Kezdőlap Blog Oldal 398

Trêve továbbra is bomba formában

A lóversenyzés utazó nagykövete, Vonczem Gabriella július közepén immár másodszor látogathatta meg a világ egyik legjobb angol telivér versenylovát, Trêve-et, valamint Christiane Head-Maarek trénerasszony istállóját Chantilly-ban. 

Trêve eddig kétszer megnyerte a világ legmagasabb (ötmillió euró) díjazású gyepversenyét, a longchamp-i Arc de Triomphe-ot. Idén olyan történelmi tettre készül, amely eddig még soha egyetlen telivérnek sem sikerült: hogy október első vasárnapján harmadik alkalommal is elhódítsa a verseny trófeáját.

Az 1920-ban megalapított díjban eddig csupán hét telivérnek sikerült a duplázás, köztük Trêve-en kívül egyetlen kancának. A verseny nyertesét már egyetlen győzelem után is örök életére hatalmas tisztelet övezi, két győzelem után pedig végtelen csodálat és rajongás is társul ehhez. Azzal pedig, hogy ennek a fantasztikus kancának harmadszor is lehetősége nyílhat a győzelemre, hihetetlen ámulat, fanatikus szeretet veszi körül.

Ráadásul idén Trêve mindkét startját lenyűgöző stílusban nyerte, és mindenki úgy látja, hogy jobb, mint valaha. Így nem csoda, hogy már most óriási tömegek foglalták le a helyüket az idei Arc de Triomphe-ra.

Trêve pedig eközben, vagyis a július közepi látogatásom időpontjában éppen nyári pihenőjét töltötte, ami annyit jelent, hogy a pónija társaságában könnyebb munkákat végzett.

A helye szokás szerint az első, húszlovas szekcióban volt, amely nyáron reggel 6:15-kor indul a pályára. Sétában és ügetésben nyugodtan, flegmán viselkedett, a könnyű vágtában azonban jókedvűen játszott, az istálló legtapasztaltabb lovasa lovagolta.

Úgy gondolom, hogy nem csak egy magyar újságíró, hanem a magyar lovasok számára is különleges lehetőség, hogy betekinthetnek egy ilyen sikeres istálló életébe és egy már ma is legendának számító versenyló mindennapjaiba.

Az idén már ötéves kanca következő versenye a tervek szerint szeptember 13-án a Prix Vermeillben várható, amely hároméves és idősebb kancáknak kiírt, az Arc de Trimophe-hoz hasonlóan 2400 méteres, Group 1-es verseny, majd ezután, október 4-én következik a várva várt Arc de Triomphe.

 

2015.07.27. Vonczem Gabriella
Frissítve: 2023.09.24.
Fotó: Canva

Futókat mentett a nyugdíjas távló

Remington, a 27 éves izlandi ló és gazdája, John Parke minden évben átfésülik a Santa Barbara 100 Mile Maraton utolsó 30 mérföldes, a kietlen és sziklás Santa Ynez hegységen át vezető szakaszát, hogy segítséget nyújtsanak a kimerült, eltévedt, vagy lemaradt sportolóknak. Idén két futó nekik köszönhette az életét.

John és Remington első mentőakciója a 100 mérföldes (kb. 160 kilométer) táv 75. mérföldjénél kezdődött, ahol két futó ült a sziklákon, akik nem tudtak tovább menni. Négy mérföldre voltak a legközelebbi ellenőrző ponttól, ahol vizet, élelmet és orvosi ellátást kaphattak volna, vagy autóval, netán helikopterrel kimenekíthették volna őket. John vizet adott nekik, de ahogy elindultak az ellenőrző pont felé, nyilvánvalóvá vált, hogy egyikük nem tudja a saját lábán megtenni a távot. John nem habozott, a kimerült sportolót felültette Remingtonra, így jutottak el az állomásig.

Egy rövid pihenő után John és Remington ismét útnak indultak. A szakasz 85. mérföldjénél, a maraton legsziklásabb, legtechnikásabb szakaszán ismét egy teljesen kimerült, remegő és hallucináló futóra bukkantak, aki bevallása szerint eltévedt. Mivel a saját lábán nem jutott volna el a következő ellenőrző pontig, itt sem maradt más választás, mint a lovaglás. “Azt kérdeztem tőle, hogy lovagolt-e már valaha. Azt válaszolta, hogy még soha. Akkor ez a szerencsenapod, mondtam. Felültettem, a hőszigetelő takarót sátorként rá és a lóra borítottam, hogy a ló hője őt is melegítse.”

“Vannak távlovasok, akik szerint Remington túl öreg, túl kicsi és túl lassú.” mondja John. És ez a kis nyugdíjas ló két életet megmentett.

Aktív versenykarrierje során Remington összesen 11.300 mérföldet hagyott maga után és mindig az első tízben végzett. 160 kilométeres versenyből összesen tízet teljesített. Parke és Remington első versenye azért is igen emlékezetes volt, mert a versenyállatorvos nem volt felkészülve a kis izlandi speciális jármódjaira. Remington gazdája elmondása szerint igazi egyéniség, domináns, kötekedő lovacska, aki egyszer még egy medvét is megfutamított kalandjaik során.

