Ernst József 100 év a magyar lovassport történetéből című műve 3 kötetből áll. A II. kötet a magyar lovassport két világháború közötti időszakát mutatja be, amelyet az író további 4 fő korszakra osztott.

Ernst József (1935-2017) a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán végzett 1957-ben. 1954-ben bekapcsolódott az egyetem lovas szakosztályába, ahol lovagolt és versenyzett. Miután befejezte tanulmányait, dolgozott az Állami Békáspusztai Mén-és Méncsikó telepen, Budapesten lovatúrisztikai szervezőként, illetve a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Állattenyésztési Főosztályán. Sok tanulmányt készített, és több könyve is megjelent az állattenyésztés és lovasélet témakörben.

A 100 év a magyar lovassport történetéből kötetek nemzeti kincsnek tekinthetőek. A mű rendkívül részletesen bemutatja a magyar lovassport hullámvölgyeit, és hullámhegyeit. Tovább növeli a könyv hitelességét, hogy a szerző maga is lovagolt, és személyes kapcsolata volt sok korszakalkotó lovassal, és lovaglótanárral. Részletes képet kaphatunk az akkoriban működő lovasiskolákról, és azok hatásairól. A kötetet olvasva a történelmi háttér megismerésével együtt végigkövethetjük, hogyan fejlődött a magyar lovaskultúra odáig, hogy 1936-tól már a legrangosabb nemzetközi versenyeken is megjelentek a magyar lovak és lovasok, valamint külföldről is jöttek hozzánk tanulni.

Rendkívül gazdag képanyag színesíti továbbá a könyvet, amelyeket a szerző könyvtárakból, folyóiratokból, saját gyűjteményéből, és régi fotóalbumok rejtekeiből gyűjtött össze.

„A két világháború közti időben a lovaglás és a lovassport sokkal több volt, mint az olimpiai sportágak egyike, hiszen még a közlekedésben, a mezőgazdaságban és a hadseregben is mindennapi szerepe volt a lónak és lovaglásnak. Ennek csúcsa a hazai és nemzetközi díjlovaglás, -ugratás és militaryversenyek, valamint a négy olimpia (1924, 1928, 1932, 1936). Ezeken jellemzően vagy részt vettünk, vagy nem tudtunk részt venni. Ennek történeti, politikai vagy sportszervezési hátterét és okait szépen megvilágítja ez a könyv.” – Bodó Imre

A könyv mindhárom kötetét szívből ajánljuk minden lovasnak, hiszen fontos, hogy tisztában legyünk az általunk akár verseny, akár hobbi szinten űzött sportág történeti hátterével. Ernst József ezen művét olvasva teljesen világossá válhat mindannyiunk számára, hogy nem véletlen lett „lovas nemzet a magyar”. De nem csak lovasoknak, minden történelem iránt érdeklődő olvasónknak is bátran ajánljuk, hiszen ezt a könyvet olvasva, folyamatosan magunk előtt láthatjuk ezen kor hazai történelmi hátterét is.

A 100 év a magyar lovassport történetéből II. kötetét ide kattintva érheted el! >

2020.11.20. Thirring Lilla, Lovasok.hu

Dr. Ina G. Sommermeier A helyes ülés című műve a lovas egyensúlyának és biztonságérzetének kialakulását új megközelítésben tárgyalja, több annál, mint egy újabb könyv, amely a lovas megfelelő ülését elemzi.

Az elengedettség mind a lovas, mind a ló részéről nagyon fontos tényező a közös munka során.

„Az elengedettséget lónak és lovasnak egyaránt tanulnia kell. Az elengedettség a lovas szempontjából azt jelenti, hogy ismeri az érzéseit, komolyan veszi a félelmeit, melyeket irányítani is tud. Megelőzi a stresszből fakadó automatikus reakciókat, mielőtt azok uralnák viselkedését. Egy biztos vázra van szüksége, melyre a bizalmát építi: elsősorban önbizalmat, de bizalmat lova iránt is. Ilyen feltételek mellett stabil, elengedett lovasra számíthat a ló,  aki aktívan keresi vele a kommunikációt, és maga is elengedetté válik közben.” – idézet a könyvből.

Ahhoz, hogy lovasként át tudjuk élni az elengedettséget, folyamatosan képeznünk kell magunkat, és ellenőriznünk kell a saját helyes ülésünket, egyensúlyunkat (amely egyéni anatómiai és fiziológiai adottságaink függvénye is), ehhez elengedhetetlen saját érzéseink megtapasztalása, és az azokra adott reakcióink tudatos kontrollálása. Ezáltal egy olyan biztonságérzetet nyerünk, amelynek köszönhetően lovunk mindig reagál majd ránk.

„A biztos vázhoz, amire építhetünk, szükségünk van a megfelelő testi állapoton kívül még a megfelelő lelki-mentális feltételekre is: a lehetőségre és a képességre, hogy teljesen a lovunkra és az adott szituációra tudjunk koncentrálni. Ha a fejünk még tele van problémákkal, ha sürgős dolgunk van, ha a gyerekek vagy egy ügyfél felbosszantott, akkor az lefoglalja a gondolatainkat, és nem tudunk megfelelően reagálni a helyzetekre. Tudatalattink ezt egyértelmű jelzésnek tekintheti, és félelemmel reagálhat. Bár ez fordítva is igaz: a félelem gátolja gondolkodásunkat és érzéseinket, s ez csökkenti figyelmünket. Ugyanez érvényes a fáradtságra is. A lovakkal való biztonságos bánásmódhoz hozzátartozik az a képesség, hogy teljesen bele tudjunk feledkezni a pillanatba és a folyamatokba anélkül, hogy másra gondolnánk közben.„– idézet a könyvből.

Tehát nem csak fizikailag, de mentálisan is folyamatosan fejlesztenünk kell magunkat. Ezt a célt szolgálják a könyvben található elméleti gyakorlati feladatok.

Minél inkább sikerül megismernünk és tudatosan irányítanunk mentális és fizikai képességeinket, annál hamarabb tudjuk lereagálni a ló legapróbb jelzéseit, és annál nagyobb harmóniában tudunk dolgozni lovunkkal. A lovaglás során ugyanis sokszor másodpercek töredéke is számít.

„A következő pillanatban már nincs időnk gondolkodni, a lényeg az, hogy megtaláljuk a megfelelő pillanatot és mértéket, amikor és ahogy jelzünk a lónak.” – idézet a könyvből.

Dr. Ina G. Sommermeier A helyes ülés című könyvét jó szívvel ajánljuk kezdő, és tapasztalt lovasoknak egyaránt, ugyanis jól illusztrált képekkel bemutatott elméleti és gyakorlati feladatsorokkal és mindenki számára érthető magyarázatokkal segít kialakítani a lovagláshoz elengedhetetlen fizikai és mentális jóllétünket, hogy egy biztos vázat alkothassunk saját magunk és lovunk számára is.

2020.11.26. Thirring Lilla, Lovasok.hu