A ló temperamentumának megítélése és helye a teljesítményvizsgálatban

A ló temperamentumának megítélése és helye a teljesítményvizsgálatban

Manapság egyre többet hallani a különböző teljesítményvizsgálati, tenyészértékbecslési rendszerekről.

A sportlófajtákban évek óta törekvés van arra, hogy országonként egyező, ill. nagyon hasonló tenyészértékbecslési rendszert vezessenek be annak érdekében, hogy eltérő fajtájú, országból származó, különböző országokban szereplő lovak összehasonlíthatóak legyenek. Ezt a tevékenységet a WBFSH (a Világ Sportlótenyésztőinek Szervezete) fogja össze és irányítja. A Szervezetnek szinte az összes Európai ország tagja, köztük hazánk is.

Míg a sportló fajtáknál az elsődleges tenyészcél a teljesítmény növelése a díjugratásban, négyszögben, military versenyeken egyaránt , addig a póni és kislófajtáknál kiemelkedő szerepet kap a vérmérsékletre és kezelhetőségre irányuló szelekció is. A Póni és Kislótenyésztők Országos Szövetsége tenyészcélja a következő: ” A pónitenyésztők legfőbb törekvése, hogy a gyermekek és a pónik kapcsolatát szorosra fűzzék. Ezért a pónik bármelyik fajtájával szemben támasztott minimum követelmény, hogy vérmérséklete, kezelhetősége, munkahasználati tulajdonságai a gyermekek adottságainak megfeleljenek”.

Arról, hogy ez genetikailag mennyire meghatározott, még kevés ismeretünk van. A kutatók azonban egyetértenek abban, hogy a viselkedés nagymértékben függ a lóval végzett munkától, annak intenzitásától, a ló használatától (az ettől eltérőek, pedig genetikai eredetűek), azonban nem állítják azt, hogy a fajták között lényeges különbségek lennének.

Karen Hayes (1998) végezte el eddig a legátfogóbb vizsgálatokat. 50 edző és állatorvos részvételével 10 fajta viselkedését vizsgálták a következő 6 szempont alapján:

  1. Kiképzés (új dolgok megtanulására irányuló képesség, pl. vezetés, hátralépés vezetés közben, a zabla elfogadása, lábak feladása és a patkolás alatti megtartása, lovak számára nem természetes dolgok végrehajtása – lószállítóra való fel és levezetés, stb.)
  2. Munkavégzés (akarat ismétlődő feladatok elvégzéséhez, vagy ismert feladat teljesítése)
  3. Temperamentum (általánosságban, a karámban és istállóban, más lovakkal szembeni viselkedés a ménesben, egyéb állatok elviselése – kutya macska; gyermekekkel való viselkedés, stb.)
  4. Olyan dolog kérése a lótól, amit nem akar megtenni (pl. vízen, kisebb hídon való átkelés; kalodába való belépés; nem fájdalmas, de támadó jellegű dolgokra adott reakció, pl. nyelőcsőszonda; lábak feladása és megtartása patkoláskor, stb.)
  5. Ijedősség és menekülés (válasz jóindulatú ösztönzésre, amit nem várt zajjal idéznek elő; macska landolása közvetlen a ló mellett; madarak felszállása egy közeli bokorról, stb.)
  6. Önvédelmi reakciók (főképp előidézett fájdalom, állatorvosi eljárások, intramuszkuláris injekció).

A vizsgálat ugyan némiképp szubjektívnek tekinthető, azonban mivel ötven – lóhoz értő – szakember megfigyelésén alapul, ezért szakmailag értékes eredménynek tekinthető a kísérletben szereplő különböző lófajták viselkedésének megítélésében.

Arról hogy ezek a tulajdonságok mennyire öröklődnek nem sok ismeretünk van. Számos vizsgálat igazolta viszont azt, hogy pl. a domináns kanca csikója lesz a domináns a csikók között (Houpt and Wolski, 1980). Ez ugyan lehet tanult, vagy öröklött viselkedés, azonban a korán választott póni csikók között is így alakul a rangsor, holott rájuk ekkor már nincs hatással az anyjuk és annak környezete (Houpt et al ., 1982).

Wolff and Hausberger (1994) kutatásaik során 42 francia hátast vizsgáltak, melyek két mén (“A mén” 18 ivadék; “B mén” 24 ivadék) leszármazottai voltak. A vizsgálat célja az volt, hogy vajon van-e különbség a két mén ivadékainak viselkedésében. Amikor a csikókat elválasztották “A mén” utódai érzékenyebbek voltak, mint a “B mén” csikói. A teszt során a féltestvérek között is nagyobb különbségeket találtak, mint a teljes testvérek esetén. Amikor a lovakkal egy szokatlan tárgyat közelítettek meg az “A mén” ivadékai izgatottá váltak (passage, zászlós faroktartás); a “B mén” csikóinak magatartásában azonban semmi lényeges változás nem történt. A következő vizsgálatban egy kis fahídon vezették át az egyedeket. A különbség itt is tapasztalható volt a két ivadékcsoport között, a “B mén” utódainak rövidebb időbe telt az átkelés, szemben a másik csoporttal. Ezeket a vizsgálatokat természetesen egy harmadik csoportra (kontroll) is kiterjesztették. A kontroll csoportba tartozó egyedek nem voltak rokonságban a két ménnel és azok ivadékaival. A megfigyelt két ivadékcsoport a kontroll csoporttól mindhárom esetben eltérően viselkedett. Érdekes megfigyelés volt még hogy “A mén” ivadékai magukra hagyva nyugodtabban viselkedtek, annak ellenére, hogy pl. a szokatlan tárgyak közelítésekor izgatottabbak voltak, mint a másik csoport egyedei.

A lovak viselkedését, temperamentumát célzó kutatásokat már az 1960-as években elkezdték, azonban a többi kutatáshoz képest mindig is háttérbe szorult. A lovakkal végzett kísérletek, rendkívül költségesek, s mivel nem tartoznak a gazdasági haszonállatok közé ezért a kutatások finanszírozására rendkívül nehéz forrást találni.

Az eddigi vizsgálati eredmények alapján (csikó elutasítása, rossz szokások, érzékenység/indulatosság) alapján valószínű, hogy a temperamentum öröklődik (A.T. Bowling, A. Ruvinsky, 2000). Éppen ezért fontos, hogy a teljesítményvizsgák programjában szerepeljen a temperamentum megfigyelése és értékelése. Ennek eredményeképpen számíthatunk arra, hogy “jó természetű”, könnyen kezelhető lovakat tenyésszünk, melyeket az ifjabb korosztály is megfelelő biztonsággal használhat.

Forrás:

Bowling, A.T., Ruvinsky, A. (2000) The Genetics of the Horse (11. Genetics of Behaviour)
Hayes, K.E.N. (1998) Temperament tip-offs. Horse and Rider 37, 46-51.
Houpt, K.A. and Wolski, T.R. (1980) Stability of equine hierarchies and the prevention of dominance related aggression. Equine Veterinary Journal 12, 18-24.
Houpt, K.A., Parsons, M.S. and Hintz, H.F. (1982) Learning ability of orphan foals, of normal foals and of their mothers. Journal of Animal Science 55, 1027-1032.
OMMI – Ló teljesítményvizsgálati kódex 2000. (A póni lófajták teljesítményvizsgálati rendje)
Wolff, A. and Hausberger, M. (1994) Behaviour of foals before weaning may have some genetic basis. Ethology 96, 1-10.

Dr. Bokor Árpád
Ph.D.
Kép: Canva
Frissítve: 2024.03.14.

Hozzászólások