Kezdőlap Blog Oldal 38

Sissy és a cirkusz III. rész.

Írta:
Lovasok.hu

Sissy és a cirkusz III. rész.

Sissy nem bírta tovább a várakozást, végre Avolo nyergében akart ülni. De kiderült, hogy sok mindent, amit Renz lovaglásában megfigyelt, ő még nem tud utánozni. Avolo nem hátasló, amilyenekhez eddig Sissy szokva volt, hanem cirkuszi állat, és ez a tény volt végül is az oka annak, hogy Sissyben újfajta becsvágy ébredt.

– Mennyi ideig marad a cirkusz Bécsben? –kérdezte a lovásztól.
– Nos, talán egy hónapig, fenség-felelte Hűtteman.
– Vagy ameddig a bécsiek kíváncsiak ránk. De az is lehet, hogy az igazgató egy vagy két héttel tovább marad, ha olyan nagy lesz a tülekedés, mint eddig.
– Mit gondol, Renz kisasszony hajlandó lenne engem cirkuszi lovaglásra oktatni?
Hűttemannak a csodálkozástól tátva maradt a szája.
– Fenséged . . . csak nem akar fellépni?
– Dehogynem, pontosan ezt szeretném! Mire a császár visszajön, egy igazi cirkuszi előadást rendeznék, az önök egész programjával, és én magam lépnék fel Avolóval!

Most megértette Hűtteman, hogy a császárné hazatérő férjének különleges meglepetést szeretne szerezni, és megígérte, hogy megnyeri Elise Renzet is ennek a tervnek.
– Csak az idő lesz túl rövid, fenség – ennyi ellenvetése azért volt.
Sissynek azonban ez volt a véleménye:
– Szorgalmas vagyok. Tudom, hogy sikerülni fog!
Ami pedig a legfontosabb, az megvan: Avolo is vonzódik hozzám.
Ez valóban fontos dolog volt, hiszen ló és lovasa között az összjátéknak tökéletesnek és harmonikusnak kellett lennie.

Hűtteman úr megígérte, hogy megtesz minden tőle telhetőt. Amikor Mária Valéria meghallotta anyja tervét, lelkesen tapsolni kezdett.
– Mama, ez egy csodálatos ötlet! Papa nagyon fog csodálkozni!
Festetics grófnő is; aki véletlenül hallotta mindezt, hasonló véleményen volt. Csakhogy attól félt, az udvartartás azt az előadást nem fogadja majd olyan elismeréssel, mint ahogyan a császárné szeretné és képzeli . . .

A következő napokat a lázas előkészületek töltötték ki. Az udvari istállók melletti lovasiskolában egy kicsinyített cirkuszi arénát építettek fel, amelyben majd Renz fog fellépni a programjával. Az igazgató személyesen jött el lányával, Elisével, hogy kiadja a megfelelő utasításokat. Ez alkalommal megjegyezte, milyen szép is lenne, ha Bécsnek állandó cirkuszi épülete lenne, amelyben ő és cirkusza bármikor felléphetnének, vagy akár folyamatosan is tarthatnának előadásokat. Renznek már volt egy ilyen “háza” Berlinben, és nagyon jó lett volna Bécsben is. A császárné megígérte, hogy körülnéz majd megfelelő telek után valahol Bécs környékén. Elise pedig azonnal “kezelésbe vette” a császárnét.

Sissy kitűnő lovas volt, ezt a műlovarnő is elismerte az első negyedórai közös munka után.
– Önnek kifejezetten nagy tehetsége van ehhez, fenség – jelentette ki.
– Ha nem császárné lenne, apám azonnal szerződtetné.
Sissy nevetett.
– Higgye el nekem, kisasszony, hogy a császári udvar is néha egy cirkuszhoz hasonlít. Remélem, hogy férjem hazatéréséig néhány gyakorlatot meg tud nekem tanítani Avolóval.

A következő napokban a ló és a császárné egyre közelebb kerültek egymáshoz. Nemsokára már ismerte Sissy a ló előnyös és hátrányos tulajdonságait, éppúgy, mint a többi lováét. Mária Valéria gyakran ült ott; amikor gyakoroltak, és mindig megtapsolta a mamát, ha Sissynek sikerült Elise útmutatásai alapján valamelyik gyakorlatot bemutatnia.

Május 15-én Ferenc József épen és egészségesen megérkezett Itáliából és Dalmáciából. A bécsiek örömmel, lelkes éljenzéssel fogadták, amikor bevonult, a Burgba. Csak amikor már többször megmutatta magát a balkonon, akkor volt ideje Sissyre is.

– Csakhogy újra itthon vagy, kedves Franzl! – kiáltott föl Sissy megkönnyebbülten, és átölelte a férjét.
Kapcsolatuk olyan gyöngéd volt, mint talán korábban sosem. Ferenc József tudta, hogy Sissy mennyire aggódott érte, és ez jólesett neki. Most hát eljött a nagy pillanat, amikor Sissy meglephette őt az előadás tervével.
– Franzl, amit most fogsz majd látni, biztos, hogy álmodban se gondoltad volna a feleségedről! – közölte vele.
– Úgy – mosolygott a császár vidáman – és mi lesz az?
– Csak holnap délután fogod megtudni. Az egész udvartartást meghívtam. Mindannyian csodálkozni fogtok!

Már előre örült, mint egy gyermek, és alig bírta kivárni, hogy bemutathassa a császárnak Avolo nyergében a lovaglótudományát. Másnap délután mindenki, akinek csak lehetősége volt, ott tolongott az udvari istállók körül. Fényes nevek viselői és nagy méltóságok töltötték meg a cirkuszi manézs körüli páholyokat. Renz direktor a legjobb számait mutatta meg. Ferenc József császár el volt ragadtatva a programtól. A java azonban még hátravolt. Amikor Renz bejelentette híres lovait, nem a lánya, Elise lépett fel velük, hanem Ausztria császárnéja. Büszkén lépdelt be új paripája hátán a manézsba, valóban pompás látványt nyújtva. A tömegen morajlás futott végig.

Az Elisével gyakorolt idomított programot majdnem ugyanolyan jól mutatta be, mint ő, és a végén még a magasiskolát is végigcsinálta. De még nem is ért a végére, amikor különös szorongást kezdett érezni. “Miért nem tapsol senki? Talán annyira rossz vagyok a nyeregben?” – töprengett. Pedig biztos volt benne, hogy ragyogóan csinálja. Csakhogy senki sem merészelt tapsolni. Mindenki félve pillantott a császári páholy felé, ahol Franzl egyre sötétebb arccal, összeráncolt homlokkal ült. Bénító csönd ülte meg az egész termet, éles ellentétben a cirkuszi zenekar hangos játékával.

Ezt a meglepetést valóban nem várta Ferenc József. Felesége, a császárné egy cirkuszi program keretében lép fel! Már csak az hiányzott volna, hogy mindezt a nyilvánosság előtt, a Práterben tegye! Festetics grófnő és Ferenczy Ida rémülten észlelték, hogy itt nagy vihar van kitörőben. Segélykérő pillantásokat vetettek a császárra, aki végre megértette, és megtörte a jeget. Legközelebb, amikor pillantása találkozott Sissyével, kényszeredetten elmosolyodott és tapsolt. Miután a császár már megtette, a többiek is tapsolni kezdtek. Sissy, ahogy tanulta, Avolóval a császár páholya elé léptetett, majd letérdeltette a lovat, végül kényes léptekkel kilovagolt a manézsból.

Forrás: MARIELUISE VON INGENHEIM: Sissy.
Kép: Canva
Frissítve: 2023.05.26.

Déry Tibor: A Ló I.

Írta:
Lovasok.hu

Déry Tibor: A Ló I.

Alkonyodott. Az alacsonyan úszó felhőkből lassú eső szitált. Itt-ott a kövek között egy-egy pocsolya villogott a sáros járdán.

Az öregember sietett, hogy még sötétedés előtt hazaérjen. A túloldalon, egy égő bérház emeleti ablakaiból tömör, bársonyfekete füstfelhők nyomultak ki az utcára, ölükben egy-egy vékonyan sziszegő lángnyelvvel, amely sárgán meg-megragyogtatta a szemközti ház épen maradt ablakait. Az utca üres volt, csak a keskeny úttest közepén, a szétszórt üvegcserepek között feküdt, arcát könyöke alá rejtve, egy halott katona.

Egy tejcsarnok kirakata előtt az öregember hirtelen megállt. A keskeny boltajtó üres keretéből egy szőke sörényes, barna lófej nézett ki az utcára.

– Hát te hogy kerültél ide? – morogta az öreg meglepetten, s előrehajolva szemügyre vette az apró helyiséget. A ló fara a bolt hátsó falát súrolta, amelyen egy borvörös papírra nyomtatott hirdetmény lógott, tompora jobbról a fehér kiszolgálóasztalnak, balról egy feldőlt jégszekrénynek szorult.

Az öreg hátralépett, s fejét felvetve elolvasta a légnyomás által elbillentett, ferde cégtáblát. “Tej Vaj Tojás” betűzte a növekvő szürkületben. Még egyszer figyelmesen szemügyre vette a lovat, majd fejcsóválva elfordult s hazaindult. A ló fejével kinyomta az ajtót, s utánaeredt.

