Anyanyelvi őrjárat
Sodrott ló – ostorkivágásig
Akik munkájuk, életmódjuk, érdeklődésük vagy ismeretségi körük révén valamilyen kapcsolatban vannak a lovakkal (lótartással, lótenyésztéssel stb.), azoknak bizonyára mondanak valamit a címbeli kifejezések, az említett “kötődés” nélkül azonban aligha. Legalábbis erre következtetek abból a két levélből, amelyet a közelmúltban kaptam olvasóinktól. Mivel némi utánjárással válaszolni is tudok kérdésükre, ezt készséggel meg is teszem, remélem, másoknak is örömet szerezve ezzel.
A sodrott ló-ra Nagy Timea egyetemi hallgató hívta fel figyelmemet. Ezt írja: “Évek óta furdal a kíváncsiság, mit jelent voltaképpen ez a hirdetés: “Sodrott ló eladó.” Sodrott kötélről már hallottam, az értelmező szótárból pedig azt is tudom, hogy az ún. krumplinudlinak a tájnyelvben sodrott tészta elnevezése is van. De milyen ló a sodrott ló?”
Válaszomat egy kis magyarázattal kezdem. A lónak, ennek a talán leghasznosabb háziállatnak hazánkban a XIX. század közepe óta két fajtája vált általánossá: a nagy termetű, igavonásra alkalmas hidegvérű változat, valamint a másiknál fürgébb, kocsilónak, igavonónak és hátasnak egyaránt alkalmas, melegvérű változat, amilyen a gidrán vagy a kis és a nagy nóniusz.
A kettőnek a kereszteződése – öszszesodrása – a sodrott ló. Ennek a testalkata, ereje is elég nagy, a hidegvérű egyik elődnek – főleg csődörnek – köszönhetően, ugyanakkor pedig a másik, melegvérű elődnek, többnyire a kancának a sokoldalúságát, ügyességét is őrzi. A sodrott ló tehát, ha laikusként szabad így mondanom, egy keverék ló, mint ahogyan a ló és a szamár kereszteződéséből származó öszvér is az. Lószakértőktől úgy tudom, a sodrott lovat nem is szokták tovább szaporítani, “sodortatni”, mert az utód már nemigen lenne sikeres. Túl vékony lenne a lába, túl nagy a feje, csapott a fara stb. Inkább “végtermék”, amely munkavégzésre, húsipari feldolgozásra nagyon is alkalmas, de szaporításra nem.
Következzék a cím másik fele, az ostorkivágás! Ezúttal Szöllősi Szabolcs olvasónk a kérdező. Villámpostán küldött leveléből idézek: “Apróhirdetésekben számtalanszor találkozom ezzel a számomra érthetetlen kifejezéssel: “ostor kivágásig”, olykor egybeírva is: “ostorkivágásig”. Még az interneten is találtam egy írást, amelyben felbukkant ez a kifejezés, de abból sem tudtam kiokosodni. Ott ezt olvastam: “Az uradalom egy fogatot biztosított tisztjének – ostor kivágásig”. Mit jelent ez a kifejezés?”
Az olvasónktól kapott adalékokat kiegészítve azzal, amelyre az Új magyar tájszótár negyedik kötetében akadhatunk, szerencsére választ kapunk a kérdésre. Az említett szótárban ezt a nagykunsági adatot olvashatjuk: “ostorvágásig eladó <például a vásárra kihajtott lófogat>.” A kifejezés jelentése: ‘mindenestül eladó’.
Azért ostorvágásig vagy ostorkivágásig (az utóbbit a kérdező által talált példák ellenére egybe kell írni, hiszen jelöletlen birtokos szerkezettel van dolgunk), mert az eladási ajánlat mindarra vonatkozik, amit az ostorral annak kipattintott, kivágott állapotában el lehet érni, be lehet határolni. Tehát nemcsak a lóra, hanem a lószerszámokra, fogatra (kocsira), minden hozzá tartozó eszközre, dologra.
Bár mai írásomban szakkérdésekről volt szó, titkon azt remélem, hogy válaszom mindenki számára teljes egészében, mindenestül érthető. Stílusosan: ostorkivágásig!
Grétsy László
Forrás: Szabad Föld
Frissítve: 2023.10.15.
Fotó: Canva
