Állatvédelmi törvény
Állatkínzásnak tekintendő különösen:
– a megfelelő gondoskodás elmulasztása,
– természetellenes tartási mód, kényszertáplálás
1995. évi törvény 3§ Alapfogalmak
4. állatkínzás: az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő, nem kísérleti célra szánt állategyed tenyésztése, szaporítása.
Állatkínzás: Minden olyan beavatkozás az állat életébe, tartásába vagy magatartásába, amely
– nem felel meg az illető faj és fajta etológiai vagy fiziológiai leírásának,
– nem az állat gyógyítása vagy fájdalmának megszüntetése céljából, illetve más, jogszabály által megengedett okból történik,
– az állatnak szükségtelenül fájdalmat, tartós félelmet, szorongást, egészségi károsodást, sérülést vagy pusztulást okoz.
Állatkínzásnak tekintendő különösen:
– az állat megfélemlítése,
– az állat ütése, rúgása, megsebzése, megcsonkítása vagy megölése,
– az állat természetes környezetéből való kiemelése,
– az állat szándékos elhagyása,
– a megfelelő gondoskodás elmulasztása; az állatok egymásra uszítása (az állat erejének, ügyességének kipróbálása egy másik eleven állaton), vagy ember és állat közti viadal, illetve olyan cselekmény, melynek során az állat károsodhat vagy elpusztulhat,
– állattal viadal tartása, az állatok viadalát vagy fájdalmat okozó küzdelmét szolgáló helyiségnek vagy helynek a rendelkezésre bocsátása, illetve felhasználásra való engedélyezése, bármely személy nem hivatalos minőségében való ilyen helyiségbe vagy helyre történő beengedése,
– az állatoknak fájdalmat, félelmet okozó idomítás,
– természetellenes tartási mód, kényszertáplálás,
– az állat túlterhelése, erejét meghaladó teljesítmény kikényszerítése,
– minden olyan módszer vagy eszköz alkalmazása (akár állatorvosi tevékenység is), amely az állatnak szükségtelen fájdalmat, sérülést vagy félelmet okoz vagy okozhat,
– az állatok felhasználása anyagi haszonszerzés céljából kiállításokon, bemutatókon reklám vagy hasonló célból, ha az az állatnak fájdalmat, sérülést, pusztulást, vagy tartós stresszállapotot okoz vagy okozhat,
– az állat nagyfokú, vagy tartós nyugtalanítása,
– dopping-, illetve kábítószerek használata.
Szenvedés: Tartós állapot, mely az állat számára kínzó testi fájdalommal vagy pszichikai megterheléssel jár.
1995. Állatkínzás 33. §
Állatkínzást követ el, és ezért büntetendő az a személy, aki
– előkészít, elkövet vagy megenged ilyen cselekményt, segít vagy felbújt más személyt ennek elkövetésére,
– közvetlenül vagy közvetve mást rábír ilyen cselekmény elkövetésére,
– népszerűsít ilyen cselekményt,
– tulajdonosként vagy felügyeletet gyakorlóként elmulasztja az indokolt gondoskodást az állat szenvedésétől való megvédése tekintetében.
Btk. 266/B. § (1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Fontos: A törvény az elkövetési magatartások közül abban az esetben tartja szükségesnek az erőteljesebb állami fellépést, amennyiben az elkövetési magatartás alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. A büntethetőséghez nem szükséges, hogy az elkövető az állat életét ténylegesen kioltsa, vagy az állat valóban maradandó egészségkárosodást szenvedjen, elég csupán az, hogy az elkövető cselekménye erre alkalmas legyen. Ezért nem önálló elkövetési magatartás az állat életének kioltása, mivel ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosbító körülményként értékelhető.
Fontos: Ha van helyi önkormányzati rendelet, amely módosítja vagy kiegészíti az állatvédelmi törvényt, az lehetőséget adhat az állatok elkobzására is!
A jegyző hatásköréről:
A Kormány 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelete a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről;
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a
továbbiakban: Átv.) 49. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
Az állatok védelmével összefüggő feladatok l. §
(1) A települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a
továbbiakban: jegyző) az állatok védelme érdekében
a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet,
b) az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, továbbá
c) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat.
(2) A helyszíni szemlén – meghívása esetén – a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állat (a továbbiakban együtt: természetvédelmi oltalom alatt nem álló állat), valamint természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság képviselőjének részvétele kötelező. A rendőrhatóság képviselője a veszélyes állatokkal kapcsolatban megtartott helyszíni szemlén köteles részt venni.
(3) A jegyzőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogköre nem terjed ki az Átv. 2. §-a (1) bekezdésének b) és g) pontjában említett állatokra, amelyeknek védelméről és kíméletéről külön jogszabályok rendelkeznek.
2. §
A jegyző az állattartót az állat megfelelő és biztonságos elhelyezése, valamint szökésének megakadályozása érdekében a természetvédelmi oltalom alatt álló állat, illetve természetvédelmi oltalom alatt nem álló veszélyes állat esetében a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után meghatározott építési munka elvégzésére kötelezheti.
3. §
Ha a jegyző az Átv. 6-8. §-aiban meghatározott rendelkezések megsértését észleli, illetve ezek megsértése miatt hozzá bejelentés érkezik, köteles haladéktalanul eljárni, illetve az illetékes hatóság intézkedését kezdeményezni.
4. §
(1) A jegyző az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében.
(2) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határozatát, ha az természetvédelmi oltalom alatt álló állatot érint, köteles megküldeni a természetvédelmi hatóságnak.
5. §
Az állattartás céljára szolgáló létesítmények elhelyezésére, építésére és karbantartására az építésügyi, az állategészségügyi, a környezet- és természetvédelmi, valamint a közegészségügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az állatok nyilvántartása
6. §
A jegyző az önkormányzat illetékességi területén tartott veszélyes állatokról nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:
a) az állattartás helyét,
b) az állattartó nevét, személyi azonosító jelét, lakcímét,
c) az állat faját, fajtáját, esetleges egyedi azonosításra szolgáló adatait,
d) az állattartás kezdetének és megszűnésének időpontját,
e) az állattartásra vonatkozó hatósági határozatok számát, kibocsátójának megnevezését, továbbá
f) a veszélyes állat országba való behozatala esetén az állat származási (előző tartásának) helyét.
7. §
(1) A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén; a (2) bekezdés szerinti állatok kivételével; az állattartást korlátozhatja, megtilthatja.
(2) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat esetén a jegyző kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál az állat tartásának korlátozását, illetve megtiltását.
8. §
Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.
Frissítve: 2023.08.16.
Fotók: Canva
