Kezdőlap Blog Oldal 678

A hajtónő

A hajtónő, a női empátia és Yoda kutya
Minden lovas bolond egy kicsit

 

Bár még csak tizennyolc női hajtó van Magyarországon, a napokban nálunk rendezik az amatőrhajtó EB-t. A magyar induló Fazekas Andrea, aki 21 éves, de már 45 versenyt nyert, nem mellesleg egyetemre jár és dolgozik.

“Nem az számít, hogy ki férfi és ki nő, hanem hogy ki ér előbb célba” – jelenti ki Fazekas Andrea, amikor a nemek közti különbségekről faggatom. Kiderül, régen egyáltalán nem voltak női hajtók, mostanában viszont számuk egyre nő, jelenleg tizennyolcan vannak. Andrea 21 éves, három éve hajt versenyszerűen, tizenhat évesen még lovagolt.

A nők másként bánnak a lovakkal

Az ügető mögötti istállóknál találkozunk, ahol egyik kedvenc lovát, Fülest, valamint a család tüzelő kutyáját, a Yoda nevű mopszot is üdvözöljük, utóbbit már csak a neve és határozott fellépése miatt, előbbit, mert látjuk rajta, hogy érdeklődve mustrál minket.

Kiderül, helyesen cselekedtünk: “A lovaknak lelkük van. A nők több mindent rájuk hagynak. Van olyan ló, aki ezzel vissza is él – például elkezd harapdálni vagy engedetlenkedik -, mert a nők általában kevésbé szabályozzák be őket. Az érzékenyebb, félősebb lovaknak viszont ez kifejezetten jót tesz: egy nő többet beszél hozzá, így egy ijedős ló hamarabb megnyugszik. Ez nem fizikai, sokkal inkább technikai sport.”

Családi hajrá

Andrea esetében nem volt nagy dilemma, mivel töltse szabadidejét, mindkét szülője ismert hajtó, édesapja a versenyzés mellett hatvan lovat tréningez. “Soha nem erőltették, de nem volt számomra kérdés. Nincs is kiskori emlékem arról, mikor ültem először lóra” – mondja.

Nemtől függetlenül 18 éves kortól lehet versenyezni. Külön szülői engedéllyel Andrea már 15 évesen versenyzett az ügetőn, tizenhat évesen még díjugratásban (itt is megvolt az előkép, keresztapja versenylovas). Egy darabig lovagolt, aztán gyorsan rájött, hogy hajtó akar lenni. “Volt olyan verseny, ahol mind a hárman hajtottunk, és már többször voltunk küzdelemben az első helyezésért” – meséli.

Győzelmek és versenyek

Jelenleg 45 jegyzett győzelemnél jár, a hatvan a vízválasztó, onnan ugyanis már a kiemelt versenyekben is indulhat, így például a Derbyben is, amit idén édesapja nyert Jungfrauval. Eddig kétszer lett hatodik a női EB-n, a héten viszont módosulhat ez a kép. Havonta egyszer csak női, úgynevezett Amazon versenyeket is rendeznek.

Transz

“Egy lóversenyen inkább a lovak számítanak, mint a hajtók. Ez nem lovas verseny, hanem lóverseny” – mondja. Andrea tulajdonosok lovain is versenyez a család nyolc saját lova mellett. “Minden lovas bolond egy kicsit” – mondja, és elmeséli, hogy több lótartó nem foglalkozik testközelből a lovával, ellenben transzba esik, ha futni látja őket. Heti egy-két verseny gondoskodik a kiegyensúlyozott adrenalin ellátásról. Minden szombaton, gyakran pedig szerdán is.

Andrea beszélgetésünk végén kék-szürke-fehér versenyruhát ölt, és Fülessel (akinek a hivatalos neve egyébként Gemini), tesz néhány kört a fotózás kedvéért. Kedd dél körül jár az idő, mint megtudjuk, a reggeli edzésen már rég túl vannak. Heti öt alkalommal fél 7 és háromnegyed kilenc között edzenek, utána Andrea dolgozni megy, majd a hétvégén jön a verseny, havonta egy hetet pedig Kaposváron tölt az egyetemen, ahol állattenyésztő mérnöknek tanul.

Nem az a tipikus közép-kelet-európai asszonysors.

Női Amatőrhajtó EB Budapesten
Idén Magyarországon rendezik meg a Női Amatőrhajtó EB-t a Kincsen Parki lóversenypályán. A két versenynap szeptember 27. és 30. Az EB-t évente egyszer a F.E.G.A.T. védjegye alatt a tagországok (13 nemzet) részvételével Európa különböző országaiban rendezik meg külön nőknek és férfiaknak. Magyarországot Fazekas Andrea képviseli.

 

2006.09.27. Vincze Barbara
Forrás: Index.hu
Frissítve: 2023.07.10.
Fotók: Canva

Évadnyitó lóverseny Orosházán 2006.05.01.

 Évadnyitó lóverseny Orosházán
2006.05.01.

 

A hagyományoknak megfelelően évadnyitó lóversenyt tartottak május 1-én az orosházi Bogárzói versenypályán, ahol dél-kelet, közép magyarországi és a fővárosi lovasok versenyeztek a zöld gyepen – értesült az OBJEKTÍV Kunos Gyulától, az Orosházi Lovas Egyesület elnökétől.

