny

  1. Galambos Miklós, Claudius Action n. l.
  2. Duschel (Budapest) Elit Control n. l.
  3. Göböly (Budapest) Cserkov n. l.

1800 m, szuper döntő

  1. Handics László (budapest) Zöld Király n. l.
  2. Rajki (Orosházi LE) Ulema n. l.
  3. Sütő (Orosházi LE) Hanka n. l.

Távlovaglás

  1. dr. Felek Csanád (Orosházi LE) Regina n. l.
  2. Hajdú (Orosházi LE) Parolin n. l.
  3. Budavári Zsófia (Orosházi LE) Perla n. l.

2006.05.05. Csete Ilona
Forrás: Békés Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.03.18.
Fotó: Canva

Lóvásárlás felsőfokon

Írta:
Lovasok.hu

Lóvásárlás felsőfokon

Tény, hogy nem sokan engedhetik meg maguknak a lóvásárlás és a lótartás luxusát, de egy esetleges rossz döntését még kevésbé. Kedves Olvasó, amennyiben lóvásárlásra adtad a fejedet, nem mindegy milyen célból, honnan, hogyan, és mennyiért vásárolod meg sporttársadat.

A szabadidős tevékenységek és versenyek között az egyik legköltségesebbé válhatnak a ló- és lovassportok, amennyiben saját állatot szeretnél tartani. Ha úgy döntöttél, hogy saját lovat szeretnél, akkor a legfontosabb meghatároznod, hogy pontosan milyen célra kívánod majd használni: hobbiállatként akarod tartani, szeretnél vele versenyeken résztvenni, netalán belekóstolnál a tenyésztésbe? A vásárláskor felmerülő szempontok között a legfontosabbak a kor, a fajta, adott esetben a származás, nem, nagyság, szín, valamint a ló képzettsége. Ezen tulajdonságok mellett természetesen döntőnek bizonyulhatnak egyéb szubjektív elvárások is, mint például az azonnali szimpátia, kötődés.

Versenyló vétele előtt

Amennyiben úgy döntöttél, hogy a lósport és a versenylovak világa áll hozzád közel, de nem tudod, honnan érdemes jó vérvonalú angol telivért vásárolnod, jó, ha szakavatott segítséget veszel igénybe. Ha híján volnánk a lóversenyzésben és a lóvásárlásban jártas barátnak, mi magunk is megpróbálkozhatunk vele. A Deluxe Magazin kérdésére Szécsi Rezső, a Magyar Lovaregylet főtitkára elmondta, Magyarországon a kilencvenes évek elejétől kiemelkedő a lovak aukciókon történő vásárlása. “Nyugat-Európában a lóvásárlás hosszú évtizedek óta árverésekre épülnek. A kilencvenes évek elején 50 és 100 közötti egyedet vásároltunk Angliából” – tette hozzá a Szécsi Rezső, aki azt is elmondta, hogy elsősorban az ír, brit és német angol telivérállományból vásárolnak.

A ló sport új versenylovainak értékesítésével számos hatalmas, egyesületbe tömörülő ügynökség foglalkozik Európa-szerte. Az árverések kitűzött időpontja előtt jóval kiadják az árverési katalógusokat, amelyekben részletes információkhoz juthatunk egyebek közt az eladásra kerülő egyedek családfájával, előéletével kapcsolatban. Amennyiben megtetszett valamely, a katalógusban szereplő pompás állat, rögtön fel is hívhatjuk az ügynökséget, hogy további értékes részlethez jussunk a kiszemelt egyeddel kapcsolatban. Ha az ügynök szerint is nagy reménység lehet a lóversenyzés világában az adott ló, és eldöntöttük, hogy megvásároljuk, akár személyesen is kiutazhatunk az aukcióra. Természetesen a saját ügynöknek köszönhetően lehetőség van a vásárlás on-line lebonyolítására is, de ha biztosra akarunk menni, érdemes jelen lennünk az árverésen. A nap első felében ugyanis jártatóban felvezetik az eladásra kerülő egyedeket, így a vásárlás előtt mi magunk is megnézhetjük a reményeink szerint hamarosan a tulajdonunkba kerülő angol telivért.

A többnyire 10-20 ezer eurós, azaz körülbelül 2,6 és 5,4 millió forintos áron gazdára lelő lovakat az EU-nak köszönhetően már 1-2 nap alatt hazaszállíttathatjuk, bár számolnunk kell némi pluszköltséggel is. Az ügynöki jutalék, a lóútlevél, az egészségügyi igazolások és egyéb kiadások további mintegy 1500 euró, vagyis közel 400 ezer forint költséget jelentenek, a ló hazaszállítása pedig szintén körülbelül 1500 euróba kerül. Egy angol telivér megvásárlásánál elsősorban azt érdemes figyelembe venni, mi az, amit az állat megnyerhet. Bár tetemes összeget jelenthet egy ilyen pompás lovat megszerezni, az esetleges későbbi győzelmeknek köszönhető versenydíjak és a sikerélmény biztosan kárpótol. Az angol telivérekre nem véletlenül mondják, hogy “nem szeretik a szegényszagot”, hiszen némely kivételes példány ára akár 230-300 millió forintra is felmehet, így valóban csak a gazdagok engedhetik meg maguknak ezen telivérek megvásárlását.

Szabadidő célú vételek

De, hogy ne csak a lóversenyekre alkalmas állatokról beszéljünk, térjünk át a szabadidős lovaglásra alkalmas egyedek vásárlásra. A hobbi szintű lovagláshoz egyre többen választanak különlegesebb fajtákat, így izlandiakat, pasókat, de divatos még a berber, a hidegvérű, a póni és kisló is. Ezek a nyitott istállóban való tartást is jól tűrő, kitűnő ellenállóképességű fajták elsősorban azoknak ajánlottak, akik tereplovagláshoz, díjlovagláshoz keresnek lovat. A lovas sportokhoz, valamint szabadidős lovagláshoz megfelelő lovak ára meglehetősen széles skálán mozog. 300 ezer forintért már kaphatunk akár egy betanítás alatt álló 3 éves derest, míg versenyző, kiváló felmenőkkel rendelkező herélt ára akár 3 millió is lehet. Az ár nagyban függ a felmenőktől, az állat korától, adottságaitól, attól, hogy be van-e tanítva és versenyzik-e.

Vásárolni tudunk hirdetés, ajánlás útján magánszemélyektől, kereskedőktől, kistenyésztőtől és nagy tenyésztelepről is. Természetesen jóval biztonságosabb, ha valamely neves tenyésztelephez fordulunk, ahol minden kérdésünkre részletes választ kapunk, az egyes fajtákról bővebben is tájékozódhatunk, a kiszemelt lovak felmenőiről pedig pontos információkkal szolgálnak.

Jó, ha a lóvásárlást alapos keresés és vizsgálódás előzi meg. Amennyiben több kiszemeltünk is van, mindenképp érdemes egy hozzáértő ismerősünket magunkkal vinni, aki adott esetben lebeszélhet minket egy nem megfelelő ló elhamarkodott megvásárlásról. Az üzlet létrejötte előtt kérdezzünk rá a féregtelenítések időközeiről, ellenőrizzük az oltási bizonyítványt és nézessük meg állatorvossal is a megvásárolni kívánt lovat, hogy biztosak lehessünk benne, hogy jó az általános egészségi, gondozottsági és táplálási állapota.

Éppen patást keresel? Nézz körül eladó lovaink között >>>

Forrás: Deluxe Magazin 2006-06-09
Frissítve: 2023.03.01.
Fotó: Canva

Dr. Elek Sándor meséli-Hortobágyi évek 3.

Írta:
Lovasok.hu

Dr. Elek Sándor meséli
Hortobágyi évek III. rész

A lóval való kapcsolatom akkor sem szűnt meg, amikor (1973) Ároktőről Törökbálintra költöztünk, mert a Bábolna Állami Gazdaság állatorvosa lettem. Igaz, hogy a szakmai munkám mellett szervezési és irányítási feladatokat is el kellett látni. Egri Zoltán és Kappel József társaságában jól éreztem magam. Ők segítettek ahhoz, hogy Mátyus Viktorral együtt egy-egy arab kancacsikót kimenthettünk, megvehettünk a levágásra szánt csoportból! A shagya csikót “Sagya”-nak neveztem el. Majd egy évig szőrén ülve szoktattam a törökbálinti hegyes-dombos területekhez. Kiváló, megbízható ló lett belőle. Amikor a pilisi hegyek között elmentem vele Visegrádra fedeztetni, Gencsy Tibor megkérdezte: “Biztos, hogy lábon jöttetek? Mert ez a ló még most is virgonc!” Kár lett volna érte, ha vágóra kerül! Időközben Burgert Róbert óhajára a Lóverseny Vállalat állatorvosa lettem, és megismertem a telivér és ügető minden nyűgét, baját és értékét, a felkészítés és versenyzés fortélyait. Jól eső érzés volt kezelni, gyógyítani az akkori favoritokat, Bilbaót, Apit és a többi értékes lovat. Az ügetőn ismerkedtem meg Lázár Vilmossal, Vili és Zoli fogatható világbajnokok édesapjával, akinek már akkor saját lovai voltak a versenypályán. Nagyon sok tenyésztővel, trénerrel, zsokéval maradandó barátságot kötöttem.

Négy év után búcsút mondtam a lóversenypályának és az Enyingi Állami Gazdaság főállatorvosa lettem. Természetesen a sáripusztai kerület volt a kedvenc helyem, ahova Magyarországra először Herczog Emil hozott be Holsteini tenyészkancákat és méneket, valamint két Hannoveri kancát. Értéküket a versenysportban és tenyésztésben többszörösen igazolták. A lovakon kívül természetesen (az 1983-as adatok alapján) a gazdaság ötezer szarvasmarháját is el kellett látni.

