Kezdőlap Blog Oldal 26

Evermeta győzött Hicksteadben

Nagy-Britannia CSIO versenyén a hicksteadi füvön, a magyar résztulajdonban lévő Evermeta versenyszámot tudott nyerni.

A 14 éves holland tenyésztésű, sárga, a német Richard Vogellal a nyergében a 145 cm-es, hiba-idős versenyszámban lett első.

A hicksteadi verseny a világ egyik legtradicionálisabb ugró verseny ünnepe, ahol még a 80-as években, angol színekben Túri József győzelmeinek örülhettünk.

Forrás: dijugratoszakag.hu
Kép: Canva
2023.08.07.

Lovak a színpadon

Lovak a színpadon

Michael Morpurgo WarHorse (jelentése: háborúban szolgáló ló) című népszerű művét a New London Theatre vitte színpadra. A WarHorse egy elragadó mese bátorságról, hűségről, egy fiatal katona és lova között kialakuló különleges kapcsolatról az első világháború tragédiái közepette.

Az első világháború kirobbanásakor Joey-t, a fiatal Albert szeretett lovát eladják a lovasságnak és Franciaországba hajózzák. Albert persze nem tudja feledni őt, és bár még nem elég idős ahhoz, hogy katonának álljon, veszélyes kalandokba bocsátkozik, hogy hazahozza Joey-t.

A történet mintegy 30 éve a devoni Iddesleigh-ban született meg, amikor a helyi pubban Michael Morpurgo véletlenül szóba elegyedett egy első világháborús veteránnal, aki 17 évesen, lovakkal járta meg a háborút.

A WarHorse több mint kétévi előkészület után került színpadra. A darabban szereplő életnagyságú ló-bábokat a nemzetközi hírű Handspring Puppett Company készítette. Minden egyes ló-bábot három-három ember mozgat, de olyan valósághűen, hogy a néző el is feledkezik arról, hogy bábokat lát. A színészek sokat gyakoroltak valódi lovakkal, hogy a bábokat pontosan úgy kezeljék, mintha hús-vér jószágok lennének.

A WarHorse alkotói a darabbal szeretnének emléket állítani az első világháborúban elpusztult lovaknak. Ez a háború csak brit oldalon több mint egymillió ló életét követelte.

Forrás: http://www.nationaltheatre.org.uk
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.04.

Alexandra Korelova

Alexandra Korelova

Született: 1977.08.01., Oroszország
Lakóhely: Nizhniy Novgorod (Oroszország)
Magassága: 167 cm
Súlya: 62 kg

A kép illusztráció

Olimpia 2008

Alexandra Korelova Balagurral 71.40 százalékot teljesített a Nagydíj Speciálban, így bejutott a legjobb öt lovas közé. A Nagydíj kűrben az utolsó csapattal fog indulni, melynek tagjai többek között Anky van Grunsven és Isabell Werth is.

Balagur:

Születési éve: 1990
Neme: mén
Színe: szürke
Fajtája: Orlov ügető

Balagur karrierjét cirkuszi lóként kezdte, majd a rendőrségnél dolgozott 10 éves koráig. Egy díszszemlén figyelt fel rá az egyik legkiválóbb orosz díjlovas, Elena Petushkova. A díjlovas szem rögtön meglátta a ló mozgásában rejlő lehetőségeket, melyek gyönyörű piaffe-ot és passage-t ígértek.

Alexandra Korelova és Balagur pillanatnyilag a világ egyik legmagasabb pontszámait szerző páros.
Edzőjük: George és Monica Theodorescu

Legkiemelkedőbb eredményei:

Helyezés

Versenyszám

Év

Helyszín

Olimpiai részvételek

23

Díjlovaglás – egyéni

2004

Athén

Lovas Világjátékok

27

Nagydíj Speciál

2006

Aachen

Forrás: http://results.beijing2008.cn
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.01.

Fajtaismertető lóvásárláshoz II.

Fajtaismertető lóvásárláshoz II.
Világfajták

Azokat a fajtákat, amelyek a világ egész területén elterjedtek, azonos módon tenyésztik és törzskönyvezik őket, világfajtáknak nevezzük.