Rövid útjuk volt. Elöl ment az öregember, lehajtott fejjel, s elgondolkozva hallgatta a ló patáinak szabályos kocogását háta mögött, a járda sáros aszfaltján. Egy alkalommal, amikor egy mellékutcába fordult be, a dobogás megszűnt, mintha a ló megállt s elgondolkodott volna; de alig egy perc múlva izgatott, szapora ügetéssel – melynek üteméből világosan ki lehetett hallani az aggodalom szívdobogását – újra felzárkózott. Egy idő múlva az öregember próbaképp még egyszer befordult egy mellékutcába: mögötte a ló ismét megállt, majd rémült, gyors ügetéssel megint utána eredt.

– Vak! – mormogta az öreg rosszkedvűen. – Mind a két szemére vak!

Az utcák néptelenek, csendesek voltak, messziről gyönge gépfegyverkelepelés hallatszott. A Bazilika mögött egy asszony mélyen előrehajolva, cuppanó lábakkal átszaladt a havas, csatakos téren, s eltűnt egy kapu alatt. Feljebb a széles úttest tele volt szórva ablakcserepekkel; a téli, sötét ég megmártotta magát bennük, hunyorított, s belefagyott az üvegbe. Rohamosan sötétedett.

Mire hazaértek, Buda felől megszólaltak az orosz aknavetők, egy alacsonyan berregő vadászgép már fejük fölött kefélte a háztetőket. A ló azonban oly gyakorlott mozdulattal ereszkedett le új gazdája mögött a kanyargó, keskeny pincelépcsőn, mintha tíz évig viceházmester lett volna egy ötemeletes bérházban. Csak az utolsó lépcsőfokon botlott meg, térdre rogyott, s a hasán csúszva szánkózott le az óvóhely koromsötét előterébe. De alighogy leért, dörrenő patkókkal felugrott, s fejét leszegve bevágtatott a szenespincékhez vezető, hosszú folyosóra. Az oidipuszi éjszaka vaksötétjében csak patkóinak felszálló, sárga szikrái fénylettek, mint egy jajkiáltás írásjelei. Hosszan, panaszosan nyerített, nyakából, hátából dőlt a vér; a pince alacsony mennyezete három helyen
lehántotta bőrét. A folyosó végére érve azonban hirtelen megállt, s mélyen lehorgasztotta a fejét.

Forrás: Déry Tibor: Alvilági játékok, válogatott novellák.
Kép: Canva
Frissítve: 2023.05.26.

A zsoké és az ördög

Írta:
Lovasok.hu

A zsoké és az ördög

Akkoriban történt ez, mikor minden emberi számítást keresztülhúzva: harmadszor nyerte meg Pipik, a hírneves zsoké a Royal-díjat – háromszor, mindig ugyanazzal a versenylóval, hogy az embereknek kidagadt a szemük a csodálkozástól. (Az “ember” alatt e beszély folyamán mindig a lóval, a lóversenyekkel foglalkozó urakat, lovasokat, pincéreket és cigányokat kell érteni.)

Pipik a győzedelem után való estén jelentkezett a szürke szakállú grófnál, a ló gazdájánál, a Casino előcsarnokában. A hidegvérű gróf annyira bizonyos volt lova győzelmében, hogy ezen a délutánon még a versenytérre se ment ki, hogy megmutassa nagy szakállát az embereknek.

– Jól viselted magad, Pipik – mond a gróf, és kezet nyújtott a zsokénak, harmadszor életében, a harmadik Royal-díj alkalmából. Pipik tudta, hogy ezzel vége van a kihallgatásnak, a győzelem anyagi részét majd elintézi az istállóvezető. Komoly, konok, zárkózott, hallgatag ember volt Pipik. Nem sokat felelgetett tehát a pincéreknek, akik körülötte jártak-keltek, mert éppen ebédhez terítettek. Vállat vonva felelt a cigányoknak, akik hangszereikkel már megérkeztek, és az esti muzsikáláshoz készülődtek. Csupán a piros nadrágos hajdúval állott szóba a Casino kapujában.

– Megnyertem a versenyt, mert amúgy is az a szándékom, hogy elköltözöm Magyarországból, mielőtt a cimborák bosszúból a korláthoz szorítanának.

Pipik elvégezvén dolgát a Casinóban: szokásos kiskorcsmájába ment, amely korcsmát azért kedvelte, mert nem jártak bele olyan emberek, akik a lóversenyhez konyítottak volna. Budán volt ez a korcsma, polgári bormérés, ahol voltaképpen azt sem tudták, hogy ki az a borotvált képű ember, aki hében-korban a korcsmában megfordult. (A zsoké ugyanis azt hitte, hogy nem ismerik.) Pipik itt megitta szokásos borporcióját, zártan, lekonyított fejjel, néha csaknem egyliternyi bort, amelyet elegendőnek tartott szervezete karbantartásához. Senkivel se váltott szót. A szomszéd asztalnál arról beszélgettek, hogy maholnap eltűnik Budának ez a része, lebontják a házakat. Különösen egy vörös orrú ember, aki gyakran volt részeg: panaszkodott, hogy mi lesz a világból, ha már ezek a régi házak is eltűnnek, amelyek annyi nemzedéket láttak felnövekedni. Ez a vörösorrú mindig csak szavalt, mintha a városrész minden grundja az ő fejét búsítaná. És mikor a vörösorrú mellől elszökdösött a társasága (persze ez nem ment simán, mert sok kérés, könyörgés hangzott el, hogy maradjanak még együtt), a vörösorrú egy bátor gesztussal áttelepedett a zsoké asztalához. “Átment” poharával, mint olyan ember, akit szemtelenné tesz a bor. Pipik csak pislogott a kalapja karimája alól. Vajon mit akar ez a vörösorrú? Az pedig úgy tett, mintha észre sem venné Pipiket, hanem hátat fordított neki, és egy másik asztalhoz beszélt, ahol még ült néhány vendég. Ide küldte szónoklatait a városnegyed pusztulásáról.

– Mi az, uracskám, nem tetszik? – kérdezte a vörösorrú hirtelen, Pipik felé fordulva, mintha az mondott volna valamit.

A zsoké vállat vont, nem szerette a kötekedést. Felállott az asztaltól, fizetett, megjegyzést nem tett. A vörösorrút ez még jobban bőszítette, és olyan lármát csapott, mintha Pipik után akarna rohanni. Egy másik korcsmába ment be a zsoké, miután ott előbb óvatosan körülnézett. Falból kinőtt polgárok üldögéltek ott, akik talán évek óta nem jártak Pesten. De egy házmester külsejű ember, aki csak amúgy papucsban jött elő valahonnan a környékről, belépett az ajtón, és Pipikre mutatott:

– Itt van az a fickó, aki a Békában megsértette az egész társaságot!

Pipiknek megint csak tovább kellett menni, mert most már többen is figyelni kezdték. Mind mordabbul, mind kókadtabban, hogy sehol se engedik meginni a maga borát. Kegyetlen arccal nyitott be tehát egy korcsmába, ahol körül sem nézve, a mérőasztalnál megállott, és bort kért.

– Itt nem lehet ám verekedni – mondta most valaki a háta mögött, aki valamiképpen, valahogyan idáig követte, és a zsoké kalapjára ütött. Pipik hátranézett. Egy csúnya, kis suszterforma állott a háta mögött. Még a szeme is csirizes volt. – Ez a híres lócsaló.  – És mindenfelől dühös, kaján, irigy arcok fordultak Pipik felé aznap este, amikor a Royal-díjat harmadszor is megnyerte.

Pipik nyelt egyet, és hamarosan eltávozott. Egy jámbor korcsmácskába ment be, ahol legfeljebb a makk disznót ismerik a nagyvilág látványosságaiból. Kis zug volt ez a korcsmácska a hegyoldalban. No, ide ugyan éppen jókor érkezett meg Pipik, a győzedelmes zsoké. A korcsmárosné éppen az urát verte, mert az délután kiszökött a lóversenyre.

– Itt van az a híres, aki miatt a pénzemet elvesztettem – ordított a nyúzott korcsmáros, amikor Pipiket megpillantotta. És ezzel asszonyostól együtt Pipiknek fordult. A zsoké csak nagy üggyel-bajjal menekedett a feldühödött házaspár elől. Egy széket dobott a háta mögé.

De most már valóban menekülnie kellett ebből az álmodozónak látszó városrészből. Siető, kopogó léptekkel fordult be mindenféle kis utcákba, ahol az ablakok és ajtók holtaknak látszottak mindaddig, amíg Pipik be nem tette a lábát az utcába. De egyszerre megelevenedtek még a kamrák és egyéb helyiségek ablakocskái is, amint mindenféle szemetet szórtak ki a menekedő zsoké nyakába. A néma ajtók felpattantak, és átkokat kiáltottak. A pinceműhelyből iparosok futamodtak elő, akik abbahagyták kalapálásaikat, amikor a híres zsokét futamodni látták. Minden és mindenki őt, a Royal-díj nyerőjét szidta itt, mintha az egész városrészt boldogtalanná tette volna.

– A legnagyobb csaló Magyarországon – üvöltött Pipik nyomában egy hentesmester, aki boltjából futamodott ki.

– Ó, bár elvinne az ördög! – sóhajtotta futamodás közben Pipik.

Az ördögöt éppen jókor hívta. Ott állott az egy kerítésnek vetve hátát, mintha részegségében nem tudna tovább menni. Hirtelen megkapta a zsoké gallérját, és a földhöz vágta.

– Te mertél túljárni az én eszemen? – toporzékolt az ördög.