2015.07.27. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Forrás: Imgur
Kép: Canva
Frissítve: 2023.02.08.

FKV: újabb pozitív lovak

Újabb két ló vérvizsgálata lett pozitív a Bács-Kiskun megyei Felsőlajoson, de a Győr-Moson-Sopron megyei Ravazdon is felmerült a fertőzöttség gyanúja egy lónál – tette közzé a NÉBIH. Jelenleg 8 megye 11 településén és a Lóklinika kólikás istállójában van karantén fertőző kevésvérűség miatt.

A NÉBIH ÁDI július 20-án FKV szeropozitív eredményt állapított meg két karanténban tartott ló esetében. A lovakat Felsőlajoson (Bács-Kiskun megye) tartják elkülönítve egy az üllői Lóklinikáról hazaszállított ló miatt. A klinikán kezelt lovat június végén el kellett altatni FKV fertőzöttség miatt. Az újabb pozitív eredmények miatt az állományra vonatkozó forgalmi korlátozás és a három hetenként kötelező vérvétel meghosszabbításra került.

Szintén július 20-án felmerült az FKV fertőzöttség gyanúja szerológiai vizsgálattal egy Ravazdon (Győr-Moson-Sopron megye) tartott ló esetében. Az állat tartási helyén forgalmi korlátozás van érvényben. A további vizsgálatokról későbbiekben szintén tájékoztatást adunk.

Jelenleg 8 megye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron) 10 településén (Tiszavasvári, Hajdúszoboszló, Felsőlajos, Fót, Piliscsév, Olaszfalú, Berhida, Vilonya, Vép, Ravazd) és a Lóklinika kólikás istállójában van karantén.”

2015.07.24. Forrás: NÉBIH
Frissítve: 2022.07.24.
Fotó: Canva

Büszkeségünk, a lipicai

Fogatban, vagy a díjlovagló négyszögben – a lipicait akár száz másik ló között is felismeri minden lókedvelő. Nézzük, mit érdemes tudni a lipicai lovakról és a fajtát hazánkban tenyésztő Szilvásváradi Állami Ménesgazdaságról.

Incitato XVIII törzsmén

Bár a lipicai ló a szlovéniai Lipicán alakult ki, a fajta teljes joggal került be kiemelt genetikai értékkel bíró hagyományos magyar lófajtáink közé.

A 19. század óta Magyarországon

A lipicai fajta első ménesét 1580-ban a Trieszt melletti kis faluban, Lipizzán alapították a Habsburg uralkodóház számára: “Itt a legjobb lovakat tenyésszék, melyek a császári udvar számára lesznek elővezetve. Ezek a legkiválóbb és legtűrőképesebb lovak legyenek. Kemény és füves talajon járjanak ott, ahol kevés fű nő.”

A magyarországi lipicai lótenyésztés az 1800-as évek elejére vezethető vissza, amikor Napóleon seregei elől menekítve Mezőhegyesre telepítették át a ménest Lipicáról. A háborús veszélyek elmúltával sem tért valamennyi ló vissza Lipicára, hanem a közben felduzzadt ménes egy része a mezőhegyesi katonai ménesben maradt.

A közel hét évtizedes mezőhegyesi röghatás következtében kezdett megváltozni a fajtajelleg: a lovak tömegesedtek, rámásodtak és egyben a hegyvidéki lovakat jellemző szervezeti szilárdságukból is veszítettek, ezért 1874-75-ben áttelepítették őket Erdélybe, Fogarasra.

1912-ben az I. világháború elől menekítve az akkori  Földművelésügyi Minisztérium döntést hozott a lipicai lovak Bábolnai Ménesbe való áthelyezésére, majd a fajta karakterének megőrzése érdekében a Bükk hegységben Szilvásváradon és Csipkéskúton talált otthonra az ötvenes években. Ez az a tájegység,  mely természeti adottságaiban leginkább hasonlít a fajta kitenyésztésének eredeti helyéhez, Lipicához, így hosszú távon garantálja e tradicionális fajta környezet által befolyásolt jellegének megőrzését.

Maestoso XXXIII-14 6 éves lipicai herélt az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad állományából

A lipicai igen tanulékony, nagyon engedelmes, jó munkakészségű fajta. Kemény, ellenálló, nem nagy igényű ló, egyedülállóan akciós, ruganyos mozgással, ami elsősorban fogathajtásra és díjlovaglásra alkalmas.

Maestoso XXXIII – 39 3 éves lipicai kanca az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad állományából

2015.07.23. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Fotók: Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad, Canva
Frissítve: 2016.12.08., 2017.03.28.
2022.08.09.

Jogerős a pankaszi lovak elkobzása

Másodfokon helybenhagyták az elhanyagolt és éhező pankaszi lovak elkobzásáról szóló határozatot, mert tulajdonosuk nem teljesítette az előírt feltételeket. Az 58 lóról most egy zalalövői lovardában gondoskodnak.