A nap folyamán a fogatok három számban indultak, akadály és vadászhajtásban valamint a fogatok ügető versenyében versengtek póni, kisló és nagyló kategóriákban. A fogat verseny alatt pedig a távlovasok versenyét is nyomon követhette a nézőközönség. A versenynapon a Békés megyei galopp Tenyész Vándordíj és Megyei Zsoké Champion 1. fordulója, valamint a Békés Megyei Ügetőhajtó Champion Verseny 1. fordulója került lebonyolításra, ahol három ügető és három galopp futamban mérték össze tudásukat a megyei lovasok, a meghívott megyén kívüli lovasokkal. A majálisos hangulatról a kirakodóvásár, a mini vidámpark gondoskodott, a Tanya csárdában egész napos élőzene szórakoztatta a felhős idő ellenére is kilátogató közel 3000 embert.

Az alábbi verseny eredmények születtek, a fogatok két számban akadály és vadászhajtásban versengtek. Póni és Kisló kategóriában akadályhajtásban I. ifj. Tóth Attila (Orosházi LE), II. Tóth Attila (Orosházi LE9, III. Sztojka Mihály (Pusztaföldvár); vadászhajtásban I. Szikora Tamás (Orosházi LE), II. Sztojka Mihály (Pusztaföldvár), III. Tóth Attila (Orosházi LE).

A Nagylovak kategóriában akadályhajtásban I. Kenéz József (Orosházi LE), II. Varga Sándor (Orosházi LE), III. Deli Dániel (Nagymágocsi LK ); vadászhajtásban I. Göblyös Mihály (Orosházi LE), II. Deli Dániel (Nagymágocsi LK ), III. Varga Sándor (Orosházi LE).

Az évadnyitó fogathajtó verseny eredményei alapján összesítésben holtversenyben I. helyen végzett Póni és Kisló kategóriában Tóth Attila (Orosházi LE) és Sztojka Mihály (Pusztaföldvár), III. helyen végzet ifj. Tóth Attila (Orosházi LE). A Nagylovak fogatversenyének összesített eredményei alapján holtverseny alakult ki az I. és II. helyen, I. helyezést ért el Kenéz József és Göblyös Mihály, mindketten az Orosházi LE versenyzői, II. helyen Deli Dániel (Nagymágocsi LK) és Varga Sándor (Orosházi LE) végzett.

A fogatok ügető versenyében Póni és kisló kategóriában I. Mosolygó Péter, II. Szikora Tamás, III. Dimák Sándor, mindhárman az Orosházi LE versenyzői. Nagy ló kategóriában I. Deli Dániel (Nagymágocsi LK), II. Varga Sándor, III. Sztojka Sándor; utóbbi két versenyző az Orosházi LE versenyzője.

Ezen kívül lefutották a 1600 méteres galoppversenyt (Megyei Tenyész vándor díj): I. Szűcs Judit (Orosházi LE) Triolinaval, II. Debreceni Attila (Sárkány istálló Budapest) Méhkirálynővel és III. Fettik József (Orosházi LE) Ticiusszal. 1200 méteres galopp (Megyei Zsoké Champion verseny): I. Novák Tamás (Újkígyós LK) Becajdával, II. Debreceni Attila (Sárkány istálló Budapest) Dobókaticával, III. Kocka Ákos (Orosházi LE) Látonyával. Kétévesek felhozó galoppversenye (800 méter): I. Runa Csaba Látnok (Újkígyósi LK), II. Kocsis György (orosházi Jankó-farm) Cabinet.

1800 méter ügetőverseny (Megyei Ügetőhajtó Champion Verseny): I. Kosztolányi Attila (Orosházi LE) Csodaszerrel, II. Galambos Miklós Halla Pride-al (Orosházi LE), III. Zalai Gábor Eboly-val. 1800 méteres ügetőverseny: I. Galambos Miklós Erenis-el (Orosházi LE), II. Duschel László Elit Controllal (Budapest), III. Göböly Krisztián (Budapest) Cserkoval. 1800 méteres Szuper döntő: I. Handics László Zöld Király (Budapest), Rajki László Ulema (Orosházi LE), III. Sütő Dániel Hankával (Orosházi LE).

Távlovaglás: I. Dr. Felek Csanád (Orosházi LE) Reginával, II. Hajdú András (Orosházi LE) Parolin, III. Budavári Zsófia (Orosházi LE) Perlával.

 

2006.05.02.
Forrás: UNO.hu
Frissítve: 2023.07.10.
Fotók: Canva

Szenvedély a tribünön

Lóversenyzés

 

Szenvedély a tribünön

A komoly lóversenyes hagyományokkal rendelkező országokban, így Nagy-Britanniában, Ausztráliában, az Amerikai Egyesült Államokban és Írországban a politikai és a társadalmi elit krémjének szinte kötelező kilátogatnia a jelentősebb versenyekre. A magyar tribünökön, elsősorban a budapesti Kincsem Parkban, szintén gyakran bukkannak fel a hazai közéletből jól ismert arcok.