Az arab telivér

Az egyik legrégebbi lófajtának tekinthető, kialakulásának kezdete Kr.e. 3000-től számítható. Szinte valamennyi ma ismert lófajtának a nemesítője. Eredete Közép-Ázsiáig nyúlik vissza, a fajta kialakulásának helyszíne Perzsia, Mezopotámia, Egyiptom, Észak-Afrika. Tenyésztésének felvirágzása a muzulmán vallással hozható összefüggésbe, és körülbelül a 6-7. századra tehető. Egy évezred múlva – ami idő alatt a mohamedánok szigorúan szelektálták, nemesítették, nagy gonddal tenyésztették az arab lovat – megkezdődött a fajta elterjedése, és a 17-18. századra az egész világon tért hódított. Háborús zsákmányolások, ajándékozások és kereskedelem révén egyaránt terjedt, és népszerűsödött.

Jellemző a fajtára a viszonylag kisebb méret, könnyű csontozat, szépség, nemesség, elegancia. Sokan a világ legszebb lovának tartják az arab telivért. Feje finom, általában csukafej, hatalmas, értelmet sugárzó szemekkel, nagy orrnyílásokkal, széles homlokkal. Bőre finom, alatta látszanak az erek, amely tovább fokozza nemességét. Fülei kicsik, élénk mozgásúak. A nyak középmagasan-magasan illesztett, szépen ívelt, elvékonyodó. Háta rövid feszes, fara gyakran egyenes, farkát jellegzetesen zászlós tartásban hordja. Végtagjai szárazak, acélosak. Mozgása rugalmas, légies, különösen ügetésben megkapó.

Elsősorban távlovaglásban vagy hobbi lóként használatos, de tenyésztik versenylóként is, és egyes országokban (például Lengyelország) ma is versenyeznek arabok a galoppon. A történelem során majdnem minden fajta kialakulásában szerepet kapott nemesítőként. A szépség, az elegancia, a mozgás, az intelligencia, a keménység fokozására vitték be a fajtákba, általában cseppvér-keresztezésként. Mivel igen régi, konszolidált, szilárd genetikai alapon nyugvó fajta, ezért nagy átütő erővel örökít.

Az angol telivér

Egy másik világfajta az angol telivér. Angliában a köztudottan gyors kelta lovak utódai, a galloway lovak a 14. századtól a versenylótenyésztést szolgálták. A lóversenyek terjedésével egyre szigorúbbá vált a szelekció, a legfőbb, szinte egyetlen szelekciós szempont volt: a gyorsaság.

A fajta tenyésztése során három, keleti vérségű mén hozott átütő eredményt; Darley’s Arabian, Godolphin Barb, és Byerly’s Turk. Tenyésztésben való alkalmazásuk a 17-18. század fordulójára tehető. A negyedik, nagy hatású mén Curwen Bay Barb volt. A helyi kancaállomány mellett az alapanyagot az úgynevezett királyi kancák (royal mares) 40 válogatott, elsősorban keleti vérű ménese jelentette. 1793-ban James Weatherby kiadja az első Angol Telivér Méneskönyvet, a General Stud Book-ot, és ezzel lezárták a fajta törzskönyvét. A ma élő összes angol telivér az első Méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén utóda.

A fajta külleme: nemes, száraz, általában egyenes profilvonalú, többnyire szép fej, nagy szemekkel és tág orrnyílásokkal. Hosszú, de gyakran egyenes és alacsonyan illesztett nyak. Kifejezett és hátbanyúló mar, dőlt, izmos lapocka, mély, lapos mellkas, egyenes, izmos far. Száraz ízületek, kemény paták. Gyakori lábszerkezeti hiba a franciásság. Mozgása alacsony, tért ölelő, elsősorban lépése és vágtája hosszú, rugalmas. Általában elmondható, hogy a fenti küllemi alakulás többnyire jellemző a fajtára, mégis méretben, színben, küllemben igen nagy változatosságot mutat, hiszen kitenyésztése során a szelekciós szempont elég egyoldalú volt: a gyorsaság.

