Ismét terjed a (rém)hír a dióspusztai lovak vágóra küldéséről
Közel egy év elteltével ismét körbe jára a levél, benne a hír miszerint 30 ló megmentésre vár Dióspusztán. Ahogy pár hónapja, tettük, ismét felkerestük a ménesvezetőt, és megkérdeztük, mi a helyezet a ménes körül. kérdésünkre, hogy van-e valóságalapja az interneten terjedő levélnek, a nemrégiben kinevezett ménesvezető, Dénes Péter válaszolt az alábbi nyílt levélben.
A kép illusztráció
Tisztelt lóbarátok!
A körlevélben szereplő Génbank nevű ló már közel 1 éve nincs a ménes tulajdonában, de nem vágóba adtuk el.
Mint minden ménes esetében, itt is folyik ló értékesítés. Nem üzleti titok, hogy évente 20-30 lovat kell eladni ahhoz, hogy a szaporulat ellenére szinten maradjon az állomány. A nehéz gazdasági körülményekre való tekintettel 2009-ben ennél 10-15 %-al több lovat kell eladnunk.
Eladó lovaink listáját bárki elkérheti, ez sem titok. Tudomásul vesszük, hogy a fizetőképes kereslet csak mérsékeltebb árat hajlandó megadni lovainkért. Így jelenleg átlagosan 2-400 ezer Ft közötti áron lehet egészséges telivért vásárolni Dióspusztán. Vannak olyan csökkent használati értékű lovaink is (sérült, de felépült), melyekért még kevesebbet kérünk, de ezek az egyedek sem sportra, sem megerőltető tereplovaglásra nem alkalmasak.
A kiöregedett, végképp semmilyen használatra nem alkalmas főként tenyészkancáinkat pedig vagy megtartjuk kegyeletből, mint a most 25 éves, Imperiál apaságú Ritmót, vagy jelképes áron odaadjuk olyan személynek, aki gondját viseli a még hátralévő éveiben is, és méltósággal hagyhatja majd itt e világot.
A magam, és a ménes dolgozói nevében kikérjük azt a minden alapot nélkülöző, rossz indulatú pletykát, ami az iwiw-en, SMS-ben és e-mailen terjed. Sok időt, energiát fektetünk a fentebb leírt tevékenységbe, pontosan azért, mert mi a lovakat a barátainknak tekintjük, és mi a barátainkat nem szoktuk vágóba küldeni és megenni sem.
Meg fogjuk vizsgáltatni jogásszal annak a lehetőségét, hogy a rémhír kitalálója és terjesztői ellen milyen jogi lépéseket tehetünk rosszhír keltés miatt.
Ha bárkinek kétsége van a fent írtak felől, szívesen látjuk a ménesbirtokon, hogy személyesen meggyőződhessen a ménes béli állapotokról.
Mi történik Dióspusztán?
(korábbi cikkünk ugyanebben a témában)
Dióspuszta az angol telivérek otthona! Harsogja tucatnyi cikk, amely a ménest volt hivatott bemutatni. A képeken csillogó szőrű kiscsikók, és izmos yearlingek reklámozzák, hogy a bemutatkozó írásokban nem csak szépen csengő szavakkal próbálják elhitetni az emberekkel, hogy a közel 100 éves ménes ismét jó úton halad a hírnév felé. Egy e-mail-en terjedő levél viszont alaposan rácáfol ezekre az olvasmányokra. 30 ló megmentésre vár! – harsogja. A hely pedig nem más, ahonnan a lovakat ki kellene menteni, mint Dióspuszta.
Hogy van ez? Kapunk sokan a fejünkhöz. Igaz Rombauer Tamás “távozása” nyugtalanít minket, de hogy felszámolják a ménest, és a lovakat vágóra küldik? Ez azért elég barbár dolog lenne mind a ménessel, mind a lovakkal szemben.
A ménes múltját, történelmét bogarászva már lehetetlennek tűnik, hogy 30 lovat csak úgy elküldjenek kolbásznak. Ez egy komoly döntés, ahol évtizedek óta minőségi tenyésztés folyik, ott szerintem, nincs is 30 olyan mértékben leselejtezett ló, hogy azzal ne tudjanak mást kezdeni, mint hogy kivégezzék őket.
De magam és mindenki megnyugtatása végett, felvettem a kapcsolatot a volt és a jelenlegi ménesvezetőkkel, hogy kiderüljön az igazság.
Nagy Gyulával sikerült először beszélnem, aki már nem Dióspusztán dolgozik, de mivel az ember nehezen szakad el attól, a helytől ahol közel 30-40 csikót segített éves szinten a világra, ezért még mindig napi kapcsolatban van a jelenlegi ménes vezetővel, Döbrösy Szabolccsal.
Természetesen tudok, az állítólagosan megmentésre váró 30 lóról, – kezdte beszélgetésünket Nagy Gyula. Én is kaptam egy levelet az iwiw-en keresztül: „A Tata melletti Dióspusztán gazdára vár 30 ló, akik, ha nem tudják őket eladni, vágóhídra kerülnek. Valamennyien angol telivérek, különböző képzettségi szinttel. Nagyon jutányos áron lehet megvásárolni őket! Egyikük, Génbank, különösen kedves, szelíd, barátságos, kifejezetten kezdő lovasnak ajánlott, 7 éves telivér. Adjátok át az üzenetet lóbarát ismerőseiteknek is, talán valakit érdekelhet! Köszi a segítséget!”
Nos erről szó sincsen! Természetesen lovaink sem versenyezhetnek örök életükben, de ez nem azt jelenti, hogy amelyik kiöregszik a versenyzésből vagy lesérül és nem ért el olyan eredményt, hogy tenyésszük, az egyenesen a vágóhídra sétálna. őket átlovagoljuk, és hobby célra értékesítjük. Ez a levél egy rémhír, aminek nem adtunk még alapot sem. – tudtuk meg Nagy Gyulától.
Döbrösy Szabolcs szintén cáfolta a hírt.
Először is nincs szándékunkban sem megszűnni, sem 30 lovat a vágóhídra vinni.
Ménesünkben mindig is igyekeztünk minőségi munkát folytatni, a jót a jóval fedeztetni. Ennek ellenére valóban akadnak olyan lovaink, akik természetük, lábszerkezetük vagy versenyben elért eredményük miatt nem lesznek alkalmasak a továbbtenyésztésre. őket valóban nem tartjuk öreg korukig, de vágóhídra sem küldjük őket. Ezeket a lovakat hirdetés útján próbáljuk értékesíteni, hiszen hobby célra, vagy akár military versenyekre még kitűnően alkalmasak.
Nem akarom Önöket ámítani azzal sem, hogy nem fordul elő olyan eset, amikor nem kényszerülünk vágóhídra küldeni neveltünket. De csak olyan lóval tesszük ezt, akinek olyan súlyos a sérülése, hogy már hobbylovaglásra sem alkalmas. De ilyen esetekről még éves szinten sem beszélhetünk a levélben említett számról, de még a feléről sem.
Mint ahogy már mondandóm elején említettem, a Dióspusztai ménesnek nincs szándékában megszűnni. Sőt, minőségi kancákat szeretnénk vásárolni külföldről, hogy azokkal még jobbá tegyük a tenyészállományunkat. Az ezévben 38 befedeztetésre váró kancákra hat ménünk van, amelyből három a saját tulajdonunk, három pedig bértartásban áll nálunk. Éves szinten 30 csikónk születik, tudtuk meg Döbrösy Szabolcstól.
A levél és a félelem támpontjaként az szolgálhatott, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. (MNV) január 16-i ülésén indoklás nélkül felmentette Rombauer Tamást, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. ügyvezetõ igazgatóját. Ennek miértjéről és okáról olvashattunk már. Azt is tudjuk, hogy a Tanács Mezei Lászlót választotta meg a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. helyére. A vezetőváltás miértjéről nem tudunk pontos választ, de azt tudjuk, hogy Rombauer Tamás ötéves munkájának köszönhetően a FEI Bábolnának ítélte a 2009-es Távlovas Junior Világbajnokságot, és sikerült elérnie, hogy a Shagya arab fajta meghatározó ménjei a Bábolnai Ménesben legyenek megtalálhatóak. Dióspuszta is újra világkorát éli telivérjei meghatározó alakjai a hazai galoppsportban. A második világháború óta 18 Derby győztest nevelt.
Bábolna és Dióspuszta nemzetünk kincsei, általuk még lovas nemzet a magyar, reméljük, hogy ezt még unokáink is tudni és óvni fogják.
(Natural Horse-Man-Ship = természetes módon való foglalkozás a lovakkal, illetve Természetes “Lovazás” – nehéz lefordítani, mert nincs rá megfelelő szavunk. “LOVAZÁS” alatt itt a lóval való összes tevékenységünket -és nem csak a lovaglást értjük.)