Enyingen ért utol a MLSZ akkori elnöke, dr. Papóczi László, akivel Bábolnán is együtt dolgoztunk. Felkért engem, mint bejegyzett lóegészségügyi szakértőt, hogy készítsek a ló-törzstenyészetek részére prevenciós programot, javasoljak takarmánykiegészítőket, szaporodásbiológiai – diagnosztikai eljárásokat, felhasználva külföldi tapasztalataimat. Azért, hogy ezt a munkát végezhessem és a tervezett termékek, eszközök forgalmazását megszervezhessem, a Boscoop AKV állományába kerültem, mert ezt a vállalatot jelölték ki a tervezett termékek forgalmazására.

Ez a munka a 80-as évek közepén indult be, előtte természetesen több gazdaságban kellett felméréseket, laborvizsgálatokat végezni és értékelni. Ebben az időben döntöttük el, hogy a családi hagyománynak megfelelően nóniusz kancákat is fogunk tartani. Hosszas keresgélés után Szentesen találtuk meg és feleségemmel, Katicával együtt választottuk ki és vettük meg Borbálát (Borit), akit idősnek, meddőnek minősítettek, s vele együtt Marikát, az egy éves kancát. Róluk később még beszámolok.

Az általam készített ló-egészségügyi programot az FM elfogadta, s rajtam állt, hogy milyen gyorsan kerül országosan bevezetésre. Fél év sem telt el, és már minden törzstenyészet tenyésztője és állatorvosa, de a magán lótenyésztők jelentős része is ismerte, mert személyesen adtam tájékoztatást. Bejárva az országot, sok ismerősre találtam és új barátokat szereztem “lóügyben”. A bevezetett készítmények, gyógyszerek, vakcinák ma is használatosak, igazolták a hozzájuk fűzött reményeket. Egy párat most felsorolok: Equalan pasta, Sistamex pasta, Salvana PS brikett, és egy sor Salvana készítmény. Trivetrin, Tribrisseninjekció, Resequin, DOffilosedan injekció stb. A szaporodásbiológiai programban méhkezelésre szolgáló gyógyszereken kívül méhkezelésre, inszeminálásra alkalmas, fényforrással ellátott speculumot is biztosítottunk.

Az országban először Mezőhegyesen, Bábolnán, Kaposvárott, Tökön mutattuk be a méh vizsgálatára és a korai vemhesség megállapítására alkalmas, lóra specializált ultrahangos berendezést, mely azóta széles körben elterjedt. Az első bemutató lehetőségét dr. Lazáry Sándor barátom, a Berni Állatorvostudományi Egyetem professzora biztosította úgy, hogy saját ultrahang-készülékükkel elküldte hozzám Frederick Barellett kedves kollegámat, és ő végezte a bemutatóvizsgálatokat. Ő biztosította azt is, hogy három fiatal, lócentrikus állatorvos több hetes tanulmányi útra kiutazhatott Bembe és Angliába, New Market-be. “Mindent a lóért!” jelszóval igyekeztem végezni a rám bízott feladatokat 1989. októberéig, amikor Törökbálint nagyközség polgármesterévé választottak, de a lovaim megmaradtak. Ekkor mondta Herczog Emil, hogy: “Lóhoz értő állatorvosnak mi a fenének kell emberekkel foglalkoznia!” Most visszatérek saját lovaimra, Borbálára és a többiekre. Célom az volt, hogy tisztavérben szép nóniusz csikókat neveljek.

A meddőnek ítélt Borbálát sikerült olyan “helyzetbe” hoznom, hogy vemhesült. Időközben megtaláltam egy szem lányát, Ugri Bugrit és azt is megvettem. Annak érdekében, hogy a felépült hat bokszos, lócentrikus istállóm lassan benépesüljön, Szántódpusztáról vettem egy Reit póni kancacsikót, a Rézit, ő lett feleségem kedvence. Borbála ígéretesen szép csődörcsikót ellett 1986-ban, aki apjáról lett elnevezve Ánizsnak. Két év múlva élete legszebb kancacsikóját, Boglárkát hozta a világra. Őt szántam Bori utódjául. A sors kegyetlensége, hogy nyolc hónapos korában a bokszban, lehetetlen helyre, a kötőfékre felakadva csigolyáját törte. Mai napig sem tudom elfelejteni! Boglárka helyébe hosszas keresgélés után Makóról vettem egy kancacsikót, Tücsit Az 1990-es MMI ménfelvásárlásán. Ánizs minden szempontból megfelelt, külön örömöm volt az, hogy a 74 mén szépségversenyén – nóniusz létére – hetedik lett. A 90-es években Boritól, Ugri Bugritól és Tücsöktől még egy-egy méncsikó került felvásárlásra. Rézi 1999-ig hét csődörcsikót ellett, mindet gyerekek részére vették meg. Borbála 1999. május 9-én betöltötte a 30. életévét, összesen 15 csikót ellett, ebből öt került méncsikóként felvásárlásra. Május 15 -én, legnagyobb bánatunkra, kimúlt. Tisztességgel eltemettük!

Vallom, hogy a ló életkorát nagyban befolyásolja a gazda gondossága. Örök igazság, hogy a ló utálja a szegénységet, ezért, mint nyugdíjas, 1999-ben rákényszerültem, hogy megváljak tőlük, egész családom kesergése mellett. Egy arab csődört (Danit) hagytam meg, azóta paripa lett belőle és 70 évesen is három éve egyedül látom el. Barátom, társam lett. Nagyon szeretem. A portán van még racka, mangalica, egyéb aprójószágok, hat darab szolgálati macska és természetesen a Pulika, megboldogult feleségem kedvence.

A lovat csak az ismerheti meg, aki rendszeresen gondozza és foglalkozik vele. Aki csikót vagy lovat nevel, soha ne törekedjen arra, hogy akarata, átvitele félelmet váltson ki belőlük. A lovat soha nem betörni kell, hanem betanítani akkor, amikor a kölcsönös bizalom kialakult és éreztetni kell vele, hogy amit kérünk, elvárunk tőle, azt teljesíteni tudja. A legkisebb dicséret, simogatás tovább növeli gazdája iránti bizalmát. Igazán hűséges társ akkor lesz, ha szívesen teljesíti kérésünket és elfogadja a segítségadást. Megéltem, de túléltem azokat az évtizedeket is, amikor úri nyavalyának minősítették a lótartást, a sárga lovaglócsizmát viselő lovasra, mint véres posztóra néztek.

Egy lócentrikus állatorvos lovas életútját ismerhették meg, ahol a lónak mindig fontos szerepe volt és van. Ha gondolják, kövessék példámat.

Dr. Elek Sándor

Forrás: Magyar Lovas Kör
Frissítve: 2023.02.28.
Fotó: Canva

Nyeregben vagyunk

Írta:
Lovasok.hu

Nyeregben vagyunk

Azt olvasom a Lovasélet Magyarországon című könyvben (Sz. Bozsik Nóra és dr. Várady Jenő, 1976), hogy Budapesten mindössze négy lovaspálya van, a Galopp versenypálya, az Ügető versenypálya, Az Országos Lótenyésztési Felügyelőség sportistállója a Kerepesi úton (azelőtt Tattersall) és a Budapesti Honvéd SE. Ez utóbbiról az áll itt, hogy “Budapesten jelenleg az egyetlen fedett résszel is rendelkező lovarda, így ez biztosítja a válogatott lovaskeret téli hónapok alatti felkészülését a tavasszal kezdődő versenyekre. (…)

A kép illusztráció

Az Egyesület a lovaglás oktatásával foglalkozik, mivel versenyzőik az utánpótlás-nevelésre igen nagy gondot fordítanak. A válogatott ugrókeretének zöme sportolóik közül került és kerül ki.”

Az Ügetőt átköltöztették a Galoppra, a leghíresebb és legeredményesebb versenyló nevét viselő Kincsem-parkba, eredeti helyén már bontanak, a ló vontatta kocsik helyét rövidesen átveszik a bevásárlók kocsijai. A Honvéd SE pályájának története pedig 2005-ben majdnem véget ért. Az utóbbi, a Hidász utcai telep használatának átvételéről szóló év végi II. kerületi önkormányzati döntés előtt hajlamos voltam – nem megalapozatlanul – összefüggést keresni a két helyszín története között. Vagyis a sport célú zöld terület többet ér, mint hogy emberek vagy lovak rohangásszanak rajta. (A legfrissebb példa: Kecskemét önkormányzata a múlt év végén adta el bevásárlóközpont építése céljára a KTE sporttelepét a klubházzal, a volt Nyári Kaszinó remek, védett – s bontásra beáldozott – épületével együtt!)

A Tattersallról azt írják e könyv szerzői, hogy “1840 körül épült az úrlovasok részére. Elsősorban az arisztokrácia gyermekei jártak ide lovagolni.”

Úri dolog (volt) lovagolni, “kilovagolni”, “kikocsizni” is – látjuk, vagy láttuk a filmeken, olvastuk is sokszor. A lovassportkérdésben alig látni érdemleges pozitív változást a “lovas nemzet” Magyarországán. Az ellenkezőjére azonban ismét van példa.

A Honvédelmi Minisztérium szerint azért zárják be és számolják fel a Hidász utcai lovardát, mert “a HM ezentúl nem kíván egy fillért sem áldozni közpénz-ből a környéken élők sportolására” (Népszabadság, november 26.), és mert “…folyamatos veszteséggel működik a lovarda, és a HM évente több tízmillióval támogatja az ottaniak lovaglását” – olvashattuk. Az emberek lakótelep (pardon: lakópark) építésének tervét gyanították, bár a kerületi szabályozási terv nem teszi lehetővé a területen lakások építését, a lovardához tartozó épületek pedig védettek. Ám minden rendezési tervet megváltoztathat, minden helyi védelmet elrendelő jogszabályát felülbírálhatja az az önkormányzat, amely azt megalkotta. (Erre is példa a kecskeméti eset!)

Emlékszem arra, amikor e lovastelep melletti budai laktanyának egy tekintélyes zöld területén lakóházakat építettek a Pasaréti út felőli oldal magas téglakerítése mögött. Pontosabban arra, hogy mire lebontották, s újra, “korszerűbb” alacsonyabbra cserélték a téglakerítést, már ott állt mögötte az éppen elkészült, új, katonai lakótelep. Ez a Kádár-korszakban történt. Ma akár nyugodtak is lehetnénk, ha nem lenne a szabályozási tervek, az építési engedélyezési eljárások s az engedély nélküli vagy a megadott engedélytől eltérő építkezések terén annyi negatív tapasztalatunk.