A lovakat leromlott állapotuk és a méltatlan tartási körülmények miatt kellett elhozni tavaly december első napjaiban egy pankaszi telekről. Osztrák tulajdonosukat akkor arra kötelezték, hogy 2015. február 28-ig gondoskodjon az állatok jogszabályoknak megfelelő elhelyezéséről, az addig felmerült tartási költségeket fizesse ki, és igazolja, hogy rendelkezik a megfelelő anyagi háttérrel a lovak további 3 hónapon át való eltartásához.

Mivel erre nem került sor, ezért az ügyben eljáró jegyző az állatok elkobzása mellett határozott. Ez ellen a tulajdonos, az osztrák Iris Moldenhauer fellebbezett, azt állítva, hogy a hatóság méltánytalanul járt el vele szemben. Azt azonban maga is elismerte, hogy pénzügyi nehézségekkel küzd.

A másodfokú határozat többek között kimondja: az elkobzás nem a fizetési kötelezettség elmulasztásának következménye, hanem annak, miszerint a tulajdonos semmilyen módon nem igazolta, hogy a jogszabályoknak megfelelő körülmények között biztosítani tudná a további állattartást.

Forrás: zaol.hu
Frissítve: 2023.05.12.
Fotó: Canva

Természetes megoldás patabajra

Gyenge minőségű, töredező paták, nyírrothadás, savós patairha gyulladás – nincs olyan lótartó, aki ne találkozott volna ezekkel a problémákkal. A gyógynövények azonban itt is segítenek, mert gyorsítják a patanövekedést, segítik a pata szöveteinek regenerálódását, javítják a vérellátást.

Fotó: Németh Tamás

Töredező, repedezett paták

A gyenge minőségű, repedező, rothadásra hajlamos paták esetén sajnos kevés hagyományos módszer segít: sokszor hiába a külsőleges kezelés (patazsírozás), ha belsőleg nincs orvosolva a kiváltó ok. Gyakran a biotin és/vagy szelén kiegészítés sem hozza meg a várt eredményt.

A gyógynövények nem csupán egy hatóanyagot vagy hiányzó nyomelemet visznek be a szervezetbe, hanem a gyengén működő életfolyamatokba avatkoznak be, ezzel a probléma okát szüntetik meg. Mivel a pataépülés hosszú folyamat, ezért a minimális adagolási időtartam 6 hónap, de a lovasok a BLOF keverék etetése során már 3-4 hónap után szemmel is látható javulásról szoktak beszámolni.

Persze a takarmány fehérjetartalmának csökkentése, zsírtartalmának növelése hidegen sajtolt lenmagolajjal (nem kukoricával), valamint egyéb ásványi kiegészítők (szelén, E-vitamin) adagolása megsokszorozza a herbák erejét.

Fotó: Haga Zsuzsa

Nyírrothadás

Patapucolás közben a tárgya eltávolítása után is megmaradó bűzös szag nyírrothadásra utal. Ha a patakaparó fém részének talpba nyomásával süppedősnek érzed a patát, akkor biztos, hogy erről van szó. Ha esetleg savó vagy vér ürül a nyomásra, akkor hívj azonnal állatorvost és patkolókovácsot a lóhoz. Egy egyszerű, hétköznapi nyírrothadás azonban jellemzően nem igényel állatorvosi beavatkozást, és sokszor megoldja a helyes körmölés, a rendszeres patakaparás és a tiszta, száraz helyen állás.

Bár többnyire a sáros, nedves, vizelettel átitatott szalmát-trágyát tesszük felelőssé a nyírbarázdák bakteriális fertőződéséért, majd berohadásáért, jó ha tudod, hogy egyes lovaknál a nyári szárazságban is meg tud jelenni a nyírrothadás. A válasz egyszerű: belülről fakad a probléma. Ezért a megfelelő higiéniai körülmények, a kiváló takarmányminőség és a rendszeres mozgás biztosítása mellett a ló immunrendszerét és anyagcseréjét kell javítani. A hagyományos méregtelenítés mellett kiemelt hangsúly van a lábvégek vérkeringésének fokozásán, valamint a szövetek regeneráló képességének javításán – a STIF receptben minden benne van ehhez.

Külsőleg sokféle kence létezik: SBC paszta, rézgálic, betadin, kátrány, különféle olajok, spray-k, higítatalan tefaolaj, stb. Állatorvosod és patkolókovácsod bizonyára segít a megfelelő készítmény kiválasztásában.

Fotó: Haga Zsuzsa

Patairha és patahenger gyulladás

A patairha- és henger gyulladása nagy eséllyel megelőzhető rendszeresen végrehajtott tisztító gyógynövény kúrákkal (pl. TOXIL recept). Ha viszont már kialakult valamelyik probléma, az állatorvosi kezelés és a szakszerű patkolás-körmölés mellett nagy segítséget jelentenek a gyógynövények.