Ma a lóversenyzés szétágazódása következtében a telivéreknek is több típusa alakult ki, és bizonyos országokban elkülönítve is tenyésztik őket. Más típusú, például a rövidtávú síkversenyekre tenyésztett telivér, illetve a hosszú távú akadályversenyek telivérje.

Hazánkban a telivértenyésztés és a lóversenyzés kialakulása a 19. század végére tehető, Széchenyi István és Wesselényi Miklós munkásságának köszönhetően.  Leghíresebb telivérünk Kincsem, a csodakanca 1874-ben született, és 54 versenyen maradt veretlen, ami máig tartó világrekord. Híres magyar tenyésztésű ménjei a fajtának Imi és Imperiál.

Az angol telivér fajtát szintén nemesítőként alkalmazták nagyon sok lófajta kialakításában, volt ahol cseppvérkeresztezésként, volt ahol majdnem a fajtaátalakító keresztezés mértékéig. Nemességet, keménységet, teljesítményt, gyorsaságot vitt a fajtákba. Túlzott használata viszont nem kívánt túlfinomodáshoz, a csontalap túlfinomodásához vezet, illetve a nem megfelelően kiválasztott egyedeknél az idegrendszeri problémák (esetleges túlfűtöttség) miatt a használhatóság rovására mehet. Ezzel együtt a jól megválasztott telivérek alkalmazása ma is a sportlótenyésztés alapját képezi.

Anglo-arab

Az angol telivér és az arab keresztezéséből kialakult fajta. Igyekszik a két fajta jó tulajdonságait magában egyesíteni.

Legnagyobb fajtatiszta állománnyal Franciaország rendelkezik, de kisebb létszámban szinte mindenhol jelen van, ahol az angol telivér és az arab.

Ügetők

Világfajtáknak tekinthetők az előbb a nagy távolságok kocsival történő gyors megtételére, később az ügető versenyekre tenyésztett, arra szelektált speciális lófajták. Ezek az orlov ügető, az amerikai ügető, az orosz ügető és a francia ügető.

Az orlov ügető Orlov gróf nevéhez fűződik, aki a 18. század végén ménesében az arab ló szépségét, nemességét és keménységét a nyugat-európai kocsilovak testtömegével, ügetőképességével próbálta összehozni. A Bars I nevű ménben testesültek meg elképzelései, akit utána 17 évig tartott tenyésztésben, és tulajdonságait szoros rokontenyésztéssel rögzítette. Később bekerült a fajtába – nagyon korlátozott mértékben – az angol telivér, a norfolki és a dán fajta is. Az amerikai ügetőnél tömegesebb, nyaka magasan illesztett, mozgása elegáns, akciós.

Az amerikai ügető kialakulása a 19. századra tehető, és itt is a nagy távolságok gyors leküzdésére alkalmas fajta kialakítása volt a cél. Kitenyésztésében nagy szerepe volt az angol telivérnek, de egyéb fajták is részt vettek benne (norfolki). Szelekciós szempontja volt az egy mérföld ügetésben való megtételéhez szükséges idő. (Maximum 2’30” volt 1789-ben).

Az orosz ügető az orlov ügetőből, és a gyorsaság növelése érdekébenvele keresztezett amerikai ügetőből alakult ki.

A francia ügető fajta kialakulása az amerikaihoz hasonló módon történt azzal az alapvető különbséggel, hogy a franciák az ügetőt nyereg alatt is versenyeztetik, és a szelekciónál szempont volt a nyereg alatt való használhatóság is.

2013.02.25, Szerző:Novotni Péter
Képek: Canva
Frissítve: 2023.08.01.

A Kolozsvári-testvérek Szent László-lovasszobra

A Kolozsvári-testvérek Szent László-lovasszobra

Képzeljük el együtt!

Milyen lehetett a Kolozsvári testvérek nagyváradi Szent László-lovasszobra!