A kép illusztráció
Sokféle lovasember létezik a világon, akik különféle stílusokban, különféle módszerek szerint foglalkoznak lovaikkal. Egyesek egyéni módszereket, egyéni stílust alakítanak ki, saját megfigyeléseik, tapasztalataik alapján. Pat Parelli módszere a Natural-Horse-Man-Ship – ahogy ő mondja: “valójában olyan régi, hogy ma már újra újnak számít”. PP a könyv elején egy érdekes problémát vet fel: miért van az, hogy annak ellenére, hogy az emberek többsége vonzódik a lovakhoz és sok közülük ki is próbálja a lovaglást, mégis a kezdő lovasok 80%-a egy éven belül, és a maradék 20%-a 5 éven belül felhagy a lovaglással. Szerinte ez azért történik így, mert a lóról a lovaglásról az embereknek általában álomszerű elképzelései vannak. Szabadon vágtatni egy gyönyörű, kecses ló hátán a legtöbb ember számára egy vágyálom. Az első próbálkozás után azonban kiderül, hogy a ló kirázza a lovas lelkét, le lehet róla esni, nem arra megy, amerre lovasa szeretné. Vagyis a szokásos közhelyek (miszerint lovagolni egyszerű: csak fel kell nyergelni a lovat, rá kell ülni, majd ha el akarunk indulni vele, meg kell rúgni az oldalát, ha meg akarjuk állítani csak meg kell húzni a szárat, stb) nem működnek. A lovaglás nem ilyen egyszerű! Ahhoz, hogy kellemes élményt nyújtson mindkét partner részéről bizonyos TUDÁS-t feltételez. Könyve nem a lovak, hanem inkább a lovasok képzéséről szól. Elmélete szerint egy lovasnak nemcsak a lovát kell képeznie, hanem sokkal inkább saját magát. Könyvében szeretné az olvasót a lovak megértésére, a velük való kapcsolatteremtésre megtanítani, hogy később egymás partnerei lehessenek.
A NATURAL HORSE-MAN-SHIP 8 alapelve (a teljesség igénye nélkül):
1. Lovazni, természetes módon lehet – ami azt jelenti, hogy az embernek, ahhoz, hogy a lóval megfelelő képen tudjon bánni, tudnia kell ló módjára gondolkozni, vagyis ismernie kell annak természetét, ösztönrendszerét, viselkedésmódját.
2. Törekedjünk a változatosságra! Pl. Ha 3 napon keresztül mindig a kijáratnál fejezzük be a munkát, a negyedik napon ne csodálkozzunk, ha a kijárathoz érve a ló azt hiszi, vége a munkának.
3. A ló-lovas közti kommunikációnak kétoldalúnak kell lennie. Pl. egyoldalú a kommunikáció akkor, amikor a lovas túl durva kezére a ló jelzés képen kinyitja a száját és amire a lovas csak az orrfék szorosabbra húzásával válaszol.
4. Felelősség. A ló részéről: tanulja meg kordába tartani menekülési reflexét, maradjon mindig a szárak között és ne tekingessen összevissza. Az ember részéről: viselkedjen partnerként és ne félemlítse meg a lovat, legyen biztos ülése, és gondolkodjon ló módjára.
5. Magatartásunk legyen mindig fair. Próbáljuk elérni, hogy amit mi akarunk, azt lovunk is akarja, azzal, hogy a nemkívánatos dolgok legyenek nehezebben véghezvihetők
6. Meg kell tanulni olvasni a testbeszédet. Pl. ha a ló nyalja a száját, akkor megértette és elfogadja a szituációt. Ha a füle hátrafele áll, akkor bizonytalan és ekkor jó, ha vigyázunk! Ha az ember nincs tisztában azzal, hogy a ló mit olvas le az ő mozdulataiból, akkor könnyen félreértésekre kerülhet sor. Pl. Helytelen, ha a lovat, számára agresszív tartással (a szemébe nézve, vele szembe fordulva, egyenes vonalon) akarjuk megközelíteni.
7. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy nemcsak az ember képzi a lovat, hanem a ló is az embert. Az egyik legnagyobb hiba, hogy kezdő lovas csikót vesz magának, vagy a gyermekünknek csikót veszünk, mondván, hogy “együtt nőjenek fel”. Számukra olyan ló lenne szükséges, ami már megtanulta, hogy hogyan kell az emberrel szemben viselkedni. Pl. sok lovas nem rója fel hibaként lovának, ha felszállás közben az nem áll nyugodtan, mozdulatlanul, mert nem is gondolja, hogy ez másként is lehetne. Pedig ez nagyon sok baleset forrása volt már.
8. A tanár munkaeszköze: a cél és az idő. Először a lónak alapdolgokat tanítunk meg azokat, amiket szeretnénk, hogy tudjon, majd ehhez célt adunk, hogy azok értelmet nyerjenek. Pl. megtanítjuk az oldaljárásokra, hogy később ki tudjunk egy kaput nyitni. Fordítsunk elég időt az alapok megtanítására, hagyjunk elég időt a ló számára a megértésre. Más szóval, haladjunk lassan, hogy gyorsan célhoz érhessünk!
A lóval való kapcsolatteremtés Ahhoz, hogy a lóval egy megfelelő partnerkapcsolatot alakítsunk ki, el kell érnünk, hogy a ló egyre kevésbé viselkedjen áldozati állatként. Ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé cselekedjen az ösztönei hatására, vagyis jobban figyeljen az emberre, illetve annak parancsaira, mint félelme tárgyára. Mozgása az addigi pánikszerű menekülés helyett egyre inkább kontrolláltabbá kell hogy váljon. Különböző kedveskedésekkel el kell érnünk azt is, hogy a ló szeressen a társaságunkban lenni, majd ezt követően ki kell vívnunk a tiszteletét. A ló tiszteletét a földről kell megszereznünk, és a nyeregben is meg kell tartanunk.
A ló tiszteletének, bizalmának elnyerése a földről
Ennek eszköze a vezetőszáron való idomítás (játék). Ez közelebb hozza a lovat és a lovast egymáshoz, nagymértékben növelheti a tekintélyünket és a belénk vetett bizalmat. Azáltal, hogy különböző feladatokat végeztetünk el a lóval arra törekedve, hogy azokat készségesen, finom jeladásokra kényszer nélkül magától hajtsa végre, engedelmességre neveljük.
Az engedelmességre való nevelést nem a nyeregben kell elkezdeni. Olyasmi ez mint egy jó katona kiképzése. Az sem a speciális feladatok megtanításával kezdődik, hanem a katonai magatartás (feltétlen engedelmesség a feljebbvalónak) kialakításával. Egy feladat elvégeztetése során, minél kisebb kényszert kell alkalmazunk pl. minél nagyobb távolságból tudjuk azt végrehajtatni, minél finomabb segítségadásokkal, azt mondhatjuk, hogy lovunk annál engedelmesebb. Például, ha lovunkat csak úgy tudjuk hátraléptetni, hogy közvetlenül előtte állva erővel húzzuk, és/vagy toljuk hátrafelé akkor nem beszélhetünk túl nagy engedelmességről. Ha azonban ugyan ezt például csak jelre (szóra, vagy kézjelre…stb.) el tudjuk érni, akkor már lovunk készségesen és engedelmesen hajtotta végre a feladatot.
A feladatok legyenek változatosak, különbözőek. Csak a fantáziánk szabjon nekik gátat. A gyakorlatiasságot figyelembe véve például gyakoroltassuk a lóval azokat a feladatokat, amiket majd nyeregből is meg szeretnénk tanítani. Az oldaljárásokat, a hátraléptetést, a ló elejének, hátuljának elmozdítását …stb. A feladatok megtanítását először kezdjük közvetlenül a ló mellől a kezünket használva a segítségadásokhoz. Ehhez használjunk kezdetben a körkarámot, majd később egy kb. 4 m-es vezetőszárat. Jóval később próbáljuk majd meg minél távolabbról ugyanazokat a feladatokat elvégeztetni, csak a szárat, vagy kézjeleket használva segítségként.
Hátraléptetés
A hátraléptetés tanításához álljunk közvetlenül a ló elé. Több módszert is alkalmazhatunk a ló érzékenységétől függően. A fontos csak az, hogy tartsuk be a fokozatosság elvét. Tegyük pl. kezünket az orrnyergére és először nyomjuk meg az orrát a tenyerünkkel. Ha nem reagál, akkor már két ujjunkkal nyomjuk meg az orrnyereg két oldalán futó idegeket. Ha erre sem reagál, egyre erősítsünk a nyomáson – több lépésben. Egy másik módszer: tegyük tenyerünket a szügyéhez és nyomjuk meg egy kicsit. Ha nem reagál, nyomjuk meg a hüvelyk ujjunkkal. Ha még erre sem reagál, lépjünk tovább az előzőben leírtak szerint. Először elégedjünk meg mindig egy-egy lépéssel, mindig fokozatosan újra kezdve, majd ha ez már jól megy, kössük össze a lépéseket. Egy jó hét gyakorlás után akár 20-30 lépést is hátra tudunk így léptetni finom segítségekkel.
Ha a gyakorlat lóközelből már működik, álljunk a lóval szembe, tőle pár méterre. Lendítsük felé a vezetőszárat. Ha nem megy hátra, kezdjük el a vezetőszárat kígyózó mozgással mozgatni. Először finoman, majd ha kell, egyre erősebben, (hogy esetleg a lengő szár az állát súrolja) míg el nem lép hátra. Itt is elégedjünk meg először csak egy-egy lépéssel.
Fontos, hogy tudjuk: egy ló minél engedelmesebben megy hátra (vagy oldalra), annál engedelmesebben fogja a többi gyakorlatot is végrehajtani.
A ló meghajlítása
Fontos, hogy lovunk hajlékony, meghajlítható legyen, mert a hajlításban lévő ló mindig kontroll alatt van. (Menekülés közben a ló mindig egyenes.) Ehhez először álljunk a ló jobb oldalához, majd fogjuk meg a farkát és tegyük kezünket az orrnyergére. Próbáljuk meg a farka és a feje húzásával megszagoltatni a saját farkát. Ha ellép, ne legyünk türelmetlenek, kezdjük elölről a gyakorlatot, mindaddig, míg helyben nem marad és az orrával el nem éri a farkát. Ekkor dicsérjük meg, pl. a homloka dörzsölésével, szóval. Ha jobbra sikerült a feladat, próbálkozzunk meg a bal oldallal is.
