Kezdőlap Blog Oldal 108

American Cream Draft

American Cream Draft

 

A fajta eredete és története

Egy Iowa-i kincs: “Old Granny” (“Öreg Nagyi”) volt az első ismert American Cream fajta ló, aki először egy vásáron tűnt fel Iowa államban 1911-ben. Valamikor 1900 és 1905 között születhetett. Elsőosztályú igáslónak tűnt. Eric Christian-t (egy állatorvos) lenyűgözte “Old Granny” csikóinak a szépsége, ezért meggyőzte a Nelson Bros-t, hogy tartsanak meg egy csikót csődörnek, azért, hogy majd egy új fajtát tenyésszenek ki, amelyiknek a sörénye és a farka fehér, a bőre rózsaszín, a szeme borostyánszínű, a szőre pedig világos.

A feljegyzéseket tanulmányozva kiderül, hogy “Old Granny”-nek csikói születtek belga, Percheron, Grey, Dunn és Sorrel fajta csődöröktől (ezeket a fajtákat mindet használták igáslovaknak), és gyakran illett rájuk a fenti leírás is.

Egy csődör volt a legnagyobb hatással az “American Cream Draft” fajtára, Silver Lace 1931-ben született egy belga fajta kancától, és Knox-tól. Silver Lace-nek egy keskeny csillag volt a homlokán, 2230 font volt a testsúlya (ez 1011,52577 kilogramm). Knox 1926-ban született egy pej kancától és Yancy-tól. Yancy az Eric Christian és a Nelson Bros által megtartott csődör egyetlen számontartott csikója, akit 1923-ban egy fekete Percheron fajta kanca szült.

C. T. Rierson (az Iowa állambeli Hardin-ból) elkezdett érdeklődni az “American Cream Draft” fajta iránt és elkezdte megvenni az összes eladó csikót, amelyet Silver Lace nemzett. A lótulajdonosok segítségével aprólékosan feljegyezte a lovak eredeteit. Rierson megalapította az “America Cream Horse Association of America”-t (körülbelül: Amerikai “America Cream Horse” Társulat). A konokságának köszönhetően, 1944 július 11.-én okiratot adott ki Iowa állam kormányzója a társaságot alapító 20 fős csoportnak. Ez a tetőzése volt közel 40 évnyi munkának, amely egy új igásló-fajta létrehozásán (iowai eredettel) dolgozott.

1944-ben Rierson ezt írta: “16 lovam van, ezenkívül ötöt eladtam új tenyésztőknek a Társulat megalapítása óta. Ezek a lovak mindannyian a mi öreg, világos színű kancánktól származnak, amelyet több mint 30 éve hoztak erre a területre. Ezek a lovak más fajta lovakkal párosítva kitűnő tulajdonságokat mutattak mind küllemben, mind pedig testi felépítésben. Idén Webster City-ben osztályt csinálnak a fajtának. Ez az az állam ahol megszületett a fajta, és ez lesz az első alkalom, amikor osztályként mutatják be őket.” A sok közül ez volt az egyik ok amiért “American Cream”-nek nevezte el a fajtát C. T. Reierson. A név méginkább helyénvaló, mióta a lovak legjobb tudomásunk szerint valóban amerikaiak, és a színük is világos.

A fajta felkerült az “American Livestock Breeds Conservancy” “veszélyeztetett fajok” listájára.

A fajta jellemzői

Az “American Cream Draft” fajtát a “medium-heavy draft” ostályba sorolják. Az átlagos testsúlya a kancának 1600 és 1800 font között van (~725,7584-816,4782 kilogramm). A csődöröké 1800 fonttól 1 tonnáig (~816,4782-1000 kilogramm) terjed.

 

Fordította: Tyr
Frissítve: 2023.03.26.
Fotók: Canva

Színek, jegyek

Színek, jegyek

A ló színei

Fekete: A ló fedőszőre, sörénye és farka is fekete. Semilyen más szőrszín nem megengedett, kivéve a fehér jegyeket.

Sötétpej: A fedőszőrt fekete és barna szőrszálak keveréke alkotja, ami összességében sötétbarna színt ad. A sörény, a fark és a lábvégek szőrzete túlnyomórészt fekete.

Pej: A fedőszőr színe a mahagóni és a világosbarna között változik, a sörény, a farok és a lábak vége fekete. A világospej lovak ágyékán, hasalján a szőrzet csaknem karamellszínű. A sötétpej ló orra gyakran világosabb.