A kép illusztráció

Bazsi lovas témájú művészettörténeti írásaiból (7)

A mostani írás kicsit rendhagyó! Azt nem mondhatom, hogy nézzük meg együtt – mert ez a szobor már nincs meg, vagy ha mégis, akkor a Duna mélyén alussza több száz éves álmát.
Az indok, amiért mégis azt mondom, hogy legalább beszéljünk róla, az az, hogy annyian írtak róla, és nagyszerű alkotásnak tartották. Nagyon fontosnak érzem, hogy ti, a mai magyar fiatalok tudjatok erről a „királyszoborról”.

Legutóbb a Kolozsvári testvérek „Szent György szobráról” olvashattatok. A nagyváradi székesegyház előtt álló Szent László királyunkat ábrázoló lovasszobor is az ő alkotásuk volt. Ezen a szobron kívül létezett még a három ún. „váradi királyszobor”, amely Szent Istvánt, és fiát, Szent Imre herceget, valamint Szent László királyt ábrázolta. Ezek álló figurák voltak, aranyozott bronzból öntve. Az akkori köznép sokszor azonosította őket a bibliai három királlyal. Ez abban a korban máshol is előfordul, ebben az olvasatban jeleníti meg őket Aquilla János a veleméri templom freskóin.

Magyar Zoltán írt kitűnő tanulmányt „A Kolozsvári testvérek váradi királyszobrai” címmel, amelyből sok érdekes információhoz juthattam ebben a témában.

A két művész középkori írásokban gyakran emlegetett alkotása, Szent László Váradon felállított lovasszobra 1390-ben jelenik meg. Legrészletesebb leírását Miskolczi Csulyak István Zemplén megyei esperes 1690-ben kelt útinaplójából ismerhetjük. „A várba való belépésnél jobb felől Szent László királynak azelőtt ép és egészen aranytól ragyogó alakja látható érclovon ülve, jobbjában szekercét tart, mintegy vágásra készen. A ló alatt kis érctáblán ezeket olvashatni: Zsigmond király és Mária királyné  boldog uralkodása idején, 1390. május 20-án készítette el ezt a szobrot Szent László király tiszteletére Krisztusban tisztelendő János atyánk váradi püspök, a kolozsvári Márton és György mesterek  által.” (az eredeti szöveg természetesen latinul íródott.)

László király 1095. július 29-én, Zólyomban távozott a földi világból. Ideiglenesen Somogyváron temették el, de valamikor 1113-1140 között holttestét átszállították Váradra, és itt helyezték örök nyugalomra.

A középkori Szent László-kultusz kibontakozását szolgáló döntő lépést III. Béla tette meg azzal, hogy 1192-ben pápai jóváhagyással szentté avatta a lovagkirályt. László életéről, vitézi tetteiről és a neki tulajdonított csodákról legendák, népi énekek, mondák születtek. Sírja csodatevő zarándokhellyé vált. A sír fölé oltárt emeltek. Röviddel a szentté avatás után elkészítették fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), ezt kürtje és csatabárdja mellett őrizték a székesegyházban a 15. század végéig.

A szobrokról először Janus Pannonius ad hírt híres búcsúversében (1451):

Janus Pannonius: Búcsú Váradtól (részlet)
(Áprily Lajos fordítása)

Isten áldjon, aranyba vont királyok,
Kiknek még a gonosz tűzvész sem ártott,
Sem roppanva dűlő fal omladéka,
Míg tűz-láng dühe pusztított a várban,
S szürke pernye repült a kormos égre.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

S rőt fegyvert viselő lovas királyunk,
Hős, ki bárdot emelsz a jobb kezedben
– Márványoszlopokon pihenve egykor
Bő nektárt verítékezett a tested –
Utunkban, te nemes lovag, segíts meg.
Hajrá, fogyjon az út, társak, siessünk.

A Janus-vers második versszaka idézi meg Szent László királyt és lovasszobrát, és azt a legendát, amelyről bővebben Arany János írt a „Toldi estéje” Ötödik énekében. Vagyis, hogy a székelyek megsegítésére a kriptájából fölkel a szent király, és szobrának érclován elvágtat a csatába, és győzelemre segíti népét.