Az elég különös volt, hogy a telep mai tulajdonosa a terület “legeredményesebb hasznosításának” módozatait keresve bezárta volna a lovardát, ahelyett, hogy mai funkciója szerinti működtetésének lehetőségét kereste, vagy – urambocsá! – a privatizációján gondolkodott volna. Nem a beépíthető zöld területi négyzetméterek, hanem a lovarda magánosítását értem ezen természetesen!

A kérdés nem új, volt idő megtalálni a jelenleginél jobb választ.

Újságban először 1991 augusztusában a Magyar Nemzet hasábjain foglalkoztam a millennium idején, 1895-96-ban épült volt hadapródiskolával, s az 1931-32-ben hozzácsatolt Hidász utcai területtel, ahol a lovardát megépítette a honvédség. 1997 őszén már bezárta volna a HM a lovardát, hírlett, a vevő is megvan. A Honvéd SE lovastelepének fenntartásáért tüntetők, a fedett lovarda lebontása ellen tiltakozók egy lószállító kocsival eltorlaszolták a bejáratot. Ez akkor – úgy látszik – elég volt.

Lehet, hogy a leépülés a Nemzeti Lovardával kezdődött. Az 1857-58 között Pollack Mihály tervei szerint a Nemzeti Múzeum mögött megépített épület is megsérült a második világháborúban, s bár helyreállítható lett volna, három évvel később, 1948-ban lebontották. A Ludovika Akadémia – mely szintén Pollack műve – a XIX. század 30-as éveiben épült. Klasszicista lovardája a háború után (Alfa) mozi lett, majd 1992. május 25-ei leégése után négy évvel a Természettudományi Múzeum kiállítóházaként építették újjá. Az Orczy-kert másik oldalán a Bárka Színház épületének “megjelenése” nem hagy kétséget eredeti funkcióját illetően.

Ugyanakkor, amikor a Hidász utcai fedett lovardát tévéműsorban először bemutattam, és a várható sorsán aggódtam (több mint nyolc évvel ezelőtt!), beszámoltam arról is, hogy lebontották a székesfehérvári laktanya – műemlékileg védett – fedett lovardáját, s bevásárlóközpontot építettek a helyén. Szétszedték a műemlék lovardát, mégpedig azzal az ígérettel, hogy újra összerakják a Palotaváros (még Lenin-lakónegyed néven) épült paneltömbjei és a Rácváros kis megőrzött utcarészlete közötti szabad területen, s fedett piacként szolgál tovább. Nem történt semmi. Isten szabad ege alatt aztán hamar szétmállott minden fala, ablaka s összes fából készült alkotóeleme. Már csak a tégláival és különleges szerkezetének vasrúdjaival találkozhattam a félbe- és elhagyott kastélyrekonstrukció mellett Lepsényben (!) 1998 nyarán.

Gyulán az Almássy-kastély 1833-ban épült lovardájából az 1950-es években uszoda lett, s e minőségében újították fel alig több mint egy éve. Kecskeméten az Angolkisaszszonyok iskolájának tornatermévé lett a Czollner téri üzletház; bútorbolt a volt Erzsébet laktanya fagerendázatú lovardája; a volt Rudolf laktanyát, melynek területén két fedett lovarda is van, a Közép-európai Egyetem kapta meg vagy tíz éve. Itt 16 000 négyzetméternyi épület áll üresen! Debrecenben az egyetemmé alakult Kassai úti Magyar Királyi Huszárlaktanya lovardájából – mely addig átalakítás nélkül megúszta – 1997-ben ifjúsági szórakozóközpont lett. Tégláson a Dégenfeld-kastély üvegezett falú lovardájának hűlt helye olyan, mint egy városi foghíj az egymáshoz simulva megépült melléképületek sorában. Balmazújvároson a 2001-ben a műemléki jegyzékből törölt, majd lebontott lovarda helyén Penny Marketet építettek a bútorraktárként hasznosított klasszicista Semsey-kastély mögött. Szabadkígyóson az Ybl tervezte Wenckheim-kastély egykori ebédlője a tornaterem, a mai ebédlő pedig a volt fedett lovarda a bentlakásos oktatási intézmény védett parkjának területén. Gödöllőn az öntöttvas oszlopok sorától díszes istállók sorsa felől még nincs döntés, a Grassalkovich-kastély lovardája “többfunkciós” térként hasznosul. Komárom (pontosabban az 1920-ig Új Szőnynek nevezett jobb parti település) huszárlaktanyájában négy istállóból egyet lebontottak, a többit más célokra építették át, a fedett lovardák egyikében bevásárlókosarakat gyártanak, a másik kamionparkoló. Ám az egyiket magánerőből eredeti funkciójában újították meg, így ma is él hat ló az egykor 760-at (!) dolgoztató komáromi laktanya területén. Nagykanizsán elhanyagolt bérlakások vannak az 1902-ben épült József főherceg laktanyában, ahol a lovardaépület még áll. Szombathelyen a két fedett lovardából már egy sincs meg, a tizenegy istállóból egy áll, s mint hőközpont funkcionál. Az 1888-ban épült, manapság egyetemi campusszá alakuló egykori huszárlaktanya maradék épületeit két éve műemlékké nyilvánították. Tolnán a fedett lovarda tetőszerkezetét az Eiffel-iroda tervezte, ma tornaterem. Fertődön (avagy Eszterházán) konzervgyár működik a lovarda falai között. Tatán, a tó partján az üres Esterházy-kastély lovardája diszkó volt legutóbb. Keszthelyen, a Festetics-kastély parkjában az “Ybl-lovarda” Füszért-raktárnak, sörgyárnak és szükséglakások sorának adott helyet. Leégése után lépésről lépésre újjáépítik, 2004-ben kocsikiállítás nyílt meg a falai között.

Az általam ismert fedett lovardák közül eredeti funkciója szerint csak a mezőhegyesi hasznosul, amely Hild József tervei szerint épült 1809-ben, az 1789-ben alapított legendás méntelep, “Ménesintézet” központjában.

Kisbéren a legkiválóbb XIX. századi csődörök tiszteletére emlékoszlopot állítottak (!), s ezen olvasható az 1874-ben itt született Kincsem “atyjának” a neve is. Kossuth külügyminisztere, Batthyány Kázmér, majd a Wenckheim család (kórházként hasznosított) kastélyával szemben áll Wenckheim Béla lovas szobra, s mögötte még ott az egykori Magyar Királyi Lovarda is. 2002-ben újították fel a külsejét, s benne az év vége felé karácsonyi vásárt tartottak. A fedett lovarda “revitalizációját” megnehezíti, hogy a két istállót és a melléképületeket irodáknak építették át az elmúlt évtizedekben.

Egy, csak egy épült az elmúlt fél évszázadnál is hosszabb időszakban. Mór városában egy vállalkozó új fedett lovarda megnyitásával kezdte az új évezredet.

A hazai lovassport egyik legmegdöbbentőbb eseménye volt Budapesten a Kerepesi úti Ügető bezárása és eladása. Nemcsak az ezredfordulón 170 éves magyar lóversenyzés, de a műemlékvédelem számára is, mely “elaludt”, s csak az utolsó pillanatban nyilvánította védetté a modern hazai vasbeton-építészet akkor 65 éves kiemelkedő darabját. Megmarad tehát a központi lelátó, melynek üléseiről majd egy nagy bevásárlóközpontra nyílik kilátás. A többi épület bontása már folyik, és beépül a hatalmas zöld terület. A lovassport, a lóversenyzés (a sport) területeinek beépítése a városi zöld területek elvesztését is jelenti egyben. Így a Kerepesi úti eset eléggé hasonlít ahhoz, ami a Hidász utcában várható volt. És lehet, hogy nem csak a Hidász utcában?

A Tattersallban volt Európa egyik legnagyobb fedett lovardája. Háborús sérüléseiből helyreállították, de 1954-ben életveszélyesnek nyilvánították, és lebontották. A fent, a cikk elején idézett könyv azért ír csak egy fedett budapesti lovardáról, mert a Tattersallban (amely a Nemzeti Lovarda nevet viseli hivatalosan) csak 1983-86 között építettek újat, egy 25 x 70 méteres nagyot, majd a kilencvenes években egy 20 x 40 méteres kicsit is. A gazda a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, amelynek utasítása szerint itt új tanulócsoport már nem indítható 2006-ban, mert az oktatást 2007-től áthelyezik Nagykovácsiba! Ma már minden gyanús: lehet, hogy az Ügető helyén beruházó, építő cég vetett szemet a szomszédra?

Az, ami a II. kerületi Honvéd-sportteleppel majdnem megtörtént 2005 végén, kis híján újabb példával szolgált a magyarországi fedett lovardák (valamint más sporttelepek) szomorú sorsára és a minden “szabad” területet beépítő igyekezetre egyaránt.

A budapesti (debreceni, szombathelyi stb.) gyerekek, ha lenne hol lovagolni tanulniuk, később a nemzetközi versenyeken is hozhatnának dicsőséget az országnak. S ha nem, hát egy egész életre szóló sportolási lehetőséget nyernének, úgy, mint az, aki úszik vagy – más “úri sportot” űzve – teniszezik, vitorlázik, golfozni jár.

Egyébként egyre több jómódú emberről hallani, hogy lovakat tart. Valahol vidéken. A lovas turizmus is fellendülőben van számos helyen az országban. Az Alföldön vagy a hegyvidéken ma már része a vendégek számára kínált programlehetőségeknek. Vajon miért nem üzlet fenntartani egy – utolsók közt megmaradt – városi lovastelepet és fedett lovardát? Aki megengedheti magának a lovaglás örömét, nyilván megfizeti a lehetőséget, s aki nem – ha tehetséges -, kaphatna támogatást ehhez a sporthoz. Úgy, ahogy más sportágaknál is volt és van is ilyen gyakorlat.