Sokszor nehéz megmondani, hogy pontosan mi áll ezen betegségek hátterében, de az biztos, hogy a ló anyagcseréje nem megfelelő, vérében pedig sok a méreganyag. Akut gyulladások esetében ezért az állatorvosi ellátás mellett extra erős vér- és szövettisztításra van szükség. Gyógynövényekkel a legfontosabb feladat a gyulladáscsökkentés, a ló fájdalmainak enyhítése és a májregenerálás (pl. a gyulladáscsökkentő gyógyszerek miatt). Fontos továbbá a paták vérkeringését helyreállítani, a perifériás szövetekből eltávolítani a felhalmozódott, gyulladást okozó anyagokat.

Patahenger gyulladásra, amíg sánta a ló, a CALTO és HOT-REHA recepteket együtt lehet etetni, ezeknek jó kiegészítése ASPRINT gyulladáscsökkentő recept.

Patairha akut gyulladásnál a HOT-START recept javasolt, melynél a javasolt etetési idő normál esetben egy hónap, lassú gyógyulásnál plusz egy hónap. Erős fájdalmak esetén érdemes kiegészíteni a kezelést az ASPRINT gyulladáscsökkentő recepttel, amely közepesen erős fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő. Nagyon jó hatású, ha a HEPA, máriatövismag-tartalmú keveréket is kapja mellé a ló, mert a máriatövis mag bizonyítottan jó hatással van a patairha-gyulladásos ló pataszerkezetének felépülésére.

A belsőleges kezelés mellett a betegség akut szakaszában fontos a paták hűtése jégtömlővel vagy folyó vízzel (hóba állítás télen).

A patairha gyulladás rehabilitációja során (a HOT-START recept folytatásaként) 2-6 hónapig kaphat a ló HOT-REHA keveréket, hogy valóban minden méreg kiürüljön a szervezetből. A kezelés mellett fontos a szakszerű (gyógy)patkolás, és a takarmányozás szigorú felülvizsgálata.

Ha bokszpihenőre van ítélve a ló, akkor nyugtató gyógynövények is számításba jöhetnek, erre alkalmas kiegészítő a BOST recept.

2015.07.23.
Marton Zsófia, fitocavallo.hu
Frissítve: 2022. 07. 08.

Új irány a lovas szakemberek képzésében?

Együttműködési megállapodást írt alá a Testnevelési Egyetem és a Magyar Lovas Szövetség. Az együttműködés részleteit augusztus végéig dolgozzák ki.

Magyar Lovas Szövetség nevében Lázár Vilmos elnök és Stróbl Dorottya főtitkár, míg a Testnevelési Egyetem részéről Mocsai Lajos rektor és dr. Genzwein Ferenc kancellár együttműködési megállapodást írt alá. Augusztus 25-ig kidolgozzák az együttműködés pontos részleteit, melyeket szeptembertől már a gyakorlatban is alkalmaznának.

A megállapodás alapvetően a következőkre terjed majd ki:

  • testnevelő tanár képzés
  • edzőképzés
  • felnőttképzés
  • sportszakmai felmérések és sporttudományos kutatások
  • a sportmenedzser képzés
  • valamint a lovassport specifikus sporttudományos konferenciák és továbbképzések

A megállapodás értelmében az együttműködés felöleli a lovassport szinte valamennyi szakágát, figyelembe véve a Kincsem Nemzeti Lovas Program erre vonatkozó sportszakmai iránymutatásait.

Forrás: Magyar Lovas Szövetség
Képek: canva.com
Frissítve: 2022.08.04.

Gazdát keresel lovadnak és szorít az idő?

Úgy alakult az életed, hogy sürgősen el kell adnod kedvencedet? Nem akarod áron alul megbízhatatlan kezekbe adni? Ha magadra ismertél, olvasd el Maus Ilus történetét, ő már meggyőződött róla, hogy a Lovasok.hu segítségével ez lehetséges.

Maus Ilus tavasz végén döntött úgy, hogy elkezdi árulni hat éves, alapszinten belovagolt pónilovát. A póni az Etei Lovasudvarban kiváló kiképzést kapott, iskolalónak, gyereklónak tökéletesen alkalmas volt.

Ilus korábban is adott már el lovat, de akkor nem a Lovasok.hu-t választotta. Ám nem volt elégedett, mert ahogy fogalmazott: “Az eladás folyamata nehézkes volt, számos komolytalan érdeklődővel találkoztam, és hosszú időbe telt, mire megfelelő vevő jelentkezett.”

Éppen ezért, amikor ezúttal a Lovasok.hu-n feladta hirdetését két elvárása volt “Csak annyit akartam, hogy a póninak két hét leforgása alatt új gazdát találjak, és ne kelljen sokat lealkudni az árból.”  Irreálisnak tűnik, hogy mindez sikerüljön?

Pedig nem az. Ilus Lovasok.hu-n feladott hirdetésére egy hét alatt 15-en jelentkeztek, és sikerült is nyélbe ütnie az üzletet, feleannyi idő alatt, mint azt tervezte. Mi volt a siker kulcsa? “Képpel adtam fel hirdetést, ez mindenképpen hozzájárult a gyors és sikeres eladáshoz. Abszolút megérte a befektetést.