Mert hiszen ő is lóversenyjátékos.

Forrás: Krúdy Gyula: Delikátesz, válogatott elbeszélések. (1928)
Kép: Canva
Frissítve: 2023.05.26.

Gárdonyi Géza: Macskási Imre

Írta:
Lovasok.hu

Gárdonyi Géza: Macskási Imre

Ezelőtt száz esztendővel úgy ismerték e nevet, akárcsak Kinizsi Pálét. Testőr volt, s abban az időben a legerősebb ember. Egyszer, hogy Erdélyben járt, útközben leesett a lova lábáról a patkó. Beállított hát a kovácshoz.

– Van-e kész lópatkója? – kérdezte a kovácsot.

– Hogyne volna – felelte a székely kovács -, van bizony húsz is.

– Erősek-e? Mert nekem csak erős kell.   A kovács előszed egy halom patkót, és mutatja.   Macskási meg akarja tréfálni a kovácsot. Fölvesz egy patkót, és összeroppantja a markában.

– No – azt mondja -, ez nem erős. – Fölveszi a másikat, azt is összetöri.   – Ez sem erős. – A harmadikkal hasonlóképpen cselekszik.

– Látom – azt mondja -, hogy gyöngék a patkók, de ha nincs más, hát el kell fogadnom.   A kovács, maga is jó erős, markos ember, nem szól semmit: fölveri a patkót. Macskási odavet egy tallért a kovácsnak, és fel akar ülni a lovára.

– Megálljunk – azt mondja a kovács -, meg akarom nézni, hogy erős-e ez a tallér.   Azzal fogja a vastag tallért, és kétfelé töri az ujjával. – Nem erős – azt mondja. – Kérek másikat. Hasonlóképpen cselekszik a második és harmadik tallérral is, míg végre a negyedikre azt mondja:

– Látom, hogy gyöngék a tallérok, de ha nincs más, elfogadom. Macskási akkor elnevette magát, és kezet adott a kovácsnak.

– No, barátom – mondja neki – te visszaadtad a tréfát, de így se jártam még soha, mióta katona vagyok.

Kép: Canva
Frissítve: 2023.05.26.

Az öregember és a ló tanmeséje

Írta:
Lovasok.hu

Az öregember és a ló tanmeséje

Élt egyszer egy öregember, aki egy kicsi faluban lakott. Bár szegény volt, mégis mindenki irigyelte gyönyörű fehér lova miatt. Még a király is megkívánta az öregember kincsét. Az emberek jó pénzt megadtak volna a paripáért, de gazdája mindig visszautasította:

– Ez a ló nem pusztán egy ló számomra – mondta az érdeklődőknek –, hanem egy személy. Hogy adhatnék el egy személyt? Ő a barátom és nem a tulajdonom. Hogy adhatnék el egy barátot? A férfi szegény volt, a kísértés pedig igen nagy, de nem volt hajlandó megválni a lótól. Egyik reggel azonban nem találta paripáját az istállóban. Az egész falu összecsődült.

– Te, bolond öreg – csúfolták. – Megmondtuk előre, hogy előbb-utóbb el fogják lopni a lovadat. Annyira szegény vagy, hogy is remélhetted, hogy meg tudod védeni azt az értékes állatot? Jobban tetted volna, ha eladod. Akármennyit megadtak volna érte. Most aztán se ló, se pénz. Átok ül rajtad. – Az öregember így válaszolt:

– Ne ítélkezzetek túl gyorsan! Csak annyit mondjatok, hogy a ló nincs az istállóban. Egyelőre ez minden, amit tudunk, a többi csak ítélet. Honnan tudjátok, hogy átok van-e rajtam vagy sem? Mi alapján ítélkeztek? – A falubeliek visszavágtak:

– Ne nézz minket bolondnak! Lehet, hogy nem vagyunk filozófusok, de nem is kell nagy értelem ahhoz, hogy felmérjük azt, ami itt történt. Az a tény, hogy elment a lovad, egy átok. – Ismét megszólalt az öregember:

– Csak annyit tudok, hogy az istálló üres, nincs benne a ló. A többit nem tudom. Azt, hogy ez átok vagy áldás, senki sem tudhatja. Csak a dolgok töredékét látjuk. Ki tudja megmondani, mi következik ezután? – A falu lakói kinevették. Mindig bolondnak tartották az öreget. Ha nem lett volna az, már régen eladta volna a lovát, és felélte volna az árát. Ehelyett napról napra kaparta össze a betevőt. Most bebizonyította, hogy tényleg bolond. Tizenöt nap múlva a ló visszajött. De nem egyedül tért ám vissza, hanem egy tucat vadlovat hozott magával! Ismét öszszecsődült a falu népe a favágónál, de most így beszéltek:

– Öreg, igazad volt, tévedtünk. Amit mi átoknak gondoltunk, az lényegében áldás volt. Kérünk, bocsáss meg nekünk! Ő így válaszolt:

– Ismét túl messzire mentek. Csak annyit mondjatok, hogy a ló megint itt van. Csupán azt állapítsátok meg, hogy egy tucat lóval jött vissza, de ne hozzatok elhamarkodott ítéletet! Honnan tudjátok, hogy ez áldás-e vagy sem? Most csak az események töredékét látjuk. Ha nem ismeritek az egész történetet, hogyan ítélkezhettek? Ha csak egy oldalt olvastok el, hogy tudjátok elbírálni az egész könyvet? Amit most ismerünk, az csupán egy részlet! Ne mondjátok, hogy ez áldás! Senki se tudja. Én meg vagyok elégedve azzal, amit tudok, és nem zaklat fel az, amit nem tudok.

– Talán igaza van az öregembernek – mondták. De magukban mégis azt gondolták, hogy nincsen. Úgy vélték, az, hogy tizenkét vadló csatlakozott a favágó lovához, csakis áldás lehet. Hiszen kevés munkával a vadlovakat be lehet törni, betanítani, és sok-sok pénzért eladni. Az idős embernek volt egy fia. A fiatalember elkezdte betörni a vadlovakat. Néhány nap múlva leesett az egyikről, és mindkét lábát eltörte. A falu lakói megint eljöttek, és rögtön véleményt mondtak a történtek alapján.

– Igazad volt – ismerték el. – A tizenkét ló nem áldás, hanem átok. Egyetlen fiad eltörte mindkét lábát, és most öregkorodra nincs, aki segítsen neked. Most szegényebb vagy, mint valaha. Az idős favágó ismét csak ezt mondta:

– Ne menjetek olyan messzire ítélkezésetekben. Csak annyit mondjatok, hogy a fiam eltörte a lábait. Ki tudja, hogy ez áldás-e vagy átok? Senki sem. Az egész kép töredékét látjuk csupán. Néhány héttel később az ország háborúba keveredett a szomszéd országgal. A falu minden fiatalemberének be kellett vonulnia a hadseregbe. Csak az öregember fia kapott felmentést a balesete miatt. Az ellenség óriási túlerővel érkezett, s az emberek nagyon féltek, hogy soha többé nem fogják látni fiaikat. Ismét fölkeresték az idős favágót, sírva, jajgatva, mert elvitték drága fiaikat. Megint megszólalt az öregember:

– Miért vontok le mindig következtetéseket? Senki sem tudja még, mi lesz. Csak annyit mondjatok, hogy a ti fiaitok elmentek a háborúba, az enyém pedig nem. Senki sem elég bölcs ahhoz, hogy megállapítsa, ez vajon áldás vagy átok. Csupán az Isten tudja. – Az idős favágó megelégedett azzal, amit tudott, és nem izgatta magát azzal, amit nem volt képes megérteni.

Epiktetosz mondta: „Mindig meg vagyok elégedve azzal, ami történik, mert arra gondolok, hogy amit Isten választ, az jobb, mint amit én választanék.”

Forrás: Maya Blogja nyomán. (Ismeretlen szerző írása)
Kép: Canva
Brehm – Állatok világa
Frissítve: 2023.05.26.

A Magyar Lovassport Szövetség 2023-as díjazottjai

Írta:
Tanner Eszter

A Magyar Lovassport Szövetség díjátadó gálája a Gróf Széchenyi István Emlékverseny szombat délutánján zajlott, így a lovas társadalom együtt ünnepelhetett a Nemzeti Lovardában. A megjelenteket Stróbl Dorottya és Bönde Ferenc köszöntötték, majd Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke tartotta meg beszédét a díjak átadása előtt.

Sportolói Különdíjak

A Magyar Lovassport Szövetség ezzel a kitüntetéssel ismeri el és díjazza a lovasok és lovas szakemberek 2022. évi kiemelkedő teljesítményét. A díjakat Szotyori Nagy Kristóf, a Szövetség alelenöke adta át.

Juhász Péter: A 2022. évi FEI Fogathajtó korosztályos Európa-bajnokságon junior kategória póni kettesfogat egyéni aranyérem és csapat bronzérem eredménye elismeréseként.

Juhász Bertold: A 2022. évi FEI Fogathajtó korosztályos Európa-bajnokságon gyermek kategória póni egyesfogat egyéni aranyérem és csapat bronzérem eredménye elismeréseként.

Fekete Patrícia: A 2022. évi FEI Távlovagló Világbajnokságon egyéni 19. helyezett eredménye és az 2022. évi FEI ranglista 2. helyezése elismeréseként.

Szösz Letícia: A 2022. évi FEI Távlovagló Világbajnokságon egyéni 22. helyezett eredménye elismeréseként.