Oldaljárások Az oldaljárások megtanításához állítsuk a lovat egy fallal vagy karámmal szemben. Álljunk először a ló jobb oldala középre és nyújtsuk ki a bal kezünket a ló szeme felé, ezzel felszólítva arra, hogy az elejével távolodjon el tőlünk. Eközben a jobb kezünk hüvelykujjával finoman érintsük meg az oldalát ott, ahol később az oldalra ható lábszársegítséget adnánk, hogy a hátuljával is mozduljon el. Ha a ló nem lép el oldalirányban előlünk, kicsit masszírozzuk meg az oldalát. Ha erre sem akar még ellépni, növeljük a nyomást és következő lépésként bökdössük meg a hüvelyk ujjunkkal, míg el nem lép. Először elégedjünk meg egy-egy lépéssel, mindig elölről kezdve (érintés-masszírozás-bökdösés), majd kössük a lépéseket össze és léptessük oldalra folyamatosan. (ugyanígy a másik oldalra is) Később, megpróbálhatjuk a gyakorlatot kezünk érintése nélkül, csak a vezetőszár segítségével is. Ekkor -szintén jobbról kezdve- jobb kezünkkel ugyan úgy mutassunk a ló szeme irányába, bal kezünkkel pörgessük meg a szárat a ló oldalánál. Először csak lassan, majd, ha szükséges egyre gyorsabban, és ha kell hagyjuk hozzáérni.
Előre küldés
Először kb. 2m (később: 4, 8m…stb.) sugarú körön küldjük a lovat körülöttünk körbe lépésben, mintha futószáraznánk. Ennek a feladatnak azonban a hagyományos futószárazástól eltérően nem a ló “lejártatása”, elfárasztása a célja, hanem a ló figyelmének magunkra irányítása, magunkon tartása, jelzéseink akceptálása.
Először próbáljuk meg jobbra: Álljunk szembe a lóval és fogjuk meg a szárat a jobb kezünkbe, úgy, hogy a vége a balban legyen. A szárat tartó jobb kezünket nyújtsuk ki jobbra, mutatva vele az irányt és nézzünk mi is ebbe az irányba. Ezután a ballal pörgessük meg a szár végét a ló eleje irányába, felszólítva ezzel arra, hogy induljon el (a kéz által mutatott irányba). Ha erre nem indul el, az előzőek tematikája szerint, erősítsünk a jelzésen vagyis pörgessük erőteljesebben (gyorsabban) a szárat. Ha szükséges, engedjük a nyakához érni – egyre erősebben. Ha ez sem elég, induljunk el a ló nyaka irányában (ne a hátulja felé!) addig, hogy szükségszerűvé tegyük, hogy (lehetőleg a kívánt irányba) elmozduljon. A lónak azt kell megértenie, hogy ha a szárat pörgetem, az azt jelenti, hogy mennie kell.
Lehetőleg maradjunk mindig egyhelyben és nézzünk a mozgás irányába. Ne küldjük körbe 2-3 körnél tovább, mert nem az a célunk, hogy megunassuk vele a feladatot, hanem, hogy azt kérésünk szerint szabályosan és készségesen végrehajtsa. Állítsuk meg úgy, hogy a jobb kezünkkel fogjuk rövidebbre a szárat, és a bal kezünkkel küldjük el magunktól a hátulját. Ha a ló szembe fordul velünk, hagyjuk pár másodpercig állni, majd ismételtessük meg vele a gyakorlatot az ellenkező, vagy ugyan abba az irányba.
Ez a gyakorlat jó szolgálatot tehet majd később a lószállítóra való első felküldéskor is!
PP módszerének alkalmazási lehetőségei A fentebb már említett “előre küldés” gyakorlat egy összetettebb változata: a “szűk helyen való átküldés”, jó szolgálatot tehet, pl. kézen való ugratáskor, lószállítóra való felszálláskor, más szűkebb helyre való bevezetésnél, etetésnél …stb.
A gyakorlat menete: Ennek gyakorlásához álljunk egy masszív építménnyel pl. fallal vagy karámmal szemben attól kb.2m-re. A lovat állítsuk a fallal párhuzamosan tőlünk szintén kb. 2m-re. A célunk az, hogy a ló haladjon el előttünk, a fal és mi közöttünk. Első lépésként nyújtsuk ki (ha a ló jobbról van) a bal kezünket balra, mutatva ezzel az irányt és húzzuk meg finoman a szárat, felszólítva ezzel arra, hogy menjen el előttünk. Ha nem indul el, pörgessük meg a jobb kezünkbe lévő szárvéget. Ha még erre sem reagál, eresszük a szár végét olyan hosszúra, hogy először finoman hozzáérhessen a ló elejéhez, majd ezt addig erősítsük, míg el nem indul. Ahogy ezt megtette, azonnal hagyjuk abba a pörgetést és térjünk vissza az eredeti pozíciónkhoz. Engedjük át előttünk a lovat a bal oldalunkra és törekedjünk arra, hogy ahogy megállt, forduljon felénk. Hagyjuk pár pillanati állni, majd menjünk oda hozzá és simogassuk meg a fejét. Ez után ismételjük meg a feladatot a másik kézre is.
Előfordulhat, hogy a ló ahelyett, hogy elhaladna előttünk, hátrafele fog elindulni. Ekkor lépjünk pár lépést hátra, ezzel nagyobb helyet adva neki köztünk és a fal között. Ekkor a feladat máris hasonlóvá válik az egyszerű “futószárazáshoz”. Ne hagyjuk azonban abba a szárvég pörgetését, hanem hagyjuk nyugodtan, hogy a ló húzza a szárat. Semmi képen ne menjünk a ló mögé!
Hogyan is kell ezt csinálni?
Ismételtessük el lovunkkal az előzőekben ismertetett feladatot, egy fal vagy egy karám előtt, először 1,5m-es távolságról, majd csökkentsük ezt 80cm-re. Fontos, hogy ahogy a ló egy kicsit is együttműködő (tesz egy vagy több lépést előre) attól a pillanattól kezdve ne hajtsuk tovább. Mivel a távolság itt igen kicsi, ha a ló ellenszegül (megáll, vagy hátra akar lépni), hagyjunk neki egy kis időt gondolkodni és csak ez után lépjünk tovább. Addig ismételjük a gyakorlatot, míg a ló elengedetten, félelem nélkül nem halad el előttünk. Ha ez már megy, ismételjük el a gyakorlatot hasonló módon az utánfutó hátulja előtt is. A ló lépjen fel a feljáróra és keresztben menjen át rajta. (ne ugorjon) Ha ezt is készségesen végrehajtja, akkor ahelyett, hogy elengednénk köztünk és a futó között, álljuk el az utját és irányítsuk be a futóba. Nem baj, ha először magától csak félig megy be, ne erőltessük tovább, hanem léptessük le a futóról hátrafelé. Majd kezdjük elölről a gyakorlatot.
Fontos, tartsuk be a következőket:
Hagyjunk mindig elég időt a feladatra (min.:20-30 perc)!
Ha lovunk kipróbáltan fél a futóra felmenni, ne próbáljuk ki először újra az addig alkalmazott módszert: “hátha most sikerül”.
Ha a ló felment a lószállítóra, ne akadályozzuk meg, hogy lejöjjön, ha akar – azzal, hogy rázárjuk az ajtót, vagy mögé akasztjuk a kitámasztót!
Ha a ló elindult, ne hajtsuk tovább!
Legyünk türelmesek, nyugodtak!
Próbáljanak ki párat a könyv végén ismertetett tesztekből!
Annak vizsgálatára, hogy lovunk milyen engedelmes, mennyire fogad el bennünket, nézzünk érdekességképpen néhányat a teljesség igénye nélkül PP tesztjeiből:
Kötőfékkel a kezedben menj oda lovadhoz a karámban, (majd a bokszában is) és nézd meg elszalad-e előled vagy inkább odajön hozzád.
Térdelj le mellé és próbáld meg így felkantározni.
Ülj fel a lovadra szőrén, kötőfékkel (amin alul, csak egy vezetőszár van) és nézd meg, hogy irányítható-e így is.: hátra – oldalra tudod-e így léptetni, meg áll-e így pl. vágtából is, stb.
Próbáld meg egy vizesárkon, ugráson úgy (előre) átküldeni, hogy te helyben maradsz.
További információ: www.parelli.com
Forrás: www.maxinet.hu/westernlo
További versenyszámok az OTP Bank Lovas Világkupán
OTP Bank Lovas Világkupa 2009.
Sztárok fogaton, autón és nyeregben
Ride and Drive
fogat- és autóversenyzés a média- és sportéletünk sztárjaival.
A tervek szerint fellépnek:
Gyenesei Leila, Lázár Vilmos, Lázár Zoltán /a tavalyi győztes/, Marosi Ádám, Martinek János, Oroszlán-Pintér Tamás, Pintér Tibor, Sárfalvi Péter, Sebestyén Balázs, Stohl András, Vörös Zsuzsa.
Művészek és sportolók fogathajtó-versenye
A tervek szerint – bakra ül Baumgartner Zsolt (a tavalyi győztes), Cseh László, Fábry Sándor, Horváth Károly (Charly), Janics Natasa, Kammerer Zoltán, Kemény Dénes, Kozman György, Mága Zoltán, Mészöly Géza, a Rippel-testvérek, Stohl András.
„Segédhajtók” a tizenháromszoros fogathajtó világbajnok Lázár-testvérek.
Magasugró Szimultán
Négy-négy neves atléta és a lovas vetélkedik a léc felett. A tavalyi év egyik legizgalmasabb, legsikeresebb számát ismételjük. Akkor az atléták győztek…
Négyfordulós póni-galopp Az egyenlőtlen versenyt kiküszöbölendő „nagy” pónik az idén nem indulhatnak a kicsik között.
Így sportszerű!