Sárga: Árnyalatai a sötétbarnától (májsárga) az aranysárgáig terjednek. A sörény, a farok és a lábak uyanolyan színűek vagy egy árnyalattal sötétebbek, mint a fedőszőr, fekete szálak sehol nem találhatók. A palominók fedőszőre aranysárga, sörényük és farkuk pedig szalmasárga, de kívánatos a minél fehérebb szín.

Deres: A fenti színek bármelyike, fehér színű szőrzettel keveredve. A sárga és a fehér szőrszálak keverékét vércsederesnek, a pej és a fehér keverékét pejderesnek, a fekete és a fehér keverékét pedig vasderesnek nevezzük.

Fakó: A fakó szín a pej egy változata, amelyet feketés almázottság és a gerincélen végigfutó fekete csík (az ún. szíjalt hát) jellemez. A fakó ló fedőszőrének színe sárgásbarna vagy egérszürke.

Szürke: A lovak szőre idősebb korukra fokozatosan kivilágosodik, csaknem fehér vagy sárgásfehér lesz. Az almázott szürke színt fehér és sötét alapszínű szőrzet alkotja.

Sárgásfehér vagy albínó: Rózsaszín vagy pigment nélküli bőrön fehér vagy krémszínű a szőrzet, melyhez rózsaszínű vagy világoskék szemszín társul (csókaszem).

Tarka: A pintónak is nevezett lovak testén az alapszínt szabálytalan fehér foltok tarkítják. A fekete-tarka változaton jókora fekete és fehér foltok vannak, a sárga-tarkán a fehér mellett a feketén kívül bármilyen szín előfordulhat, a foltos lovakon pedig (például az appaloosa) különböző színűek és méretűek a foltok. A mintázat típusa szerint lehet takarómintás, márványmintás, párductarka, hópehelyfoltos és fagymintás.

Jegyek

A ló “személyazonossági” okmányaiban a fej és a láb jegeit igen részletesen, nemzetközileg elfogadott formában írják le. A hóka leírása például ehhez hasonló lehet: “Felül szabálytalan alakú, széles hóka, alul balra kiszélesedik.” Az általánosan használt kifejezéseknek köszönhetően a világ bármely táján bármely lovat könnyen azonosítani lehet.

A fej jegyei

Hóka: Az orrháton végighúzódó, az orr felé keskenyedő fehér csík

Orrfolt: Az orron, az orrcimpák közelében levő fehér folt

Csillag: A homlokon látható fehér folt, mely általában csillag vagy rombusz alakú

Orrcsík: A szemek alatt kezdődő, az orrháton végigfutó, keskeny fehér csík

Lámpás: A hókánál nagyobb kiterjedésű, a ló szemére és pofájára húzódó fehér folt

A láb jegyei

Általában fehérek, nevüket az érintett területről kapják. Lehetséges, hogy egyes lovaknak csak egy lábán van jegy, más lovaknak két vagy akár mind a négy lábán vannak jegyek.

Csüdben kesely: Ha a fehér szőrzet a boka alatt véget ér, és nem öleli magába az ízületet, akkor csüdben kesely lóról beszélünk

Harisnyás: Ha a fehér szőrzet a lábtő vagy csánk vonalán túl borítja a lábat, akkor harisnyás lóról beszélünk

Hermelinfoltos kesely: A pata feletti részen, a pártán a fehér színt az alapszínnel azonos színű foltok tarkítják

További ismertetőjegy a szíjalt hát, vagyis a gerincélen végigfutó sötét csík, a pigmenthiányos bőrfolt, valamint a szőrforgó, mely a legtöbbször kör alakú, amikor a szőrszálak egy kis területen, csigavonalban nőnek. Csókaszemű a ló, ha a szemének színe az írisz pigmentszegénysége miatt kékesfehér. A lámpás lovak egyik szeme gyakran csókaszem.

Beégetett jegyek

Ezek a jelek a fajtát, a tenyészetet vagy származási körzetet jelölik meg. Németországban például a lovak bal combjába égetett jel mutatja, hogy melyik tenyésztőszövetség tartja nyilván (például hannoveri, vesztfáliai, bajor). A méneskönyvekbe bejegyzett kancákat a nyakuk bal oldalán vagy a nyereghelyen található bélyeggel jelölik meg. Dánia, Svédország, Hollandia és más országok saját, egyedi bélyegzési rendszerüket használják. Bár a telivéreket nem bélyegzik, felső ajkuk belső oldalán gyakran találni tetovált azonosító számot, a Weatherby nemzetközi méneskönyv-nyilvántartó szervezetnél bejegyzett telivéreknek pedig születésüktől fogva van származási igazolásuk.

