A ló személyi igazolványa

Azonosítás, bélyegzések, okmányok

Előfordulhat, különösen vásárlás esetén, hogy szükségünk van a ló pontos azonosítására. Hazánkban az állattenyésztési törvény értelmében minden egyes lovat egyedi tartós azonosító jellel, bélyegzéssel kell ellátni. Kivételt képeznek azok az import lovak, amelyek megfelelő kísérő okmányokkal (származási lap, lóútlevél) érkeznek be, és egyértelmű azonosításuk az alapján lehetséges. Ezekben az okmányokban pontosan fel vannak tüntetve a színleíráson túl a ló jegyei és szőrforgói is, amelyek természetesen meg kell egyezzenek a lovon látottakkal.

A bélyegzés menete és lehetőségei

A bélyegzést nálunk hagyományos módon, feltüzesített vassal végzik a megyei lótenyésztési felügyelők, telivérek és ügetők esetén a Magyar Méneskönyv szakemberei. A bélyegzés ideje az ősz, szeptember – október hónap, illetve a csikók 4-9 hónapos kora. A csikóbélyegzéseket a fedeztetési állomásokon szervezik, ahová a tenyésztő a csikóját a megadott időben elviszi bélyegeztetni. Természetesen lehet kérni a csikó háznál való bélyegzését is, de ekkor a kiszállási díjat meg kell fizetni. Egyes országokban, például Ukrajnában, alkalmazzák a jelölésre a fagyasztást is, illetve másutt a tetoválást, vagy bizonyos országokban például Angliában nem jelölik meg a lovakat, csak nagyon pontosan leírják.
Modern eljárás a mikrochip beültetése, viszont vannak hátrányai. Az egyik, a ló azonosítására csak annak van lehetősége, aki rendelkezik leolvasó műszerrel. A másik, hogy a chip elvándorol a bőr alatt, és esetenként igen nehéz megtalálni, bár a gyártók szerint a modern chipek ezt a problémát megoldották. Korábban csak kiegészítő jelölés lehetett, a szabályszerű bélyegzést nem pótolhatta, ma viszont egyre elterjedtebb alapvető jelölési módként is. Várható, hogy hazánkban rövid időn belül a lóállomány egy bizonyos része ilyen módon lesz jelölve. A csikó bélyegzését bizonyos esetekben megelőzi a DNS (korábban vér-polimorfózis) alapján történő származásazonosítása. Ilyen esetek az alábbiak:

• A csikó olyan fajtához tartozik, amelyiknek a tenyésztő egyesülete ezt előírja (például magyar sportló, lipicai stb.).
• A csikó már idősebb a normális bélyegzési kornál, éves csikó, esetleg még idősebb.
• Valamilyen kétség merült fel az apaságot, esetleg az anyaságot illetően.

Jó tudni azonban, hogy a származásazonosítás nem apa-keresést jelent, tehát az egész folyamatot csak akkor lehet elkezdeni, ha van a csikó anyjának fedeztetési illetve termékenyítési jegye, és a vérvizsgálat az azon szereplőket hivatott alátámasztani.

A csikók bélyegzésének nálunk alapvetően két módja van, a nyakon illetve a nyereghelyen való bélyegzés. Nyakon történik a köztenyésztési állomány, illetve a keresztezett egyedek bélyegzése, míg nyereghelyen a valamely fajta tenyésztő egyesületénél törzskönyvezett (és főtörzskönyves minősítésű) kanca csikójának bélyegzése, ha a csikó az adott egyesület tenyésztési szabályzata betartásával született. (Kivételt képeznek a póni és kisló fajták). A nyakon való bélyegzésen belül két variációt különböztetünk meg.

Az egyik a legális párosításból született, igazolt származású csikók jelölése. Ilyenkor a ló bal nyakán a fültől kb. 4 ujjnyira a megyejelet bélyegzik, ami a megye (régi) nevének első és utolsó betűje: pl. Zala megye: ZA, Somogy megye: SY. Ez után történik a születési év utolsó két számjegyének bélyegzése, pl. 99. 1992 előtt csak az utolsó számjegyet bélyegezték, 1991-ben pl. csak egy 1-est. A nyak jobb oldalára kerül, szintén a fültőtől kb. 4 ujjnyira egy folyószám, az ún. csikószám. Ezt a számsort minden évben újra kezdik.
Az ismeretlen származású, illetve nem engedélyezett párosításból született ún. zugcsikók bélyegzése az alábbiak szerint történik. A nyak bal oldalára a fültől kb. 4 ujjnyira kerül a bélyegzés évének utolsó két számjegye (nem a születés évének!), és utána a megyejel. A jobb oldalra szintén egy sorszám kerül, de ez 4 számjegyű (ritkán 5), és 0-val kezdődik.

Ez által bárki számára könnyen kiszűrhetők azok az egyedek, amelyek biztosan ismeretlen származásúak. Sajnos egyes esetekben a bélyegzést követően derül ki, hogy a csikó fedeztetési vagy termékenyítési jegyével visszaélés történt, és a csikó valójában ismeretlen származású. Ilyen esetben bár a csikó legális származásra utaló bélyegzést visel, származási lap nem állítható ki rá, és ismeretlen származásúnak tekintjük.