A kép illusztráció
Lovasakadémia Kupa: Military cross-verseny
A military (ma lovastusának is nevezik) eredetileg a katonalovak háromnapos összetett versenye volt. Lényegében a lóval végrehajtott legtöbb feladatot a díjlovaglást, az akadályversenyt és a díjugratást foglalja magába. A military — a díjugratással és a díjlovaglással együtt — olimpiai szakágunk. Eredményei, sikerei, rendezvényeinekkultúrája hazai és nemzetközi megítélése ezért is különösen fontos. A háromnapos military versenyt először közel másfél évszázada (Dublin, 1864.) rendezték és lassan kereken egy évszázada annak, hogy ez a lovast és lovat próbáló szakág bekerült az olimpia programjába is. (1912.)
Az Aréna military cross-versenyével — nem csupán a tisztesség, hanem a kiváló teljesítmény okán is — tisztelgünk a nagy elődök, Graffi Frigyes, Adda Alfréd, Német Dezső, Jankovich Lőrinc, Visy István és — talán mindenek elôtt — Endrődy Ágoston csodálatos, tiszteletet parancsoló eredményei előtt. A berlini Olimpia (1936) 5. helyen végző Endrődy késôbb a brit nemzeti válogatott kapitányaként is kivívta a világ elismerését; kitűnő szakíró volt és nemzetközi szinten ma is alapműnek számító könyvével gazdagította a lovastusa szakirodalmát.
Tudjuk, hogy a sportban nincs „HA”. Ám mégis — csupán az akkori színvonal érzékeltetésére: … „HA” a berlini Olimpián az első helyen álló magyar csapattal nem történik egy lovasbaleset, akkor ma — feltehetően — olimpiai aranyéremmel büszkélkedhetnénk. A moszkvai Olimpián (1980.) a Cseresnyés László, Grózner Zoltán, Horváth Zoltán összetételű csapatunk a negyedik. Az Arénában rendezett military cross-verseny (december 5., szombat 13.20 óra) — nyilván — legfeljebb nagyvonalakban hasonlítható össze a szabadtéri militaryval. Itt a hét versenyző — a Kaposvári Egyetemről hozott — 13 akadályt ugrat. A zsűri — főként — az előírt iram megtartását, a folyamatosságot és a lovaglás stílusát bírálja.
GAS.HU Magyar Ló Kupa: Őshonos fajtáink díjugrató mérkőzése
Ilyen még nem volt! Három őshonos, védett lófajtánk a gidrán, a kisbéri- és a mezőhegyesi félvér (furioso north star) 1,30 méteres akadályokon díjugratásban mérkőzik. A látvány a nagyközönségnek, a teljesítmény, a versenytapasztalat a szakembereknek szól. A genetika, az egyedi ugrókészség és képesség, a hasznosítási igény e lovaknál más és más. Mindezek mellett a versenyen nyilván a lovasok képessége is meghatározó lesz.
Gidrán Nincs még egy lófajtánk, amelynek hasznosításáról, hasznáról, sőt már a kialakulásáról is olyan különböző nézetek terjedtek volna el, mint a gidránról. Sokak szerint a legelegánsabb magyar ló. Huszárlóként ismerte meg a világ. Egykor falkavadászatokon is jeleskedett. Szilárd szervezetû, robbanékony. Kitartó, többhasznú fajta: hátas és fogatlónak egyaránt megfelel. Ma főként a háromnapos military versenyeken (a díjlovaglásban és tereplovaglásban, a díjugratásban) érnek el sikereket.
Mezőhegyesi félvér (Furoso North Star) A nemes, ugyanakkor a tömeges, nagyrámájú ló kiváló típusának tartották. A fajtát ma is kettősség jellemzi: tömegesebb egyedei a mezőgazdasági munkában kifogástalanok; az elegánsabb hátastipusú lovak pedig sport-, hobby- és túralovakként hasznosíthatók. Mindkét eseten követelmény a feltétlen használhatóság, a kifogástalan munkakészség, a terhelhetőség és a szilárd szervezet.
Kisbéri félvér
Az eredeti cél: kitartó katona-hátasló tenyésztése. Ma a korszerû sportkövetelményeknek is megfelelô, tetszetôs hátas- és fogatló előállítása a feladat. A szakértők — az egykor falkavadászatokon is jeleskedő — acélos, robbanékony, kemény kisbéri fajtájú lovakat a lovassportnak szinte valamennyi szakágába ajánlják. A díj-, a military és a fogatsportban eredményességük a számarányukat meghaladja.
Érdekes verseny lesz! Lehet, hogy az eredmények és tapasztalatok a lovasoknak és a tenyésztőknek újabb adalékokkal szolgálnak? (Műsoron: December 4., péntek, 15.00 óra)
A kép illusztráció
Kétfordulós kiütéses „KO” díjlovas verseny
„Lóbalett”: Díjlovasok a porondon
„Piaffe, Piruette…
Lóbalett. A legnemesebb látványok egyike.
Ezek a lovak és művészetük… idők és korszakok felett léteznek,
lóidegekben száll nemzedékről nemzedékre,
egy kultúra minden kelleme és öntudata.
Ha Bécsbe megyek mindig meglátogatom őket – a Spanyol Iskolát.” Márai Sándor
Elegancia, fegyelem, mozgásművészet – így jellemezhető a spanyol iskola, a díjlovaglás, vagy ahogy még nevezik, az idomítólovaglás. Az igazi lovastudás akkor kezdődik, amikor a lovas láthatatlan segítségekkel rá tudja venni a lovát a nehezebbnél nehezebb feladatok végrehajtására. Mint például az Arénában. A ló, lovasa legkisebb befolyására, segítségére készségesen, tétovázás nélkül együttműködik és engedelmeskedik. Lendületet ad egész testének. S eközben – figyeljék csak meg – a ló szinte azt a benyomást kelti, hogy mindezt önmagától teszi. A lovas és a ló összhangján, a bizalmon múlik az idomítás sikere, művészete.
„A recept”: érzék, értelem, türelem, motiváltság, rengeteg gyakorlás, ismétlés, kitartó munka. Mindez hatalmas alázattal a ló és a lovaglás iránt. A ló képzettségét a díjlovagló versenyeken a nemzetközileg előírt 20×60 m méretűdíjlovagló négyszögben bírálják el. A díjlovaglás olimpiai szám. Az első versenyt 1873-ban Pozsonyban rendezték. A díjlovaglásban a legmagasabb követelmény az Olimpiai Nagydíj /Nagy Díj, Nagy Díj Speciál és Nagy Díj Kűr/ feladatainak teljesítése.
A díjlovaglás, a díjugratás után a második legnépszerűbb szakágunk. Itthon az aktív lovas versenyzőinknek durván-kereken az ötöde – több mint 300 versenyző – tartozik e körbe. A lovaink képességére jellemző, hogy egykor két magyar származású ló nagy sikert ért el az olimpiák díjlovas számában – sajnos nem magyar színekben: Neptun második /Stockholm, 1912/. Hummer aranyérmes /London, 1948/ A magyar díjlovasok első jelentős nemzetközi versenye a berlini olimpia volt /1936/, ahol a Pados Gusztáv, Keméri Pál és Magasházy László összetételű csapatunk a 6. helyen végzett.
2009-ben:
Ács Róbert Magyar Bajnok
Komjáthy György Nehéz Osztály Bajnoka
Dallos Zsófia Közép Osztály Bajnoka
Vági Emese Könnyű Osztály Bajnoka
Az eddigi legeredményesebb díjlovasunk: Dallos Gyula mesteredző.
1979-2003. között folyamatosan 25-szörös magyar bajnok
Európa bajnoki bronzérem, VB 7.-ik, 11-szeres Világkupa győztes
Az Aréna programján:
Pest megye Kupa kiütéses „KO” díjlovas verseny, december 4., péntek, 18.10. óra;
Befag Kupa kiütéses „KO” díjlovas verseny döntő, december 6., vasárnap 11.20 óra,
Spanyol Lovasiskola bemutató, december 5., szombat, 16.40 óra,
Nagy Díj Zenés Kűr – Ács Róbert Magyar Bajnok bemutatásával, december 6. 15.30 óra
Mikóczy Zoltán az Alagon összesereglett újságírók jelenlétében szerette volna születésnapja alkalmából köszönteni Overdose állandó munkalovasát Budinszki Barbarát, ezzel is megköszönve azt, hogy az elmúlt hónapok minden percét lovával töltötte, ő jelentve számára az állandóságot, ha úgy tetszik a családot.
Ám amikor a zuhogó esőben előhúzta az impozáns csokrot, Overdose azonnal lecsapott rá, és elkezdte jóízűen ropogtatni. Miután valahogy elvették tőle, nyugodtan szemlélte az összesereglett félszáz újságírót és fotóst, majd a séta végén hosszú hónapok óta először ügetésben tette meg az utolsó húsz métert, amikor visszavezették istállójába.
A Lovasok.hu-hoz sajnos sok esetről érkezett bejelentés, ahol csalók különböző módszerekkel károsítottak meg eladó lovat hirdetőket. Ezek hatására készítettük alábbi összeállításunkat.
Csalók, akik lovakra és pénzre utaznak:
Az esetek nagyon kuszák. Például, jelentkezik egy vevő, hogy harmadik félnek eladná a lovat busás összegért. Egyre több és több pénzről van szó… Véletlenek, kifogások, váratlan tragédiák, újabb és újabb szereplők a történetben. Néha vinni kell a lovat, máskor csere ló kerül a képbe, majd általában az eladó kell, hogy a zsebébe nyúljon, és ilyen-olyan címen fizessen. Persze végül kisül, hogy csodák nincsenek, az egész csak “mesteri” átverés.