A Hidász utcai eset fontos figyelmeztetés. Az önkormányzati döntés akár megfordíthatna egy több mint fél évszázada tartó folyamatot.

Kincsem istállójában – amikor utoljára ott jártam – lakás volt Gödön. Budapesten a Reáltanoda utca 14. alatt a Blaskovich-palotában, Kincsem pesti istállójában az (időközben bezárt és már lebontott) Úttörő Áruház raktára volt évtizedekig. A fényes múlt emléke is lassan feledésbe merül. A helyek és lehetőségek elfogynak.

Igaz, Széchenyi István lótenyésztést, lóversenyzést szorgalmazó írásait bármikor lehet idézni – ingyen.

Ráday Mihály

Forrás: nol.hu Népszabadság online   2006-02-25.

Frissítve: 2024.01.15.
Fotó: Canva

Platthy József

Írta:
Lovasok.hu

Platthy József, Zsiga bácsi

Ha a hazai lovassport történelmét kutatva emlékezünk, a legnagyobbak között találjuk a magyar díjugratósport legnagyobb alakját Platthy Józsefet, azt az embert, aki egész életét és működését a rá jellemző szorgalmával, kemény céltudatosságával, és nem utolsósorban tehetségével a lovassportot és a tenyésztést szolgálta.

Platthy József 1900-ban született. Elemi iskolai tanulmányai után a Ludovika Akadémia huszárlovas szakágát végezte, majd századosi rangban a ’20-as évek végéig a Nemzeti Lovardában szolgál. Oktat, belovagol, díjugrató versenyző, és ez a tevékenység később egész életét végigkíséri. Platthy 1934-1941 között folyamatosan nyolcszor nyerte meg a díjugratás országos bajnokságát, Európa legrangosabbnak számító aacheni nemzetközi bajnokságán 1934-ben két első díjával és 14 helyezésével a legeredményesebb versenyző volt. Hogy fogalmat alkothassunk a verseny színvonaláról, egyetlen adat: Kilenc országból 1000 nevezés érkezett, amin három lovassportág osztozott, de ebben a díjugratók voltak többségben. Platthy a Jubileum Preisben kezdte „aratását”, szakadó esőben Sárgarózsával megnyerte a számot, Rheingold Preisben szintén első, majd ezután következett a Grosser Preis von Aachen, a verseny fénypontja. A rendkívül nehéz pályán 20 ugrást (150-160 cm) kell teljesíteniük a világ legjobbjainak. Platthy ebben a magas színvonalú versenyben negyedik lett, Gergely vitézzel. Ez időben naponta 30 ezer néző, 41 versenyszám szerepel a programokban, köztük 7 díjlovagló- és 20 díjugratóverseny – ez Aachen, Párizs, Róma, Luzern, San Remó, Bécs, és még hosszan sorolhatnánk azokat a versenyhelyeket, ahol Platthy győzelmei és helyezései alapján ünnepelt sztár volt. Ausztriában elért kiváló eredményeiért a magyar díjugratók közül egyedül ő kapta meg az osztrák arany lovasjelvényt.

De a legfényesebb az 1936-os berlini olimpián – Sellő nevű lován – elért bronzérem, amit magyar díjugrató sportoló azóta sem ért el. Ez időben kiemelkedő eredményeinek köszönhetően nagy népszerűségnek örvend, és ezért mind a hazai, mind a nemzetközi sajtóban a legmagasabb jelzőkkel méltatják versenyzését. Néhány gondolat az akkor megjelent értékelésekből: „Sellőt lovagolta Platthy lovasmester. Légis lovaglás, légies ugrásokkal. Csodálatos lendület. Művészi és mégis energikus lovaglással vezette kancáját a nagytudású lovas, és összesen két hibát vétett az egész versenyben. Egyike volt a nap legszebb lovaglásának. Tökéletes harmónia, alig észrevehető befolyás”. Lovaglási, versenyzési stílusa a rövid forduló, ferde ugrásokkal, az összevetésben, különösen, ha azok időre mentek, verhetetlen volt. Ez időben a magyar lovasok sikeres nemzetközi helytállása jellemezte az 1930-as évek első felét. Ezt betetőzte a berlini olimpiai szereplésük.

Meglepő volt ezek után, hogy a következő években a magyar lovassportot inkább a hanyatló tendencia jellemezte. Kevesebb külföldi szereplés, a sikerek egyre ritkábbak. Mindez magyarázható volt azzal, hogy bizonyos őrségváltás ment végbe az élversenyzők soraiban. A formája tetőpontján lévő Platthy, Schaurek, Endrődy, Barcza, Visy, Németh, Jankovich mellett új nevekkel ismerkedhettek meg a lovassport kedvelői. Tóth Béla, Máchánszky Gyula, Inkey Lajos, Valkó, Szarka és Némethy Bertalan az utánpótlás legjobbjai. Legjobb lovaink külhoni zabra lettek fogva, az itthon maradottak pedig még nem értek meg, és a második világháború miatt pedig sohasem volt módjukban igazolni képességeiket. Sellő holland tulajdonba került, megnyitva ezzel a külföldre vándorló magyar lovak sorát. A harmincas évek felé egyre több nemzetközi sikert aratott magyar ugróló talált jómódú nyugati gazdára. Így került külföldre Kópé, Lidérc II, Egyetlen, Fruska és Sárgarózsa, hazai klasszis lovaink, amelyek már az új tulajdonosaikkal kevésbé remekeltek. 1939-ben, ősszel az ügető-versenypályán Platthy József századik ugratógyőzelmét aratta, ezúttal Medve nevű lovával, majd a bécsi Nagydíjban hatodik, a 25. Jubileumi Luzerni Nemzetek Díjában szerez egy harmadik helyet. A következő években a háború azután már lehetetlenné tette, hogy nemzetközi találkozókat rendezhessenek Európa-szerte.

A háborút követően 1952-ben Platthy, Hámori Dezső és Ócsag Imre segítségével az akkori Földművelésügyi Minisztérium Bőszénfai ménesébe kerül belovagló-edzői munkakörbe. Akkori főnöke, a nem kevésbé híres Rádoki József közel húsz esztendőn keresztül dolgozott Platthy Józseffel, amiből egy életre szóló barátság lett. Rádoki József nevéhez fűződik többek között Imperiál felnevelése, valamint a jártatópályás edzésmódszer kidolgozása és gyakorlati alkalmazása. A régi pályatárs és a kiváló barát 79 évesen is szívesen emlékezik Platthy Józsefre, akire még fiatalabb korában akasztották rá a Zsiga nevet:

“Platthy József, azaz Zsiga 1952-ben került hozzám Bőszénfára, ahol az akkori ménesben 440 lovunk volt. Nagyobbrészt kisbéri félvérek, de dalmandi és hannoveri fajtájúak is voltak. Zsiga főleg edzőként az ugrósportban dolgozott, de ezek mellett a pályáról lekerült lovak átképzését is sikeresen végezte. Az innen kikerülő lovak a hazai versenyeken szép eredményeket értek el, azonkívül évenként 118 ló került külföldre. Ezek eredményeiben Zsigának jelentős szerepe volt. Munkáját a nagy szakértelem, az alaposság és a hihetetlen türelem jellemezte. Gyakran megtörtént, hogy munkaidő után is a lovardában maradt, és a legnehezebben kezelhető lovakkal foglalkozott. Szűkszavú, hallgatag agglegény típus létére 53 éves korában házasodott meg, de ezek után is a munka volt a mindene. Kevesen tudták, hogy versenyzése során a bal kengyelt egy lyukkal hosszabbra, a jobb szárat rövidebbre vette. A berlini olimpiáról mondta el, jobb eredményt is elérhetett volna, de egy prózai ok ebben megakadályozta. A verseny előtt a feszültségek levezetésére olvasott, és későn vette észre, hogy szólítják. Ezért kénytelen volt egy bemelegítő ugrást kihagyni, az egyik akadály előtt pálcát használt, ami végzetessé vált. Zsiga több lovat készített fel az ’50-es évekbeli pardubicei versenyre, ahol két esetben rajthoz álltam. Több átszervezésen mentünk keresztül, de Zsiga legtöbbször velem tartott, vagy rövidesen utánam jött. Barátságunkra jellemző volt az egyik mondása a nehezebb időkben: ’Főnök, dobd át a szívedet és ugorj utána’. 1957-ben egy újabb egyesülés után jött létre az Állami Kisbéri Ménes, amit 1962-ben megszüntettek, illetve átszervezték. Zsiga az átszervezés után, 1963-ban ment nyugdíjba. Ezután Budapestre költözött, később, még a ’70-es évek legelején Németországban edzősködött de egy lábtörés hazaparancsolta. Közel a 86-hoz még lovagolt, boldog emberként, szép hosszú kort megélve, 90 évesen távozott közülünk” – fejezte be a nagy pályatársról és barátról a visszaemlékezést Rádoki József.

Platthy József, Zsiga bácsi hosszú és gazdag életútja után nagy örökség maradt. A magyar lovasok egész légiója, több nemzedéke tőle tanulta meg a szorgalmas, becsületes, célravezető lovaglás tudását és művészetét. Amíg magyar lóversenyzés, díjugratás lesz, emléke és eredményei például szolgálnak minden sportolónak, edzőnek, mindenkinek, aki a lovassportot szereti és fontosnak tartja.

Forrás: www.fogatsport.hu

Platthy József

Az 1900-ban született Platthy József, aki egyedi és zseniális alakja volt a díjugrató-sportnak. Platthy sikerének kulcsa szinte teljes egészében a lóval való megmagyarázhatatlan és taníthatatlan kommunikáció és összhang volt. Platthy maga volt a csoda, millióból egy, aki hihetetlen érzékkel nyúlt minden egyes négylábú társához. Sokan próbálták ellesni, milyen varázslatot csinál a híres őstehetség, és ő sem zárkózott el a lovasoktól, azt a pluszt azonban, ami őt világszínvonalra emelte, lehetetlen volt bárkinek is átadni.