A díjátadón a FEI Fogathajtó korosztályos Európa-bajnokság csapatát, Görög Gábort, Jámbor Blankát, Juhász Bertoldot, Juhász Pétert, Lőrincz Esztert és Varga Gábort együtt taspolhatta meg a közönség.

Az év edzője: Pille Riin Roosileht és Rimarcsik Zsolt

A két edző közös sikert ért el a 2022. évi fogatversenyek történetében. 2022 augusztusában a Magyarországon megrendezett fogathajtó utánpótlás Európa-bajnokság három magyar éremmel záródott. A gyermek Európa-bajnoki címet megszerző Juhász Bertold, az ifjúsági Európa-bajnok Juhász Péter, és a csapatversenyben bronzérmes magyar válogatott szakmai munkájában meghatározó szerepet vállalt a két kiváló fogathajtó edző.

Az észt születésű Pille Riin Roosileht a lovak kiképzésével, felkészítésével versenyeztetésével, míg Rimarcsik Zsolt (Hölle Martin világbajnoki címeinek legfontosabb háttérembere) edzői munkásságával segítette Magyarországot Európa-bajnoki érmekhez.

Kiváló lóápoló díja: Nagy Tibor

Halásztelki lovasszakember, aki családjával Lajosmizsére, egy fogatparadicsomba költözött. Pályafutása csúcsa a kistapolcsányi világbajnokság, ahol hatalmas teher alatt briliáns akadályhajtással megszerezte a magyar csapat aranyérmét.

Hölle Martin mellett – immár más szerepben – Drebkauban egyéni és csapat világbajnoki cím részese volt. Napi szinten menedzseli Martin fogatát Hollandiában, hatalmas szakmai és emberi alázattal és szerénységgel, valamint páratlan tudással végzi dolgát. Nagy Tibor és felesége, Emese ma a világ legjobb csapat háttéremberei, munkájuk védjegye a mindig makulátlan, már-már műalkotás jellegű fogat.

Az év tenyésztője: Kacziba Pál

A díjazott Ó-Féltíz nevű saját tenyésztésű lova már tíz évvel ezelőtt is kiemelkedő nemzetközi eredményeket ért el.

Az elmúlt évben pedig Champion Nadli „F” Fiatal Lovastusa Lovak Világbajnokságán teljesített eredménye a magyar lovassport és lótenyésztés kiemelkedő sikere volt. Champion Nadli „F” 2016. évi magyar sportló pej kanca, apja a szintén magyar tenyésztésű holsteini Churchill IC, anyja pedig Nadli magyar sportló kanca Toborzó után. A díjat dr. Jármy Miklós adta át.

Lovas családok díja: Janik család

A Janik család életéhez, múltjához, jelenéhez, és a jelek arra mutatnak, hogy a jövőjéhez is szorosan kapcsolódik a lovak szeretete.

A család legidősebb tagja, Janik József édesapja is egész életében a lovakkal dolgozott, rajtuk múlt a család megélhetése. Már 12 évesen elkezdett lovagolni, majd díjugratásban versenyezni. Versenyzői karrierje a GEAC-ban töltött egyetemi években teljesedett ki, amikor az Országos Bajnokságban 150 centiméteres magasságon ért el helyezést. A versenyzést a munka váltotta fel, mégpedig a Szilvásváradi Állami Gazdaságban, ahol Schaurek Ottmár segítségével beindította a lovassportokat. Közel 20 év eltávolodás után a Fogathajtó Szakbizottság vezetőjeként tért vissza a lovassportba, majd két cikluson keresztül a Díjugrató Szakágat irányította. 2000-ben régi vágyát megvalósítva megalapította a Colonado Lovasiskolát, ahol a fiatalok oktatásának, versenyre való felkészítésének szentelhette nyugdíjas éveit.

Fiának, Janik Attilának terepen, a lovat kutya pórázon vezetve tanította meg az alapokat. A több országos csapat bajnoki és a 2009-es egyéni díjugrató bajnoki cím elnyeréséhez Colonadón kívül Széplaki Pál, Paul Schockemöhle és Hevesy Barnabás munkájára is szükség volt. Aktív versenykarrierje után a fiatalok oktatása, versenyeztetése, lovasemberré nevelése vált a hivatásává. III. szintű edzőként a Magyar Lovasport Szövetség edzői bizottságának tagjaként az edzők képzésében, vizsgáztatásában is közreműködik.

Janik Valéria viszonylag későn, 18 éves korában került kapcsolatba a lovassporttal. Elkötelezettsége és kitartása eredményeként több fedettpályás döntőn sikerült érmet szereznie díjugratásban, lovastusában pedig 2001-ben Amatőr Champion lett. II. szintű díjugrató edzőként segíti férje munkáját.

Szinte lóra született lányuk, Anna, aki már háromévesen részt vett a Magyar Póni Klub Szövetség versenyein. 13 évesen már az első korosztályos Európa-bajnokságán segítette a Magyar Gyermek Válogatottat a csapat bajnoki negyedik helyhez. Az utánpótlás válogatott tagjaként további öt kontinensviadalon képviselte hazánkat. Jelenleg a svájci Pius Schwitzer segítségével fejleszti lovastudását. A díjat Dallos Gyula miniszteri biztos adta át.

Magyar Lovassportért Emlékérem

Ez a kitüntetés a közelmúltban elért kimagasló, nemzetközi szintű versenyeredményért, sportolók felkészítéséért, a lovassport érdekében kifejtett eredményes menedzselési, szervezési, támogatási, oktatási, nevelési, tudományos és médiatevékenységért, a fiatalokat, a diáksportot felkaroló munkásságért és a lovassportot népszerűsítő színvonalas médiatevékenységért adományozható. Az Emlékérem alkotója Tóth Béla szobrászművész.

A kitüntetést dr. Budai Gyula, az olimpiai felkészülést koordináló Bizottság elnöke adta át.

Jámbor Noémi
2022 augusztusában az id. Jámbor Vilmos Fogathajtó Központ Kisbér-Ászáron kimagasló színvonallal rendezte meg a gyermek, ifjúsági és U25-ös korosztályok Európa-bajnokságát. Tizenhét ország, kilencvenöt hajtó részvételével zajlott a kontinensviadal, ahol a magyar versenyzők két arany- és egy bronzérmet szereztek. A Magyar Lovassportért Emlékérmet Kimagasló sportszervezői és versenyrendezői munkásságáért vehette át.

Horváth Csaba
A nyugat-magyarországi lovassport élet meghatározó egyénisége és segítője évtizedek óta. 2022-ben a fogyatékos gyermekek terápiás lovagoltatásáért, Győr-Moson-Sopron megye lovassportmúltjának dokumentálásáért, a sportág népszerűsítéséért és támogatásáért, valamint a győri lovaséletet megörökítő, hiánypótló kötet létrehozásáért a „Belváros szolgálatáért” díjat kapott Győr várostól. Elfelejtett 40 év – Mozaikok a Nyugat-magyarországi Lovas Szövetség életéből című hiánypótló műve a négy évtizeden keresztül működő szövetség munkáját foglalja össze, 2020-ban jelent meg. Bemutatja a korszak kiváló lovas szakembereit és egyesületeit, minden szakágban évenkénti versenyeredményekkel. Olvashatunk benne az egyesület 1400 versenylováról, amelyeknek a részletes adatai is megtalálhatók Horváth Csaba könyvében. Összesen 516 újságcikket és 165 fotót tartalmaz a kötet, valamint egy CD-mellékletet 1200 amatőr fotóval a versenyzőkről, résztvevőkről.

Ismeretterjesztő munkájáért vehette át a Magyar Lovassportért Emlékérmet.

Arie Yom-Tov
A 2020. évet követően, amikor a Nemzetközi Lovas Szövetség és a rendező országok szinte az összes szakág kontinensviadalát lemondták, bátor vállalásként a nemzetközi lovaséletben egyedülálló tettet hajtott végre. A díjlovagló szakág öt korosztályának Európa-bajnokságát rendezte meg a pilisjászfalusi Unikornis Lovarda tulajdonosa.

A nagy nemzetközi sikert követően 2022-ben a gyermek és az U25-ös korosztályoknak rendezett az FEI-vel és a Magyar Lovassport Szövetséggel közösen Európa-bajnokságot, ahol több magyar díjlovas is kimagasló eredményt ért el.

A hazai díjlovagló sport, a nemzetközi versenyek szervezése mellett a fiatal korosztály fejlődését és nemzetközi hírnevét is köszönheti Arie Yom Tovnak.

Gróf Széchenyi István Emlékérem

E legmagasabb lovas kitüntetés a lovastársadalom érdekében hosszú távon kifejtett nemzetközi szintű lovas teljesítményért, kimagasló oktatási, nevelési, tudományos, gazdasági, társadalmi munkásságért, a szakmai kultúra erősítéséért, a nemzetközi sportéletben, társadalmi szervezetekben, sport-köztestületekben kifejtett magas szintű munkásság elismeréseként adományozható. 1987-ben alapította a Magyar Lovas Szövetség Elnöksége. Az emlékérem alkotója Tóth Béla szobrászművész.

A kitüntetéseket Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere adta át a díjazottaknak.