Az alábbiakat javasoljuk mindenkinek, aki lovat ad vagy vesz:
Ha nem rendelkezik sokéves tapasztalattal e téren, szakértő segítség nélkül ne vásároljon lovat
Kérjen referenciákat és próbálja minél jobban leinformálni azt, akitől vásárolni készül
Minden pénzmozgást, cserét, adás-vételt szigorúan “papírozzon” le
Ha eladni szeretne, semmilyen jogcímen ne fizessen ki pénzt a leendő vevőnek.
Ismeretlen érdeklődőnek ne küldjön másolatot a ló papírjairól és ne adja meg a sütéseit.
Fenti tanácsok a becsapott lovasok kárán születtek. Akinek további tanácsai vannak, kérjük ossza meg velünk! Leveleiket a kerdesek@lovasok.hu e-mail címre várjuk.
Nézzünk egy tipikus adathalász e-mailt:
Az alábbi e-mailt a Lovasok.hu szerkesztőségének valamennyi tagja megkapta, az e-mail tartalmát nem, csupán a küldő e-mail címét módosítottuk.
„From: Landris Akha [mailto:akha.landris@yahoo.xx] Sent: Sunday, August 09, 2009 9:23 PM To: akha. landris@yahoo.xx Subject: ACHAT DE VOTRE CHEVAL
Bonjour, J’ai vu votre annonce de vente de cheval et je vous informe que je suis intéressé par votre cheval. Pour cela je vous prie de bien vouloir me donner plus de détails sur le cheval et avoir quelque photo du cheval. Pour le mode de paiement je voudrais savoir comment. Dans la suite de vous relire. Mr LANDRIS Hello,
I saw your ad for the sale of horse and I inform you that I am interested in your horse. For this I request you to give me more details on the horse and have some photo of the horse. For the method of payment I would like to know how. In the rest of you read it again. Mr LANDRIS „
Röviden az üzenet tartalma:
Helló, Láttam az eladó ló hirdetését és érdekelne a dolog. Kérem, hogy küldjön további információkat, illetve fotókat a lóról. Mi lenne a fizetés módja? Várom válaszát.
Ez egy spam, a feladó célja, hogy válaszoljunk. Ekkor visszakérdeznek, és elkérik a címzett adatait. Tehát fontos, hogy ne válaszoljunk!
Miért lehet első pillantásra gyanús ez az üzenet?
– A címzett ugyanaz, mint a feladő, tehát nem ÉN vagyok címzett
– A feladó nem egy konkrét ló iránt érdeklődik
– A címzett érdeklődésének felkeltése érdekében rögtön a fizetési mód felől tudakozódik
Egy kapcsolódó bejegyzés a Lovasok.hu blogból:
Lóvá tett lovagok – Márkos Attila – 2009. július 22.
A történet kitalált, de ha valaki mégis magára ismer az nem a véletlen műve. A lovasok és lótartók legnagyobb problémája a jelenlegi gazdasági recesszióban az értékesítés. Sok az eladó, de kevés a vevő. Csodák pedig vannak!
Egyszer csak megcsörren a telefon és egy akcentussal bizalomgerjesztő, búgóhang jelentkezik. A hirdetés ügyében keresem, és udvariasan bemutatkozik jó hangzású német nevén. A hívott lázasan kutatni kezd gondolataiban, hogy kerti kapát vagy palota pincsit hirdetett-e? De rögvest segítenek neki, hogy lovat szeretnének tőle vásárolni.
Természetesen nem hirdettek lovat és nem is akartak eladni, de ha egyszer valaki jelentkezik, és talán jó pénzt ígér érte, miért is ne? Ebben a pillanatban máris eladókká válnak. A bizalom épülni kezd és az ismeretlen egyre közelebb került, hiszen a ló mindenkit összeköt.
Rövidesen megegyeznek a találkozás idejében, és már a vevőjelölt tud mindent, az értékesítésre szánt lovakról. Nem riadt meg a bemondott magas ártól, sem hiszen valószínűleg egy gazdag külföldi volt. Csak egy kis zavaró tényező volt a beszélgetésben, hogy telefonunk nem írta ki a hívószámát.
Elkezdődik a visszaszámlálás, hányat kell még aludni a vevő érkezéséig. Az egész család fényesíti a lovakat, hogy a legjobb képet mutassák. Elérkezik az előző este, a német úr hívja az eladót, hogy sajnos csak kettő, vagy három nap múlva érkezik, mert közbe jött valami. Az indulása előtt majd odaszól. Ilyen egy rendes ember konstatálja a család, a bizalom még szorosabbá vált.
Begördül az udvarba, a szép új terepjáró, megérkezik a legmenőbb western színészeket megszégyenítő külsővel csúcs szerkóban a nagykalapos ember. Rögvest kezdetét veszi a lovasbemutató. A férfi szótlanul áll akár csak Henri Fonda a Volt egyszer egy vadnyugatban. Hunyorgó tekintete nagy szaktudásról árulkodik, miközben csak az eladó beszél.
Már- már úgy tűnik, mintha maga Fort Pleasure kerülne értékesítésre, közben vevőnk a helyszínről telefonon közvetít német nyelven külföldre. Szófoszlányokból érződik, hogy pont arról a lóról van szó.
Az égbe szöknek az árak, legnagyobb meglepetésre nem is egy, hanem rögtön két-három ló is elkel. Minden esetre a nyomaték kedvéért foglalóként százezer forintot fizet.
Búcsúzóul még elejt egy sokat sejtető mosolyt, és kellő komolysággal figyelmezteti az eladót, nehogy meggondolja magát, amikor majd meglátja a kamiont! Mindenki fogadkozik, hogy ilyen elő nem fordulhat. A lovak szállítása néhány nap múlva lesz, és ezennel megköttetett az üzlet. Írásra szükség nincs, mert a papír az csak papír, de az adott szó az már valami!
A vevő távozása után az eladó családja ünneplésbe kezd. Tervezgetik a külföldi utat, az új autó befizetését, persze azért sajnálják a lovakat is. Nyugtatják magukat, hogy tulajdonképpen megszabadultak egy csomó problémától és egyszerűbbé válik az életük.
Két nap múlva újra jelentkezik a vásárló. Most viszont a telefon kiírja a számot, még a laikusnak is feltűnik, hogy a hívás Németországból érkezett. Elnézést kér, de a múltkori nagy sietségben elfelejtette felírni a lovak besütéseit, pedig a külföldre történő szállításhoz ez nélkülözhetetlen. Az eladót rögtön a cinkosává is teszi egyúttal, mert közli, hogy vérmintára nincs szükség, hiszen rendkívül jó kapcsolatai vannak, és az állatorvosa ezt elintézi.
Majd bizalmas beszélgetésbe kezd. Elmondja, hogy sikerült vidéken vásárolnia két csodálatos lovat, de van egy kis problémája, mert egy elég nehéz természetű embertől vette. Soha nincs otthon és fél, hogy meggondolja magát, pedig nagyon jó lovak, és nem szeretné, ha az üzlet visszamenne. Most viszont le kell tennie a telefont, de holnap elugrana egy kis megbeszélésre.
Meg is érkezik a megbeszélt időben, mint ahogy ez úriembereknél szokás. Régi ismerősként köszönti a családot, elfogadja a kávét és kiváló emberismerettel rendelkezve, lassan átveszi a beszélgetés irányítását. Észrevétlenül rátér a lényegre. Szeretné az eladónál azt a két lovat elhelyezni, hogy a kamionnak ne kelljen ezért külön az alföldre lemennie. Természetesen a tartást kifizeti, és így a papírmunka is egyszerűbb. Kis gondolkodás után az eladó belemegy ebbe a kitűnő ötletbe is.
Másnap megérkezik a német rendszámú autó az utánfutóval, benne a két egészen jó kinézetű lóval. Hímes tojásként kezelik őket, mert nagy értékű jószágokról van szó. A nagykalapos megadja a megfelelő kezelési útmutatót, ezután újra elérkezik a búcsú pillanata.
Az idő ólom léptekkel telik, az eladó egyre türelmetlenebb lesz. Nem tudják mi az oka a szállítás késlekedésének, az utolsó pillanatban mikor pont elfogyna a türelem, betoppan minden előzetes bejelentés nélkül a western figura. Arca vonásaiból sajnálatra méltó reménytelen helyzet tükröződik. Gondterhelten rogyik a székbe, ezután az egész családot beavatja ebbe a megoldhatatlannak tűnő problémába.
A következő történt mondja, miközben kínosan ügyel arra, hogy szerepléséért legalább egy Jászai Mari Díj járjon. A szállítás objektív okok miatt késlekedik, és az alföldi eladó nem hajlandó tovább várni a pénzére. Sajnos ő bizalmatlan volt és ott kellet papírt írni, amibe fizetési határidő is volt szabva. Most pedig vissza kell vinnie a lovakat. Ezért szeretné kifizetni a tartást, majd teátrális mozdulattal nyúl a zsebébe.
Miközben felvázolja, hogy az itt vásárolt három lovat is esetleg csak hetek múlva tudja majd elvinni, hiszen félig rakott kamionnal gazdaságtalan a szállítás. Ebben a minutában viszont remek ötlete támad. Igaz így egy kicsit ugyan rosszabbul fog járni, de a barátság illetve az ismeretség valamint az üzlet kedvéért mindenre képes.
Az eladó segítségét kéri, hogy a két ló árát fizesse ki, ami egymillió forint. Így létrejöhet az üzlet, és a szállítás napján majd kamatostól elszámolják.