Tudását egyedül lovakon keresztül tudta eljuttatni másokhoz: az általa kiképzett lovak legtöbbje képességén felül teljesített, más lovasok alatt is. Platthy József eddigi egyetlen olimpiai érmes díjugratónkként vonult be a történelembe. 1936-ban, a berlini ötkarikás játékokon, Sellővel, a telivér kancával szerzett bronzérmet. Sellő eredetileg tartaléklóként szerepelt az olimpiai keretben. Azért indult végül Berlinben, mert Platthy első számú lova elpusztult az Olimpia előtt. A lovas zsenialitását igazolja, hogy tartaléklovával tudta elérni hazánk eddigi legkimagaslóbb eredményét.

Zsiga bácsi, sporttól való visszavonulása után is, szinte halálának napjáig lovagolt. Sokan szerették nézni, ahogy a törékeny alkatú, nyolcvan év fölötti Zsiga bácsi a legnehezebben kezelhető öttusalovakat is percek alatt együttműködésre ösztönözte. És ha épp senki sem volt kint a pályán, aki aggódva kérte volna, hogy legalább ne ugrasson, átugratott néhány akadályt is. 90 éves korában hunyt el.

Forrás: Erdélyi Magdolna
Kép: Canva
Frissítve: 2023-02-18.

Gerjeni Lovasnapok

Írta:
Lovasok.hu

IX.Gerjeni Lovasnapok

Hollósi megvédte elsőségét
Lovassport Az esős idő ellenére igzalmas volt a gerjeni futam
TN-összeállítás

A kedvezőtlen időjárási körülmények ellenére remek versenyeket hozott a IX. Gerjeni Lovasnapok, amely a Dél-dunántúli Regionális Bajnokság első fordulója volt.

 

A gerjeni Domsa Ferenc ezúttal nem tudott beleszólni a dobogós helyek sorsába, de a verseny szervezéséből alaposan kivette a részét

A versenyre Tolna, Baranya és Somogy mellett Veszprém és Pest megyéből is érkeztek fogatok. Pénteken egész nap esett az eső, ezért a technikai értekezleten a dr. Kiss János által vezetett versenybíróság a maratonverseny könnyítése mellett döntött. A lovak kímélése érdekében az alapidőket meghoszszabbította, így kisebb iramban kellett meghajtani a szakaszokat. Szombaton 10 órakor rajtolt el a maraton, az első fogatot tízperces időközönként további 27 fogat követett. Szombatra elállt az eső, de a nehéz talaj így is próbára tette a lovakat és hajtókat egyaránt. Az összes fogatnál már a 6. és 7. akadályban látni lehetett, hogy a nehéz talajon elfáradtak a lovak. A maraton versenyben kiemelkedően jó teljesítményt nyújtott a tolnai Cseh László, aki mind a hét akadályt a legrövidebb időn belül teljesítette.

A dobogósok és a Tolna megyei eredmények. Maratonhaj-tás: 1. Cseh László 80.216, 2. Horváth Árpád (Perkáta) 80.258, 3. Süli Lajos (Harkány) 81.234, … 6. Hollósi László (Tengelic) 86.04 pont.

Vasárnap kora reggel kezdődött a díjhajtás amikor is a fogatok dr. Kiss János, Kacz Lajos és Némedi István versenybírók előtt mutatták be lovaik idomítottságát. A verseny kezdetén újra esett az eső, és a díjhaj-tópálya egy részén állt a víz, volt ahol a felázott talajon mély kátyúk keletkeztek, így a hajtók nem tudtak színvonalas programokat hajtani.

A dobogósok és a Tolna megyeiek eredményei. Díjhajtás: 1. Hollósi László 53.87, 2. Török László (Halásztelek) 57.60, 3. Süli Lajos (Harkány) 58.67, 6. Lehőcz Ferenc (Zomba) 62.93 pont.

A díjhajtás után a hagyományos spediterhajtásra került sor, ahol a helybéli hajtók mérték össze tudásukat. A lovakat gumiskocsiba fogva hajtották meg a 12 akadályból álló pályát.

A délutáni akadályhajtásra a sáros talajon Pákolitz István pályaépítő 16 akadályból álló könnyített pályát épített. Hu-szonhat fogat állt starthoz, közülük a zombai Bíró Viktor és a balatonlellei Szabó Zoltán teljesítette hibátlanul a pályát. A szétlövésben Szabó Zoltán bizonyult jobbnak, így ő nyert.

A dobogósok és a Tolna megyeiek eredményei. Akadályhajtás: 1. Szabó Zoltán (Bala-tonlelle) 0 hibapont, 2. Bíró Viktor (Zomba) 0 hibapont, 3. Prik-kel Péter (Mezőszilas) 0.5 hibapont, 5. Drobni Anikó (Tolna-Mözs) 3 hibapont, 6. Zámbó István (Dombóvár) 3 hibapont.

Az összetett versenyt az elmúlt évi bajnok Hollósi László magabiztosan nyerte, a második helyre meglepetésre Süli Lajos futott be, akinek fiatal lipicai lovai először indultak háromszámos versenyben.

A Tolna Megyei Lovasszövet-ség ezúton fejezi ki köszönetét Domsa Ferencnek és a rendezőknek, hogy a pocsék időjárási körülmények ellenére is egy színvonalas, jó hangulatú versenyt szerveztek.

Összetett verseny eredménye: 1. Hollósi László 142.910, 2. Süli Lajos 149.404, 3. Lehőcz Ferenc 152.098, 4. Horváth Árpád 158.788, 5. Dörögdi István (Mezőszilas) 159.556, 6. Kanizsai Zsolt (Komló) 161.680 pont.

A Dél-dunántúli Regionális Fogathajtó Bajnokság összetett versenyében ugyanezen hajtók állnak az első hat helyen.

Szombaton Tolnán vetélkednek a fogathajtók
Kettesfogat-hajtó versenyt rendez a Tolna-Mözsi Lovas Egyesület szombaton, a mözsi lovaspályán. A program délelőtt 9-kor kezdődik, az akadályhajtás első fordulójával. Az ünnepélyes megnyitó 13 órakor lesz, majd következik az akadályhajtás második fordulója és a vadászhajtás. Az eredményhirdetésre, díjátadásra 17 órától kerül sor.

Forrás: Tolnai Népújság
Frissítve: 2023.02.13.
Fotó: Canva

Gyógyíthat a lovas terápia

Írta:
Lovasok.hu

Gyógyíthat a lovas terápia

Kerta – Sérült személyeknek szervezett lovaglást és egész napos programot Topár Zsolt a Nyitott Lovardák országos program keretében. A rendezvényre kilenc sérült látogatott el ismerőseivel, családtagjaival.

A Csengő Parasport Lovas Szakosztály az idén először kapcsolódott be a sorozatba. A résztvevők között volt autista, Down-kóros, agydaganatos, mozgáskorlátozott és halmozottan sérült is. A jelentkezők egy része már gyakorlott lovas, voltak viszont, akik akkor ismerkedtek meg a lovas terápiával. Érkeztek érdeklődők Ajkáról, Pápáról, Tapolcáról, Celldömölkről, Magyarpolányból.

– A rendezvény célja, hogy a sérülteket kimozdítsuk a négy fal közül – tudtuk meg Topár Zsolttól. – Bemutatjuk a lovas terápia előnyeit, cél a ló és a lovaglás megszerettetése.

Az egész napos programban szerepelt a sérültek lovas bemutatója voltizshevederben, western- és angol nyeregben. Három bográcsban főtt ebédre a betyár paprikás krumpli, volt íjászbemutató, ami után az íjakat bárki ki-próbálhatta, sétakocsikázás a községben, terápiás kutyabemutató, csocsó és foci. Topár Zsolt két speciálisan kiképzett lóval végzi a gyógyító foglalkozásokat. Az állatnak meg kell szoknia, hogy babzsák, csörgő labda vagy különféle színű karika repül felé. Fel kell készíteni az állatot a váratlan hatásokra is. Az autistánál vagy Down-kórosnál nem lehet tudni, lovaglás ideje alatt mi megy végbe az agyában, ezért sok minden előfordulhat. A celldömölki Németh Krisztina 2004 októberétől lovagol. A 37 éves agydaganatos hölgyet a kezdetekkor négyen ültették fel a lóra és kétoldali biztosítással ülte meg azt, ma már westernnyeregben, önállóan irányítja az állatot. Mint elmondta, hetente jár a lovardába, azóta stabil lett a mozgása. Nagyon szereti a lovat, és a foglalkozás légköre is segíti őt a gyógyulásban. A lovon el kell lazulni és nyugodtnak maradni, az állat ugyanis megérzi a rajta ülő lelkiállapotát. A bemutatót a magyarpolányi Esli Jonatán kezdte. Topár Zsolt elmondta, a kisfiú mozgása sokat javult, ma már édesanyja segítségével egyenes háttal állni is tud a lovon.

Forrás: Napló
2006-05-26
Frissítve: 2023.02.05.
Fotó: Canva

Németh László

Írta:
Lovasok.hu

Beszélgetés Németh Lászlóval

…Ferge László, Eszes Mátyás, Svecz István és most Istók Ferenc halálával úgy érzem egyre szegényebb lesz az ügetősport. Bár jön az utánpótlás, még sem olyan erővel, mint annak idején. Éppen ezért, mindig öröm, ha azt látom, hogy a régi időkből ki-ki látogat valaki, de még jobban örülök, ha azt látom ez a látogatás rendszeres. Németh Lászlóval minden reggel találkozom, ha esik, ha fúj, ő jön és segít. Most éppen Varga Sándort látja el tapasztalataival, és Károlyi Gáborral vásárolt közös lovukat, Göndört is ott tartja. És igen, itt egy ember, aki 56 éve szinte mindennap bejár a pályára, és még mindig imádja. Mi a titka? Szerintem a lovak iránti feltétlen tisztelet és szeretet, de inkább „hallgassuk” Németh Lászlót, hogy is lett tréner, hogyan nyert Derby-t, Baka Hendikepet, Alkotmány Díjat………..