Gömbös Endre
február 17-én, született Budapesten. 12 évesen keresztapja, Szabácsy István, elismert lovasember ültette először lóra, ezután a BLK bérlovardájában tanult Hársvölgyi József, majd Hargitay Mátyás keze alatt, ifjúsági BLK-s versenyző lett (a csapat: Orosz András, Toldi János, Prutkay Zoltán, Gömbös Endre). 1974-ben korengedménnyel felvételt nyert a Kaposvári Főiskola és a Testnevelési Főiskola közös, egyéves, bentlakásos edzői és lótenyésztői szakára. A kaposvári tanév után 1976-ban a BLK-hoz került lovaglótanárnak.
Két év katonaság után újra a BLK alkalmazottja lett, segített Hevesy Barnabásnak Bohémot felkészíteni a moszkvai Olimpiára, majd 1980-tól ő a BLK ifjúsági keretének edzője. Tanítványai többek között Jármy Miklós, Kovács Zoltán, Németh István és dr. Machay Krisztina állatorvos is.

1985-ben Némethy Bertalan meghívására ő és Hevesy Barnabás öt hónapot töltött el az USA-ban, ahol két világhírű lovastusa edző, Tedd Coffin és Raul de Leone munkájába nyert betekintést.

A kilencvenes évek közepén újra a BLK ifjúsági edzője lett, ahol tanítványai között volt Erdélyi Magdolna, Schlezák Melinda és Nagy Annamária, az üllői Lógyógyászati Tanszék és Klinika egyetemi docense is. 2003-tól lovaglótanár a Nemzeti Lovarda Szakiskolájában és mellette edzősködik is, ismertebb tanítványai Hock Zsófia és Simicska Anna.

2016-tól Halas Áron meghívására a Kaposvári Egyetem Lótenyésztő és Lovassport-szervező Agrármérnöki Szakán lett lovaglótanár, a gyakorlati képzés vezetője.

Edzői életfilozófiája: tanárai hatására az örkényi alapoktól Némethy Bertalan világsikeréig húzódó szemlélet tanítása, amelytől soha semmilyen divat nem térítette el, és a mai napig az egyetemi hallgatóknak ezeket a klasszikus alapelveket tanítja.

Hetvenedik születésnapját a tanítványai, barátai szervezték meg, életútját több mint 70 résztvevő ünnepelte.

Sebestyén József
1954-ben született, az érettségi után a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki, majd később a Testnevelési egyetemen lovas-szakedzői diplomát.

Tanulmányai befejezése után a Nagycenki Méntelep fő állattenyésztőjeként a dunántúli lótenyésztés szervezését végezte, aktívan részt vett a fiatal fedezőmének egységesített teljesítmény vizsgálatában

Több mint tíz éven keresztül volt a soproni Erdészeti Egyetem Lovasszakosztályának vezetője és lovasa.

Éveken át rendszeresen országos és nemzetközi versenyeket rendezett Nagycenken, mint a Gróf Széchenyi István Díjlovagló Emlékverseny, a Magyar Főiskolás Díjlovagló és Díjugrató Bajnokság, a Nemzetközi Díjlovagló Verseny. Többször szervezett a Magyar Díjlovagló válogatott részére edzőtábort a Méntelepen.

Díjugratás, díjlovaglás és military sportágakban is versenyzett. 1973-ban a Nemzetközi Egyetemi Lovasbajnokságon Németországban, Hannoverben a hatodik helyet elért csapat tagja. A magyar díjlovagló bajnokságokon kétszer ezüstérmes (1990., 1992.), kétszer bronzérmes (1988., 1989.). Több mint tíz éven keresztül a Magyar Díjlovagló válogatott tagjaként eredményesen szerepelt nemzetközi díjlovagló versenyeken és Díjlovagló Világkupa fordulókon.

Nyugdíjba vonulását megelőzően Németországban lovaglótanárként dolgozott.

Sovák Péter
1955-ben született a nagy lovasmúlttal rendelkező Mezőhegyesen, ahol a mai napig él. Magyar Imre 5 évesen ültette először lóra, 8 évesen már lovastornában versenyzett.

Szakmai munkájának alapját örkénytábori mestereitől tanulta, akik megalapozták és továbbvitték a lovaglás tudományát. A legnagyobb hatást nevelő edzője, Máchánszky Gyula gyakorolt rá. Sokat tanult a Mezőhegyesen edzősködő Hazslinszky-Krull Gézától, Magyar Imrétől, Kruzsicz Józseftől, a nagy múltú díjlovasoktól, de kollégáitól is, akik itt versenyeztek (pl. Ákos Ajtony, Balogi András, Széplaki Pál).

Mezőhegyesen 1973-1980 között belovaglóként és versenyzőként dolgozott. Edzői Máchánszky Gyula és Hargitai Mátyás voltak. Katonai évei alatt Budapesten a Honvédban lovagolt dr. Kollár Kornél edző alatt.

Edzőként Mezőhegyesen Kiskunhalason is eredményesen dolgozott. Tanítványai közül a legjelentősebb eredményeket Szász Attila érte el.

Gróf Sándor Móric Díj
A díj névadója, Gróf Sándor Móric művelt, népszerű, jó kedélyű, bátor, egyenes jellemű, igazságszerető, a közügyeket támogató, igazi sportember, népszerű személyiség volt. Nem az elismerés, hanem a teljesítmény érdekelte. Több mint háromszáz egyedülálló lovas kalandját jegyezték fel. Átúsztatott a Dunán és lóháton járt fel palotájának emeletére – ahogy ezt a díj is jelképezi. Jelentősebb összeget hagyott a Magyar Tudományos Akadémia alapjára, a Nemzeti Múzeumra, az Országos Gazdasági Egyesület céljainak előmozdítására, a budai szegényápoldának, valamint a pesti gyermekkórháznak. Nagyvonalú adakozó volt.

A díj alkotója Nacsa Richárd képzőművész. A díjat Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke adta át.

Blidár János
A nagyváradi üzletember évtizedek óta aktív mecénása a magyar négyesfogathajtó életnek. Segítségével számos lipicai ló juthatott ki világ- és Európa-bajnokságokra. A fogarasi ménessel való kapcsolattartásban eredményekben is megmutatkozó segítséget adott. Hetényegyházi birtoka igazi edző- és felkészülési központtá vált a fogathajtók számára, amely hosszú évek óta önzetlenül fogadja a magyar lovassport neves szakembereit.

A lipicai fajta és az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad az ő támogatásával juthatott el két évtized után a budapesti Európa-bajnokságra, majd a római világbajnokságra Váczi István hajtásával. A fajta lovassportokban való presztízsének helyreállításában elévülhetetlen érdemei vannak.

Forrás: lovasszovetseg.hu
Kép: Canva
2023.05.22.

Osztrák győzelem a világkupa versenyszámban

Írta:
Tanner Eszter

Szombaton öt izgalmas versenyszám várta a közönséget a Nemzeti Lovardában. A nap legrangosabb eseménye, a CSI***-W 155 centiméteres Világkupa és olimpiai minősítő versenyszám a Honvédelmi Minisztérium díjáért telt ház előtt zajlott.

A versenynapon Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere is tiszteletét tette. A Magyar Lovassport Szövetség Díjátadó Ünnepségén a Gróf Széchenyi István Emlékérmeket miniszter úr adta át a kitüntetetteknek majd ott volt a nézők soraiban a MH BHD gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály bemutatója alatt is.

A napot a fiatal lovak döntője nyitotta meg az MSLT díjáért. A 125-130 centiméteres magasságon, összevetéssel megrendezett versenyszám összdíjazása ezer euró volt, a szám különdíját pedig a René Tebbel Ménállomás ajánlotta fel. A 45 induló közül 11 hatéves és 7 hétéves ló került az összevetésbe, az idősebb korosztályt az alappályához hasonlóan itt is magasabb akadályok várták.

Az összevetés első hibátlanját a görög Angelos Touloupisnak sikerült teljesítenie Karima 25 nevű lovával, az első magyar hibátlant pedig Mráz Tamás és Cornet Champion-N könyvelhette el. Végül mindkét párost szólították az eredményhirdetésre, de teljesítményük a dobogóra nem volt elég. A vezetést ugyanis kicsivel később átvette és végig meg is tartotta Koncz Ferenc Zico Blue apaságú ménje, Genius Conference nyergében ifj. Szabó Gábor. Ifj. Szuhai Gyulának gyors lovaglással, bátor fordulókkal szintén sikerült hibátlant teljesítenie a Cornet Obolensky apaságú Cornet’s Blue SZ-szel, megszerezve a második helyet. A hétéves lovával az összevetés második felében induló thaiföldi lovas, Janakabhorn Karunayadhaj – Diamo De L’anglissant Z zárt harmadikként. A lovasoknak a versenybíróság elnöke, Schlezák Melinda, a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesület elnöke, dr. Jármy Miklós, valamint a René Tebbel ménállomás nevében Szentirmai Ferenc gratulált.

Kétfázisos, megszakításos elbírálásban zajlott a CSI* Big Tour 135 centiméteren a Nemzeti Lovardáért Alapítvány Díjáért. A 23 lovast felvonultató mezőnyből hét versenyzőnek sikerült hibátlanul teljesítenie mindkét fázist. A leggyorsabb a cseh Marek Klus volt L-Querida nyergében. Második Kovács Roland és a Kannan apaságú Kánaán, harmadik helyen szintén egy cseh páros végzett, Filip Dolezal és Olaf VD Begijnakker. A lovasoknak a versenybíróság nevében Robert Fekar, a Nemzeti Lovardáért Alapítvány képviseletében pedig Karig Gábor gratulált.