Rövid gondolkodás után a gazda belemegy, hiszen akkor az ő lovai is végre elmennek és megkapja a várva várt pénzét. A pénzt két napon belül megszerzi, ezzel kézbe csapnak. Elérkezik a nap, a nagykalapos már úgy jön, mintha hazaérkezne, beül a fotelba, átveszi a pénzt, gondosan megszámolja, mert így illik, nyugtázza, hogy most már minden a legnagyobb rendben van. Előveszi a telefonját, és németül felhívja a speditőrt, hogy öt nap múlva jöhet a lovakért. Közben a hitelesség kedvéért az eladótól kéri a pontos címet, útvonalat, hogy a sofőr majd idetaláljon. Írás nem készül, mert a lovak úgyis itt vannak. Nem sietősen még egy kicsit beszélget, úgymond betekintést enged a magán szférájába, majd búcsúzik.
Komótos léptekkel indul, hasonlót csak a hollywoodi nagyjelenetekben lehet látni. Ezután felül Kámfor nevű lovára belevágja tarajos sarkantyúját az oldalába, már csak a porfelhő látszik, ahogy örökre eltűnik a nagy végeláthatatlan pusztaságban. Happiand? Az nincs!
Ha nem rendelkezik sokéves tapasztalattal e téren, szakértő segítség nélkül (állatorvos, lovasedző) ne vásároljon lovat
Kérjen referenciákat és próbálja minél jobban leinformálni azt, akitől vásárolni készül
Minden pénzmozgást, cserét, adás-vételt szigorúan “papírozzon” le
Lóvásárláskor adott lovashoz választunk lovat. Jó esetben ez egy évekig tartó kapcsolat, együttműködés kezdete, a feleknek tehát passzolniuk kell egymáshoz. Válasszuk az adott lovashoz a megfelelő lovat!
Kezdők, hobbilovasok, gyermekek számára kerülendő:
– mén (akkor is, ha a bemutatáskor kedvesnek, nyugodtnak tűnik)
– fiatal ló, csikó (0-5, de inkább 6 éves korig)
– belovagolatlan ló
– rossz szokásokkal rendelkező ló
– agresszív, kezelhetetlen ló
A lóvásárlás ne kizárólag érzelmi alapon hozott döntés legyen! A rossz tartási körülmények, felelőtlen, vagy agresszív gazda kezei közül „kimentett”, lovak egészségi állapota sok esetben már nem, vagy csak nagyon nehezen javítható fel, kezelésük, átnevelésük tapasztalt, hozzáértő lovas szakembert igényel.
A vételi vizsgálat fontosságáról:
Sajnos az állatorvosi költségek egy része nem tervezhető. És ha a lóval baj van, akkor nincs helye késlekedésnek. Ha egy crossmotorosnak elromlik a motorja, hát legfeljebb betámasztja a sarokba, míg összegyűlik a pénz a javításhoz. De a lónál nem ez a helyzet. Ha a lónak állatorvosi ellátásra van szüksége, akkor bizony azonnal cselekedni kell. És ez az a tényező, ami bizony nem bekalkulálható. Hiszen hetekkel, hónapokkal előre tudjuk, mikor kell féregteleníteni, kovácsot hívni, vagy takarmányt rendelni. De azt sosem tudhatjuk előre, hogy mikor kell hívni az állatorvost.
A vásárlásnál is célszerű ezt a szempontot figyelembe venni. Sokszor az emberek “olcsó” lovat szeretnének venni, holott a ló vételi árát csak egyszer kell kifizetnünk, az állatorvosi költségek viszont adott esetben rendszeresen jelentkezhetnek. Tehát akkor járunk gazdaságilag is a legjobban és a lovunk akkor okoz nekünk a legtöbb örömet és a legkevesebb gondot, ha olyan lovacskát veszünk, amelyik egészséges (ennek megállapításához szakember segítségét célszerű kérni, illetve az sem “baj”, ha ismerjük a ló történetét születésétől fogva). Ellenkező esetben a ló árának sokszorosát fizethetjük ki az évek során állatorvosra.
Ha már megtörtént a baj és kiderült, hogy beteg lovat vettünk:
A vonatkozó törvény szerint az állat eladója szavatosságot vállal az eladott jószágért (kivéve, ha a felek az adásvételi szerződésben erről másképp rendelkeznek!).
Szavatossági hiba pl. a kehesség, a karórágás, illetve egyéb, bizonyíthatóan a vásárlás időpontja előtt kialakult betegségek (sántaság, gyomorfekély).
Az eladó köteles a lovat visszavásárolni, vagy esetleg a vételárból jelentős kedvezményt adni.
Viszont! A szavatosság sajnos csak akkor érvényes, ha az adásvételi (leírt) szerződésben aláírták, hogy az eladó nem tud a ló semmiféle hiányosságáról, hibájáról, betegségéről, sérüléséről, stb. Illetve, ha elmondja, amiről tud, akkor nem tud EGYÉB ilyesmiről.
Ha felmerül a gyanú, hogy a megvásárolt lónak valami baja lehet, azonnal kérje a helyi lóspecialista állatorvos segítségét! Amennyiben a ló a vásárlást követően viszonylag rövid időn belül elpusztul, érdemes az állatorvostól boncolást kérni.
Néhány kapcsolódó bejegyzés a Lovasok.hu blogból:
“Kedves Lóbarátok és Állatbarátok,
Nekem van egy kisebb lovardám, korlátozott számban, kizárólag csak gyerekekkel foglalkozunk és bőven van tapasztalatom a különböző lókupecek furmányos eladási szándékairól, ezért kizárólag csak leinformálható ménesből, magántenyészetből , magánszemélytől ajánlott vásárolni, és persze csak olyan lovat szabad megvenni amit előtte kipróbáltál…. nem egyszer nem kétszer.
Egy kedves tanítványom lóvásárlása azon bukott meg, hogy a lótulajdonos azt állította, ha az ő lova lábát elkezdi egy állatorvos vizsgálgatni – amihez minden esetben ragaszkodom, ill kötelező – attól biztos lesántul, először röhögő görcsöt kaptam, majd szomorú lettem, hogy ilyen ember lovat tart. Jó lenne már egy normális állattörvény, mert nagyon a balkánon tartunk.
Szóval LÓVÁSÁRLÁS CSAK ÁLLATORVOSI VIZSGÁLATTAL ÉS KIPRÓBÁLÁSSAL, hivatalos sütéssel és papírokkal igy meglehetne szabadulni a sok hozzá nem értő “lótenyésztőtől”.
Új lovas koncepció, politikai támogatással: Közös szövetségbe tömörülhetnek a ló és lovassportok.
Az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága 2009. november 10-i ülésén a hazai ló- és lovassport fejlesztéséhez szükséges ingatlanok helyzetének rendezésről történelmi jelentőségű állásfoglalást adott ki.
A dokumentum szerint a bizottság fontosnak és támogatásra érdemesnek tartja, hogy létrejöjjön egy olyan felelős szövetség, amely összefogja a ló- és lovassportban tevékenykedőket, s koordinálja a szakmai, képzési, versenyszervezési és fogadási tevékenységeket, valamint üzemelteti az állami tulajdonban lévő lovas bázisokat (Kincsem Park, Nemzeti Lovarda, Dunakeszi-Alagi Versenyló Tréning Központ).
Lázár Vilmos a Magyar Lovassport Szövetség elnöke idén tavasszal történt megválasztása óta a sajtóban is többször érvelt amellett, hogy a lovassportok és a lóversenyzés, mint a teljes lovas vertikum húzó ágazatai egységes fejlesztési koncepció keretében növekedési pályára állíthatók.
A parlamenti bizottság előtt, a szövetség képviseletében Pécsi István, az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület elnöke tartott prezentációt, melyben a közösen felállított Magyar Lovassport és Lósport Szövetség felépítéséről, a fent említett lovas bázisok korszerű igényeknek megfelelő fejlesztéséről és a lóversenyfogadás gazdasági jelentőségéről adott átfogó képet a képviselőknek.
A lóversenyfogadás koordinálása sem véletlenül kerülne az új szövetség hatáskörébe, hiszen ennek bevételei biztosítanák hosszútávon a teljes lovas ágazat finanszírozási hátterét.
Az Országgyűlés Sport és Turisztikai Bizottságának 14/2006-2010. számú
állásfoglalása a magyarországi ló- és lovassport fejlesztéséhez szükséges ingatlanrendezésről
1. Az Országgyűlés Sport- és turisztikai bizottsága – a lótenyésztés, valamint a ló- és lovassportok terén meglévő magyarországi hagyományokra is figyelemmel –szükségesnek tartja a lóval való foglalkozás újbóli felélesztését. A régi hagyományok felélesztése számos területen kínálna előnyöket Magyarország számára (sport, turizmus, mezőgazdaság, gyógyítás, stb.). Ennek érdekében szükség van a szakmai, felelősségi, intézményi, finanszírozási rendszerek tisztázására, több esetben új alapokra helyezésére.
2. A bizottság megismerve a Magyar Lovas Szövetség kialakítás alatt álló koncepcióját támogatásáról biztosítja azt. Fontosnak tartja, hogy létrejöjjön egy olyan felelős szövetség, amely összefogja a ló- és lovassportban tevékenykedőket, s koordinálja a szakmai, képzési, versenyszervezési és fogadási tevékenységeket. A kialakítandó rendszer sikeres működése révén biztosítható lenne, hogy a Magyar Állam tulajdonában lévő lovas bázisok (így a Kincsem Park, a Nemzeti Lovarda, a Dunakeszi-Alagi lovasbázis) nemzetközi szintű létesítményekké váljanak. Az egyben a működés feltétele is, hogy ezek a létesítmények magas színvonalon szolgálják a ló- és lovassportot.
3. A bizottság javasolja, hogy az eredményes működéshez az említett állami tulajdonú bázisok kerüljenek a létrehozandó Magyar Lovas Szövetség kezelésébe. Az elengedhetetlen fejlesztésekhez pedig – a magántőke bevonása mellett – szükségesnek tartja állami és európai uniós források biztosítását is.