Összefoglalásul:

Zudar János püspök megrendelésére 1390-ben a Kolozsvári testvérek Szent László aranyozott lovas szobrát is elkészítették, ezt a székesegyház előtt állították fel. Az európai előreneszánsz első köztéri lovas szobra a Kolozsvári-testvérek legnagyobb, a magyar bronzszobrászat legnagyszerűbb alkotása volt. Amikor ez a szobor készült, a későbbi nagy olasz szobrász, Donatello még csak négyéves volt. Várad lakossága nagyon tisztelte, legendák fonódtak köré. A törökök 1660-ban – a többi királyszoborral együtt – elpusztították.

Új információk és remény!

Idézet az interneten 2010. 05. 11. talált, és Kiss Imre által Nagyváradon a királyszobrok tárgykörében elmondott előadásából:
„Érdekes a királyszobrok története, amit Evlia Cselebi török utazó történetei alapján ismerünk. Amikor a törökök Váradra érkeztek, s meglátták a színarany királyszobrokat, egyes katonacsoportok földre borultak, azt hitték, az istenekkel találkoztak. A szobrok olyan kemény bronzból voltak öntve, hogy a törökök elhatározásuk ellenére sem tudták összetörni azokat.

Az 1660-as ostrom után, a vár elfoglalásakor Cselebi elfogta a magyar katolikus papot, és tőle tudta meg, hogy azt az ötvözési technikát, amivel a szobrokat készítették, még a hun birodalomból, Belső-Ázsiából hozták magukkal. Cselebi nem is foglalkozik tovább a szobrok anyagának összetételével, mivel a pap nem tudott többet mondani, hanem azt írja le, hogy nagy nehezen, fáradságos munkával nagy darabokra törték szét a szobroka,t és Nagyváradnál a Sebes-Körösön fahajóra rakták, leúsztatták a Tiszára, ezen pedig a Dunára, Belgrád alá. Az volt a cél, hogy a Belgrádban lévő török ágyúöntő üzemben beolvasszák, és török ágyút öntsenek belőle.

A szentek szobrainak elszállítása hallatán az egyik hajóstársaság nekivezette saját hajóját a királyszobrokat szállító török gályának, ami elsüllyedt. Tehát valahol Belgrád alatt, a Duna-meder iszapjába merültek a mesebeli alkotások.”

Gondolom, hogy tanulságos volt elkísérni engem erre a „felderítő útra”! Mert történelmünk és művészetünk egy értékes fejezetét ismerhettük meg együtt. A ló, aki társunk most a sportban és a szabadidőnk hasznos eltöltésében, valaha olyan erősen kötődött a magyarság történelméhez, hogy ennek jobb megismerése és megismertetése mindenképp segít jövőnk és jelenünk megéléséhez.

Ha valakinek kedve támadt, kézügyessége és fantáziája is van hozzá, az rajzolja le, hogy szerinte a leírások alapján milyen lehetett ez a lovasszobor.
Bazsi

 

Írta: Balázs József/ Bazsi
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.01.

Két példaértékű történet

Két példaértékű történet a lovaglásról

 

Tisztelt Osztályfőnökök, Tisztelt Szülők!

Három évvel ezelőtt egy nálam lovagló 15 éves lány osztályfőnöke hívott fel az egyik helyi középiskolából, hogy nagyon sajnálja, de a lányt el kell, hogy tiltsa a lovaglástól, mert úgy érzi, hogy sem ő, sem a lány szülei nem tudnak rá hatást gyakorolni. Több tantárgyból bukásra áll, visszabeszél, és sokszor kerüli az iskolát. Ha eltiltják a lovaglástól és a klub látogatásától, talán a jövőben meglátszik az eredményén. Kicsit megijedtem, mert az egyik legügyesebb és legszorgosabb lovasomtól kellett volna elbúcsúzni, így gyorsan tollat ragadtam és levelet írtam az osztályfőnöknek.

A kép illusztráció

Tisztelt Osztályfőnök Asszony!