 

Magyar kiadás copyright 2004, Park Könyvkiadó
Fordította: Káldos Zsolt, Kovács Eszter
A kiadó engedélyével közölve
Frissítve: 2023.03.16.
Fotók: Canva

Szilaj – szabad szívvel dalszöveg

Szilaj – szabad szívvel

Vártak rám, jöttem én
A vad hegyen is túl; a rét ölén,
Kicsi lény, de jó erős
A széljárta prérin él e hős

Ez egy új szív, ez egy új hang,
Ahogy él minden dobbanása új kaland.
Minden új nap, nekem új fény,
Szabad szívvel jöttem én,
Vidáman.

Óóóó, ez egy új szív, ez egy új hang,
Ahogy él minden dobbanása új kaland
Hé minden új nap nekem új fény,
Szabad szívvel jöttem én,
Vidáman.

Forrás: www.zeneszoveg.hu

 

Ne csak lásd, halld is!

 

Frissítve: 2023.03.17.
Fotó: Pixabay

Átadták a lovastúra útvonalat

Átadták a lovastúra útvonalat

Túrony: Új létesítménnyel gazdagodott a Dráva mente a „Dráva-medence komplex ökoturisztikai fejlesztése” projekt keretében. Augusztus 11-én Túronyban átadják a gyönyörű természeti környezetben kialakított új lovas túraállomás épületeit. Az ünnepséget az önkormányzat lovasnappal színesíti. (d)

 

2007.08.07.
Forrás: Dunántúli Napló
Frissítve: 2023.03.17.
Fotó: Canva

Noma

Noma

 

A fajta eredete és története

A Noma Japánban, Noma megyében alakult ki. Japán legkisebb pónifajtája, mindössze 103 cm magas. A 17. században alakult ki, az ázsiai csoporta sorolják, a Mongol fajtától származik.

1988-tól csak 27 tisztavérű példány élt. A fajtát védeni kezdték, és a helyi kultúrális örökségként tartják számon. Ritka fajta.

A fajta jellemzői

Lovagló és kocsilónak használják.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.26.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Nokota

Nokota

 

A fajta eredete és története

A Nokota fajta hagyományosan az Észak-Dakota állam (Amerikai Egyesült Államok) délnyugati részén él, a 19. században tűnt fel először. A fajtát indiánok lovai, és farmokról elmenekült lovak leszármazottjainak tartják.

Egy Nemzeti Park létesítésekkor ezen a területen elvették a Nokota fajta természetes környezetét, és ezalatt számos Nokota lovat “befogtak”. A Nemzeti Park kezdeti célja az volt, hogy kipusztítsa ezt a fajtát habár egy kissebb ménes szemléltető célból most már “hivatalosan” is jelen lehet a parkban.

Ezek a lovak nem csak a westernesek számára jelentenek történelmi értéket, hanem kiemelkedő kultúrális és történelmi értékkel bírnak egyes indián törzsek számára is. Sokan ösztönözték az észak-dakotai állam vezetését, hogy jelölje a Nokota fajtát mint “becsületbeli állami fajta” és ezt el is érték 1993-ban. A Nemzeti Parknak ettől kezdve a fajtát történelmi értékként kellett kezelnie.

A fajta jellemzői

Általános marmagassága 143-153 cm. Könnyen tarthatóak, kevésbé igényesek. Erősen izmolt nyakuk és hátuk van. Hátulról nézve faruk szögletes formájú. Téli bundájuk kivételesen vastag, lábon is megjelenhetnek hosszabb szőrök. A fekete alapú színek dominálnak, de a szürke is gyakori szín, ami néhány egyeden minden más színt elfed. Pej, sárga és gesztenyebarna színek is előfordulnak. A fakó alapú színek kevésbé gyakoriak.

Játékosabbak, mint a legtöbb lófajta. Megfigyelőek és mindig gondolkoznak, ezáltal képesek magukat és lovasaikat is biztonságban tartani. A vadonban a sikeres túlélés nagyban a ménessel való együttműködésen múlik, és a Nokota lovak nagyon társaságiak, kedvesek és intelligensek, nyíltan őszinték a kommunikációjukban és tetteikben, melyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy könnyű őket edzeni és élvezni.