 Az, hogy hét nap alatt ilyen sokan érdeklődtek szerintem annak köszönhető, hogy az emberek bíznak a Lovasok.hu-ban, ezért bizalommal fordultak felém is. Eme bizalom miatt az árból sem kellett engednem, hiszen a vevő tudta, ha a Lovasok.hu-n keresztül vesz lovat, akkor garantáltan elégedett lesz vele utólag.”

Mit tanácsolunk neked, ha szeretnéd egy hét alatt eladni lovadat, és nem szeretnéd, hogy jóval áron alul kelljen megválnod tőle? Kövesd Ilus és sokezer másik ember példáját, akik az elmúlt 2 évben 2000 lovat adtak el a Lovasok.hu-n keresztül.

2015.07.23. Lovasok.hu
Frissítve: 2022.07.28.
Fotó: Canva

 

FKV a Lóklinikán: zavaros múlt, kérdéses jövő

Az Előzzük meg együtt! címmel megrendezett szakmai tájékoztatót követően a Lógyógyászati Tanszék és Klinika két dokumentumot tett közzé a rendezvény, a Klinikán regisztrált FKV eset és a bevezetett biztonsági intézkedések kapcsán – ezekből szemezgettünk:

A Lógyógyászati Tanszék és Klinikán előfordult eset összefoglalása 

“2015. március 1-én vasárnap az ellátó állatorvos egy 14 éves anglo-arab kancát hosszabb eredménytelen kezelés után – melynek során a fertőző kevésvérűség gyanúja nem merült fel – Veszprém megyéből a Klinikára küldött.” …

“A klinika szakemberei súlyos fokú máj-és veseelégtelenséget, dyspnoet (nehézlégzés – a szerk.), emelkedett pulzusszámot és légzésszámot, thrombocytopaeniát (a véralvadásért felelős vérlemezkék számának csökkenése – a szerk.), magas haematocrit értéket, haemoconcentratiot állapítanak meg, és a korábbi injekciók helyén haematomákat (véraláfutás, vérömleny – a szerk.) látnak. Az állat láztalan volt, a fertőző kevésvérűségre jellemző tünetek nem mutatkoznak, sőt a magas haematocrit érték még haemoconcentratio mellett is ellene szól.”

A ló tüneteivel kapcsolatban számos egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot:

A lótartó egy azóta törölt Facebook posztban a következőket írta: „Vasárnap este került Üllőre a Nagyállat Klinikára. Hétfőn borzalmas vér paraméterei voltak. Keddre javultak az értékei. Ez így már önmagában is orvosi csoda. … Az oldaláról a szőr az ultrahanghoz van leborotválva. A másik oldala is így néz ki. A mája másfélszeresére, veséi 3-4 szeresére nőtt, Vér volt a vizeletében, székletében, vérzett az orra, nehezített a légzése, 70 felett a szívverés, 40 felett a légzés, 40 a láz. A triglicerid szintje a normál 0,2 helyett 12 volt (30-szoros) és a többi is hasonló nagyságrendben szökött fel.”

„Az állatott lázzal, ödémákkal szállították be, s ekkor még csak felmerült a gyanú a klinika orvosaiban a fertőző kevésvérűségre, ezért is vettek vért az állattól, mégsem különítették el.” – nyilatkozta Dr. Nemes Imre (NÉBIH) a HAON-nak június elsején: Hajdú-Bihar megyében is felütötte a fejét a ló-AIDS

„One of the two horses was transported to a horse clinic at Üllő (Pest County) due to showing fever and colic symptoms.” Tehát: A két ló egyikét a Pest megyei Üllőre, egy lóklinikára szállították láz és kólikás panaszok miatt – áll a 2015. június 15-i AIE, azaz hivatalos Uniós jelentésben.

„Az oldala le volt borotválva, ki volt kötve, ment bele az infúzió. Kérdeztem is, hogy mi a baj ezzel a lóval, miért néz így ki? Az egyik állatorvos mondta, hogy minden baja van, májnagyobbodása, lépnagyobbodása, a vére rossz, de nem tudják, hogy miért.” (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

“A kedvezőtlen kórjóslat ellenére a tulajdonos képviselője az állat gyógykezelését kérte. Az állat a másnapi klinikai vizsgálat során is láztalan, mindkét orrjáratában ethmoid haematomát állapítottak meg ugyanúgy, mint korábban az anyjánál.”

Az ethmoid haematoma az orrüregben található, vérzésre hajlamos szövetszaporulat, ami nehezítheti az állat légzését. Tünete lehet például a furcsa légzéshang és a vissza-visszatérő enyhe orrvérzés. A betegség nem öröklődik.

“A tünetek továbbra sem utaltak fertőző kevésvérűségre.”