56 éve lettem elkötelezett rabja a magyar ügetőversenyzésnek. Bábolnán születtem, a lovak szeretetét már genetikailag örököltem édesapámtól, aki négyes fogatokkal versenyzett, és amellett távlovagláson is részt vett. A bátyám pedig a lovas testőrségnél dolgozott, így szinte kötelezőnek éreztem én is, hogy lovas szakmát válasszak. Az ügetős mesterséget a legjobbaktól tanulhattam, Kovács II.-nél kezdtem, majd Marschall Józsefnél folytattam a tanulmányaimat. 1953-ban kaptam meg az idomári engedélyemet. 12 lóval kezdtem a pályafutásomat.

A két nagymestertől tanultakat, bár az igazat megvallva, inkább ellesett tanultakat, mert a nagy titkokat ők sem szívesen árulták el, de ha az ember figyelt, akkor rájöhetett a munkamódszerük lényegére, és végül is, ha kérdeztünk, azért válaszoltak is. A két mester kétféle tréningmódszerrel készítette fel a lovait, Kovács II. mester inkább a sok lassú, és a kihúzott munkák híve volt. Gyors munkát csak a kiszemelt verseny előtt 10 nappal adott a lónak. Marschall Józsi bácsi viszont inkább a gyors munkák híve volt. Megpróbáltam a két módszert vegyíteni, és az alapján készíteni a lovakat. De hát nem lehetett egy sémát ráhúzni minden lóra, hiszen mindegyik ló külön egyéniség volt, valamelyik több munkát igényelt, valamelyiket csak épp hogy kellett edzeni, a kancákra pedig mindig jobban oda kellett figyelni, és jóval nagyobb türelemmel is kellett lenni irányukba. Én mindig társként, edző partnerként kezeltem a lovaimat, és nem nagyon akadt arra példa, hogy keményebb módszerekkel kellett rábírnom egy lovat a jó teljesítményre. Én ugyanúgy szerettem a klasszis lovamat, mint a 32-es képességű hendikep lovamat. Szerintem nem lehet egy lovat sem kizsákmányolni, mert az előbb vagy utóbb mindig visszaüt.
Az első versenyemet Kovács Ferencnél, Pacifikkal nyertem, akivel utána még 7 futamban győzedelmeskedtünk. A legjobb lovam Cenzúr volt, ő már abban az időben is 19-es időket futkosott. Vele Berlinben is nyertem egy nagy futamot, amit a városalapító tábornok emlékére írtak ki. Normafával viszont Derby-t nyertem, ahol célfotóban pont Marschall Józsefet, az egykori mesteremet vertem meg. Normafával Alkotmány Díjat is nyertünk, sőt Berlinben negyedik helyezést értünk el együtt, ahol szovjet, finn és jugoszláv lovakat utasítottunk magunk mögé. ő csikóként került hozzám, és csak háromévesen, tavasszal nyerte az első versenyét. Onnan fokozatos javulgatott, és a Derby-ig érett lóvá vált. Mivel akkor hosszútávra futották a Derby-t ezért kimondottan speciális felkészítést igényelt.

A nagy megmérettetése előtt már csak hosszútávra dolgoztam, és a versenyeket is e szerint néztem ki a számára, ahol megpróbáltam könnyű, felvezető futamokat adni a számára. Detektorral sokat jártunk külföldre. ő egy nagyon jó természetű lovacska volt, emlékszem állt nála egy birka is. Detektort délutánonként kiengedtük a pályára legelészni, sőt még Berlinben is szabadon mertük engedni. Eretnekkel Baka Hendikepet nyertem, ő a pálya legállóképesebb lova volt, ha versenyzett, csak hosszútávra futott.

Váradra is nagyon büszke vagyok, ő Ferge Lászlónál kezdte a pályafutását, de mivel eléggé labilis lábakon állt, és a mesternek voltak jobb lovai, ezért leadta. Én elvállaltam, és türelmes kezelés után sikerült rendbe hoznom. Utána tíz versenyt nyert nekem, és ebből nyolcat amatőrrel, Galambos Ernővel aratott. Emlékszem, én csak azért ültem fel rá, mert a vezetőség kérdőre vont, hogy én miért nem hajtom.

Imádtam a lovaimat, minden reggel, amikor megérkeztem az istállómba végig sétáltam, és egy szem kockacukrot adtam köszönésképpen a lovaimnak. Egy idő után, ha már meghallották a lépteimet rögtön nyerítéssel fogadtak.
Az egyik legizgalmasabb, idegőrlőbb versenyem az Alkotmány Díjhoz fűződik, ahol Ferge László egyik idomítottját hajtottam, mert ő egy másik, fiatalabb ló mellett döntött. Az első három fordulót más-más ló nyerte, így a negyedik heatre is sor került, ahol a három nyerő csapott össze. A végén könnyen nyertem, de mivel a Versenyintézőség úgy látta, hogy jobban szerettem volna, ha Ferge László nyeri, ezért 1000 Ft büntetéssel jutalmazott. Kárpótlásul gyönyörű padlóvázát kaptam tiszteletdíjnak, amire Ferge Laci bácsi csak nevetve mondta, látod, megbüntettek 1000 Ft-ra, viszont kaptál helyette egy 3-4 ezer forintos vázát.
Gyönyörű tiszteletdíjaim vannak, amiket egytől egyig megőriztem mind, hiszen előttük állva felidézhetem újra és újra a régi szép időket.

A II. világháború után nem sok ló maradt meg, innen-onnan visszavásárolt lovakkal rendezték meg a versenyeket. Így volt olyan verseny, amit 1.42-ben lehetett megnyerni. Azt hiszem, azokkal a lovakkal igazi kihívás volt dolgozni, hiszen azokat megtanítani ügetésben versenyezni igazi mester munka volt. Szegény lovakat kénytelenek voltunk 40-50 dkg-os súlyokkal felszerelni, hogy talpon maradjanak. A mai fiatalok nem is tudják, milyen kín volt ez, hiszen a mai lovakat már sokkal egyszerűbb edzeni. A 70 évek közepén, vége felé kezdtek feljavulni a lovak, amihez a külföldről hozott import lovak nagyban hozzájárultak.

1981-ben minden előjel nélkül egy április 4-ei versenynapon kaptam egy szívinfarktust. Szerencsémre hamar felépültem, és rengeteg orvosi vizsgálat után saját felelőségemre szeptemberben újra hajtottam. 1984-ben hajtottam utoljára versenyben, közel 800 győzelem után letettem a szárat, 1985-ben már csak idomári engedélyt kértem, a következő évben pedig nyugdíjba mentem.

Mindig megmondtam a vezetőségnek, hogy mi tetszik és mi nem, de nem csak ezért, hanem éjszakai kimaradozásaimért sem nagyon szerettek. Sokszor voltam eltiltva is. Annak ellenére, hogy szerettem szórakozni, nagyon sokat dolgoztam nap közben, aminek kisebb nagyobb sikereimet is köszönhetem. A lovak szeretete az, ami a mai napig kihoz engem a pályára. Sőt még azon is töröm a fejem, hogy újra sulky-ba szállok. Károlyi Gáborral vásároltam közösen egy lovat; Göndört. Így legalább van kihez kijárni.

Hajdu Bíborka 2006.01.23
Frissítve: 2023.02.16.
Fotó: Canva

 

A Magyar Póni Klub Szövetség megalakulása

Írta:
Lovasok.hu

A Magyar Póni Klub Szövetség megalakulása

Egy éve rendszeresen találkozhattok a Lovas Nemzet „Hintaló” oldalain a Póni Klub írásaival. Sokan ismertek bennünket, de bizonyára többekben merülnek fel kérdések a Póni Klubbal kapcsolatosan. Az alábbiakban összefoglalva olvashattok egy rövid beszámolót eddigi munkánkról.

A kép illusztráció

A megalakulás

A Magyar Póni Klub Szövetség 2004. áprilisában alakult, a hazai lovas életben résztvevő, a minőségi fejlődés lehetőségeit kereső szakemberekből és lovasiskolákból. A Póni Klub azért jött létre, mert Magyarországon nem létezik egységes koncepció szerinti gyermek lovasoktatás. Szövetségünk a gyermek lovasoktatásban egy minőségi és egységes szemléletű rendszer létrehozására törekszik, hasonló formában, mint ahogyan azt a magas lovas kultúrájú országokban teszik.

A Magyar Póni Klub munkáját teljes körű szakmai segítségnyújtással támogatja az angol Pony Club és az Euro Pony Club. Ennek köszönhetően átvettük a 75 éves angol Pony Club oktatási, vizsga- és versenyrendszerét, amely az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján kiforrott, és bizonyítottan bevált szisztéma alapján működik. Elég, ha csak az angol military lovasokra, a német díjlovasokra, az amerikai és francia díjugratókra gondolunk. Legtöbbjük ilyen egységes, átgondolt és céltudatos rendszerben kezdte a lovakkal, a lovassportokkal való ismerkedését.
Természetesen nem válik minden gyerekből olimpiai, vagy világbajnok, de fontos, hogy minél szélesebb körben elérhető legyen a lovaglás, és minél többen megtanulják a lovakkal kapcsolatos alapvető ismereteket. Csak így remélhetjük, hogy sokan egy életre megfertőződnek a lovas életmóddal. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, elengedhetetlen feltétel, hogy a gyermek utánpótlás-nevelés megfelelő szakmai színvonalon történjen, szakemberekre és a már meglévő tapasztalatokra támaszkodjon.

Mit végeztünk 2005-ben?
A 2005-ös év fontos feladata volt, hogy minél több lovasiskola bekapcsolódjon a póni klubos oktatási rendszerbe, és egyre szélesebb körben elérhető legyen a szövetség programja a gyerekek és az oktatók számára. Ennek érdekében a szövetség további képzéseket és edzőtáborokat szervezett. 2005-ben 320 új tag csatlakozott a Póni Klubhoz, így a munkánkban rendszeresen résztvevő tagok 410-en vannak.