Nagyon meglepődtem, amit mondott a leányról, mert az ilyen dolgairól sajnos nem tudtam, de azt ki merem jelenteni, hogy a leány kötelességtudó, szorgalmas és tisztelettudó. Abban is biztos vagyok, hogy ezek az erények a lovak közelében kristályosodtak ki. Ha ettől is eltiltják, akkor csak rosszabb lesz. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ez az iskola a legmegfelelőbb az ő számára, mert véleményem egészen más az érdeklődési köre, pl. a lovak és más állatok szeretete!.
Igazam lett. Az osztályfőnök beszélt a leány szüleivel és egy mezőgazdasági szakközépiskolába íratták át a gyereket. Egyszer sem bukott meg, ebben az évben fog érettségizni és valószínű ezen a pályán fog tovább tanulni.

Egy másik hasonló eset is volt szintén egy leánnyal, aki 13 évesen kezdett el járni a lovas hagyományok ápolásával foglalkozó lovasklubunkhoz (nemcsak jó lovas, hanem kiváló táncos is volt).
Két év elteltével szülei nem engedték meg, hogy hozzánk járjon, mert sötétben ért haza és úgy gondolták, hogy van miért félteni az egyébként nagyon csinos fekete romalányt.

Előttünk volt a szarvasi Lovas Világtalálkozó és egy csomó lekötött program, amiben ő fontos szerepet játszott. Összeszedtem minden bátorságomat és elmentem szüleihez, akikkel meglehetősen szerény körülmények között élt és elmagyaráztam nekik, hogy lányuknak ez az egyetlen esélye, hogy innen kikerülhessen, hogyha tovább is jár hozzánk, mert rengeteg barátot és sok tapasztalatot szerzett ott. Ha abba hagyja, más társaságba keveredik és abból csak csavargás lesz, ami a tanulás rovására is megy, és akkor aztán tényleg félthetik. Úgy láttam az édesanyja az úr a háznál, és megígértem neki, hogy minden program után egy felnőtt fogja hazavinni és a kapuban fog kiszállni az autóból. Így is lett.

Ez a leány is most fog érettségizni, a lovas világtalálkozó győztes csapatának tagja volt, négyszer volt országos amatőr táncfesztivál győztes csapattag, és ha minden igaz szeptembertől a rendőrtiszthelyettesi iskolába fog járni. A sorsa most már az ő kezében lesz. Érdemes volt kitartani neki és szüleinek is, nekem pedig lesz egy kis protekcióm a rendőröknél.

 

Meiszterics László
www.meistro.hu
Frissítve: 2023.08.01
Fotó: Canva

Gubicza Sarolt bejutott a póni Európa-bajnokság döntőjébe

Pénteken a franciaországi La Mans-ban rendezték a díjugrató póni Európa-bajnokság kétfordulós Nemzetek Díját, amely egyben az egyéni verseny második és harmadik kvalifikációs versenyszáma volt.

Varga Zolán csapatvezető lovasa, Gubicza Sarolt Evye Quatre Saisons nevű pónijával nagyszerűen helyt állt hiszen az első fordulóban nyolc, míg a második fordulóban négy hibaponttal teljesített. Gubicza Sarolt így a három pálya után bejutott a 2023-as póni Európa-bajnokság egyéni döntőjébe, amelyet vasárnap 13.30-kor rendeznek.

Gratulálunk a nagyszerű sport eredményhez, szurkolunk a döntőben!

Forrás: dijugratoszakag.hu
Kép: Canva
2023.07.31.

Mráz Tamás BN Silverrel megnyerte a somorjai háromcsillagos nagydíjat

Negyvenhét páros állt starthoz a somorjai Hippodrom aréna nagy füves pályáján, ahol a magyar színeket három lovas képviselte.

Czékus Zoltán Riccolával és Dömse Tamás Conquistadorral négy-négy hibaponttal lovagolta le a 150 cm-es nagydíj alappályáját. A háromcsillagos verseny legrangosabb versenyszámában azonban mégis izgulhattunk magyar lovasért az összevetésben. A badacsonyi Mráz Tamás, a magyar tenyésztésű BN Silver nyergében ugyanis két hibátlant lovagolt és a rövidített pályán a leggyorsabb időt elérve megnyerte a somorjai nagydíjat.

