180 éves a pesti lóverseny
180 éve, 1827. június 6-án rendezték meg az első pesti lóversenyt. Széchenyi István ismerte fel először a lótenyésztésben és a lósportban rejlő óriási üzleti lehetőségeket.
A lóverseny története
A lóverseny az emberiség legrégebbi sportjainak egyike. A megszelídített lovakat már a közép-ázsiai nomád törzsek is versenyre fogták. A “professzionális” lóverseny gyökerei a középkori Angliába nyúlnak vissza, ahol a keresztes lovagok által felfedezett arab, illetve az angol lovak keresztezéséből tenyésztették ki a telivéreket.
Az első hazai lóversenyekről – vagy ahogy elődeink nevezték, a “lófuttatásról”- már Mátyás király korából vannak írásos emlékeink. Egy feljegyzés szerint 1460-ban maga a király és a királyné is részt vett egy Olmützben tartott kocsiversenyen, ahol saját tudásukkal kápráztatták el alattvalóikat. 1525-ben pedig II. Lajos magyar király, a krakkói vajda és a leggazdagabb főurak kiváló “ménjei” versenyeztek a kelenföldi síkon.
A lósport a gazdagabb társadalmi rétegek kedvenc szórakozása lett, hiszen a versenylovak birtoklása csak a vagyonos polgárok kiváltsága volt. A lóversenyeket kezdetben magánbirtokokon szervezték, az első nyilvánosan megrendezett futtatásnak pedig a Bécs melletti simmeringi mező adott otthont.
Széchenyi szerepe a magyar lovaskultúrában
A hazai lóversenyzés “atyja”, Széchenyi István 1815-ben járt először Angliában. Arra a következetetésre jutott, hogy a szigetországban három dolgot kell mindenképpen tanulmányozni: az alkotmányt, a gépeket és a lótenyésztést. Cenki birtokára 80 lovat hozatott Angliából, és külföldi trénerek segítségével lefektette a magyar lótenyésztés szakmai alapjait.
A ménesek tartása igen nagy mértékben növelte a földesurak tekintélyét, a vagyonukat azonban nem gyarapította, ezért Széchenyi elhatározta, hogy nyereségessé teszi a hazánkban évezredes hagyományokkal rendelkező lótartást. Ehhez a lóversenyzés intézménye bizonyult a legjobb befektetésnek.
Pesti lóverseny
Az első hivatalos próbafutamot Pozsonyban tartották 1826-ban, Széchenyi azonban Pestre álmodta meg a magyar lósport központját. Nem titkolt szándéka volt, hogy az Üllői út és a Soroksári út által határolt 230 holdas pályára a magyar arisztokrácia legjavát toborozza össze. 1827. június 6-án óriási tömegek indultak a “Gubacsi-dűlőre”, hogy láthassák az első pesti lóversenyt.
A magyar lósport első aranykora a második világháborúig tartott. 1925-ben nyílt meg az akkori Európa legmodernebb versenytere, a világhírű versenylovunkról elnevezett Kincsem Park. A terület most ismét régi fényében tündököl, egy multifunkciós versenypályává alakult át Budapest szívében.
Az ügetőversenyeket egy 1200 méteres, kivilágított pályán rendezik meg, a galopp lovak pedig egy 2000 méteres galopp gyeppályán, egy 1300 méteres gyep egyenes pályán és egy 1900 méteres homokpályán versenyezhetnek.
2007.06.06.
Forrás: Deluxe Magazin
Frissítve: 2023.02.28.
Fotók: Canva
