Jag de Bellouet, a franciák sztárja nyerte 2005-ben a Prix d’ Amerique-t
Nem éppen Párizs szívében található a Paris-Vincennes Hippodrome, ennek ellenére igen könnyen megközelíthető. Lehet menni metróval vagy busszal, kinek mi a vágya.
A megállóktól gyalog 10 percnyi sétára található a pálya, de már a verseny kezdete előtt jóval buszokat indítottak, hogy megkíméljék a kilátogatókat a hosszú sétától. A buszon ingyenes napi programot kaptunk, de ha úgy éreztük az ebben rejlő információ kevés nekünk, akkor vásárolhattunk hozzá aznapi Turfot is.
A napi lapok mellett magazinok rengetege zúdította ránk az érdekességeket. Egyébként, aki a gyaloglást választotta az sem tudott eltévedni, mert a metró megállótól hatalmas táblák jelezték a helyes útirányt. Ezen a pályán nem tréningeznek, ide csak versenyezni jönnek a lovak. Külön parkoló szolgál a lószállítók részére, és külön részen vannak a beálló bokszok is, így az autós forgalom nem zavarja az éppen készülő lovakat. Az istállórészt biztonsági őrök védik, akik nem engednek be senkit, aki nem odatartozik, így mi sem kukkanthattunk be a kulisszák mögé.
A tribün hasonló felépítésű, mint ami készülő tribününkké, csak egy kicsit nagyobb. Az elitebb vendégek az emeleten foglalhatnak helyet, ahol egy finom ebéd keretében nézhetik a versenyt, a kényelmesebb vendégekre is gondoltak, ők is a meleg épületben kísérhetik figyelemmel a versenyt az üvegfal mögött, ahová a pénztárnál foglalhatnak helyet. Azért hideg esetén a többi látogató sem szorul a hidegbe, ők akkor az aulában tartózkodhatnak, ahol kedvükre fogathatnak, a tévén figyelemmel kísérhetik a versenyeket, és az aktuális téteket. Persze ők sem maradnak éhen, hiszen a földszinten is jobbnál jobb falatokat kínál a büfé, de aki itt nem talált fogára valót, az a bejáratnál lévő hússütőknél biztosan jól lakott. A pályára csak annyit mondhatok, hogy gyönyörű.
A hatalmas pályát kettéosztották, így a lovak versenyezhetnek egy nagyobb és egy kisebb körön is. A nagyobb pálya 2000 méter hosszú. A pálya közepén egy hatalmas kivetítő található, amin követni lehet a túloldalon történő eseményeket is, mert az szabad szemmel nem jól látható. Az egyenesekben drótkötélen rögzített kamera közvetíti a versenyt, ami automatikusan követi a lovakat. A verseny közötti szünetben, három-négy traktor boronálja a pályát, így teljesen meg tudják tisztítani a 2 km-es pálya futófelületét.
A Prix d’ Amerique az Elitlopp mellett a legnagyobb nemzetközi versenytalálkozó, és egyben a legmagasabb díjazású verseny.
A helyezettek között 1 millió eurót osztanak szét, ami 200 ezer euróval több mint a mi éves díj keretünk. A nyertes 500 ezer euróval lesz gazdagabb a verseny után. Ezt a versenyt 1920-ban futották először az amerikai nemzet első világháborúban való részvételének emlékére. Ez az esemény a versenyző országok legjobb 4 és 10 év közötti ügető versenylovait hozza össze. Ebben az évben 84. alkalommal került megrendezésre a Prix d’ Amerique. A versenyt hatalmas reklám hadjárat előzi meg. Párizsban az összes metrómegállóban (csak 14 metro, és négy hév vonaluk van) hatalmas plakát hirdeti a versenyt. A sok reklám nem is volt hiába való, mert a pályán telt ház nézte végig a futamot, ami több mint 31 ezer embert jelent. A nap összforgalma meghaladta a 36 millió eurót.
A versenynap 13 óra 30 perckor kezdődött, de 11 órakor már félig megtelt a lelátó nézőkkel, a főfutamra pedig már mozdulni sem lehetett, akkora tömeg volt. Az első futamot hatalmas parádé előzte meg. Ókori római ruhás, gladiátorok vitték harci szekerükön a nagy versenyben résztvevő hajtókat. Mondanom sem kell hatalmas ováció fogadta őket. A menetet az amerikai zászló színeibe bújtatott lovak vezették fel. Ez a római jelmezes felvonulás elő reklámja volt, a nyáron épülő ókori római jellegű cirkusznak, ami majd a tengerparton kap helyet.
Párizsban eléggé közkedvelt az ügetőlovaglás, így ezen a versenynapon több ilyen jellegű futamot is láthattunk.
A Prix d’ Amerique abszolút favoritja a francia Jag de Bellouet volt, aki tavaly február óta veretlen, ami 11 győzelmet jelent. Ezt a 8 éves mént Bellino II-höz hasonlítják, aki háromszor diadalmaskodott egymás után ebben a rangos versenyben, ezenkívül háromszor megnyerte a Le Prix de Cornuliert is, ami a legrangosabb versenynek számít az ügetőlovaglásban.