A Póni Klub a rendszerébe csatlakozó lovasiskolák gyerekei számára közös edzőtáborokkal, vizsga előkészítőkkel, versenyekkel és vizsgákkal teszi még érdekesebbé a lovaglást, hiszen a közös megmérettetések jól motiválják a gyerekeket a továbbfejlődésben.

Fontos az oktatók továbbképzése
A lovasiskolák oktatói számára továbbképzéseket szervezünk, ahol elismert magyar és külföldi előadók bevonásával törekszünk az egységes oktatói szemlélet kialakítására, különösen hangsúlyt fektetve a gyermek lovasok oktatására. 2005 júniusban például már második alkalommal tartott kurzust Mrs. Nikki Herbert, az angol Pony Club oktatási bizottságának elnöke, ahol oktatói képzésre és vizsgára került sor. Itt 20 D szintű és 13 C szintű oktató vizsgázott eredményesen.

2005-ben új helyszínekkel bővültek a póni klubos versenyek Kaposvár, Debrecen, Sóskút, Simonpuszta, Tabajd bevonásával. A versenysorozat – amely változatos versenyszámokkal, főképp a kezdő gyerekek számára adott lehetőséget az első versenytapasztalatok megszerzésére – egy országos gyermekverseny döntővel zárult. A döntőbe jutáshoz szükséges minősítő eredményt 272 lovas érte el a regionális fordulók során, közülük 135-en vettek részt az országos döntőn, Sóskúton. A Póni Klub Országos Bajnokság szakági bajnokai eredményesen vettek részt a Magyar Lovas Szövetség korosztályos országos versenyein is.

Nemzetközi vérkeringés
A szövetség arra törekszik, hogy bevonja a magyar gyerekeket a nemzetközi lovas vérkeringésbe, ezért az angol Pony Clubbal kialakított szoros kapcsolata mellett kérte felvételét az Euro Pony Clubba, amely az európai országok gyermek lovas oktatással foglakozó szervezeteit tömöríti. Az Euro Pony Club 2005-i éves közgyűlésén döntött Magyarország tagfelvételéről. Az klub a világ legnagyobb taglétszámú lovas szervezete, több, mint 700 ezer taggal. Az Euro Pony Club tagság a szakmai és anyagi támogatás mellett lehetőséget ad a magyar gyerekeknek arra, hogy nemzetközi cseretáborokon és versenyeken vegyenek részt, ahol a lovas élmények mellett az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget is megtapasztalhatják a résztvevő gyerekek.

A Póni Klub népszerűsítésére az angol Pony Clubtól átvett foglalkoztató füzetek megjelentetését, valamint az egységes oktatási szemlélet kialakításában fontos szakkönyvek kiadásának előkészítését kezdte meg a szövetség. Fontosnak tartjuk, hogy a magyarországi lovas lapokban rendszeresen jelenjenek meg írások a szövetséget érintő hírekkel, valamint a gyereklovaglással kapcsolatos ismeretterjesztő anyagokkal. A Magyar Póni Klub Szövetség hivatalos lapja 2005. februárjától a Lovas Nemzet. A Magyar Póni Klub Szövetség hivatalos honlapján, www.poniklub.hu címen minden érdeklődő megtalálhatja a Póni Klubok országos hálózatának bemutatását, a verseny– és vizsgarendszer részletes ismertetését, az eseménynaptárat és minden egyéb fontos és aktuális információt.

A Magyar Póni Klub Szövetség éves közgyűlésére 2006. február 19.-én vasárnap kerül sor a Sóskúti Lovassport Clubban délután 16 órakor.

Maus Ilus

A 2005. év eseményeinek értékelése

Írta:
Lovasok.hu

A 2005. év eseményeinek értékelése

 

Szakbizottságunk választási ciklusának utolsó évéhez érkezett. A korábbi évekhez képest értékelésem szerint nyugalmasabb légkörben dolgozhattunk, ami persze nem jelenti, hogy minden rendben van és a korábbi szembenállások oldódtak volna.

Ebben az évben a szakbizottság munkamódszerének alapja az előre elkészített és elfogadott ülésezési terv volt. Az ebben leírtak teljesültek és az utolsó ülés kivételével minden alkalommal határozatképesek voltunk. Legelfoglaltabb tagjainkat a korábbi évek gyakorlatához képest az idén is több alkalommal nélkülöznünk kellett. A legaktívabbak továbbra is Horváth László, Komjáthy György, Pachl Péter és jómagam voltunk.

A bevezető után pedig lássuk a szakág ez évben végzett munkáját, eredményeit és azokat a problémákat, amelyek a jövő feladataihoz tanulsággal kell, hogy szolgáljanak.

A versenynaptár az időben elkezdett előkészítő munka eredményeképpen időben elkészült és mondhatom, hogy jól sikerült. Az eseménynaptárban szereplő valamennyi verseny megrendezésre került és csak kisebb módosítások fordultak elő év közben.

Országos Bajnokságunkat ebben az évben Máriakálnokon rendeztük. A rendezvény összességében jól sikerült, csak a nevezési határidő és elkésett nevezések miatti visszautasítások miatt alakultak ki feszültségek.

A jövőben a nevezési határidő hosszára nagyobb figyelmet fordítunk és kérlek benneteket a határidők pontos betartására. Ebben a munkában segítséget fog nyújtani a díjugrató szakágnál már bevezetett – és a többi szakágra is várhatóan az idén kiterjesztendő – központi internetes nevezési rendszer is. A jó szervezésért a Braun családnak, Komjáthy Györgynek és az Ádám Zoltán Lovas Klub minden dolgozójának jár a köszönet.

2005. év országos bajnoka Dallos Zsófia Leonardoval, a Xenophon Lovas Klub színeiben. Nehézosztályban szintén Dallos Zsófia volt a legeredményesebb Druppy-val.
A középosztály aranyérmét Komjáthy György vehette át az Ádám Zoltán Lovas Klub képviseletében, Wolkenstern nevű lovával.

A könnyűosztály bajnoka szintén Dallos Zsófia lett, Agrokomplex Faraday nevű lován.

A Gyermek-, Ifjúsági- és Fiatal Lovas Országos Bajnokságnak 2005. évben a hídegségi Ilona Major adott otthont. A Horváth családnak és a lovas klub minden alkalmazottjának köszönhetően jó hangulatú versenyen vehettünk részt nézőként és versenyzőként egyaránt.

Gyermek bajnok 2005-ben Garai Máté Big Boy nevű pónija nyergében, a Dóra Lovas Klub képviseletében.

A junior bajnokság győztese Kafka Nándor Record nevű lovával. A fiatal lovas verseny aranyérmese Kafka Zsófia Goden Eye-jal. Kafka Nándor és Zsófia a monori Nyerges Hotel versenyzői.

A csapatversenyt a Horváth-Lukács Lovas Klub versenyzői nyerték.

A Tanintézetek Bajnokságát ebben az évben a székesfehérvári Kunos Lovardában tartottuk, az idén bevezetésre került Regionális Bajnokság döntőjével együtt. A jó hangulatú bajnokság fő szervezője Pachl Péter volt. Az általános iskolás bajnok Decsi Enikő Ottóval. Középiskolás bajnok Sámoly Zsófia Winnie Bo-val. A főiskolás bajnok Szabó Melinda First Lady-vel.

A regionális bajnokság döntője sok versenyzőt és érdeklődőt vonzott és bebizonyította létjogosultságát. Soha nem látott mennyiségű verseny került lebonyolításra a regionális verseny keretein belül, jól helyettesítve az egynapos versenyeket.

Nemzetközi versenyeink sorát a Sóskúti 3*-os CDIJYP nyitotta május közepén. Az ismételten anyagi problémákkal küzdő verseny (a FEI támogatás késve, hónapokkal a verseny után érkezett) a rendező odaadásának köszönhetően ebben az évben is jól sikerült.

A következő nemzetközi esemény Máriakálnokon került megrendezésre szeptember 9-11-én; gyönyörű környezetben, rendkívül elegánsan megrendezett versenynek szurkolhattunk. Az alacsony részvétel valószínűleg annak volt betudható, hogy a versenyhelyszín még nem volt eléggé bejáratott a nemzetközi versenyek sorában. Szerencsére a rendezőknek ez nem szegte kedvét és a verseny az idei évben is megrendezésre kerül.

Nem nemzetközi verseny volt, de itt említeném meg a nemzetközi gyermekmentő szolgálat kezdeményezésére Fóton megrendezésre került meghívásos díjlovagló versenyt. A rendezvény az idén már nemzetközi versenyként kerül lebonyolításra. A jó szervezésen túl említésre méltó még, hogy végre nézőket láthattunk a nézőtéren a megszokottnál nagyobb számban. A tolmácsberendezésen keresztül közvetített programok nagy érdeklődést váltottak ki. Az érdeklődők, szurkolók körében óriási taps kísérte és sokak szemébe könnyeket csalt a díjlovaglás nagyjainak quadrillje. Dallos Gyula, Komjáthy György, Kövy András és Lovász József bemutatójuk után óriási ünneplés közepette vehettek át ajándékokat a verseny rendezőinek jóvoltából egy-egy tanítványuktól.

A Sóskúti Challenge Kupán az érdeklődők ismét sokat tanulhattak és nemzetközi tapasztalatokat szerezhettek hazai körülmények között. A versenyzők részéről tapasztalt aktivitás a sportág többi résztvevője részére is megszívlelendő lehetne, hiszen ez a megmérettetés minden évben rendkívül tanulságos.

Jó versenyt hozott a hagyományosan októberben Kaposváron megrendezésre került Világkupa Forduló, bár a tavalyi év bravúrját a résztvevők tekintetében nem sikerült felülmúlni, de azt talán nem is lehetett. A rendezés színvonala hagyományosan méltó volt egy Világkupa Fordulóhoz. Köszönet érte Dallos Beának és a kaposvári munkatársaknak.

Országos minősítő versenyeink közül az esős időjárás miatt egy elmaradt. Sajnos ez éppen a hortobágyi minősítő verseny volt, így a kelet-magyarországi helyszínnek nem sikerült a visszatérés a versenyhelyszínek sorába. Remélem az idén semmi nem fogja akadályozni a lelkes rendezőgárdát.