Budapest, 2009. november 10.
Bánki Erik elnök
Tájékoztató a magyar Lovas Szövetség kialakítás alatt álló koncepciójáról
Az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságának kihelyezett ülése
Fót, 2009. november 4. Pécsi István előadása
Pécsi István: Lóverseny- és lovassport kommentátor,
szakújságíró, marketing menedzser
Húsz éve foglalkozik a lóversennyel; előbb mint rajongó, később mint amatőr lovas. 1994-től mint kommentátor és újságíró van jelen a versenysportban. 1999-től a hazai versenyszervezőnél marketing és PR menedzserként dolgozik, több nagy sikerű rendezvény (pl. Ügetőszilveszter) megálmodója és fő szervezője. Több lovas és lóverseny újság főszerkesztője, számos lovas rendezvény kommentátora a helyszínen valamint a televízióban.
Versenyló futtatóként és újságíróként eljutott a kontinens szinte valamennyi komolyabb pályájára, tanulmányozta az ottani versenyüzemeket, Angliában vezető versenyistállóban dolgozott. A lóverseny körüli baljós előjelek miatt 2008 tavaszán két barátjával létrehozta az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesületet, amelynek elnöke.
Az Equitana Innovációs Díjra idén 46 termék gyártója pályázott. Közülük szakmai zsűri választotta ki a legjobbakat.
Lovardatechnika témakörében az MDV Medisolan világítóteste kapott elismerést, mely hosszú élettartamú LED-ek segítségével rendkívül hatékonyan és gazdaságosan valósítja meg a lovardák világítását.
A kép illusztráció
Díjazott lett a Buchholz Maschinen und Pumpen Gmb által kifejlesztett önjáró locsolóberendezés, mely kiválóan alkalmas lovaspályák fellocsolására, vagy éppen a legelő öntözésére.
A PFIFF „Clima” elnevezésű lótakarójával aratta le kategóriája babérjait. Ez a speciális takaró segít a lónak visszanyerni normális testhőmérsékletét úgy, hogy a megfázás esélyét minimálisra csökkenti.
A járművek kategóriájában a Böckmann aratott sikert. Az Equitana egyik legnagyobb kiállítója „World Class” futóművével nyűgözte le a zsűrit, mely lószállító utánfutó húzása közben a fékhatást finomabbá és pontosabban adagolhatóvá teszi.
A Hans G. Hofmeister GmbH-t már második alkalommal tüntették ki az Equitana Innovációs Díjjal. Ezúttal a pánikkarabiner továbbfejelsztett változatával indultak a megmérettetésen. Míg a hagyományos pánikkarabiner akár magától is kinyílhat egy nagyobb rántás során, az új modell esetében ez már nem fordulhat elő.
A zsűri különdíját a Schauer Agrotonic GmbH kapta, mely egy szálastakarmány-adagoló rendszert fejlesztett ki. A berendezés a szénát egy csőrendszeren keresztül juttatja a bokszokba, egyénileg porciózva.
Számos olyan termék is indult az Innovációs Díjért, mely szokatlansága miatt csúszott le a dobogóról. Ilyen volt például a verőhiba után magát automatikusan helyreállító akadály.
A készülék nagy előnye, hogy távvezérléssel még a rudak magassága is állítható. De természetesen nem csupán kényelmi szempontokat szolgál, hanem hasznos segítője lehet az ugrólovasok önálló edzésének is.
A Racewood Ltd. pedig olyan lovaglás-szimulátorral vett részt a versenyben, mely egyértelmű visszajelzést ad a lovasnak üléséről, lábai helyzetéről, valamint szárkezeléséről.
A Racewood Ltd. lovaglás-szimulátora Fotó: Equitana
A Magyar Országgyűlés 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította a furioso-north star (mezőhegyesi félvér) lófajtát, amely egyébként a védett őshonos állatfajták egyike.
A húsz éve megalakult Furioso – North Star Lótenyésztő Országos Egyesület többek között a tenyészállomány genetikai megőrzését tűzte feladatául, a fajta sportirányú fejlesztése és az egyedek különböző lovas szakágakban való eredményes szerepeltetése mellett. Minderről Horváth Sándortól, az egyesület elnökétől tudtunk meg további részleteket.
Mit lehet tudni a fajta eredetéről?
– A furioso-north star fajta eredete 1785-re, Mezőhegyes alapításáig nyúlik vissza. A gidrán és a nóniusz mellett a harmadik mezőhegyesi lófajta, amelyet a Furioso és a North Star nevezetű fedezőmének alapítottak. Tenyésztése során volt olyan időszak, amikor a magyar fedezőmén állomány harmada mezőhegyesi félvér volt.
Minek köszönhette sikerét ez a lófajta?
– Használhatósága univerzális: fogat előtt, vagy akár hátaslóként egyaránt megállja a helyét. A furioso-north star eredeti kitenyésztésének célja az volt, hogy kiváló fedezőménekkel lássák el Magyarországot. Elsősorban úgynevezett katonai pótló előállítására törekedtek, de a főúri és parasztgazdaságokban is szívesen használták a fajtát. Jellege szerint nagytestű, erős csontozatú lóról van szó, amely ugyanakkor élénk vérmérséklettel és nemes küllemmel van megáldva. Jellemző rá továbbá a hosszú hasznos időtartam, a rendkívüli szervezeti szilárdság, továbbá a kiváló használhatóság. A monarchia országaiban egyébként szinte kivétel nélkül máig fennmaradt a fajta. Jelentős állomány van Romániában, Szlovákiában, valamint Csehországban és Németországban is. 1945-ben a Szovjetunióba is került a mezőhegyesi állományból, ott a sportolótenyésztés alapjának használták. A furioso-nort star volt a lengyel félvér fajta egyik formálója, és szerepet kapott a kisbéri félvér fajta tömegesítésében is.
Milyen viszontagságokon át vezetett a fajta hazai története?
– Az első jelentős csapás az első világháború során érte a fajtát. Mire a kanca- és ménállomány töredékéből sikerült regenerálni, következett a második világháború, és ismét megtizedelődött az eredeti mezőhegyesi kancák és mének száma. Valamennyi visszakerült ebből Mezőhegyesre a háború után, valamint a korábban értékesített lovak visszavásárlásával és néhány népies jellegű (nem eredeti kancától való) egyeddel pótolták a hiányt.
A legnagyobb csapást 1962. hozta el a fajta számára, amikor döntés született, hogy Mezőhegyes ezután sportlovat tenyészt, és a három tradicionális fajtát elhelyezték onnan. Először a nagykunsági Ecsegfalvára került az állomány. Ekkor még 72 kanca volt. Néhány év múlva a jászkiséri termelőszövetkezet vette át, ahol nem voltak meg a feltételek és az elkötelezettség az állomány megtartásához, és az a töredékére csökkent. Később a megmaradt mintegy 10 kancát vitték tovább Apajpusztára, a Kiskunsági Állami Gazdaságba.
A 70-es 80-as években néhány furioso törzstenyészet alakult a kiskunsági ménes mellett, ahol többnyire népies jellegű kanca anyagból – tehát nem eredeti mezőhegyesi állományból származó, hanem a környéken használt méneknek leszármazottaiból – alapították a tenyészeteket. A jelentősebbek: szentesi Termál Tsz. törzstenyészete, abádszalóki Lenin Tsz., orosházi Dózsa és Béke Tsz., jászboldogházi Aranykalász Tsz., és a két karcagi termelőszövetkezet. Mellettük a Hódmezővásárhelyi Állami Tangazdaság és a Balatonnagybereki Állami Gazdaság (Pusztaberény) tartott fönn jelentős tenyészetet, ezek a jelenlegi állomány megalapozói.
Mi a helyzet napjainkban?
– A jelenlegi furioso-north star állomány mind magántulajdonban van. A kisbéri mellett ez az őshonos lófajta, amelynek nincs állami ménese. A Furioso-North Star Országos Lótenyésztő Egyesület megalakulása óta koordinálja a tenyésztőket és a fajta fenntartását, ami 251 tag 573 kancájára épül.
Milyen út vezetett az Ön életében ehhez a fajtához?
– A lótenyésztés a családunkban apáról fiúra szálló hagyomány. Mindkét nagyapám lovakat tenyésztett, apai nagyapám távolsági fuvarokkal kereste a kenyerét. Tiszaalpárról hordta tavasztól őszig a zöldséget és a gyümölcsöt, télen pedig a bort és a pálinkát Budapestre. Lovai három nap alatt járták meg a 300 kilométert, méghozzá teherrel megrakva. Másik nagyapám a mezőgazdaságban használta a lovakat, ő is jelentős állománnyal rendelkezett. Édesapám, id. Horváth Sándor díjugratásban versenyzett. Például az első Kiskunsági Pásztor és Lovas Napokon, a kitartásos magasugratásban első és második helyet ért el. Én Tiszaalpáron nőttem fel, gyerekként kezdtem el lovagolni. Magam is versenyeztem még ifiként díjugratásban.
A kaposvári főiskolán tanultam állattenyésztést. Friss diplomával a zsebemben a Kecskemét melletti Borbáson vásároltam egy tanyát, ahová vettem három jó teljesítményű, sportban kipróbált kancát is, tenyésztési céllal. Mint később kiderült, ebből kettő furioso-north star volt. 1992-ben megszületett az első furioso csikóm, s ebben az évben léptem be az egyesületbe. Az évek során az alapító kancákat folyamatosan, az anyagi lehetőségeimhez mérten egészítettem ki további sportban kipróbált kancákkal. A jelenlegi állomány 30 körüli furioso kancából és annak szaporulatából áll.