Azért különleges, hogy képes volt mindkét versenyt megnyerni, mert 1976 óta erre csak Jag de Belleout volt képes, azzal, hogy most megnyerte a Prix d’ Ameriquet. Mindenesetre a francia újságírók már a rangos esemény előtt megelőlegezték neki ezt a hasonlatot, amire minden okuk megvolt, hiszen az előfutamoknak számító versenyekben mind diadalmaskodott Jag. Az első kvalifikációnak számító futamban, a Prix de Bretagne-ben, amit 2004. november 20.-án futottak Jaminska-t és Super Light-ot utasította maga mögé.
2004. december 11.-én a Prix du Bourbonnaisban már több nagyobb ellenfelét győzte le igen könnyen. Köztük volt Ilster d’ Espiens, Scarlet Knight, Jaminska és Hypéron. 2005. január 2.-án már még magabiztosabban hagyta le Civil Actiont, Jaminska-t, Gigant Neot, és a tavalyi Prix d’ Amerique nyerőt, Késaco Phédo-t, aki a verseny rekordját is tartja 1.12.2-vel. Az utolsó előfutamnak számító Prix e Belgique-ban már nem futott, amit Kazire de Guez nyert Kallighan és Super Light előtt. Jag de Bellouet kihagyva ezt a futamot január 23.-án ismét diadalmaskodott a Le Prix de Cornulierben, ahol legnagyobb ellenfeleit Scarlet Knight-ot és Ilister d’Espiens-t hagyta le 2700 méterre, csak most nyeregben. Jag de Bellouet tavaly is megnyerte ezt a legmagasabb díjazású ügetőlovaglást. Az előfutamok alapján, Jag de Bellouet mellett Kazire de Guez, istállótársát, a tavalyi nyerőt, Kesaco Phedo-t, Jaminska-t, Ilister d’Espiens, és Scarlet Knight-ot, akit a világhírű Verbeeck hajtott tartottak esélyesnek a cím elnyerésére.
Jag de Bellouet trénere és hajtója a mindössze 28 esztendős Christophe Gallier. Tulajdonosa az édesapja, Michel Gallier. Jag de Bellouet már tavaly is futott itt, akkor harmadik helyezést sikerült elérnie, de 2002-ben is kvalifikálta magát erre a versenyre.
A nagy verseny előtti szünetben a francia nemzeti gárda lovassága tartott bemutatott. A 33 lovas szebbnél szebb alakzatokat öltött fel, elkápráztatva ezzel a közönséget. A verseny előtti parádén hullámzott, éljenzett a tömeg a francia sztárnak, szinte egy emberként drukkoltak a francia csoda lónak, hiszen General Du Pommeau volt az utolsó francia ügető, aki itt nyerni tudott.
A melegítés percei hamar lejártak. Eljött a start pillanata. A 18 ló két sorban felsorakozott, hogy egyszerre fordulhassanak versenyirányba, és megkezdhessék a 2700 méteres versenyt. A lovak fegyelmezetten álltak egyhelyben, várva, hogy társaik is elfoglalhassák a helyüket. Az első start nem, de a második sikerült. Félelmetes látvány volt, ahogyan a 18 ló egyszerre próbált élre állni, olyan pozíciót szerezi, amivel biztosíthatja magának a győzelem reményét. Három ló haladt fej-fejt az élen, sokáig küzdöttek, mire dűlőre jutott egymással.
A kívülről támadó Jag de Bellouet volt a leggyorsabb, így megszerezte a vezető pozíciót. Sokáig nem hagyták magára, mert legnagyobb ellenfele, Scarlet Knight még tovább fokozva a tempót elvette a vezetés Jag de Bellouet-tól. A fiatal hajtó hagyta, hogy tapasztaltabb társa az élre törjön, de utána ő sem tétlenkedett, inkább kiült mellé, minthogy bezárassa magát a falra. A többiek közben négy spurt elfoglalva próbáltak lépést tartani a két vezetővel. Az első kilométer után, jött az első döbbenet, Scarlet Knight elkészült erejével, és pár méteren belül visszaesett a közép mezőny végére. Persze Christophe Gallier ezért nem lassított a tempón, elhagyta fáradt társát, mivel a többiek lendülete nem lankadt. A második kör elején a mezőny végén haladó Kazire de Guez már nem bírt tovább várni a támadással, mert hajtója kivéve lovát a negyedik pozícióba próbált előre törni, de előtte haladó társa útját állta, összeakadtak, így kiesett a küzdelemből. De ez nem zavarta Jag de Bellouet, aki elsőként fordult a befutóra, itt még Gigant Neo próbált ellene támadást indítani, de ez csak arra volt elég, hogy egy biztos második helyezést szerezzen. A harmadik helyért nagy küzdelem volt Ilster d’Espiens és Hilda Zonett között, amiből a svéd Hilda Zonett maradt alul.