A nyereghelyen való bélyegzés esetén a csikó viseli a fajtabélyegzőt, a születés évének utolsó két számjegyét, valamint a csikószámot. A legtöbb fajtánál bal oldalon szerepel a fajtabélyegző (pl. magyar sportló, kisbéri félvér, furioso-north star stb.) és a csikószám, a jobb oldalon az évszám utolsó két számjegye. Egyes fajtáknál a fajtabélyegző a jobb oldalra kerül, például a lipicainál. Régebben (1992 előtt) a nyereghelyen való bélyegzés esetén az adott törzstenyészet jelét bélyegezték be, a születés évének utolsó számjegyét és a csikószámot, illetve egyes helyeken az apajelet is. Idősebb lovakon ma is láthatunk ilyen bélyegzéseket. Bizonyos ménesekben még ma is használják a hagyományos ménesjelet.

Azonosító szám: A mai modern, számítógépes nyilvántartásban a lóra “sütött” bélyegek alapján képeznek egy számítógépes azonosítót, amely alapján minden hivatalos nyilvántartásban azonosítható a ló. Ez az azonosító a származási lap bal felső sarkában található. Pl. egy 1998-ban született kisbéri félvér azonosítója, melynek csikószáma 222: KB982220000.

Hivatalos okmányok

Nem árt tudni, hogy melyek azok a hivatalos papírok, amelyek a lótartás, lótenyésztés körül használatosak.

• Marhalevél. Az egyik legfontosabb okirat, mert a törvény előtt ez az egyetlen papír, amely a tulajdonjogot igazolja. Szabályszerűen marhalevele csak azonosítható, vagyis bélyegzett lónak lehet. A marhalevél tartalmazza a tulajdonosra vonatkozó alapadatokat (név és lakcím), valamint a ló azonosításához szükséges alapadatokat: ivara, születés ideje, színe, jegyei, bélyegzése, fajtája. Nem tartalmaz a ló származására vonatkozó információt. Kiállítása a Lóazonosító lap illetve a Csikóbélyegzési jegyzőkönyv alapján történik.

• A csikóbélyegzési jegyzőkönyvet, korábban a lóazonosító lapot a csikó vagy ló lebélyegzésekor, a megyei lótenyésztési felügyelő állítja ki, és adja át egy példányban a tulajdonosnak. A Csikóbélyegzési jegyzőkönyv már tartalmazza a csikó tenyésztőjét is, valamint az apját és az anyját.

• A származási lap tenyésztési szempontból rendkívül fontos dokumentum, hiszen a ló/csikó őseit tartalmazza 3, 4 vagy 5 generáción keresztül, a ló saját adatain túl. Ez a lótenyésztéssel foglalkozó szakember számára igen sokat elárul a ló várható tulajdonságairól, várható, feltételezhető teljesítményéről, tenyészértékéről, fajtabeli hovatartozásáról. Természetesen tartalmazza a ló azonosítóját, születésének idejét, nevét, színét, jegyeit, tenyésztőjét, és – tájékoztató jelleggel – a tulajdonosát.

• A fedeztetési jegyzőkönyv vagy termékenyítési jegyzőkönyv (korábban fedeztetési jegy),melyet a kanca fedeztetésekor illetve termékenyítésekor kell kiállítani, attól függetlenül, hogy a kanca vemhesül-e vagy nem. (Ez a kiállításkor nyilván még nem is tudható.) Ez az okirat tartalmazza a fedező mén törzskönyvi számát és nevét, a fedeztetés dátumát, illetve azt, hogy természetes fedeztetés avagy termékenyítés történt-e. Ezen túl a kanca nevét, születési idejét, jegyeit és bélyegeit, vagyis az azonosításához szükséges adatokat. Tartalmazza a tulajdonos nevét és címét, egyéb, az azonosításához szükséges adatait is.

• A lovak egészségügyi könyvecskéje nem kötelező iromány, de gondos tenyésztőnél, lótartónál mindig megtalálható. Ez a kis füzetke tartalmazza a ló azonosításához szükséges adatokat, a tulajdonos adatait, valamint az elvégzett vakcinázások idejét és igazolását, az oltóanyag nevét, illetve a vérvizsgálatok eredményét.

• Speciális okmány a Lóútlevél, hazánkban korábban csak a külföldi versenyekre járó lovak használták, de ma már minden hat hónapos kort betöltött lónak rendelkezni kell vele. Ez tartalmaz szinte minden, a lóra vonatkozó fontos adatot: tenyésztő, tulajdonos, fajta (ha van), szín és jegyleírás, bélyegzés vagy chipszám, állatorvosi beavatkozások, vakcinázások, vérvizsgálatok, származás, és tartalmaz egy tulajdonosi betétlapot, ami a tulajdonjog igazolására szolgál.

származási lap

Egy jó tanács: Tekintettel arra, hogy a lovak bélyegzésével illetve papírjaival történhetnek visszaélések, a megvásárolni kívánt lovat gondosan hasonlítsuk össze a hozzá bemutatott papírokon szereplő adatokkal, mert sajnos sokszor előfordult már, hogy a kettőnek köze nem volt egymáshoz.

Szerző és fotók: Novotni Péter, 2012.01.26.
Frissítve: 2023.03.08.

Hozzászólások