 

Fordította: Tyr
Frissítve: 2023.03.26.
Fotók: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Dülmeni – Dulmen Vildhest

Dülmeni – Dulmen Vildhest

 

A fajta eredete és története

A Dülmeni a két németországban honos pónifajta egyike – a másik a Senner pony, amelyet mára már kihaltnak nyilvánítottak. A dülmenit az 1300-as évektől kezdve tartják számon a vesztfáliai Meerfelder Bruchnál. Úgy tartják, hogy mind a két pónifajtának köze van a Hannoveri fajtához.

Nincs sok dokumentum a Dülmeni póni eredetéről, kivéve hasonlósága az angliai New Forest pónifajtával. Jelenleg közel 100 kancából álló ménes él félvadan Meerfelder Bruch természetvédelmi területén. Azt mondják, hogy már több, mint 600 éve élnek ezen a területen. Már nem fajtatiszta az állomány, mert a Dülmeniek a lengyel és angol pónifajták csődöreivel is kapcsolatba kerültek.

A fajta jellemzői

A Dülmeni a fekete és barna számos árnyalatában megjelenhet; leggyakrabban szürkésbarna színű. Körülbelül 1,2 méter magas. Szokványosan kicsi és szögeletes póni feje van, kicsi fülekkel. Jellegzetes vonása az egyenes váll, szegényes hátsó fertály és rövid nyak.

Érdekesség

Croy hercege birtokában van a Meerfelder Bruch természetvédelmi területen élő Dülmeni ménes, a Croy család örökségének részeként. Egyszer egy évben hajszát tartanak, és az egyéves csikókat, illetve a feleslegessé vált példányokat eladják.

 

Fordította: Mimbeth
Frissítve: 2023.03.26.
Fotó: Canva

VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Döle ügető – Døle Trotter

Döle ügető – Døle Trotter

 

A fajta eredete és története

A Döle ügető Norway-ből, a Gudbrandsdal völgyből származik. Ez egy könnyebb, sportos típusa a Döle lónak a 19. századból. A Döle-t importált ügető ménekkel keresztezték, rendszerint svéd, vagy telivér lovakkal. Szívós, kemény ló nagy ügetőképességgel és hatalmas tüdővel.

Ezek a lovak fejlettek a fogatversenyekhez, ez a sport Skandináviában népszerű. A Döle ügetővel versenyeznek ügető versenyeken is.

A fajta jellemzői

Átlagosan 153 cm magas. Ahhoz, hogy egy Döle ügető bekerülhessen a ménkönyvbe, tesztelik: 0,6 mérföldet 3 perc alatt kell teljesítenie. Feje kicsi de nehéz és egyenes, fülei hosszúak, szemei kicsik. Nyaka rövid és jól izmolt. Háta hosszú és egyenes. Lábai rövidek és robosztusak, patái szélesek és kemények. Általában gesztenyebarna, szürke, pej, fekete és fakó színű. Intelligens és gyorsan tanul.

 

Fordította: Jenna2
Frissítve: 2023.03.26.
Fotó: Canva

 VISSZA A LÓFAJTÁKHOZ

Érzékszervek

Érzékszervek

 

Hallás

A ló fülei igen kifejezőek. Nagyon mozgékonyak: mindig az állat figyelmét felkeltő hang vagy jel irányába fordulnak. A munkájára összpontosító díjló a fülét kissé hátra, a lovas felé fordítja, amivel azt jelzi, hogy figyelmét gazdájának szenteli. A környzetből hallatszó zajra figyelő ló füle előre, a hang irányába mutat. A mérges vagy felzaklatott ló laposan hátracsapja a fülét, mintha csak ki akarná rekeszteni a kellemetlen szituációt vagy zajt.

Szaglás

A ló szaglása viselkedésének egyik meghatározó eleme. A kancák a szaguk alapján azonosítják a csikóikat, és a mének is így szereznek tudomást a párosodásra hajlamos kancákról. A vadon élő lovak egy bizonyos távolságból a szaglásuk segítségével találják meg a vizet, a hegyvidéki pónik pedig ösztönösen tudják, hogy a szaguk alapján miképpen kerülhetik el a mocsarakat, ingoványokat.