140 centiméteren 28 lovas szállt versenybe a Horse Trans Cargo díjáért, közülük mindössze tíznek sikerült hibátlanul teljesíteni a pályát. A versenyszámban kettős Szuhai-siker született. Az első helyet a teljes mezőny legfiatalabb lovasa, Szuhai Rodrigo szerezte meg Cornettel, második lett édesapja, Szuhai Gyula és Shiarado SZ. Harmadikként zárt ifj. Szabó Gábor és XIXO Borgia. A versenyzőknek a Horse Trans Cargo nevében Lengyel Róbert gratulált.

Telt ház előtt zajlott a nap legrangosabb versenyszáma, a CSI***-W 155 cm-es Világkupa és olimpiai minősítő versenyszám a Honvédelmi Minisztérium díjáért.

Az egyszeri összevetéssel megrendezett versenyben a lovasok Longines díjugrató világranglista pontokat gyűjthettek és minősülést szerezhettek az idén Milánóban megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra, illetve a jövő évi olimpiára. Mindezért 14 akadályt, 17 erőkifejtést kellett hibátlanul és alapidőn belül teljesíteniük.

A MER minősülést több magyar párosnak is sikerült megszereznie (a teljesség igénye nélkül: ifj. Szabó Gábor – Mezőhegyes Chabala, Czékus Zoltán – Ricola, ifj. Szentirmai Ferenc – Quandro Blue PS, ifj. Lázár Zoltán – Diablo, ifj. Kövy András -E-UP, Mráz Tamás – BN Silver), ez azonban nem jelentette azt, hogy ők be is jutottak az összevetésbe. A pálya nehézségét jól mutatja, hogy a 36 lovast felsorakoztató mezőnyben mindössze hét hibátlan lovaglást láthatott a Nemzeti Lovarda közönsége.

Nem volt könnyű dolga az összevetésben elsőként pályára lovagló cseh Nikola Bielikovának, aki a biztos hibátlanra hajtott. Az utána következett Gerfried Puck, majd Szuhai Péter és az ukrán Alisa Danilova is nagyobb iramot lovagolva teljesítette a rövidített pályát. Nagy meglepetésre verőhibát vétett a verseny egyik legeredményesebb lovasa, a görög Angelos Touloupis, így számára elúszott a dobogó lehetősége. Kicsit várni kellett az utolsó összevetőre, a Szaúd-Arábia színeiben versenyző Abdullah Alsharbatlyra, ugyanis lova, Kannabis van de Bucxtale az alappályán két patkóját elveszítette, így ezeket a verseny ügyeletes kovácsának, Botka Ferencnek gyorsan pótolnia kellett. Úgy tűnt, az új patkók szerencsét is hoztak a párosnak, hatalmas iramban hibátlanul teljesítették az összevetés pályáját. A diadal pillanatai azonban nem tartottak sokáig, a versenybíróság állatorvosi döntéssel megerősítve diszkvalifikálta a párost. A győzelmet így az osztrák Gerfried Puck szerezte meg Equitron Melody Vd Smidshoeve nyergében. Második az NLSF Program lovasa, Szuhai Péter és Chacco’s Girlstar. Harmadik az ukrán Alisa Danilova és Cossinelle.

Az eredményhirdetésre szólított versenyzők a MH BHD gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály lovasainak kíséretében tértek vissza a pályára. A helyezetteknek Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, dr. Budai Gyula országgyűlési képviselő, valamint a nemzetközi versenybíróság nevében Cambell-Grieve Dervilla gratulált. A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. díjait Bachar Najari, a manufaktúra tulajdonosa adta át a nyerteseknek. A versenyszám összdíjazása 58.000 euró volt.

36 lovas állt rajthoz a napot lezáró CSI1* Small Tour 130 centiméteres, hibaidős elbírálású versenyszámában az Inter Horse Truck díjáért.

Újabb győzelmet könyvelhetett el ifj. Szabó Gábor, akitől ezúttal a For Feeling apaságú For The Moment nyergében láthatta a leggyorsabb hibátlant a közönség. Másodikként zárt Kovács Roland és Numino nevű pej ménje. Harmadik Kárándi Imre és az Agropoint Kft. sötétpej heréltje, Uripoint. A versenyzőknek Kovács Csaba, az Inter Horse Truck tulajdonosa adta át a díjakat, a versenybíróság képviseletében pedig Abay Pál gratulált.

Forrás: nemzetilovarda.hu
Kép: Canva
2023.05.22.

Cseh lovas nyerte a Magyar Lovassport Szövetség díját

Írta:
Tanner Eszter

Immár kellemes napsütéssel indult a pénteki nap a 125 centiméteres CSI* Small Tourral a Moody Mares Lovasbolt Díjáért.

A kétfázisos, megszakítás nélküli versenyszámra 36 lovas nevezett. Göttler Vilmos és Jégvirág úgy tűnt, ismét verhetetlen lesz, de végül az utolsó előtti lovas, Fésűs Gréta Hunter Dadero Z nyergében még az ő villámgyors hibátlanjukat is javította néhány századmásodperccel, és megszerezte a győzelmet. A harmadik helyen egy cseh lovas, Tina Larysova végzett Talourado nevű lovával. A pilisvörösvári Moody Mares Lovasbolt tulajdonosai, Sopronyi Réka és Esztergályos Kata által felajánlott vásárlási utalványokat dr. Juhász Dóra, a versenybíróság tagja adta át a lovasoknak.

A 135 centiméteres, hibaidős elbírálású CSI* Big Tour versenyszámmal folytatódott a nap az MTVA díjáért. A 32 induló párost 12 akadály és 14 erőkifejtés várta a 450 m méter hosszúságú pályán. A 78 másodperces alapidő sem okozott gondot a lovasoknak, számos szép hibátlant láthatott a közönség. A versenyszám első lovasát, az egyiptomi Mouda Zeyadát azonban a mezőny egyetlen indulójának sem sikerült legyőznie, nem csak elsőként lépett pályára, de az első helyen is zárta a versenyszámot. A második pozíciót a cseh Jan Stetina szerezte meg Kannan apaságú ménjével, Kannarcóval. Harmadikként zárt Bohák-Debreczeni Éva, a 2021-es és 2022-es évek egyéni amatőr bajnoka. Társa ezúttal is a szürke Cortez volt. A lovasoknak Schlezák Meldinda, a versenybíróság elnöke gratulált.

A Premium Horse Feeds díjáért kiírt CSI*** 140 centiméteres, kétfázisos, időre, megszakítással megrendezett versenyszámban 48 páros lovagolt a pályára az ezer euró összdíjazásért. Az a versenyző, aki az első 350 méteres, 9 akadályt és 11 erőkifejtést felsorakoztató fázisban hibázott, nem folytathatta a versenyt. A tizenegyedikként induló palesztin Egor Shchibrik villámgyors lovaglással utasította maga mögé a mezőnyt. A román színeket képviselő Constantin Cojocariu és Coco Chanel ezúttal a második helyen zárt. Harmadik a 2021-es gyermek Európa-bajnok, a diósgyőri színekben versenyző ifj. Szuhai Gyula és Perthy Jackson, negyedik pedig a pénteki 140 centiméteres versenyszám győztes párosa, Szuhai Rodrigo és Cornet. A versenyzőknek a Prémium Horse Feeds képviseletében Bardóczky Eszter, a versenybíróság nevében pedig Cambell-Grieve Dervilla gratulált.

48 lovaglást láthatott a közönség a CSIYh 125-130 cm Alpenspan fiatal lovak versenyszámában. A hatéves lovak 125, a hétévesek 130 centiméteres magasságon versenyeztek két fázisban, megszakítás nélkül. A mezőny élén hétéves lovak végeztek. Az első helyet Nagy Balázs Agropoint Cassiloc apaságú szürke kancája szerezte meg Mráz Tamással a nyeregben – jelentős ugrás ez a páros pénteki negyedik helyezéséhez képest. A második helyen Buza Patrik Zoltán zárt saját tulajdonú kancája, a For Feeling apaságú For Cornettina-ZS nyergében. Harmadik a cseh Marek Klus és Kumano Polt, negyedik az Angelos Touloupis – Kanthago De Revel páros. A hatéves lovak közül ketten jöhettek vissza az eredményhirdetésre. Az egyik az ifj. Szabó Gábor által lovagolt Genius Conference, a másik pedig Szuhai Rodrigo – Chacoontano SZ nevű heréltje volt. Az Alpenspan képviseletében Szotyori Nagy Ádám gratulált, a versenybíróság nevében pedig Abay Pál fogott kezet a lovasokkal.

A nap legmagasabb versenyszáma a 150 centiméteres CSI*** volt az MLSZ Díjáért, ahol a lovasok minősülést szerezhettek a vasárnapi Nagydíjra. A 33 indulót 13 akadály, 16 erőkifejtés tette próbára ebben az 5000 euró összdíjazású hibaidős versenyszámban. Nagy volt a tét, ezért Werner Deeg nemzetközi pályépítő a kihívások terén is magasra tette a lécet. Mindössze 11 hibátlan lovaglást láthatott a közönség, sok lovas számára az alapidő is szűknek bizonyult.

A győzelmet a cseh Jiri Hruska szerezte meg Phenix van de Noordheuvel nevű pej heréltjével. Második a 2019-es év magyar bajnoka, Vándor Zsófia és Quintus. Igazán sikeres napot zárt a palesztin Egor Shchibrik, hiszen Emir De Moens Harcour nyergében ezúttal egy harmadik helyezéssel lett gazdagabb az idén palesztin, korábban orosz színekben versenyző lovas.