A lóversenyekre látogatóknak – a lovassportokkal ellentétben – lehetőségük nyílik pénzbeli fogadás megtételére is. Természetesen a lovassportok közé tartozó díjugratás, díjlovaglás, lovastusa (military), fogathajtás, távlovaglás, lovastorna és a westernlovaglás legalább ennyire nemes szakága a lovas versenyeknek, de talán sokak számára nélkülöz egy csipetnyi plusz izgalmat, a fogadás élményét. Éppen ezt az űrt töltheti be a lóverseny az izgalmat kedvelőknek, akik a galopp-, vagy az ügetőversenyekre ellátogatva fogadást köthetnek az általuk befutónak remélt lovakra.

Budapesten mindkét szakág versenyszámait az 1925-ben épített, mára felújított Kincsem Parkban tartják, amely kombinált pályával rendelkezik. A multifunkciós lóversenypályán, melynek lelátója 3500 férőhelyes, a nézők a legszínvonalasabb körülmények között engedhetik át magukat a fogadás és a lóverseny élvezetének.

Pillanatképek egy versenyről

De szóljunk kissé részletesebben e két ágról, a galoppról és az ügetőről. A cél mindkettőnél a lehető legnagyobb sebesség elérése, azaz a győzelem megszerzése, mindezt az adott ág szabályainak keretén belül. A galoppversenyekben a telivérek a leggyorsabb jármódban, azaz vágtában, zsokéval a hátukon küzdenek meg a győzelemért. Ezzel szemben az ügetőlovaknak hajtójukkal a mögöttük lévő kocsiban, ügetőtempóban kell megtenniük a kiírt távot, amennyiben pedig galoppba ugranak bizonyos idő után, kizárják őket a futamból.

A fogadási lehetőségek, típusok mindkét versenyfajtában azonosak hazánkban. Mivel az angolszász országokban meghonosodott bukmékeri fogadási rendszer a II. világháború után megszűnt Magyarországon, így az úgynevezett totalizatőr típusú játékra van lehetőség. Ennek lényege, hogy a közös kasszába befolyt pénz a nyerők között oszlik meg.

A 200 forintos alaptétre nyert összeget, azaz osztalékot értelemszerűen csak a futam után számolják és hirdetik ki. Éppen ezért minél kevésbé várható a befutási sorrend, annál kevesebben találják el, növelve ezzel az osztalék összegét. Természetesen, ha a favoritok osztoznak az első három helyen, sok találat lesz és ezzel együtt kevesebb osztalék.

A fogadással először próbálkozóknak érdemes tisztában lenniük a fogadási lehetőségek négy alaptípusával. Az egyik a Tét, amikor a győztes lovat kell eltalálni, majd a Hely, ez esetben az általunk játszott lónak az első három helyen kell végeznie. A Befutó, amikor az első két helyezettet kell eltalálnunk helyes sorrendben, és végül a Hármasbefutó, ahol az első három helyezettet kell eltalálnunk helyes sorrendben.

A fogadások a kasszáknál köthetők, és lehetőség van több lovat is játszani tétre, persze ezek közül csak egynek van lehetősége megnyerni a futamot. Ennél összetettebb fogadási nemet kell választanunk azonban, ha nagyobb nyereményre áhítozunk. Ilyenkor megtehető például “Befutó alapon (tetszés szerint persze nagyobb összegért is) a 4-es és a 6-os”. Természetesen ehhez a 4-esnek valóban elsőnek, a 6-osnak pedig másodiknak kell lennie.

2006.03.01.
Forrás: Deluxe Magazin
Frissítve: 2023.05.04.
Fotók: Canva

Pálinka nélkül kibírhatatlan

Pálinka nélkül kibírhatatlan

Az év utolsó napján több ezer ember érkezett a Kincsem Parkba, hogy fogadjon, vagy akár csak megtekintse a celebek futamait. Többen hiányolták a Kerepesi úti régi ügető hangulatát, az öreg rókák azonban nem panaszkodtak, izgulva gyűrögették kezükben a versenyprogramot tartalmazó turfot.

Vasárnap délután kettőkor a szokásokhoz híven megkezdődött a szilveszteri ügetőverseny a budapesti Kincsem Parkban. Az érdeklődők legnagyobb része a pénztáraknál kapható Turf magazin versenyprogramját bújta, de a meghirdetett kezdéskor nem voltak tömve a lelátók. Délután ötre minden érdeklődő megérkezett, a lelátókon addigra csaknem háromezren gyűltek össze, a fogadókasszákhoz is csak nehézkesen lehetett eljutni.

Az igazán lelkes szurkolók felhúzott szemöldökkel méricskélték az év utolsó napján összegyűlt tömeget, hiszen ők nemcsak december 31-én mennek drukkolni, hanem minden egyes hétvégén kilátogatnak a pályára. “Sajnos szerdán nem érek rá, így maradnak a szombatok” – mondta József, aki 20 éve jár ki a pályára. Ő alkalmanként 20 ezer forintot játszik el, de éves szinten még mindig pluszban van. “Egyszerűen szeretem az állatokat” – magyarázta szenvedélyét. Hozzátette azt is, hogy egy átlag versenynapon a mostaninak csak töredéke a látogatók száma.