Továbbra is kérdés, hogy ha nem fertőző kevésvérűségre, akkor mire, milyen betegségre utaltak a ló tünetei:

“Az állatott lázzal, ödémákkal szállították be, s ekkor még csak felmerült a gyanú a klinika orvosaiban a fertőző kevésvérűségre, ezért is vettek vért az állattól, mégsem különítették el.” – nyilatkozta Dr. Nemes Imre a HAON-nak.

“Egy barátnőm állatorvosnak tanul, ő már akkor elmesélte, hogy … a végzős hallgatók hiába mondogatták, hogy ezek a FKV tünetei, lehurrogták őket, hogy nem kell okoskodni.” (Egy olvasónk kommentje.)

“Mivel az állattal együtt nem érkezett be az útlevele, a laborvizsgálatot igénylő állatorvos a vizsgálatkérő lapon bejelölte a fertőző kevésvérűséget is, hogy az állat ne az egyébként kötelező szűrővizsgálat esetleges megléte nélkül hagyja el a Klinikát.

“a Lógyógyászati Tanszék lóbelgyógyász Diplomate specialistái a differenciál diagnózis listájukon legalul szereplő betegségre is gondolva beküldtek vért az intézetbe” – írta a Szie-Áotk Lógyógyászati Tanszék és Klinika közösségi oldalán 2015. március 12-én.

“Az ezt követő napokban a ló állapota javult, továbbra is folyamatosan láztalan volt. Március 7-én éjszaka orrvérzés során kb. 10-15 liter vért veszít, majd állapotát sikerült stabilizálni. “
Mivel a ló jelentős mennyiségű vért vesztett, állapotát a kezelő állatorvos többek között úgy kívánta stabilizálni, hogy bevarrta a vérző orrlyukat. Ezt a szakmai tájékoztatón határozottan tagadták, majd a hvg.hu írásos megkeresésére a Kar jogi képviselője ezt válaszolta: „az állat bal orrnyílása a tampon behelyezése után – annak helybentartása és a turbulencia elkerülése érdekében – időlegesen be lett varratokkal szűkítve”
A Lovasok.hu kérdésére Dr.med.vet. Rene Van Den Hoven, a Bécsi Állatorvosi Egyetem belgyógyász professzora elmondta, hogy először is meg kell találni a vérzés okát, az orr összevarrásának pedig semmi értelme, mert a vér visszafolyik a garatba, vagy akár a tüdőbe.” (Tovább a teljes cikkre: Szakmai hiba, vagy sem? Bevarrták a beteg ló orrát az üllői Klinikán)

“A klinika munkatársai március 9-én késő délután értesültek a megyei főállatorvos-helyettestől arról, hogy a szerológiai vizsgálat pozitív lett, ezzel egyidejűleg a területileg illetékes állategészségügyi hatóság elrendelte a klinika zárlatát. “

A Klinika még március 9-én is bocsátott haza lovakat:

„Kérdésünkre elismerte, ott is hibázott a klinika, hogy nem várták meg a teszt eredményét, s hazaengedték a beteg lóval kontaktusba került állatokat.” – nyilatkozta Dr. Nemes Imre a HAON-nak.

„Hétfő délután (2015. március 9.) én mentem a lóért és én beszéltem a kezelő állatorvossal. Már fent volt a futón a ló, amikor félrehívott minket, hogy beszéljünk. Szó szerint azt mondta: nem akarnak kacsát terjeszteni, de még nem biztosak valamiben, különítsük el a lovat, mert van valami.” (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

“A zárlatot a teljes klinikán március 16-ig fenntartották, azt követően csak az érintett istálló („Kólikás”) maradt zárlat alatt.”

Hasonlóan az eset más részleteihez, a Klinika zárlatával kapcsolatban is ellentmondásos információk jelentek meg:

A létesítménynek egy része volt csak lezárva. Ez a kólikás istálló. Az ortopéd istállóját a kórháznak úgy ítéltük meg járványügyi szempontból a kollégákkal együtt, hogy nem kell lezárnunk, éppen ezért is lehetett onnan elengedni, hazaengedni a lovakat abban az időszakban is” – nyilatkozta dr. Nemes Imre Fertőző kevésvérűség: a lovad bőrét viszik vásárra című interjúban.

„Mivel elővigyázatosságból szükség volt nem csak a 90 napos zárlattal sújtott kólikás istálló, hanem az egész épület fertőtlenítésére, természetesen bezártuk a klinikát erre az időszakra, de már kezdettől fogva az szerepelt a hatósági intézkedési tervben, hogy hagyományos értelemben csak a kólikás istálló lesz zárlat alatt” – írta a Lógyógyászati Tanszék és Klinika 2015 április 10-én kiadott közleményében.

“Az állategészségügyi hatóság március 9-én elrendelte a fertőzött ló leölését, amely meg is történt. A fertőzött lóval kapcsolatba került, a klinikán lévő állatok helyben, az időközben haza távozott állatok a tartási helyükön 90 napos zárlat alá kerültek.”

Máig nyitott kérdés, hogy miért távozhattak a Klinikáról még március 9-én is lovak, ahelyett, hogy őket ellenőrzött körülmények között a Klinikán karanténozták volna, nem pedig a lótartókra hárítják ezt a feladatot.