Hangok

A ló által kiadott hangok nagyon kifejezőek. A kanca gyengéden dünnyög a csikóhoz, a felségterületét védő mén éles hangon nyerít, a lovasát üdvözlő ló örömmel nyerít. Amikor a lóra ülnek, a horkantás vagy prüszkölés a hajlandóság és az összpontosítás jele, esetleg a parancsszóra adott válasz.

A szem és látás

Gyakran hallani, hogy egy lónak gyönyörű vagy kifejező szeme van. Valamennyi szárazföldi emlős közül a lónak van a legnagyobb szeme, és tekintete pontosan kifejezi különböző érzelmeit, például a bizalmat, a bizonytalanságot vagy a félelmet. A ragadozók támadásának kitett többi állathoz hasonlóan a ló szemei is a fej két oldalán helyezkednek el, így igen széles a látómezője. Mivel perifériás látása kiváló, mindössze két úgynevezett holttere van: az egyik közvetlenül a fara mögött, a másik pedig másfél-két méterrel az orra előt vagy alatt, ahol a látása legalábbis erősen életlen. Amikor egy ló felé sétálunk, lesz egy pont, ahol az állat már nem lát minket élesen, ezért elfordítja a fejét vagy hátrálni kezd, hogy ismét jól lásson bennünket. Ha például a legelőn szeretnénk megfogni egy lovat, a fenti reakciót akár úgy is értelmezhetnénk, hogy az állat menekül, mert nem akarja, hogy megfogják, pedig ha oldalról közelítenénk hozzá, hogy végig szemmel tarthasson minket, akkor nyugodtan megvárná, amíg odaérünk hozzá. Ha a ló mögé állunk, akkor általában az egész testét vagy a nyakát és a fejét elfordítja, hogy folyamatosan lásson bennünket, de egy fiatal vagy ideges állat figyelmeztető rúgással is reagálhat a láthatatlan betolakodóra.

Szemének sajátos helyzete miatt a lónak a fejét és a nyakát is használnia kell, amikor különböző vizuális ingerekre reagál. Magasra tartott fejjel közvetlenül maga előtt nem látja a talajt. Az egyenetlen talajon haladó ló mélyen lehajtja a fejét, hogy jól lássa, hová lép. Ha a földön vagy a környezetben ismeretlen, szokatlan tárgyat észlel, oldalra hajtja a fejét, hogy jobban szemügyre vehesse, mi az. Ha a tárgy “idegen”, akkor a ló így, oldalra hajtott fejjel és egy oldalirányú lépést téve halad el mellette, kissé megtorpan. Nagyon fontos, hogy a lovas megértse, miért cselekszik így az állat, és lehetőséget adjon a fiatal lónak, hogy nyugodtan megnézze az ismeretlen tárgyat. Ha közben büntetés éri, akár szándékos fenyítés, akár az, hogy a lovas megbillen a nyeregben és megrántja a szárat, a ló villámgyorsan megtanulja, hogy az ilyen veszélyeket a jövőben kerülnie kell, ami később komoly problémák kialakulásához vezethet.

Régebben úgy hitték, hogy a lovak színvakok. Ma már tudjuk, hogy ez nincs így, de az igaz, hogy jobban felismeri a sárga, a zöld és a kék színt, mint a vöröset, a lilát és a szürke különböző árnyalatait.

A lovak nagy távolságra is ellátnak (a legelőn gyakran látni, hogy egy ló tekintetét egy távoli, a gazdája számára kivehetetlen pontra szegezi), s a sötétben is kiválóan látnak.

Tapintás

A lovak tapintóérzéke igen fejlett. Még a hátukra szálló legyet is megérzik (és bőrük mozgatásával hajtják el), ami arra utal, hogy tapintásuk nagyon kifinomult. Ha egy hátasló nem hajlandó megindulni a lovas lábának jelzésére, akkor tízből kilenc esetben arról van szó, hogy lábjelzés túlzott alkalmazásának hatására a ló oldala érzéketlenné vált erre az utastásra. A napi rendszerességgel végzett szőrápolásnak köszönhetően a ló pozitívan fog reagálni a tapintóérzékén keresztül kiadott utasításokra, ráadásul a szőrzet gondozása meg is nyugtatja az állatot. Ez a csapatban legelő lovakon is megfigyelhető: a kölcsönös “bőrápolás” a kapcsolatteremtés és a barátkozás egyik jele.