Nagy kedvence a kajakos Kőbán Rita, aki bár az utóbbi években ritkábban látható, de a szilveszteri futamon mindig részt vesz, így volt ez idén is, amikor a sportolóknak rendezett futamban a második helyet szerezte meg. “Számít a versenyzői tapasztalat és természetesen az erőnlét is” – magyarázta József Kőbán előnyeit. “Amúgy mindig jó a hangulat a futamokon, de a régi ügető hangulata messze jobb volt a mostaninál” – tette hozzá.

A sportolók mellett a Bubik István Emlékversenyen színészek is rajthoz álltak, az első díjat Sasvári Sándor az Indian Lady nevű lóval, a másodikat Epres Attila az Internationale nevű lóval, a harmadikat pedig Kőmíves Péter Dessert nevű lovával szerezte meg. A díjakat Bubik István testvére, Bubik György adta át. A színészek futamában rajthoz állt Fábry Sándor és Noszály Sándor is.

A Kerepesi úti ügető hangulatát többen is hiányolták, a legtöbben arra panaszkodtak, hogy annyira messze vannak a lovak, hogy alig lehet ellátni a futamig. “Az eredmények kiderülnek a kivetítőről, de az állatokat nem lehet közelről látni. Azért a hangulat nem rossz, olyan, mint a Szigeten” – mondta Endre.

Péter most volt először lóversenyen, fogadott is több futamra, de neki sem sikerült a meggazdagodás. Szerinte ha valaki beszélgetni akar a barátaival, itt is megteheti, úgyis minden ismerős kijön, de azért egy sörözőben kényelmesebb. “Pálinka és forralt bor nélkül kibírhatatlan lenne” – tette hozzá végül.

 

2006.12.31.
Forrás: Index
Frissítve: 2023.04.29.
Fotók: Canva

Lovas turizmus – Lovas nemzet

Lovas turizmus – lovas nemzet

 

A magyarok ősei az eurázsiai nomád pásztorélet központjában éltek, ahol a ló háziasítása, hasznosítása alapvető volt, így nem csoda, ha a magyarság történelmében fontos szerepet játszó ló és lovaglás miatt a magyart lovas nemzetnek tartják.

A legismertebb magyar történelmi lovasság a huszárság, melynek kialakulása népvándorló őseinkhez nyúlik vissza. A könnyűlovas fegyvernem az eurázsiai sztyeppe lovas-nomád népeinek jellemzője volt az ókortól a XIX. századig. Lovuk és fegyverzetük könnyű, fő harci eszközük a nyíl. Taktikájukra jellemző a cselvetés, a színlelt megfutamodásból való visszafordulás. Ez a harcmodor teljesedett ki a magyarok “kalandozó” hadjárataiban.
A huszárságot, mint fegyvernemet – díszes egyenruhájával és nyergelési technikájával egyetemben – a magyarok terjesztették el szerte a világon. Az elsőreguláris huszárezredeket 1741-ben Mária Terézia Habsburg császárnő állította fel.

Magyarország lovas találmányai közül a legjelentősebb talán a kocsi “feltalálása” volt.
Történetírók szerint a kocsi egy szekérkészítésből és fuvarozásból élő Bécs és Budapest között található kis magyar falu, Kocs után kaphatta nevét. A fogatolás szerszámainak: a hámok, sallangok, kantárok használatának, valamint a fogatolási- és hajtásmódok (kettes, négyes, ötös) kialakulásában a magyar találmányok és módszerek szintén nagy befolyást gyakoroltak.

Lovasbemutatók, lovas turizmus

A Magyarországra látogató vendégek közül sokan a speciálisan magyar látványosságként ismert bemutatók miatt keresik fel a pusztát, ahol eredeti környezetben kísérhetik figyelemmel a magyar csikósok, huszárok vagy honfoglalás-kori hagyományőrzők műsorát. A csikósok bemutatója lovas felvonulással, lovas köszöntéssel kezdődik, melyet a lovas tudást és virtust bemutató különféle ügyességi gyakorlatok – lófektetés, ültetés, kendőlopás – követnek.

Egyedülállóan magyar jelenség a Puszta-ötös, vagy ismertebb nevén a Koch-ötös.

A nomád pásztorélet hagyományait, tárgyait, eszközeit, épületeit többfelé őrzik és ápolják Európa talán legfenségesebb pusztáin, a Hortobágyon és Bugacpusztán. Itt élnek őshonos állataink is: a magyar szürke marha, a bivaly és a rackajuh. Európában szintén csak ebben a térségben jellemző a heveder nélküli csikósnyereg, a patrac. A jellegzetes csikósgúnya és a karikás ostor szintén csak a magyar csikós sajátja.

A sokszínű magyar tájon a lovak szerelmeseit kétszáznál is több, saját istállóval, lovardával rendelkező fogadóhely várja. Számos helyszínen található lovasiskola, mely foglalkozik kezdő és haladó lovasoktatással. A lovagolni vágyó megtanulhat fogatot hajtani, mehet lovas vagy fogat túrára, vagy választhatja akár a vadászlovaglást is, netán utazhat cigánykocsival. Több létesítményben magas színvonalú díjlovagló-, díjugrató- és militaryképzés is folyik.