“Azóta 3 hetente ismételt szerológiai vizsgálatokkal ellenőrzik a zárlat alatt lévő állatok fertőzöttségét. Egy állat kivételével az orrvérzéskor együtt tartott állatok mindegyike fertőződött a fertőző kevésvérűség vírusával, míg a fertőzött lóval egy istállóban tartott, de az orrvérzés előtt hazaküldött állatok egyike sem vált szeropozitívvá. Szerológiailag negatívok maradtak a szomszédos istállókban tartott lovak is, amely azt valószínűsíti, hogy sem ízeltlábú, sem ember nem vitte át a fertőzést.

A jelen esetben az valószínűsíthető, hogy bár a ló nem volt lázas, nem mutatta a fertőző kevésvérűség viraemiás szakaszára jellemző tüneteket, az orrüregben lévő ethmoid haematomából kiinduló, a thrombocytopaenia miatt nem csillapodó vérzés során olyan nagy mennyiségű vírus ürült, amelyet belélegezve a fertőzött lóval együtt tartott állatok felvehették a fertőződéshez szükséges vírusmennyiséget.”

Továbbra sem egyértelmű, hogy a lónak miért volt thrombocytopaeniája, illetve hogy milyen betegség okozta a tüneteit – hiszen azt mind a mai napig minden illetékes elveti, hogy a ló fertőző kevésvérűségben beteg lett volna, csupán azt erősítették meg, hogy fertőzött volt FKV-val. Mint a szakmai tájékoztatón is elhangzott, a lónál tapasztalták a következőket:

  • február végén magas láz
  • mindkét vese megnagyobbodott
  • súlyos májmegnagyobbodás
  • thrombocytopaenia, majd ebből fakadóan intenzív orrvérzés
  • lovon látható ödémák

„A vérlemezkék alacsony száma ugyan más betegségre is utalhat, de az FKV kezdeti fázisában nagyon jellemző tünet – magyarázta Prof. Rene Van Den Hoven.” (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

A leírt tünetek bizonyára utalhatnak más betegségre is, illetve a ló kórbonctani jelentése is segíthet annak kiderítésében, mi is lehetett az állat baja, de az eset nyilvánosságra hozott összefoglalójában ez nem szerepel.

Összefoglalva:

 “1. A Lógyógyászati Tanszék és Klinika szakemberei az elvárható módon jártak el, a klinika nem oka, hanem maga is áldozata a betegségnek.”

Az idén megállapított 11 FKV eset közül 6 van kapcsolatban a Lógyógyászati Tanszék és Klinikával, az eredeti beteg ló öt másikat fertőzött meg. Az ország  más területein regisztrált 5 további eset a Klinikával nincs összefüggésben.

“2. Egy fertőző kevésvérűségtől mentes országban nem importált, hazai tenyésztésű, külföldön nem járt, fertőző kevésvérűségre jellemző klinikai tüneteket nem mutató, a Dunántúl közepéről – tehát nem a határszélről, és különösen nem a keleti határszélről– beküldött állat esetében a Klinika részéről nem vélelmezhető a fertőző kevésvérűség.”

Még akkor sem, ha a lóval nem érkezett be az útlevele és a tulajdonosa nem emlékszik, hogy mikor végeztette el utoljára a kötelező szűrést?

“3. A gyógykezelés ideje alatt a ló nem mutatott fertőző kevésvérűségre utaló tüneteket, a látott tüneteket a belgyógyászati vizsgálatok eredményei magyarázták.”

Thrombocytopaenia, májmegnagyobbodás, ödéma, majd intenzív orrvérzés – a tünetek adottak, az ok kérdéses, amit a belgyógyászati vizsgálatoknak kellett kideríteniük. Milyen más betegség okozta a ló tüneteit, ha nem fertőző kevésvérűség?

“4. Az adott állat fertőzöttségét igazoló laboratóriumi eredmény kézhezvétele után az állategészségügyi hatóság és a Klinika együttműködése révén sikerült a járványt helyhez kötni, terjedését megelőzni. A Klinikán fertőződött lovak – a tartási helyükön elrendelt zárlati intézkedéseknek köszönhetően – nem jelentenek további fertőzési forrást hazánk lóállományára.

5. A Lógyógyászati Tanszék és Klinika nem jelent fertőzési veszélyt a fertőző kevésvérűség vonatkozásában.

6. Az eset aláhúzza a lóforgalom és lótartás hatékony ellenőrzésének (import, karantén, lovak azonosítása, egyedi megjelölés, rendszeres szerológiai vizsgálatok stb.) fontosságát, melynek betartása az állattartók, betartatása a Hatóság feladata. Az Egyetemnek semmiféle hatósági jogköre nincs.

A Lóklinikának nincs hatásköre a lóútlevél bekérésére és megtekintésére?

“7. Az eset tanulságai alapján az Állatorvos-tudományi Kar olyan intézkedéseket tett és tesz, amelyek tovább csökkentik a hasonló megbetegedések kockázatát.”