A szakág mindenkori célkitűzései közé tartozó feladat a nemzetközi versenyeken való részvétel. Az eredetileg Moszkvába tervezett Európa Bajnokságra az indulás jogát két versenyzőnk is megszerezte, Dallos Zsófia és Szeicz Erika, de a verseny körüli hosszadalmas huza-vona és bizonytalanság meghiúsította részvételüket, hiszen 2 héttel az EB előtt változott meg a helyszín és ez már nem volt elegendő a sikeres felkészülésre.

A korosztályos Európa Bajnokságra Barzagóban került sor ebben az évben. Szűcs Gáspár Kinga vezetésével három versenyzőnk vett részt a viadalon ifjúsági kategóriában: Jakus Zsófia Pary Rex-szel és Kafka Nándor Rekord-dal. Fiatal lovasként Kafka Zsófi indult Goden Eye nyergében. Tisztes helytállással a középmezőnyben végeztek valamennyien.

Nagy örömünkre a Rómában megrendezésre került Póni EB-n két versenyzőt tudtunk indítani: Garay Mátét és Bulyovszky Annát.

Ez év novemberében egy Minszkben megrendezett meghívásos díjlovagló versenyen kétfős csapattal képviseltük magunkat és a Sámoly Zsófi-Kafka Nándor alkotta csapat az első hely megszerzésével öregbítette Magyarország hírnevét ezen a távoli helyszínen.

Hazai díjlovaink továbbra is nagy számban látogatják a szomszédos országok, főleg Ausztria díjlovagló versenyeit és térnek haza kiváló eredményekkel. Feladataink egyik legfontosabbika, hogy a szabályok lehetőleg egyértelműek és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Elkészítettük a nemzetközi szabályzat magyar nyelvű kiadását. Figyelemmel kísérjük és a változásokat hozzáférhetővé tesszük folyamatosan mindenki számára. Hosszú előkészület után a nemzetközi szabályzat stabil alapjára megalkottuk hazai szabályozásunkat. Ez is elérhető minden érdeklődő részére.
Díjlovagló programjaink gyűjteménye is egyre bővül, hiszen a Nemzetközi Lovas Szövetség új feladatsorait szinte azonnal fordítjuk és jelentjük meg honlapunkon. Szerencsére versenyzőink ma már innen szerzik az információt, ezért nagyon ritkán fordul elő, hogy versenyen derülnének ki a változások.

A FEI korábbi döntése alapján nemzetközi bíróképzés helyszíne lehetett Magyarország. A sikeres kurzust a Kaposvári Világkupa Fordulóhoz kapcsolva rendeztük meg. A szervezés oroszlánrészét Szűcs Gáspár Kinga végezte. A résztvevők és a FEI visszajelzése alapján egyértelműen sikeres rendezvényről beszélhetünk. Ezt a képzést nemzetközi bíróinkon túl minden nemzeti bíró számára is elérhetővé tettük, sőt az utolsó napon tolmácsolt előadás formájában minden résztvevő és érdeklődő számára díjlovas fórumot szerveztünk. Ezt a vártnál is nagyobb érdeklődés kísérte és más szakágak érdeklődői is feltűntek a résztvevők sorában.

És most néhány szó a szakbizottsági részfeladatokról és azok ellátásáról. Bírói bizottságunk ebben az évben először a versenyévad elején összeállította javaslatát az év főbb díjlovas versenyeinek bírói összetételére. A szakbizottság ezt a javaslatot szinte változtatás nélkül elfogadta. A problémát csak az jelentette, hogy a versenyrendezők nem minden esetben tudták a kijelölt bírókat meghívni azok elfoglaltsága miatt, így a bírói kar összeállítása esetenként nem is volt olyan könnyű feladat.

Az egynapos versenysorozatot felváltó regionális bajnokság a már említett regionális döntővel együtt a kísérleti jelleg ellenére is jól működött és a versenykiírás és a szabályok néhány apróbb változtatása után az idén is érvényben marad. A regionális versenysorozat kapcsán Kelet-Magyarország aktivitása is fokozódott a díjlovagló életben.

Ettől az évtől az MLSZ elnökségében valamennyi szakág elnöke helyet kapott, így a szövetségen belüli információáramlás kedvezőbb volt a korábbi évek gyakorlatához képest. Közreműködésünkkel az elnökség a sporttörvényben előírt kötelezettségekkel a szabályzatok megalkotásával foglalkozott gőzerővel. Jelenleg a rajtengedély vizsgaszabályzat megalkotása folyik, sőt mondhatom, rövidesen befejeződik. Ezen a területen szakbizottságunk egyik tagja, Kövy András végzett hathatós munkát.

Továbbra is nagyon jól, egyre jobban működik Adatbázis Kezelő és Információs Központunk. Honlapunk folyamatos megújításával és frissítésével Horváth László és csapata az érdeklődők számára naprakész tájékoztatást nyújt. Az egyes szakágak honlapjai szervesen kapcsolódnak a MLSZ információs, internetes felületéhez és ez a látogatottsági adatok alapján a lovas társadalom fontos információs forrása lett.

A szövetségen belül is újabb informatikai fejlesztésre készülünk és valószínűleg ettől az évtől kezdődően a központi nevezés lehetősége is megvalósul és kötelező is lesz.

Tenyészversenyünk szabályozása a idei évre Dallos Bea hathatós segítségével kiforrta magát és úgy tűnik ebben az évben változtatás nélkül használhatjuk azt. Sajnos ebben az évben is csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a kitűzött pénzdíjakhoz lesz-e forrásunk és a most következő év is bizonytalan ebből a szempontból.

Most néhány száraz statisztikai adatot mondanék még a szakág helyzetének megítéléséhez.

Igazolt versenyzőink száma: 249
Ebből különböző versenyeken pontot szerzett 214 fő.
I. oszt. versenyző: 13 fő
II. oszt. versenyző: 16 fő
III. oszt. versenyző: 14 fő
IV. oszt. versenyző: 171 fő
Díjlovaglásban 72 egyesület versenyzői szereztek pontot, tehát indultak versenyeken.
Pontot szerzett statisztikáink szerint 388 ló–lovas páros.
Ezek az információk honlapunkon mindenki számára folyamatosan elérhetők.

Néhány szó a pénzügyekről

Az idei év szakbizottság szempontból a legszűkösebb volt a pénzügyek területén, hiszen kizárólagosan saját bevételeinkből gazdálkodhattunk. A szövetség nem tudta munkánkat közvetlen pénzeszközökkel támogatni.
– Saját bevétel: 1.337.560,-
– Tenyészverseny támogatás: 400.000,- (teljes egészében felosztásra került)
– Előző évi áthozat: 567.000,-
Összesen: 2.304.560,-

Ebből versenytámogatásra 277.000,-Ft-ot, versenyzőink támogatására pedig 575.000,-Ft-ot fizettünk ki.

Csapatvezetőink költségei a nemzetközi versenyeken (Póni EB, IFI Eb) összesen 255.915,-Ft-ot tettek ki.

Ezen összegek a szakbizottság döntései nyomán kerültek kifizetésre.

Miután a korábbi években a pénzügyi beszámolót kritika érte, elmondanám, hogy pénzügyi beszámolót az MLSZ készít, hiszen ő gazdálkodik, de másolatban mindenki megkapja a szakág könyvelési kartonját.

Sajnos a 2006-os év pénzügyi kondíciói még nem ismertek, de várhatóan az idén is csak saját bevételekre hagyatkozhatunk és az a könnyebbségünk sem lesz, hogy előző évi maradékokkal rendelkezhetünk.

Befejezésül néhány szó ez évi terveinkről

Versenynaptárunk december hónapban fő versenyeink vonatkozásában elkészült tervezet szinten. Egy-két helyszín megválasztása vár még feladatként a szakbizottságra. A hagyományosan Kaposváron lebonyolításra kerülő Világkupa Fordulón kívül nemzetközi verseny színtere lesz a Fóti Gyermekváros Lovardája és Máriakálnok.

Októberben Sóskúton kerül megrendezésre a Challenge Kupa.

Megyei versenyrendszerünk megreformálását is feladatul tűztük ki, pl. Pest-Somogy megyei Bajnokság szétválasztásának előkészítésével foglalkoznánk.

Tovább erősítenénk a Regionális Bajnokságot. Szabályzatainkat az előző évben megalkottuk, az változtatásra egyelőre nem szorul, csak a FEI szabályok változásait vezetjük át elfogadásuk és megjelenésük után a lehető leghamarabb. Az MLSZ-ben zajló informatikai fejlesztések kapcsán az idei évtől be kívánjuk vezetni a központi internetes nevezést minden versenyünkre. Ez a szakágnak és a verseny rendezőinek könnyebbséget és nagyobb biztonságot fog jelenteni reményeink szerint.

A rajtengedély vizsgáztatás területén a szövetség által ránk háruló feladatokat a lovaglás egységes szemlélete és színvonalának emelése érdekében el kívánjuk fogadtatni a résztvevőkkel és végrehajtjuk.

A Horváth-Lukács Lovas Klub pályázatot nyert „Partnerség a lovassport és lovasturizmus fellendítéséért Nyugat-Dunántúlon.„

Ennek keretében szakágunk lehetőséget kapott ingyenes edzőtáborozásra, díjlovas konferenciára és bíróképzésre, ami nagy segítség ilyen pénzszűkében.

Időpontja: február 23-25.
Helyszíne: Ilona major, Hidegség
Az edzőtábort vezeti: Arthur Kottas-Heldenberg

Bővebb információ az internetes honlapon található a jelentkezési lapokkal együtt, illetve kérhető Horváth Lászlótól.

Végezetül remélem, hogy a szakbizottság tagjainak eddigi aktivitása ez évben ismét előrébb viszi közös ügyünket, ehhez jó egészséget és sok sikert kívánok mindenkinek.

Budapest, 2006. január 12.

 Pataki József, elnök
Frissítve: 2023.08.29.
Fotók: Canva

1...681682683...699682. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés