Ló nélkül nincs pünkösdi király
A Pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és a húsvétot követő 50. napon kezdődik számos hagyománnyal, népszokással. A hagyomány szerint pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás. A pünkösdi király- vagy királynéválasztás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta maradtak fenn beszámolók.
A falu legényei közül versengés (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés) útján választották a pünkösdi királyt. Hatalma néhol egy napig, de gyakrabban egy évig tartott. Innen az ismert közmondás: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím persze előjogokkal is járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
Egy 19. századi szokásgyűjtemény részletesen leír egy lovasversennyel történő pünkösdi királyválasztást a Dunántúlon. A győztest és lovát virágokkal és szomorúfűzágakkal borították be.
„Egy évig azután őt nevezik pünkösdi királynak. Nem kell pedig hinni, hogy ez csak valami üres czím. Járnak emellé hatalmas kiváltságok. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig.”
Hasonlóképp zajlott a pünkösdi király választása Pusztaszemesen még az 1940-es években is. A győztest és lovát virággal borították. Végigvágtatott az utcán, tíz-húsz fő lovas kísérte. A lovak nyakán csengő volt, kanászostorral durrogtattak, rikongattak, kurjongattak. A pünkösdi királyjelölteknek 5–6 kilométeres távon kellett lovagolniuk, fejükön félig telt borosüveggel táncolni úgy, hogy a teremben méterenként borosüvegek voltak letéve. Akinek sikerült, az lett a pünkösdi király.
Egyes vidékeken a lovasversenyt tekézés és birkózás egészítette ki. Pünkösd volt a legényavatás ideje is: aki átesett a legényavatáson, az udvarolhatott, járhatott kocsmába és bálba.
A pünkösdi királyválasztásnak is – mint a legtöbb népszokásnak – volt gyermekjáték-változata: a fiúgyerekek gallyakat dugdostak le a porba, két fiút befogtak lónak és hajtották a gallyak között és körül, miközben énekelték a „Mi van ma, mi van ma…” kezdetű jellegzetes pünkösdölő éneket. A 20. században a pünkösdi király- és királynéválasztás már csak a gyerekek, kisebb lányok körében volt ismert.
Érdekesség, hogy a “pünkösdi király” jelentését mennyire komolyan is lehet venni. Ferenc Józsefnek a kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösd hétfőre esett volna. De egy élelmes szervező felfigyelt az időpont jelentőségére és – nehogy a király uralkodása is csak “pünkösdi királyság” legyen – pár nappal elhalasztották a jeles eseményt.
|
Balassi Bálint: Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje, Te nyitod rózsákot meg illatozásra, Néked virágoznak bokrok, szép violák, Mert fáradság után füremedt tagokat
|
Ghymes: Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja A pünkösdi rózsa kihajlott az útra Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Jó legény, jó legény, fogd a ló kantárját Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Hogyha letiporná, kinek is adhatnám Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja Mi van ma? Mi van ma? Piros Pünkösd napja |
|
|
Népdal: Máma van, máma van Erre mentek a kisasszonyok |
Forrás: netfolk.blog.hu
Kép: Canva
Frissítve: 2023.08.07.