A versenyszám első hibátlan teljesítményét bemutató páros, Szuhai Péter és Corbluecenta negyedikként zárt. A versenyszámban még hét magyar párosnak drukkolhatott a közönség. Az ifj. Kövy András – Egano Van’t Wingerdhof Z, Kovács Roland – Chachacha 2, valamint Debreceni Fanni – Givano párosok hibátlanul teljesítették a pályát. Kárándi Imre és a Catoki apaságú Catonel verőhiba nélkül, de 2 hibapontos időbüntetéssel zárták a versenyszámot.

Forrás: nemzetilovarda.hu
Kép: Canva
2023.05.22.

Öt versenyszámból négy magyar győzelem a Gróf Széchenyi István Emlékverseny első napján

Írta:
Tanner Eszter

Szemerkélő eső fogadta a Gróf Széchenyi István Emlékverseny, olimpiai minősítővel egybekötött Díjugrató Világkupa első indulóit.

A négynapos versenyhétvégét a fiatal lovak 120-125 centiméteres magasságú versenyszáma indította 50 párossal. A nemzetközi szinten legmagasabb minősítéssel rendelkező pályaépítő, Werner Deeg 450 méter hosszú pályáján 11 akadály, 12 erőkifejtés várta a 6-7 éves fiatal lovakat és lovasaikat.

Az első hibátlan lovaglást Horváth Balázstól és Acteontól láthatta a közönség, majd a tizenhatodikként induló ifj. Szabó Gábor vette át a vezetést, amit sikeresen meg is tartott a versenyszám végéig Koncz Ferenc Zico Blue apaságú ménje, Genius Conference nyergében. A második helyet a román színekben versenyző Zárug Gyula szerezte meg Lawito PSZ nevű kancájával, harmadikként pedig a görög Angelos Touloupis és Karima 25 végzett. A helyezetteknek a versenybíróság nevében Abay Pál gratulált.

Szintén 50 lovas állt starthoz a 125 centiméteres magasságon megrendezett Small Tourban. A verseny első felében Marek Klus szerezte meg a vezető pozíciót, de ezt csak Göttler Vilmos és Jégvirág pályára lépéséig tudta megtartani. A cseh lovasnak így meg kellett elégednie a második hellyel, a győzelmet pedig az 1992-es barcelonai olimpián magyar színekben versenyzett Göttler Vilmos szerezte meg. A 72 éves lovas győzelme kiválóan mutatja, hogy a lovaglás nem korhoz kötött, hogy egy folyamatosan edzésben lévő és versenyző, az idősebb korosztályhoz tartozó lovas is bármikor maga mögé utasíthatja a fiatalabb generációt. Ifj. Szabó Gábor és For The Moment ezúttal harmadikként zárta a versenyszámot. A lovasok a TM Toys Hungary, az élethű Schleich figurák forgalmazójának különdíját is átvehették Gál Ibolyától, a cég képviselőjétől. A versenybíróság nevében Juhász Dóra gratulált.

135 centiméteres magasságú akadályok fogadták a harmadik versenyszámban induló lovasokat a kétfázisos, megszakítás nélküli CSI***Concorde Díjban. A győzelmet az osztrák Josef Schwarz JR. szerezte meg Lor JDV nyergében. Rendszeres résztvevője a budapesti eseményeknek Kristaps Neretnieks Lettországból, aki Quandar Cece nevű lovával egy szép második helyezéssel indította a versenyhétvégét. Harmadik a szintén osztrák színeket képviselő Josefina Goess-Saurau és Mine That Bird.
A versenybíróság nevében Robert Fekar gratulált a lovasoknak.

A csütörtöki nap legmagasabb versenyszáma a CSI*** 145 cm NLSF Díj volt 2000 euró összdíjazással, ahol a résztvevő lovasok minősülést szerezhettek a szombati világkupa versenyszámra. A hibaidős elbírálással rendezett versenyszámra 46 lovas adta le a nevezését. A mezőny első indulója, az osztrák Fritz Kögelnig Jun. egy gyors hibátlan lovaglással alaposan feladta a leckét versenytársainak, akik megpróbáltak lépést tartani vele, de különösen a verseny első felében az Inter Horse Truck meredek és az azt követő barna okszer sok áldozatot szedett, így Kögelnig sokáig megőrizte vezető helyét. A fordulatra egészen a 42. lovasig kellett várni, amikor Mráz Tamásnak és BN Silvernek sikerült átvennie az elsőséget. Az utolsóként induló Szuhai Péter Chacco’s Girlstar nyergében az addigi legjobb időnél is két tizedmásodperccel gyorsabb kört teljesített, így az NLSF Díjban végül az NLSF Program egyik lovasa szerezte meg a győzelmet. Harmadik az osztrák Gerfried Puck és Equitron Melody, majd Fritz Kogelnig Jun. – BG Ziro Percent és Constantin Cojocariu – Coco Chanel a további sorrend.

Az NLSF Program többi lovasa is pályára lépett a minősülésért: az ifj. Szabó Gábor – Mezőhegyes Chabala, ifj. Lázár Zoltán – Diablo és Jármy Vince – Chinoubet PS párosok verőhiba nélkül teljesítették a versenyszámot. Ifj. Kövy András és E-UP négy, Szentirmai Ferenc és Quandro Blue PS pedig tíz hibaponttal zárt.

A CSI*** Five Star Horse Auction díjáért 140 centiméteres magasságon zajlott hibaidős elbírálással. Negyven lovas vállalta a nap utolsó megmérettetését, ahol 450 méteren 12 akadály és 14 erőkifejtés várt rájuk. A versenyszámban sorra születtek a hibátlanok és az egyre jobb időeredmények. Christoph Obernauer és Kleons Can Fly, majd Verena Haller és Cary Anne után Burucs Barna villámgyors hibátlanjával legyőzhetetlennek tűnt, de a mezőny legfiatalabb lovasa, Szuhai Rodrigo Cornet nyergében két másodperccel hamarabb vágtatott át a célvonalon. Így a végső sorrend: Szuhai Rodrigo – Cornet, Kovács Henri – Tambourino, Burucs Barna – Cesal P.H., Verena Haller – Cary Anne, Christoph Obernauer – Kleons Can Fly és Angelos Touloupis – Del Rey of the Lowlands Z. A helyezetteknek a Five Star Horse Auction képviseletében Becsey Adrienn gratulált.

Forrás: nemzetilovarda.hu
Kép: Canva
2023.05.22.

Lendületben a lovastusa – hétvégén Baborówkoban nagy lesz a tét

Írta:
Tanner Eszter

A lovastusa sport szerelmesei számára hatalmas örömhír, hogy egy nagyon tapasztalt és sikeres lovasokból álló felnőtt válogatott keret kezd formálódni, amit az utóbbi hetek versenyein elért eredmények is kiválóan visszaigazoltak.

Kaizinger Balázsnak már tavaly is a legmagasabb szinten, a világbajnokságon szurkolhattunk. Balázs idei szezonja az olimpiai kvótaszerzésről szól, és ezen, amint későbbiekben bemutatjuk, immár nem egyedüli magyarként szorgoskodik. Az egyéni helyekre szóló kvóta megszerzése rendkívül bonyolult folyamat, amelyet a közönség számára úgy lehetne egyszerűen összefoglalni, hogy csak a 4*-os versenyeken való eredmények számítanak, azok közül is leginkább azok, ahol a lovas a mezőny első negyedében végez ­– értelemszerűen minél előbb, annál több pontot szerez – és a hosszú (L) versenyek több pontot adnak, mint a rövid (S) versenyek. Vagy sok 4*-os versenyen kell jó helyezéseket szerezni, vagy egy-két 4-os versenyen kell a dobogóra állni, ráadásul egy lóval, mert a ló-lovas párosok gyűjtik a kvótapontokat, tehát ha valaki két lóval van ezen a szinten, akkor minkét lovával külön-külön gyűjtöget, az eredmények nem összegződnek. Balázs idei célja tehát egyértelműen a 4*-os versenyeken való részvétel Cloverrel és az élmezőnybe kerülés.

A célhoz vezető első komoly lépés Balázs számára az április 19-23. közötti strzegomi rövid 4* volt, ahol a páros kiválóan szerepelt a 43 fős mezőnyben. A díjlovaglásban most sajnos nem tudott olyan jól teljesíteni a páros, mint már oly sokszor korábban, így a 63%-os eredményt hiába követte verőhiba nélküli díjugratás és akadályhiba nélküli terep, az időbüntetésekkel együtt mindez az egyébként nagyon előkelő 13. helyre volt elég, amely azonban „csak” 2 olimpiai pontot ér – ha a 11. helyre sikerült volna felküzdeniük magukat, már 20 pontot kaptak volna, és minden további helyezés 2 ponttal többet ért volna. Mindez mutatja, mennyire nagy kihívás már maga az olimpiai pontok gyűjtése és végül egy kvóta megszerzése.