Lovas helyet és a magyarországi lovaglások általános tudnivalóiról a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség honlapján kereshet.

A magyar lótenyésztés

A magyar lótenyésztés ma újra virágkorát éli. A múlt század katonai hátasait idézi az elegáns megjelenésű, szép küllemű, értelmes, erős fizikumú, de mégis könnyed mozgású, jól lovagolható fajta, a kisbéri félvér. A híres lipicai szürke, a barokk küllemű, értelmes és szívós fajta méltán örvend népszerűségnek a versenysportban. A négyszáz éves lipicai fajta tenyésztése az észak-magyarországi Bükk hegységben, Szilvásvárad környezetében a legelterjedtebb.

A nóniusz lófajtát százhatvan éve tenyésztették ki a Mezőhegyesi Ménesben. Ez a magyar fajta megjelenésében egyedülálló a világon. Magas nyakillesztése és kissé domború profilvonalú feje impozáns, barokk kori megjelenést kölcsönöz e lovasbemutatókon kedvelt fajtának.

Az arab lovak csodálói bizonyára kedvüket lelik a Bábolna és Radautz által tenyésztett Shagya Arab fajtában, mely fogatlóként és hátasként egyaránt használható.
A Furioso-North Star fajta kancacsaládjai kétszáz évnél is régebbiek. Szilárdak, erőteljesek és tömegesek.

A magyar lótenyésztést dicséri minden idők leghíresebb versenylova: Kincsem, a legyőzhetetlen kanca. 1876 és 1879 között Európa legnevesebb versenypályáin ötvennégyszer startolt, s mindannyiszor nyert. Méltán híres az Epsom-i Derby-t nyerő Kisbér, a bábolnai tenyésztésű Imperiál, az ügető Európa-rekorder Baka és Elly.

Lovassport

A mai magyar lovassportok közül legsikeresebb szakágunk a fogathajtás, melynek színvonalát Abonyi Imre, Bárdos György, Fülöp Sándor, Bozsik József, Juhász László, Kecskeméti László, Lázár Zoltán világbajnokaink fémjelzik.

Nemzetközi sikereink nyomán egyre népszerűbb és sikeresebb sportágunk a díjugratás. A hazai díjugrató lovas élet legjelentősebb eseményei a Hortobágyon és Budapesten évente megrendezett CSIO Díjugrató Világkupa-fordulók. 1998-ban Magyarország csapata nyerte el a Nemzetek Díját Budapesten, és ugyanebben az évben egy másik világkupa-fordulón is győzött csapatunk. Turi József a Római Világjátékok egyik versenyszámában győzelmet aratott, összetettben a hatodik helyezést érte el.

Díjlovaglásban Dallos Gyula révén sok éve a világ élvonalában vagyunk.

 

2006.04.01.
Forrás: Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, Magyarorszag.hu
Frissítve: 2023.06.13.
Fotók: Canva

Derbi: egy arisztokrata sportszenvedély

Derbi: egy arisztokrata sportszenvedély

 

E nemes sport újabb és újabb követőket nyer meg magának, ami az esemény kivételes hangulata révén nem is meglepő. Az új évezred emberének igazi többletet nyújthat a lóverseny a maga előkelőségével, természeti közelségével, versenypályáinak zöld gyepével, jó levegőjével és a pompás állatok küzdelmével.

Anglia mellett Franciaországban és Németországban is nagy tradíciója van, ráadásul nem csupán komoly sportbeli, hanem egyre növekvő gazdasági és társadalmi tényező. Az egyébként nem túl nagy lóversenyes hagyományokkal rendelkező országokban egyre inkább tért nyer a lovas derbi. Svédország, Japán, Hong Kong és Ausztrália ma már a legfejlettebb technikák alkalmazásával rendez lóversenyeket.

A lóverseny az emberiség történetében az egyik legrégebbi múltra visszatekintő sportág. Már közép-ázsiai nomád törzseknél is létezett a megszelídített lovak versenyeztetése, a későbbiekben pedig már számos ország történetében bukkan fel szervezett sportágként. A professzionális lóverseny a legnagyobb hagyományokkal az Egyesült Királyságban rendelkezik, ez egészen a 12. századig vezethető vissza. A keresztes hadjáratról visszatérő lovagok ekkor hozták magukkal azokat az arab lovakat, amelyekkel letették a sportág alappilléreit. Az angol lovakkal keresztezve őket létrejött a telivér (Thoroughbred), melynek leszármazottai a mai napig Anglia versenylovai. Amerikában 1665-ig vezethetők vissza a lóverseny gyökerei, bár a telivérek versenyeztetése csak később, Oliver Cromwell kormányzata alatt kezdődött, a híres Kentucky Derby-t pedig 1776-ban rendezték meg először.