A SZIE ÁOTK Lógyógyászati Tanszékére érkező lovak állategészségügyi biztonságának fokozása érdekében életbe léptetett intézkedések:

“1. További izolációs bokszok megépítése annak érdekében, hogy a Klinika a további pontokban ismertetett intézkedéseinek eleget tudjon tenni.”

Örvendetes előrelépés, hogy a Lógyógyászati Tanszék és Klinika létező izolációs férőhelyei új, korszerű bokszokkal bővülnek. Hány ilyen férőhely kerül kialakításra és a Klinika melyik részén fognak elhelyezkedni? Az új izolációs bokszok sterilizálhatóak lesznek?

“2. Azon lovak esetében, melyek nem rendelkeznek 30 napon belüli negatív fertőző kevésvérűségre (FKV) irányuló eredménnyel, a klinika a ló klinikára érkezéskor vért vesz és küld a Nébih Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságába (Intézet) FKV-ra történő vérvizsgálat céljából.

3. Azon lovakat, melyek nem rendelkeznek megfelelő úti okmányokkal (útlevél, benne egy éven belüli FKV negativitást igazoló dokumentummal), a klinika izolációs bokszokban fogja elhelyezni addig, amíg az Intézetből meg nem jön FKV-re a negatív vérvizsgálati eredmény. Az izolációs bokszban való tartás többletköltségeit a tulajdonos állja.”

  • Mi a helyzet azokkal a lovakkal, akik sürgősségi ellátásra szorulnak, illetve azokkal, akik csak egy pár órás kivizsgálásra érkeznek a Klinikára?
  • Milyen költségekkel jár az izolációs bokszban való elhelyezés?
  • Az izolációban tartózkodó lovak részesülhetnek ellátásban?
  • Azok a lovak, akik útlevéllel és egy éven belüli FKV negativitást igazoló dokumentummal érkeznek a Klinikára, milyen panaszok esetén kerülnek izolálásra a jövőben?
  • Az izolációs bokszokban elhelyezett lovak ellátása ugyanabban a kezelő helyiségben és eszközökkel történik, mint a többi állaté?

“4. Az Állatorvos-tudományi Kar és a Nébih Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága megállapodott, hogy az ÁOTK Lógyógyászati Tanszék és Klinikára érkező valamennyi ló fertőző kevésvérűségre irányuló szerológiai vizsgálatát elvégzik ELISA próbával, és az Intézet az előzetes eredményről 24-48 órán belül tájékoztatja a klinikát.”

Az ELISA teszt hátránya a túlzott érzékenység, ami miatt sokszor ad fals pozitív eredményt, miközben az állat makk egészséges. Eredményét mindig le is ellenőrzik egy másik teszttel (pl. Coggins vagy immunoblot teszttel). Kérdés, hogy mi történik azokkal a lovakkal, akiknél fals pozitív eredményt mutat a teszt. (Tovább a teljes cikkre: Elaltatták a lovamat fertőző kevésvérűség miatt)

Zárszó:

Abban, aki figyelemmel kísérte a március óta húzódó FKV-ügy részleteit, a Klinika közleményeit olvasva újabb és újabb kérdések merülnek fel. Cikkünkben ezúttal is csak a legégetőbb kérdéseket és legszembetűnőbb ellentmondásokat vetettük fel.

2015.07.21. Magyar Dorottya, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.05.12.
Fotó: Canva

Hegedűszóra mozduLÓ lipicai lovak

Az óbudai Zichy-kastély udvarában varázsolta el a nézőket Lajkó Félix hegedűművész játéka, és Kappel Edit lipicai lovaival. Ha lemaradtál róla, Péterfy Zsuzsanna képein most megcsodálhatod a legszebb pillanatokat.

Lajkó Félix hegedűművész szeret a lovak közelében lenni és rájuk hangolódva muzsikálni, így nem volt meglepő, hogy lovakkal kísérve adott koncertet. Ebben Kappel Edit lókiképző segítette, aki a hegedű játékát lefordította a lovak nyelvére. Mindenkit magával ragadott, ahogyan a szilvásváradi lipicai lovak a hegedű játékával tökéletes összhangban mozdultak: felemelő muzsika, felemelő látvány és hihetetlen harmónia, ami ezt a produkciót jellemezte.

Lajkó Félix első ilyen jellegű előadását a Bécsi Spanyol Lovasiskolában mutatta be, már akkor is Kappel Edit és a szilvásváradi lipici lovak közreműködésével. 2015. július 18-án este pedig az óbudai Zichy kastély kertjében nyújtott maradandó emléket a nézők számára a hegedűszó és a zenére szinte táncoló lipicai lovak látványa.

Ha lemaradtál volna, semmi ok a szomorkodásra: Péterfy Zsuzsanna lovas fotós a helyszínen járt és megörökítette az előadás legszebb pillanatait.

2015.07.22.
Fotó: Péterfy Zsuzsanna, Canva
Frissítve:2022.08.09.

Hiba bejelentés