Forrás: dijugratoszakag.hu
Kép: Canva
2023.07.31.

Éppen lemaradt a kvótáról a magyar díjugrató csapat

A magyar díjugrató csapat harmadik helyen zárt pénteken a Közép- és Kelet-Európát, valamint Közép-Ázsiát magában foglaló régió olimpiai kvalifikációs versenyén, így éppen lemaradt a kvótáról.

A 160 centiméteres akadályokon rendezett kétfordulós prágai viadalon az ifj. Szabó Gábor, Szuhai Péter, Szentirmai Ferenc, ifj. Kövy András összeállítású csapat az első kör után még a párizsi indulást jelentő második helyen állt az izraeli négyes mögött, a második fordulóban azonban a lengyel kvartett megelőzte.

“Szép álom volt”összegzett az MTI-nek Stróbl Dorottya, a Magyar Lovassport Szövetség főtitkára, aki hozzátette, ebben a szakágban nagyon kis esély van arra, hogy valaki a ranglistáról egyéni kvótához jusson, szerinte a másik két szakág – lovastusa és díjlovaglás – esetében erre lehet sansz.

Az első körben ifj. Szabó Gábor és Mezőhegyes Chabala párosa hibátlan teljesítményt nyújtott, s bár Szuhai Péter és lova, Chacco’s Girlstar egy verőhiba mellett egy elsőre kihagyott akadály miatt jelentős, húsz másodperces időtúllépéssel teljesítette a pályát. A 24 hibapontja viszont nem számított, mert utána Melypso Blue Ps Frh nyergében Szentirmai Ferenc egy verőhiba és egy másodperces időtúllépéssel, míg ifj. Kövy András és E-UP duója hibátlanul abszolválta a pályát. A magyarok öt hibapontjukkal egyetlen pontra voltak az éllovas izraeliektől, de mögöttük is csak eggyel voltak lemaradva a lengyelek. A másik hét csapatnak jóval nagyobb hátránya volt, így szinte biztossá vált, hogy a két csapatkvótáért ez a trió küzdhet meg.

Másodjára ifj. Szabó Gábor nem tudta megismételni első produkcióját, három verőhibájával 12 hibaponttal zárt. Szuhai Péter viszont javított, de két verőhibája és az időtúllépése így is tíz hibapontot ért. Szentirmai Ferenc hibátlan lovaglása visszahozta a magyar reményeket, mert így az utolsó lovasok előtt a lengyelek csak egy hibaponttal voltak a magyarok előtt. Mivel a nagy rivális befejező lovasa egy verőhibával zárt, így ifj. Kövy András úgy kezdhette meg a pályát, hogy nem lehet verőhibája, de legfeljebb két másodperccel túllépheti a 86 másodperces limitidőt. Azonban hamar elszálltak a remények, mert E-UP három akadálynál is rontott. A győzelmet így Izrael szerezte meg 9 hibaponttal, a lengyelek 18-cal zártak, míg a magyarok 27-tel a harmadik helyen végeztek.

“Kell egy kis idő, hogy a hibákat kielemezzük, és levonjuk a következtetéseket. Az első kört követően a második helyen fordultunk, onnantól számítottam arra, hogy újult erővel tudjuk tartani a pozíciót, de sajnos nem így történt. Akik az első körben hibátlant lovagoltak, rontottak a folytatásban. Ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy csapatban ott legyünk a párizsi olimpián, hiszen az első két hely valamelyikén kellett volna végezni Prágában. Hosszú folyamat van mögöttünk, az utolsó lovasig versenyben voltunk, erőt kell gyűjtenünk, és fel kell készülnünk a továbbiakra”értékelt csalódottan Horváth Balázs szövetségi kapitány.

A díjugratók kvótaszerzése azért is hatalmas bravúr lett volna, mivel ebben a szakágban legutóbb az 1980-as, moszkvai olimpián szerepelt a magyar csapat, ráadásul az 1996-os, atlantai játékok óta nem volt magyar lovas olimpián, akkor lovastusában sikerült kvalifikálnia magát a csapatnak.

