A nóniusz visszatérte Normandiába

Nagy vállalkozásra készül Zsuzsanna P. Wagenhoffer, aki a fajta kialakulásának 200. évfordulója előtt kíván tisztelegni. A fajta alapító ménjének, Nonius Seniornak Caenből Mezőhegyesig vezető történelmi útját tervezi lóháton megtenni – csak éppen visszafelé. A projekt a fajta terjesztése mellett a lovaglást, illetve a ló és az ember együttműködését, kapcsolatát is népszerűsíteni kívánja.

A Franciaországban élő Zsuzsanna érdeklődik a magyar lovas hagyományok iránt és figyelemmel kíséri a magyar lótenyésztést, illetve az ember és a lovak közötti kommunikációs lehetőségek fejlődését. Célja, hogy elmélyítse tudását és megossza tapasztalatait a világgal. Tavasszal kezdődő útja jó alkalom, hogy mindezt a gyakorlatban is megvalósítsa. A magyar származású fotós ugyanis Mezőhegyesről indulva lóháton szeretne eljutni a franciaországi Caen-ba, az idei Lovas Világjátékok helyszínére.

„Mindazok után, amit a magyar lófajták történelméről, az emberek és a lovak kapcsolatáról megismertem, és amit a lovaglás és a lótenyésztés normandiai lehetőségeiről felfedeztem, feltűnt, hogy a Világjátékok által kiírt pályázatban ezek egybefoghatóak. A 2014-es Caen-ben megrendezésre kerülő Lovas Világjátékok tökéletes alkalmat kínál A nóniusz visszatérte Normandiába névre keresztelt projektemhez” – meséli Zsuzsanna.

Zsuzsanna májusban kel majd útra és két társával együtt három hónap alatt mintegy 2200 kilométert tesznek majd meg lóháton. Céljuk, hogy terjesszék a magyar és a francia lovas hagyományokat, hogy megismertessék az emberekkel a kiváló magyar és francia lófajtákat, és hogy tisztelegjenek a Lovas Világjátékok résztvevői előtt. De mindenek felett a nóniuszt, mint fajtát szeretnék minél szélesebb körben népszerűsíteni.

Zsuzsanna és társai nem véletlenül választották a Mezőhegyes–Caen útvonalat: a nóniusz fajta „ősapjának” az útja volt ez.

A francia és a magyar lótenyésztés hosszú ideje keresztezi egymás útját. Mint Zsuzsanna elmondta, azért választották Caen-t, mint útjuk végpontját, mert a város jelentős szerepet töltött be a fajta kialakításában. Nonius Senior, a fajta angol-norman őse 1810-ben itt született angol-norman, angol félvér és normandiai szülőktől. A napóleoni háborúk során, Napóleon lipcsei vereségét követően az osztrák császári hadak a rosiéres-i ménesből több fiatal lovat zsákmányoltak, köztük Nonius Seniort is. A fajtaalapító mén Mezőhegyesre került, ahol hosszú évtizedeken keresztül fedezőmén volt.

A fajta azóta széles körben elterjedt, 2004-ben a veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett állatfajták közé kerülve nemzeti kinccsé vált, 2013-ban pedig a Lovasok.hu és a Magyar Lovas Kör kezdeményezte felvételét a Hungarikumok közé a többi hagyományos magyar lófajtával egyetemben.

A Nóniusz visszatérte Normandiába valójában „visszatérés a történelembe”. A nóniusz szempontjából történelmi útvonalat a faj fennállásának 200. évfordulója alkalmából Zsuzsanna és csapata ezúttal Nonius Senior-éval épp ellenkező irányban készül végigjárni Nonius Senior utódainak nyergében.

Terveit Zsuzsanna a következőképpen fogalmazta meg: „Három hónapon és több országon keresztül a velünk találkozó emberekkel információt cserélünk, fejlesztjük és terjesztjük tapasztalatainkat és ismereteinket a minket kísérő lovakról. Indulástól érkezésig ismertetjük a magyar lovas hagyományokat, illetve a lovaglás élményét és értékét. Az út példát kíván mutatni a ökoturizmusra, és felhívni a figyelmet a génmegőrzés és a hagyományőrzés jelentőségére.

Az út bizonyíték arra, hogy a ló nemcsak a történelem és a kultúra fontos szereplője, de az ember nélkülözhetetlen útitársa ma is, aki képes a sportban és versenyzésben is az önmagán túlmutató együttműködésre. A lovas élet és a ló szeretete átível társadalmi határokon, hiszen a lovak gondozói épp olyan fontosak, mint a ló gazdája, illetve férfiak és nők egy pályán mérhetik össze a képességeiket.”

2014.03.18. Koskó Barbara, Lovasok.hu
Frissítve: 2023.07.13.
Fotók: Zsuzsanna P. Wagenhoffer

Hozzászólások