A közel kétszáz éves múltra visszatekintő magyar lóverseny aranykora megközelítően 1827-től egészen az első világháborúig tartott. Erre az időszakra esett a magyar lovassport nagy büszkesége, Kincsem üstökösszerű pályafutása. A világhírű versenyló elképesztő és megismételhetetlen módon ötvennégy versenyéből ötvennégyet nyert meg, így nem csoda, hogy az 1925-ben hazánkban megnyitott, Európa akkor legmodernebbnek tartott versenypályáját róla nevezték el. Sajnos az új pálya által adott lendület csak Budapest 1944-es, második világháborús bombázásáig tartott. Aki napjainkban látogat ki, újra régi, fényűző pompájában találja a Budapest szívében elhelyezkedő látványos versenypályát. 2004-től ugyanis újra rendeznek itt galoppversenyeket.

Térjünk rá egy kicsit arra, hogy mi is pontosan a lósport. A történelem folyamán az ember gyakran választott társául lovat a sportban. Ezek a sportok két nagy csoportra különültek el. Az egyik a lovassport, ide tartozik többek között a díjlovaglás, a military, a fogathajtás illetve a díjugratás. A másik a lósport: ez a galopp- és ügetőversenyekről, illetve az ezekre köthető fogadásokról híres. Lényege, hogy a versenyeredmények alapján szolgáltasson információkat a tenyésztés számára. Ezeket a versenyeket éppen ezért “kipróbálásnak” is nevezik, hiszen ezáltal tudnak a lótenyésztők és lótulajdonosok egy-egy állat értékéről a gyakorlatban is képet alkotni.

2006.02.27.
Forrás: Deluxe Magazin www.deluxe.hu
Frissítve: 2023.06.13.
Fotók: Canva

Barbár győzelem a Kentucky Derby-n

Barbár győzelem a Kentucky Derby-n

 

A győztes ló trénere, Michael Matz elmondása szerint ez a hosszkülönbség a legnagyobb az 1946-os Hármas Korona-győztes, Assault nyolchosszos rekordja óta. A verhetetlennek tűnő Barbaro korábban a Gulfstream Parkban, a Florida Derbyn ért elsőként célba, elnyerve ezzel az ottani egymillió dolláros, azaz több mint 203 millió forintos fődíjat.

Edgar Prado zsokéval, az ebben az idényben eddig hat versenyen indult telivér a szombati, Churchill Downs-ban rendezett futamon kitűnő formában volt, így könnyű szerrel került ki győztesként a húsz rajthoz állt paripa vágtájából. Barbaro, azaz Barbár olyan nagy esélyeseket előzött meg ezzel, és nyerte el a Hármas Korona első ágát, mint Brother Derek, vagy Lawyer Ron, akiket az előzetes értékelések alapján szintén befutóknak tartottak. A 132. Kentucky Derby győztese a következő nagy megmérettetésen, a május 20-i Preakness Derbyn olyan ismerős ellenfelekkel mérheti össze erejét, mint a most legyőzött egyik favorit, Sweetnorthernsaint.

Az egekig magasztalt, kitűnő adottságú lovat sokan esélyesnek tartják a Hármas Korona-győzelemre, amelynek második ágát a Preakness Stakes-en, míg a harmadikat a három héttel későbbi, Belmont Stakes-en aratott győzelem jelentené. Az amerikai turftársadalom egy emberként szurkol Barbarónak, főként, mivel igencsak régen, egész pontosan 1978-ban avattak utoljára Hármas Korona-győztest, akkor egy Affirmed nevű telivér győzött az Államok lóversenyeinek három legfontosabbikán. Még maga a tréner, Michael Matz is elismerte, hogy mind ő, mind pedig a ló tulajdonosai reménykednek a halhatatlanságot biztosító három ág megszerzésében. Erre jó esélyeik is vannak, tekintve, hogy Barbaro frissnek és kipihentnek tűnt a már vasárnap, azaz a Kentucky Derby másnapján elkezdett edzéseken.

A két perces, idén Barbaro győzelmével záródó 2000 méteres futam óriási tömeget vonzott, és egy hétre az egekbe szöktette a szállodai árakat is. A Kentucky Derby hetében, beszámolók szerint még egy középszerű hotelszoba is 550 dollárnál, vagyis közel 116 ezer forintnál kezdődött, míg a Louisville-i luxusszállodák zsúfolásig megteltek a derby-re kíváncsi jómódú lóversenykedvelőkkel. Az idei futamon megjelent vendégek ez alkalommal sem maradtak el az eddigi évek tendenciájától, díszes kalapos hölgyek és elegáns urak alkották a több tízezres tömeget, bár akadtak szép számmal olyanok is, akik nem vették figyelembe az öltözködési előírásokat. Színekben az idei sláger a női részen elsősorban a lime-zöld volt, míg az urak öltönyei elsősorban sötétkékek, világosbarnák és halványrózsaszínűek voltak.

 

2006.05.08.
Forrás: Deluxe Magazin
Frissítve: 2023.06.14.
Fotók: Canva

Egyre több a ló

Egyre több a ló

 

“Te híztál szombat óta: nem hallod, mekkorákat nyög a ló alattad?” Ezt kérdezi az oktató, teljesen komoly képpel. A vékony kisfiú pedig előrehajol a nyeregben, megkapaszkodik a ló nyakában, és aggodalmaskodva nézi Lenke száját, mert eddig valahogy nem hallott nyögést.