Ízlelés

A lovak általában kedvelik az édes ízt. A mérgező növényeket szaguk és ízük alapján ösztönösen felismerik, mivel ezek a legtöbbször keserűek. A ló azonnal kiköpi, ami a szájában van, ha ismeretlen ízt érez, vagy ha rájön, hogy véletlenül olyan növény keveredett az édes fű és széna közé, amelyet nem szeret. Hamar rákap a nyalánkságokra is, és már egészen fiatalon megtanul cukor után kutatni az emberek zsebe tájékán.

Testbeszéd

A ló a testtartásával is többféle érzelmet tud kifejezni. A lágyan lengő farok például a nyugalom és kiegyensúlyozottság jele, míg a behúzott, feszes farok feszültséget vagy menekülési szándékot jelent. Az izzadásnak nem csupán az erőfeszítés, hanem a feszültség vagy izgalom is oka lehet, például egy sok ló részvételével zajló lószemle.

 

Lovasok Kézikönyve, magyar kiadás copyright 2004, Park Könyvkiadó
Fordította: Káldos Zsolt, Kovács Eszter
A kiadó engedélyével közölve
Frissítve: 2023.03.18.
Fotók: Canva

Pataápolás

Pataápolás

 

A ló patáját is ápolni kell ugyanúgy, ahogy az ember a kezét is bekeni néha. Ilyenkor a pata víztartalmának megőrzése a cél, nem pedig az, hogy színe közelítsen az abszolút feketéhez.

Természetes körülmények között a reggeli harmat, az eső és a hó teszi mindezt meg helyettünk. Egy rendszeresen kezelt patát elég egy héten egyszer- kétszer vízzel lemosni, de ilyenkor legalább 5 percig kell áztatni. Ez idő alatt megszívja magát vízzel, és mikor a felülete mattá válik, akkor kell bekenni valamilyen pataápoló készítménnyel. A patamosásra főleg nyáron kell nagyobb hangsúlyt helyezni, hiszen ilyenkor általában száraz a talaj. Vizesebb időkben a mosásnak inkább a tisztántartás szempontjából van jelentősége, nem csak a pata egészségét óvjuk vele, de elkerülhetjük a csüdsömör kialakulását is.

Mivel kenjük be?

Lehet boltban venni, gyógyszertárban csináltatni és lehet otthon is készíteni patakenőcsöt. Alapanyagnak a legjobb a vazelin. Ha ebbe melegen keverünk ricinus vagy kukoricacsíra olajat, vagy szintén gyógyszertárban készített vitaminos babaolajat, akkor ennél többet nem is tehetünk lovunk patájáért. A patára ható szerek közül az E és A vitaminnak és Panthenolnak van a legfontosabb szerepe. Ezeket az összetevőket külön is bele lehet keverni a kenőcsbe. Így néhány száz forintból elkészíthető egy kilogramm kenőcs. 1 kg vazelinbe kb. 3-4 dl olaj szükséges, így télen is kenhető lesz a készítmény.

Fontos, hogy naponta legalább egyszer, valamint minden ki- és bemenetel előtt ellenőrizzük a ló patáját, hogy nincs-e rajta sérülés, és tisztítsuk is ki.

Nyírrothadás, patarák

A pata egyik leggyakoribb betegsége a nyírrothadás. Ezt általában anaerob rothasztó baktériumok okozzák, melyeknek legfőbb ellensége a szárazság és a levegő. Ezért fontos, hogy az alom száraz, és a ló patája gondozott legyen. Ha állásban áll, akkor nagyobb a veszélye a nyírrothadásnak, ezért ilyenkor tegyünk forgácsot vagy fűrészport a szalma alá.
A nyírrothadás mindig a középső nyírbarázdából indul ki ellentétben a patarákkal, (ami a nyír és a talp szarujának egy jóindulatú túlburjánzása) ami a szélsőből. Ez utóbbi csak nagyon nehezen és elég radikális módszerekkel kezelhető és hajlamos a kiújulásra. Nem lehet pontosan tudni, hogy mi indítja el a folyamatot, de az biztos, hogy a nyírrothadásból is kialakulhat. A nyírrothadás könnyen felismerhető kellemetlen és jellegzetes szagáról és a fekete kenőcsös váladékról melyeket a rothasztó baktériumok termelnek, mikor feloldják a nyír szaruját.