A tenyészetből származik két furioso törzsmén, valamint egy versenyfogat, amely 2011-ben Vén János hajtásában a magyar B kategóriás fogatbajnokság harmadik helyezettje lett a pálfai Korona Ménes tulajdonában.
Milyen célokat szeretne elérni az egyesület elnökeként?
– Az egyesület feladata a fajta megőrzése a mezőhegyesi tenyésztési elvek alapján. Törekszünk arra, hogy a lovas sportok követelményeinek minél magasabb szinten meg tudjon felelni a furioso-north star, és ennek érdekében próbáljuk tenyésztőinket rábírni arra, hogy versenyeztessék lovaikat. Ennek megvalósítását a versenyeztetéshez kapcsolódó magas költségek korlátozzák, bár a fajta eredeti tulajdonságainak megváltoztatása nélkül is alkalmas a lovas sportok bármelyikére. A legközelebbi megmérettetés az Alföldi Állattenyésztési Napok nemzetközi furioso szemléje lesz, majd – ugyancsak májusban – a Nyeregszemle. Mindkét eseményen a mezőhegyesi félvér lesz az esemény fő fajtája.
Hogy kerültek kapcsolatba a Nyeregszemlével?
– Az egyesület elnökeként kerestem meg a Nyeregszemle fő szervezőit, akikkel a Spiritus Primus pálinkafőzde révén kerültem kapcsolatba (a Nyeregszemle hivatalos pálinkája) mert ebben a rendezvényben jó lehetőséget láttam a fajta népszerűsítésére. A Kassai-túra során az egyesület elnökségi tagja, a Korona ménes tulajdonosa, Korsós Zoltán Bálint látta vendégül a túrázókat, és biztosított a lovaknak és lovasoknak szállást három egymást követő állomáson: Soltvadkerten, Solton és Pálfán. Ennek során is meggyőződtünk arról, hogy a Nyeregszemlét milyen nagyszerű emberek és szellemiség mozgatja. Örömmel megyünk májusban, terveink szerint legalább 20-30 lóval képviselteti magát az egyesület.
Mi fogta meg éppen ebben a fajtában?
– Szerencsések vagyunk, hogy a „magyar huszár” fogalommá válását szolgáló lófajták ma is léteznek. Remélem, hogy ezek – a furioso, a shagya arab, a kisbéri, a gidrán – egyre nagyobb szerepet kapnak a huszár hagyomány őrzésében. Megismerve a mezőhegyesi félvér történetét egyre erősebb belső motiváció alakult ki bennem, hogy magam is tegyek a megőrzéséért. Őszinte tisztelet ébredt bennem azokkal az emberekkel szemben, akik sokszor életüket is áldozva mentették a viszontagságok közepette. Ez az irántuk érzett megbecsülés motivál a tenyésztésben. Emellett úgy érzem, magyarságom egyik megnyilvánulása, hogy próbálom átmenteni az utókornak a mezőhegyesi félvért.
OTP Bank Lovas Világkupa 2009 Egyéb számok – Eredmények
Lovastusa az Arénában
A lovastusát (militaryt) a lovassportok királynőjeként is szokás emlegetni. Három részfeladatával, a díjlovaglással, a terepversennyel (vagy cross-szal) és a díjugratással a legsokoldalúbb felkészülést igényli lótól, lovastól egyaránt.
A versenyszámok közül a cross a leglátványosabb. Terepen, természetes jellegű akadályokon kell a lovaknak számot adniuk a bátorságukról, kitartásukról, gyorsaságukról. Kivételes helyzet, hogy a terepakadályok beköltöznek a fedeles lovardába – bár az utóbbi években egyre elterjedtebb a fedeles cross-verseny. Az Aréna közönsége lovak és lovasok fiatalabb és az idősebb korosztályával is találkozhatott a Lovasakadémia Kupán.
Az idősebb korosztályt Sós Attila és Schaller Gábor olimpikonok, Egyed László magyar bajnok képviselték, a fiatalabbak közül Schaller Eszter, Szabó Brigitta, Tuska Péter és Szikszai Lajos mutatkozott be. Külön érdekessége volt a versenynek, hogy Sós Attila és Schaller Gábor öreg, húsz éven felüli lovaikkal, Démonnal és Albatrosszal indultak, de Ígéret, Schaller Eszti lova is idén tölti a 20. évét. A versenyben végül Egyed László, az idei felnőtt bajnokság ezüstérmese végzett első helyen Regölővel, második helyre Schaller Gábor lovagolta Albatroszt, az ifi Szabó Brigitta és Oktogon lett a harmadik.
Audi Kupa Ride and Drive – A média és a sport csillagaival
A szórakoztató műfaj kategóriájába tartozó, show elemekkel dúsított verseny méltán viselhette volna a Ride Run and Drive címet, hiszen az akadályok ugratását egy rövid gyalog sprint, majd egy szőrén vágta Pamírral a Bardigiano olasz kistesű hidegvérűvel követte, míg a koronát az Audi A5-össel való akadályhajtás zárta.
A győzelmet Balogh Gábor többszörös öttusa világbajnok, olimpiai ezüst érmes öttusázó szerezte meg a szürke Minta nyergében. Második helyezést ért el Lázár Vilmos a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, hétszeres fogatható világbajnok, Dömötört lovagolva,, míg a harmadik helyet Marosi Ádám öttusa világbajnok Rakéta hátán szerezte meg. A további indulók a rajt sorrendjében: Tibolya Péter – Mona, Vörös Zsuzsa – Palermo, Balikó Tamás – Bizánc, Hanzély Ákos – Dárius, Piroch Gábor – Huncut, Gyenesei Leila – Táncos, Habsburg Lotharinger Eilika – Holiday nyergében.
A versenyt követő sajtótájékoztatón Lázár Zoltán és Mondok József a verseny izgalmát és hangulatát magukkal hozó résztvevők gyűrűjében állta az újságírók kérdéseit. A jó hangulatú beszélgetés magán viselte a verseny show elemeit, hiszen a győztes Balogh Gábor szerint:„Az elmúlt egy évet erre a versenyre felkészülve töltöttem, aminek meg is lett az eredménye.”.
Lázár Zoltán a címvédő:„Lehetőséget adtam Gábornak a győzelemre azzal, hogy nem indultam a versenyen. Igaz, ehhez buknom kellett két héttel ezelőtt. Komolyra fordítva: rám esett a lovam, ezért nem vállaltam az indulást.” A kérdések, illetve válaszok között dícsérték még a pálya minőségét, hangsúlyozták, hogy a szórakoztatást előtérbe építettek be a kaszkadőrök akrobatikus lóról szállásokat.
BEFAG Kupa kiütéses K.O. díjlovas verseny
Rendkívül látványos versenyszámnak lehetett tanúja az Aréna közönsége: nagydíj szintű feladatokban mérték össze erejüket a magyar díjlovaglás jelenlegi csillagai és Dallos Gyula örökös magyar díjlovagló bajnok.
Nyújtott ügetés, minden egyre sorozat ugrásváltás, perdülés és piaffe – passage feladatokban kellett helyt állniuk az indulóknak. Minden feladatban 8-8 versenyző küzdött egyenes kieséses rendszerben a vasárnapi döntőbe jutásért és a végső győzelemért. Ács Róbert, háromszoros magyar bajnok, a német Wintermühle istálló lovasa négy döntőből háromba jutott be a trakhéneni Shannon TSF nyergében.
Nyújtott ügetés feladatban Révész Paulinát és Topolt győzte le. Piaffe-passage feladatban Borsó Dorottyánál Epona Spanyol Lovasiskola vezető tanáránál volt jobb. Dorottya Quorummal, a fakó lusitano ménnel második helyen végzett. A vágta piruette feladatban a zsűri jobbnak találta Dallos Gyula és a spanyol Osado teljesítményét. A negyedik feladatban, a sorozat ugrásváltásában az ukrán színekben versenyző, de Magyaroszágon élő Révész Paulina könnyed, pontos feladat végrehajtásával kápráztatta el a nézőket és a bírókat, második helyen Borsó Ágnes végzett Solitario-val. Ács Róbert és Révész Paulina minősültek a Kentucky-ban megrendezésre kerülő 2010-es Lovas Világjátékokra.
CBA Kupa – Magasugró szimultán magasugró atlétikával és lovassal
2009-ben az atléták versenyében első helyen holtversenyben Bolgár Zoltán, Reichardt Ronald és Fadzsuli Viktor végeztek. A legmagasabb akadály, amit átugrottak, 205 cm-en volt. Reichard Ronald egyéni rekordja 200 cm, így ő kettős győzelmet ünnepelhet. Az atléták magasabbat ugrottak, mint a lovasok. A magasugró világrekord egyébként 247 cm, a magyar csúcs 219 cm, a fedettpályás magyar csúcs 215 cm. A CBA Kupán a lovak a 2 méteres akadályt már leverték, Angelo pedig mindkét alkalommal ellenszegült. Így a kupa három győztese 190 cm-t ugrott: Stöckler Ingrid Angelo nevű lovával, Göttler Vilmos Ulrichával, valamint Debreczeni János LifeDancerrel.
Póni galopp a Bábolna Takarmány Díjáért
Schablauer Sára a Korona Póni Klub lovasa és sárga kancája, Mixi fölényes győzelmet aratott a 2009-es póni galopp négy fordulója után. Annak ellenére, hogy a versenybírák handicappelték, némi hátránnyal indították az esélyes párosokat, Mixi abszolút favoritként aratott rajt-cél győzelmet. Második helyre nagy küzdelem után a tehetséges póni fogathajtó Genzwein Marina ért a szürke Pedróval. Bronzérmes lett a 2007-es galopp győztese, Pintér Marci Piskótával.