Aztán észreveszi az arcokon, hogy ez vicc volt. Így vezették rá egy feladatra. Az ember ül a nyeregben, és karkörzést végez, oldalsó középtartásban a keze, vagy a ló üget, és akkor kapaszkodni kell, de közben egyenesen is kéne ülni. Három ló közül lehet választani, ha egymás mellé állnának, olyanok lennének, mint az orgonasípok. De nem állnak egymás mellett soha, mert valamelyik mindig körbejár a futószáron. A legkisebbet és a középsőt szeretetből tartják, néha kiskocsit húznak, szombatonként pedig eljönnek a kiszáradt tó mellé, a fűre, gyereket lovagoltatni. A nagy ló dolgozik is, pihenésképpen jön el szombaton a gazdájával – mert ha nem akarna, nyilván nem lehetne csak úgy elhozni – a gyerekekhez. Néha sportolni is szokott: fogathajtó versenyre jár, elég jó eredményeket ér el. Így kell egészséges, teljes életet élni.

Ami az embereket illeti: szombaton délelőtt mindenkinek komoly az arca, vagy inkább ünnepélyes.

A kisfiú apja életében egyszer ült lovon, öt- vagy hatévesen. Aztán többé nem, de nagyon szeretett volna. Most azt figyeli, milyen az, amikor egy gyereknek természetes, hogy lovagol. Közben elnézi a két kisebb ló gazdáját, akiről már gyerekkorában tudni lehetett, hogy lesz lova. Ezt látta előre mindenki, mert babakocsialvázból és faládából kocsit csinált, és egy tarka keverék kutyát fogott elé, azzal a fogattal vitte a füvet a nyulainak. Lehetett rajta mosolyogni, és lehetett bámulni a kutyát, mert hihetetlenül izmos volt, ugyanakkor nagyon engedelmes.

A kisfiú apja látott a tévében egy műsort, ami arról szólt, a lóban az a jó, hogy tovább él, mint a kutya; tovább lehet szeretni. Ha pedig a lónak szerencséje van, csak egy gazdát kell kiismernie. Mintha ezt látták volna többen is. A faluban pár hónapja egyre több a ló, lassan több, mint régen. Új pónik tűnnek föl a gazdájuk mellett délutánonként a faluszéli töltés tövében, és a környékbeliek arról beszélgetnek, milyen idős lóra szabad nyerget tenni, mit kaphat a ló, és mit nem; hogy lehet elrontani a ló jellemét. Mintha az ember jelleme mindig, mindenkor mérce lehetne.

Ez mégis szép, gondolja a kisfiú apja szombat délutánonként, a kiszáradt tó mellett; mert mindenki dolgozik, ahogy lehet, reggeltől estig, de azért mégse vagyunk annyira elveszve; figyelünk másokra, legalábbis a jó szándék, mint a lóban, megvan bennünk. De közben csodálatos módon az is fontos lehet, amit mi szeretnénk. Sokan már nem is hittük volna.
Valami ilyesmi lehet ez, gondolja, és látja: a lovak néha összenéznek. Mintha ők jobban tudnák, mi az, ami itt és most zajlik.

 

2006.06.29. Bakos András
Forrás: Délmagyarország Online
Frissítve: 2023.06.15.
Fotók: Canva

Vasárnap menjünk a lovira!

Vasárnap menjünk a lovira!

 

A legendás lovi utódjaként nyílt meg Budapest felújított lóversenypályája, a Kincsem park. A tulajdonosok nem titkolt szándéka, hogy a felturbózott épülettel újjáélednek a tradíciók és vasárnaponként az úri közönség megint a lovira jár majd szórakozni.

A lepattant, korábban szilveszteri és egyéb bulik helyszíneként is funkcionáló Kincsem parkot hat évvel ezelőtt kezdték el felújítani. A régi sárga épület új festést kapott, a pálya mellé viszont egy új, 3500 férőhelyes lelátó és egy 1000 főt befogadására alkalmas modern fogadóterem épült. Bár már 2005 júliusára elkészült az Albertirsai úton található épület, a Kerepesi úti lovi lebontásáig csak félig hivatalosan működött. Kerepesi úti lovi viszont már nincs, így minden készen áll arra, hogy színvonalas körülmények között újra társasági eseménnyé váljon a lóverseny.

Ordnung muss sein

“Rend a lelke mindennek” – saját bevallásuk szerint ebből a fontos alaptételből indultak ki a Nemzeti Lóverseny Kft-nél, ezért pöpecre kicsinosították a pályát és környékét. “A felújítás előtt a versenyek idején úgy nézett ki az istállók környéke, mintha az Ecseri úti piac volna” – hangzott el a Farkasházy Tivadarral reklámozott sajtótájékoztatón. (A lovi- és Wagner-rajongó parodista valóban ott volt kirakatban, de ez mellékszál.) Korábban állítólag boldog-boldogtalan megközelíthette ekkor a lovakat, amiről már csak filmélményeink alapján sem gondoljuk, hogy túl jót tehetett nekik. Ennek most vége, a renddel együtt Európa is megérkezett: a Lovi Kelet-Európa egyik csúcspályája lett.