Hatalmas ujjongás, éljenzés, taps fogadta a győztes francia párost. A közönség soraiból egy páran bemásztak a pályára, persze a biztonsági emberek rögtön elkülönítették őket egy élő sorfallal a hajtótól és lovától. A győztes fogat után újságírók és fotósok hada szaladgált egy jobb kép, és egy pár szó reményében. Jag de Bellouet megkapta ünnepélyes keretek között a takarót, majd egy amerikai zászlóba öltözött ló kíséretében elhagyta a pályát. A hajtót, Christiphe Galliert felvezették egy mozgó színpadra, amit hat, szintén amerikai színekbe öltözött ló húzott. Ott adták át neki a győzelemért járó tiszteletdíjat, és ott készítettek vele interjút is. Az esős idő ellenére egy tűt sem lehetett elejteni a nézőtéren.
A pálya is egy picit felázott, ennek ellenére 1.12.6-ban nyerte a francia ló a versenyt. Az apa megkönnyebbülten mesélte, hogy fia a versenyt megelőző napon elárulta neki, hogy a start pillanatában mindenképpen megpróbálja elfoglalni a vezető pozíciót, mert szerinte csak úgy veszthette el volna a versenyt, ha a mezőny végén, vagy közepén belekeveredik egy kalamajkába, így amikor látta, hogy élre tudnak állni, akkor szinte biztos volt a győzelmükben. Jag de Bellouet sokat edzett a tenger parton, mert az ottani körülmények, levegő rendkívül erősíti a tüdőt. A kivetítő vászon segítségével a közönség is részese lehetett egy ilyen tengerparti edzésnek. Lélegzet elállító látvány volt, ahogyan ez a nagy termetű ló szinte úszik a levegőben, a hátérben pedig a tenger háborog. A futamok előtt megcsodálhattuk utolsó nyeréseit is Jag de Bellouet-nak, ahol nyomon követhettük, ahogyan egyre jobban erősödött, így egyre magabiztosabban hagyta le a többieket.
Ennek a hihetetlen párosnak most sem állt az útjába senki, töretlenül haladnak felfelé, és minden esélyük meg van ahhoz, hogy Bellino II nyomdokaiba lépjenek.
Mindenesetre a franciák örömmámorban úsztak a verseny után, és erre meg volt minden okuk, hiszen ez a 8 éves ló a fiatal hajtójával, már hónapok óta maga mögé utasítja Európa legjobbjait is.
Az esélyesek így nyilatkoztak a verseny után:
Dominik Locqueneux, Gigant Neo hajtója: “a befutó egyenesbe érve még láttam némi esélyt arra, hogy esetleg utolérjük Jag-ot, de ez csak álom volt.”
Bergh, Hilda Zonett idomárja és hajtója: “nagyon meg vagyok elégedve lovam teljesítményével, úgy érzem, Jag legyőzhetetlen volt ezen a napon is.”
J.M. Bazire Kesaco Phedo idomárja és hajtója: “sajnos verseny közben lovamnak kiújult egy régi sérülése, és emiatt nem tudtunk jól teljesíteni.”
Így éreztek a hajtók verseny után: A verseny egész más, mint nálunk, mert ott nem nagyon üldögélnek a mezőnyben a hajtók nyugodtan, várva a megfelelő pillanatot a robbantásra, hanem ha úgy érzik, hogy ha tudnak menni, akkor azt meg is teszik, ha kell a negyedik spurban végig 2700 méterre. Nem nagyon taktikáznak, bár ezt egy 18 fős mezőnyben nehéz megtenni, és mégis sokszor előfordul, hogy az nyer, aki végig a harmadik, negyedik pozícióban versenyezte végig a futamot. A lovak felszerelése nagyon egyszerű, egészen hosszú csekk jár mindegyiknek, a francia csodalovon is mindössze egy kamásli és egy térdvédő volt, a fején pedig egy felhúzató csukott kantár, valamint egy lehúzható fülmaszk.
A játék; annyiféle kombináció van, hogy fel sem tudtuk fogni igazán. 14 féle játékforma van, amin belül még megannyi kombináció. Lehet fogadni az első és a harmadik helyezettre is, de van olyan játék is, ahol az első hármat kell eltalálni, majd mondani kell még egy lovat, ami még negyedik, ötödik, hatodik vagy hetedik lesz. De ha befutót játszunk, és nem találjuk el a nyerőt az sem baj, mert a második és harmadik helyezett kombinációjára is fizet. Az alap tét 2 euró.
A Prix d’ Amerique napján az összes verseny nemzetközi, ez egy kiemelt versenynap, kiemelt díjazással, de a 36 milliós összforgalmat nézve, megéri.
Remélem, egyszer megérjük mi is, hogy ennyi ember kíváncsi lesz a mi versenyeinkre is.
Hajdu Bíborka
Kép: Canva
Frissítve: 2024.02.23.