Forrás: MTI

Kép: Canva
2023.07.31.

Sikeres magyar szereplés Svédországban!

Remekül szerepelt a magyar küldöttség a svédországi Flyingében rendezett Felnőtt Európa-, valamint Fiatal lovastornász és Junior Világbajnokságon.

A népes magyar küldöttség azon képviselőit, akik a kvalifikációs versenyeken teljesítették az előzetesen kiírt pontszámot, a Magyar Lovassport Szövetség támogatta a kiutazásban. Így a Felnőtt Eb-n Németh Blanka (női egyéni), valamint Habsburg-Lothringen Károly Konstantin-Hantos Orsolya (felnőtt páros) képviselte a magyar színeket, míg a Fiatal Lovastornász és Junior Vb-n a Magyar Póniklub Szövetség csapata (junior csapat), Bohácsi Melinda, Hutton Florencia, Basa Máté, Habsburg-Lothringen Károly Konstantin (fiatal lovastornász egyéni), Csipkereki Brigitta (junior lány) léphetett pályára Svédországban.

A sok remek eredmény közül kiemelkedik Németh Blanka felnőtt női 6. helyezése, amely a női felnőtt Európa-bajnokságok történetében az eddigi legjobb magyar eredmény, valamint további két hatodik helyezésünk (Basa Máté valamint a Habsburg-Lothringen Károly Konstantin és Hantos Orsolya párosa révén) is jelentős eredménye a szakágnak.

Részletes eredmények:

Felnőtt női egyéni (25 induló): 1. Kathrin Mayer (GER) – San Classico S (8,516 pont)
2. Alina Ross (GER) – Baron R (8,327 pont)
3. Ilona Hannich (SUI) – Rayo de la Luz (8,265 pont)
…6. Németh Blanka (HUN) – Bastion (8,106 pont)

Felnőtt páros (6 induló: 1. Eva Nagiller-Romana Hintner (AUT) – Idefix 25 (8,696 pont)
2. Diana Harwardt-Peter Künne (GER) – (8,406 pont)
3. Li Laffer-Ilona Hannich (SUI) – Gitano des Monods (7,979 pont)
…6. Hantos Orsolya-Habsburg-Lothringen Károly Konstantin (HUN) – Corazon Gran (7,207 pont)

Fiatal Lovastornász férfi egyéni (8 induló): 1. Philip Clement (AUT) – Louis Bonheur (8,257 pont)
2. Bela Lehnen (GER) – Formel 1. DC (7,974 pont)
3. Philip Goroncy (GER) – Max (7,835 pont)
…6. Basa Máté (HUN) – Corazon Gran (6,756 pont)
7. Habsburg-Lothringen Károly Konstantin (HUN) – Corazon Gran (6,700 pont)

Fiatal Lovastornász női egyéni (33 induló): 1. Alice Layher (GER) – Lambic van Strokappeleken (8,606 pont)
2. Averil Saunders (CAN) – Rockemotion (8,417 pont)
3. Anna Weidenauer (AUT) – Chivas 14 (8,146 pont)
…19. Bohácsi Melinda (HUN) – San Felice Z (6,850 pont)
20. Hutton Florencia (HUN) – Luki du Soufflet (6,848 pont)

Junior csapatok (11 induló): 1. Németország – Captain Claus (8,512 pont)
2. Svájc – Lagrima – (7,802 pont)
3. USA – Drillian (7,021 pont)
…8. Magyarország – Cornetto (6,637 pont)

Junior lány egyéni (56 induló): 1. Clara Ludwiczek (AUT) – Domino (8,244 pont)
2. Josephine Vedel Sondergaard Nielsen (DEN) – Tophoels Geleto Lieto (8,239 pont)
3. Giorgia Varisco (ITA) – Rosenstolz 99 (8,044 pont)
…47. Csipkereki Brigitta (HUN) – Belasco (6,199 pont)

Forrás: lovastorna.lovasszovetseg.hu
Kép: Pannon Lovasakadémia
2023.07.31.

Hiba bejelentés