Minden wunderbar

Az üvegablakos felső termek bőrfoteljeibe süppedve azonnal húszas évekbeli dámáknak képzeltük magunkat, akik apró kis gukkerjeikkel követik nyomon a pej lovak száguldását, de még inkább a zsokék vádlijának izmos vonalait. Amikor meghallottuk, hogy az új Lovi szolgáltatásainak keretében sms-en, sőt pár százalék ügynöki díjért cserébe akár francia futamokra is lehet majd fogadni, vizualizáltuk, ahogy kis erőbefektetéssel nagyon meggazdagszunk a lóversenyfogadáson és már láttuk is előre jet-set életünket Nizza és Hong Kong közt. Pár perccel később a légkondi halk búgására magunkhoz tértünk, körbetekintettünk az újságírókban gazdag termen és rájöttünk, semmit sem értünk a lóversenyhez.

Nincs lefutott verseny

Ennek ellenére jól éreztük magunkat. Egy forró nyári napon ugyanis legalább annyira idegnyugtató dolog tét nélkül galoppírozó lovakat nézegetni, mint egy rezzenéstelen tó nádasába révedni. De a líra itt nagyjából véget is ér, a hét végére ismét a lósport és a hazardírozás híveinek helyszíne lesz a Lovi. Vasárnap kettőtől rendezik ugyanis az év legjelentősebb galopp versenyét, délután fél ötkor pedig a Magyar Derby lesz, mely a szervezők szerint kiemelkedik majd a 11 vasárnapi futam közül. “Egészen biztos, hogy nagyon izgalmas futamban lesz majd részünk, mert ugyan lehet, hogy önök nem, de a szakma tudja, hogy nincs olyan kimagasló képességű ló, aki miatt lefutottnak lehetne tekinteni egy versenyt”- mondták el a pálya igazgatói.

Majd amikor megtudtuk, hogy az újjáélesztés része az is, hogy doppingmentessé varázsolják a lóversenysportot, mi eldöntöttük, hogy minél hamarabb a lóversenyes-szubkultúra részei leszünk, a Lovi pedig, ha rajtunk múlik, a vasárnapi családi eseményeink szerves részévé válik. Mert mint ahogy Rózsahegyi Kálmán annak idején megmondta – a színésznő színből, észből és nőből tevődik össze, úgy a lóversenynek lóból és versenyből kell állnia. Ámen.

 

2006.06.28.
Forrás: Velvet
Frissítve: 2023.07.14.
Fotók: Canva

Új sport hódíthat nálunk is

Új sport hódíthat nálunk is

 

Székesfehérvár (pb) – Szombaton új sportág mutatkozott be a Kunos Lovardában, az I. Téli Kupa keretében díjlovagló verseny során.

Nemcsak a székesfehérvári lovarda életében volt rendhagyó a szombati esemény, hiszen Magyarországon még sosem rendeztek fedeles díjlovagló viadalt. E sportágban jelenleg Németország, Hollandia viszi a prímet, de Spanyolországban, Dániában és Svédországban is magas szinten űzik e sportot. Na persze jó körülmények között könnyű… Magyarországon körülbelül százfős a díjlovagló mezőny, közülük harmincketten el is jöttek Fehérvárra. Hogy csak a két végletet említsük, Máriakálnokról (Mosonmagyaróvár mellett) és Törökszentmiklósról is érkeztek.

Hazánkban német mintára E, mint előkészítő, A, mint alap, L, mint könnyű, M, mint közepes, S, mint nehéz kategóriákban rendeznek versenyt. Szombaton nyolcan indultak az E-ben, huszonegyen az A-ban, tizenheten az L-ben és tizenöten az M-ben. Az A kategóriában nyújtást, ütemfokozást és hátralépést kell tudnia a lónak, az L-ben már ellenvágta, rövid hátraarc, M-ben ugrásváltás, oldaljárások, míg a legegyszerűbb E kategóriában csak a lovaglás alapjaira kíváncsiak a zsűritagok.

Jeles vendége is volt az eseménynek. Az osztrák Ewald Willibald nemcsak, mint versenybíró vett részt az eseményen, hanem athéni lovával gyönyörűszép bemutató kűrt is ment.

– Ebből rendszert szeretnénk csinálni, hiszen háromfordulós lesz a Téli Kupa Fehérváron, és a februári, márciusi versenyre is meghívunk egy-egy osztrák bírót, aki emelheti az esemény fényét – mondta Németh József.

A szombati viadalnak Fejér megyei résztvevői is voltak. Németh Fanni (Enying) az A kategóriában 4., Vámosi Angéla (Sukoró) L-ben és M-ben 4., a fehérvári Szalai Nikolett A-ban 1., M-ben 5., Szabados Petra (Székesfehérvár), mint legfiatalabb versenyző különdíjat kapott és élete első díjszalagját szerezte az E katerórában elért 6. helyezésével. Kappel Edit (Kunos lovarda) M-ben 2., L-ben 2-3. lett.

 

2006.11.27.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
Frissítve: 2023.04.15.
Fotók: Canva

Hiba bejelentés