Generációk nőttek fel Terence Hill és Bud Spencer pofonokkal sűrűn tűzdelt filmjein, és Lucky Luke beszélő lovát, a vagány Jolly Jumpert is sokan örökre a szívükbe zárták. Az olasz származású Terence Hill március 29-én ünnepli születésnapját; ez alkalomból íme néhány érdekesség Bud Spencerrel és szürke andalúzával közös kalandjairól.
Terence Hill nevét mindenki ismeri. Még akkor is így azonosítjuk őt, ha tudjuk, hogy olasz lévén Mario Girotti néven látta meg a napvilágot, amit csak felnőttként, amerikai karrierre készülve változtatott meg tengerentúli felesége nevét felvéve. A Terence Hill név mára mégis egybefonódott számtalan spagetti-westernnel és a hatalmas pofonokkal, amiket filmjeiben a színész többnyire adott, de azért bőven kapott is.
A verekedős, ugyanakkor humoros történeteket bemutató (vad)nyugati karrierjét négy nagysikerű Winnetou-filmben alapozta meg, de a biztonság kedvéért azért a legrangosabb római színésziskolákban is képezte magát. Kitartásának meg is lett az eredménye, hiszen generációk nőttek fel a szintén legendás – és szintén olasz – Bud Spencerrel közös filmjein, ahol az utóbbi rendszerint nem túl éles eszét hatalmas lapáttenyerével ellensúlyozó szakállas mackót, előbbi pedig a fürge, ravaszdi, folyton mosolygó cingár legényt alakította. A pofonok pedig menetrendszerű pontossággal csattantak el mindkét részről nagyjából úgy félpercenként.
Bud Spencer – az elmaradhatatlan társ
A világhírű színészpáros kapcsolata azonban nem indult ilyen simán. Első „közös” filmjükben, az 1959-ben forgatott olasz Karthágó lángokban címűben például nem is volt közös jelenetük. Akkoriban még Bud Spencer is eredeti nevét, a Carlo Pedersoli-t használta. Amikor aztán 1967-ben – a Magyarországon három szinkront és hozzá három magyar címet is megért (Nincs bocsánat; Bunyótól húsvétig; Isten megbocsát, én nem) – első igazi közös filmjük forgatásán Bud Spencert bemutatták Terence Hillnek, azt hitte, rosszul lát: színésztársát teljesen amatőr hájpacninak látta, aki még lovon sem ült soha.
Az első benyomás előítéletei végül gyorsan elmúltak és a szőke színész aki egy művelt, sokoldalú, csupa szív embert és egy tehetséges színészt ismerhetett meg Bud Spencer személyében. Később aztán még jó néhány westernben lovagoltak együtt.
Jolly Jumper, a beszélő ló
Ha pedig a lovakról van szó, nem maradhat ki egy másik legendás karakter, Lucky Luke és az ő legjobb barátja, Jolly Jumper sem. A beszélő szürke andalúz legendás, hiszen nemcsak az esze éles, de a nyelve is: Emőd György, majd pedig Csuja Imre magyar hangján számtalan jól irányzott beszólása ismert. Mivel nem szereti a kutyákat, frappáns megnyilvánulásainak célpontja gyakran a Dalton fivéreket őrző tyúkeszű kutya, Rantanplan.
Rendkívül leleményes volta és emberi jelleme szintén kiemeli fajtársai közül, így a kalandok során és a veszélyhelyzetekben is sokszor nagy segítséget jelent Lucky Luke-nak. De a páros akkor sem válik el egymástól, ha szórakozásra kerül a sor, Jolly Jumper ugyanis éppúgy szeret inni és dorbézolni, mint a vadnyugat legkeményebb cowboyai.
Jolly Jumper karakterét a belga művész, Morris álmodta meg Lucky Luke című képregény sorozatához. A „világ legokosabb lovának” kikiáltott beszélő figura először 1946-ban jelent meg Lucky Luke oldalán Arizona 1880 címmel. Azóta több mint fél évszázad eltelt, ami elhozta mind Jolly Jumpernek, mind lovasának, Lucky Luke-nak, mind pedig a cowboy-t a filmváltozatban megformáló Terence Hill-nek a világsikert.
2014.04.02. Koskó Barbara, Lovasok.hu
Forrás: Hír24.hu
Frissítve: 2022.02.02.