Kezelése viszonylag egyszerű. A belső nyírbarázdát a patakaparóra tekert vattával ki kell tisztítani. Ilyenkor jó mélyen bele lehet és kell nyúlni a résbe, de vigyázva arra, hogy ez már egy érzékeny terület. 3%-os Hyperol oldattal, majd jóddal, Betadinnel, vagy hasonló fertőtlenítőszerrel átmossuk. Utána SBC pasztát és vattát kell beletömni. Ezt elég naponta egyszer megtenni, ha a vatta nem esik ki. Általában egy heti kezelés után már kiszárad a nyír, de ezzel nem fejeződött még be a folyamat, ugyanis 2-3 hónap is eltelik, mire az elhalt rész alatt új szaru kezd képződni. Ez idő alatt a kiújulás megelőzése érdekében nem árt hetente egyszer megismételni a kezelést, hogy a még megbúvó baktériumok is elpusztuljanak. A pata akkor tekinthető gyógyultnak, mikor a nyír már teljesen új, rugalmas, száraz szaruból áll.

Tévedés az, hogy ha a karám sáros, akkor nyírrothadást kap a ló. Az ép szaru nagyon ellenálló. Ezek a baktériumok csak akkor tudják megtámadni, ha valami miatt sérül. Erre nagyon alkalmas a trágyalé, ami egy idő után egyszerűen feloldja a talp és a nyír szaruját, megszüntetve ezzel annak ellenállását. Sáros, vizes idő esetén az istállóba való bemenetel előtt nagyobb figyelmet kell fordítani a pata tisztogatására.

Kezelőszerek

Az SBC paszta egy nagyon erősen szárító készítmény. Használatánál gumikesztyű alkalmazása indokolt. Állatorvos írja fel receptre és gyógyszertárban váltható ki. 100g-nyi mennyiség párszáz Ft és sokáig elég, viszont mindig gondosan le kell zárni, mert ha kiszárad, akkor használhatatlan. Régebben kék színű rézgálicot használtak, ami kevésbé hatásos, ráadásul mérgező emberre és állatra egyaránt és a bőrön át is felszívódik. Használata nem ajánlott!

A 3%-os Hyperol (vagy Hidrogén-peroxid) oldat, vagy Hyperol tabletta recept nélkül kapható. Nyugodtan beszerezhetünk belőle nagyobb mennyiséget, hiszen minden sérülések kezelésénél is szükségünk lehet rá. Fém tárggyal nem érintkezhet.

Ma már több lovasboltban lehet kapni fakátrányt. Ez egy sűrű, kátrányszagú, fekete folyadék, mely nagyon jó a nyírrothadás megelőzésére olyan értelemben, hogy ha bekenjük vele a talpat és a nyírt, akkor ez ideig-óráig ellenáll a trágyalének így kisebb a rothasztó baktériumok bekerülésének esélye.

Patarepedés

A másik gyakori probléma a patarepedés. Ez nem az, amikor alulról felfelé reped a pata, mert az megfelelő körmöléssel helyrehozató. A talaj által okozott nyomásokat és az ilyen kis repedéseket károsodás nélkül el tudja viselni a ló.

Komolyabb gondot a felülről, a pártaszéltől (ahol a kemény szaru átmegy a puha részbe) lefelé irányuló repedések okoznak. Ezek lehetnek átható vagy felületes repedések. Sajnos szinte minden felületes repedés áthatóvá válik (ami azt jelenti, hogy a szarutok teljes vastagságában megreped) egy idő után, hiszen a ló patájának hihetetlenül nagy terhelést kell minden lépésnél elviselni. Ilyenkor a repedésből vér szivárog és a gyulladás miatt átmeneti sántaság léphet fel.

Kezelését patkolókovácsra és állatorvosra kell bízni. Amit mi tehetünk az az, hogy fertőtlenítjük, és a szakember megérkezéséig tisztán, szenneződésektől mentesen tartjuk a patát, akár kötés felhelyezésével.

Jó, ha egy patareszelő és egy patafaragó kés mindig van kéznél, mert ezzel kisebb alakításokat, korreciókat mi is elvégezhetünk. Természetesen előtte alaposan tanulmányozni kell ennek a módját, de akár patkolókovácsunk is szívesen megmutatja, hogyan kell például egy letört szarudarabkát szakszerűen eltávolítani.

Ne feledjük, hogy 6-8 hetente feltétlenül meg kell körmölni, illetve ha a szükséges, akkor patkolni is a patát.

 

Tóth Magdolna
Frissítve: 2023.03.18.
Fotók: Canva

Hiba bejelentés