Ugyanebben a versenyszámban indult Tuska Péter és Ben Bendegúz. A páros rutinosnak számít 4*-on, azonban a ló hosszabb pihenése miatt a szezonban megcélzott hosszú 4* előtt most mindenképpen teljesíteniük kellett egy rövid 4*-os versenyt. Ezt a páros meg is tette. Egy gyengébb díjlovaglást követően az ugróban 3 verőhibát vétettek, a terepen pedig lendületesen haladtak, ahol csak egy biztonsági elem kioldása miatt kaptak 11 hibapontot. A versenynap azonban kellemetlen fordulatot hozott, mert a terep utolsó szakaszán egy elszabadult nagytestű kutya kezdte üldözni a párost, és csak a szerencsén múlt, hogy nem botlottak fel. Ben Bendegúz a terepen ínsérülést szenvedett, azóta ápolásra szorul, így bár a páros már indulhatna hosszú 4*-on, ennek lehetősége egyelőre mégis kérdéses.

A 4*-os versenyeken való szereplést azonban nem Balázs és Péter nyitotta, hanem Doerfer Noémi. A Németországban élő, magyar családi kötelékkel rendelkező és nemzetközi versenyeken való 2021-es debütálása óta magyar színekben versenyző lovasunk kiválóan kezdte a szezont. Április elején a hollandiai Oudkarspelben indult összesen négy lóval, mind a néggyel MER-rel zárt. A 6 éves Cherish-sel 1*-on lett 14. a 47 fős mezőnyben. A rövid 3*-on a 11 éves Serengethivel 70,8%-os díjlovaglást produkálva a 4. helyen álltak, amit hibátlan ugró és 4 másodperces késés miatti időhibával végződő fantasztikus terep követett. Ezzel Noémi győzelmet aratott, megelőzve a svájci Felix Foggot és a német Anna Siemert, míg másik lovával, a 8 éves Piltown Harryvel a 40 fős mezőny 15. helyén zárta a versenyt. Magyar himnusz szólt tehát Outkarspelben Noémi tiszteletére, ahol most nyert először magyar lovas. A páros egyébként tavaly szeptemberben Ardinglyben is az élen végzett, akkor 43 indulót megelőzve a CCI3*-S versenyben.

Az olimpiai pontokért zajló outkarspeli rövid 4*-os küzdelemben a 9 éves Crystal Barneyt lovagolva Noémi a 22 fős mezőny 7. helyén végzett, ami szintén hatalmas siker, és a MER elérése okán 2 olimpiai pontot szereztek. A keserűség – Balázshoz hasonlóan – az, hogy ha egy hellyel előrébb sikerült volna végeznie a párosnak, akkor 23 olimpiai pontot kaptak volna.

Noémi az április utolsó hétvégéjén rendezett első sopoti versenyen CCI3*-L-ben Serengethi-vel a díjlovaglás után esélyt sem adva a többieknek, ismét nyerte a versenyt, Hollandia után itt immár hosszú formátumon. A CCI4*-S versenyben ismét MER-t lovagolt Crystal Barneyval, akadály hiba nélkül terepen, minimális késéssel az előkelő 11. helyen végzett. Ez újabb 2 olimpiai pontot érő eredmény volt, így 4 ponttal a legjobb magyarként áll a páros a C csoport 5. helyén.

Az olimpiai pontszerzés területi régiónkénti bontástásban történik: Magyarország a C csoportba tartozik, Csehországgal, Lengyelországgal, Litvániával (hogy az eddig pontot szerzett lovasok országait említsük) és más kelet-európai országokkal együtt. A fent említett sopoti versenyen a tavaly Kaposváron is bemutatkozó cseh Miloslav Prihoda öt hellyel végzett Noémi előtt, és a megszerzett 6. helyért 24 olimpiai pontot kapott. Ezzel el is jutottunk egy fontos ponthoz, amit szurkolóként innentől kezdve figyelnünk kell: van-e a 4*-os eredménylistákon a magyar lovasok előtt C csoportos versenyző? Ha igen, az számára nagyon dicséretes, nekünk azonban nem olyan nagy öröm, mivel lovasaink egyéni kvótaszerzési esélyét gyengíti a bezsebelt pontokkal.

A következő héten, május első hétvégéjén ismét versenyt rendeztek a lengyelországi Sopotban. A rövid 4*-os versenyben itt Tóth Imre állt rajthoz Zypresse 8 nevű lovával. A páros 2019-ben már teljesítette a felnőtt Európa-bajonságon való induláshoz szükséges feltételeket, de a ló hosszabb kihagyása miatt a mindjárt említésre kerülő baborówkoi hosszú 4* előtt teljesítenie kellett a párosnak egy rövid 4*-ot. Sopotban 66,2%-os díjlovaglással indítottak, majd két verőhibával zárták az ugrót. Imrét nagyon bosszantotta a két verőhiba, ami a végeredményt látva még bosszantóbbá vált. Az utolsó versenyszámban, a terepen, kiválóan teljesített a páros. 28 indulóból csak öten teljesítették a terepet akadály- és időhiba nélkül, köztük Imre és Zypresse. Ezzel a páros a 10. helyen végzett, MER-t érő eredménnyel, tehát 2 olimpiai pontot szereztek. És ami a két verőhibát illeti, ha csak egy fával lett volna kevesebb, bőven a helyezettek között végeztek volna – rengeteg olimpiai pontot szerezve. A lényeg azonban a rövid 4* teljesítése, és ezáltal a hosszú 4*-on való indulás jogának megszerzése volt.

Ezzel eljutottunk az ezen a héten következő lengyelországi versenyhez: május 18-21. között Baborówkoban rendezik a C csoport olimpiai kvalifikációs versenyét CCI4*-L szinten, ugyanis az esélyek kiegyenlítése érdekében a C csoport országai nem a felnőtt Európa-bajnokságon szerezhetnek csapatkvótát, hanem a fent említett, külön erre a célra kiírt versenyen. A kvalifikációs verseny viszont csak akkor kerülhet megrendezésre, ha azon legalább három ország csapata részt vesz. Aki ránézett a fent linkelt olimpiai ponttáblázatra, láthatja, hogy azon lengyel lovasok bőségesen szerepelnek, ráadásul kiváló pontokkal. Így tehát Magyarország számára is rendkívül fontos, hogy a lengyelek csapatkvótát szerezzenek, ezzel kiessenek az egyéni kvótaszerzés hajszájából. Onnantól kezdve „csak” a többi nemzet lovasaival versengenek majd lovasaink. Ezért kifejezetten fontos volt számunkra, hogy a baborówkoi versenyen a lengyel és cseh csapatok mellett harmadikként a magyar csapat is ki tudjon állni. Az izgalmakat csökkentette valamelyest, hogy Tóth Imre másik lova, Anissa is rendelkezik a hosszú 4*-on való induláshoz szükséges eredményekkel, így Zypresse helyett Anissaval is mehetett volna Baborówkoba – bár vele a terepet nem szándékozott befejezni a lovas, így csak a csapat indulása lett volna a cél, hogy a csapatverseny egyáltalán lehetővé váljon. Lovasaink tavaszi eredményei alapján azonban nem is csak „töltelékként” fog szerepelni a magyar csapat a kvalifikációs versenyen, mert mindegyikük jó formában van és nagy reményekkel kelhet útra kedden. Ha úgy döntenek, az intenzív tavaszi periódus zárásaként végigcsinálják a baborówkoi versenyt és ez sikerül is nekik, értékes olimpiai pontokat gyűjthetnek, és ha jobb eredményt érnek el a lengyeleknél és a cseheknél – amire eddigi teljesítményeik alapján komoly esélyük is van –, akkor csapatkvótát is szerezhetnek, ami néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna.

Röviden:

Lovasaink kiváló formában vannak, ennek köszönhetően csapattal tudunk részt venni az olimpiai kvalifikációs versenyen, ami már önmagában hatalmas siker. Ha sikerül megnyerni a csapatversenyt, az egyből csapatkvótát jelent Magyarországnak a jövő évi olimpián. Ha mégsem nyerünk, de a lengyelek csapatkvótát szereznek, nekünk az is öröm, mert lovasaink könnyebben szerezhetnek majd egyéni kvótát. Emellett – a csapatversenytől függetlenül – természetesen az egyéni helyezésekre kiosztott olimpiai pontokért is küzdenek majd lovasaink. Tehát szurkoljunk a Doerfer Noémi – Kaizinger Balázs – Tóth Imre összeállítású csapatnak ezen a héten!

Doerfer Noémin, Kaizinger Balázson, Tóth Imrén és dr. Tuska Péteren kívül van még néhány, megfelelő lóval rendelkező lovasunk, akik a szezon folyamán szerezhetnek MER-t és olimpiai pontokat, például a korábban 4*-ot szintén megjárt Egyed László.

És a sort nem zárhatjuk még, hiszen utánpótlás lovasaink is kiválóan szerepelnek a nemzetközi versenyeken. Jelenleg már két ifjúsági korú lovasunk rendelkezik a korosztályos Európa-bajnokságra minősüléssel, és van még olyan lovas, aki közel áll a szint teljesítéséhez, és amennyiben ez sikerül, akkor az Ifjúsági Európa-bajnokságon is lesz magyar csapat. Ezen kívül a fiatal lovasok között is van már egy lovasnak, a szintén Németországban élő, magyar származású és magyar színekben versenyző Müller Nicolasnak minősülése a Fiatal Lovasok Európa-bajnokságára, és rajta kívül vannak még esélyes párosok a minősülési szint teljesítésére.

Forrás: Dr. Bázár György, military.lovasszovetseg.hu
Kép: Canva
2023.05.15.

1...373839...69938. oldal a 699-ból
© Lovasok.hu
Hiba bejelentés